Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-08 / 279. (1317.) szám

6 1926 fleeemtte* 9, tBMttu Döntés előtt A magyar uemKeti párt országos pártrezetö- séfn ülése ntán a körzeti választmányok ül­nek össze. Pozsony, december 7. A magyar nemzeti párt sajtőfőnöksége Jelenti: A belpolitikai helyzet és közelebbről véve a magyar nemzeti párt törvényhozóinak tárgyalásai a kormánnyal szükségessé tették, hogy a párt egybehívja politikájának legfőbb irányitó szervét, az országos pártvezetőséget és ennek határozatától tegye függővé további lépéseit és akcióit Ez a pártvezetőségi ülés e hó 12-én vasárnap lesz Érsekújvárod s az ülés iránt a közvélemény fokozottabb érdeklődés­sel viseltetik, mert tudatában van annak, hogy a magyarság sorsa és érdekei tekintetében ez a pártvezetéségi ülés fordulópontot jelenthet. Az országos pártvezetőség ülése után a párt egyes körzeteinek választmányai is ősz- szeülnek, hogy tájékoztassák a községi szer­vezetek kiküldötteit egyrészt az országos párt határozatairól, másrészt a belpolitikai hely­zetről. Ilyen körzeti választmányi ülést tart de­cember hő 19-én. vasárnap délelőtt 10 órakor Komáromban a Dózsa-féle Vigadóban a ma­gyar nemzeti párt komáromi körzete s az ülés tárgysorozatát Bartal Ferenc körzeti el­nök és ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési kép­viselő, ügyvezető elnök következőképen állí­tották össze: 1. Elnöki megnyitó. 7. A törvényhozók beszámolója. 3. Jelentés az országos pártvezetőség f. hó ík2-én tartott ülésének a politikai helyzetet és a követendő irányt tárgyaló határozatáról. 4. Jelentés az országos pártnap előkészí­téséről és a szakosztályok ügyeiről. 5. A gyűlés napjáig beérkezett indítvá­nyok tárgyalása. Egymilliárd érték eltűnt Meszlényi Adrienné hagyaté­kából Budapest, december 7. (Budapesti szer­kesztőségünk távirati jelentése.) Ismeretes, hogy szeptember elején elhunyt Meszlényi Adrienné, a Nemzeti Színház volt művésznő­je, aki 15 milMárdmál nagyobb vagyont ha­gyott hátra. Fivére, Meiglinger Rezső alezre­des a végrendeletet megtámadta, mert abban beírások és javítások voltak. Most kezdték meg a hagyaték leltározását. Meglepetésre kitűnt hogy a végrendeletben felsorolt ha­gyatékból több mint egymilliárd korona ér­tékű tárgy hiányzik, aranypénzekben, műkin­csekben, sorsjegyekben és értékpapírokban. A leltározó bizottság a dologról jelentést tett a rendőrségnek, amely vizsgálatot indít, hogy a hiányzó tárgyak hova tűnhettek el. A csetneki állami bányában beszüntették a munkát Nagyszlabos után Cselnek — A bányászok fekete karácsonya — Bányászküldöttség megy a közmunkaügyi miniszterhez — Rozsnyó, december 7. A csetneki mag- nezithánya, amelyet az állam még a háború alatt saját kezelésbe vett át, egyik virágzó vasipari üzemünk volt. A prevrat után azon­ban Szlovenszkó iparának tervszerű lebontá­sa Osetneket sem kímélte meg. Az első lépés eziránybam az volt, hogy a bányamunkások számát kilencvcnhét- ről ötvenhatra csökkentették. A csetneki bányák magnezititartaíma olyan dús, hogy a bányák kiaknázásával nemcsak a munkások alkalmaztatása indokolt, hanem az államnak is kifizetődik az üzem. Azonban a történelmi országok nagyiparosainak cen- tralisztikus érdekei ugv kívánták, hogy a csetneki bányaüzemet még tovább is Kor­látozzák s utoljára már csak a szükségmunkák végzésére tartottak néhány munkaerőt. A legutolsó időben a csetneki bányában már csak tiz munkás dolgozott. December 1-én egészen váratlanul miniszte­ri rendelet érkezett Gsetnekre, amely sze­rint a csetneki bányákban teljesen beszünte­tik a munkát. A közműnkaügyi minisztérium az utolsó pil­lanatig azt ígérte, hogy a tervbevett munka- beszüntetést három hónappal eltolja. Az ígé­ret azonban csak ígéret maradt. Közvetlenül karácsony előtt az utolsó tiz munkás is mun­ka és kenyér nélkül maradt. A bányászok most küldöttségileg fölkeresik a közmunka­ügyi minisztert, hogy föltárják előtte szomo­rú helyzetüket s egyúttal rá fognak mutatni arra is, hogy a csetneki bányák még nincse­nek teljesén kiaknáaya s helyes vezetés mei- j lett a bányáik kitermelése kifizetődne az ál­lamnak. Szerbia volt bécsi követe előre tudta Ferdinánd tronorokos tragédiáját Még a szerajevói merénylet előtt lelepleztek egy merénylettervet — Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának története szerb megvilágításban Relgrád, december 7. Jovanovios Józsa, a szerb agráriusok vezére a háborút okozó kérdésről előadást tartott a népakadémián. Jovanovics, alti a háború kitörésekor szerb követ volt Becsben, azt erősiti. hogy a világ­háború kitöréséért Németország mellett i Ausztria-Magyarország is felelős. Az osztrák-1 magvar monarchia mindenáron konfliktust j akart Szerbiával provokálni. Jovanovics ezután a szerajevói merénylet j előkészítéséről a következőket mondta: A merényletet Ferdinánd trónörökös el- j len eredetileg Dimitrijjevies szerb ezre­des készítette elő. Amikor az öt összeesküvő, akiket Dimit- ? rijevics kiküldött, Sabáera érkezett, az. egyik | összeesküvő vigyázatlansága folytán a terv j kipattant s Stoján Protics. akkori szerb bel-! ügyminiszter mind az öt összeesküvői letar- j tóztatta és Belgrádba szállíttatta. > Ezzel a Dimitrijevics által előkészített merénylelterv meghiúsult Ettől a tervtől egészen függetlenül Tan- kosics őrna^- a Princip-csoportfcal szervezte meg a másik merényletet, amiről a szerb kormány csak a szerajevói merénylet végre­hajtása után szerzett tudomást. (?) Jovanovics előadásában még azt is kije­lentette, hogv a saját inidativajából kétszer is figyelmeztette Bilinszkit, az akkori osztrák-magyar pénzügyminisz­tert azokra a veszélyekre, amelyeknek Ferenc Ferdinánd és más osztrák-magyaT államvezetők ki vannak téve, ha Boszniá­ban olyan kihívó látogatásokat fognak tenni. (Szóval mégis tudott előre min­dent!) Ezeket a figyelni esetéseket azonban Bécsbesn nem vették komolyan s így elhárit- hatatlannl be kellett hogy következzék a ka­tasztrófa. Egy pozsonyi kereskedő egész üzletét elvitték adóba Weinberger Elek az üre* polcok előtt elmondja összeomlása okát — Szlovenszkó adófizetőinek közös tragédiája — A Dunántúl tegnap sem szűntek a hóviharok Prága é§ Budapest között ma sincs telefon­összeköttetés Budapest, december 7. (Budapesti szer­kesztőségünk távirata.) A Dunántúl még hét­főn is, ha nem nem is olyan vehemens erő­vel, tovább tartottak a hóviharok, minek kö­vetkeztében az elromlott telefonvezetékeket még mindig nem lehetett helyrehozni. A te- íefonigazgatóság hivatalos jelentése szerint a Budapest—Komárom—Prága, illetőleg Bu­dapest—Győr—Bécs telefonösszeköttetést leg­később szerdára lehet helyreállítani. — A Máv vonalain a forgalom zavartalanul folyik, ez­zel szemben a Déli Vasút igazgatóságának jelentése szerint a Bécs—Kanizsa és Szom­bathely—Kanizsa vonalakon a vonatok egy­két óra késéssel közlekedtek. Bukarest, december 7. A tegnapi hóvi­har elpusztította a rádióállomás póznáit A posta- és telefonösszeköttetés, valamint a vas­utak közlekedése bizonytalanná vált. Budapest, december 7. Budapesti szer­kesztőségünk távirati jelentése: Hegyeshalom és Bécs között a hóvihar még mindig dühöng. A Dunántúllal még nem sikerült a teleforösz- szeköttetést helyreállítani. A vonatok a bécsi vonalon 12 órás késéssel vesztegelnek. — Ki akarták rabolni a Crédit Lyonnabe egyik fiókját Páriából jelentik: A délfranciaorszá- gi Irfsendunben két munkás amerikai módszer sze­rint akarta a Crédit Lyonnáise fiókját kifosztani. A két rabló a hivatalon órák utón revolverekkel felfegyverkezve behatolt a banküelyútigfbe és „Fel a kezekkel!” kiáltással a hivatalnokoktól a pénz kiadását követelte. A hivatalnokok feltartották ugyan a kezűket, de nem mozdultak. A bank iguz- Igatója, aki figyelmes lett a lármára és dolgozó­szobájában tartózkodott, rendőrségért telefonált, de egyszersmind kivette revolverét, éa hat lövést adott fe az ügyetlen rablók felé, akik erre elmenekül­ik. A rendőrea rablókat elfogta. xx Vidám és megható történetek, bájos leirá- tárháza az „Ifjúsági könyvtár”. Az első kötet már megjelent. Ara 12 korona, Pozsony, deceinber 7. (Saját tudósítónktól.) A Masaryk-téren a hármas számú házban évek óta jóforgalmu női konfekciós és rövidáru keres­kedése óta volt Weinberger Eleknek. Pár nap óta az utcai járókelőknek feltűnt, hogy az üzlet kirakatában nincs egyetlen áru s odabent a polcok is üresek. Csakhamar híre terjedt a váróiban, hogy a ke­reskedő egész üzleti berendezését, illetve minden áruját elvitték adóba. Már a különben igyekvő, derék kereskedő tragé­diájáról is rebesgetni kezdtek. Úgy járt szegény, mint Mészáros Gyula — mondogatták egyesek. Elmentünk ma az üzletbe, amelynek ajtaját belülről bezárva találtuk négy óra tájt. Tehát mégis? Kis kopogtatásra megnyílik az ajtó éa Weinberger Elek áll előttünk. Negyven ér kö­rüli, rokonszenves zömök férfi. — Mivel szolgálhatok? Mert árum, a* nincs... — mondja csüggedten. Körülnézünk. Az üzlet tényleg teljesen üres. A polcok megvannak, de unalmasan ásitoznak... A pénztárban sem ül senki, egyetlen alkalma­zott sem zavarja a csöndet. A polcokon a pókok vették át csöndes birodalmukat. — Hát tényleg igaz a hír, hogy az adóható­ságok elvitték az árut? — kérdezzük részvéttel. — Úgy van, uram, — feleli Weinberger. — Az áru jelenleg itt van a szomszédos Reisz szál­lítónál beraktározva ... Különféle adók fejében az elmúlt napokban vitték oda. A legtöbb volt persze a forgalmi adó. Én, kérem, nem vagyok hadigazdag, a háború alatt katonáskodtam és hogy üzletet nyitottam, másra sem kerestem:, mint adóra. Nekem édes kevés jutott, úgy, hogy egy övvel ezelőtt fizetésképtelenséget jelentettem. Ki is egyeztem hitelezőimmel 40 százalékra, de persze az üzlet nem ment már úgy, mint kellett volna. Ez és a folytonos adővexálás oz okn romlásom­nak. Én fizettem, törlesztettem, ahogy tudtam. Itt. vannak a nyugtáim (mutatja). Volt például egy 7.463 koronás követelés adó fejében. Én étre 50 koronás havi részlet.törlesztési kedvezményt, kaptam. Lefizettem 700 koronái és a vége mi lett.: végrehajtottak.. Nagy lólás-futás, két napot töl­töttem a pénzügyigazgnlóságon, míg utána jár­tam a dolognak. Kiderüli, hogy tévedés történt. A 700 koronát folyószámlámra írták. Engem meg végrehajtottak. Persze, ilyenkor, ha vevő volt az üzletben, az is elszaladt, ha a főnököt folyton pénzügyőr, végrehajtó hivja el a pult mellől. Egy Ízben nem voltam itthon, üzleti ügyben tá­vol voltam. Hát a könyveket elzártam. A bátyám helyettesített. Jöttek könyveket vizsgálni s ezer koronára büntettek. — Mégis mennyi lehet az az összeg, amivel adó fejében tartozik? —• kérdettük. — A jő ég tudja. Még a fináncdirekció sem tudja. Egy 39.000 koronás tétel is van. Főként emiatt vitték el az árut... — És azáru értéke?... — Az reíativ. De lehet 50—60.000 korona kö­rül. Ami nem kell adóra, azt most már elviszik a hitelezők. Én már tudom, hogy saját nevemen nem nyithatok többé tizletet, mert ha húsz évig élek is, mást mint adót nem töri oszt hetek. Talán még a másvilág­ra is adóintéssel jönnek... — És higyje el, ez nemcsak nálam van igy. Másutt is. Csak persze, amíg egy üzletbe vevő jár, az a kereskedő nem mondhatja, hogy a tönk szélén áll, hogy mindenét elviszi az adót Én már elmondhatom, nekem már nincs veszíteni valóm. Hitelem tönkrement, oda az üzletem. Két munkáakülsejü férfi kopogtat be. Cim- festők. — Ez az üzlet lesz átfestve? Már hogy a cimtábla?... — kérdik. — Igen, ez — felel Weinberger Elek, — de az már cl van intézve. A munka ki van adva másnak... Megpróbálom — teszi hozzá felém fordulva magyarázóig, — a nővérem neve alatt nyitok Üzletét. Elvégre a hely igen jó. Talán kapok hitelt, hogy újból kezdhetem, mint 1919- ben. Talán a más neve alatt nagyobb szeren­csém lesz. Én már nem bízom, én kimerültem és görnyedek az adóterhek alatt... Weinberger Eleket a legszolidabb kereske­dőnek ismerik a városban. Tisztességes polgári haszonra dolgozott, vevőközönsége főként a höl­gyekből került, ki, akiknek körében érthető feltű­nést kelt az adóhátralékok miatt megtorpant, kereskedő néma, hangtalan tragédiája... Mit fognak táncolni az idei bécsi bútokon? Bées, december eleje. (A P. M. H. rdzi tudósítójától.) A valcer már régen kiment a divatból 9 helyét az uj táncoknak engedte át. De ezek az uj táncok nagyon sok ga­libát is okoztak. Sokán felháborodással fogadták a zululkafferek és kongőnégerek harci táncáéinak ci­vilizált formáit, aztán maguk a táncosok akadtak meg rajtuk a szó szoros értelmében. Ahány „táncproíesszor” csak van, annyiféle módon mutatja be az azonos nevű táncokat s a bá­lokon a legnagyobb veszedelmek keletkeznek éh­ből, mert csak az ugyanazon iskolából kikerült nö­vendékek tudnak egymással kifogástalanul táncolná. Ée mindezeken felül a tánctanároknak is sok gondjuk, bajuk van, a nehéz gazdásági viszonyok között még a tánckonjunktúrában is. Módot kell tehát keresni arra, hogy a nehéz munkának meg­felelő megélhetése legyen minden egyes táncpro- feeszornak. Körülbelül ezeket mondotta el nekem egy híres bécsi tánctanár, akinél az idei szezon táuflslágerjei iránt érdeklődtem. — Csak nemrégiben volt Becsben — mondotta a neves táncprofesszor -- a tánctanárok európai kongresszusa, amelynek számos eredménye rövi­desen érezhetővé válik. A kongresszus célja külö­nösen az volt, hogy a tanítást egységessé tegyük. A kongresszus sok „elvi jelentőségű döntését” a következőkben vázolta informátorunk.: — Mindenekelőtt megállapodtunk abban, hogy a jövőre nézve tartózkodni fogunk a táncoknak túl­ságos kompiákáMsától. Ez sok zavart okoz. különö­sen akkor, ha kisebb helyen többen táncolnak. Ilyenkor néhány sok figurát járó pár olyan káoszt okozhat a teremben, hogy megakadályozza a többit a tánc élvezetében. Az idei tánc szezon nagyon érdekes lesi- Sok uj tánc fog divatba jönni, amellett az eddigieket is szorgalmasan fogják lejteni. így például nagy jövőt jósolnak a „shoí- tish-espanoP'-nak, amely minden erotikus el­nevezése ellenére is — Svájcból származik. Ere­detére nézve a régi „Landlerére vezethető vissza, de természetesen már megfelelően átalakítva ve­zetjük a szalonokba és báltermekbe. A már is­mertek közül a charleston nagyon erősen tártja magát, ami igen természetes, hisz ez a tánc igen könnyen sajátítható el és nagyon decens. Tudni­illik nem szabad azt hinni, hogy a charlestofit csak gyorsan szabad járni! Ez óriási tévedés? Éppen olyan tévedés,' mint az a nézet, hogy a modern táncok — erotikusak. Ez sem állja meg a helyét. ..Mert végeredményben a legkonzervati- vebb francia négyest, is lehet erotikus' motívu­mokkal tűzdelni. A charlestont két változatban fogjuk tanítani: egy lassabb menetűt^ amelyet valószínűleg az idősebb és erősebj) hölgyék és urak fognak kedvelni, valamint, egy gyorsabbat, amelynek előreláthatólag a fiatalság lesz a ra­jongója. Ez a gyorsabb sem less valami nagyon gyors: úgy körülbelül a foxtrott és a blues között foglalhat majd helyet. A régiek közük teljesen el­marad már a boszfon, amelyet az idén nem fog­nak táncolni. Sokkal jobban tartja magát ellen- \ ben a tangó, amely alapjában véve nem sokat változott. Mindössze annyiban különbözik a ta­valyi formájától, hogy kevesebb változatban fog­ják járni Az idei szezon főslágere azonban ta­gadhatatlanul a „Charlie-walk" lesz, amely most. tómból Amerikában. — Nagy hatást ért el eddig még mindenütt ez a tánc, mert nagyon artisztikus, fölötte látvá­nyos és szép. Megvan az a nagy előnye is, hegy­idősebbek is könnyen megtanulhatják. Ritmusa körülbelül a onestepnek felel meg, azaz mérsé­kelt kétharmad-taktus. Teljesen figurák nélkül fogjuk ' tanítani, tehát semmiféle nehézséget sem fog az uj tánc okozni, amelynek egyik különleges sajátsága/ hogy a kezeket nem vállmagasságban, hanem leeresztve kell tartani. Minden valószínű­ség szerint nagyon népszerű lesz Európában is, mint valamennyi elődje, amely a tengerentúlról jött. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, milyen nagyfontosságu volt a közönség szempontjából is ez a kongresszus, mert eltekintve a mi magán­ügyeinktől, sok művészeti kérdést is elintéztünk. A jövő szezón slágerei kifejezetten a Charlie- walk és a shottish-espanol lesznek, amelyek le­vetvén ősi formáikat, erősen kifinomodott alakot öltöttek, úgy, hogy a legmesszebbmenő kívánsá­goknak is megfelelnek. A bálozó fiatalság tehát nyugodtan tekinthet a szezón elé: uj tánc bőven lesz Lapunk legközelebbi száma. a köz­beeső ünnepnap miatt csütörtökön a rendes időben jelenik meg. — Januárban folytatják a prágai magyar sza­badegyetem előadásait. A karácsonyi vakációra már most haza távozó diákok kérésére a prágai magyar főiskolások magyar tudományos előadás­sorozatának negyedik szómét (Snvíatikó Pál dr.: Az uj európai kultúra Magyarországon) január .köze­pére halasztót Iák el. Szvatkó dr. előadását január­ban Szeri t-Ivány József „Nemzetgazdasági problé- mákról”, Nenbauer Pál dr. „Romáin Roland" és Dztirányi László „A magyar birlapirodaiom” című értekezései. követük. — A meráni sakkverseny. Menüiből jelentik: A sakkverseny mai fordulóján Pnsepiórka legyőzte AHiinondát, Caual Spielmaunt, Koszt ios Tartako- wert. A Cakpos—Groih-, Colle—Grünfeld é* Paf«y —Roselli-játszmák nemik lettek­/Híreké.

Next

/
Thumbnails
Contents