Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-08 / 5. (1339.) szám

^PffiGAI'A'\AGífciR.- HI RIíAB Képzőművészetünk válsága — Válasz Tichy Kálmán diák sorozatára — Irta: Flacíie Gyula Besztercebánya, január. Nagyira nehéz helyzetben érzem magam, mi­dőn Ticűy Kálmán fenti dánén megjeleni, cikkeire válaszolnom kell; egyrészt, mert neveket említett, számokat követelt s így nekem sem lehet általá- mcsságibao beszélnem, mésrésot jeJeitiéktelen, ma­gántermészetű, de könnyen által ánositbat ő és köz­ügynek látszd vádakat zúdít a „Szlovenszkói Kép­zőművészeik Egyesülete", illetve annak vezetősége ellen. (A „vezetőség alatt mindenkor csekélységem bőrét kell érteni, mert hiszen a többeeezámu ki­tételbe Tichy is beletartozna.) E vádak megtár­gyalásának általános értéke azonban nincs. Egy mentséget találok csak e ezószanoriláara, — ha tudniillik, meghozza művészeink felfogásá­ban. azt a tisztulási folyamatot, amely végered­ményben belátáshoz és egységes munkához vezet. Megadom Tichy cikkének azon tiszteletet, amely jóhiszeműségénél és külturtörekvéeénél fogva ki­jár netki, de nagyobb becsben részesíteném, ha •nem a kívül álló „országyavtitó" kenetes gesztusait ‘használná, hanem minden riportfogás nélküli ©Szar!© tárgyilagossággal állítaná írását a közügy szolgálatába. Mindennek előtte nem helyeslem azon módot, amellyel a művészeink iránti érdeklődést akarja felkelteni. Közismert piktoraink néhányat dy szánalmas meztelenségben állítja a publikum elé, helyzetüket oly nycraoruBágcs sorsnak festi, hogy önkéntelenül is a vásári koldusok rongyaikból feltakart sebei és csonka testrészei szöknek a kö­zönség irgalma elé. Nem helyeselhető e mód ak­kor sem, ha tényekből indulna ki. Ellenben a „szédítő nyomor" és „emberietlen sors szörnyű képe", amely a veze-jésem alatt álló egyesületünk könyveiből elénk „'tárulna", a valóságban egészen másképp fest. Am „táruljanak" fel a könyvek: Angyal Géza, aki Tichy szerint kénytelen nyololcvadrátos -képet festeni, hogy tízezres fes­tékszámláit kifizesse és külföldre is utazhasson ismételten egy kicsit, tényleg megfestette a képet. 80.0C0 koronáért­Az 1922. évi prágai Idállitásou eladtuk négy festményét és két karcát 31,592 koronáért, mely eszeget a választmány által (amelynek Tichy is, Angyal is tagjai) meghatározott levonási százalék­nál lényegesen kisebb levonással, készpénzben kezeihez kifizettük. A lesond kiállításunkon nem vett részt; a pozsonyi 1925. évin ellenben három festményét adtuk el 17.000 korona árban, amely összeg a kö­zös határozat szerinti 10 százalék és kópenkinti öt korona fal d íj levonás mellett készpénzben kezei­hez kifizettetett. Hogy a feltárult könyvben kimerítsük a szé­dítő nyomor mintaképének beállított Angyal kol­legám lapját, ideiktatom még, hegy e nyers össze­gek korántsem képezik az egyesület egész telje­sítményét Angyallal eremben. Számokban nem nyert kifejezést azon exiszteneiális előnye, ame­lyet az egyesület reá háramló tekintélyéből, befo­lyásából és összeköttetéseiből magánvállalkozá­saiban élvezett. Gwerk Ödön, ki „nyomorában" kénytelen „pásztorkunyhőban pásotorkoszton" élni, — telen­ként külföldi utazásokat tesz s nyaranként semmi pénzért sem mondana le szítnyai magányáról. Egyébként kellemes garszoulakását és műter­mét, valamint saját személyét is kizárólag piktu- rájáböl tartja el. A „feltárult" fccnyv két kiállítási résztvevő­sét mutatja a következő számok kíséretében: Losonc 1925 «... 2SCO korona Pozsony 1925 .... 5100 korona Összesen 8OC0 korona mely cőSZteg a 750 koronás százalék és 100 korona feldij levonása után kezeihez készpénzben kifizet­tetett. A J. V. U. S. „vezetősége" magánúton rende­zett képeiből 19?6-han Beisztercefcanyán egy ki­állítást, ahol minden levonás nélkül a kővetkező „iőredék“-et kapta: Kéezpénzeiadás, amelyet rögtön átvett, kere­ken 2400 korona. Ellenérték különböző használati cikkekben körülbelül 4000 korona. E kiállítás azonban még utólagos eladásokat is produkált. Ez történt együk nyártól a másikig. Makovits Jenő, akiről Tichy art állítja, hogy kulissza- és cimtábTaíertósböl él, bizonyára éppen úgy jutott egy alkalmi számba menő kulisszához, vagy cégtáblához, mint Rembrandttól Barabásiig (aki egy pesti belvárosi kelengye-üzlet cégtábláját festette) a XVIII. és XIX. század jeles festőinek legtöbbje. Lévén ekkoriban divat előkelő keres­kedések ,,ScMld“-jeilt jónevü festőtokel festltetod. Egyébként fentebb nevezett kollegám egy- iZibe-n állított ki Losoncon, ahol is eladtunk tőle négy képet 18G3 korona árban, melyet 186 korona százalék és 31 korona kezelési ós egyéb költség óimén történt levonás után teljes egészé­ben felvett. Magam részéről, síd csakis pikturá.inból tar­tom fenn mavamet és családomat, — Prózában az 1922fM k’áWíáeon 9180 koronáért; 1925-ben Lo­soncon 1140 koronáért és 1925-ben Pozsonyban 2500 körméért adtam el kéneket. Ami Tichy Kálmán „feltárát" lapjait illeti, az eladáeclk tényleg a legszerényebbek közül va­lók. Ennek azonban igazán-nem a „vezetőség" az oka; képein — ezt ő maga is tudja — nagyon ne­héz tabáni. Faára 1022: eladás 3400 korona. a Krzf-sen wtfgáVoríVe'it levonási kuücs mrtlett kr>- po't rostán 2P40 koronát. L^rac 1925: eladás 15"0 kiornir-n. 10 friárrPók eigyeidMipitl dci és 33 ko­rona különböző kiadások címién szereplő levoná­eok után postán elküld cft „töredék" 1362 korona. Pozsony 1925: eladás ké-t kép 650 korona árban. Ebből egyesületi, jutalék 65 korona, a városi mú­zeum általa levonás 45 korona, kiállítóit összes képeinek faldija és kezelése 35 korona. Összes le­vonás 145 korona. Bank utján kapott összeg 400 korona, feonwadt követelése 105 korona. Miután a kiállítást a „vezetőség" sajátkezű!eg szereli fel és le, a sürgős leszerelési zűrzavarban, amelyben a csomagolást is sajátkezűieg végzi, még esik egy-ikót eladás, — sőt a pénzt váró ki­állítóknak is ugj-iamekkor küldi szót követelései­ket, — könnyen megeshetett tehát azon tévedés, hogy Tichy egy karcának ára a kézi jegyzetek között elpostázcttnak lett feltüntetve. E tévedés a könyvelés alkalmával kitűnt és mindem további nélkül Tichy javára kc-nyveltetetf Tleklarrvádójára megkértük, hogy várjon mindaddig, amig újabbá jövedelmünk lehetővé teszi a köztünk fennálló el­számolás rendezését. Ennyit elvárhattunk Tichy- ■től, kiről ugyanéikor vettük le az egyesületben önként vállalt obligöt az által, hogy minden ren- d-elibezceümikre álló pénzzel súlyos kamatokat emésztő váltóbaríozásunkat rendeztük végképpen. A fentebb közölt eladási kimutatásunk csupán a Tichy által említett művészekre vonatkozik, má.s neveket én sem említek, de kijelentem azt, hogy Bécs, január 7. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Az osz­trák kormány félhivatalosa, a „Reichspost" egyik legutóbbi számában érdekes cikket kö­zöl Klebelsberg Kunó gróf magyar közokta­tásügyi minisztertől. Klebelsberg Kunó gróf cikkében ismerteti a magyar kulturális oro- paganda megszervezését egész Európában és többek között a következőket fejti ki: —- A népszövetségi eszmével kapcsolat­ban sok szép, uj gondolatot is vetettek fel, i melyek közül az intellektuális köröket leg­inkább a népek szellemi együttműködése ra­gadta meg. Ennek intézményes biztosítása céljából előbb Genfben egy bizottságot, majd Párisban egv hivatalt létesítettek. De éppen azok. akik e kezdeményezés elé a legnagyobb reménységgel néztünk, most inár. hogy több, mint egy quinquenium telt el, oizmyos csa­lódottsággal nélkülözzük a gyönyörű eszme végrehajtásában a nagy koncepciókat és a kézzelfogható eredni éuy eket. Magában a mozgalomban azonban oly nagy a belső igaz­ság, hogy semmi kétségem sincs, hogy előbb- utóbb bizonya? eredmények tagnak mutat­kozni. — Azt gondolom azonban, hogy nagy hibát követnének el, ha az egyes nemzetek a megindítást kizárólag a genfi bizottságtól és a párisi hivataltól várnák és saját maguk is nem tennék meg a szükséges lépéseket, hogv az egves népek kultúráját egymással minél szorosabb kapcsolatba hozzák. — E célból mi magyarok külföldi intézeteket szervezünk, amelye­ket Collegium Hnngaricumnak neve­zünk. — Ezért a szervek nem csupán kutató intézetek, hanem kettős jellegük van és egye­sitik magukban nemcsak a fiatalabb kutató tudósokat, hanem az egyetemi hallgatókat is. Gyakrabban tapasztaltam, hogv a főiskolai ifjúság épp-en a fiatalabb tudósok által igen előnyösen lesz befolyásolva. Idősebb embe­rekkel szemben gyakran elzárkózik a fiatal lélek, ugyanannak a generációnak fial azon­ban, akiket egymástól csupán néhány eszten­dő választ el, kö’csöuösen jobban megértik egymást, A külföldi Collegia Hungarica tehát meglehetős számban vannak még tagok, akik egycsüle-tünik bánom kiállításán 10, sőt 15 ezer ko­rona összértékben adtaik el, de egyetlen sem akad, aki, piktur újából élve, kiállításainkon valamelyes összegben eladást nem élvezett volna. Különben egy kulturegyesület nem képkeres- kedée és teljesen megfelel hivatásának akikor, ha kiállításain márkát és nevet ad művészeinek, — a magán válla Ikozása Ódban és eladásaikban erkölcsi­leg fedi és támogatja őket. Nevezzen meg Tichy bármely nemzetközi művészt, aki gazdasági szük­ségleteit csakis egyesületi kiállításokon szerzi meg. Nem akarom azt; állítani, hogy Szíovenszíkó művészei kedvező helyzetben lennének, de kali­berükhöz képest, sehol Közcpeurópábam kedve­zőbb helyzetet gazdasági szempontból nem talál­nának. Amint egy művész érzi, hogy túlnőtt föl­dünk teherbírásán, automatikusan sodródik a kül­föld felé- Ezért nem tartom előnynek azt sem, ha gazdasági helyzetünkön néhány percen!tel segí­tünk is; akár azzal, hogy kiszorítjuk az idegenből jövő, rendszerint a közönségünk képzőművészeti nívóját teljesen fedő, műtermékeket, akár azzal, hogy helyi műkereskedelmet építenénk ki. Bár mindkét mód elérésére tettünk kísérleteket, hely­zetünk erkölcsi részét hasonlíthatatlanul fonto­sabbnak vélem. Képkereskedelemiről Sztavenszkón Tichy által éppen megnevezeti művészek képeiből mindaz- ideig szó sem lehet, mig közönségünk valamivel közelebb nem kerül e művészek ethiikai nívójá­hoz. Itt hivatkozom Tichy által az Uj Aurórából inkriminált cikkemre is. (Vége köv.) voltaképpen kettős intézetek, egyfelől a ku­tató és tudósok osztályából állanak, akik a könyvtáradban, levéltárakban és laborató­riumokban. klinikákon, az illető kulturköz- pontban dolgoznak, másfelől a hallgatók szá­mára létesített osztályból, akik az egyete­meken, a műegyetemeken és más szak- és művészeti főiskolákon tanulnak. Az intéze­tek élén tudósok állanak, akik az illető ál­lam tudományos és művészeti köreivel szo­ros kapcsolatot tartanak fenn. — így Berlinben Gragger Róbertnek, aki a Frigyes Vilmos-egyetemen a magyar nvelv és irodalom rendes tanára volt és csak pár hét előtt hunvt el igen korán, sikerült nemcsak a porosz tudományos körökkel, hanem a német birodalmi és porosz hivatalos tényezőkkel is igen érté­kes összeköttetéseket létesítenie. — Ezeket az összeköttetéseket még szo­rosabbra fűztük, mikor Schmidt-Ott porosz állami miniszter, aki elnöke és megszerve­zője volt a Notgemeinschaft dér deutscheu Wissenschaft intézményének, két év előtt lá­togatást tett Budapesten és amikor a múlt esztendő folyamán Becker dr.-ral. Poroszor­szág nagy koncepciójú kultuszminiszterével kölcsönösen meglátogattuk egymást, megbe­szélve egvmás között a két nemzet szellemi együttműködésének módjait és eszközeit Ennek az előkészítésnek gyümölcse, hogy a porosz állam a Kupfergraben és a Do- rotheenstrasse sarkán, szemben a múzeu­mokkal, a Knobelsdorf-palotáhan helyez­te el a berlini egyetem magyar intézetét nekem pedig Gragger közvetítésével sikerült megvásárolnom a Dorotheenstrasseban a Knobelsdorf-palotával szomszédos Herz-pa- lotát, amely szemben fekszik a berlini egye­temmel és amelyet a Collegium Hungaricum Berolinense céljaira most alakítunk át. Mint­hogy a messzetekintő porosz kulturális kö­rök a magyar ösztöndíjasokat páratlan, ven­dégszeretettel karolják fel, fiatal tudósaink közül többen a dalemi kutató intézetben és Berlin más kulturális intézményeiben szaba­don dolgozhatnak. — Rómában néhai Fraknói Vilmos püs­pök magánvilláját magvar történeti intézet céljaira hagyta. Ezt a kis intézményt most lé­nyegesen kifejlesztjük, mert építészeinket, szobrászainkat és festőin­ket nagyobb számmal óhajtom Rómába küldő** ós ott kívánjuk kiképezni azokat a magyar tanárokat, akik a magyar középiskolákon^ az olasz nyelvet és irodalmat tanítani fogják. Ezenkívül ösztöndíjasokat fogunk küldeni arra az államtudománvi fakultásra is, me­lyet Rómában most létésitettek. Midőn Ar- duino Colassanti, az olasz kultuszminiszter művészeti osztályának főigazgatója nemrégi­ben Budapestet meglátogatta, behatóan meg­tárgyaltuk ezt a tervet. Az olasz kultuszmi­niszter ur, aki nemcsak a középkori történe­lem egvik legalaposabb ismerője, hanem ki­váló kulturpolitikus is, meghívott Rómába, ahol a továbbiakat közvetlenül meg fogjuk tárgyalni. — Zürich is igen vonzó reánk nézve vi­lághíres politechnikumával. Csak nemrégi­ben vásároltunk ott egy házat, amelyben hő­A masifar kultúra űrállomásai Európa metropolisaiban SílebeSsbarg Kuno gróf magyar kultuszminiszter érdekes beszá> m©5ó cikke a ^eicksp©st^an a kilfőldi magyar egyetemi intéze­tek eredményes működéséről és nagyvonalú fejlődéséről — A berlini, bécsi, római, zürichi és párisi Colleglum Hungaricum közös szenátus igazgatása alá kerül 1927 január 8, szombat G OOÖvíOOO-íJ'wO wööü £> GGG GGZSGGGGOÓOO? G ö 1927. január 1-től uj szenzációs műsor g I a g § PRAHA L, Rybná 5. § 0 Steidler Náci, a hasbeszélö. A vi- § lághirü Bonny és Freemann g Ő kreol táncospár amerikai és ex- o ® centrikus táncszáinokkal és a töb- 0 0 bi müvés.zi együttes, 30 kitűnő g O mutatvánnyal o p Szabad bemenet, \ © Telefon 20819. Telefon 20819. § SooooooooooooooooooooooodooooooB séges helyiségek állanak a magyar kollégium rendelkezésére. Fiatal mérnökeinknek javuk­ra fog válni, ha behatóan megismerkedhet­nek Svájc műszaki életével. — Rendkívül udvariasak voltak az ox­fordi és az aberdeeni egyetemi hatóságok, amelyek a magvar főiskolai hallgatókat nagy vendégszeretettel fogadták be. Itt valóban felesleges lett volna magyar kollégiumokat alapítani, hiszen Anglia a pedagógiai fel­ügyelet alatt álló internálus-rendszer klasszi­kus hazája. — Párisban a francia kormány által adott hat ösztöndíjat húsz magyar ösztöndíjjal tol­dottuk meg, Genfbe pedig négy ösztöndíjast küldöttünk. A párisi Collegium Hungaricum kérdése még megoldásra vár. ellenben Bécs- ben evv nagy intézményünk már erősen ki­fejlődőben van. A magyar testőrség gyönyörű palotája ugvanis most a magyar kultuszminisz­térium fenbaíósága alatt áll és a Colle­gium Hungaricum Yiennense-t fogadta be tiszteletreméltó falai közé. — Elleneztem, hogy az utódállamok a bécsi volt császári levéltár anyagát széthord- iák. levéltári egyezményünk Ausztriával ilven konciliáns értelemben iött is létre s mi valósággal utánamentünk Becsben maradt történelmi anyagunknak, egy históriai kuta­tó intézetet alapítva a testvérpalotában. — Ezenkívül harminc főiskolai ösztöndí­jasunk is van Becsben, akiknek a számát még szaporítani kívánkozom. Bécsi kollégiu­munk ólén Károlyi Árpád dr. áll, aki I. Fe­renc József alatt osztályfőnöki minőségben az udvari és állami levéltár igazgatóia volt ügy Károly Árpád dr. értékes összekötteté­sei, mint az a támogatás, melvet Seipel szö­vetségi kancellár az intézet iránt kilátásba helyezett, remélni engedi, hogv a Collegium Hungaricum Viennense a magyar-osztrák szellemi egvüttmüködés értékes szerve lesz. — Már a nemzetgyűlés előtt feküdt és most uira benyúltok a magvar országgyűlés­nek egv törvénviavaslatot a külföldi magyar intézetekről és azok igazgatásáról, amelynek lénvege abban áll, hogy minden protekció és politika kizárása céljából az intézetek esv szenátus alá ke­rülnek, amelv főiskolai tanárokból, továbbá múzeu­mi. levéltári és könyvtári igazgatókból ala­kul és egyfelől adományozza az ösztöndíja­kat, másfelől ePátia e külföldi intézetek fo- Ivő igazgatását. E módon törekszünk egv na- gvobb akciót kikerekit.eni, ameVnek az a célja, hogv a ma^ar szellemi életet, a szel­lemi együttműködés dicső céljait a magunk részéről olv módon fejlesszük, amelv a ma­gvar nemzet speciális igénveinek megfelel. v VASÁRNAPI RÁDIÓ MŰSOR Prága 11.00 Matiné 17.00 Katona zene a Lucernából 18.00 Német opera énekek 19.15 A pillangó kisasszony, a briinni Operák áz előadása 22.00 Sporthírek 22.15 Tánczene Briinn 10.00 Matiné 19.00 A pillangó kisasszony Pozsony 10.00 A szalonkvartett matinéja 19.25 A Nemzeti Színház előadása. Budapest Program nem érkezett be Becs 18.15 Kamarazene 20.00 A helyiérdekű vasút, komédia Gráz 20.30 A gyermekért, bécsi színjáték Berlin 20.30 Wagner-est Stuftga.rt 20.00 Kamarazene Karlsrube 21.00 Tarka est ' Königsberg 21.00 Klasszikus ós modem opere-tte potpourik Zágráb 22.00 Tánczene London 21.00 Istentisztelet a Szt. Márton templomban 22.30 Klasszikus zongora-est M- U. Be% Foatr nonrvos Praha IJ„ Jungsnaimová 4» Tolcfoa: 30902. — Rendel d. u. 4- 6-Í£. — Ttle'on: 30902. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents