Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-18 / 13. (1347.) szám
li>^» ^„uua-r ío, keim. „A levegőben nem lehet leszerelni" Bosrólgpfés Thomson lord volt angoil légügyi miniszrtcirrd — A „repüld nemzeté4' a jövő London, január. i ‘'A P. M. H. londoni levelezőjétől.) Chriigtopher 1 Birdvi'ood Tkcimsou of Oard tagion lord ma 51 esz- < •tendos és régi generális-cealádbői származik. Ősz- í sses ősei évszázadokra visszamenőleg tábornokok ; és hadvezérek voltak. Tanulmányait a clielten- hami egyetemen és a királyi katonai akadémiában végezte és több háborúban vett részi. A világháború alatt előbb Franciaországban, a főhadiszálláson működött, majd Londonban a legfelsőbb haditanács tagja volt. Macdonnld kormányában a s légügyi tárca minisztere volt 1924-ben. Nagy tekintélye van, mint katonai szakírónak. Tegnap hosszabb beszélgetést folytattam vele. A Ma cd onal d -kormány légügyi minisztere meg van győződve arról, hogy a világ jövője a levegőben rejlik, akár előnyére, akár hátrányára van is ez az emberiségnek. Reméli azonban, hogy előnyére fog válni. Thomson lord nyílt szemekkel látja azokat az előnyeiket és hátrányokat, amelyek a légii?józás fejlődésével úgy az egész emberiségre minit az egyes nemzeteikre háramlónak. Mivel kellemesebb az előnyeikről beszélni, előbb ezekre terelődik a szó. A léghajózásnak az iparra való fontosságáról beszélgetünk. Múltkoriban Cecil Róbert lorddal volt alkalmam diakurálnd. Cecil lord hangsúlyozta a nemzetek közötti barátság szükségességét és kiemelte, hogy az európai nemzetek közötti jó viszony meg- alapozására semmi sem alkalmasabb a kerets- k edeltrri 5s sz ekött eléseknél. így nagyjai!éntcsógüelmek tartja a világibéke szempontjából azokat a tárgyalásokat, amelyek legutóbb Londonban folytak az angol és a német nagyipar képviselői közöttThomson lord szerint is minden fejlődés és összeköttetés a világibékét szolgálja. Ez az egyetlen nemzeitközá ipar, amely nem tagozódiiatiic nemzetekre. A léghajózás fejlődéséből egyaránt, haszna van minden nemzet r épülői párának. Ennél is tovább menve azonban: ez az az ipar, amelynek fejlődése a nemzetköziségtől függ. A földön nemzeti határok vannak, a tengeren is vannak érdekterületek, azonban a levegő szabadsága nem ismer korlátozásokat és határokat. Még ha egy repülőgép tiltott területek felett repül is, mi történhet? Semmi sem, ha a gép nem száll le. Természetesen lőhetnek reá, ez azonban már háború Valódi szabadság csak a levegőben van. A repülés jövőjéről beszélgetünk. Thomson lord szerint a „repülő nemzeté" a jÖTŐ, a szó minden értelmében, ügy békében, mint háborúban. És minden nemzetből lehet „repülő nemzet". A nemzetek legjobbika fog azzá fejlődni. Csak kitartás, etikai és ipari momentumok kérdése. Csak bátor ember tud éa fog repülni; a „repülő nemzet" teliét bátor nemzet lesz. A repülés kereskedelmi értéke jelentékeny módon fokozódni fog. Jelenleg az időmegtakarítás nem olyan nagy, hogy ez a közönséges utazókat és kereskedőket repülésre kényszerítené. Ezért a közönséges halandó inkább egy pár órával bosz- Sznibb ideig, de kényelmesebben vonaton utazik. Ha azonban eljön az idő — és el fog jönni —, amikor beszállhatunk a léghajóba, vagy repülőgépbe, hogy Indiába, vagy máshová utazzunk és a repülés által az utazás időtartamát belekkel megrövidíthetjük, akkor a kereskedő már pusztán kereskedelmi ekeik miatt kénytelen lesz a reniilő,gépeit közlekedési eszközéül választani. Thomson lord közeledni látja az időt, amikor a vasút és az óoeángözösck a légi jármüvektől kiszorítva, már osak alárendelt szerepet fognák játszani. A katonai repülés jövőjéről beszélgetünk. Thomson lord azt hiszi, hogy a tengeri cirkáló helyébe a légi páncélos cirkáló fog lépni. Hogy vájjon még a mi időnkben, azt meg kell várnunk. Abban a mértékben, amint a légim józás tökéletesedik, a légi jármű képes lesz követni a hadihajókat és azokat bombázni. így jutottunk el a háború és a leszerelés problémáihoz. Abban a mértékben, ahogy a repülés fejlődik, növekedik minden nemzet számára a veszély háború esetében. Nem kell sok fantázia a jövendő háborúhoz: rettenetes légi cirkálók és repülő ágyuk, mérges gázokat árasztó léghajók, amelyek egész országokat pusztíthatnak el. Ez az érem műfűk oldala. El lehet-e ezt kerülni? Igen, leszerelés utján. Lehetséges-e azonban a légi leszerelés. Thomson lord szavaiból azt a benyomást.. szereztem, hogy ez lehetetlen. A légi leszerelést nem lehet ellenőrizni. Hajók építéséi a költségvetés kiadási tételeiből lehet, ellenőrizni. Ugyanígy a hadsereg felszerelését, is. A levegőben azonban nem lehet ellenőrzést gyakorolni, nem lehet a lefegyverzést parancsolni. A hadseregben a fegyver a fontos, a katona csak másodsorban jön számításba. A tengeren egyforma fontossága van a hajó és a legénység kvalitásainak. A levegőben azonban az első kellék a tehetség, a repülő nemzetet nehéz lesz legyőzni. A levegőben tehát az ellenőrzést nem lehet végrehajtani. Nem lehet biztonsági egyezményeket kötni. Mi is azonban a biztonság? Nem jelenti-e a biztonság érzését? Thomson lord igen szellemes szójátékban foglalta össze erről véleményét: „A különbség biztonságban lenni és biztonságban érezni magát ugyanaz, mint jó lenni és jól érezni között." Ezzel minden meg van mondva, felesleges ezt a szójátékot bővebben kommentálni. 0. T. S. A filmcsillagok városában Hollywoodban Az örökösen derűs klimáju kulisszaváros kuli sszam-ögötti élete — Hogy készülnek a legolcsóbb amerikai ponyvafilmek Hollywood, január 15. Amikor néhány hónappal ezelőtt Valentiné meghalt, óriási emberlömeg zarándokolt Hollywoodba, hogy a ravatalon fekvő kedvencét még utoljára megnézhesse. S ebben az időben a közérdek teljesen a mozi sziu- müvé-szete felé irányult s ma már nincsen talán egyetlen olvasni tudó ember sem, aki ne tudná, hogy hol fekszik Kaliforniában az ideális filmváros, amely tiszta levegőjével és szinte állandóan derűs éghajlatával elsőrendűen alkalmas a filmfelvételekre. Arról azonban nagyon kevesen tudnak, hogy tulajdonképpen hogyan is élnek Hollywoodban a nagy művészek, hogyan osztják be a munkájukat. Erről akarok most néhány érdekes dolgot a P. M. H. olvasóközönsége részére irni. Hollywoodban a film társaságok óriási tőkével dolgoznak s évenként csak néhány filmet készítenek, de ezen filmek előállításánál semmiféle-kiadásoktól nem rettennek vissza. Európai viszonylatban óriási gázsikat fizetnek s lassacskán az egész világ legjobb filmművészeit és rendezőit ide szerződtetik. S tényleg ma az a helyzet, hogy bármely európai fiimnagvság biztosan számíthat arra, hogy rövidesen kecsegtető ajánlatot kap egy nagy filmtársaságtól Hollywoodba. Egy film előkészítése és előállítása 75.000—400.000 dollárba kerül. A kisebb társaságok viszont 30—40.000 dollárt áldoznak egy filmre s vannak olyan társaságok is, amelyek nem reflektálnak világhírű filmcsillagokra és egy filmdarab előállítását 15.000 dollárral is fedezik. Végül van Hollywoodban még a Powerty Roa, Ez a szép szó magyarul szegény utcát ielent s ez az a tér. ahol az úgynevezett Quickie készül. A Quickie szót sző szerint nem lehet lefordítani. Quick annyit jelent, mint gyorsan. És Quickie alatt azt értik, hogy egv filmdarabot a legnagyobb gyorsasággal ;i > 8 fwfl i Hurfjlg rf if.l rr£fe< »(* ' tA Á'-nt I* * újabban megalakította a cseh nemzeti blokkot és így szintén sikerült egy mandátumot szerezniük a bécsi községtanácsban. így szervezkednek és ilyen jogokat vívnak maguknak ki a csehek idegenben, ugyanakkor, amikor a saját államukban a nemzeti kisebbségeknek a legmostohább sorsot szánták. Mindenesetre okulhatnak a csehszlovákiai kisebbségek az ausztriai cseh kisebbség öntudatos nemzeti föllépésén s azokon az eredményeken, amiket erős nemzeti szervezettsége segítségével ki tudott harcolni. készítenek. De ne gondolja senki, hogy a Powerty Roa a szegények negyedét jelenti, szánalmas lakásokkal és lebujokkal. Powerty Roa inkább egv üzletnegyed, amelynek házaiban irodahelyiségek vannak és az iroda- helyiségeken kívül szerény lakásokban laknak a tulajdonosok és alkalmazottak. Itt készítik a* kisemberek filmjeit. A világon számos kis moziszinház van, amely alacsony be- léptidájakkal dolgozik és amelynek nem áll módjában a filmekért sokat fizetni. Azonkívül még egy nagy filmdarab előtt is rendesen eev közepes darabot adnak elő, amellyel az esttét kitöltik. Ezt a beharangozó darabot a franciák „lever du rideau“-nak nevezik. S ezek a kis darabok Powerty Roadban készülnek. Az üzleti elv: az olcsóság. Egy film nem kerülhet többe 2—3000 dollárnál. Az előállítás egészen egyszerű. Egy quickie előállítása legfeljebb három napot vesz igénybe és tisztán másod-, harmadrendű színészek szerepelnek rajta, akik örülnek, hogy keresethez juthatnak. Ilyen exisztencia van számtalan Hollywoodban, mert aki filmhez készül, az már Hollywoodba zarándokol és ott bizouy nagyon gyakran csalódik. Ha a filmvállalat különös reklámmal akar dolgozni egv_ ilyen Quickienél, úgy egy közismert filmcsillagot szerződtet egv napra. Még a filmkönyv sem kerül semmibe. A történetet maguk állítják össze a filmtulajdonosok, a fejlemény mindig ugyanaz: a gyáros leányába beleszeret egy szolga, azután kezdődik a harc autóval, vagy kocsin, lovon vagy repülősépen a szerelemért. A szolga mindig győz és megnyeri a gváros leányának kezét. Ezt különböző variációkban adják elő s mindig aktuális. A filmsváros ilven fai'táiu darabot tucatszámra készít s a legfőbb do’o" az. hogy egv quickie- vel hetenként átlag 2000 dollárt keres. Minthogy az érdeklődés a Quickie iránt óriási, százszámra készítik és minden nagyobb rizikó nélkül még amerikai viszonylatban isiben szép bevételhez jutnak. S. C. Cisar bukaresti püspököt akarják Majláth Gusztáv gt óf helyett a roaián szenátusba juttatni Bukarest, január 17. A parlament megnyitása előtt kétségtelennek látszott, hogy a romámat ka- tolikusságot Majláth Gusztáv gróf erdélyi katolikus püspök fogja képviselni. Egyrészt, mert már a szenátus tagja volt, másrészt pedig évtizedek óta vezeti az ország legnagyobb katolikus egyházmegyéjének ügyeit s így mindenfelé nagy tekintélynek örvend. Nemrég Cisar bukaresti katolikus püspök, a jelentéktelen lélekszámú ók'rály- ságbe’i kalollkusság főpásztora, igényjogosultságot jelentett be a szenátori székre, azzal az indokolással, bogy az alkotmány a katolikus egyház fejének bizíositja a szenátorságof. s így e tisztség mint címzetes érseket, tehát rangban a legmagasabb katolikus egyházfőt őt illeti meg. Cisar bejelentése az erdélyi katolikusok körében kínos feltűnést keltett. Romániában a katolikus egyház hierarchiájának kérdését nem rendezték s így a címzetes érsekség nem jelenthet rangkülönbséget, A kormány óvatosan elhárította a döntést a Vatikánra, Róma válasza azonban nem hozott döntést. Róma válasza után a kisebbségi sajtó erősen megtámadta Cisart, aki erre váratlanul magához kérette a kisebbségi sajfó képviselőit, akik előtt azt a nagy feltűnést keltő kijelentést tette, hogy ő soha sem akart e méltóságra törekedni, de a kultuszminisztérium egyenesen felszólította, hogy jelentse be igényét a szenátori méltóságra. it csehek, mint nemieti k'sebbség iíogfSR élnek és milyen kése^feségi fogeksS élveznek a csehek Eécsöení — Tanulságos beszámoló az ausztriai csehek virágzó nemzeti életéről Becs, január 17. (A P. M. H. bécsi tudósi Lójától.) Egy Becsben ,megjelenő idegenforgalmi újság terjedelmes cikket 'közöl a bécsi estékekről. Érdekes adatokat találunk ebben a cikkben arra, hogy miként érvényesítik kisebbségi jogaikat a csehek idegenben. Jelenleg — amint a cikk közli — a bécsi csehek kimutatása szerint mintegy 30.000 iskolaköteles cseh gyermek él Bécsben. Az elmúlt tanévben 14 bécsi városi iskolában az oktatás nyelve cseh volt Bécs városa 15 ovodál tart fenn a csehek részére, azonkívül öt magán népiskola, hét polgári iskola, két középiskola és két szakiskola terjeszti a cseh kultúrát az osztrák fővárosban. A bécsi cseheknek két nagy, modemül berendezett, rotációs gépekkel felszerelt nyomdájuk van, amelyek egy cseh szociáldemokrata napilapot, egy-egy cseh katolikus, iparospárti, polgári és kommunista hetilapot, egy havonkirt megjelenő folyóiratot, 12 szaklapot és cseh politikai röpiratokat és irodalmi könyveket állítanak elő. A cseh szépirodalmi és iskolakönyvek kiadásával három cseh könyvkiadóvállalat foglalkozik Bécsben. A bécsi csehek egy csomó politikai, tár- társadalmi és sportegyesületbe tömörültek, az összes cseh egyesületek az úgynevezett csehszlovák kisebbségi tanács felügyelete alát tartoznak, amely a VT. kerületben a Johann Straussgasse 36 számú házában székel, ahol a bécsi szehszlovák népjóléti központ, a „cseh szív" is elhelyezést nyert. Ez a „cseh szív* azonban nemcsak szociális ügyekkel foglalko- ! zik, hanem a bécsi csehek sportegyesületeit is támogatja és a Slovar nevű bécsi cseh sportegyesület tavaly a „cseh szív" támogatásával építette fel uj, modem labdarugó pályáját a Bécs városától átengedett hatalmas téren. A különböző labdarugó klubokon kivül a cseh fiatalság úgynevezett tornaegyesületekbe tömörül. Négy ilyen tornaegyesület működik Bécsben sok ezer taggal, saját tornaházakkal; ezek a Sokol, az Orol, a D. T. J. (szociáldemokrata) és a F. D. T. J. (kommunista). Rendkívül nagy a cseh dalárdák száma. A különböző gyűléseket és mulatságaikat saját palotáikban tartják. Három ilyen „nemzeti házuk“ van Bécsben és pedig az I„ XV. és XX. kerületekben. Újabban a nagymultu Caritheater is a csehek színháza lett, egyik cseh társulat a másikat követi és a bécsi csehek a Carltheatert az osztrák hatóságok támogatásával teljeser' cseh nemzeti színházzá akarják átalakítani. Gazdaságilag is igen erősek a csehek Bécsben. Saját takarékpénztáruk van: a Videnska Zá- lozna, amely saját palotájában az I. kerületbe, az Adlergasseban székel, azonkívül még négy fiókja van. A Videnská Zálozna a bécsi cseh iparosok segélyezésével foglalkozik. Igen nagy működést fejt ki a Zivnostenska Banka bécsi telepe is. A csehek gazdaságilag rendkívül összetartok, politikailag azonban már különböző pártokba tömörültek. így külön pártjuk van a cseh szociáldemokratáknak, akik az utolsó választásokon két mandátumot' is szereztek a bécsi községtanácsban, külön politikai pártot alkotnak a kommunisták, az iparosok. a nemzeti szocialisták, a nemzeti demokraták és a katolikusok. Az utóbbi három párt Halogatják a dohányjDvedéki munkásság béremelését Kassa, január 17. Az 1926. évi julius hó 24-én kelt 103. számú törvény alapján a dohányjövedefki munkásság bére az 1926. évi január hó Idol visszamenőleg rendezendő. A pénzügyminisztérium — hivatkozva a törvény 210. §-ra — azon az állásponton van, hogy az uj bérskála életbeléptetése mindaddig elhalaszt and ó, mi? a álktmva suta sok és más állami üzemek alkalmazottainak ügye rendezve nincs. A csehszlovákjai kér. dohánygyári munkások országos szövetsége e hő 9-én Zwittau- ban elnöki ülést tartott. Az ülésen Szlovenszkó- ből részt vett Schuster János Kassáról, mint szövetségi titkár. Az ülésből kifolyólag a kér. dohánygyári munkásság szövetedre megkereste az országos keresztényszcciaJista pá<rt és magyar nemzeti párt képviselőit és szenátorait, hogy a bérrendezés kérdésében legyenek a munkásság segítségére. A dohányjövedék prágai központi vezérigazgatósága a központi üzemi 1 tanáccsal egyetértőén még 1926. évi julius havában megállapította az uj bérskálát. A kér. dohánygyári munkások kérik a képviselőket és szenátorokat, hogy ezek a pénzügyminisztériumban oly értelemben járnának közbe, hoey a megállapított uj bérskála 1926. január hő 1-től visszamenő hatállyal mielőbb jogerőre emelkedjék. A dehányjövedéki munkásság a bérrendezés kereszíülvezetését egy év óta várja és tekintettel az emelkedő drágaságra és kis javadalmazásukra a bérrendezésre nagyon is rá vannak utalva. Érthetetlen a halogatás csak azért, hogy más állami üzemek hanyagságából az előkészítő munka1 atekat nem vehették keresztül. Hogyan lehet ezért a dohán yjövedéki munkásságot büntetni? A dohány,jövedék központi igazgatósága karácsony előtt az uj bérrendezésre egy a szolgálati éveknek megfelelő és így pTovresz- szive emelkedő előleget helyezett kilátásba. A munkásság karácsony előtt ezen előlegre már számított és a pénzügyminisztérium annak kifizetését érthetetlen okból betiltotta, ami a munkásság között óriási elkeseredést, váltott ki. Megjegyezzük, hogy a doMnyjövecék az 1927. évi állami költségvetésben is több mint egy milliárd tészta haszonnal szerepel. Ünnepé'? es japán vr.caorsltn' Tender a „PO» PÉT ftlSÍEM“ borozd és kávé^áz Zene Fit AHA Itt., Í|«*7.f1 : 2. Tánc Látegossátok I Szabad bemenet!
