Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-07 / 278. (1316.) szám

$ seLre. A Petit Journalban Marcell Ray lehet­ségesnek tartja, hogy a leszerelés ham áro­sán meglesz és a rajnai kiürítés is. Németország máris teljesítette a francia követelések 95 százalékát Ha a hátralévő résszel csak némileg siet, ak­kor a teljes megegyezés a közeljövőben meg­történik. Sauerwein szerint Németországra nem szabad brutális mó­don ráerőszakolni az uj és állandó ellen­őrzést, mert az erőszak mindig meg­bosszulja magát Különben bizonyos, hogy az ellenőrzést a kö­zeli heteikben közmegelégedésre elintézik. Egyedül a hivatalos Petit Párisién pesz- szimista. A lap „kellemetlen meglepetésekről" és „át­hidalhatatlan akadályokról" beszél és biztos­ra veszi, hogy a megoldást márciusra halaszt- ják. A szlovák néppárt még karácsony előtt belép a kormányba? „ Prága, december 6. A Deutcher Nachrichten Dienst jelenti: A szlovák néppárt e napokban belép a kormány- hó. Az összes alapvető akadályokat már elhá­rították s csak a miniszter jelöltek megnevezé­sét várják. A lapokban megjelent hírek, hogy a szlovák néppárt eddig másokkal betöltött mi­niszteri tárcákat kapna, alaptalanok. A szlo­vák néppárti miniszterek átveszik az eddig be nem töltött reszortok, elsősorban az unifiká- ciős minisztérium vezetését A német kőnyo­matos jelentését természetesen csak fentartás- sal közöljük, Uj német párt alakul? Prága, december 6. Amióta a német ag­ráriuspárt a kormányba lépett. Mayer képvi­selő, mint ismeretes, több Ízben kifejezésre juttatta, hogy pártjának taktikájával nem éri egyet A Morgen értesülése szerint Mayer a párt keretén belül erős harcot vezet Spina po­litikája ellen s uj pártot akar alakítani „Deutsche National Bauempartei" címén. Aj pártaiakitás előkészítő munkálatai főleg Éger és Briix környékén állítólag már megkezdőd­tek. ' ~ " — Meghalt Sigfried Jacobsohn. Berliniből je­lentük: Sigfried Jacobsofan, a Weltbühne szerkesz­tője, tegnap éjjel szivszálliMás következtében negyvenötéves korában hirtelen meghalt. Jacob- eohn egyike volt Németország legsúlyosabb szavú Baiuikritikusamak. Wallesz Jenő MUHAR BEÁTA Re&énj (i2) f Talán igy is elnyom az álom. És maga? — Én kimennek a folyosóra. Szeretek bele­bámulni az éjszakába. — Ezt itt is megteheti. Álljon ide az ablakhoz, de vigyázzon, mert az est hűvös már. — Akkor tán magának is hűvös. Nem venné magára a kendőt? Andor levette a polcról Beáta kendőjét és a vállára segítette. Beáta, aki kissé előre hajolt mialatt Andor ráteritetfe a kendőt, időnek előtte visszadob helyére és Andor keze oda­szorult Beáta dereka és a pamlag támlája közé. Andor várta, hogy a leány előre hajol és ő ki­szabadíthatja kezét. Beáta, mintha nem tudta volna, hogy mi történt, megmaradt hátratámasztott helyzetében és Andor nyitott tenyere Beáta dere- ! kához tapadt Tgy érintette meg .először Andor Be­átát, anélkül, hogy akarta volna. — Bocsánat, — mondotta mosolyogva Andor és egy gyönge mozdulattal kiszabadította kényel­metlen helyzetéből a kezét. Beátának az volt az érzése, mintha gyöngéden végig simogatták volna derekát. Elpirult s hogy más irányt adjon gondola­tainak, az ablakhoz hajolt és kipillantott az éjsza­kába. Borz Andor az ablak előtt állt és Beáta arca oly közel jutott Andor karjához, hogy mindkettő­jüknek érezni kellett az egymás testének a melegét. — Milyen gyönyörű éjszaka, — mondotta meghatódva Beáta. — Csodálatosan szép, — felelte Andor és mozdulatlanul nézte az éjszakai árnyékok villám­gyors változását. Ebben a helyzetben néztek ki sokáig az abla­kon. Nem keresték ezt. a helyzetek de hagyták, hogy igy maradjon. Az éjszaka csakugyan gyönyö­rű volt, — miért ne nézték volna? Éjfél után egy órakor a vonat berobogott az oderbergi pályaudvarra. A hatalmas ivlámpák fé­nyében ezerszámra nyüzsögtek az emborek. Le- ós felszálló utasok idegesen futkostak ide-oda, vasúti hordárok éktelen kiáltozással kínálták fel szolgá­latukat, újságárus gyerekek a lapok nevét kiáltoz­ták, kézikocsikat tologattak mindenféle hűsítővel é» ennivalóval. _ Nézze, cseresznyét kínálnak olt. Nem akar be lőle? — Köszönöm, felelte a leány, van még a cso­koládéból, majd azt eszem. Talán sonkát hoznék. Maga dél óta nem «v«tt itt Béé# messze van még. Nagyon megéhezik. 1926 december 7, kedd. A szepesi német párt bizalmat szavazott képviselőjének és Szent-lvány Józsefnek A Zipser Deutsche Partéi pártvezetőségi ülése Késmárkon — Megfejelő biztosítékok ellenében nem zárkózik el a kormánytámogatás lehetőségétől - Fölhatalmazás Nltsch Andor képviselőnek a további tárgyalásokra Késmárk, december 6, A magyar nem­zeti párt hűséges politikai szövetségese, a Zipser deutsebe Partéi, december 4-én Kés­márkon nagy-fontosságú, kibővített pártveze­tőségi ülést tartott. A pártvezeiőségi ülésen Niisch Andor nemzetgyűlési képviselő ki­merítő jelentést tett a politikai helyzetről és a kormányelnökkel folyó tárgyalások állá­siról. Az ülés a jelentés meghallgatása után a következő határozatot hozta: A pártvezetöség tudomásul veszi Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő jelentését, helyesli eddigi eljárását és egyben teljes bizalmáról biztosítja, örömmel üdvözli a képviselő fáradozásait, melyekkel létrehozta a szlovenszkói törvényhozók együttműködé­sét Szlovenszkó gazdasági érdekeinek védel­me céljából. A pártvezetőség magáévá teszi Reichenberg, december 6. A német kc- resztényszocialista párt kerületi ülésén Mayr- Harting igazságügyminiszter részletesen refe­rált a politikai helyzetről g megindokolta pártjának kormárybalépését Rámutat arra, hogy már két évvel ezelőtt történtek kiséri e- Ietek a németekkel való megegyezésre, ezek azonban akkor hajótörtést szenvedtek, mert mindkét fél radikális követelésekkel állt elő. Amikor a cseh nemzeti koalíció a vám és kongruakérdések miatt szétesett, elérkezett az a pillanat, hogy a németek is beléphesse­nek a kormánytöbbségbe. Egészen természe­tes, hogy — Ne fáradjon Andor, Bécsig kibírom még. A psrron aszfaltján csendőrök tűntek fel. Be­űta hirtelen befogódzott Andor karjába és Andor érezte, hogy a leány egész testében remeg, ő maga is megijedt, de a leányt igyekezett megnyugtatni — Meddig áll üt a vonat? — kérdezte Beáta nyugtalanul. — Húsz percig. — Talán lemennénk az emberek közé így mégis nehezebben akadnak ránk, ha keresnek bennünket — Menjen be szépen a fülkébe és üljön le a helyére. Elég, ha én izgulok. Maga különben se tett semmi olyast, amiért baja eshetnék. — Andor, hát csak énrólam van szó? — Velem ne törődjék. Én majd kivágom ma­gamat a bajból, ha feltartóztatnak. A csendőrök közű! ketten a vonathoz közeled­tek. Elsétáltak a kocsik előtt és felnéztek az ab­lakokra. Beáta befelé húzta Andort, de Andor nem tágított. — Most már azért is az ablaknál maradunk és hetykén a szemük közé nézünk. Ez többet segít­het rajtunk, mint a bujkálás. Jöjjön, nézzen ki bátran az ablakon. , Beáta odatámolygott az ablakhoz, kidugta sá­padt arcát és lopva egy-egy pillantást vetett a csendőrökre. — Még nincs vége a húsz percnek? — kér­dezte Beáta. — Még nyolc percünk van, — felelte Andor erőltetett nyugalommal — Borzasztó, hogy milyen lassan múlik ez a pár perc. — Ne féljen, ennek is vége lesz. A csendőrök maguk, mögött hagyták azt az ab­lakot, amely előtt Andor és. Beáta állottak. — Nézze, mondotta Andor, ezeknek sejtelmük sincs arról az izgalomról, mellyel mi lessük min­den lépésüket. Hát nem vagyunk mi ostobák? Most már azért is veszek a cseresznyéből, azért is nagyot kiáltok, hadd hallják a csendőrök a han­gomat, is. — Andor, maradjon nyugodtan, ne hencegjen még. Hány perc? Andor megnézte az órát. — Két perc múlva indulunk. A csendőrök eltűntek. Andor ós Beáta vissza­vonullak a fülkébe és az izgalomtól kimerültén levetették magukat a pamlagrá. Beáta megköny- nyebbiilve sóhajtotta: — Ezen is túl vagyunk. Mi jön még ezután? — Még Becsen kell túlesnünk. Mihelyt ma­gyar földre érünk, vége az izgalomnak. Csak az osztrák törvények oly buták, hogy leányszöktet cs­ért. meg I e á n y k ercsi ed ősért ítélik el azt is, áld nem magának szökteti meg a nőt és nem üzlet szc­a képviselő álláspontját a k o rmán y haj épé 9 kérdésében, a kormány támogatását csakis megfelelő biztosítékok ellenében tartja kívá­natosnak és az erről való további tárgyalá­sokra megadja a fölhatalmazást A párt me­leg üdvözletért, küldi a magyar nemzeti párt­nak, amellyel a forradalom óta szoros fegy- veTbafrálságra lépett és amelynek segítségé­vel képviselőt küldhetett a parlamentbe. Szent-lvány József pártvezérnek teljes bizalmat szavaz. Azonkívül üdvözli a Bund dér Lamdwirte-t és a vele szövetséges szudéiamémet pártokat és kiivánja, hogy amiképpen Szlovemszkó gazdasági érdekeiért elsősorban a magyar nemzeti párttal 'harcol együtt, ugyanúgy a szlovenszkói németek kulturális érdekeinek védelmi harcát a német pártokkal karöltve s azok támogatásával vívhassa meg. a vámkérdés kimondottan politikai jelen­tőségű volt í éppen ezért a német keresz­tény szocialista párt felhasználta az alkal­mat arra, hogy a nemzeti koalíciót és az egységes cseh frontot szétrobbantsa. Ellenkező esetben az a veszély állott fenn, hogy radikálisan módosítják a vá­lasztási törvényt, vagy pedig cseh nem­zeti diktatúra lép éleibe. A németeknek kormányba való lépése meg­mutatta, hogy a szocialisták és szociáldemok­raták nélkül is lehet kormányozni s ez a kormányzás sokkal olcsóbb, mint a nemzeti koalícióé volt. rüen csinálja az Ilyesmit. Tudja-e, hogy két évi börtönből egy napot se mosnak le rólam, ha el­csípnek? Beáta megdöbbeni — Két évi börtön? Maga tudta ezt és mégis vállalkozott arra, hogy megszöktessen? Két évi börtön 1 Ez borzasztó, ha én ezt tudom, dehogy is viszem magát ilyen kalandba. — Beáta, ne csináljon hőst belőlem és ne nézzen rám oly áhítattal. Azt hiszem, ezt bármely férfi megtette volna, ha látja a maga könnyeit és Mihály szenvedéseit — Maga rossz emberismerő. Többre értékeli az embereket, mint amennyi az igazi értékük. Hogy ezt minden ember megtette volna? Beáta fájdalmasan mosolygott, mikor ezeket a szavakat mondotta. Ebben a mosolyban mintha valamilyen szomorú tapasztalás emléke bormgoü volna Egy kis szünet után önfeledten megismé­telte a kérdést: — Hogy ezt minden ember megtette volna? Oh, én ismerek olyanokat, akik nem tették meg. És maga azt mondja, hogy ne csináljak hőst ma­gából 1 Tegnap találkoztunk először és maga annyi kockáztat miattam. Andor, ez igazán több, mint meghaló. Andor odament az ablakhoz és szembeült Beátával. — Maga nem tud mindent, ha mindent tudna, nem látná oly nagynak az én tettemet. — Én nagynak akarom látni és inkább ne mondjon el semmit, semhogy lekicsinyítse azt, amit én oly nagynak látok. — Nem fogadhatok el több elismerést, mint amennyi megillet Nézze Beáta, az ember nem mindig oly önzetlen, amilyennek látszik és abban, amit én tettem, igen sok volt az önzés. Engem igen nagy fájdalmak értek és nekem szükségem volt arra a lelki izgalomra, lelki szenzációra, amely ezzel a szöktetésse! járt. Én ezzel a szenzációval véltem enyhíteni a fájdalmaimat és a tervem, amennyire most látom, sikerült Is. Beáta nagy érdeklődéssel vágott Andor szavába. — Sikerüli igazán sikerült? — Igen, sik érült és ezt magának köszönhetem. Most már láthatja, hogy az önzetlenségem és ön- feláldozásom nem oly megható, mint amilyennek eddig gondolta és én legalább annyit köszönhetek magának, mint maga énnekem. — Kedves Andor, maga bizonyára túloz. — Nem túlozok Beáta, tiszta valóság, amit mondok. — Andor, én láttam szenvedő embereket és ezek a? emberek a szenvedésük ellenére sem vál­lalkoztak arra, amire maga vállalkozott Voltak, akik jobban ismertek, mint maga, vannak, akik A miniszter megcáfolja azt, mintha a né­met kormánypártok az egységes német fron­tot is felborították volna s kijelenti, hogy ilyen sohasem létezett ami tulajdonképpen a cseh szociáldemokraták érdemének tudható be. A németek a kormányban egyezségi szer­ződés és kompenzációk rélkül léptek be, mert rájöttek arra, hogy az ilyen papirszerződések "értéktelenek. A németek meg ' mk győződve arról, hogy helyzetük Csehszlovákiában a német- francia közeledés következtében javulni fog s különben is a földrajzi fekvés kény­szeríti a cseheket arra, hogy Németor­szággal, legelsősorban pedig a csehországi németekkel szemben barátságos politikát folytassanak. Felhívja a választókat hogy legyenek bizalom­mal és türelemmel. Egyelőre meg kell állítani a csehek elr nemzetlenitő offenziváját s csak ha ez megtörtént, akkor lehet majd jóvátenni azokat a hibákat, amelyeket a kormányok a németekkel szemben elkövettek. A cse­hek és németek közötti viszonyt egy ér­dekházassággal hasonlította Össze. A miniszter után Feistner dr., a Reichenber- ger Zeitung főszerkesztője beszélt és kijelen­tette, hogy az aktivista politika ma az egye­düli lehetőség arra, hogy a németek mai ne­héz helyzetükből kikerülhessenek. Ezután a gyűlés egyhangúlag bizalmat szavazott a né­met kormánypártoknak. Az igazságügyminiszter a parlament nyelvhasználatáról Mayr-Harting, a Lidové Noviny reichen- bergi tudósítója előtt nyilatkozott eddigi mi­niszteri tapasztalatairól. Megállapította, hogy a koalíció egységes alapokra van fektet­ve és hosszú életet jósol neki. Az a kívánsága, hogy a cseh pártok ne ragasz­kodjanak olyan szigorúan a parlamenti nyelv- használathoz, mert ezzel a parlamenti gépezet rendes munkáját csak megakadályozzák. Reméli, hogy a cseh pártok a házszabá­lyok liberális módosítását, vagy magyarázd- éát megengedik. Hiba ugyan, hogy a néme­tek nem tanultak meg csehül, de ma már egé­szen természetesnek találják az államnyelv megtanulásának szükségét. Maga a miniszter kielégítően beszél csehül és a cseh nyelv tanu­lásában még tovább halad. közelebb állnak hozzám mint maga és mégse® jöttek segítségemre. Bármit mond, a valóság mégi* az, hogy engem maga szabadított meg. Mondja, ha nem ismerte volna szenvedéseimet, szükségét érez­te volna akkor is, hogy kiragadjon otthonomból? Ugy-e nem? Miért állítja hát úgy be ezt a tettét mintha én csak eszköz leltem volna a maga kez£> ben saját fájdalmának enyhítésére? — De kedves Beáta, miért küzd oly hévvel a mellett, hogy tettem abban a világításban marad­jon, amelyben maga látni akarja. Sohasem érez- ném magamat egészen jól a maga közelében, ha lelkiismeretemre ránehezednék a tudat, hogy én csaló vagyok, aki olyan értelmeket bitorol, ame­lyek meg nem illetik. Akarom, hogy olyannak lás­son, amilyen vagyok. Hamis pénzzel én nem aka­rom megvásárolni se a barátságát, se a tiszteletét Ne tiszteljen, ne csodáljon bennem olyat, ami nincs bennem. Lásson tisztán már most, nehogy később azt mondja, hogy becsaptam, félrevezet­tem. — Miért mosolyog, Beáta? A kérdés meglepte Beátát. Nem tudta, hogy mosolyog. Akarata nélkül formálódott mosollyá as az öröme, hogy Andor annál nagyobbra nő, minél több igyekezettel homályositja el jellemének ne­mes vonásait. — Mosolyogtam, mert valami egész különöset láttam. Maga itt állt előttem és keméuy elszántság­gal rombolta széjjel önmagát. Minél tovább rom­bolt, én annál nagyobbnak látom magát. Kraléban a vallásos zsidók közt hajlottam, hogy amikor Je­ruzsálem templomát hatalmas kődobó gépekkel lőtték Róma zsoldosai és a templom tetejéről már leomlottak a tornyok, a falakról lehullottak a dí­szek, a nép sírásban tört ki és megtépte ruháit. Éliás, a hetven vének egyike, látta a könnyezőket és látta a díszüktől megíosztot falakat. Sokáig né­mán nézte az égbe meredő köóriásokat, aztán az igazhivők kirobbanó elragadtatásával kiáltotta bele az éjbe: „Zord vagy és hatalmas, Jeruzsálem tem­ploma. Ilyen zordnak és hatalmasnak csak az Is­tent láttam, az Istent aki e romokban feltáma­dott". Andor, ne haragudjék, miért ilyeneket beszélek. Nekem hitem, hogy maga a legnemesebb férfi ezen a földön. Hagyja meg hát ezt a boldogító hitemet. — Ha ez a hit boldogság magának, én nem­csak, hogy nem rombolom széjjel, de igyekszem is azt erősíteni. Mert nagy, igen nagy dolog nekem a maga boldogsága. Abban a pillanatban, melyben rám bízta magát, kötelességtudatom azt mondta, hogy felelős vagyok a maga boldogságáért. Ezen a boldogságon függ az' én nyugalmam és bennem, körülöttem minden összeomlana, ha maga nem ta­lálná meg, vagy elveszítené a boldogságát. Érzem, felelő# vagyok mindenért, ami magát éri és érheti ^Folytatjuk) A cseh nemzeti diktatúrát a németek kormánybalépése akadályozta meg? Mayr-Karfiüg igasságSgyminiszter nyilatkozata a német választók előtt — A cseh-német érdekházasság — A kiegyezésnek nincsenek előzetes kikötései — A miniszter hosszú életet jósol a kormány­koalíciónak

Next

/
Thumbnails
Contents