Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-08 / 5. (1339.) szám

Hal számunk 10 e!(!a) Eiefízetési ír: évente 300, félévre 150, A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok 3zerk«ut&^t_ Prtg. iW^ské uHee negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: ' 7 ' 12, II. emelet. Telefon. 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mi történik Kínában? Több ellentétes híradás után máig vég- le? bebizonyosodott, hogv a délről előnyomu­ló kantom csapatok kiűzték a hankaui idegen negyedből az angolokat, akik hanyat-homlok menekültek a Jangcse-folyó ágyunaszádaira. A kínai tömegek angolellenesöége a tető­pontra hágott s valóban csak a véletlenen múlott, hogv a gyászos visszavonulás nem végződött több száz angol állampolgár halá­lával. Ugyanakkor, amikor a hankaui kiűze­tés már megtörtént, Shanghaiban is veszély­ben forog az angol kolónia, mert állítólag többezer álruhás kantoni katona lopódzott a városba s a mob csak egvetlen jeladásra vár, hogv megrohamozza a pillanatnyilag rendkí­vül gyenge idegeneket. Csaknem azt lehet mondani, hogy Nagv-Britannia elvesztette a kínai háborút s ha nem történik gyors meg­oldás. akkor elaoad az impérium gazdagsá­gának egvik legfontosabb forrása: a messze­menő kiváltságokra épített kínai kereskede­lem. melyet emberi nyelven egyszerűen „Kína kiszipolyozásának'* lehet nevezni. Mi okozta Anglia kudarcát Kínában, mi okozta egyáltalán az ellentéteket s mi törté­nik abban az immár évtizedekig húzódó kí­nai belháboruban. melvet egy szellemes kinaismerő ,.az uj és erős Kina szülési fái- dalmainak" nevezett. Valóban, mintha a pil­lanatnyi káosz csak egyet szolgálna: az év­ezredes ólomban tespedő legrégibb biroda­lom fölrázását, átalakítását, hatalommá fej­lesztését. A fehér faj magára vessen, ha Kina ébred, mert a fehér nemzetek voltak azok. akik saját ellentétüket beleprojiciálták a kínai eseményekbe s hogy ártsanak európai vetély- fársaik kínai érdekeinek, lázadásokat szítot­tak, hadseregeket szereltek föl. pénzeket fo­lyósítottak a hajdani Mennyei Birodalom tá­bornokainak. A sok törekvésből pedig nem maradt más Kínában, mint a pénz, a hadse­reg, a felszerelt nép —■ egyelőre a lázadás is, de az előjelek arra engednek következtet­ni, ho?v a végeredményben idegen hatalmaktól felvilágosított és felszerelt Kina az idegenek ellen fog fordulni. Ezt okozta a fehérek szét­húzása, akik pedig egységesen, mint a hoxer- lázadás idején játszi könnyedséggel diadal­maskodtak a rebellis Kinán. Ma korántsem megv ilyen könnyen a dő­lő17. Az angolok menekülnek. a fehérek adót* fizetnek, a koncessziókat széijelszaggat’ák és Anglia kínai kereskedelme na?v passzívával zárult. S egvhan<nian megállapítható: az orosz-an^ol ellentét#juttatta eddig a dolgokat s legújabban az az ellentét, melv Anglia és a japán-francia érdekeltség között támadt. A kínai helyzet ismeretes. Délen, Kan­tonban. a kínai forradalmak örök helyén. Oroszország támogatásával nagvranőtt a kuomíntang-mozgalom, melv kezdetben na­cionalista. később kommunista, legújabban nődig ismét nacionalista színezetet öltött. Dhianghaisek idők folyamán nagyszerű had­sereget teremtett itt. melv megkezdte az elő­nyomulást az északi kényurak ellen. Északon a marsaitok állandóan hadakoztak, hol a mandzsu zsarnok: Csangszolio volt líraimon, hol az aneo'barát Wupejfu. hol Feniusziang, a tebesen Moszkva befolyása alatt álló ^ke­resztény" tábornok, hol pedig Suncsunfang, Shanghai ura. E négy vezér addig veszeke­dett. míg a nacionalista és proletár elvekkel megmámorositott kantoni sereg Kina köze­pén. a Jangcse-folyó völgyében termett s oly hatalmassá nőtt, hocy egyetlen marsall sem tudta megálHtani. Közben északon Fengju- sziangot. a kommunistát megverte a másik három iobboMaU tábornok s a keresztény vezér Moszkvába menekült. Csangszolin Mandzsúriában teljesen iapán befolyás alatt áU és iapán pénzen él. ö a leghatalmasabb a hárem megmaradt északi ur között s iev ö alakította mse az északi uniót, melv hadsere­gével. az ..amknocsuennal". a birodalom pa- cifikáiására szolmPó egyesült sereggel hiva­tott a délről előtörő forradalmat leverni. CsangSZQÜn a. dolgot ügyesén csinálta: letör­te az angolbarát Wupejfu és Sunc-umanc hatalmát, ami által a vezetés teljesen kezébe Anglia Sépési’ől-Sépésre Ideadja kínai pasidéit Az ébredő Mennyei Birodalom — Az angolok hankaui kiűzetésének története — A kantoníak meg nem aiázkodnak többé London, január 7. Kínából egyre aggasz­tóbb hírek érkeznek Nagybritanniába. Már naipcik óla tartotta magát az a jaipán forrás­ból eredt hir, hogy a hankaui angol kolóniát a kantoni csapatok és a csőcselék megtámad­ták s erőszakká! kiűzték az angol alatt­valókat. Kezdetben Londonban megcáfolták ezt a kényelmetlen jelentést, de idővel be­bizonyosodott, hogy az angolok tényleg elhagyták Hankaut, ha nem is oly véres körülmények között, mint a japánok jelentették. Eankauban az angolok önkéntes serege igen gyenge volt s a Jangcéé folyón állomásozó ágyunaszádok nem avatkozhattak be ered­ményesen az idegenek védelmébe. így hát az angolokat a kantoni sorkatonaság őrizte, de az utóbbi napokban ez a védelem sem bizo­nyult elég hathatósnak. A ' in alak ugyanis kijelentették, amint az első angol lövés megtörténik, nem garantálhatják többé a védelmet s csát- __znak a támadó nacionalistákhoz. Ug yanekkor a bennszülött rendőrség sem volt hajlandó az angol városban a rendet ■ fönn­tartaná. Ily körülmények között a hankaui ango­lok elhatározták, hogy kiürítik, a várost. Január 5-én este megkezdődött a költözkö­dés. Az angol vagyont számos teherautomo- bilon a Jangcse folyón állomásozó ágyunaszá- dokra szállították. A költözködés a késő éj­jeli órákig tartott s az elvonuló önkéntes ka­tonaságot a kantoni sereg védte. Még igy is több kisebb incidensre kerüli a sor s csak az angolok lélekjelenlétének volt köszönhető, hogy komolyabb baj nem történt. A kikötő­ben kőzáporral fogadták az angol matrózokat s ha véletlenül elsült volna egy fehér ember fegyvere, akkor a mészárlást semmi sem gá­tolhatta volna meg. Már maga az a tény is nagy változást je­lent a kinai helyzetben, hogy az angolok a nép forrongását, sőt a kőzáport is némán tiiriék s nem válaszoltak azonnal brutális módon, mint ahogy a fehérek eddig a véd­telen tömegekkel szemben megtették. A fe­linek erőszakoskodásának talán egyszer s mindenkorra vége van s a hankaui elvonu­lás nem volt többé az idegenek büszke gesz­tusa, hanem a vesztesnek szégyenteljes el­vonulása. Angliában nagyon jól tudják, hogy amint az első kudarc éri a brit presztízst, többé soha nem állítható vissza a fehérek mindeddig megingathatatlan tekintélye s ép­pen ezért a hankaui eseményeknek London­ban szomorúan döntő jelentőséget tulajdo­nítanak. Amint az angolok a bankául Megtett- negyedből kivonultak, a kantornak azonnal megszállották ezt a területet, sőt föltörték az angol házakat s katonákat helyeztek el az üres kaszárnyákban. Az United Press jelen­tése szerint a helyzet nemcsak Hankauban vszed elmes, hanem Shanghaiban is, ahol ugyan a kantoníak még nem uralkodnak hi­vatalosan, de ahol a nép már teljesen a párt­jukon áll. Állítólag több ezer kantoni katona tartózkodik álruhában a város falai között s csak az adott jelre vár, hogy megkezdje az idegenek kiűzését. Az angolok bevallják, hogy a ha nkaui helyzet katasztrofális London, január 7. A Reuter-iroda han- kaui jelentése szerint az idegenekkel általá­ban nem bánnak rosszul Hankauban, csak az angolok helyzete tűrhetetlen. Azok a külföl­diek, akiik az angol koncessziós területen mu­tatkoztak, nem igen számíthatnak védelem­re. Az angol önkéntesek a kínai hivatalokkal való megegyezés után kiürítették a várost és fegyvereikkel meg municijukkal szabad el­vonulást kaptak a folyóig. A csőcselék több­ször megzavarta az elvonulást. Hankauban most föltétlenül a kínaiak uralkodnak. Az angol vállalatok kínai munkásait fölszólítot­ták, hogy ők is vegyenek részt az angolok el­leni tüntetésekben. A kínai angol flotta ten­gernagya tegnap a hankaui naszádokhoz ér­kezett. A Daily Telegraph szerint az angol hivatalos körök beismerik, hogy a hankaui helyzet katasztrofális. A meggyalázott brit emlékmű London, január 7. Az Evening News je­lentése szerint az angol admi rali tás a nyolca­dik torpedóromboló flotillaí, amely kilenc hajóból áll, a kinai vizekre küldötte. London, január 7. Beavatott körök sze­rint a kantoni kormány külügyminisztere leg­mélyebb sajnálkozását fejezte ki a hankaui angolok megbántása miatt s főleg azért, hogy a csőcselék meggyalázta a háborúban elesett angolok emlékére emelt hankaui szobrot. A miniszter megígérte, bogy az emlékművet a közeli napokban ismét visszaállítják a régi helyére. Anglia ultimátumot kap! Shanghai, január 7. Az United Press leg­újabb jelentése szerint a shanghai idegen ha­talmak elhatározták, hogy abban az esetben, ha a kantoni csapatok megjelennek a város előtt, közös erővel védik meg az idegenek vagyonát és életét. Hankaui jelentések szerint radikális kí­nai körök a következő nltiraátumot intézik Angliához: 1. Az angol hadihajók visszahívása; 2. a hétfői összeütkí5z5sbeu megsebesült kínaiak és az elesettek hozzátartozóinak kár pótlása; 3. a tettesek kiszolgáltatása; 4. a fegyveres önkéntesek visszahívása; 5. az angol koncessziós területek három napon belül való kiürítése. A brittek visszatértek? Hankau, január 7. A kantoni katonai ha­tóságokkal karöltve az angolok ismét átvették az angol koncesszió adminisztratív vezetését A kinai katonai rendőrség hátrahagyásával a kantoni csapatok elhagyták a hankaui kon­cessziós területet. Az angol önkéntesek nem térhettek vissza a kolóniára. Hankauban pil­lán: Inyilag csend uralkodik. Az angol kon­cessziót a kinai várostól elválasztó főkapu nyitva maradt. «i i ■ i nn iirnri i —■­Nikaraguai csöndélet Managua, január 7. A nikaraguai kor­mány közli, hogy Diaz tábornok csapatai Bluefields város közelében, Nikaragua nyu­gati partján megverték a liberálisokat. A veszteségek mindkét részen jelentékenyek. — Egy amerikai tengerészosztag Corintba, Nikaragua nyugati határára akart utazni. Mi­vel a managuai vasútvonalat a felkelők 60 méter szélességben felrobbantották, az ame­rikai katonák vonatját csaknem katasztrófa érte. A veszedelmet azonban az utolsó pil­lanatban észrevették s azonnal a megrongált vágányok kijavításához kezdtek. került. Pillanatnyilag tehát két nagy részből áll Kina: az északi részről, Peking főváros­sal, ahol a iapán befolyás alatt álló Csangszo- lin kormányoz s a déli, kantoni részből, ahol Dhianghaisek a napóleoni tekintélyű hadve­zér. A két rész határa a Jangtsekiang, vagy a lunghai-vasut és a Délsantungból a Csangtsu —Loyang—Sianfu-vonalig terjedő vidék. A nagvranőtt kantoni erő közben önál­lósította magát s Hankaut meg a vitás shanghaii, nankingi területeket már nem kommunista, hanem nacionalista elvekkel akarja meghódítani. Ezért Moszkva jónak látta, hogv ismét kiküldte legmeghittebb hí­vét. Fengiusziangot, aki moszkvai pénzen északnyugaton vetette meg lábát, innét há­borgatja Csangs'zolint s ta^án készen áll arra. hogy bármikor egyesüljön a kantoniak- kal. De az is lehet, hogy az immár kétfelé vált birodalomhoz evv harmadik független­ségi mozgat mát csatol s a nacionalista dél, meg az idegen befolyás alatt álló észak mellé hozzátoldia a tisztán kommunista nyugat ön­állóságát. Mindez bizonytalan, csak egy biztos: An­glia elvesztette tekintélyét. Hívei: Wupejfu s Suncsungfang legyengültek, tekintélye meg­gyengült s teljesen izolálódott. Az északi ré­szen mindent learat Japán, délen pedig a kantoniak túrják ki mindenből. Egyetlen re­ménysége csak az lehet, hogy észak meg dél összekapnak, a birkózók között ő lesz az a harmadik, aki nyer. Pillanatnyilag e remény még távol van, s az izolálás teljes. Ez az izo­láció azóta vált katasztrofálissá, amióta Japán Franciaországgal karöltve elvált az angol út­tól. Mint ismeretes, a múlt év végén Cham­berlain memorandummal fordult a nagyha­talmakhoz, melvben közös kinai akcióra szó­lítja fel őket. A memorandumot a hatalmak kereken visszautasították. Franciaország azért, hogv bosszút álban az angol -olasz kö­zeledésen. Japán azért, hogv bosszút álljon az elsősorban ellene irányuló birodalmi kon­ferencián. Sőt Japán és Franciaország any- nyira mentek, hogy segítették Csangszolint az angolbarát marsallok gyengítésében, el­lenben nem segítették meg Angliát a- Jang­céé völgyében. A kinai külkereskedelem 70 százaléka hajdan angol volt s csak 20 száza­léka iapán. máig a helyzet pontosan megfor­dult. Azáltal, hogv Japán s igv Csangszolin is elfordultak Angliától. Nagy-Britannia igen prekár helyzetbe jutott a távoli keleten, me­lyen még Lindsav, az ügyes 'nagykövet sem fog segíthetni. A világbirodalom legérzéke­nyebb pontia KMa, könnyen teh'es meghó­dolásra vagy háborúra. • de mindenképpen nagvon érzékeny amvagi -veszteségre kerül ott sor s Franciaország igen iól tudta mit tesz, amikor Livornóra válaszolva elutasí­totta Chamberlain kinai memorandumát s az egyre an^clellenesebb^ váM Japánnak kezet nyújtott Mukdenben. r'?.ngszolin pala iájá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents