Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-23 / 18. (1352.) szám

1927 január 23, vasárnap. 13 A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara teljes ülése • Pozsony, január 22. Csütörtök délután négy órakor nyitotta, meg Stodota Kornél dr. al elnök a kereskedelmi -és’' iparkamara kistermében az idei teljes ülést, Sto- dola Kornél dr. bevezető beszédében nyilatkozott a mofbmi megváltozott politikai helyzetről, mely a gazdasági., ólet ..íojlődésére és további kialaku­lására is nagy’ befolyással lesz. Beszéde további részében az adóreformok különböző fázisairól számolt he. Élesen rámutat arra, hogy o mostani adám&zonyok közepette a leg­több vállalkozási lehetőség megszűnik. A revizorok munkája rengeteg kellemet­lenséget, gondot, idéz' elő a kereskedőnél. MÖgyarorSyUjon sohasem volt lehetséges valakinél adóreviziól tartani, az illető - engedélye nélkül. Másfélórás beszédének utolsó vészében a nem­zetközi gazdasági helyzetről s annak » belföldi viszonyokra való hatásáról beszélt. Ezután Vaverka dr. referált n hitelügyek ál­lásáról. Értékes közgazdasági beszámolójában ki­emeli a kereskedelmi váltók terén • szükséges re-' i'ormokat s a bankkamatláb leszállításának fon­tosságát. Ezután a szabad raktár ügye került szóba. Ez a nagyfoniosságu intézmény sajnos még mindig * kezdet nehézségein akad fenn s annak felépítésé­hez még félmillió koronára van szükség. A .szociális biztosítások, terén azt javasolja a kamara a népjóléti minisztériumnak, hogy a cse­lédeket vonják ki a szociális biztosítási kötelezett­ség alól s azt különben is csak a 18 éven felüli­ekre terjesszék ki. Helytelenítek minősítik azt is, hogy a biztosítás után fizetendő járulékok alap­jául nem csupán az efíektiv munkanapokat veszik bázisul, hanem a hót minden napját. A kamara azt javasolja továbbá, hogy az oívan munkásokra no vonatkozzék a szociális biztosítási kötelezett­ség, akik az évben 300 napot vagy annál többet nem dolgoznak, (tehát főleg az alkalmi munká­sokra). ' Ezután a pénztárfelülvizegáló bizottság meg­választása történt s a jelölteket az ülés egyhangú­lag megválasztotta. Napirend után Fábry kamarai alelnök tett javaslatot a kényszeregyezségi kvóta 75, de mini­mum fc>0 százalékra való felemelése iránt,, amit az ülés szintén egyhangúlag pártfogolt.. Az ülést délután hét órakor fejezték be. ' A csehszlovák -—jugos ziliz kertelted elüti tár­gyalások anyaga már elkészül K úgy. hogy 4' kö­vetelési jegyzékeket nemsokára kiesei élik. A tár- gya-láeok valószínűi eg a jövő hónapban fognak kezdőin i s részben Prágáiban, részben pedig Bel­grádiba:) folytatják le azokat. Lotacheur európai viltamos trösztöt akar seer- remi. A volt francia rekoíielrrtikcióis miráitaterrőiL már yiegolá"az'-a hlá/RögíT weg-ttojg-csináíy-^' ■európai. vBlaanÓBSági 'trösztök' LegtttőM) be is je- tentettei hogy küszöbön, áll az elektromos tröszt •■megalakítása. A francia^ valamint a belga elek­tromossági ipar már együtt dolgosaik ée várják a németek csatlakozását. Á volt francia miniszterről egyébként azt beszélték, hogy az ő csoportja vá­sárolta meg a Bhöbus réseK-éöytÖbbaégét. Egyéb­ként a középeurópai piacon már megialákultnak tejei n fihető a villamossági tröszt, mert. a fontosa,bit villáimorvál-lal-atok jórészt egy érdekeltség keiébe jutottak. A csehszlovák miaimili’í: rám a magyar liv«t- exportat az előző évi eredmény 21 százalékává szer ital! a le. Budapestről, jelentik: Most készült el. a múlt évi magyar búza- és lisZtknvítel kimu­tatása, amely azt bizonyítja, hogy a osehíidoivák minimális vám reaidikiivül lecsökkentette a magyar lásztkívitelt. A stat.iszt.ika adatai szerint az elmúlí évi egész buzáHeztkúviitel 1*480.000 mázsára ru­góit, míg 1920-ben 1.800.000 mázsa volt- JtoasEszi- ből sokkal nagyobb arányú a hanyatlás: az 1925. övi 187.000 mázsáról 92.000 mázsára esett. A bú­zaliszt. jobb eredménye csak annak tulajdonítható, hogy .sikerült olyan országokban piacot teremteni, amely eddig nem állt Magyarország rendelkezé­siére. E piacok köaó tartozik Svájc, ahol az elmúlt év folyamán 100.000 mm. kenyérlisztet helyezett el Magyarország, továbbá Görögország, amely 38.400 mm. magyar búzalisztet vett át. Igen érde­kesek azok a statisztikai adatok, amelyek a cseh­szlovák relációban kialakult magyar lisztexportot jellemzik. A minimális vámok életbeléptetése, vagyis augusztus elseje óta eltelt öt. hónap alatt 1925-ben 528.918 mim. búzalisztet exportált Ma- gyarorezág Ceehezlovákiájba, 192ó4baü pedig 208.097 mm.-t, vagyis 65%-kal kevesebbet. Roze- lisziből a kivitel ugyanebben az Időben 1925-ben 43.20-1. 1923-ban perig 6729 mm. volt A buzaex* port. augusztus 1-től december végéig az 1925. évi 533.320 mm.-ról a múlt évben 961.894 mmi-sra emelkedőit. A tavalyi búzaexport lisztre átszámít­va 400.000 min.-Tiak felel meg, holott. Magyaror- szág a valóságban 328.918 mm.-t exportált. A több­let ‘ellát 32%. Ezzel szembei^ az idei búzaexport jurxz Hölgyek és urak figyelmébe 1 Perzsaszőnyeg-szővő tanfolyam. Legalaposabb, szaksrerii kiképzés szőnyegszövő ■«.<cícíebi.i!, Brat?sl3Y3, Dostojevského rád 21 ivóit Mi-soí; 721.000 mm. ii&ztexporiTwk felelne meg. amivel szemben lisztből csupán 208.907 mm. került tény­leg kivitelre. Ez tehát 29%-a annak a mennyiség­nek, amelyet a minimális vámok nélkül el keltett volna érni* sót ha figyelembe vesszük azt a több­letet, amely az 1025. évi liszt exportnál mutatko­zik. úgy az 1920. évi liszt exportot illetőleg Ma­gyarország 925.000 mm.-ra számithatot volna, en­nék n mennyiségnek pedig a valóságban miudösz- «se 21^-át exportálta. A helyzet nem változik, hn az egész évi eredményt tekintjük csehszlovák re­lációban. mert a lisztexport az 3925. évi 796.670 mm.-ról tavaly 423.679 mm.-ra hanyatlott, a búza­export viszont megfelelő arányban emelkedett, ami annak a jele, hegy a csehszlovák minimális vám lehetővé teszi a búzaexportot. A műtrágya beszerzése a kisgazdaságban. A mindinkább nehezebb megélhetési viszonyok las­san arra kényszerűik a kistermelőt is, hogy — felhagyva eddigi matradias gondolkodásával —' ne csak a természetre bízza sorsát, hanem dtaszerii gazdálkodással a többt-ermeiésre térjen á'.. — Be kell látni a kisgazdáknak is — ha lépést akarnak tartani a nagybirtokossal —hogy nekik is-igény­be leéli venni mindazokat az eszközöket és anya­gokat. amelyek az okszerű gazdálkodáshoz - ivélk-ii- '.lözhetetlenek és töhbé-kévéebó ma már a kfc- gazda által is hozzáférhetők. A tóbbtermelta elö- nvozdiideánál csaknem a legfontosabb szerepei játssza a helyes trágyázás, illetve a' műtrágyázás. Az eddigit kísérletek a nagybirtokokon fényesen bebizonyították a műtrágyázás óriási előnyeit és tudnivaló, hogy az eszel járó költségek bőségesen megtérülnek a több! érmésben. Nagyon fontos azonban, hogy ha máj- a kisgazda • is bevezeti a műtrágya használatát, bőgj' annak beszerzésénél •ne kerüljön háttérbe a nagybirtokossal szemben, vagyis kell, hogy a műtrágyát a legolcsóbban és a legmegbízhatóbb helyen szerezze be. A nagy­birtokos — akinek egy, vagy több vagon műtrá­gyára van szüksége — a műtrágya beszerzésénél sókkal kedvezőbb árat. ér el* mint a kisgazda, aki áz ő gazdaságához szükséges egy pár m-Hemiúzsa műtrágyát a. kiskereskedőnél szerzi be. Eltekintve ettől az árkülönbözettől, a kisgazda hátránya és sokszor óriási károsodása főleg a műtrágya minő­ségében rejlik, miután a zsákszámra való vételnél a minőség megállapítássá nagyon körülményes és nem is fiaetődik ki- Szinte általános és nyilván­való, hogy a miitrágyakereskedok a kicsinyben való dadáéra csaknem kizárólag alacsonyabb — például csak 15—16% foszforsavat tartalmazó —- szuperfoszfátot hoznak forgalomba és ami a leg­nagyobb baj, hogy ezt azonban a kisgazdának 18— 19%-oaiak adják el- A kisgazda nem ismerve a mütrágyakereskedeleim törvényes előírásait, eme visszaéléseket nem is veszi észre. Mindezen. káro­sodások kizárólag csak ugv kerülhetők el. ha a kisgazdák egyesülve, közösen szerzik be íaütrá- gyaszükségletüket s ezt pedig .-legcélszerűbben a falubeli szövetkezetek utján eszközölhetik. Közö­sen már módjukban van vagootótelben rendelni, ■sőt vagon léteinél már kifizetődik és könnyen meg- yaíósitihafő a műtrágya fokfártalmának állami vegjyÍ2Sgaí'aj;Í/ 'intézet által való .megálkpílása ■ i\i,- ^kóhogy'--ilyenkor a- kisgazda csakugyan csak aranyi? fok-tartalomért fog tizearaieanjd húvüta- loéan megállapítást. nyer. A szövetkezeteknek pe­dig erkölcsi kötelességük lévén, hogy ezt a moz- ga-lnrat a legmesszebbmenőieg támogassák, a (mű­trágya összeírásáért és szétosztásáért a gyakorlat­ban a lehető Legkisebb jutalékot számítják fel s így a kisgazda teljesen olyau áron és feltételek mellett juthat a műtrágyához, miitat a nagybir­tokos. Szőnyeg vásár lók figyelmébe!! Mielőtt szőnyeget vásárol, informálódjék az HOrienlM perzsaszönyeg--szö vödében, Bratislava, Dostojevského rád 27. (volt Justí-sor) .elsőrangú, gyönyörű szőnyegek, rendkívül olcsó árban megrendelhetők kiválasztott minták és színek szerint Kétezer munkanélküli van Komáromban, Ko­máromi tudósítónk jelenti: A város szociális ügy­osztályánál eddig több, mint. kétezer munkanél­küli jelentkezett, Az állalmi dohánybeváltót- kivéve áz összes állami üzemekben szünetel a munka. A Skoda-müivek hajómüihelye háromszáz munkás he­lyett csak száztizenikettőt foglalkoztat, heti három munkanapon. A kétezer munkanélküli közül csak kétszázkét munkáé kap munkanélküli segélyt a eZakszervezetéktől-. A hatóságok a munkanélküli segélyért fölyaimodóknak elsősorban az állampol­gárságát vizsgálják felül, hossz vért szült a mun­kásság körében, hogy az állami dohánVbeváltóban foglalkoztatott munkásnők felét a vidékről tobo­rozták bősze. A mezőgazdasági termelés a mai viszo­nyok között rengeteg nehézscsrgel küzd s fel­adatait iól megoldani csak abban az esetben lehet képes, hogyha a haladó korral lépést fart. Ilyen vona&ozásiban a magyar gazdá- kÖzönségnék a „Gazda'* mezőgazdasági szak­lap, Bratislava-Pozsony, Vánnegyeház-tér 11* igen sok szolgálatot tesz, mert napirenden tartja az időszerű mezőgazdasági szakkérdé­seket s a termelőket érdeklő közgazdaság! újdonságokat. Ezért minden egyes gazdának staiát érdekében van. ha ezt a szaklapot ál­landóan figyelemmel kiséri. Különös figyel­met érdeméi „A Gazda11 folyó évi 1. és 2. szá­ma, melyek gazdag tartalmukkal mindenki­ben fokozott érdeklődést keltenék. Ajánljuk tehát, hogy „A Gazdádtól .muiqtványszá.mof | kérjen, amit annak kiadóhivatala kívánatra 1 készséggel s díjtalanul küld. ! A kassai k eres k ed almi és iparkamara közlé- I séd. (Az összes tudósítások minden kötelezett­-ég nélkül közöltéinek. Kérdezősködéseknél a zá- rójelben lévő szám adandó meg. Felvilágosítás az iparkamaránál nyerhető Kassán.) Pályázatot hir­detnek: Nemzetvédelmi minisztérium: sapka, nad­rág, blúz és köpenyre való gyapjuanvag, sötét. ; ; barna posztó, takarók, köpeuyre való akasztó és j iábtokercs szállítására. Határidő fobruár 1. (2-U); j — az ungvtarl közmunkaügyi referdtus: Uzsokon csendőrállomás épitésére. Határidő február 1. (5-U); — a kassai bábakúpző: élelmiszerek, koksz és tűzifa, kötszerek, orvosi szükségletek szállítá­sára. Határidő január 28. (10-U); — a kassai me- ' gyei bizottság: a Dr. Ruman János-féle interaá­I tusnál eszközlendő szerelési munkálatokra. Ha- ; II áridő. február 12. (11-U); — a pozsonyi állami vasutak igazgatósága: tört kavics szállítására. Kö- relebbi az ajánlati nyomtatványokban, amelyek 1 Ke?, beküldése mellett a nevezett igazgatóság VII/2 osztálvánái kaphatók. Határidő február 15. (845). — Árukínálat: Pilsen.i gyár gramafontüt kínál. (446). — Árukereslet: Budapesti cég szárí­tót! gombát keres (184); német cég gyümölcsöt keres (695). — Képviseletet vállal: Johannes­burgi cég kézi hímzésekre (21883). — Képvisele­tei keres: Bécsi cég egy uj ragasztókészülék ela­dására (407). — Különfélék: A kereskedelmi és iparkamara közli az érdekeltekkel, hogy a po­zsonyi osztrák konzulátus értesítése szerint a ke­reskedői-: számára engedélyezett 50 százalékos Vi- zuxúkedvezményt csakis azok számára adhatja, m.eg, akiknek birtokuk bán van a csehszlovák— osztrák kére kedelmi egyezmény 10. szakaszának 6. bekezdésében előirt ipari igazoló irat, melyet az I. fokú iparhatóság állít ki. Részletes, informá­cióval szolgál a kamara. Hivatkozási szám: 425. — Lyoni mintává sár március hó 7—20-ig. Ingyen belépti jegyek vásárlók részére a kamaránál (462). — Helsingforsi butovkiállitás szeptember .17—25. (520).. — Essem pékszakniabeli kiállítás julius 9—24-íg. (499). — Webben (Austria) régi vaske- reskedés nagyobb terjedelmű ingatlanokkal. Fel?ö- auszteiában üveggyár eladó. (391). Amatőr szűnvsiszüvőft íigvelmSőe! *m~~—— --------------------------=tu_...'gÉÍ-i.T.Tmrr i.-gr,-v ■■•qBaa«aa3siaeacg=aa— A legfinomabb perzsaszőnyeg csomózó fonal, a legjobb minőségű alapfonal és beszövő­fonal, tervrajzok és minden, a szövéshez szükséges kellékek kaphatók az „flrleisl4* szőnyegszövő intézetében. Bratislava, Dostojevského rád 27 (volt Justí-sor) TTózápfao. + Szilárd a prá-ga i értéktőzsde. .Az ipari í részvétiyek ')>lwáta emelkedtek: Berg' és Hülten j és Brünni Sör 50, Cseh—Morva 48, Bergmia-nn 35, i Königshofi 30, Tejipar 25, Sellier 23, Prágai Atas. i Solo 20, Cseh Cukor, Danök 15. Síhoeller, Aussigá Finomító, Amseig'L Vegyi. Kolini Szesz, Skodia. j ítezakeseh Szén 10, Poldi 9, Rothau—Neudeck 7, í Cseh Kereskedelmi, Ringhoffer 5, Dux—Bodenbaöh. KoMai Trágya. Iímvzuld 4. A'Lpime, Nyugatcseh | Szén, Egyesült Villainy 3, Krizáik. Budweisi Sör 2 koronával. Estek: Schaimolte 30, Prága—Dux 13, Prágai Malmok 10, Prágai Gőz 5 koronával. A 1 bankpiacon Slovák 9, Cseh Unió és Cseh Esz-- kompte 5, Lándér, Prágái Hitel 2, Bécsi Unió 3, Osztrák Hitel, Paukr-erein és Horvát. Eszkompte 1 koronával javultak. A beruházási piacén az 5.5 százalékos IV-dk '(nagy) 3.25. az 5.5?í-os-és a 4.5 %~ os IV-lk 1.75. a liszt és könvertiálhaió 1.50. a for- gtalim'i-bemhááésí 1.40, a 6%-os és 3,5%-os TV-jk 1 koronával, a. 6?á-os TV-ák 90, az L-járadék és a 4.5%-os IV-ik (nagy) 75, népszövetségi (nagy) 35, a 4%.?os pót 25 filiérrel javultak. A H-járadék 10 ! fillérrel esett. Az exötapiac irányza-ta vs szilárd I volt­"+ A prágai deviz-apiacon Zürich 1. Milánó 0.25, Madrid 1 koronával javultak, inig Paris 0.375, Berlin 0.125 koronát vesztették. + Nyugodt az olmützi terménytőzsde. A kö­vetkező árakat jegyezték: Morva búza 229—234, morva rozs 212—-214, morva merkantil-árpa 165— 174. zab 150—154, takarmányárpa 123—126, ten­geri 142—145, Vikfcöria-bonsó 450—540, lencse 400 —700, hab 125—140, széna 71—75, taikarmáuy- szalma 34—37. mák 850—370, kömény 660—680. lucerna 2QÓ0—2400. burgonya 80—85, búzaliszt 389 —391, huzakorpa 102—104, rozékorpa [00—103. rizs 238—‘290, amerikai zsír 13.65—13.70. •f Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Eleinte lanyha volt az irányiak majd bécsi és ber­lini hírekre javult. Mentán-, textil-, cukor- és \dl- lanyértiőkek 1—2 pengővel javultak. A forgalom igen élénk volt. Egyes, a csehszlovák távirati iro­da jelentésében nem foglalt értéikek közül a Mok- ■ár 72.80, Tőrökszmirniiívlósi 1.80. Pesl szent lőrinci 12.50. Részvénysör 100 pengős árfolyamot ért el. + A mai budapesti terménytőzsde irányzata — mint azt oltani szerkesziőségiink telefonon je­lenti — változatlan forgalom mellett tartott veik A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki buaa 32.S0-3D, dunántúli 32-32.20, rozs 25.50—26, ár­pa 19.20—20, tengeri 17.50-17.80. zab 19.30—20. köles 14.80—15.30 pengő. + Szilárd a bécsi értéktőzsde. Budapesti és i prágai fedezetek, valamint külföldi érdeklődés az i osztrák iparrészvények iránt -szilárd irányzatot eredimlMijteztek, amelyet a később realizációk nem ' tudtak befolyásolni. A korlátban száll)iási, vas-, i montán-, cukor- és vegyi értékek értek el ered- i ményeket. A ber uházási piac is szilárd volt. A legszebb karácsonyi ajándék a bármely . nagyságban készült művészi fényképfelvétel. INT. WILDT, PRÁGA I., Králodvorská 18. ; -á . • ' - (énykipéi/etl műterme. f Szilárd a berlini értéktőzsde. A szénpupí- , rok 6—9, a káltórtókek 3—7, a bankpiac értékei ; átlag 3. festékipar 5, hajózási papírok 3—4%-kial javultak. A pénzpiac változatlan. 4- Nyugodt a berlini terménytőzsde. A követ­kező árakat jegyezték: Búza 264—278. rozs 245— 249, árpa 217-245, zab 183—194, tengeri 188-190, rozsliszt 34.60—30, búza- és rozdkorpa 14.50, Yik- | tórin-borsó 52—60, kis ehető borsó 30—82, takar­mánybor só 22—25, lóbab 20^0—21.50. bükköny 23— 24.50, repcepogácsa 16.20—16.30, len pogácsa 20.70—21, szárazszelet 11.10—11.75 burgonya 39.60. + A bradfordi ayapjupdttcon « következő Ara­kat jegyezték: Merinó 70 közép 49, nrerinó 64 kö­zép 46.50, merinó 60 közönséges 40.50. ercssbred fésült gyarmatgyapju 50 közép 38.50, 56 közép 32, 50 közép 23.50. Kamgarn 2—16, 32 fehér 25. 2—16, 40 fehér 26, 2—32, 46 fehér 31.50, 2-24, 60 fehér 52, 2 -24, 70 fehér 00. — A havTcí gyapjupiaron a január—júniusi árut 16.30 ponttal jegyezték.. + A londoni gyapjuaukción tö.337 bál került eladásra s ebből körülbelül 9000 bált vásároltak meg. A választék kielégítő volt. az ár irányzat ki­mondottan szilárd. A jó fajtákban a szilárdulas előrehaladt. Fendkiviil keresettek voltak a leg­finomabb gyapjitfajtak. A negyedik napon a kő­vetkező árakat jegyezték: Ausztr. ni évin ó scoured 20—44. crosr.bred scoured 15 —39.30. möiinó greai sy 14—32, crossbred greasy 8—25> ujzélandi erőse- bred scoured Í4—29, merinó greasy 18.50—24.50, crossbred gre-asv 9—23.50, 4- Tartott ar amerikai gatuumpiae. A tengn­ie ntúli piacokon az nlaphanguhn bizonytalan és áréi tolódások al ig vannak. Liverpool egy ántyatat* tál gyengébb, Csikágó és Winnipeg valamivel mú-» Járd abban zárult. A nevyorki exportpiacon a fob- jegymések átlag főkén ttel drágultak. — Csikágó, Búza májusra 140.0, júliusra 131.37. sze^ilemberro i 128. Tengeri májusra 81.63, júliusra 84.88, szép- tembetare 86.73. Zab májusra 40, júliusra 48.37, szeptembetre 46.63. Bonn májusra 104.63, júliusra 100.75. szeptemberre 98. — Winnipeg. Búza má­jusra 136.12. juliiufira 134.63. Zab májusra 50J.2. — Liverpool. Búza márciusra 10 eh 4.88 d. májusra 10 áh 1.88 d. júliusra 10 sh 2.30 d. — Ne^yoirk. Búza II- red wíntev 1-V4.59, II. hard vinter 161.12, II. mixed durmn 155.50. I. northe.ru Manitoba 1160.37. Rozs 155.50. Takarmányárpa 86.5Ö. Tengeri | 88.63. Búzaliszt 675—710. Prága, január 22. Valuták: Holland 1346 né­met 796.63 belga 467.75 svájci 648 norvég 856 dán S96 angol 163,20 spanyol 54350 olasz 143 30 ame­rikai. 33.40 francia 133.15 svéd 890 jugoszláv 59.02.50 magyar 589 román 17.55 bolgár 22-85 len­gyel 374.50 osztrák 473.25. A pozsonyi tőzsde értékpapirforgalma. (Kemény él Tám pozsonyi bank­házának Mihálykapu-uic* 4. közlése) Pínz Áru Pozsony, 1927. január 22. Ke Ke 4 százalékos pozsonyi k&lcsöo . . . 6 tó 63.— 6 „ „ *2.- 34.­4 „ Csercjíradék 4 .. Aranyjáradék ..... — tó ­Csehszlovák épitö sorsjegy ..... 545.— 535,— „ vörös kereszt sorsjegy . 39.— 41.— , Törők sorsjegy ................................ ?40.— '.'.‘0.— j Olasz sörös kereszt sorsjegy .... 140.— 160.— Szerb dohány sorsjegy 65.— *5.— Rész-Tényék; ■ f Pozsonyi AJtaíános Bank . ..... 340.- 3S0.— „ I. Takarékbank ..... 2350.— 2450.— Bskompte és Közgazdasági Bank . » 2 < 0.-—- 230.— Dunabaak ............. 190,— 210.— \mertcko Slovcnska Banka > . - .— 90.— Slovenska Banka ......... 120.— 3 25.— Tatra Banka. ........... 75.— 85.— tparbánk ............. — Gőzfürdő j.i. ......... 40(i.-- 4!Ö.— Ludtvíg Malom .......... —­, Fozsonyi Jéggyár ......... 3(0.— 340.— . „ Központi Futó r.-t. .... —.— 550.— Roth r.-t................................................. 400, - 450.— . Raktárházak......................................... 3600 - —.— PozsűS>-í tenyész és versenyegylet . — .— Szlovák biztositö . ......... —,— 7fÓ.— Fuhck ............... —170.— Urár.ia .............. —.— 20.— , Gvógyfürdő ............ 320.— 12Q.— ’Ziiinai műtrágya .......... 120.-- 135.— VágvöJgvi agrár és iáradékbank . . 260,— 280.— Xilina: Cellulose .......... 641'.— 675.— Ccskoslovensky Dóm ......... 85. —• 95.— OJca..............•.................... . 100.— Vá g völgyi cukorgyár . ......................... 1300.— 3300.— Stummer ............. —,— — I- Sfollwerk r. t. .......... , —.— —,— Pozsonyi Kábelgyár..............................í?40.— 13S0._ Medi ca' 95.— 105.— Handlovai szén .......... —. Szlovák szeszipar Malackv ..... 500.— 550.— PRÁGÁI M A G Y ARHIRLAP Kéíiratokat nem őrziink meg és nem adunk tírsm. Rusziuszkói szerkesztői ég: üngvár, Duchnoviog­(Teleky-) utca 5. sa. Szerkesztő: Bác« Pál. budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső, ÍN\ kerü­lőt ÜUöi-ut 119. szá.m. IV. emelet 61. Telefon: -tóíelőtí 9-ig és 'délután 2—3-ig József 39—28. Kiadja: S i i! a s « y Béla rí r. — Nyomatott Sferoy Heinrioh Fia nyomdájábau Faágábau, — 4 nyomásén felelős: 3. Chartát. A presovf vfllamosmti iéggyára : télen-nyáron naponként egy vagj?on müjeget | képes szállítani, idegen városokba is igen | jutányos árban. Presovi viliamvilágitási és erőátviteli r.-t. Pre§ov.

Next

/
Thumbnails
Contents