Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-11 / 7. (1341.) szám
2 1927 Január 11, kedd. Jugoszlávia ieimundja a neptuni szerződést Uj orientáció Franciaország és Törökország felé Belgrád, január 10. Az Olaszország balkáni törekvései által teremtett helyzet és Niucsics volt külügyminiszter visszavonulása folytán az ország külpolitikai kapcsolatainak revíziójához kénytelen fogni. Az uj orientáció elsősorban Franciaország és újabban Törökország felé törekszik. A jugoszláv kormány rövidesen felmondja Olaszországnak a neptuni egyezményt, miután az olasz-albán szerződés folytán az egyezmény Jugoszláviára 'zve elvesztette minden értékét./ Püsudskit mentesítik a miniszterelnöki teendőktől Varsó, január 10. Debrutky szenátort lengyel kultuszminiszternek nevezték W. Ezzel a kinevezéssel megkezdődött a Pilsudski-kabinet bejelentett reorganizálása. Debrutsky, aki a Bartel-párt tagja, keletgaliciai orvos és különösen jő ismerője az ukrán és az általános a kisebbségi kérdésnek. Határozott kisebbség-barátnak mondható. A kultuszminisztériumot eddig Bartel viceminiszterelnök vezette. Bartel most valószínűleg ismét átveszi a miniszterelnökség vezetését s Pilsudski csak formálisan marad a kormány élén. A marsai ezentúl kizárólag a hadseregnek fogja szentelni munkásságát. Tizenkét petíció a magyarországi választások ellen Budapest, január 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A mai napig a közigazgatási bírósághoz 12 képviselő mandátuma ellen nyújtottak be peticiót. Meskó Zoltán kivételével valamennyi megpeticionált mandátum az egységes párté. Igv panaszt nyújtottak be többek közt Almássy László, az egységes párt ügyvezető elnökének, Szabóky In jós dr. pénzügyminisztériumi államtitkár váci, Pékár Gyula és Zsitvay Tibor kecske- méti, Barabás Samu derecskéi és Kray báró mandátuma ellen. A cseh nemzeti szocialisták a kormányba akarnak lépni Prága, január 10. Egy kőnyomatáé jelentése szerint a nemzeti szocialista párt végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy négy héten belül egybehívja Prágába a pártvezetőséget, amely a pártnak minden feltétel nélkül a kormányba való belépése mellett fog dönteni. Klofács pártjának, úgy látszik, nagyon sürgős a kormányba való belépés, mert a hadikölcsönpanama, amely eddig még vizsgálat alatt áll s amelyről a sajtónak egyelőre még nem szabad részleteket közölnie, egyes birek szerint erősen kompromittálja az egész pártot Groh, a hadikölcsönpanama egyik fővádlottja, aki visszatért Prágába, állítólag igen súlyos vallomást tett Salda ellen g ezzel kapcsolatosan a párfvezetŐ5ég ellen is. Galda, a francia becsületrend parancsnoka a francia követség előtt részrehaiiással vádolta meg a nemzetvédelmi minisztériumot Boucsek ügyvéd támadó cikke a volt vezérkari főnök eilen — Gajda hajlandó a francia bíróság előtt tisztázni magát a kémkedés vádja alól Prága, január 10. Gajda Rudolf sehogy- sem tud belenyugodri sorsába és a múlt bét folyamán levelet intézett a francia követséghez, melyben, mint már jelentettük, kifejezte, hogy hajlandó azonnal Franciaországba utazni, hegy ott egy pártatlan bíróság előtt feleljen tettéért. Ezt a levelét a Národ közölte s erre válaszol most Boucsek dr. prágai ügyvéd, aki Gajda ellenfelének, Kratochvil őrnagynak védője az ismeretes becsületsértési perben. Boucsek dr. a Ceské Slovoban többek között ezeket Írja: — Gajda nagyon jól tudhatja, hogy az ö becsületszóval megerősített nyilatkoztaiénak milyen értéket tulajdonítanak. Kémkedése, hazugsága és bigámiája kizárja őt azon személyek sorából, akik becsületszavukat zálogul adhatják. Gajda levelében a becsületrend parancsnokának nevezi magát Ez elegendő ok lesz a francia kormány részére, hogy a katonai fegyelmi bizottság ítéletének jogerőre való emelése után a becsületrendet megvonja tőle. A francia köztársasági elnök éppen úgy, mint a mi elnökünk, mint az argói király és a becsületrend többi tagjai nem tehetik ki magukat annak az eshetőségnek, hogy a becsület- rend ünnepélyén Gajdéval találkozzanak. De Csehszlovákia részére sem maradhat következmények nélkül Gajda levele. Gajda a francia kormány előtt a katonai fegyelmi bizottságot pártossággal vádolja. Q még ma is havi díjas és hogyha a hadsereg nem akar becsületén foltot tűrni, úgy újból meg kell őt büntetni azzal, hogy nyugdijának további illetékeit is megvonják tőle. Boucsek dr. cikkében ezután kifejti, hogy a francia bíróság sem vonhatja felelősségre Gajdét, mert hiszen őt előbb ki kellene kérni a csehszlovák hatóságoktól és nem hiszi, hogy a francia kormány ezt megtenné, mert ezzel mintegy megerősítené Gajda azon vádját, hogy a nemzetvédelmi minisztérium fegyelmi bizottsága pártoskodó volt Kordács érsek bízik Prága és a Vatikán közeledésében Az állam és az egyház szuverenitásának összeegyeztetése — Róma nem a földreform elve, hanem annak végrehajtása ellen emel kifogást — A születése hefvenötödik évfordu óját ünneplő egyházfejedelem nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak Prága, január 10. Az utóbbi napokban az- a szearaárióB bír látót napvilágot, hogy Csehszlovákia ée a Vatikán között rövidesen megkezdődnek a tárgyalások ée az év eleő felében be is fejeződnek, úgy, hogy a diplomáciai kapcsolatot fel fogdák vermi. A félhivatalos Prager Presse erről a kérdésiről beszélgetést folytatott Kordács dr. prágai érsekkel, aki többek között ezeket mondotta: — Két indok hat együttesen arra, hogy Prága ée a Vatikán között rövidesen a békéé megegyezés létrejöhessen. Az egyik egy külső, a másik pedig egy beleo ok- A külső indok az a tény, hogy a háború után valamennyi európai állam kötött jlyon megegyezést, konkordátumot. Különösen hatásos Franciaország példája, továbbá a határmenti szomszéd államok: Németország, főleg Bajorország, Lengyelország és Magyarország esete, valamint a Jugoszláviával folytatóit tárgyalások. A belpolitikai megnyugvás egyházpolitikai téren iis érezhető és pediig abban, hogy a katolikus egyház elleni kultúrharcot megszüntették, a kormány pedig kifejezte hajlandóságát, hogy a Vatikáninál békés megegyezésit akar kötni. Tekintettel arra, hogy úgy az egyház, mint az állam részéről megvan a jóakarat, a most elkövetkezendő tárgyalásoktól elfogadható eredményt várhatunk. A tárgyalások meritumát az képezd, hogy az állami szuverén Más álláspontjából kiindulva, az egyházi érdekeket is respektálni kell, biztosi la ni kell az egyházi tanerők és egyháza funkcionáriusok független kinevezését, természetesen azzal az ellen biztosit ékkat, hogy a kánevezendők az állammal szemben lojálisak. A a államot acomJessioiielnefe tekintjük, amely minden egyházzal szemben az alkotmány értelmében igazságosan jár ed. Az államnak azonban az egyház részére meg kell hagyma az illető funkcionáriusok kinevezésének jogát. Az államnak természetes érdeke, hogy az egyházi méltóságok között senki se legyen, aM az államot veszélyeztetné. Éppen ezért mindon egyházi jelöltet már előre a kormány tudomására kell hozni, hogy az államnak alkalma legyen meggyőződnie a jelölt lojalitásáról. Ezzel az állam a maga szférájában megvédi a sznveú’ájiitósát 9 másrészt az állaim részéről biztosítva van az egyház szabadsága. Az egyházi szabadság biztosi Sásával függnek össze az egyház jogi követelésed is, hogy vagyont ezabar don szerezhessen és azt szabadon kezelhesse. Ezzel függ össze a védnökség biztosítása is. vagyis az. egyházi épületek ée papi birtokok megtartása. Viszont természetes az fis, hogy az egyház elismeri a nemzetgazdasági igényeket és maga Róma semmi kivetnivalót nőm talál a »földreform elvében, csak a végrehajtás egyes módozatai ellen van kifogása. A többi kérdések mind alsóbbrendüek. igy az egyházi határok beosztása már az elvi problémák megoldásával elintézést nyernie. A nyilatkozó érsek különben holnap ünnepli 75. születésnapját s ez alkalommal. Rév Béla dr. szerkesztő felkereste az ősz egy* házfejedehnet s vele főleg a köztársaság nemzetiségi prolb lámájáról és a nemzetek közötti megegyezésről rendkívül érdekes beszélgetést folytatott. Az interjút lapunk holnapi számában teljes terjedelmében közöljük. Meghalt H. S. Chamberlain, müncheni tudós Beyruth, január 10. Housten Stewart Chamberlain tegnap délután 72 éves korában meghalt. Chamberlain az utóbbi 50 évben Európa legkö- riilvitatottabb személyiségei közé tartozott. Angol születésű, nevelésű és gondolkozásmódu ember, de már fiatalkorban részt vesz a német kulíur- munkákban és a német szellemi életben. Németül épp oly kiválóan beszélt, mint anyanyelvén. Fiatal éveiben Bécsbe került, magántanár lett, majd Németországba költözött s 30 éves kora óta nem hagyta el a birodalmat A kilencvenes években Wagner Ricbard köréhez csatlakozott, feleségül vette Évát, a zeneszerző legfiatalabb leányát 1916-ban. német állampolgár lett és azóta a nagy- németek leghangosabb szószólója. Kutató munkájának leglényegesebb része a faji eszme meghatározása és bebizonyítása. 1899-ben kiadta alapvető munkáját: „A 19. század alapjai" cimü nagy könyvet A mü fajpolitikai szempontból nézi az eseményeket és végakkordja egy faji antiszemitizmusban csendül ki. A munka mindenütt óriási feltűnést, ellentmondást vagy dicséretet keltett Még a legutóbbi időben Hitler és Winter dr. e mü eszméiből mentették fajvédelml mozgalmuk elvi alapjait. Chamberlain több nagy életrajzot irt, igy Wagnerről, Kantról és Goethéről, amelyekben azonban az írói lendület gyakran bombasztokba siklik, ámbár tagadhatatlan, hogy Chamberlain mindenütt csodálatraméltó tudást árul eL A háború ajatt Vilmos császár a vaskereszttel tüntette ki Német állampolgársága azzal az eredménnyel járt, hogy Angliában lefoglalták vagyonát, ami igen érzékeny csapás volt Cbemberiain számára* Később szivesen lemondott volna a német állampolgárságról, hogy vagyonát visszakapja, de Angliában hallani sem akartak újabb változásáról. A háború utolsó évében Chamberlain heves vitába keveredett a Frankfurter Zeitunggal, amelynek szemére hányta, hogv a külföldtől függ. A vita a bíróság elé került s Chamberlain elvesztette a port. A?, utóbbi évtizedben az ősz író súlyos idegbajba esett, állítólag azért, mert az uj demokratikus Németország sehogvjem tetszett Vilmos császár nagy rajongójánakSzántó György BÁBEL TORNYA & PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE Si. (?) A leány acéhszürke szeme elnézett fölöttük és a két barát észrevette, hogy Jánosnak fejtbe szállt a vér. Aztán még haloványabb lett a barna arca, mint eddig volt. A cisztercita nevetett, a dominikánus fürkészve szegezte rá melegen fénylő, fekete szemét. — ügy veszem észre, egészen jó bélyet választottam az ismerkedésre, mondotta a fehér barát. A leány isméi ott termett és határozott gyakorlottságról tanúskodó mozdulattal az asztalra helyezte a csordultig telt kök orsókat. János reszkető kézzel emelte ajkához az egyiket és félszegül, ziavaTát elrejtendő, túlságosan nagyot kortyolt belőle. Miután társa! figyelmét három újonnan érkező vendég kötötte le, volt egy kevés, ideje magához térnie meglepetéséből. Hát itt kell találkoznia ezzel a leánnyal, aki első látásra feliforgatta a józan eszét. Tavasz volt, amikor először látta tmeg a templomból jövet, azóta minden vasárnap leste a kijáratnál, mint az eszeveszett. Senki sem tudta megmondani neki, hogy ki ez a magas, vakitőan fehérbőrű leány, aki emelt fővel lépkedett, elnézve mindenek felett. A leány most sört hozott az újonnan ékeaetteknek és ő félve nézte nagy szürke szemeit és arcának hideg mozdulatlanságát. — Bizony ideje volna már, hogy megint nekivágjunk egyszer a szentföldnek. Mióta Frigyes Jeruzsálemi királlyá koronáztatta, in agát, azt sem tudja, a sok jó vitéz, hogy mihez fogjon. A beszélő sebhelyes arcú, kanosai pán- céüngee ember volt. So-vány kis feketéruhás emberke ült mellé, akiinek arcán szokatlanul nacy ortr ékeskedett. A társaság harmadik tagja zoldzekés, szélesvállu lókupec volt, aki mindenre helyeslőén bólogatott. —■ Igen, mondotta a nagyorru, most felkopik az állatok, amióta a pápa őszentsége azt mondta, hogy csak harácsolni mentek. Peu.0 ti csak a lelteiüdvősségieket kerestétek mindig a Szentföldön. Nevetett. — Hallga-ss, istentelen garabonciás, tudod, hogy én nem szomjazom aranyra, sohasem törtem magam zsákmány után. Nem. mondom, szeretem a Szentföldet, mert sehol sincsenek olyan feketehaju nők, mint ott. Én a nők szolgája vagyok, mint ahogy ez a két csukás Isten szolgája. Ezzel átölelte páncélinges karjával a kocsmai királynő derekát, aki épen három újabb söröskancsót helyezett az asztalra. — Éljen Hilgur, Antverpen legszebb leánya! János fel akart ugrani, hogy a páncélost szakágánál fogva cibáilja ki a kocsmából, a szemefehérjén kiverekedett az apró erek hálózata, ahogy a vórhullám elöntötte fejét. Most ez a sörtől büzilö kancsal barom megcsókolta a legfehérebb kezet. De ekkoT eszébe villant Jánosnak, hogy ezt itt mindenki megteheti. És még többet is. Fel is mehet a lány kamrájába, ha a kocsmárosnak egy aranytallért fizet. így mesélte RuDrecht, aki már hívta is egyszer ide. Hilgur. Milyen szép neve van a lánynak. így mondta a páncélos: Hilgur, Antverpen legszebb lánya. Biztosan még onnan ismeri. Olt is kocsmában volt a lány, ilyen sörtől ázolt kalandorok és örökké portól lepett utazók ölelgették. Hiszen céh- belieknek, tisztes polgároknak nem is szabad kocsmába járnia. Mit szólna Anzeknus mester, ha megtudná, hogy ő itt korhelyked'k. De hogy is került ő ide? Hiszen utálja, a sört és a földiéivel még jóformán szót sem váltott. Most az íjászok özönlöttek be a szűk ajtón templomból jövet. Mellükön az ördögölő angyal, Bruxeliles város címere. Az Íjászokon nem volt páncél. Meghasogatott ujju és mellű prémes, cifra zekéket viseltek. Hadban sem hordottak páncélt, mint a lovasok, csak óriási pajzsaik mögül nyilaztak. Nagy tekintélyük volt és becézte is őket a magistrátus, mert hetedhétország legjobb nyiíazói voltak. Jöttükre előkerült a két másik lány rs, akiknek ugyanolyan lenszőke hajuk volt, mint Hilgurnak és akik nem- ke-vésbe szépe öv ésile-k voltak. A három leány gyorsan végigrabta a hosszú asztalt söröskan csókkal és a katonák kardala felhangzott az első korsó üdvözleteképpen: ^Vigadjunk, vig cimborák Holnap halál vár- reánk. Most a sör gyöngyözik értünk Holnap folyik piros vérünk. Ma szép leányt ölel karunk Holnap osontkarok közt vagyunk Tirá, tará, tirá! Az a nagyorru emberke, akit Leonárd lovag garabonciásnak nevezett, papírt veti elő egy az övén csüngő tarsolyocskából és hosszú, hegyes óndarabbal rajzolgatott rá. Keze -sebesen járt és az ón szaladt előtte. János figyelte a kezét: Maga is nagyszerűen bánt az ónnal, azért röglön észrevette, hogy a feketezekés bőrnadrágos emberke is mestere a rajznak. Amaz most feléje tárd ült, miközben keze sebesen szaladt a pergamenlapon. Az egyik lány mögéje áttolt, hogy megtekintse a papírlapot. Hangosan elkacavta magát. Mindenkit felismert, bármennyire is el voltak torzítva az arcok. János is odahajolt és meglepetve észlelte, hosry itt a vonalnak egy nagy mestere kacagta ki őt és a többieket. — Ugye, jól elbántam mindenkivel? Azért mindenki magára ismert. A kocsmátok •Flamand katouaóal a XIII. századbólszeretik a tréfát. Megfizetnek érte. Ha a templomban csinálnám ugyanezt, megölnének. Igaza volt. Amikor szétszeletelte a pergamenlapot és mindenkinek átnyújtotta torzképét, felcsengett egy szép jutalom, a kacaj, No meg kis ezüstpénzecskék is. János most végre elbeszélgethetett földiéivel, a sör nyugo-dttá tette és az íjászok egy-egy harsogó dala után beállott szünetben apróra kikérdezte a két barátot mindenről. Megtudta, hogy a dominikánus szintén esztergomi születésű, kölyök korában a szerzet veszprémi házába került és most együtt indultak útnak Székesfehérvárról, hogy szerzeteik külföldi testvérrendházait sorra látogassák. Már csaknem egy éve utón voltak. — Igen — szólt a cisztercita, akinek az arca egyre vörösebb árnyalatokat öltött az italtól és apró szemei egyre jobban pislogtak és csillogtak. — Mondd el, édes atyámfia te, mi végre és mely módon kerültél ide, de elsőbb majd beszélek ezen kocsma érdemes tulajdonosával egy jó ebéd irányában. Leonóra asszonyság! Ez utolsó szókat ékes flamand nyelven bömbölte, amely nyelvet ury beszélte, mintha anyanyelve lett volna. Hívására hatalmas nőstény állat jött elő a szomszédos konyhátok Magasabb volt, mint minden férfi a kocsmában és uralta a helyzetet. János gyakran hallott itt egy legendás népről, amelynek asszony..L kétö'es -evezőiapátokat forgatnak. W;kin- geknek hívták ezt a népet és úgy vétte. hogy ez a nő bizonyára csak leszármazottja lehet. — Leonóra nemzőtes asszony — mondotta most a cisztercita sóikkal csendesebben —, V31 am it szeretnénk eb écle1 ni. Hal ebet séges volna, vadat boros lében gőzölve, uvv. ahogy csrk a „Három Szer essen “-ben tudják elkészíteni. (Folytatjuk.)
