Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-12 / 282. (1320.) szám
1926 december 1$, vasárnap. Franciscy Lajos szenátusi beszéde a magyarság egyházi, kulturális és gazdasági sérelmeiről A magyar katolikusok a hitélet terén is ragaszkodnak nemzeti életigényeikhez — A magyar püspökség kérdése — Az autonómia Szlovenszkó őslakosságának létkérdése — A kisebbségek nem privilégiumokat, hanem egyformán igazságos elbánást követelnek — A kormányban nem lát hajlandóságot sérelmeink orvoslására Prága, december 11. Franciscy Lajos dr.- az országos keresztényszocialista párt szenátora a szenátus költségvetési vitájában a következő nagyjelentőségű beszédet mondotta: Tisztelt Szenátus! Az állami költségvetés tárgyalása módot és alkalmat szolgáltat a kormány egész politikájának bírálatára. Szlovenszkó katolikusai el nem hallgathalják ez alkalommal jogos kívánságaikat, és sérelmeiket. A Szentszékkel való dlplomác'ai viszony szünetelése Másfél év óta nélkülözi képviselőjét a csehszlovákországi pápai nunciaíura. A Husz-napnak tüntető megölése 1925-ben távozásra kényszeri- tette Marmaggi nunciust és azóta a kormány nem tett komoly lépést a Szentszékkel való rendes diplomáciai viszony helyreállítására. Pedig e tekintetben másra nem lenne szükség, mint annak garantálására, hogy a hivatalos körök a Róma ellen mesterségesen kiélezett Húsz-ünneplésben nem vesznek részt. De még ezt a minimumra szorítkozó követelést sem akarja a kormány teljesíteni és ezzel leküzdhetetlen akadályt gördít az ügy elintézése elé. Csshszlovákország katolikusaira nézve nem lehet közömbös az, vájjon van-e a Szentszéknek reprezentánsa a prágai kormánynál vagy sem, mert ül i törvényhozás és a kormány is olyan irányban halad, mely az egyházat folytonos jogvédelemre kényszerűi és ebben a jogvédelemben a nuncius adja meg az egyháznak a legerősebb támaszt, mint aki az ő személyes tapasztalataival minden oldalról tájékoztatni tudja az egyház fejét az itteni viszonyokról, összeköttetései révén pedig befolyását is nagy súllyal tudja érvényesíteni „ kormánynál. Különösen Szlovenszkó katolikusa’ra nézve kétszeres fontossággal bir a nuncius jelenléte az ő állomásán. Nekünk egész sora a rendezetlen kérdéseknek zavarja és akadályozza az egyházpolitikai, viszonyok konszolidálódását és sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy amióta a nuncius elhagyta helyét, a rendezésre váró kérdések ügye az egész vonalon holt pontra jutott Mi tehát a leghatározottabban kívánjuk, követeljük, hogy a kormány sürgősen hárítsa el az akadályt a Szentszékkel való diplomáciai összeköttetés utjából. A lefoglalt katolikus gimnáziumok Nyolc év óta le vannak foglalva katolikus gimnáziumaink és a kormány legcsekélyebb haj- landó-ágot sem mutat ezen intézetek visszaadására. Tizennyolc olyan intézetben, ahol azelőtt katolikus szellemben folyt a tanítás és nevelés munkája, most vagy indifferens, vagy egyenesen kaiolikusellenes szellemben, tanítanék és nevelnek. Ezen intézetek tanárai között voltak már aposztaia papok, felekezet nélküli és a katolikus egyházat gyűlölő emberek, kiknek működése ellen a szülők sok esetben panaszt emeltekA költségvetésnek képviselőházi tárgyalása alatt egyes szónokok felemlítették, hogy Szloven- szkőra a cseh tanárok és tanítók hurcolták be a vaHástalanságot és megállapították, hogy ez is egyik főoka Szlovenszkó elégedetlenségének. Ezt az állapotot Szlovenszkó katolikusai kénytelenek tűrni, akik az álkmfordulat előtt büszkék lehettek intézeteikre, melyekből a szlovenszkói társadalomnak sok jeles embere került ki hosszú évtized sken át Ha mi jogtalanul elfoglalt intézeteinknek a visszaadását követeljük, erre azzal feleinek a kormány részéről, hogy úgy sem volnánk képesek azokat fenniriánk az állami pedig nem segélyezhet felekezeti középiskolákat. Nem tagadjuk, hogy saját erőnkből nem bírnánk fentarlani az elvett gimnáziumokat, de hiszen azelőtt sem tartotta fenn azokat egyedül csak az egyház a saját eszközeivel, hanem kénytelen volt államsegélyt kérni és azt meg is kapta. Ha a csehszlovák, állam valorizálná azt az államsegélyt, melyet, azelőtt a. magyar á lám adott ezen intézeteknek, akkor az egyház azokat ma is fenn tudná tartani. Az állami segélyezést o katolikusok nem mint kegyet kérik az államtól, hanem szoros jogon. Az állam köteles gondoskodni polgárainak kulturális szükségleteiről és kielégíteni tartozik katolikus vallásu polgárainak kulturális szükségleteit is olyan állami dotációval, mely ezek létszámának megfelel. A sxlovenszkói protestáns középiskolák meghagyattak tulajdonosaik kezén és államsegélyt élveznek. Mi katolikusok ezt nem kifogásoljuk és nem irigyeljük, de a magunk számára hasonló bánásmódot követelünk. Az egyházi birtokok Jogtalanul lefoglalt középiskoláink mellé oda kell állítanunk az ugyancsak jogtalanul lefoglalt egyházi birtokokat. A csehszlovák kormány 1919-ben azon ürügy alatt foglalta le a szlovenszkói egy'házi birtokok legnagyobb részét, hogy e birtokok haszonélvezői külföldön tartózkodnak vagy meghaltak és így a birtokok kezeléséről gondoskodni kell valakinek és az a valaki nem lehet más, mint a kormány. Teljesen mellőzve az egyházjogi előírásokat, a kormány a lefoglalt egyházi birtokok kezelésére egy központi igazgatóságot nevezett ki Pozsony székhellyel Ez a bizottság a birtokok egy részét, a nyitrai, besztercebányai és szepesi püspökségekhez tartozó birtok-komplexumot átadta az időközben ezen püspökségekre kinevezett főpapoknak, a többit azonban megtartotta kezében a mai napig. Két év óta ez az igazgatóság mint likvidá- clós bizottság létezik és kezeli a birtokokat, de esze ágában sincs likvidálni, mert akkor el kellene számolnia a birtokok jövedelméről, ami a bizottságra nézve amily nehéz, éppoly hálátlan feladat lenne — az ő szempontjából A tulajdonjog alapján követeljük, hogy a szóban forgó egyházi birtokok adassanak vissza jogos tulajdonosaiknak minden tekintet nélkül arra, hogy azok a tulajdonosok a köztársaság területén, vagy a külföldön tartózkodnak-e. Nem ismerünk olyan törvényt, mely külföldi tulajdonosok birtokának a lefoglalását és kényszerkezelését megengedné Minden törvényes jogcím Délkül manipulálja a kormány, illetőleg a likvi- dáclós bizottság az esztergomi érsekségnek és káptalannak, a budapesti központi szemináriumnak, a Szt. Benedek rendnek és a katolikus alapoknak Szlovenszkőn lévő birtokait. E birtokok jövedelméből a bizottság egyházi célokra is fordít bizonyos összegeket, de ehhez sincs joga. A lefoglalt birtokok felosztása felett rendelkezni fog az Apostoli Szentszék, a birtokok törvényes haszonéi vezőmek meghallgatásával, de előbb ezek a birtokok adassanak vissza törvényes haszonélvezőinek, mert „rés clamat ad dominum", minden dolog tulajdonosa után kiált. Magyar püspökség Szlovenszkőn Szlovenszkó magyar nemzetiségű katolikusainak különösen fontos érdeke az, hogy a kormány kezelése alatt levő egyházi vagyon sürgősen visz- szaadassék tulajdonosainak és rendeltetésének és ezzel ennek a vagyonnak felosztása lehetővé tétessék, mert az ezen vagyonnal való törvényes rendelkezés szolgáltathatná az al-pot egy kür lön püspökség felállításához, mely a jelenlegi esztergomi egyházmegye szlovcn- szkói részének, a nagyszombati apostolt adminiszlráiusának magyar plébániáit foglalná magában. Százharminchót plébánia területén 352 ezer magyar katolikus hivő él és a nagyszombati vikariá- tusban, á vikariátusbeli katolikusok egész létszámának 30 százaléka. Számra nézve ez a negyedfél ezer magyar hivő egy tekintélyes egyházmegyét alkotna és nem kellene attól tartani, hogy a vikariátus területe minden cél és szükség nélkül felapróztatik. Felaprózásról a hívők ilyen nagy tömege és a plébániák ilyen impozáns száma mellett egyáltalában nem lehet sző, a célja és a szüksége pedig a magyar egyházmegyének nagyon is nyilvánvaló. Minden nép az ő nemzeti igényeit a hitéleti téren is törekszik kielégíteni. Saját anyanyelvén óhajtja hallani az Isten igéjét, saját véréből származó papok vezetése alatt akarja gyakorolni vallási éleiét. És az egyház mindig és mindenütt eleget tenni igyekszik a népek ezen -'hajának. Ha a távoli világrészeken missziós telepek vagy uj egyházmegyék keletkeznek, ezeknek a bennszülöttekből nevel papokat és püspököket is. Szlo- vemszkónak i-.atolikus szlovák népe is az államfordulat után szlovák származású püspököket kívánt magának és kívánsága teljesült Hasonló jogcímen kíván magyar papokat, magyar püspököket és magyar egyházmegyét az itteni katolikus magyarság. Egyházi és iskolai érdekeit, ifjúságának nevelését, papjainak utánpótlását az itteni katolikus magyar nép csak egy magyar egyházmegye keretében látná biztosítva. Kétségtelen, hogy egy magyar egyházmegyének a megszervezése nem tartozik az állam és a kormány illetékességének körébe. Nem is azért hoztam fed ezt az ügyet, mintha erre vonatkozólag a kezdeményező lépéseket, vagy a szervező intézkedéseket a kormánytól várnám, hanem kifejezést akartam adni jogos várakozásunknak, hogy akkor, ha majd az Apostoli Szentszék a szlovenszkói katolikus magyar nép óhaját és kérését teljesíti, a kormány a magyar egyházmegye felállítása elé szűkkeblű nemzeti okokból akadályokat ne gördítsen. A centralisztikus kormányrendszer Áttérve most már a költségvetés bírálatára, sajnálattal kell megállapítanom, hogy az erősen magán viseli az uralkodó centralizmus jellegét. Nyomát sem látjuk ebben a költségvetésben annak, hogy a kormány figyelembe vette volna Szlovenszkó lakosságának törekvéseit az autonómia megvalósítására. Nagyon jellemző e tekintetben az a tény, hogy a pozsonyi minisztériumnak nincs külön költségvetése. A kormány ezt a miKiqUEUR RaKQ/> ^öeMéRSKAttOVARNA^ wA.RUMAUKeRy.ué.sp£ gÖMÖRI'PCM-eS^LIKOftGV/jfj.p,. •PÓZNÁVÁ* Mandarin • Cacao - Dló-Crémo . Cherry Trlple-Sec — Curacao — Karlsbadi keserű „Késmárki kiállításon arany éremmel kitüntetve" ,,A Nemzetközi Dunakiálliláaon arany éremmel kitüntetve" nisztériumot nem tekinti önálló minisztériumnak, hanem csak valaminő közvetítő hivatalnak, melyet az önállóság egyetlen egy attribútuma sem illet meg. Tényleg a szlovenszkói minisztérium ezidő szerint csak közvetítő hivatal, Szlovenszkó postája, mely egyszerűen csak tovdbbilja Prágába a mi ügyeinket. Pedig Szlovenszkó lakossága ezt a minisztériumot másképp képzelte el magának és másini- nőnek akarja is azt látni Szlovenszkó őslakosságának nagy többsége az autonómia alaptan áll. Kulturális autonómiát követelünk, hogy nyelvünk szabadon érvényesülhessen az iskolában, a hivatalokban, az egész közéletben és érdekeinknek és szükségleteinknek megfelelően rendezhessük be vallást ügyeinket és egyházi életünket. Gazdasági autonómiát követelünk, hogy fentarthassuk ipari és mezőgazdasági üzemeinket és kereskedelmünket s ezzel biztosíthassuk népünknek a megélhetést az ősi földön. Közigazgatási autonómiát követelünk, hogy a szlovenszkói hivatalokba mindenekelőtt Szlovenszkó fiai fussanak be, azok kapjanak ott kenyeret s ezzel vége vettessék az ijesztően szaporodó szlovenszkói proletarizálódásnak Mindezek koronájaként politikai autonómiára van szükségünk egy törvényalkotási jogkörrel felruházott szervre, mely az említett belügyekben önállóan intézkedne s a Szlovenszkó viszonyainak megfelelő intézményeket létesítené és fejlesztené. Sokáig azt hittük, hogy ennek az óhajtott szlovenszkói autonómiának előkészítő szerve lesz a pozsonyi minisztérium. Azzá is lehetett volna, ha a kormány ezt a minisztériumot a valóságban teljhatalommal ruházta volna fel, a kormányzat minden ' én. Ez azonban soha sem történt meg, ha- bár e minisztérium a teljhatalmú minisztériumnak a nevét viselte is. Hogy mily messze van ez ami- nisztérium a végrehajtó hatalom teljességétől, azt semmi sem mutatja világosabban, mint éppen az az említett tény, hogy még a köztársaság nyolcadik évében sem méltatták külön költségvetésre, hanem úgy bánnak vele, mint a belügyminisztériumnak bármely más ügyosztályával. Ez a prágai centralizmusnak szépséges, de cseppet sem örvendetes virágzása. Nem gondoskodtak kellően Szlovenszkó szükségleteiről Minden költeégvetétben a beruházások mutatják, hogy mennyire gondoskodik a kormány az ország kutturáüs és közgazdasági érdekeinek fej* fesztésérőL Az előttünk fekvő költségvetésben t kormány a beruházásokat nem szándékozik kölcsön utján eszközölni, mint az előző évékben, hanem a beruházásra szoruló üzemek jövedelméből E végből az üzemek megtartják tiszta jövedelmüket, hogy azt beruházási célokra felhasználhassák* Meghagyja a költségvetés az üzem tiszta jövedelmét a vasútnak, i vly ezenfelül még 20 százalékot kap a szállítási dijakból, hogy szükséges beruházásai* i egtehesse. Ugyancsak beruházási célokra megtartja tiszta jövedelmét a posta és az állami bányáknál, valamint a kohóknál ugyanily módon gondoskodott a költségvetés a beruházási szükségletekről. Négyszáz millió koronát tesz ki az az ösz- szeg. melyet a kormány a különböző üzemeknél beruházásokra szándékozik fordítani ezen üzemek tiszta jövedelméből. Bizonytalan, bo^ hogyan fog sikerülni a kormánynak ez a beruházási terve, annyit azonban már most is látunk, hogy Szlovenszkónak vajmi kevés jut a tervezett beruházásokból. A legfontosabb szlovenszkói müvet, mely szociális és gazdasági szempontból elsőrangú fontossággal bírna, a handlova—slubnyai vasútnak kiépítését a r Onnpl n;nAC c7Öl/cÁnrö arra> hogy gyomor- és bélbántalrnai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz" ___ ..1 tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IG M Á N DI ke serűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁND1 keserűviz elegendő. ^ Kap’alé kis és naj/y üvegben. Szétküldést hely: í v ni Andi keserűviz fforrásvílíaíat Komárom, Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmenTvr. ^ 2 Szlovenszkó legnagyobb Pausz T. ICoiice, Fd-ufca 19. ss. (Telefon 33.) 5300 A Rosenthal és Meissen porcellánsryárak vezérképviselete.
