Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-23 / 18. (1352.) szám

^mGA[tA\a.GV-A'^-HTPX>A'T> 1927 január 23, vasárnap. franciaországi és németországi események Thoiry, sőt Locarno álmait hosszú időre el* kergették az európai emberek szeméből. Franciaország is jobbra fordult. Németor­szág is jobbra fordult s a régi ellenségeske­dés teljes vehemenciával áll az ajtó előtt. A Rajnai vidék 1935 előtti kiürítését ismét el- halasztották és Stresemaain „fölszabajditási‘‘ politikáját súlyos csapás érte. Az egyetlen kedvező momentum ebben a szomorú euró­pai atmoszféráiban Anglia és Olaszország nö­vekvő befolyása, amellyel e két hatalom mérséklőén, hat a két. ellenséges nemzetre. Churchill római utazása éppen ezért nagy­jelentőségű tény volt és kétségtelen bizonyí­téka az angolok és az olaszok békeakara­tának. Elzász autonómiát akar ti „Jó viszonyt a szomszéd államokkal, Magyarországgal, Ausztriával ás Lengyelországgal" Tisz© egészségügyi miniszter első interjúja — „ft szlovák nép­párt törekvése arra fog Irányulni, hogy se a németek, se a magyarok, se a többi nemzetiségek ne panaszkodhassanak1* Holnap nevezik ki a harmincöt főrendet Butla,pest január 22. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A kinevezett fel­sőházi tagok névsora a holnap reggeli hiva­talos lapban fog megjelenni. A miniszterel­nök ma délután 35 kinevezendő nevét terjesz­tette a kormányzó elé, aki a kinevezőket alá­írásával meg fogja erősíteni. Kiszivárgott hí­rek szerint, az újságíró társadalmat Hoitsy Pál, az újságírók Otthonának elnöke, az írói gárdát pedig Herczeg Ferenc fogja képvisel­ni a felsőházbau. Az Esti Kurír arról értesül, hogy Rákosi Jeuö kimarad a felsőházból. A kinevezették névsora eddig még nem vált ismeretessé, de illetékes helyen kijelentet­ték, hogy a kinevezéseknél különösen figye­lemmel voltak a régi főrendiház kinevezett tasiaira, valamint kiváló szakemberekre, akik társadalmi szereplésüknél fogva érde­melték ki a felsőházi tagságot. Az angol munkásság Macdonald mellett Lovdon, január 22. A szakszervezeti kong­resszus 2 84 millió szavazattal 1.745 millió szavalta! szemben bizalmat szavazott a szak- szervezeti kongresszus főtanácsának és helyes­lését fejezte ki az általános sztrájk alatt tanú­sított eljárásáért. A bányamunkások javasla­tát, amely az egyes kerületek elé akarta utasi- sitanj a szakszervezett főtanács döntéseit, el­utasították, U-. .ívre­Prága., január 22. Tiso József dr. egész­ségügyi miniszter érdekes beszélgetést foly­tatott a német keresztényszocialista Deut­sche Presse szerkesztőjével. Az uj szlovák miniszter az aktuális kérdésekről a követ- ke” őket mondotta: A közigazgatási reform A közigazgatási reform jelenti a szlovák néppártra nézve az első és legégetőbb pro­blémát. A megyetörvénnyel való általános elégedetlenség világosan mutatja, hogy a nagymegyerendszer nem felel meg sem a la­kosság kívánságainak, sem pedig a tárgyi kivánalmaknak. A szlovák néppárt olykép­pen kívánja a közigazgatási reform megvalő- sdtását, hogy Szlovéneké fővárosa, a szlovenszkói or­szággyűlés (krajinsky snem) székhelye Pozsony legyen. Aiz országgyűlés képviselőit az általános vá­lasztójog alapján fogják megválasztani. Az országgyűlés mellett létesül majd az orszá­gos bizottság és az úgynevezett országos köz- igazgatási hivatal szakreferensekkel. Mit szól a belépéshez I az ellenzék ? — A szlovák nép helyesli a néppárt el­járását folytatta a miniszter. — Az ellen­zéki pártok Szloveuszkón valószínűleg de­magóg módon fogják lépésünket megítélni; a kommunisták fognak hazardírozni elsősorban különböző jelszavakkal f ■ és úgy fogják, beállítani a dolgot, mintha a ■ szlovák néppárt föladta volna régi követeié­■ sét, az autonómiát. A szlovák néppárt azon- . ham nem fél ettől az agitációtél, mert tudja ■ hogy Szlovenszkó lakossága tisztáiban van a; ilyen frázisokkal és bízik abban, hogy t szlovák •néppárt munkája idővel pozitív és megnyugtató eredményt fog hozni. A gazdasági követelések — A közigazgatási reformnál nem sok­kal jelentéktelenebb az uj gazdasági orientá­ció és Szlovenszkó gazdasági átszervezése. Az ipar és kereskedelem ebben az or­szágrészben majdnem teljesen tönkre­ment, aminek természetes következménye a mun­kanélküliség és éhínség. S eztek az egszség- telen szlóvenszkói gazdasági viszonyok szol­gáltatják a tápanyagot a kommunisták ré­szére. A szlovák néppárt követeli, hogy leg­alább részben, de sürgősen resti találják á szlóvenszkói ipart és kereskedelmet. Ehhez elsősorban szükséges, hogy a szomszédos államokkal jó viszonyban él­jünk, elsősorban Magyarországgal. Ausz­triával és Lengyelországgal. Külön kér­dést jelent Szovjetoroszország, amely­nek de jure elismerését a szlovák nép- i párt nem támogatja. I A kisebbségek Szloveuszkón — A szlovák néppárt törekvése — fejez­te be az interjút Tiso — arra fog irányulni, hogy se a németek, se a magyarok, se a, többi nemzetiségek ne panaszkodhassanak. Mi katolikusok vágjunk s ezért legfőbb törvényünk: igazságosság mindenki szá­mára. Egy nemzetet igazságtalanul meg­fosztani tulajdonától és jogaitól nem volna keresztény dolog. A nemzetiségek keresztény pártjai a közös kérdéseknél közösen fognak eljárni és elő fogják segíteni azt, hogy a kereszténység termőföldjén mindenki számára uj élet fa- I kad'jou. Paris, január 22. Tizenkét, elzászi kép­viselő, nagyobbrészt a jobboldal tagja, törvény­javaslatot nyújtották ^ a kamarában, mely­ben nagyobb provinciális, utorómiát követek, nek Elzász-Lotharingni számára. A képvise­lők szerint az elzászi elégedetlenséget elsősor­ban az okozza, hogy ezt. a más mentalitású- tartományt sematikusan hozzákapcsolták a francia közigazgatás rendszeréhez. Elzász ok­vetlenül részt akar venni a francia nemzeti életben, de nagyobb regiorális önkormányza­tot követel, mert csak így fejlesztheti ki önál­ló, gazdasági és szellemi centrumait. A kép vb selők ép ezért az önálló tartományi tanács kinevezését követelik. Ennek az uj szervnek feladata az általános elzászi kérdésekben fő­leg a vallási kérdésekben való döntés, lerno. A tartományi tanácsot, az egyenes választási jog alapján választanák és többek között ez dön­tene az autonóm regionális költségvetésről is. Szántó György BÁBEL TORNYA ’A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (18) Anzelmus sokáig nézett maga elé. A templomait# alól kis fénylőzöld gyi'k szaladt ki, utána egy másik, amelynek fekete alap­színén lángvörös foltok voltak elszórva. A két gyük egy pillanat alatt eltűnt az állvány gerendái között. Mindhármam észrevették „ezt a fölötte furcsa dolgot. ; — Salam amder. Rupprecht és János egyszerre mondták ki ezt a szót. Most újra megszólalt a mester: — A leányom Aachenbe imént. Valami okból felvétette magát az Ursula-nő vérek közé. A kőművesek és kőfaragók kalapálása .egyenletesen kopogott. Néha egy-egy ütem alakult ki, amit a többi kalapácsok is fel­evett ek. Az égen hosszú, réteges felhők vo­nultak fel lassan, mint egy tervszerűen fel­húzod ó sereg. Darvak ékei hasítottak bélé a felhők egyenes vonalaiba. Este észrevette János, hogy a thüringiaji eltűnt. Nem tudta mire vélni a dolgot, mert -a hosszú legény éjjelre sohasem maradi ki. Éjjel a Garam ugatására ébredt János. Amint feltápászkodott, hallotta, hogy zörget­nek a kapun- Ezt ugatja hát a Garam. Nagy nehezen tüzet csiholt és meggyujtott egy öszr sze sód rótt papi rsze letet, ezzel pedig egy olaj- niiécse&t. Két inas is felkelt és nagyokat ási- tozva követték. Az egyik kinyitotta a kaput. Nidhardt volt az utcán. János azonual meg­ismerte kis szikár alakját, habár a sötétben •elmosódtak körvonalai. — Gyere velem, barátom. Ne kérdezz semmit, csak gyere. Az éjszaka hűvös volt. János egész tes­tiében ludlbőröztött és fogai is meg-meg- vacogtak. Az egyik inast felszalasztotta a ködni énért és aztán megindulták az alsó­város irányában. János meghallotta a sötét­ben a kutya libegősét. Sohasem vitte (magá­val, azért, érthetetlen volt, mért lohol most az állat utána. Többször megkísérelte visz- százává mi, de a ku tya nem ment. ügy tett, mintha elmaradna, de aztán mégis csak jött Amikor a városháztérre értek, Nidhardt megálll és igv szólt:-- Bent van a lánynál. János az íjászok, házának sötét' tömegét nézte, amely a tér túlsó felén meredt a holdtól átvilágított felhők előtt. — Kicsoda van bent? Roppredht. Mindenkinek szabad a lány­hoz menni, csak éppen ő neki nem. Meg fog­juk büntetni. János valami zűrzavart érzett és reme­gett. Először Nidhardt csikorgó vastárggyal kotorászott. az udvar felőli : ajtó zárában, ugyanezzel nyitotta a konyha ajtaját is. A konyhába fülke nyillott, ahol óriási hordók voltak. Ebből a fülkéből lépcső vezetett az emeletre. János gyakran látta ezt a lépcsőt a fülkén át, de még sohasem ment fel rajta.. Most csikorgóit alattuk a falépcső, aztán egy hosszú folyosóm érteik, amelynek túlsó vé­gében mécses függött a mennyezeten. Ami­kor a mécses alá érteit, Nidhardt megállóit egy ajtó előtt és bekopogott. Senki sem fe­lelt.. A mécses seroegett. a csendben. Nid- •liardit újra kopogtatott. Most megírecosent a szoba padlója. Léptek reccsentek az ajtóig. Akkor az ajtó nesztelenül kinyílt. A szóba koromsötét volt. Ki az? János nem látott semmit az ajtónyitás nagy feketeségében, de megismerte Rupp- recht hangját. — Lépj ki, ‘ha mersz — mondotta elfoj­tott hangon Nidhardt. Aztán odasugta Jánosnak: — Ez Hilgur szobája. Mit állsz itt moz­dulatlanul ? János gépiesen markolta meg evőkése nyelét és várt Akkor a thüriugui kilépett a sötétből és a mécses rávilágított csontos ar­cára. Torz vigyor ült rajta és sárgás fogai most megint felkergették a vért János fejé­be, mint egyszer az ivóban. — Nos itt vagyok. Lefizettem a tiz west- fáliai tallért Leonóra asszonynak és most itt vagyok. Mindenki idejöhet, aki lefizeti a tiz tallért. Te ezt neon tudtad. János? Nem felelt senki. Az olajmécses most türelmetlenül sercegett, mintha várt volna valamire. Rupprecht újból megszólalt. — Te is idejöhettél volna, ahányszor csak tiz tallérod vau. Én szegény vagyok. Régóta kuporgattam ezt a tiz tallért. Amióta megtudtam, hogy ezt a nőt szereted. Jánosiban minden halálosan lehiggadt. Ebben a pillanatban nem haragudott, élesen megfontolt mindent. Nézte, a Rupprecht mel­lét, amely előfebérlett a kin vitt ing álól. Egy helyet szemelt ki a bőrön, akkor elő­rántotta a görbe kést és beledöfte. Érezte, hogy egy csontiban megakad. Mélyebbre akarta döfni, de ebben a pillanatban a tkü- ringiai csontos, hideg kezei a torka köré fonódtak görcsösen. A hosszú ujjak, mint kí­gyók fojtogatták és egyszerre zúgni kezdtek a fülei. A szemei majd kipattantak üregeik­ből és minden elhomályosodott előtte. Vég- telv'O. húszai idő telt el ,igy. Akkor magiul látta a mécses fényét. Rupreeht ott feküdt fej­jel a szoibába visszaesve, csak hosszú, lábai terültek szét a folyosó padlóján. Nidhardt | mellette guggolt és egy .hosszú, nagyon vé­kony, báromélü tőrt húzott ki a földönfekvő I oldalából. — ügy, ezt elintéztem. Hilgur meggyujtotta a szobában a mécsest. Nidhart behúzta az- ajtón a hosszú élettelen testet és behúzta Jánost is, akinek a kezében még ott volt a görbe bicska. Aztán csendesen betette az ajtót és óvatosan elre- tesz ett e. — Nagyon fel vagyok indulva. moudÓtta suttogva, ami furcsám hangzott. Lássunk csak. Meg kell nyugodnunk, aztán mérlegeljük a. helyzetet. János, szólalt, meg most Hilgur, min­dennap sürgettelek, hogy induljunk. Ha rám hallgatsz, nem történt volna ez a szerencsétlenség. Rupireoht hörögni kezdett, Ijedten figyel­ték. A hörgós megszűnt és most egészen hal­kan, mégis tisztán kivehetően ezt mondta:- Ez Máriáért volt. ■ . ■ ; Nidhart az arcához tartotta - n mécsest. Szemfehérje kifordult. Mindhárman azon gondolkoztak, mit akart ezekkel, a szavakkal Wondaiii. Egyikük sem értette. Most menekülni, mondta Nidhart. Hilgur. készülj. A gróftól lovakat lopok. Máskor! .is vittem már ki lovakat éjjel, kaiüandokra. Meg­vártok a lüttichi útnál. Jánosnak eszébe jutott, hogy a kti bará­tot és a kereskedőket utolérhetik In ég. .Ej js felejtette ebben a percben, hogy égy nuper élettelenül fékszik itt mellette; akivel ő éve­kig éjjel nappal együtt élt. Kanyargó fehér országutak, villantak meg előtte, jegenyefák­kal szegélyezve. Aztán uj meg uj városok, az •egyik 'fallal kerítve, nagy rostélyos k aputól a í, a másik a mezőre és dombokra kifutó házak­kal. A messzeségben acélkék kegyek bukkan­nák fel, mindennap uj veszélyek és. szép­ségek, ez a szabadság! Akkor egyszerre .ki­ütött hopokán a hideg veritek. Észébe jutott, hogy ő ártom tud lovagolni. Sohasem is ült még lovon. Odafordult az öltözködő leány felé, (Folytatjuk.) r (A„• „c evüLcArrP arra’ hogy Sy°mor' és hátbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­V^nilcK. IIlIlLb bZUKbCSjC tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁföQ! keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűviz elegendő. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldés! feelys Igmáads keseriíviz forrás vállalat Komárom. Árjegyzék isméíeíadókn.ik kívánatra bérmentve. A 2

Next

/
Thumbnails
Contents