Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-19 / 14. (1348.) szám

4 «wnri"nrnra—a———— 7937 Január IV, srorda, A „Hattyú " az Odéonban Irta Márai Sándor Paris, január közepén. Az Odéon., rangra a második francia ál- iiaanii sziiniház, a 1 egfoi vattaiosaíbb és legünne- pélyesebb drámai művészet francia otthona, hivatalos és ünnepélyes keretek között be­mutatta Molnár Ferenc Hattyúját. Ez a pilla­nat, mikor a fehér Hattyú Pest, Pécs, Berlin, Newyork: után bevonult , az Odéon nagyon gondosain zárt ajtóin keresztül a második legelők előbb párisi színpadra, több, mint Molnár karrierjének egyik legjelentősebb ál­lomása. Ennek a pillanatnak az előzménye egy világháború volt, egy állítólagos béke­szerződés, s mindezek után egy Briend, egy Locarno, egy Thoiry és egy Génién. És, hogy el ne felejtsük, Molnár Ferenc Hattyúja is kellett hozzá. Mikor a főpróbára mentem, drukkolva álltam meg az Ödéon ősöreg ár­kádjai alatt Olyan ez a nagy, konzervatív, régi épület az oszlopaival és árkádjaival, mint valami erődítés, mint egy fortiíicatio Paris szivében, a francia művészet, dráma, szón.játszás erődje, aláásva klasszikus tradi- ciéfk iövészápkiaival, — sokan voltunk, ma­gyarok, akik drukkoltunk tegnap Molnár me­rész attakjának, ahogy megrohanta és, jelent­sük nagy örömmel, meghódította ezt az erő­döt Nagy siker volt, komoly, ünnepélyes, őszinte siker. Talán a darabnak szélt, talán Molnár teljes oeuvre-jének, s talán Molnár teljes oeuvre-jén keresztül annak a magyar literaturánab is, amelyről kezdi tudni a vi­lág, hogy van, s amely egyre hallhatőbb han­gon kér szót Európa lelkiségében. Tudni kell ehhez a sikerhez, hogy mi Páris, mi az Odéon, tudni kell, hogy kevesen mászták még meg a francia tradíciók és előítéletek kínai falát, tudni kell, hogy a világ egyik legzárkózottabb, legeliogultabb, legtürelmel­len ehbül nacionalista publikuma tapsolt teg­nap este hosszan és tüntető barátsággal a magyar írónak, Molnár Ferencnek. Mindezt tudni kell, hogy megértsük azt az elfog ódást, amivel a magyar publikum tegnap féltéke­nyen asszisztált a francia publikum hangos és bőséges elismerésének. A darabot ismerjük. Gemier ismeri a maga színházának publikumát, és oka volt reá, mikor Molnár bőséges repertoire-jáből a Hattyút választotta az Odéon részére első magyar bemutatónak. A darabot ismerjük, s jólesik a francia kritikákban ez alkalommal utána olvasni annak, hogy a francia publikum ismeri a Liliomot is és emlékszik reá. A Liliom Molnár legmélyebb, legtisztább Írása, s mikor most föleievenitik a francia kritiku­sok a Hattyú alkalmából a Liliom emlékét is, jólesik tudni, hogy tudnak róla. A Hattyú elegáns, okos, rendkívül mulatságos szín­darab; a Liliom egy nagy Írói pálya legtisz­tább pillanata. A Hattyú hat, a Liliom meg­hat, s ezt a legnemesebb eszközökkel. A Hattyú siker, itt te, mint máshol volt; a Li­liom itt nem is volt különösebb színpadi si­ker, de minden francia kritikus kivétel nél­kül emlékszik reá. Ha Molnár Hattyújának tapsol valaki, a taps egy hányadát köteles tartozásként elkönyveli a Liliom számlájára. A francia előadás mulattatott, a franciá­kat elragadta, a magyar nézőt, aki Pestről vagy Berlinből ismeri a darabot, nem ragad­ta el. A kiállítás, eltekintve a második fel­vonás szép vonalakkal megtervezett hercegi ebédlőjétől, az állami színházak nemzetközi szegényességét siratta meg. Adorján Andor és Pierre La Maziere mindent elkövettek, hogy Molnár precíz, gondos, kicsiszolt szín­padi nyelvét élő állapotban ültessék át fran­ciába. A Molnár-dialógus félhangjait, gyors ütemét, érzékeny exaktságát, kiszámított ha­tásait a francia színpad — melyik, ha ez nem? — megerőltetés nélkül adta vissza. A Hattyú, Vera Kor éne, egy édes, fekete lány volt, olyan Hattyú és olyan fiatal, hogy a ma­májának, Beatrice hercegnőnek (Madame Paul Antira!) megbocsátotta érette az ember azt a sok lármát és klasszikus handabandát, amivel állandóan elfoglalta a színpadot. A dominikánus hercegi testvér, egy különben jónevü színész, Oeuttly ur, sok félreértéssel fogta föl önmagát, s mefisztói volt ott, ahol még a «ugó is jovialitásra és derűs élet.böl­I I LOnijay §. Ipoly I ! a magyar nyelv bites és esküdt tör- Q I vényszóki tolmácsa ö i Prága l.. Uüsitig srte 5. szám § í Okmánymásolatok és fordítások postafordultával Ö j való elkészítése és hitelesítése. Ügyvédeknek é* X W hivataloknak árengedmény ö cseleire beszélte rá. A tauifönafc (André Carnége) talán egyetlen hibája, hogy egy fejjel alacsonyabbnak született a Hattyúnál, aki kénytelen volt a csók pillanatában le­hajolni hozzá: szimpatikus és intelligens -szí­nész, aki szem médiáiba tőlag örül a szerepé­nek. A királyi herceg Simplicissimus-figlírá­ja (Riehard Willan) jelentette az egyetlen ko­moly veszélyt a francia Ízléssel szemben; Molnár rendezésének érdeme, hogy a Hattyú ezt a veszélyt á legkisebb baj nélkül meg­úszta. Az este teljes sikeréhez hozzátartozik a végnélkül! kihívások mellett a „Com >edia“ című színházi újság mai jelentése, ‘amely hí­rül hozta, hogy a francia kormány M ünár Ferenc sikerét egy kitüntetéssel emelte, aminek, a Comoedla szerint, .bizonnyal az egész világ tapsolni fog'*. Molnár Ferenc a francia becsületrend lovagja, — ebből a taps­ból a magyar publikum kérés nélkül veszi ki a maga részét. A mapr nemzeti párt országos beszámolója A lévai országos párlnap nagy Jelentősége — Elszámolás a munkáról, felkészülés a munkára Pozsony, január 18. A magvar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: A magyar nemzeti párt ez év február 1-én és 2-án Léván országos pártnapot tart, hogv magvar nemzeti politikájának küzdel­mes munkájáról, a pártnak életéről s tevé­kenységéről, programjának és törekvéseinek jövőbeni megvalósítási irányáról tanácskoz­zék. Ez a kétnapos politikai meeting a cseh­szlovákiai magyar politika életére nézve felette nagyjelentőségű esemény, mely elsősorban azt jeleni, hogy a magyar nemzeti párt vezetősége és szervezete tagjai­val és híveivel a legszorosabb és legközvetle­nebb kontaktust kívánja feníartani, politiká­jának végzett cselekedeteit és végzendő tevé­kenységét a magyarság legszélesebb rétegé­nek kritikai fóruma elé bocsátja s meg akar­ja szerezni a maga számára a politikai lelki- ismeretnek ama nyugalmát, amely szükséges a nemzeti és demokratikus politika vezetői számára s amely a közakarat és közhangulat megnyilatkozásának értékében látja támasz­tópont ja! ti A magvar nemzeti párt lévai pártnapja szélesmedrü és hatalmas értékű programot hirdet A pártnapon kétízben is megnyilatkozik Szent-Irány József, a párt vezére, aki kétórás beszédben ismertetni fogja a po­litikai helyzetet s egy másik előadásában beszámol a földbirtokreformról. Nagyje­lentőségű politikai nyilatkozat várható Törköly József dr. szenátor, ideiglenes országos elnök részéről is, aki elnöki megnyitójában fog programszerű kijelen­téseket tenni. Holota János dr. nemzet­gyűlési képviselő az elbocsátott közalkal­mazottak és nyugdíjasok ügyét ismerteti s beszámol arról a tevékenységről, amit a magyar társadalomnak eme szerencsétlen áldozatai érdekében tett Salkovszky Jenő dr. ügyvéd a közigazgatási reformról tart elő­adást és előadásának különös érdekességet ad maid az a körülmény, hogy e reform kö­rül iegecesedik ki a mai kormánypolitiká­nak egyik legfontosabb teendője. Az országos pártnap adminisztratív teen­dőket is végez maid, amennyiben megválasztja a párt országos elnökét, vagyis betölti azt a tisztséget amelyet eddig Törköly József dr. szenátor mint ideiglenes országos elnök töltött be. A pártnap plénumbeli tanácskozásán kí­vül fontos és jelentős bizottsági tárgyalások is lesznek. Tanácskozni fog a párt mezőgaz­dasági szakosztálya, az ipari és kereskedel­mi szakosztálya, a párt kulturális alosztálya, a jogvédelmi alosztály és az egyházpolitikai kérdtések tárgyalásával megbízott szakosztály is. Háromnapos csoda volt Londonban a newyork—londoni rádidtelefonforgalom megnyitása A rádievisszbang, a kihallgatás és más nehézségek az óceánon át való beszélgetésekkel London, január hó. Még nincs 10 napja sem, hogy megnyi­totta a londoni fő postahivatal a London és Newyork közötti „interurbán" rádiótelefon­forgalmat és ami még néhány .évvel ezelőtt is utópisztikus csodának látszott volna, egy vi­lágváros mindent hamar megszokni tudó kö­zönyében néhány nap alatt a világ legmeg- szokottabb dolga lett A londoni főposta illetékes főtisztviselői ; érdekes dolgokat beszélnek el az uj telefon i első napjainak tapasztalatairól, azokban az | interjúkban, amelyeket a hét eleje óta kivé­tel nélkül minden londoni lap közölt. Az el­ső beszélők hangja, ezek szerint általában izgatott volt és mivel a mondanivalójukat rendszerint előre leírt szövegből olvasták fel, több alkalommal csak nehezen tudták meg­érteni egymást, pedig a hang éppen olyan erős volt, mint a rendes interurbánforgalom- ban szokott lenni. Amint azonban a papírla­pot letették és a rendes konverzáló hangon kezdtek el beszélni, a megértés azonnal köny- nvebb lett és a két beszélő rendesen nagy örömmel ismert rá egymás hangjára az Óceán feletti háromezer mért!öldes távol­ságból. A megfigyelések egyébként azt mutat­ták, ho-gy Newyork jobban hallotta Londont, mint megfordítva. Ennek egyik oka az le­het, hogy az angol leadóállomás Rugby-ben sokkal erősebb, mint az amerikai állomás, a másik ok pedig egyszerűen az, hogy Ameri­kában jobban megértik az angol ember be­szédét, mint a londoniak az amerikai dialek­tust. Légköri zavarok, természetesen, léptek fel és pedig különösen naplemente idején, de azért a beszélgetések, különösen délután fél- keltő és öt óra között zavartalanul folytak le és tisztán hallhatóak voltak. Természetesen azonban, mikor valaki félkettőkor, tehát lunch idején hívta fel amerikai ismerősét még ió korán reggel ugrasztottá ki az ágyból a beszélgetéshez. Némi baj van a beszélgetések kihallga­tásával. A rugbv-i állomás kétszáz kilovattal I kibocsátott hullámait ugyanis minden olyan készülék fogni tudja, amelyik a beszélgeté­seknél használt hat-ezerméteres hullámhosz- szu.ságra be van rendezve. Titkokat így az­után nem igen lehet beszélni, legalább is a mai lapok közlik, hogy voltak, akik Becs­ben, sőt Délafrikában, Johannesburgban, tisz­tán hallották a pénteki első beszélgetéseket. Az uj telefonnak nagy előnye az, hogy nem kell hozzá valami külön erre a célra be­rendezett készüléket használni, hanem min­denki a lakásán vagy hivatalában levő tele­fonkészüléken kérheti a megfelelő newyorki számot. Nem olyan egyszerű dolog azonban, mig a beszélő hangja a londoni készülék be- széiőlölcsérjétől a newyorki készülék hall­gatókagylójáig eljut. A hang legelőször is el­jut a londoni interurbán központba, innen átkapcsolják a rugby-i leadóállomáshoz, ahol megtörténik a hang rádióhullámokká való átalakítása. Amikor az Óceánon keresztül a hang Amerikába jut, itt a kanadai határ kö­zelében fekvő Houltonban fogják fel, ahon­nan még hatszáz mértföddet, tehát körülbelül a Prága—Budapest közti távolságot kell meg­tennie rendes kábeltelefonon, míg eljut a newyorki interurbán-központba és onnan 'á hallgatókagylóig. Az egész bonyolult utat azonban a hang a másodpercnek észre sem vehető rövidségü töredéke alatt teszi meg, úgy hogy a londoni telefonáló éppen olyan természetesen hallja Newyorkot, mintha Manchesterrel vagy Glasgow-val beszélne, A nagyobb távolságú rádió-telefonbeszél­getések megvalósítása körül a Marconi-inté- zet körülbelül egv esztendeig kísérletezett és a legnagyobb technikai nehézséget az úgyne­vezett rádió-visszhang okozta. Az történt ugyanis, hogv amikor § Londonban beszélő hangát a rugbv-i állomás továbbította, a fel­vevőállomás Wrougbtonban, amelynek ter­mészetszerűleg az Amerikából visszaérkező választ kellett volna felfognia, ez a hangot is felfogta és továbbította vissza a rendes utón a beszélő fülébe, ami. ha nem is telte lehe­tetlenné a beszédet, de azért a beszélőt nagy mértékben zavarta. Hosszas próbálgatás után ekkor Marconi mérnökei olyan elmés szer­kezetet készítettek, amelynek segitségével, amint a beszélgetés megkezdődik, egv hu- szadmásodperc idő alatt a felvevőállomás ki­kapcsolódik, de viszont hasonlóan rövid idő alatt újra felvevőképes lesz. mihelyt a lon­doni beszélő elhallgat és az. aki az newyorki készülék előtt, áll, beszélni kezd. Mindebből, persze az, aki a telefont használja, semmit nem vesz észre és a beszélgetés simán, min- den észrevehető megszakítás nélkül megy végbe. Az ui rádió-telefon az első két nap „kí­váncsiság" beszélgetéseitől eltekintve, úgy- látszik, gyakorlatilag be fog válni. Magánosok a feltűnően magas dijak miatt nem igen hasz­nálják. annál fontosabb szerepe fog azonban jutni a rádió-telefonnak az üzleti életben és a saitóban. különösen, ha majd a sugárrend­szer ü rádió bevezetésével a beszélgetések ki­hallgatásának veszélye is el fog múlni, ami valószínűleg egészen rövid idő kérdése. (a. m.) A szovjet vallási tébolya: a leninizmus A titokzatos Lenin-sarkok — Egy keletkező Tallás — Senki sem ülhet arra a székre, me­lyen egykor Lenin ült London, január 18- ' (A P. M. H. londoni levelezőjétől). Herbert Burg angol segédpüspök nemrégen szemléülon volt Észak- és Középeurópában és útjáról a Le- ving Church hasábjain most számol be. Járt Oroszországban is, ahol a pétervári szovjetható­ságok megengedték neki, hogy meglátogassa az angol templomot és a hozzája tartozó épületet. A püspök arra számított, hogy nagy pusztítás és rombolás nyomát fogja találni és ezért nagy volt a meglepetése, amikor csaknem mindent ott talált a régi helyén. Csak a sekrestyéből hiányzott sok minden, de a templomból nem. Sokkal érdekesebb megfigyeléseket tett Burg püspök Moszkvában, ahol Oroszország uj vallását, a lenínizmust ismerte meg. — „Keserű irónia, — Írja a püspök beszámo­lójában, — hogy az a kormány, amely mindent elkövetett, hogy a néptől elrab Íja a vallást, most csakhogy a kormány mellett maradhasson, uj vallást ad a népnek. Minden üzletben, az operaházban, a közúti vasút megállóhelyein, a tereken, — mindenütt újra és újra Lenin arc­képét láttam. A cár, as Isten anyja régi képei és szob­rot eltűntek ét helyüket mindenütt Le- «ín foglalta el. A legnagyobb áruházak egyikében pompás me- nyezet alatt láttam a képét. A nagy gyárakban és műhelyekben úgynevezett „Lenin-sarkok" vannak, amelyekben fekete-vörös drapéria köze­pette Lenin képe tűnik elő és fölötte mindig ott van a pompás menyeret ezzel a felírással: Le­nin meghalt, a leninizmus él! Mauzóleumát, ezt a hatalmas faépületet a Kreml mellett szigorúan őrzik. Minden nap 5t ét hat óra kést hosssti procetssió megy a belsejébe ét elvonul Lenin bebalzsamozott holtteste elölt. Amikor én odajöttem, sok ezer ember tisztelgett a halott előtt, de a kocsimon lévő angol lobogd azonnal utat nyitott előttem. Meglep3tt a beren­dezés. Az ember először hosszú vörös színnel hal* ványan megvilágított folyosón halad vég>, . z- után lefelé megy néhány lépcsőn, mire láng­vörös folyosón keresztül a „szentélybe" jut, egy nagy, fényesen kivilágított terembe. Ennek köze­pén üvegszekrényben fekszik Lenin holtteste. A halott arca viaszsárga. Katonák állanak őrt, mint valami királyi ravatalnál. A halott fölött éjjel-nappal lámpás ég. Amikor eltávoztam, ezt kellett beváltanom: — Itt egy uj vallás kezd megszületni! Mert Lenint többre tartják, mint más közön­ségei halandót. Senkinek sem szabad leülnie arra a székre, amelyen Lenin ült a népbiztosok körében. Mindez, idővel föltétlenül nagy hatással lesz a vallásos és miszticizmusra hajló orosz nép lelkére. Lenin sírjánál egy-egy zarándoknak nemsokára látomása lesz, amelyben Len'n meg­parancsolja, hogy ezt vagy azt tegyék és nincs messze az idő, amikor még csodálatos gyógyulá­sok is fognak történni a mauzóleumban." — Á!-D‘Annunzio az ál-Hohonzollera ntán. Berlinből jelentük: Nemrégiben hint adjunk egy Domela nevű szélhámos (izéiméiről, alti Hoben­zol leni hercegnek adta ki magát. Most pedig egy Úrban nevű volt filmgyár! alkalmazott sztólteá- mosságaira derűit világosság. Úrban a gyárból való elbocsáitatása után kihasználta d‘Anniinz»'o fiával, Gabrielino d'Annunzio filmrendezővel való hasonlatosságát, d'Annunziónak adta ki magát. Csakhamar nagy szerepet játszott a berlini társa­ságban és üzletekbe is bocsátkozott. Kevéssel ez­előtt Berlinbe érkezett d'Annunzíónak egy mér- nöíkfia, Antooio, aMt egy berlini autóüzMben bal­eset ért. A lapok az esetről úgy emlékeztek meg, hogy a baleset GabrieMno d'Annunziót érle. Az olasz újságok a hirt megcáfolták azzal, hogy’ Gab- rieláno d'Annunzáo jelenleg Rómában tartózkodik. Erre az ál-Gabrielino helyzete tartható! ónná vált. és a szélhámos nyomtalanul eltűnt. A bűnügyi ha­tóságok az esettel még nem foglal kosták, miután, a károsultak eddig még nem tettek feljelentést a szélhámos ellen. — Pestmegye felsőházi tagjai megkapták meg­bízóleveleiket. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pest vármegye megválasztott felsőházi tagjainak Preszly Elemér főispán ma nyújtotta át ünnepélyes keretek között a felsőházi tagságról szóló megbizóleveleiket. A felsőházi tagok nevé­ben Kolozsváry Mihály mondott köszönetét, ki­fejtve azt, hogy az ezeréves vármegyéhez mindig hűek maradnak.

Next

/
Thumbnails
Contents