Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-08 / 279. (1317.) szám
2 1926 december 8, szerda. Csehszlovákia uj kereskedelmi szerződései Prága, december 7. A svájci kereskedelmi delegáció ma Prágába érkezett, hogy folytassa tárgyalásait a csehszlovák—svájci kereskedelmi szerződés megkötéséről. Eddig a csehszlovák delegáció időzött Svájcban és több igen fontos kérdésben sikerült is meg- ©■-•vezésre lépnie. A svájci delegáció vezetője Stucky. a nemzetgazdasági departement igazgatója. — Szombaton visszaérkezett Berlinből a csehszlovák delegáció, amely a csehszlovák-német kereskedelmi .szerződés vám- tarifális részeit tárgyalta. Most Prágában tájékoztató belső tanácskozások folynak. A kereskedelmi tárgyalásokat karácsony után részint Prágában, részint pedig Berlinben folytatják, — Magyarországgal még e héten újból megkezdődnek a tárgyalások, mihelyt Nickl követség! tanácsos, a magyar delegáció vezetője megérkezik Párisból Prágába. A jugoszláviai farfományváiasztásokon Nincsics közös listát állít a magyar párttal A radikális©!* ős a magyarok választási koalíciója befejezett tény — fSiíissícs a Magyarországgal való Jóviszonyról — Belsrád, december 7. (Sajót tudósítónk távirati jelentése.) A jugoszláviai tartomány- választásokra vonatkozólag a radikális párt és az országos magyar párt között létrejött a megegyezés. Nincsics külügyminiszter tegnap a nagybecskereki választókerületében mondott programbeszédében kijelentette, hogy Jugoszlávia valamennyi állammal a legjobb viszonyban él. különösen legközelebbi szomszédjával, Magyarországgal. A gvülés után tartott vacsorán Nincsics kijelentette, hogy a radikálisok a magyar , párttal együtt mennek a választási küzdelembe. A nagybecskereki listán Nincsics után második helyen magyar jelölt. Várady Imre dr. fog szerepelni. A Magyarországgal való egyezség — mondotta Nincsics — remélhetőleg nemcsak a választásokra lesz nagyjelentőségű, hanem a magyar párt általános orientációjára, is, ami a két nemzetet egymáshoz közelebb hozza. A két ország ogvüttmükö.lésétől nagy eredményeket vár. Szabadka, december 7. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A iug mzlávi ú magyar párt elnöke, Sántha György a szabadkai főispánnal együtt másfél óra hosszat tárgyalt Maximovics belügyminiszterrel a tartomány- választásokról. Ebben a ténybeú megerősítését látják annak, hogy a radikálisok és a. magyar párt választási koalíciója befejezett dolog. ami főleg azért nagyjelentőségű, mert ezzel média lesz a magyarságnak saját embereit beválasztani a megyei közigazgatásba. Spina: „A németek semmit sem veszíthetnek" A fnfaiszj!@r nyilaftkesata szerint a némst aktivisták Svehla feérnsas alternatívájára Séptak kQ a kormányba avégjből, hogy sssagakadály©2sák uj csali ftosJcfó lélrsJSUét — Az aktivisták újból fölvessük aaériRtkezésia.parlamenti szövetségből kilépett ráérhet nembeli ss-sciaiistókkai IdOElJilipIlfi/y ^seMőRSKA;TovARMA ^.RUM'A'üKeRr:uc.SpJ? fiöHöR)-BuM-es:uK0Reyift.^ •AOZNAV£V Mandarin- Cacfto « DIÓ-Crémé - Cherry Tr<p’3-Ses — Guracao — Karistsadl keserű ,.Késmárki kiállításon ar»sy éremmel kitüntetve" r,A Nemzetközi Danaksállitásoa arany éremmel kitüntetve"---Pr ága, december 7. A német agrárius párt Laudsikrónban pártülést tartott,. amely© 1 Spina dr. közmunkaügyi miniszter is felszólalt. Röviden visszapillantott az elmúlt hét esztendőre és rámutatott arra, hogy a régi koalíciót 1926 tavaszán Bechyné volt miniszter robbantotta szót, a.ki azt hitte, hogy a polgári pártok a szocialisták nélkül urai fognak tudni kormányozni. Ebben azonban tévedett Bekövetkezett a csoda és a különböző nemzetiségek polgári pártjai találkoztak. Most először állnak egy: móasa-L-szemben azok a cseh pártok, amelyek a nemzeti gondolat vasgyürüjével voltak egymáshoz láncolva és először bizonyosodott be az, hogy a nemzeti kisebbségek nélkül nem lehet a politikai helyzetet tisztázni. A gazdasági szükségesség áttörte a nemzeti válaszfalat.,. A németeknek nem volt más ütjük, mint közeledést és kiegyezést keresni. Népünk TÓdelinét aktív munkával akarjuk ebben az államban biztosítani s éppen ezért nyíltan és férfiasán meg kell mondani, hogy az állam alapján állunk, ebben van a mi otthonunk, amelyet soha el nem hagyunk. ji Ki- kaB tartanunk már csak a jövő nemzedék érdekében is. v 0 , |i\ A miniszter ezután rámutat arra, hogy a francia-német megegyezés adja a pszicholóaiJ1 „.w.a^A'J^a&'aczB VJ alless Jenő MUHAR BEÁTA Re°enj (is) Vigyáznom kell 'magára, hogy halója el ne eü’lyed- jen, mert ez a hajó viszi a maga boldogságát, de az én életem nyugalmát is. A maga boldogságát úgy nézem, úgy várom és úgy féltem, mintha az az én életem müve lenne. És valóban az is, vágj’ az lesz valamikor. Ha maga csalódna, ez végét jelentené az én világomnak. Ha boldogtalan lenne, halálra gyötörne a vád, hogy az az én bűnöm, azt én okoztam. Ugye most már érti, ha azt mondom, hogy nagy dolog nekem a maga boldogsága. Beáta könnyezett. Meghatotfan rebogte: — Andor, én boldog leszek, hogy maga boldog lehessen. Az éjszaka sápadozni kezdett, kelet felől világosodott az égboltozat — Két óra múlva B-csben leszünk. — mondotta Andor, — feküdjék le végre é3 pihenjen egy keveset. Nyújtózzék ki és aludjon. Én kimegyek és lesem a felkelő napot. Andor ráteritette a felöltőjét a leányra és_ kiment a kocsi folyosójára a felkelő napot nézni. Beáta a fülke menyesetére meresztette a szemét és álmodozott. Hat óra felé a vonat Bécs külvárosába ért., Andor bement Beátához és ébren találta őt. — Aludt, Beáta? — Nem, de így is kipihetem magam. —Készülődjünk, mert Bécsben vagyunk. Beáta rendbe hozta baját, feltüzte kalapját és rendbehozta ruháját Mire elkészült, a'vonat bent állt a pályaudvar csarnokában. Az ideg's nyugtalanság, aggódás és félelem elölről kezdődött. Andor előre ment és ezerfeló járatta kémlelő pillantásait. Nézte, nem közeledik-e valaki gyanúsan feléje. Beáta apró lépésekben tipegett utána, ő is jobbra-balra forgatta szemeit, de nem látott olyat, amiből veszedelemre lehetett volna következtetni. A nagy tömeg vitte, szinte j magával sodorta őket a kijáró felé. Itt átadták jegyeiket és megint, szabadnak érezték magukat. A pályaudvarról egy kávéházba mentek reggelizni. Reggeli után kocsiba ültek és megnézték '1 várost. Fél nyolcra visszatértek és a nyolc, órai gyorsvonattal Pozsony felé utaztak. — Magyar földön vagyunk, Itt már nem félek, mondotta sugárzó arccal Andor, mikor Po- y.sonvból kiszálllak a vonatból, itt nem érhet, baj, itt, igazolni tudom magamat. Mondja Beáta, nem ,1! ama egy közeli szállóba menni, ahol kissé rendbe hozná magái? Mihály tizenegykor érkezik, odáig még két óránk van és maga ezalatt lemoshatná magáról az ut porát, füstjét. Én besétálok a városba és fél tizenegyre várom a szálló előcsarnokában. Beáta megfogadta a tanácsol és a szállodába ment. Féltizenegykor találkoztak az előcsarnokban, innen elsétáltak a pályaudvarra. Tizenegykor berobogott a budapesti gyorsvonat, de Sora Mihály nem érkezett meg. Andor és Beáta kérdő szemekkel, némán néztek egymásra. Talán nem kapta meg idejében a táviratot, mondotta nyugtalanul Andor. De valószínűbb, hogy nem volt elég pénze odahaza és a bankokat csak reggel kilenckor nyitják. A legközelebbi vonat délután háromkor érkezik. Bizonyosan azzal fog megjönni. Beáta belenyugodott ebbe a magyarázatba, j Az idő , lassan múlt és kiu volt a várakozás. Uzsonnáztak, ebédeltek, bejárták a várost, megnézték a kirakatokat, újságot, olvastak a kávéházban és még mindig csak két óra volt. Fáradtan, .agyongyötörve menlek vissza a pályaudvarra és vártak, vártak. A bároniórai vonal beérkezett és Som Mihály most sem jött meg. Andor arca elkomolyodott ' — öt órakor egy újabb gyorsvonat érkezik, ezt bevárjuk még. Iía Mihály ezzel sem jön, hal órakor nélküle utazunk Pestre. Mindenesetre táviratozom a húgomnak, hogy este ne feküdjék le tíz óra előtt. Ha Mihály nem érkeznék meg, maga nálunk fog megszállni. A húgommal lakom és maga nálunk marad addig, amíg Mihály máshogyan nem, intézkedik. Éh valamelyik szállóban keresek majd lakást. Beáta mindent jóváhagyott. Alig szólt, látszott az arcán, hogy forr benne valami. Megint besétáltak a városim. Fáradtan taposták az aszfaltot, semmi sem érdekelte eket, csak jártak, őgye- legíek ok 63 cél nélkül. Betértek egy cukrászdába és meguzsonnázlak. Apró ostobaságokat vásároltak, hogy ezzel Is öljék az idei. ötcdfél órakor | visszamentek a pályaudvarra és leültek a perroű ! egyik padjára. Beátán meglátszott, hogy nyugtalan. Nem volt. türelme ülni, fel és alá sétált és minden forduló után visszaült a padra. öt órakor megérkezett a vonat, de Som Mihályt nem hozta magával. Beáta kimeredt szemekkel nézte n kiszállókat. Jobbra-balra forgott, de Mihályt nem látta. Pillauafrúl-pillamiIra változott a:: arca. A reménytelenség mintha rétegenként rakódott volna !o az arcára: minél tovább nézte a kocsikból kiszálló utasokat, annál sötőtebb lett az arca. Mikor az .Utolsó utas is elhagyta a pál> nidvart ér ők magukra maradiak a nagy fedett csarnokban, cair'v* talanui néztek egymásra, aztán szégyenkezve íélreíordultak. Andor ugv érezte magát, mintha fejbeütötték volna. Forgott körülötte minden és le kellett ülnie a padira. Beáta odaült melléje, de nem tudott Andor szeme közé nézni. Mindketten hallgattak, úgy ültek egymás mellett, mintha váratlan szerencsétlenség érte volna őket. Ebből a hallgatásból, magukba rogyotlságbóU.mintha az önvádaskodás és kölcsönös szemrehányás. szavai hallatszottak volna ki. Úgy ültek ott, mint akik érzik, hogy bajt szereztek egymásnak s most bocsánatot kell kérni egymástól. — Haragszik? — kérdezte Beáta olyan hangon, mintha a világ minden bűne az ő lelkiismeretét terhelné. Ez a hang mélyen a szivébe markolt és Andor érezte, hogy a lesujtoftság ábrázatját le kell vetni magáról, mert ezzel a viselkedéssel fájdalmat okoz Beátának. — Nem haragszom Beáta, csak nem tudom magamat feltalálni ebben a helyzetben. Megfogta a leány kezét és bocsánatkérő hangon folytatta: — Nem haragszom, különösen magára nem. Különben nem is tudom, van-e okom a haragra. Bizonyos, hogy nagyon komoly okok gátollak Mihályt az elutazásban. — Én is igy gondolom, — felelte kissé megnyugodva Beáta. — De tovább nem várunk, a bat órai gyorsvonattal Pestre utazunk. Beáta helyeselt. Ottmaradtak a pályaudvaron és a hat órai vonattal elutaztak PestreVIII. Mikor Bőm Mihály a házfelügyelőtől átvette a táviratot, melyben Borz Andor Pozsonyba hívja őt, ugyanakkor levelet is kapott Kárásznétől, aki értesítette, hogy meghívta özvegy Virág Offonót, aki meg is ígérte, hogy másnap délután ott ozson- názík. Som Mihály elolvasta a táviratot és a levelet, nyugodt lassúsággal felcammogott a negyedül emeletre, elővette zsebéből kis mlbnylámpását, megnézte, hogy a zárak és lakotok sértetl.cnek-e, aztán egymásután megforgatta mind az öt kulcsot s végro beüt volt műtermében. Ott megvizsgálta a vasládákat s miután meggyőződött róla, hogy a zárakat senki sem piszkálta, bement hálójába és lefeküdt. Az éjjeli szekrényen valamelyik orosz író német fordításban megjelent könyve hevert, azt odavetie az ágyba és félóráig olvasott belőle. Pozsony nem sok gondot okozott neki. Abban állapodott meg önmagával, ha felébred idejében, elutazik, ha nem, itthon marad. Volt egy ébresztő órája, azt bei gazit,háttá volna, hogy, idejében . ■dköl'si. de Sort) Mihály nem gondolt erre a .- ,:v árura. Megcsalta magát és úgy tett, mintha megfeledkezett volna róla, hogy van egy ilyen giai alapját a német-cseh megegyezésnek. Nemcsak a többségbe léptek be a németek, hanem a kormányba is. Erre senki sem kénysze/ritett — mondotta — és mi nem ia tolakodtunk. S veti La a tárgyalások folyamán ezeket mondta: Ha be akartok lépni a kormányba,, akkor én őzt az állam logíobh problémájának megtorlása érdekében üdvözlöm és azonnal megalakítom a cseh-némct parlamenti kormányt. Ha semleges állásponton akartok maradni, vagy a többséggel együttműködni, úgy továbbra is türelemmel várom a döntést. Ha vissza akartok térni az ellenzékbe, akkor abban nem akadályozhatlak meg benneteket, de azt is tudnotok kell, hogy az állam három napig sora maradhat kormány nélkül s igy részemre nem marad más hátra, mint hogy ott keressem a többséget, ahol megtalálhatom. Az együttműködés mint kezesség Spina ezzel az idézettel azt bizonyítja, hogy csak igy akadályozhatták meg a cseh koalíció visszaállítását. Ez volt a döntő tényező, csak igy juthattak a hatalomban való részesedéshez, minden más előfeltétel mellékes. Most először érvényesül az egyenlőség elve az államban. A németeknek két fontok resszertjuk van, amellyel a közigazgatást ellen errizb étik. Egyedül az együttműködés nyújt kezességet arra, hogy a német követeléseket teljesítsék is. A németek semmit sem veszíthetnek. Az össze? német pártok, kivéve a szoc"ál- demokratákat. várakozó álláspontra helyezkedtek velünk szemben. A nemzeti szocialisták kilépése a parlamenti szövetségből nem tekinthető ellenséges aktusnak, mert már a kezeli napokban níat és módot találunk arra, bogi- érintkezésbe lépjünk ezzel a párttal. Minden kezdet nehéz s éppen ezért türelem* re van szükség. Ha sikerül tervünk, akkor leépítjük a gyűlöletet, amely megsemmkité- • síinkre tör. És ha nem sikerül, akkor sem : rontottunk el semmit Azok, akik erre a ki- | sérletre vállalkoztak, tiszta szándékkal né- l pük sorsának javítására törekedtek. A miniszter ezekkel a szavakkal fejezte bé beszédét: ■ Ha valaki nemzetének szolgál, az nem azt jelenti, hogy a másik nemzetet gyűlölje és elnyomja, hanem csak azt, hogy saját nemzetét szeresse. órája. Sőt egyebet is tett Reggel, mikor felöltözött, első dolga volt az ébresztő órát elrontani, hogy szükség esetén ezzel okolhassa meg a vonatról való iemaradását. Ezzel aztán el is volt intézvo a pozsonyi kirándulás problémája. Délután átment Kárászokhoz. Kissé korán érkezett. özvegy Virághnó még nem volt ott. Ká- rászné se foglalkozhatott vele, mert váratlanul ha1 zahozták uj ruháját, amelyen a szabónő igaz tani í valót talált. A szabónő oílmaradt és Kárászók lakásán javította ki a ruhát. Som Mihály bevetette magát egy karosszékbe és arról gondolkozott, hogy ugyan mire határozzák el magukat Andor és Beáta, ha látják, hogy ő nem érkezett meg Pozsonyba. Első ötletnek az kínálkozott, hogy Borz Andor visszaviszi a leányt Krakóba. Aztán arra gondolt, hogy újabb táviratot 'küldenek ■'neki s mégegyszer felcitálják Pozsonyba. Ez az öilei nem tetszett neki s visszatért az elsőhöz. Minthogy azonban számolni kellett a második eshetőséggel is. Som Mihály megragadta a harmadik ötletet, mely azt súgta neki, hogy legjobb lesz, ma haza nem menni, úgy legalább nem vesz tudomást az esetleges táviratról. Idáig jutott a gondolkozásban, mikor Kárászáé bevezette a szalonba özvegy VJr'g Ottónét. — Som Mihály, — ez meg az én kedves barátnőm, Virág Ottóné. Som Mihály esetlenül az aszony elé ment. Szemeit olyan nagyra nyitotta a csodálkozástól, mintha most látná életének legnagyobb szenzációját Ez a csodálkozás kijárt mindenkinek, Miivel Som Mihály először találkozott. Nagyszerűen, szinte megvcszctegetöen tudod csodálkozni. Ilyenkor pillanatokig nem jutott szóhoz az első nagy benyomástól és aki ezt a mogdöbbenésszerü csodálkozást látta, mindjárt valami rendkívülit gondolt. magáról, anélkül, hogy Som Mihály egyetlen szóval dicsérte volna őt. így kellemeteskedctt Som Mihály. Neki nem sokba került és még's nagy örömet szerzett vele a könnyenhlvőkuek és szívesen képzel' 'üknek. — Bocsánat, — mondotta Kárászáé, — de pár percre Itt kell hagyni magukat. A szabónőm hazahozta a ruhámat és egyet-mást igazítani kell még rajfa. Mulassanak addig kettesben, egy negyedóra múlva egész biztosan itt leszek. Virágnó alig hallotta Kárászáé szavait. Már meg volt vesztegetve Som Mihály csodáik ozásától és már viszonozta is a néma bókot, amellyel a találkozás első percében megajándékozta.-r* Ha nem is láttam még, a heti lapokban megjelent fényképeiről ismertem már. Lcgu'óbh Is láttam valahol a fényképét, meg egy csomó rajzát és festményét. Igazán nagyon örülök, hogy végre személyesen i« mrg'fmerhettem. (Folytatjuk)
