Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-01 / 297. (1335.) szám
16 •KSI^tMafilíSR^HTiaiSE 1027 január 1, wwmbut. . ICöZ^AZöASCáiöP . ^g^^jaBMwwiiiwTT iiMMiinwiwnwm n i MaBBgflggggggy Az adóreformjavaslat egyik hibája HáshéradÓ lenyeleti a kisháztulajdonosokat íb Sziovenszkó, december 8'), A kormány uj adóreformot készít elő s az erre vonatkozó javaslat a közel jövőben tárgyalás alá kerül. Mindé® esetre igen célszerű ilyenkor alaposan megvizsgálni a javaslatokat, hogy nince-e azokban valami olyan dolog, ami az adózókra túlságos megterheltefést jelent? Most. még a nemzetgyűlés «ló kerül a dolog s ott mindenki hozzászólhat és megfelelő módosítást ajánlhat Az adóreform javaslatokban a házbéradóra vonatkozólag olyan intézkedés fordul elő, amely a volt rendezett tanácsú városok lakosságát igen súlyosan megterhelné és pedig igazságtalanulmert a kis részre vonatkozó szabályt át akarná vinni az égést adózó közönségre .*> evvel az általánosítással olyan terhet akasztana s háztula j Ionosok nyakába, hogy «z alatt sokan összeroskadnának. Áx 1916. évi IX, törvénycikk 9. §■* szerint a volt rendezett tanácsú városokban a házak általánosságban csak akkor estnek házibéradó alá, ha a lakásoknak legalább a fele bérbe van adva, mig ha a lakásoknak több mint & fele nincs bérbeadva, akkor a bérbe nem *4ott lakások mind házosztály- «dót fizetnek. Hogy ml különbség van a házosztályadó és a házbéradó között, azt fölösleges bővebben magyarázni, — nagyjában mindenki tudja, hogy a ház- béradó abnormis arányokban felülmúlja a házosz- tályadőt, főleg azért, mert as állami adón túl még megyei és községi pótadő Is terheli ezeket s ez néha 700 százalékig emelkedhetik, úgyhogy a ház-* béradó a házbérjövedelemnek 60 százalékát szokta kitenni Éppen e® a rettentő házbéradó a főoka az építkezések megakadásának, mert ilyen viszonyok közt senki sem tartja kívánatosnak azt, hogy többszörös háztulajdonos legye®, mikor a házépítés igen ?osss tőkebefektetés, amely a tulajdonosnak néha azt sem hozza meg, amibe az épület íentartása kerül, — a haszon oroszlánrészét át kell adni az államnak, a megyének és a községnek. Eddi" még a saját lakóházat, a saját lakást aem terhelték meg ilyen túlzott adókövetelésekkel, annak a házosztályadója vagy hatszor kisebb volt, tolul a házbéradó ét nem tette tönkre a tulaj- honost. Most azonban az uj adőreformjavaslat fenyegető rém gyanánt függ a háztulajdonosok feje fölött, mert a saját lakóházát és a saját lakást is *gy nívóra akarja emelni a bérbe adott laká- aokkai A* adőreformjavESlat ugyanis a volt rendezett Sanáesu városokban, mint Losoncon, Léván, Rima- üzombatban, Rozsnyón, Komáromban stb., azt az újítási kontemplálja hogy ha az összes lakásoknak a negyedrésze bérbe van adva, akkor a város valamennyi lakására általánosan ki kell terjeszteni q házbéi'adót. Látni való, hogy & javaslat nem igazságos dolgokat céloz, mikoT egynegyedrósz ügyét az egészre akarja áthárítani s óriási terhet, akar róni azokra ia, akik nagy igyekezettel, nagy takarékossággal. sokszor maguktól megvont falatok árán nagynekeze® szereztek egy kis saját házat, hogy legyen hol megvonulniok a viszontagságos világválságos időkben. Ezeket éppen olyan nagy teherrel sújtaná, mint a bérlakások módosabb tulajdonosait. Ámbár, mint láttuk, azokat sem igazságos olya® óriás teherrel eujtáni, ami aztán ez építkezések stagnálásába® bosszulja meg magát. Hogy fogalmunk legyen ás uj megterheltetés nagyságáról, lássuk azt számokban. 4 szobás lakás után a házosztályadó a megyei és községi pótlé- j kokkal együtt körülbelül 250 koronáig emelkedhetett évenként. A házbéradónál az állam 8 százalékot számit, ez lehet 160 korona, de ehhez járul a megyei és községi pótadó 700 százalékig, amelyek az adót 1280 koronára emelik föl. Ez, az ösz- szeg tehát 1040 koronával több, mint a házosztályadó, tehát majdnem hatszor nagyobb a házosztály- adónál. Tehát 1280 koronát kellene fizetni egy közönséges lakás után, amilyenre minden intelligens vagy nagyobb csa- ládu embernek szüksége van és sokan ilyen lakáshoz a féléletük nehéz küzdelmei és nélkülözései árán jutottak. Van-e ebben egy szemernyi igazság? Ki vám hat-e ilyen megterheltetést. kisvagyonu emberektől akár az állam, akár a város, akár a megye? Semmi joggal, hacsak nem akarja tönkre nyomo- J ritani a háztulajdonosok nagy részét. A ház tudvalevőleg soha sem szokott a legjobb tőkebefektetések közé tartozni, mert a ház mindig teherrel jár, Az idő viszontagságai roiigti; k, koptatják a házat, úgyhogy azt évenként javítani, festetni, meszeltetni, cse-epeztetni kell » átlag évenként pár száz koronát számíthatunk egy kisebb 1 íz reparálására, jó karban tartására & ez az összeg évtizedenként egyszer-kétszer ezrekre is emelkedik. Ha még e mellett az állam is odalép a uj adóval a maga részére s a megye és a község részére olyan erősen megsarcolja e. háztulajdonost, akkor az ezt az óriási terhet nem fogja elbírni és el fog az alatt pusztulni. E mellett még inkább veszedelmesen stagnálni fog az amúgy is stagnáló építkezés, ha még & kisebb vagyonú háztulajdonosra is ilyen teher vár. Mindezeket elgondolva, « városi házak tulajdonosai fölött súlyos gondok terhes felhőit, látjuk lebegni ée ebben a súlyos aggodalomban a nemzetgyűlési pártok képviselőihez kell fordulnunk, hogy gondolják meg ezt a dolgot, míg nem késő és akadályozzák meg az adóreform javaslatnak est a súlyos tervezetét, mert nagyon nagy hiba volna, ha ea a tervezet ilyen igazságtalan alapon megvalósulna és a városi lakoséig nagy részét súlyos, elviselhetetlen terheivel tönkre tenné. Halmi Zénó. A forgalmi adónovella végrehajtási rendelet© Trága, december 81. A törvények és ren- deletek tárában tegnap jelent meg a forgalmi adó-novella végrehajtási rendelete. E szerint a belföldi szállítások forgalmi megállapítását a következőkép rendezték: Belföldi szállítási üzletkötéseknek tekintendők, mindazok a belföldön megkötött szállítások, amelyeknek tárgyai bent vannak az országban, vagy amelyeket a belföldön realizálnak. Belföldi üzletkötéseknek tekintendők azok a szállítások is, amelyeket ugyan külföldön kötöttek olyan tárgyakról, amelyek szintén külföldön vannak, azonban a szállítást bent az országban hajtják végre. Belföld} üzletkötések végül azok is, amelyeknél a szállító a vevő vagy egy harmadik személy révén importálja ezeket a tárgyakat A forgalmi adó alól mentesek azok a szállítások, amelyeket egyes személyek, vagy azok családtagjai minden idegen segítség nélkül fix díjazás mellett a saját részükre hajtanok végre. Nagyon fontos a végrehajtási rendelet azon rendelkezése, hogy a külföldi-e irányuló szállítások, ha az export, bizonyítva van, ugyancsak mentesek a forgalmi adó alól. Ami pedig a szállított áruknak ármegjelölését illeti, úgy a szállitásakrál nagyobb a világpiaci ár, kicsi ben pedig a kiskereskedelmi ár a mérvadó, de az elsőfokú pénzügyi hatóság mindenkor felülvizsgálhatja a bejelentett árakat. A sajái üzemből származó tárgyak ajándékozásánál vagy a saját háztartás céljaira felhasznált tárgyaknál a piaci ár a mérvadó. Az átmeneti határozatok a következők Ha egy üzletkötést 1927 január elseje élőt. hoztak létre, de csak december 31-e után hajt ják végre, úgy az érdekelt, félnek, ha, a novella alacsonyabb adótételeket ir elő, jogában áll az adóelengedést kérni. Hogyha az adót a szállító ezen időpontig még nem fizette ki, úgy a vevő a szállítótól követelheti vissza az adócsökkentésnek megfelelő összeget. Ha ellenben a száüljtó az adót már kifizette, akkor a vevő az elsőfokú pénzügyi hatóságoktól kérheti az adótöbblet visszatérítését Ilyen kérvényeket megfelelő okmányokkal s bizonylatokkal kell ellátni. A végrehajtási rendelet a forgalmi és fényüzési adó törvényének a novellájával együtt 1927 január elsején lép életbe. A közigazgatási biróság fontos döntése egy földhivatali megegyezés tárgyában Prága, december 81. A legfelsőbb köz- igazgatási biTŐság a Loko Press értesülése szerint e napokban foglalkozott Odéscalóki Géza nyitraszerdaihelyá nagybirtokom panaszával, amelyet a földhivatal 1925 juniitus 8-én kelt döntése ellen adott be. Odescaldhi ugyanis megegyezést kötött a földhivatallá], amelynek alapján ő bizonyos bírtofcré széket önként ad át a földhivatalnak, viszont a többi birtok- részeket feloldják a lefoglalás alól, A földhivatal a fölajánlott bktokrőszeket át is vette és parcellázta, azonban még ezeken felül más bdjrtokr'észelket is követelt, jóllehet a megegyezés értelmében ezeknek -a tulajdonos birtokában kellett volna megmaradniuk. E követelés ellen emelt panaszt a nagybirtokos s kiderült, hogy a megegyezést a földhivatal végrehajtó bizottsága nem hagyta jóvá. aminek következtében a legfelsőbb közigazgatási biróság a megegyezést, mint törvénytelent érvénytelenítette. Most már a földhivatalon van a sor, hogy a végrehajtó bizottság jóváhagyását utólag megszerezze s a megegyezést pontosan be- i tartsa, vagy pedig Odesealcbinaik az összes | átvett és már parcellázott birtok részeket I vissza kell adnia, ami nagyon költséges do- I volna. A legfelsőbb közigazgatási bíróság e döntésének rendkívül nagy a jelentősége, miután az utóbbi időben 'több hasonló pa- \ nasz érkezett 'be a legf. közig, bírósághoz. 3 Kompenzáció a hátralékos adók és az ; állami szállítások között? A prágai vezétr- pénzttgyigazgatóság. a pénzűgyminisztérium-- mal egyetértve felszólította az adóhivatalokat. hogy állapítsák meg azon cégek adóhátralékait, amelyek állaim! szállításokat eszközölnek. Ezzel az akcióval kompenzációt alkarnak léteedteni az állami adókövetelések és az állam részére történő szállítások magánké vetélései között. Ennek alapján a jövőben az állami szállj tá.soknál a vezérpénzügyigaz- gai' Agok egyenesen az adóhivataloktól kapnák meg az állami szállítás okát eszfközlö cégek. adőMtralék-kknutatásait azon célból, hogy az adóhátralékokat a szállítások terhére elszámolják. Az eljárás a következő lenne: a szántást kiadó hatóságok, mihelyt a szállító cég adóhátralékainak kimutatását megkapták, a szállítót felszólítják, hogy adja beleegyezését az adóhátralék levonásához. Ha az ezt megtagadja, úgy az adóhátralékot végrehajtás utján, fogják behajtani. E pénzügyminisztériumi tervezet ellen elutasító álláspontot foglalnak el az összes többi minisztériumok. A javaslat természetesem ellenállást talál az ipar és kereskedelem körében is. Az üggyel rövidesen foglalkozni fog a ke- resikedelmi kamarák központja is, amely miniden valószínűség szerint a javaslatot elfogadhatatlannak fogja minőst berni. A m ezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat. A kormány, amint mér több Ízben jelentettük, a mezőgazdasági kamarák létesítésére vonatkozólag törvényjavaslatot készített, amelyet némi változtatással januárban a parlament elé akar terjeszteni. Az első törvényjavaslat ellem még 1921-bem az összes német mezőgazdasági körök állást foglaltak, miért -az be akarta szüntetni a mező- gazdasági tanácsok nemzeti osztályozását. A kormány most tekintetbe vette a németek jogos eilenérvel'éseil: és ilyen értelemben módosította eredeti javaslatát. A javaslat szerint a mezőgazdasági kamarákban a mezőgazdasági és erdősmunkások is egy-egy taggal képviselve lesznek. Németországba® emelkedik a munkianéSküilidk száma. Berlinből jelentik: A munkanélküli segély- bein részesülők száma december első felébe® ismét emelkedett; december 1-től 15% ugyanis 1,369.000-751 1,464jOOOht® nőtt. Az egész emelkedés kerék 95.000, vagyis 6.9 százalék. A cseh néppárt és a német kcnesítényssadar M»ta pírt a cukorárak emelése ellen. A cseh néppárt elnöksége tegnap foglalkozott a cukorárak újabb felemelésének a kérdésével s egyhangúlag megállapította, hogy a jelenlegi drágaság! és gazdaságii viszonyok tekintetbevétele mellett feltétlenül'a cukorár leszállítását kell szorgalmazni, mert a cukor a széles, vagyontalan népréiegeknek egyik igen fontos élelmiszere. Az elnökség elhatározta, hogy interveniálná fog a kormánynál a cukor forgalmi adójának a leszállítása érdiekében, továbbá követelni fogja a cukorvám lényeges és indokolt le.szánkását. Ebben az ügyben egy küldöttség fogja a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek a pár}: követeléséiit tolmácsolni. Ugyanerre a lépésre határozták el magukat a német feeresztény- ezooialistáik, továbbá a cseh szocaáldemokiraták és. a cseh nemzeti szocialisták is. A bor forgalmi adójának átalány A pénzügyminisztériumiban, befejezték a palacikbor forgalmi adójának átalényoritására. vonatkozó rendelet szövegezését. Általánosságban megmaradt az eddigi gyakorlat. Paiackbomál, úgy mint eddig, a forgalmi adót az általános Italadó 50 százalékába® állapítják meg, miig pezsgőnél a szalagadóhoz még ennek 10%-át is hozzácsatolják. A rendelet e napokba® jelenik meg. A lengyel áJlatbehozatal részleges kor- lAtozAsa. A földmi velósügyi mi misztérium december 29-én kelt rendeletével Lengyelország több (kerületéből az állatbehozatalt az ottani (száj- és körömfájás miatt betiltja. E kerületek pontos felsorolását a hivatalos lap legközelebbi száma közli. Két szlayenszkéi malmot vásárolt egy szegedi cég. A szegedi BeThard-Back malom budapesti jelentések szerint a Fleischl-ééle nyifcrai és nagyszombati malmokat 2.8 millió koronáért megvásárolta. Egyelőre csak a nagyszombati malmot helyezik üzembe. 11BUBBICS TIVADAR f állategészségügyi tanácsos sss koródája Pozsony, ütefániku. 4. szám \W. Állategészségügyi, állattenyésztési, tejgazdasági, h lJ'hI takarmányozási, ailalbehozatali és kereskedelmi, fj* H valamint szakmabeli peres ügyeiben tanácsot ad, P ■ || tény ész-, haszon- és vágóállatok adás-vételét jjp ; közvetít!. gr, Telefon: ff37. I ulL—n( niMWniWH'M M. »> •*.-— *aa. ..... ..—_ ne j Férfi- és női ruhákat mérték \ szerint a legolcsóbb és legmodernebb kivitelben készít: Karéi Jelinek, | Praha II., Hybernská 33. I éltönyíaaon 350’— KC. j Koszfiint fazon 300*— Ki. 5982 j __iM|WT , ,11-riiT iiiriimiiiPii'iMwiunwii iirrmTr—‘ + Barátságos a prágai értéktőzsde. Az ipari részvényeik piacán emelkedtek: Zettlitzi 35, Nard- bahn 30, Cseh—Morva 20,. Koláni Szesz 18, Bwg és Hüittem, Pozsonyi Kábel 10, Aussigi Finomító 8, Alpárne 7, Egyesült Villany, Első PáJsena 5, Ringhoffer, Nyuga'toseh Szén, Prága—Dux és Solo 3, Dux—iBodenibadh 2 koronával. Etetek: Észak cseh 'Szén 50, Selliier 19, Prágai Gőzhajózás 10, öseh Oukor 9, Krizsik, Danek 7, Cseh Kereskedelmi 5, Inwald 4. és Földi 2 koronával. A bankpiacon Osztrák Hitel 8.70, Kommá 50 és Lánderbank 3 koronával emelkedtek. A beruházási piacon nép- Bzövetségi, 5.5 százailiékos IV-ik és 4.2 százalékos pótjáradék javultak. Az exóiapiaoo® szilárd irányzat mellett a cukor értékek iránit érdeklődtek.-f A prágai devizapiacon Brüsszel 0.50, Piá'rds 0.125 koronával emelkedtek, mig Zürich 0.50, Milánó 0.125, Madrid 0,50, Boriin 0.50 koronával rosszabbodtak.-f A prágai cukorpiacon nyer<?áru.jegyz& Aus- ! síg loko és kikötő 232.50. + A bradiordi gyapjupiaro® a vásárlók részéről nagy volt az érdeklődés, úgy, hogy az árak általánosságban szálárdak voltak. — A havreii gyapjupiacon a december—juniusil árut 16.50-nel jegyezték. + Tartórkodé a budapesti értéktőzsde. A spekuláció csak egyes értékeket favorizált, úgy, hogy, az irányzat nem volt egységes. Az árhullámzás azonban 3%-náfl többet nem tett ki. Szén- és niou- támpapáirok barátságos irányzatúak voltak és a ku- liezban vasúti részvények, cukor- és bankértékelb. gyenge irányzatot mutattak, igy Nemzeti Banks Kereskedelmi Bank és Ganz—iDanubius. A forgalom élénk volt, de az utőíőzade nneginí igen csendes irányzatot mutatott. Egyes, a csehsriovák táviraiti iroda jelentésében nem foglalt értékek közűi a Moktár 200, Pestszentlőrinci 117, Rész-' ■vénysör 905 ezer miagyar koronás árfolyamot éri el. + A mai budapesti terménytőssde Iránj’zaitlal — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon je- ienti — csendes, változaittan volt. A kővetkező áraikat jegyezték: Túsza vidéki búza 397.50—402.50- egyéb 390—397.50, rozs 307.50—S10, takarmány- árpa 285—255, sörárpa 300—305, tengeri 302.50— 207, aaib 227.50—282.50, kíarpa 165—170 ezer magyar korona. + Barátságos a bécsi értéktőzsde. A hétvég® fedezetek kedvező hatással voltaik, de az űriét mégis csendes maradt. A járadékokat elhanyagolták A korlátban egyes montánpapirok és cukor- részvények iránt mutatkozott érdeklődés és magyar arbiitrázsért'ékek budapesti fedezetre emelkedtek. A beruházási piacon nyugodt üzlet mel- lett az árfolyamok nem változtak. + Bizaliodó a berlini értéktőzsde. Az érdeklődés előterében álló montánpiacá részvények 4— 8, a hajózási piac 4—7, a bankpiac részvényei 4, featékipar 3, káli és vúilanyértékek átlag 3%-kai 'emelkedtek. Az utótőzsdén különösen bankrészvények és speciális értékek voltak igen Mvántafc. A devizapiacon a francia frank egy kissé rosszabbodott (122.70), a belga 34.99-re javult. + Tartott a berlini terménytőzsde. A következő áraikat jegyezték: Búza 264—267, rozs 232— 234? árpa 217—245, zab 177—187, tengeri 192— 194, búzaliszt 34.75—37.75, rozsliszt 82.75—34.25, buaakiarpa 13.25—1350, rozskorpa 12—12.25, VSk- íória-borső 51—61, kis ehető borsó 31—33, takarmányborsó 21—23, lóbab 21—22, bükköny 22—24, repcepogácsa 16.40—16.50, lenpogácsa 20.80—21.20, sz/áraasmelet 9.90—10, burgonya 29—29.40. .+ Üzleftolen az amerikai gabonapiac. A tengerentúli piacokon a tegnapi óriási lanykanág utián ma szélcsend állott be. A liverpooli tőzsdén ugyan egészen zárlatig kifejezetten lanyha volt az irányzat és az amerikai piacok nyitása is nyomottan ment végbe, később azonban úgy Csikágőbau, mlint Winnipegben teljes üriettelenség állott be, úgy, hogy az árfolyamok végeredményben, tegnaphoz képest, ahg változtak. A decemberi búza valamennyi amerikai tőzsdén tovább lanyhult, loapcsolatban a decembert határidő likvidálásával, a tavasért határidőkben azonban tartott maradt az árrnivó. A newyorki exporípiicen a teljes üriette- lenség folytán a jegyzések válitozatlanok maradtak. — Osdkágó: Búza decemberre 136, májusra 138.63, jui!)iusra 130.25 Tengeri decemberre 69.63, májusra 80.12, júliusra 83. Zab decemberre 45.25, májusra 49.50, jü!lúgra 47.37. Rozs decemberre 93.75, májusra 99.50, júliusra 97.50. — Winnipeg: Búza decemberre 130.37. májusra 133.75, júliusra 133.25. Zab decemberre 56.12, májusra 58.50. — Liverpool: Búza decemberre 11 sh 2 d, márciusra 10 dh 4 d. májusra 10 sh 1.88 d. — Nenvork: Búza II red Winter 153.42, 1T. Italul winter 157.63. II. rnixed durum 153.63. I. nortbern Manitoba 156.75. Rozs 109.50. Takarmányárpa 78.50. Tengert 83.63. Búzaliszt 700—725. ' ✓ Prága, december 31. Valuták: Holland 18tTv25 nemet 798.75 belga 468.25 svájci 650.75 norvég 851 (.Ida 897.50 angol 163.00.50 spanyol 510.50 ol‘'■st. 150.30 nm'f'rtkai 33.48 francia 132.40 svéd 899 ju- gbsz'iáv 59 magyar 4.67 román 17.45 bolgár 23,10 íongyel 37.1.50 oeziiák 472.87.50 argenkr'aá 1372. $
