Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-05 / 277. (1315.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, féiévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkón ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkcLl nCipiloplCl Felelős szerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ FORÚACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská u! 12/III.—Te­lefon; 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Olaszország kiterjesztette hegemóniáját Albániára is Meiiepefésszerü olasz-albán garanciaszerződés — Óriási $51- hábomdás Belgrádban — A lirásiai jugoszláv követe! v&sszahsvták — yj tíszcs&va a Balkánon — „Jugoszlávia vesaedelembes'í, mert $$asso6ini katonáit a ©rimáig tolta e8őS“ Az ifjúság hivatása (fi.) Prága, december 4. Már vége felé jár az esztendő, amelyet II. Rákóczi Ferenc emlékének szenteltünk, de a Rákóczi-ünnépségek hosszai sora még ■mindig nem ént véget. A vezérlőfejedelem tisztelete oly mély gyökeret vert a magyar­ság szivében, hogy azt időhöz kötni nem le­het. Idők múlása, esztendők forgása el nem enyésztheti, mert Rákóczi emléke mindaddig hevíteni fogja a magyar sziveket, míg a nem­zet nem feledkezik meg múltjáról, nem fe­ledkezik meg önmagáról. E napokban a magyar egyetemi hallga­tók áldoznak történelmünk e legendás alak­jának. A mai ifjúságot az iskola nem tanítot­ta meg nagyjaink tiszteletére, de azért ösz- tönszerüleg érzi, hogy olykor-olykor vissza kell menekülnie a múltba, hogy vigaszt me­rítsen belőle a jelenre és bátorítást a jövőre. Egy nemzet, amelyet eltiport a sors, csók ák­kor remélheti föltárna adását, ha erejét meg­acélozza az a tudat, hogy Géniusza mindig nagy és hős férfiakat állitott az élére, akik nj utakat mutattak neki és uj eszméket állí­tottak elébe, valahányszor baj és szerencsét­lenség érte. Mint ahogy a csehek századok múltán is vissza-vissza emlékeztek a fehér­hegyi csata előtti időkre és mint ahogy a lengyelek Jadvigára, Nagy Lajos lányára, ■Báthory Istvánra, Kosciuskóra és Poniatow- ekira gondolva küzdöttek végre vissza is szerzett szabadságukért, úgy kell a mai ma­gyarságnak ragaszkodnia történelmünkhöz. Múltúnk a fényes győzelmek és nagy elbuká­sok, a hullámhegyek és hullámvölgyek, a hirtelen fölemelkedések és lesülyedések hosszai láncolata és ezért indokolt az a re­ménységünk, hogy a jelen nyomorúságából is lesz menekülés. Jól teszi azért az ifjúság, ha minél gyakrabban lelke elé idézi törté­nelmi nagyjainkat és megerősíti magában a hagyományokat, melyek nélkül az emberiség és a nemzet nem fejlődhet szervesen tovább. Ezzel nem azt akarom mondani, mintha az ifjúságnak állandóan csak a múltba kelle­ne néznie és nem törődnie a jövővel. Mint ahogy egy előkelő család, melyet valamely váratlan sorscsapás a szegénységbe taszított, Bahasam fogja visszaszerezni T'égi pozícióját, ha csak a régi családi emlékeken rágódik és nem küzd a jövőért, úgy egy nemzetnek sem szabad magát odaadnia egyedül a bánkódás- nak és teljesen elmerülnie a múlt dicsőségé­ben, hanem bizakodó hittel kell előkészíte­nie a jövőt. Lehet, hogy ezt a mai nemzedék már nem fogja megérni, de az ifjúság örök kötelessége, hogy azt előkészíteni és tőle tellietőieg közelebb hozni igyekezzék. A mai diákságra, amely néhány éven belül a nem­zet szellemi elitjét fogja alkotni, vár az a nagy hivatás,_ hogy a múltak tanulságainak fölh.esználásávál megalapozza a nemzet jobb jövőjét. Magyarságunkért dolgozni nem áll ellen­tétben az emberi eszmékre irányuló törekvé­sekkel. Szent István, aki a magyarságot be­vezette a keresztény népek családjába; Nagy Lajos, aki kora társadalmi rendszerének megfelelően egy nagy hűbéri államot terem­tett Magyarországból; Mátyás király, aki a reneszánszot és humanizmust honositotta meg nálunk; Rákóczi, aki a koldusbotra jut­tatott országot szabaddá akarta tenni; Kos­suth Lajos, aki a jobbágyság föl szabadi fásá­ért küzdött; magyarok voltak a szó le,giga- zibb és legnemesebb értelmében, de ugyan­akkor oly eszméket is szolgáltak, melyek ko­rukban az egész emberiséget bevitették. Mi is, nv'kor ma manyat kisebbségünk védel­mére kelünk, attól a becsületes meggyőző­déstől vagyunk áthatva, ho^y ecyszerpmmd az emberiségnek is szolgálatot teszünk. Ha Belgrád, december 4. Olaszország és Albánia november 27-én Tiranában garancia-szerződési kö­tött, amely jugoszláv körökben nagy felháborodást okozott. Mussolininak ez az uj szerződése ismét je­lentősen elmérgesiietíe a balkáni helyzetet s újabb tiizcsóvát vetett az Adria-tenger körül csoportosuló hatalmak közé. Nem lehetetlen, hogy e szerződés­nek még véres következményei lesznek a Balká­non. — November 27-én az olaszok és az albánok megegyeztek, hogy kölcsönösen garantálják egy­más függetlenségét s Albánia Olaszországon kivid senkivel, tehát még Jugoszláviával ás Görögország­gal sem köt katonai, vagy más természetű politi­kai szerződést. A status qno megőrzésére irányuló paktum öt évre szól és öt pontból áll. Jugoszláv vélemények szerint a tiranai szerződés ellentétben áll a néhány évvel ezelőtt megkötött olasz—jugo­szláv római megegyezéssel. Maga Nincsics külügy­miniszter tiltakozott az uj paktum ellen, mert ál­tala Olaszország Albániában teljes hegemóniára tesz szert s így veszélyezteti Jugoszlávia déli füg­getlenségét. Abban az olasz—juy szláv versenyben, amely a habom befejezése óta A,oü.. sgátyeré- séért Ídí;."«k, újabban Olaszország gyoijdelmcske• (léit s e szerződés mindenkorra megpecsételi az olaszok balkáni hatalmát. A ..Politika" leplezetlen haraggal írja, hogy Olaszország, elérte évtizedes célját és Jugoszlávia lemaradt az Albániáért folyó Prága, december 4. A szenátus költség- vetési bizottsága a mai nap folyamán befe­jezi a költségvetési vitát s az esti órákban szavazásra kerül a sor. Tegnap letárgyalták a kereskedelmi, közmunkaügyi, egészség- ügyi és közélelmezési, a népjóléti és a pénz­ügyi tárca költségvetését is. Peroutka kereskedelemügyi miniszter a vita folyamán bejelentette, hogy a kereskedelemügyi minisztérium az iparjogok uniiikálására törekszik. Számos speciális törvényt és rendeletet készít elő és a jövő évben az ipari rend re­víziójához is hozzáfog. Az ehhez szükséges anyag már kész. Ami a külföldhöz való vi­szonyt illeti, bejelentette a miniszter, hogy a kereskedelem eredményei kedvezőb­bek, mint eredetileg várták. A külke­reskedelem aktívuma 1.488 millió ko­rona. Az állapot még sokkal kedvezőbb lenne, hogyha ez az aktívum a kiviteli kon-to javu­lása, nem pedig a beviteli takarékosság kö­vetkeztében állt volna elő. A külügyminisz­térium rendezni akarja a kiviteli hitel kér­dését. a magyar kultúra elsatnyul, úgy ezzel nem­csak a nemzetet, de az egész emberiséget is nagy kár éri, mert olyan értékeket vészit el, amelyeket csak a magyarság adhat neki. Kisebbségi küzdelmünk nem elszigetelt je ]enség, hanem a legszorosabb összefüggés­ben áll azzal a nagy európai mozgalommal, mely a minoritás! kérdést igyekszik megol­dani és ezen az utón kiküszöbölni vagy leg­alább mérsékelni azokat az igazságtalansá­gokat, melyeket a nemzetiségi eszme, a XIX. küzdelemben. Belgrádiján Londont okolják a tör­téntekért, mert csakis az angol kormány beleegye- I zése tette lehetővé, hogy Olaszország tengerentúli j hatalmát ily mértékben meggyarapiíhassa. A pák-' tűm Jugoszlávia szempontjából csaknem katasztro- j fális, mert az egységes olasz front és az olasz ka­tonaság most már a Brináig, a délszerb határig tolódott előre. Aehmed Ben Zogu határozottan olaszpárti és ellenzi a Jugoszláviával való jó vi­szonyt. A belgrádi sajté szerint ugyanis egyetlen pillanatig sem szabad arra gondolni, hogy az nj szerződés két egyenrangú fél garanciaszerződése, hanem meg kell állapítani, hogy Olaszország rá­oktrojálta akaratát a tehetetlen és polgárháborúkba bonyolódott Albániára s ezzel egyszersmindemkorra biztosítja az olasz hegemóniát a Balkán-félsziget egyik legfontosabb részén. Olaszország hatalmas pénzösszegekkel segítetté meg a tiranai központi kormányt és más utón is segédkezett, hogy Aeh­med Ben Z-ogu leszámolhasson északalbániai ellen­ségeivel, viszont ennek fejében az ambiciózus albán kormányfő eladta Albánia függetlenségét Mussoli­ninak. A tiráuaá jugoszláv követ máris Belgrádija utói 'it, hogy beszámoljon karmái:; Liák az esemé­nyekről. A jugoszláv fővárosban határtalan ideges­ség uralkodik s nem lehetetlen, hogy az események ujjp.bb o-iásstó-Ilénes tüntetésekre, vagy diplomáciai bonyodalmakra fognak vezetni. A behozatali engedélyek körüli eljárás­ban egyelőre nem történnek nagyobb változások. Azonkívül a batáríorgalom nehézségeit is el akarják hárítani. Ami az utlevélvi zum okat illeti, ez nem tartozik tulajdonképpen a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe, azonban a minisz­ter hangsúlyozza, hogy < zt a kérdést nem le­het egységesen rendezni, hanem csakis az idegen államokkal való külön megegyezések alapján. A minisztérium arra törekszik, hogy az utazás szabadságát és a kereskedelmi ösz- szeköttetések kiszélesbitését elősegítse. Spina közmunkaügyi miniszter főleg' a banyák helyzetéről beszélt, rámutatott a bá­nyaipar mai nehéz helyzetére. Végül még felszólalt Englis pénzügyminiszter is. A mai nap folyamán letárgyalták a leg­felsőbb számvevőszéki hivatal költségveté­sét, továbbá a miniszterelnökségi és a kül­ügyminiszteri tételt. A miniszterelnökségi té­tel vitájánál Svehla miniszterelnök is felszó­lalt. A vita folyamán Hilgenreiner német ke- reszténvszocialista követelte, hogy rendez­zék a Vatikán és az állam közötti viszonyt. század óta az európai emberiség uralkodó eszméje, a cent raliszti kUsan kormányzott nemzeti államok megteremtése által okozott. Ha ifjúságunk a történelem tanulságai­nak megszivl elésé vei abban a tudatban dol­gozik a nemzet jövőjéért, hogy ezzel az em­beriséget is szolgálja, úgy olyan programot ad magának, amelyben semmi hézag, semmi eílcntmoudá:. nincsen és amelynek rrmgvaló- sitásáért érdemes lelkesed-: és küzködni. Kucsera kommunista sürgette Szovjet- oroszország de jure elismerését. Medinger német keresztény szocialista hangsúlyozta, hogy jobb viszonyt keli te­remteni Magyarországgal, és reméli, hogy Németországnak a népszö­vetségbe való belépésével az általános lesze­relés is megvalósul. Ezzel a vitát befejezték. Udrzsal nemzetvédelmi miniszter és Pallier követ felszólalása után ez utóbbi a külügymi­nisztérium nevében, a költségvetést a bizott­ság részleteiben is megszavazta. Engüs pénzügyminiszter nyilat­kozata a Kóburg-hirtokokról Englis pénzügyminiszter a szenátus költségvetési bizottságában a Koburg-birto- kok lefoglalásáról nyilatkozott. Kijelentette, hogy a lefoglalás abban az időben történt, amikor az örökségről még tárgyalások foly­ta;® tehát bizonytalan volt, hogy kinek kell maid a vagyonadót fizetnie. A pénzügyi ha­tóságok a kényszerkezelés alól februárban feloldották a birtokokat és pedig akkor, ami­kor Cyrill és Jóslás hercegek a birtokok reá­lis felosztásáról kötött szerződéseiket bemu­tatták. Minthogy az örökösödési ügyben bíró­sági tárgyalásra nem került a sor és a va­gyonadót nem fizették le, a pénzügyi hatósá­gok újból elrendelték a birtokok kényszer­kezeléséi. Ez a rendelkezés olyan gyorsan történt, hogy a meghatalmazást nem lehetett bevárni és csak ezzel magyarázható az, hogy a törvényszék a járásbíróság határozatát megsemmisítette. A miniszter kijelentette, hogy az ügyről részletes jelentési kért.a po­zsonyi vezéa'jpépzügyigázgatéságtól., • A gazdasági manifesztem első következménye Megkezdődött a nagy angol—német ipari kenfe- rencia London, december 4. Tegnap a német ipar birodalmi szervezete és az angol ipar központi szövetsége megkezdték Londonban régóta várt ta­nácskozásaikat. Ezt a megbeszélést a néhány hét előtt kibocsátott gazdasági manifesztálni termé­szetes következményének kell tekinteni és bizo­nyos, hogy igen nagyíontosságu kérdések kerül­nek rajta elintézésre. Angol részről Sir Musprett üdvözölte a megjelenteket s rámutatott arra, hogy ez az első összejövetel, amely két nemzet teljes ipari szervezete között, azaz az ipar teljes képviselete mellett történt. Német részről Duis- berg dr. válaszolt, majd rátértek ez első pontra: az ipar kétszeres megadóztatásának kérdésére. A némrí delegáltak fölhívták az általános euró­pai kereskedelmi politika sérelmeit. Ezután a nemzetközi kereskedelem nagy hátráltatójára, a vámfalak merevségére mutatlak rá. A délutáni ülésen hitelügyekkel foglalkoztak, majd az álta­lános európai gazdasági helyzet és a v lággazda- sági konferencia előkészítésének programja került a tárgysorozatra. Benes Genfiben Prága, december 4. Benes dr., a Lidové Noviny szerint félbeszakította szabadságát és San Raffaelből elutazott Gertibe, hogy a bot- főn kezdődő népszövetségi tanácsülésen részt vegyen. Az ülés egy hétig fog tartani. Nem biztos, hogy Benes Géniből egyenesen Prá­gába tér vissza, azonban valószínű, hogy c0"- ' újév után veszi át a külügyi hivatal vezetését, amikorra a diplomáciai szolgálatban beharan­gozott személyi változások is megtörténtek. Gajda a katonai fej*y sírni bizottság előtt Prága, december 4. A Gajda elleni fe­gyelmi eljárás zárótárgyalásait a jövő héten fogják megkezdeni és a Lidové Noviny é’fé­sülés® szerint az utolsó tárgyalási nap de­cember 14-én lesz, amikor az Ítéletet is ki fogják hirdetni. A szenátus költségvetési bizottsága' megszavazta a költségvetési javaslatot Miniszter nyilatkozatok a vita íoSysmÉin — Miért keretek a Koburg-biir&okok kényszerkezelés — Jobb viszonyt kell teremteni Csehszlovákia és Mapyarorsaág k5z5f! >W| Í%JÍ JL Pia! számunii t® ©P«l®8 277. (1315) szám » Vasárnap *. 192^^un.^ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents