Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-29 / 23. (1357.) szám
2 1927 január 29, szombat. Hodzsa a tanügyi fegyelem helyreállításáért Prága, január 28. A baloldali lapok igen éles támadást intéznek Hodzsa Milán dr. iskolaügyi min'szter ell^n, mert a miniszter újabb fegyelmi előírásokat küldött svét a tanfelügyelők részére. Az utasítás hivatkozik arra. hogy minden rendes állami közigazgatásnál föltétlenül szükséges, hogy az alsóbb szervek abszolút szolgálati fegyelemmel viselkedjenek a magasabb szervekkel szemben. A tanfelügyelők kiokíatandók arra, hogy a demokrácia elve összeegyeztethető a szolgálati fegyelemmel és ennek megsértése ararchiára vezetne. Egyes tanfelügyelőknél hiányzik a fegyelem alapgondolata, nem hatják végre a ‘enaelelekel, kritizálják as iskolatanácsokat. A fegyelemmel teljesen ellentétben. áll az, hogy a fanfelügyelők megengedje a tanerők sajtójának a tanügyi hatóságok elleni *les kritikáját. A tanfelügyelőknek nem szabad a jövő- j bér s-: ját érdekükben a rem/etgyülés tagjainál j interveniálni. A miniszter figyelmezteti továbbá a tanfelügyelőket arra a törvényes intézkedésre, hogy szo’gálatilag alá vannak rendelve a kerületi iskolabizottságoknak, az elnöknek, vagy az iskolatanács elnökhelyettesének is. Politikai téren nem szabad, expón,álmok, magukat sem pártok, sem felekezetek, vagy nemzetiségek érdekeien. Végül figyelmezteti a tanfelügyelőket a szol- gá'ati pragmatikára, amely szerint a tanfelügyelő kötelezve van a hivatalos titoktartásra s ellenkező esetben, fegyelmi eljárást kell ellene indítani. Hodzsa iskolaügyi miniszter újabb rende- ' lété érthető nyugtalanságot kelt a tanfelügye- . lök körében, mert azok nagy része politikailag en vénáit ’ A lakásínség leküzdésének kérdése A népjóléti miniszter nyilatkozata — Az építkezési mozgalomról szóló törvényjavaslat rövidesen a parlament elé kerül ta fogja csak eldönteni, hogy a javaslatnak mely részei fogadhatók el és ennek alapján fogják a javaslat vitás pontjait eljmnálni. Valószínű az is, hogy egyúttal a bérlők védelmének kérdését is lényeges rendezésnek kell alávetni. A kormány mindenképpen elő akarja mozdítani az építkezési mozgalmat. A javaslat alapját még a hlvatalnokkórmány által tavaly júniusban benyújtott régi építkezési törvényjavaslat képezi, így tehát azon csak változtatásokat fognak eszközölni. A nemzeti demokrata párt közben már benyújtotta az építkezési mozgalomra vonatkozó önálló törvényjavaslatát is. Onzettit az ui magyar országgyűlés A két ház ma formális ülést tartott - Apponyl Albert nem vállalta a korelnökséget — Horthy kormányzó szombaton délben nyitja meg ünnepélyesen az országgyűlést A szociális biztosítás módosítása Prága, január 23. A szociális biztosítás novellálásáról folyatott kormánypárti tanácskozások már annyira előrehaladtak, hogy már a módosítás megszövegezéséhez is hozzáfogtak. Választásokat nem fograk kiírni, ellenben egy végrehajtó bizottságot neveznek ki. A régi törvény szerint ezt a bizottságot a szociális biztosítási központnak kellett volna kienvez- nie, azonban a módosítás következtében ezt a jogot magának vindikálja a népjóléti min'szter. A biztosítottak befolyása sokkal kisebb lesz, mirt eredetileg tervezték, mert, a bizottságnak csak egy harmadát fogják kinevezni a biztosítottak táborából és a munkaadók ugyancsak a bizottság tagjainak egy harmadát kapják, mig a harmadik harmadol a kormány képviselői töltik be. Budapest, január 28. (Budapesti szerkesztőségünk tel-eifonjefentése.) Az országgyűlés mindkét házának háznagya hivatala, mint ismeretes, ma délelőttre hívta össze a képviselőim és a felsőház első formális ülését. A képviselőház ülését délelőtt 10 órára hirdették, mig a felsőibáz ülésének megkezdését délelőtt tizenegy órára tűzték ki. A képviselők már a kora délelőtti órákban ösz- szegyülekezlek, de az ülést csak kevéssel tizenegy óra előtt kezdték meg. A felsőház ülésére is minden valószínűség szerint csak déli tizenkét óra után kerül a sor. Az ülésen megalakult a korelnökség s ennek megtörténte után az országgyűlés tagjai előtt kihirdették, hogy a kormányzó holnap délben tizenkét órakor nyitja meg ünnepélyesen a* országgyűlést a parlament kupolacsarnokában. Az országiház épületében, mint azt már jelentettük, hónapok óta folytak az átalakítási munkálatok. Különösen a felsőházi részen volt szükség nagyobbszerü átalakítási munkára * körülbelül egy milliárd papirkoroná- ra tehető az az összeg, amit erre a célra fordítottak. A kupolacsarnokban is hosszabb ideje folynak az előkészületek a megnyitó ünnepségre, amelyet páratlan pompával akarnak megrendezni. A kupolacsarnok hatalmas oszlopai között tizenkét tribünt állítottak fel, valamennyit piros bársony és drapéria borítja. Hét tribünt a diplomatáknak és azok családtagjainak tartanak fenn. A diplomaták frakkban és összes rendjeleikkel vesznek részt az ünnepélyes megnyitáson. A | parlament főlépcsőjén diszrubás koronaőrök és hajdúk állanak sorfalat. A felsőibáz Habs- burg-lagjai közül Frigyes főherceg tábornoki díszruhában, József Ferenc főherceg pompás disz.magyárban, Albrecht főherceg pedig egyszerű fekete magyar ruhában fog megjelenni. A régi Magyarország minden fénye és pompája újjáéled a parlament épületében erre a negyedórára, amig a megnyitás ünnepségei tartanak. A kéovfselőbáz ülése Délelőtt tizenegy órakor nyitották meg az uj képviselői!áz első formális ülését. A2 ülésterem jobb és jobbközép mezőnyén xigy- szJván alig volt üres hely, a baloldali mezőny padsoraiban azonban csak kévésén foglaltak helyet. A szociáldemokrata s egyéb baloldali pártok képviselői közül ugyanis alig nébányan jelentek meg. Karafiáth Jenő háznagy a parlamenti ülésrend régi szokásához híven az elnöki emelvényről üdvözölte a képviselőház tagjait, majd bejelentette, ‘ hogy á házszabályok értelmében az elnöki, emelvényt a képviselők sorában lévő legidősebb tag hivatott elfoglalni s ezért felkéri Apponyi Albert grófot, hogy a korelnöki tisztséget vegye át. Apaony! A’bért gróf nyilatkozata Apponyl Albert gróf a felszólításnak eleget téve általános taps között emelkedik szólásra s a következőket mondja: — A nemzetgyűlés utolsó ülésén a felsőházról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor bőven kifejteit álláspontomnál fogva a kor- elnöki tisztséget csak erős közjogi fentartás mellett foglalhatnám el. Ezeket nem tartom ildomosnak njból elmondani az elnöki székből, ahova nem képviselőtársaim megbízásából, hanem koromnál fogva kerültem, ezért : kérem a korelnöki tisztség alól való lelmen- i tésemet. Korelnök és körjegyzők Apponyi Albert gróf rövid nyilatkozata után Karafiálh Jenő háznagy Graeffl Jenőt kéri fel, mint aki Apnonyi gróf után a logidüsebb tagja a kénviselőháznak, a korclnöki tisztség betöltésére. Graeffl általános éljenzés mellett foglalja el az elnöki széket. Rövid beszédben üdvőz’i a képviselőket, majd felhívja a ház legfiatalabb tagjait, hogy foglalják el körjegyzői székeiket. A körelnök felszólítására Szepessy Géza, Jókai-Ihász Miklós, Fábián Béla. Simon András 8 Borbély-Maczky Emil jelentkeznek. Ezután felolvassa a miniszterelnök átiratát, amelyben értesíti az ország- gyűlést, hogy a kormányzó a január 25-ére ■egybehívott országeyu'ést a kormány előterjesztésére január 29-én déli tizenkét órakor nyitna meg ünnepélyesen a parlament kupolatermében. Az ünnepélyes megnyitás előtt délelőtt tiz órakor az egyes vallás'elekezettk templomaiban ünnepélyes istentiszteletet tartanak. Az átirat felolvasása után a köreinek a 1 évköz?1 ebbi ülés idejét szombat délelőtt 1 órára tűzte ki. Ezen az ülésen a képviselők m?nb:7,ő’ev<i1e:ket fogják benyújtani és az igazolóbizottságot kisorsolják, A mai ülésnek más teendője nem lévén, a korelnök a jegy- 'ökenyv felolvasása után azt berekesztette. A felsőház megalakulása Déli tizenkét órakor tartotta a felsőház első idé'ét. A felsőházi tagok nagy számban voltak jelen. Megjelent József főherceg, valamint Ólaiké!dér és Hanauer püspökök, Csa- ní ’y és Jánky-Kocsárd tábornokok is. Ber- ezelly Jenőt, Nógrád vármegye választott, felsőházi tagját, aki a korelnöki tisztséget látta el, két felsőházi fa? segiti fel az elnöki emelvényre. Khuen-Héderváry Károly gróf és Bethlen Pál gróf foglaltak mellette helyet mint körjegyzők. Bérczelly Jenő korelnők Tövid beszéddel üdvözölte a fdlsőbiz tagjait. — Hazafias s alkotmányos érzésem teljes melegével köszöntőm a történeti jelentőségű fordulatot, amellyel visszsiéríünk a kétkamarás rendszerhez — mondotta. — Adja Isten, hogy az uj intézményhez fűzött reményeink megvalósuljanak. Khuen-Héderváry Károly gróf koregvtő olvasta fel ezután Bethlen István gróf miniszterelnök átiratát az orszácgyü’és holrrmi ünnepélyes megnyitásáról és Bethlen Pál gróf második körjegyző ismertette a megSz/’&ió György BÁBEL TORNYA A PRÁGAI MAGYAR HÍRT.AP REGÉNYE (23) Az urfiek mosolyogtak, Hilgur fagyos- merev arccal ült ott, mert ebből a vndisme- reilen nyelvből egy hangot sem tudott még útközben megtanulni. — Vájjon mi jót hozott Béla követe, kezdte most Ákos urfi, hogy másra terelje a szól. — Jót még eddig keveset hozott, mondta a várnagy, aki épen u?v nem szívlelte a királyt, mint ura, az ispán. Mióla az eszemet tudom, csak háromszor volt itt a királyi követ. Először kiszállott, hogy az egész vármegye birtokainak tulajdoni éveiéit felülvizsgálja. Meg is szaporodtak akkor csúnyán a királyi birtokok. Harminc falu került a kezükbe. Másodízben csak azt jött kihirdetni, hogy ezentúl a király színeseié nem kerülhet senki. Miklós ispán erre csak azt mondta: — Hát hisz eddig sem igen törtem magam, hogy a színe* elé kerüljek, majd csak ezután is elélek valamikép enélkül. Akkor igen megharagudott Simon gróá a királyi követ és valami kancelláriáról lett említést, ahová Írásban kell minden Ügyes bajos dolgot felkü’deni. A gazdám erre egy! nagy zörög aranyat adott Kajlának a diáknak és örökre szélnek ereszté, hogy még ha akar, akkor se tudjon írást küldeni a magas kancelláriához. A várnagy itt a füle felé sodorta hatalmas bajuszát és akkorát röhögött, mint a ínsikó. Az urfiak együtt nevettek- máskor ▼ele, de most mozdulatlan maradt az arcuk. Az apjuk gyilkosáról folyt a beszéd és ilyenkor nem tölt sr> az rfkukra. Ekecs folytatta: — Hát harmadszor mi jót hozott? Ezt 'hallgasd meg, János fiam. Hát hadbaszóütott ! a bcsnyák voíjvoda és a bolgár cár ellen, aktk- I kel soha semmi bajunk ez életben nem volt. Sőt hűbéreseinknek is megmaradtak volna, ha... erigy fiam, Obur, nézz csak ki, nem ólálkodik kint valami barát? A szöghaju kisfiú kivághatott a kapuig és egy szempillantás alatt berobogott, nemet rázva fürtös fejével. — Ka a párna ki nem adja a parancsot. Hogy ezeket a jó népeket nekünk kell az ő aklába beterelnünk. Hát tudjátok, hogy tavaly óta készülődünk erre az istensége? cselekedetre, de bizony soharcm lesz együtt ez a sereg, ha Béla a várnépre számit, Ez még sohasem ment ki az országból és nem is fog. Az urak pedig nem fognak azért egy lovassal sem többet küldeni a kötelesszámu- nál, hogy a pápa továbbra is megtűrje itt az izmaelitákat, szaracénokat és zsidókat. Ezek a Béla király fiai meg a rühös és tetves konok. Mi csak mostohák vagyunk. Az ispán most egyre jobban neki tüze sédéit és kopasz fején kidagadtak az erek. A bajusza minden pödrés nélkül dróímereven ágaskodott, mintha öklelni akarna. János figyelmesen hallgatta a várnagy beszédét, mint ahogy szorongva figyelt a magyar halár átlépése óta mindent, ami az itteni állapotokról némi tájékozást adhatott. Nagyon meglepte, hogy arról a veszedelemről, amiről a két barát odakint Bruxellesben beszélt, idehaza egy szót sem hall. öt cs3k a maga szempontjából foglalkoztatta a dolog, tudta ugyanis .minden tapasztalatlansága ellenére, hogy ahol háború van, ott nincs építkezés. Az ő gondolatvilágát pedig csak a várhegyen építendő székesegyház foglalkozz tatta Hilgur cm kívül. Alig várta, hogy megtekinthesse azt a terepet, amelyhez az alaprajzot idomítani és alkalmazni kell. Amint a hegytetőt menetközben minden oldalról megvizsgálta, már ki is alakult benne az egész elrendezés terve és az alaprajzból felszök- kemtek a homlokzat vonalai és síkjai. Annyi tapasztalata volt már, hogy könnyűi az elgondolás, a kivitel már nehezebb, de legnehezebb a kivitel anyagi előfeltételeit megteremteni. A nyolc év alatt akaratlanul is megfigyelhette Anzelmus mester örökös harcát az érsekkel, a herceggel és a magisztrátussal. Világosan látta, hogy neki hasonló küzdelme lesz az érsekkel, az ispánnal, sőt magával a királlyal is. De még ennek a küzdelemnek is az volt az előfelléíele, hogy külső veszedelem ne fenyegesse az országot. Ezért figyelt mindent szorongva, de megkönnyebbülve vette észre, hogy itt egy árva szó sem esik arról a vad ázsiai népről, melyről a két barát olyan Vészjóslóan beszélt.. Vájjon mi okuk lehetett rá? Valamennyire erre is feleletet tudott adni magának és elmosolyodott. Hátha Csák ijedtséggel vegyes szánalmat akarlak ezzel kelteni, hogy a rendiházuknak való gyűjtés annál jobban sikerüljön? A várnagy még folytatta cgyideig dühös kifakadásait, de miután senki sem mondott ellent, lassanként elcsendesedett. Aztán áz urfiak ajánlatára felkerekedtek, hogy a Szent János kutyához kilovagoljanrk. Az urfiak lovai az ispán istállójában álltak, csatlóst sza- lajtottak értük. De ezt megelőző’eg kü’Önos do’og történt. Am'kor az urfiak felajánlották, hogy Hilgur számára is hozatnák ogy fekete kancát, mert a várnagy istállójában sem erre alkalmas állat, sem női nyereg nincs, Ekees s-emmiképpén sem akarta, hogy a János felesége is velük menjen. Amikor ennek megokolására kerütt volna a Sor, a nyakas öreg legény csak hebegett és dadogott. Mindnyájan nevettek, még Hilgur is elmosolyodott, akinek János lefordította az öreg furcsa beszédét. — Talán attól fél, hogy nem tudo-k lo-| vagólni. Nyugtasd meg, János. Ezenközben már meg is érkeztek a lovak. Miso jött velük, mert másra sohasem bizták az urfiak lovait. Amikor a várnagy Misot megpillantotta az udvarban, még furcsábban viselkedett. Messziről integetett a fiúnak, hogy menjen el, de ez nem értette és- fogta a lovak kantárjait. Vérül a várnagy dühösen odaszaladt és képéből kikelve ordította: \ — Nem érted, hogy mehetsz már? Nem érted? — De várnagy uram. a kantárszárakat csak tartani kell valakinek? Ekecs megragadta a három kantárszárat, egyultal olyat rúgott a fiúba, hogy az térdrebukott. Azián olyan tekintetet vetve a várnagyra, mint amilyennel az őrülteket nézik, esze nélkül rohant ki a kapun. — Várnagy uram, ugyan mi bajod volt az ispán szolgájával — kérdezte Sámuel urfi, aki időközben odaérkezett.. Ekecs halántékán lüktettek az erek. — Majd egyszer megtudod. Az urfi értelmetlenül bámult Ékccsre és átvette a kántárszárakat. Két csatlós Hozta, az istáttó felől a várnagy barnafoltos fehér ósődörét és egy ragyógószőrü fakóbarna kerékét a János Számába. Lassan kocogtak le a hegyen. Amikor a kanonokok Háza elé érlek, szemközt találták magukat az ispánnal és a homo regiussal. — Tudtam — dörmögte Ékecs —, tudtam. A két urfi, aki mellette lovagolt kétféléi, most már sejteni kezdte, hogy mit tudott a várnagy. Miklós ispán fehércsillagos fekete csődő- rön ült és szemei majd hogy bele nem vágódtak Hilgurba. Dénes nádor, a királyi követ alatt szintén fekete csődőr ficánkolt és túrta a földet. Miso, egy lovász és két csatlós követte őket lovaikon tisztes távolban. (Folytatjuk.) Prága, január 28. Prága város képviselő- testületének küldöttsége e napokban fölkereste Sramek népjóléti minisztert és átnyújtott neki egy memorandumot, amelyben utalva a prágai lakásínségre, kéri a főváros, hogy a legsürgősebben alkossák meg és léptessék életbe az uj építkezési törvényt Sramek miniszter részletesen válaszolt a küldöttségnek s bejelentette, hogy az építkezési mozgalomról szóló törvényjavaslatot a parlament a közeljövőben tárgyalni fogja, azonban ma még nem biztos, hogy abból február végén, vagy március elején már törvény lesz. A miniszter véleménye szerint az általános vi-
