Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-30 / 24. (1358.) szám

1927 január 30, vasárnap, ■BBBKBB^iíWESn^r-** VSTO 9 Apponyi Albert a csehszlovákiai magyarság reálpolitikájáról „Kézzelfogható eredményeket, áldozatokat kell hozni!...“ — Az utódállamok magyarságának kulíurhivatásáről — Az európai helyzetről Badópert- január végén. A doigtaoSOTbájában. ült és olvasott Apponyi Albert gróf, amidőn a budai utcáik déli csendjében felkerestem őt s megkértem, hogy néhány nagyon aktuális s nagyon nagy jelentőségű kérdésben nyi­latkozzék a Prágai Magyar Hírlap számára. A ma­gyar politikai és szellemi élet legtisztább és leg­nagyobb súlyú reprezentánsa nobilis készséggel fogadta lapunk munkatársát, akinek legutóbb a múlt év tarva6zán volt szives interjút adni. Beszél­getésünk kezdetén rögtön megjegyzést is tett en­nek a cilkíknek egyik passzusára, amidőn mosolygó vissza emlékezéssel mondotta: Apponyi otthona — Még mindig vissza emlékezem a legutolsó nyilatkozatomra, amely a Prágai Magyar Hírlap­ban megjelent. Semmi ellen sem volt kifogásom abban a cikkben, csak egy ellen: a*t Irta a házam tájáról valahogy, hogy komor, rideg... Nagyon borús lehetett az a nap, amidőn szeren­csém volt, mert remélem, ma például; amidőn a téli nap is elég, hogy besugarazza ezt az én régi, drága otthonomat, ma más impressziókat fog nyerni.. • S a 82 esztendős aggastyán felegyenesedett ültében e a tekint ét éből csupa szeretet simogatta hz egész miliőt, amelyben évtizedes, eseményekben gazdag életét eltőltötbe. Az a férti, akinek a Gond­viselés ebben a magas korban nemcsak a szellemi és fizikai erejét hagyta meg, hanem, ami ínség, en­nél is sokkal több: az ideáljait... A csehszlovákiai magyarság reálpolitikájáról > az interjú kezdetén a csehszlovákiai magyar­ság poétikai helyzete került szóba. Apponyi meg­lepően informált az itteni viszonyokról, ismeri a magyar nemzeti párt aktivista politikájának lénye­gét s tudomása van arról is. hogy a magyarság másik nagy pártja, a keresztényszocialieta párt, más utakon tartja szükségesnek a magyar kisebb­ség érdekeiért küzdeni. Megkértem, nyilatkozzék, mi a felfogása a magyarság aktivista orientáció­járól? — Nem tartóim feladatomnál?, hogy a szlo- ivenszkói magyarság politikájába beleavatkozzam — mondotta —, vagy akárcsak véleményt is nyil­vánítsak arról, hogy a Magyarországtól elszakított magyarság milyen taktikával iparkodjék megköze-. Itteni azt a kétségen felül álló célt: a magyarság nemzeti egyéniségének rá kultú­rájának fen tartás át, biztosítását és fejlesztését. Hogy ehhez a célhoz milyen eszközök vezetnek, azt az elcsatolt területen élő magyarságnak ma­gának kell megtalálnia s legilletékesebb is erre. Csak felesleges gyanút keltene maga iránt, ha az a látszat keletkeznék, mintha innen nyeri utasitáp, vagy útmutatás alapján járna el. Mi innen csak azt hz óhajunkat fejezhetjük ki, hogy a tőlünk elsza­kított magyarság ennek a nemzsetfentartó fontos feladatnak minél tökéletesebben felelhessen meg s ennek érdekében teljes egyöntetűséggel járjon el. Ez a cél olyan komoly, olyan életbevágó a Szlovenszkó területén élő magyarság jövője j szempontjából, hogy ezért, kézzelfogható ered­ményekért áldozatokat is kell hozni ... Csehszlovákia és Magyarország viszonya j = Az aktivista politika sikere esetén lehet-e számítani, kegyelmes uram, Csehszlovákia és Ma­gyarország között fokozott közeledésre? — kér­deztem. — Bármennyire álljon az, amit előbb mondot­tam — válaszolta Apponyi Albert —, hogy nem | vagyunk illetékesek a tőlünk elcsatolt részek j magyarságának politikai elhelyezkedésére befő- i lyáet gyakorolni, épp annyira világos, hogy lélektani lehetetlenség ennek a magyarságnak a sorsa iránt nem is érdeklődni. A trianoni szerződés 3 millió és 300.000 magyar­ajka testvért választott el tőlünk köajogdlag, de nem választhatta el őket lelkileg s a kulturá­lis összetartozás tekintetében. Világos tehát, hogy Magyarország rá a szomszédos államok egymáshoz való viszonyát lényegesen be­folyásolja az utóbbiak mostani területén élő és ott állampolgárságot nyert magyarság helyzete. Ha ennek a magyarságnak kulturális érdekeit s e téren való hozzánktart ozását biztosítva lát­juk, akkor enyhül, ellenkező esetben pedig persze fokozódik a közjogi különállásból eredő keserűség. A jugoszláv orientáció — A jugoszláv orientációról, amiről az utóbbi időkben sok szó esett, mi Nagymédtóságod véle­ménye? — Néni tudok semmi konkrétet, hogy ez a do­log mennyiben komoly. Különben azt sem tudom megállapítani, mit jelent ez « kifejezés, hogy orientáció?... Valódi értelme csak abban van, ha két ország kö­zött konkrét kérdésekben konkrét megállapodások jönnek létre. A közgazdasági összeköttetésnek köl­csönös érdekeknek megfelelő rendezését nem tar­tom orientációnak, hanem az észszerüeég paran­csai mindkét részről való teljesítésének. Ez tehát nem szolgálhat kompenzációul politikai sérelmek­kel, vagy követelményekkel szemben. Nyíltan meg­mondom, hogy a szomszédos államok akármelyikének terüle­tén élő magyarság kulturális femmanadásának biztosítása nélkül minden úgynevezett közele­dés lehetetlen és lehetetlennek tartom azt akkor is, ha a valóság- ! mák megfelel az a hír, hogy a katonai ellenőrzés- i nek megszüntetését Magyarországon, a kieantant 1 ellenzi. • Béke vagy háború ? . . r= Milyennek tartja, kegyelmes uram, általá­ban az európai politikai konstellációt? Béke felé közeledünk, vagy ujabb háborúik felé ? .. . — Tizenkét esztendő szenvedései és nyomorú­sága után, amely csaknem egyformán sújtotta a győztes és a vesztes államokat, mindenki tartós békére, nyugalomra vágyik. Hogy mégsem meg­nyugtatóak Európaszerte a viszonyok, annak sok oka van. Hogy az úgynevezett, békeszerződések az egész kontinensen természetellenes és csupán anyagi erőszakkal fen tartható állapotokat terem­tettek, azt én. miár sokszor kifejtettem; hogy ilyen állapotok bázisán tartós nyugalom és állandó egyensúly viszonyok nem fejlődhet­nek ki, az a dolgok természetében rejlik. Nem csoda tehát, hogy egész Európa vajúdásban van, egyetlen ál­lamnak seon egészségesek sem a belső állapotai, sem a külpolitikai viszonyai, a hatalmi viszonyok teljes eltolódásban vannak, de még lehetetlen áttekinteni a készülő átcsopor­tosulásokat s azok tempóját. | Mindezek n körülmények Magyarországot, amint ! azt, a hazai sajtóban többször kifejtettem, rendki- , vül nagy tartózkodásra s óvatosságra késztetik. Mussolini, a kor legérdekeseb személyisége = A kétségtelenül észlelhető nemzetközi fe­szültség felidézésében különösen Olaszországnak van jelentős szerepe. Engedje meg. kegyelme* uram, hogy megkérdezzem véleményét Mussolini politikáját illetőleg — Elvileg tartózkodom attól, hogy bármely idegen ország belügyiéivel, vagy7 személyes ügyei­vel foglalkozzam. Az illető nemzet dolga, hogy a maga ízlése, lelkivilága, temperamentuma szerint élje politikai életét. Mindaddig, mig ki nem hatnak a mi érde­keinkre, addig a teljes desinteresseinent állás­pontját kell elfoglalnunk.-Mindazonáltal, mint aki. a tényeket közvetlenül •szemléltem, ennek a közvetlen szemléletnek alap­ján megállapíthatom, hogy az olasz nemzet a ías- cista rendszer uralkodása alatt óriási éle!energiát fejt ki, úgy kifelé, mint befelé s hogy a fascista mozgalom tényleg széles rétegek lelkes támogatá­sán alapszák. A diktatúrák rendszere — Általános történelemfilozófiai szempontból j szemlélve ezeket a jelenségeket, — a Spanyol- és l Olaszországban uralkodó nyílt s egyéb országokban > tapasztaljaitó leplezett diktatúrákat, — arra kell j következtetni, hogy ezeknek valami közös okúiknak kell lenniük, melyet én abban vélek megtalálni, hogy a demokráciának még nem sikerült megtalál­nia az uralma fentarfásához szükséges for­mákat, mert azokkal, amelyek a liberális korszak közép- osztályának uralmát szolgálták, nyilvánvalóan ne­hezen tud boldogulni. így téfyát, mivel Bánffy De­zső szerint; úgy miég sohasem volt, hogy sehogy- sexu legyen, a helyzet szükségessége teremtett olyan expedienseket, amelyek a diktatúrák rend­szeréhez vezettek. Ezzel befejeződött a politikai interjú. Apponyi Albert széttárt tenyérrel jelezte, hogy ezekre a kérdéseimre nincs több válasza. S én nem adtam fel számára újabb politikai természetű kérdéseket. Engem más érdekelt, olyasmi, amikre Apponyi nem szeret é snem szokott válaszolni. Irodalmi és művészeti kérdésekben szerettem volna megszólaltatni azt az Apponyi Albert gTÓfot, aki nemcsak nagy politikus, providenciái is állam­Az igazságügyminiszter pertörlést rendelt el a szlovák néppártiak politikai pőréiben Hürafca András újabb eínökséríési psre a pmsesiyi uádtsmács @Iőt« — & szomfeafira kitűzöd’ táplálás eimaradt — A P. M. H. tudósítójának telefonj elöntése — Pozsony, január 29. Ma délelőtt 11 órára a pozsonyi törvényszék vádtanácsának Hlinka András újabb elnöksértési pőrével kellett volna foglalkoznia. Mint emlékezetes, annak idején Hlinkát a híres ..Tatileben" perben a bíróság nyolcnapi fogházra Ítélte, de a büntetés végrehajtását felfüggesztették. Az államügyészség egy másik elnök-sértési vádat is beterjesztett Hlinka ellen, amelyet a nemzetgyűlési választások előtt. Brezován tartott beszédében követett volna el. Hlinka András ügyvédje, Gazsik Marko dr. utján, aki időközben miniszter lett, kifogásokat emelt a vád ellen és ebben az ügyben kellett volna ma tárgyalásnak lenni a vádtanács előtt. A tárgyalás azonban elmaradt, mert azon sem Hlinka, sem Gazsik dr. miniszter nem jelentek meg. Mint megbízható forrásból értesülünk, Hlinka pőrében per­törlést fognak indítványozni az igazságügyi miniszternek, de nemcsak ebben az egy ügy ben, hanem a szlovák néppártiaknak összes politikai pőréiben pertörlés készül. Lemondott a jugoszláv kormány Belgrád, január 29. Uzuuovic kormánya teg­nap a késő esti órákban lemondott. E lemondást is a kormánykoalíció két ellentétes pártjának: a ra­dikálisoknak és a Radics-pártnak veszekedése okozta. A Radics-párt vonakodott két radikális kép­viselőre bizni a szerb jóvátételi alap kezelését s az állásokat Rdaics-párti képviselőkre akarta bizni. Amikor ezt az ajánlatot elutasították, mert pusztán szerbiai s nem horvátországi ügyről volt ezó, Rá­diós pártja az ellenzéki jelölt támogatását hatá­rozta. el. A szavazásnál a kormány 67 szavazattal 114-gyel szemben kisebbségben maradt üzunovies azonnal beadta a kormány lemondását. A radikális pártban nagy az elkeseredés Radics ál hatatlansá­gának újabb tanú jól e miatt. Arany- és ezüstáruk! bő választéka Weinstabl Móricz ékszerész] Pozsony, Haíászkapu utca 2. szí::. j j férfiú és a tudomány egyes ágaiban valóságos tu­dót?, hanem igazi „Scltöngeist“, akit a müvétszónek ! minden egyes ága érdekel, de különösen Z'uiei [kérdésekben abszolút szaktekintély. IrodaImilag .is í egyike a magyar szellemi élet legegyetenio-cdvb ' tudásu férfiéinak, aki tagja nemcsak az ös*z?s :ro- ' dalmi társaságoknak, hanem a Magyar Tu’dómá- | nyos Akadémiának is. Érdekelt volna, hogy \ppo- | nyi Albert, aki mint konzervatív politikus magyar i viszonylatban \alót?ágoö haladó poliiikát foh if ; milyen álláspontot foglal el az nj magyar ircda'un megnyilvánulásaival szemben. Apponyi elmosolyodot t és elgondol kodul ■ mi­kor ezt a „nehéz" kérdést feladtam. Hátradőli ka- rosszékében, fejét ráhajtotta a támlára, úgy, hogy karakterisztikus, finom, ápolt szakálla v gip-- .ült mellén, aztán ezt mondotta: A mai irodalomról — Erről nem én vagyok hivatott beszélni. Közönség vagyok s a publikum engedje át a Ívva- ■l oltalmak a kritikát, az esztétikát. De ha iniu'm- áron vallomást akar tőlem, irodalmi fenn' tű vallomást, hát megmondhatom, hogy én öreg em­ber vagyok, régi ember, nekem idegen a mai. újnak nevezett irányzat. | Lehet, hogy keveset is foglalkoztam wte. mert első megtekintésre nem ragadott meg, sőt e!.' le- genitett. A legfontosabb szempont, ami éli i« íh- tef't ettől az irányzattól, az, hogy legnagyobb ré­szében nem látom ka raktári etikusan m-ur-• •’lc. Ha véletlenül ugyanazt francia nyelven ir|;i<k vol­na meg, akkor francia lenne. A magyar dráma jirodnh *a külföldi sikeréről I — Mégis, nem tagadom, hogy ez az irodalom, különösen a drámaíró ital a ni, | olyan dicsőséget szerzett, a magyar kultúrának, aminek c-sak öriiIlletünk. Mert minden siker, amit a magyar kultúra képviseletében érnek el a külföldön, az máid csak haszon a imugjar ügy számára. Magam is tapasztaltam Ameri­kában, örömmel tapasztaltam, milyen szimpá- 1 tiákat szerzett Magyarország s a magyar kul­túra számára Molnár Ferenc a Hattyú és a Li- ; liora s a többi darabjainak sikerével. Épp úgy j örvendetes Molnárnak és He Italnak a francia becsületrenddel való kitüntetése. Egy világháború vad gyűlölködése után külön'--Mm büszkék lehetnek erre a hivatalos francia kitünte­tésre. — Van az uj magyar irodalomnak olyan m eg­nyilvánulása, amely magyarosság szempontjából nem kifogásolható. De részben, különösen ami a lirét illeti, mégis idegen nekem. Idegen nekem Ady s a többiek is, csak Móricz Zsigmond nagy epikus tehetsége emelkedik ki ebből nagy erejével s nagy ma - gyarosságá vai. Az utódállamok magy ars ág é r a k kuiturhivatása — Kétségtelen az, hogy nemcsak kulturális érdek, hanem valósággal politikai érdeke a ma­gyarságnak, hogy irodalma, művészete, tudománya fejlődjék, hogy felvegye a versenyt a nyugati ál­lamokkal, hogy észrenzegyenek, megismerje; ek, megbecsüljenek bennünket, örömmel hallom, hegy az utódállamokban: Szlovenszkón épp úgy, mint Erdélyben, pezsgő magyar irodalmi élet kezdődött, hogy az •irodalmi decentralizáció csak hasznára vált a magyar kultúrának. Erre nagy figyelemmel kell lenniiök a magyar­ság vezetőinek. Minden áldozatot meg kell hoz­mok a kultúra fejlesztése érdekében, mert ha az nj generáció felvilágosult, kulturált, kép­zett lesz, akkor szembe fog tudni száliani min­den beolvasztást igyekvő törekvéssel s a pali- tikailag s kulturálisan egyaránt érett magyar tömegek súlya, tekintélye, ereje olyan lesz, amivel a magyar nemzet ellenségeinek min­dig kel! majd számolráok. Sándor Dezső. 1 Dr. Pick Imre | ^ kórházi orvos ^ '£ röntgen, kvarc és a diathermia intézete l* - y? k Léva, Teleki-utca 15. sz. £ h ^ \ Telefon 75, | □ %­A legmodernebbül felsze­di relt röntgen Intézet, a be­tegségek megállapításán Ji kivül felületes és mély the- ^ b- rápiát (gyógykezelési) Is $ £ eszközöl — Diathermiéja ^ krónikus nöl betegségek és A % mindennemű reumatikus % fájdalmak gyógykezelését v eszközli 5CVS b & „ >1 ^ □ % g Délszlovenszkó legmodernebbül felszerelt közegészségügyi intézete A’ ís ■>

Next

/
Thumbnails
Contents