Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-01 / 297. (1335.) szám

V Hal számunk 20 oldal

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150,

negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke

A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: pollflkcií TlCipílciplCl Felelős szerkesztő:

DZÜRANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA

Szerkesztőség: Prága II., Panská iilice 12. II. emelek Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/UI. —Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap,

Újévi kívánságunk

(fi.) Prága, december 31.

Úgy hiszem, hogy minden ember, mikor egy ui esztendő küszöbéhez érkezik, egy pillanatra megáll és önmagába mélyed. Leikébe visszaidézi az elmúlt év eseményeit és mérlegelni kezdi, hogy amit tett, jól tette-e és nem ! mulasztott-e el valamit, aminek kellő pillanatban való megcselekvése más, kedvezőbb irányt adhatott volna élete menetének. De az évforduló nemcsak a szigorú önkritika, hanem a iövőbenézés, a tervezgetések napja is. Ilyenkor mindnyájan föllebb önteni szeret nők a függönyt, mely eltakarja előttünk a titokzatos jövőt és bár tudjuk, hogy erre semmiféle földi erő és emberi értelem nem képes, legalább arra törekszünk, hogy a homályos körvonalakból, melyeket a függöny sejtetni ( enged, következtessünk az eljövendőkre és ■ ehhez képest szabjuk meg a reánk váró cse-: fekvések irányát.

Egy esztendő aránylag hosszú idő az em- j bor arasznyi életében. A nemzet történetében azonban csak röpke pillanat, csak hullámcsapás az idő tengerének örökös viharzásában. Az a sok baj és nyomorúság, amit a hozzája tartozó egyének egy esztendőn keresztül elszenvednek, csak futó epizód a nemzet életében, amely csakhamar elenyészik, mint a hab fodra, amit a hullámok játéka idézett elő a víz tükrén, A nemzet élete nem évtizedekre, de századokra, sőt évezredekre terjed és ezért minden megpróbáltatás, amit, az egyén talán végleges, soha meg nem változtatható sorscsapásnak tekint, sub spécié aetérnitatla osak múló jelenség, amely után ismét a fölemelkedés Időszaka következik.

Mindazonáltal nem fölösleges, sőt szükséges, hogy azok, akiket egy nemzet állitotí a vártára, időről-időre mérleget csináljanak, mint a gondos kereskedő és megállapítsák. hogy a legutóbbi mérleg felállítása óta milyen változások mentek végbe nemzetük életében és ehhez képest milyen teendők várnak reájuk a jövőben. Erre nemcsak a magánember, de a politikus számára is a legalkalmasabb Időpont az uj esztendő, a polgári év kezdete.

Ma már megállapíthatjuk azt, hogy az 1926, év a csehszlovákiai kisebbségek és igy a magyarság életében is fontos eseményeket hozott. Megdőlt az a dogma, hogy a csehszlovák köztársaságban a csehek egyedül is képesek kormányozni és ezért módjukban áll fitymálni és semmibe venni a kisebbségek iogait. A cseh nemzeti koalíció bukása után az egész világ kénytelen volt tudomást szerezni arról a minden vita fölött álló tényről, hogy a csehszlovák respublika nem nemzeti, de nemzetiségi állam, amelyben az állam lakosságának több mint a fele az úgynevezett kisebbségekhez tartozik. Az elmúlt esztendő i ezt a tanulságot hozta meg a cseheknek és most már el kell határozniok magukat, vaj- \ 'ion le akarják-e vonni e fölismerés gyakorlati következményeit is, vagy pedig folytatni kívánják azt a rendkívül veszélyes és kockázatos utat, melyet az állam megalakulása utáni években tűztek ki maguk elé. Ez az állam nemzetiségi állam és addig nem is lesz itt rend, mig a nem cseh nemzetiségek jogos kívánságaikat hiány nélkül kielégíteni nem fogják.

Az ui esztendőben két fontos politikai esemény vár az állam lakosságára, Az egyik a köztársaság elnökének megválasztása. Ma- saryk G. Tamás, akit hét évvel ezelőtt választottak meg másodszor a köztársaság elnökévé, az alkotmány értelmében az uj év májusában uj választásnak köteles magát alávetni. Ma még nem bizonyos, hogy ki lesz az ui államfő és egészen kétségtelen, hogy a köztársaság e legmagasabb közjogi funkció- ' iának betöltésénél kisebbségi szavazatokra is szükség lesz. Nagy hiba volna, ha bármely kisebbségi párt elszalasztaná a kedvező alkalmat. és olyan jelöltre adná szavazatait, aki megválasztatásának ellenértékeképpen a kisebbségek számára az eddigieknél jóval tá- gabb jogokat, nem hoz magával.

Ugv hírlik, hogy már a tavaszi hónapok

V

Iliből kormányvélsög BeSirádbaáj

IStmííqvícs két mSm$£3&c>0 lemondott — A miniszterelnök helyzete nem tisxt&séstott a párijával szemben

Belga’-iá, december 31. Mára várják Uiunovios egész kabinetjének lemondását, mert a radikális párt parlamenti frakciójának két napon át tartó tanácskozásai nem adnak teljes képet Uzunovics helyzetéről pártjával szemben. A bizalmi nyilatkozatot hetven- hárman szavazták meg, huszonkettőn ellene szavaztak, hét tag tartózkodott a szavazástól. ; A frakció 22 tagja egyáltalában nem vett részt a tanácskozásokon. Egyébként a helyzetet az is megrendíti, hogy két miniszter, még pedig Militics népjóléti és Simonovics erdő- gazdasági miniszter, a liberális pártjai szolidaritást vállalt és bejelentette a lemondását. \

fcizái-nám. Az én véleményem szerint. amelyet a gazdasági életiről és a törté®elemből merítettem,

a mi országunkban és másutt sem látok a mezőgazdaság és az ipar között ellen tetős hanem csak társadalmilag különválasztott munkát.

A mezőgazda a régebbi időkben egyúttal iparos is volt, ő készítette fa ekéjét, gépét, maga őrölíte gabonáját, a családja csépelt, sőt még a házi >textitazüteégletet is maga készíttette. Az idő előrehaladásával s különösen

Eredménytelenül végződtek a si^öwén néppárttal való tárgyalások

Kelgréd, december 81. Politikai körökben az a hír terjedt el, hogy a kormány és a szlovén néppártiak közöli lárgyTaMaok nem vezettek eredményre s a párt nem fog belépni a koalíciós fcoar- mánybo. Bírnék következtében Uzunovies a Korosec-csoport részére fentartott föklíinivelésügyi és szociálpoSrtLkai tárcákat Miletics Kriszta és Sztanics Andim részére tartja fenn. Tény az, hogy a radikálisok és a Korosé?-csoport között karácsony előestéjén íéíbeiszaJcadt tárgyalások óta újabb tárgyalás nesn volt. A Koresec-klnb tagijai tegnapi ülésükön elhaitározták, hogy vala/mennyi kéjm- selö eíhagjí'.«i Belgrádoi és a vilasatókerülöfcedkibe mennek, hogy a közeli kerületi válas®tások écdeliében ágiié óiét fejtsenek kJ. Radikális körökben még mindig nein adták fel a reményit és Mstecm Teszik, hogy a szlovén néppártiakat megnyerik a kormányba való belépésre.

Masaink: „1 szlovákok Jogos atifeSiémlila k&vgtaiiá$fe! gyak^r lati megoldást nyernek**

A kdzfársaságl elnök nyilatkozata az agrárius Vecsemek a fehérhegyi csata után emigrált csehek visszatelepítéséről, Sziovenszkó közigazgatási problémájáról, a termelő osztályok harmóniájáról és a pártok együttműködéséről

Prága, december 31. Masaryk köztársasági elnök interjút adott a cseh agrárius Vd- oser újévi száma részére. Nyilatkozatai során olyan kérdésekkel la foglalkozott, 'amelyeket eddigi nyilatkozataiban nem érintett. Legelőször a Poroszországban és Lengyelországban élő csehek visszatel epi tésér ől /beszélt, akiknek elődjei az emlékezetes fehérhegy! csata után kénytelenek voltak Csehországból menekülni. Az elnök véleménye szerint ezeknek a cseheknek viisszavándóriását praktikusan kellene végrehajtani és helyesnek tartaná, ha az akciót a nemzeti tanács venné kezébe « megegyezést létesítene a népjóléti minisztérium ki- és bevándorlási osztályával, a vörös kereszttel és mindazon intézményekkel, amelyek ebben a kérdésben érdekelve vannak.

Szlo?enszkó közigazgatási; önkormányzata

— Mi a véleménye elnök urnák az országos és állami közigazgatás esetleges meg- változtatátsáról, főleg Szlovénsziké szempontjából? — {ette fel az interjúvoló szerkesztő a kérdést.

— A szlovákok a régi rezsim alatt — felelte az elnök — ki voltak zárva az állami 'közigazgatásiból. Ebben rejlik a bizonyos különbözőség Szlovenszíkő és a történelmi országok között. Az utóbbiakban az ötvenes

évek végétől kialakult a községek önkormányzata és a nagyobb területi autonómia is. Szlmrenszkón ezeket az intézményeket az önkormányzati és központi közigazgatás át- aiakttáisával fogják bevezetni.

A* autonómia iránti jogos kívánságot gyakorlatilag fogják kielégiteni. A szlo- i rákok jelentős politikai előhaladást érnek el azzal, hogy aktív részük lesz a központi és az autonóm közigazgatásban.

A politikai alkalmasságnak és a politikai műveltségnek be kell válnia a községek vezetésében és az autonóm testületekben. A községek az államnak igazi alapjai és egyúttal politikai iskolái a demokráciának A demokrácia tulajdonképpen a polgárok ö.nkor- < Hiányzásában jut kifejezésre.

*

A termelő osztályok harmóniája

A Vecser szerkesztője ezután rámutatott arra, hogy a kisgazdáik amiatt panaszkodnak, hogy az állam vezetői nagyobb figyelmet tanúsítanak az ipar, valamint a kereskedelem érdekeivel, továbbá a munkásság érdekeivel | szemben, mint a mezőgazdasággal és a me- j zogazdáikkai .szemben.

— Erre a kérdésre vonatkozólag is kifejthetem álláspontomat válaszolta az elnök —, anélkül, hogy a /mostani pártokat krij ma a mezőgazdák rá vannak utalva az iparra, mert hiszen ez adja nekik a szükséges ; mezőgazdasági gépeket. Emellett külön ugy- ; nevezett mezőgazdasági iparunk is van, cu- I kor gyártás, szeszfőzés stb.

— Egészen érthető, hogy a politikai pár- ! tok kifejezésre juttatják ellenvéleményeiket,

| azőnban ezek mellett a gazdasági érdekedsé- i gek azok. amelyek politikai pártokba tömő- I rilik az embereket.

Ast hiszem, hogy megfelelő politikai műveltség mellett a pártok belátják azt ! hogy nemcsak egymás ellen, hanem egy- \ más mellett állhatnak és politikailag

I együtt működhetnek.

"Á mi nemzetünk és államuuk három ( natrt gazdasági és osziálykalegiViára oszlik:

I

a mezőgazdasági, az ipari és a legtágabb cetelemben vett értelmiségi osztályra. Nem feledkezem meg emelett a különböző alosztályokról. mint a kisgazdákról, kisiparosokról I stb. Ebből a szempontból ítélem meg a régi j vörös-zöld koalíciót. Láttam abban egy oly | alakulást, amelyet a széttagolt nemzet gazda- J sári és osztálvérdekei összehoztak és meg- i érttette velünk azt, hogv komoly időkben szükséges a pártok koalíciója.

A pártok együttműködése

— A háborúban mindenütt alakultak koalíciók, de a háború után is alakulnak, mert

| a háború utáni károk elhárítása szüksé| gessé teszi a pártok együttműködését

)

és közös eljárását. Nálunk még hozzá kell venni azt a tényt, hogv uj államot építünk és I ez nem kicsi, nem könnyű feladat. Éppen ezért — már amennyiben a mai pártviszá- Ivókról van szó — nem adhatok kifejezed más kívánságomnak, mint annak, hogy a pártok között fennálló tényleges különbségek és jogos érdekek megfelelő megértéssel és tár- ’ ^világossággal ítéltessenek meg. Ilyen alapon a politikai együttműködés lehetséges.

. A további, a jobb- és baloldali elkülönülésre vonatkozó kérdésre a következőket mondotta az elnök:

t — Ismételten hangsúlyozom, hogy a po- , tátikában szükséges a tárgyilagosság. A jobb- . és baloldaliakra való elkülönülés mindenütt x szokásos és nálunk is megvan. De nem látok l oly politikai ellentéteket, amelyeknek egyes _; kérdéseit ne lehetne kompromisszumokkal, | természetesen nem alapvető, hanem gyakorlati kompromisszumokkal rendezni. Ez mindenesetre csak azokra a pártokra vonatko- ' zik. akik az államot és a demokráciát elisme- * rik.

folyamán kiírják a községi választásokat, melyeket minden körülmények között még ebben az esztendőben kell megejteni. A magyarság szempontjából rendkívül fonlos, hogy ez alkalommal pártjaink éppen agy megállják a helyüket, mint 1923-ban. Számunkra sem lehet, közömbös, hogy milyen emberek vezetik városaink és községeink ügyeit s ezért már most fel kell készülnünk a községi választásokra. Különösen arra kell nagy súlyt, helyeznünk, hogy a vegyesnyelvü városokban legalább azt a pozíciót tartsuk i meg, melyet a legutóbbi választások alkalmával vívtunk ki magunknak. Föltétlenül szük-j séges tehát, hogy a magyar nemzeti párt és j a keresztényszocialista párt. azokon, a helye-'; ken. ahol különválásuk képviselőtestületi i tagjaink számának, vagy a tanácsban gyako-j rolt befolyásunk csökkenését eredményez-! hetné, közös listát állítsanak fel. Vonatkozik! ez különösen Szlovenszkó két legnagyobb; városára: Pozsonyra és Kassára, ahol a külön listák benyújtása eddigi pozíciónk érezhető meggyengülését jelenthetné.

De nemcsak a községi, hanem az omá-í gos politikában is. szükség van arra, hogy

pártjaink végre megtalálják azt a pláttfor- mot. amelyre programjuk sérelme és eddigi taktikájuk dezavuálása nélkül reá tudnak helyezkedni. Lehet, hogy az egység állandó hangoztatása a mostani viszonyok között egyesek előtt talán vesszőparipának látszik, ámde mi meg vagyunk győződve, hogv az összetartásnál erősebb fegyvere a magyarságnak nincsen és nem lehet. Ha az ui esztendő első hónapjai meghozzák a közeledést, ugv ennek kedvező eredménye e: nem maradhat. Ez legyen az a kívánsá-r. amelyet újév napién intézünk a magyar pártokhoz.