Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-23 / 18. (1352.) szám

10 ^J«<MtMAG^AR-HTlíLAE 1927 január 23, vasárnap. neki: Kitűnő prózairó lesz. A verseiből jósolom meg. Páll Miklós már valamikor hagyott a fülemben valami emlékezetes melódiát.. Nem tudom még, hol tartok -vele. De örülök, hogy közzénk valónak éra magát. Az Uj Aurórában megjelent balladája igen tetszett nekem. Ker&ék János. Sok, sok, igen sok versét, pró­záját s egyéb irodalmi müvét ismerem, ő már ott van, ahol a megállapodottságot nem befolyá­solhatja semmi. Neki érdemei vannak és ez min­dennél többet mond. Telek A. Sándor. Ha valamikor a szloven- azkói magyar irodalom e szomorú korát fogják megírni. Telek A. Sándor mint a legdobogóbb iszivü magyar lantos, nemzetiszinü keretben talál helyet ebben a pantheonban. Az őstehetség pél­dája ö. Egyetlen és utánozhatatlan a maga nemé­ben. Mészáros József. — azt hiszem, — hasonló tehetségnek indul. A prózairók között aztán igazán kedvemre válogathatok. Ott van például Tamás Mihály ,az ő buszom hét-huszonnyolc esztendős fiatalságának kiapad­hatatlan szerelmi problémáival. Aprólékos meg­figyelő. Rajta van a szeme alakjainak minden lé­pésén. Elvezeti őket a novella végéig, aztán agyő... Francia könniyedeégige! kezd bele máéiba. Fenékig szerelembe. Jól teszi. Darkó István Őklös egyéniség. Annyit lát, hogy sokszor maga se bírja- Csodálatos, hogy ez aa ifjú ember milyen mélységekbe merészkedik azzal a ritka öntudattal, amilyennel más száz. nem merne nekiindulni. Az üj Aurórában mint értekező és mint no- veHaíro szerepel. Hatalmasan biztató jövő.. A mi jövőnk! Flachbarth Ernó dr.«ral csak az a bajunk, hogy aíiitti belőle legalább egy tucat. Ez az elpusztítha­tatlan zipserből lett magyar ezt az egész maroknyi seehszlovák glóbuszt az ujja hegyén tartja. Arany » szive, a feje meg valóságos káptalan. Hozzánk eBabott egyéniség, aki nélkül a magyar, nemzeti szellemi élet csak sántikálhatna. Sziklay Ferenc... ha ezt a münózalelkü írót valamivel kisebbé lehetne tenni mint amilyen nagy, akkor talán felérnénk hozzá és méltókép­pen megbecsülhetnők őt. így azonban hiába be­csüljük, minden dicséret, ami elhangzik róla a mi kié agyvelőnkből, csak gyönge zörgemény, A gáncs? Az meg elsiklik mögötte, őt már nem ér­heti. Szellemi vezérnek született és hangtalan re­metének készül. Mondom: ne hagyjátok! Aixinger László dr. magyar irodalmunkban Szerepet játszó egyéniség, akihez szintén nem ér fel a vásári zsivaj. N. Jaczkó Olga. ez a gazdasszonynak indult írónő, akinek egy mondatában sokszor több gon­dolata van, mint sok másnak egy egész novellá­jában. meglehetősen mellőzött kaxtársunk. ő az oka. Nem öklözi magát & fórumra, mint a sok- betzédü hangosak. Azt tartja: nem baji A lárma elmúlik, de Jaczkó Olga megmarad... Tichy Kálmán. Adjatok neki életlehetőséget ée sokoldalú tehetségének zuhogó áradatával el­boríthatjátok az egész magyar földet. De hat és m irő sorsa. Rosszabb, mint a festőművészé, vagy * grafikusé... Azt hiszem, a Tichy Kálmán ideje még el nem érkezett. özereday Gruber Károly dr. az elmélkedő irók típusa. Nagy tudása és.kritikai készsége meggyö­keresedett magyar értékünkké teszi őt. Ugyanígy Alapy Gyula és Flache Gyula, kiknek munkás­sága előtt csak főhajtással állhatok meg. Kritikára nem érzem magam jogosultnak. Nagy Árpádot még kevéssé ismerem. De sze­retem, mert közénk valónak tartja magát. S aztán vége. Magamról mit sem irhatok. Nem akarok fegyvert adni az ellentábor kezébe. Azokéba, akik még nem Írnak az Uj Aurórába. Remélem azonban, hogy jövőre ebből a táborból is besorakozik néhány. És igy lesz ez jól. Ne azt keressük, azni szétválaszt, hanem ami összehoz. Az Új Auróra pedig néhány ezer olvasót és néhány tíz irót és költőt az 1927-ik esztendőre is összehozott. Jól tettel Rács Fái. A spanyol irodalom reprezentánsai \ Madridi levéL) I. írók, köttök. j Madrid, január 22. j Spanyolország szépirodalmának jellegze­tes sajátossága, amivel elhúzódik a máshol mindenben jelenlevő francia befolyás alól, az, hogy nincsenek irodalmi iskolái. Mig Fran­ciaországban a klasszikus és modem iroda­lom küönböző iskolákra osztályozható, a spa­nyol szépirodalom ilyenféle megkülönbözte­téseket nem ismer. Spanyolországban — is­métlem — nincsenes irodalmi iskolák csupán egyes kimagasló irók vannak. Ezeknek hatalmas szelleme természetesen hatással van kisebb irói tehetséggel megáldott irótársaikra és ezekből a hatásokból lehet pontosan meg­állapítani és levezetni egy-egy künagaslőbb iró jelentőségét korára és környezetére. Nálunk. Magyarországon, vajmi kevés spanyol írót ismer az irodalom és a közönség. A régi spanyol regényírók közül csupán Pérez Galdóst, Pedro Alacónt és Lopez de Vega-t, továbbá az egyéb klasszikusok közül még Echegarayt, Calderónt és Cervantest. Az újabb idők irói közül Blasco Ibannez, Juan Ramon.di- méros és Armando Palaejos Valdés a magyar közönség jő ismerősei. Természetes, hogy az itt felsorolt néhány írón kivtil még számos író­ja van Spanyolországnak;, amely ha nem is di­csekedhetik fontosán ugyanannyi tollforgató- val, mint a kis Magyarország, de azért a jelen­tős és súlyos irói értékeknek egész tekintélyes galériáját termelte ki magából. A spanyol költészet a magyarországinál is népesebb, ha nem is olyan tehetséges, köl­tői nemzedéket teremtett mirden időben. Spa­nyol költőnek lenni, a szó felületes értelmében, általában nem nehéz. A legtöbb verselő nem tud és nem akar egyebet, mint ügyesen pen­getni a lantot, csengő rímeket egybefüzni és színes, csillogó hasonlatokat teremteni, min­den eszmei mélység és súlyos tartalom nél­kül. Egypár szép i jm, gördülékenyen perdü­lő sorok, csengése és pengése a hangoknak, mélység ellenben semmi: ez a legtöbb spanyol költemény, amelyet öt perccel azután, hogy elolvastunk és nagyon tetszett, már el is felej­tettünk. Ismételjük, éppen ezért, nem nehéz spanyol költőnek lenni. A jelenkor leghíresebb spanyol költője halott. Ruben Dario, a nemrég elhunyt nica- raguai félvér a legértékesebb, spanyol költő, ákf mostanában a legszebben irt spanyol nyel­ven és aki még legnagyobb befolyással1 van a nyelv alakulására. Ennél a pontnál és hatás­nál Dariot Ady Endréhez lehet hasonlítói, bár a költészete korántsem volt tele olyan mélységekkel, mint Adyé. Darionak még egy érdeme van: ö ismertette meg a spanyol kö­zönséggel a francia szimbolistákat: Verlaine-t és Baudelaire-t. A költészete szinpompás, ab­szolút művészi becsű, a fantáziája pedig túl­tengő. Körülbelül Ady és Babits tulajdonsá­gait egyesíti magában'. Szép és változatos, meglepő és színes rímei vannak. Antonio Machado zord és komor színek ábrázolója. Pesszimista költő. A rímei nem olyan elevenek és csengők, mint például a i^arioéi. Juan Ramon Jiménes: a spanyol Koszto­lányi Dezső. Költészete halkszavu és lágyan cserdülő, kellemes és kedves versei finoman rezonálnak a lélekben. | Guillermo de Tőrre az ultramodem köl­i tők spanyolországi vezére és fegyverhordozója, . akit Marinelti igen szeret és nagyrabeosül. Szerkeszti és kiadja az Ultra című irodalmi folyóiratot, amelyben a futurista, dadaista és ' más egyéb ultramodem költők élik ki felesle­ges energiájukat. Francisco Villaespe$a és Emilio Oarrere ■ a szavakkal való bánnitudás, a szépen csengő ■ rímekkel való játszás és a hihetetlenül köny- : nyü, mélységektől mértés költészet ügyes ; zsonglőrjei. A prózairók közül már sokkal több a ki- . magasló. alak, ami természetes is, hiszen a re­• gényhez, novellához más nem is kell, mint csil- i lógó szaval?, színes festés és rimcsodákkal va­ló kápráztatás. ; Blasco Ibannez (ejts: Ivanyezz) a regény- . irók légismertebbje, bár Spanyolországban ; koránt sincsenek olyan sikerei, mint külföl- , dön hiszik. Ibamiezt a spanyolok nem tartják [ oly nagyra és nem tekintik oly nemzeti iró- i juknak, mirt feltételezhető, azonban ez nem ■ lehet másként, hiszert Ibannez már húsz év • óta nem él otthon, -Amerikában lakik s mjn- : den lelki összeköttetése, ami a szülőföldhöz ■ fűzte, immár lassan elsorvadt Újabb regé­• nyein ez már kifejezésre is jut: a legutolsó- könyveiben inkább az amerikai ember jel­lemrajzát adja, mint a spanyolét. ; Armando Palacio Valdés-t nemzeti író­nak tekintik, mert Spanyolországból veszi a [ témáit és a sapryol nép érzelmeit fejezi k}. . Regényeiben tisztességes, egészséges, nemes ■ gondolkozás az uralkodó. Minden írását vala- , mi csodálatosan kellemes, nemes zománc te- i szi értékessé. Legnépszerűbb és igen kedves . regénye a „La hermana San Sulpicio“. s Pio Baroja igen jő regényíró. Fiatalabb . korában az orosz irók nagy hatással voltak rá. . Szereti a mélységeket, a sötét színeket, a vi­■ gasztalan képeket Spanyolország Sötét színeit , és a spanyol vidéki élet sivárságát jellemző L érővel, elevenre érzékeltetően tudja megrög- r ziteni. A témái egytől-egyig mind szomo- . ruak. A • stílusa ugyan, pongyola, de- a jellemzései jók, A karlista háborúról re­génysorozatot írt Sokat utazgatott, jól ismeri . a világot. Ramon Pérez de Ayala. érdekes iró. Soha v igazi, befejezett regényt nem ir. Inkább filo­- zófus, de bölcseletét élvezetes formában köz- t vetíti. Hasonlít. Altatóié Francéhoz, de.pálá­- nál jóval keserűbb. Kitűnő és változatos sti- , lusa van, a műveltsége nem mindennapi. í Wencesiau Férmandez Florez a legkitü­7 nőbb, kifogyhatatlan spanyol humorista. Szár­- mazására nézve nem látni, hanem kelta és t ezért azt mondja, hogy szülheti humorista. A- spanyolokat nem |sméri el humoristáknak,- mert azok — szerinte — szárazak és fanya­- rak; humor csak bennük van. , Cauciros Assem Spanyolország egyetlen zsidó írója. Inkább mint kritikus ismert; mint ? ilyen, irodalmi dijat is kapott i Pedro Mata népszerű iró nem nagy iro- i dalmi értékkel és erotikus jelleggel. A spa­nyol Guido da Veronánál? lehetne nevezni. A felsoroltakon kívül természetesen még i igen sok kisebb-nagyobb prózairó és költő mü- i véli a spanyol irodalmat. Ezek jelentősége azonban elenyésző ég ezért az olvasót azzal, hogy néhány tucatnevet felsoroljunk, nem akarjuk untatni. Sajnos, a fentiek egyike sem szerepel még fordítás révén a magyar irodalomban és igy a közönség nem is sejti értékeiket. Ezen a. téren még sok feladat vár elintézésre s re­méljük, rövidesen megismerhetik nálunk is Spauyolország értékes íróit. Péchy-Horváth Rezső. Magyarul csak imádkozni szabad 'Becsüljük meg, amink még megmarad*. az utolsó könny- és vércseppeket, hogy az örök sirokkók, tailnnok között ki no száradjon szivünk és agyunk, hogy legyen valami bennünk, ami fájjjnii s érezzük, hogy — vagyunk! hogy lázadó haraggal megsirassuk, amit a Sorsunk elvett, hogy féltő gonddal őrizzük, szeressük, ami, mindig mienk volt, és marad, a, tiszta, büszke őserőt: a nyelvet: bőgj' megtudjuk, hogy megérezzük végre a sorspöröly acélmarka alatt: magyarul csak imádkozni szabad! A magyar szavak aranykavicsából ne építsetek Bábeli, mely az égre az emberiség átkait jajongja (mert összedől halomba). Maradjon minden szó erős magyarnak. maradjon tiszta, büszke, maradjon arany, drága és nemes, melyet, nem fog az összetört világnak korma, üszke. S ha szátok átok. vagy bosszú nyitná szóra. moly megfosztana attól, ami még megmaradt, nyi'aljon át á sziveteken, hogy magyarul csak imádkozni szabad!. Komárom. Darvas Andor. Szerkeszti: Sziklay Ferenc dr. Kéziratok a szerkesztő címére: Kosice- Kassa, Éder-utca 9. sz., küldendők. „IZAM Jó 57.1 éri társaságbeli docens hölgyeknél? nélkülözhetetlen arc, nyak, karok, kezek, test, kebel, haj ápolására és teljes finom, dis- crét szépség elérésére, 1009 Parisban arany­éremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok, Az intézetben a legmakacsabb arcdefek­tusok sikeresen eltávolíttatnak. Szeplő, mál­lóit', mitesszer, likocsos és zsíros kiütéses félni, vörös orr, kezek, aftyájel, szemölcs, ránc rzemzacskők eíc. ......... ■-'rlöá­Aki k a távolság végett nem kereshetik fel intézetemet, rendeljenek Iza rekord areá- pOxá szereket, pontos kioktatással, Mitesszed, pórus, pattanás ellen garnitúra...................................KŐ 37.-? Szeplő és májfolt ellen garnitúra . „ 37.—; Vörös orr, arc, kezek elleni garn. „ 37.-? Arcmasszás ráncok karikák ellen „ 77.—> Bőrujitó garnitúra 4 nap alatt le­hámlasztja a bőrt és olyan lesz, mint az üde gyérmeklányé . . „ 120.—' Hajtaíánitó garnitúra i perc alatt leveszi a hajat ennél jobb 20 év múlva sem lesz .. . .... ,, 37-—* Ke.beíáppló, fejlesztő garnitúra . „ 120.—í Folyékony láthatatlan email, cso­dásán szépít . .................................... 77,—­Iza k ozmetikai intézet Bratisfava, Stefanikova 19, II­Férfi- és női ruháikat mérték szerint a iegoleséöh és leg­modernebb kivitelben készít: ] Karéi Jelinek, Frafea II., Hyfo^rssská 32. Öltönyfazon 350’— Kf- Koszfün* fazon <5ÖOKi. .*.982 , . Táncolt 10in már Jveepatílón? Vált ön már köríilragyogva a légcsődásabb világítási cfiokiusokkal? birouyára nemi Ért a külföldi újdonságot láthatja és élvezheti a Cristai Pavilonban „Oaiiborka" kávéház, Praha EV., Bsdeniln 299 taffé i,Espresso“ — Plegyetílitercs borok Foto gépeket és aa összes fényképészeti cikkeke! iegoicsőbbaa széllií ra^ytai 9indra ÍKimla a spol. 9raha I.. 321 111. fKaroüny SvéUé 23. Egyedüli srétküldé* Csehszlovákia részére: TEE BENŐI PRAHA XI. SZÖVETÁRUHÁZ ADOLF ELGEH, REICHENBERQ i.B. (LIBEREC), Huvgasie 1$ a szabómester uraknak ajánlja gazdag mintakollek­cióját tavaszi és nyári szövetekben. Mintakollekciókat csak szabómestereknek küldünk. Gyapjúszövet, bélésáru és mindennemű szabókellék.­ounuilf életbiztositótársaság fiókigazgatóság Sziovenszkó részére, 10r Wm 1% 1 BRATISLAVA, Lcrencova t»röna''"t7; Minden modern rendszeri! é l é t b i z t o s i t á s o k. aej ■ — — mii^nuPAAitmmIm|kt-.tm rr-r- i Ilim* I i—‘ ______________________# ______ ______

Next

/
Thumbnails
Contents