Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-01 / 273. (1311.) szám
I 1926 december 1, szerda. h/xoth-iii. *ma*m Kultúrát a magyar falvakba! A magyar nemzeti párt a tél folyamán falvanként 10—10 kultur estét rendez — Füzet- adukban nyomtatásban megjelent az első este anyaga Rimaszombat, november 30. A magyarság leghatalmasabb és legerősebb rétegének, a nagy nemzeti rezervoárr-ak, a magyar falunak kulturális gondozása, a legszebb, legliálásabb és legbecsületesebb magyar nemzeti politika, olyannyira, hogy már nem is nevezhető politikának. A falusi magyar ember hailatanul gazdag lelkiképességeit felhasználva olyan nivóra kell emelni a falu kultúráját, hogy minden egyede tevékeny részt vehessen a nemzeti építő munkában. Ez újabban sokat hangoztatott és végre valahára elismert igazság. így megfogalmazva igen egyszerűnek is látszik, de ennek programszem gyakorlati megvalósításához nem csak leleményesség, szeretet és kitartás, hanem jó gyakorlati érzék is ?zük;éges, mert csak azok az eszméli szépek az építő munka szempontjából, amelyek a gyakorlatban eredményesek is. A magyar nemzeti párt kulturosztálya, illetve előadója, Egyed Aladár, sajógömöri evangélikus lelkész szerencsés kézzel fogott hozzá a kulturális program intenzív megvalósításához akkor, amikor elhatározta, hogy a mostani tél folyamán 1927 márciusáig, minden faluban, ahol a pártnak szervezete van, 10—10 kulturális estét, illetve előadást rendeztél a falusi kulturreferedtek állal. Hogy a szép és életrevaló terv egyöntetű, zavartalan keresztülvitelének s az esték előkészítésének munkáját megkönnyítse, elhatározta a szakosztály, hogy minden kulturest anyagát teljesen kidolgozva, nyomtatásban is kiadja s a füzeteket megküldi a községi kulturref erenseknek. A terv e’gondolői nagyon helyesen látták meg azt, hogy a falvakra nem lehet a város kulturmozgalmainak zubbonyát ráhúzni és a kérdést ott kell kezdeni, ahol az elemi iskola kezdi minden emberen- a kulturibécén és számolni kell a gyakorlat akadályaival és az elmaradt magyar falvak primitiv, nehézkes viszonyaival. A falusi kultúra virágzó szigetének alapjait csak ilyen, a szigeteket épito koraitokéra emlékeztető, lassú, apróiékor munkával lehet lerakni: s a hálátlanság, rész- vétlenség és lekicsinylés gunymosolyai dacára is itt és igy kell keresni az alkotó magyar munka lehetőségeit. És tán itt is van az igazság: csak öt-hatszáz magyar faluban tartsák meg a tiz-tiz előadást, — s az öt-hatezer magyar kulturest egyszerre komoly népnevelő cselekedetet jelent Egyed Aladár összeállításában most jelent meg az előadássorozat első füzete, mely a még aktuális és tervbevett falusi Rákóczi- ünnepek teljes anyagát tartalmazza. A 30 o'da- las füzetben egy ügyes kerek programot állított össze az előadó, változatos és gazdag tartalommal, a falusi nép szellemi nívójának megfelelő mederben tartva a egész anyagot A program énekszámai n éllé mellékelve vannak á kották s minden szám után ott található Egyed Aladár megjegyzései és gyakorlati utasításai a falusi rendezők számára, amelyben a falu lelkét kitünően ismerő népnevelő f pedagógus lelkiismeretesen részleteiben kioktatja a füzet olvasóját az estély megrendezésének és az egyes számok betanításának és előadásának legpraktikusabb és legegyszerűbb módjairól. A gondolat tervszerűen egységes keresztülvitele ebben az életrevaló formában előreláthatólag biztosítani is fogja a kulturmunka sikerét, melynek nagy hordereját felesleges kihangsúlyozni: ma a tömegek korszakát éljük s minden akció, mely a tömegeket tu<*Ía Égés* Szlovenszkó és Pod- kWpjísHa öusz zeneértö kö25itsé3énsk tudnia keil, hogy zongora, pianínó és hangszer szukáé.?'étét csakis a szolidságáról és sza’.cképz ttségcről e ismert; IOITSCH íftalom-u. 14.) han3sz3rüz!<3t6ben szercz- he i be, kinek üzletében m nden hangszer a legszolidabb árak és jót ülés mel e'.t kapható __ Se nki se üljön fel hangzatos hir etéseknek, hanem zongora és pianinó vásárlása eló't látogassa meg a Lr> tseh zongorára tárát, hol állandóan raktáron vannak a belföld légbiresebb gyártmányai, u :ymint Petrof, Koch & Korsclt Kós er, Scho'ze stb. — Nevezett cénr tuU’do- nosn Kcletszlovenszkó és Podkarpatská Rusz területén az egyedüli épesitett szakember, ez a tény teljes yaranciét nyu t a n. é. vevőkörönség részére Zoi-.goraíavitá'?, kölcsönzés hangolás — Kérjen árjegyzékei! megfogni, megmozdítani és nevelni, emberi értékeket teremtő életerőt termel és használ fel az emberi közösségek javára. De kétszeresen' áll ez akkor, mikor a munka kulturális téren indul és a tömeg lelki jóságát, tudásuk gyarapítását, érteim' nevelését tűzi ki célul. , A példaadő akció s a sorozat első füzete ezt a célt szolgálja, ebből a szempontból és csakis ebből szabad megbírálni s igy nézve meg‘ kell állapítanunk, hogy a kulturmunka jó sikere az egész magyarságnak a javát szolgálja és elismerését érdemli ki. Györy Dezső. Impozáns keretek közt folyt le a brünni Rákóczi-ünnepség A brünni magyar ifjúság belekapcsolódott a magyarság kulturális életébe — Szüllő Géza mondotta a megnyitó beszédet Briinn, november 30. A brünni magyar főiskolai ifjúság, amely a forradalom óta elszigetelt életet élt Morvaország fővárosában tegnapi nagyszabású Rá- kóczi-iinnepségével , bekapcsolódott a csehszlovákiai magyarság kulturális és társadalmi életébe. Ez az ünnepség, amelv — hála a kitűnő rendezésnek — impozáns keretek között folyt le. jelentős lépés a magyar diákság és a magyar társadalom életében, ami külsőleg is kifejezésre jutott abban, hogy azon a magvar közélet vezető egyéniségei közül is többen megjelentek. Szüllő Géza beszéde A brünni Deutsches Haus ünnepi *terme zsúfolásig megtelt, amikor Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő és pártelnök hozzáfogott megnyitó beszédének "elmondásához. Először német nyelven köszönte meg a brünni német is az államférfijaik sikereit konstruálják. De Rákóczi Ferenc öletepál yá jának minden sikertelensége dacára, a magyar nemzeti Genius egyik nagy erő- fonásává lett, mert Rákóczi egyesíteni tudott két gondolatot a lelkében: a nemzeti érzést, és a vallásosságot. Ha csalódott, nem a hite rovására történt és amikor kitt, az nem volt a nemzeti érzésének a gyengítése. Ezért én, mint a keresztényszocialásba pártnak a bizalmából most ennek a pártnak, amely egyesit! egymagában a vallásosságot és a nemzeti érzést, az elnöke, fordulok önökhöz, kérem önöket arra, hogy tanuljanak Rákóczinak emlőkéből: legyenek olyan kulturális erősségnek, hogy levere- tetfeégüklben is, mint magyarok, tiszteletét érdemeljék ki az egész világnak, legyenek a kultúra által összefogó erejűek, akiknél a különböző hit- íelekezeteivhez való tartozand óságot sohasem fogják felhasználni arra, hogy ezzel a nemzeti érzését másoknak megtagadják. Kérem önöket arra, hogy tartsák meg, higyjeik el és kövessek azt, amit a társadalomnak, hogv lehetővé tette a magyar fiuk estélvének megrendezését, majd magyarul folytatta és igy szólt: Tisztelt Hölgyeim lés Uraim! Mély meghatottsággal állok önök előtt, hogy egy hontalannak emlékére' rendezett ünnepélyen egy pár megnyitó szót szóljak önökhöz. Érzem a lelkemben én is, mit jelent az, leszakítva lenni az édesanya kebléről, miit jelent az, a kietlenség érzésével káizködni nagy ideálokért és áterzem azt, milyen tragikus az, hogy Rodostón elhalt Rákóczi Ferenc emlékének áldozunk itt Brürmben • mi magyarok. Hosszú tragédiák sorozata a magyar történelem. S ennek a magyar történelemnek egyik tragikus alakja Rákóczi Ferenc, aki mindig nemes szándékkal, mindig önzetlenül küzdött ideáljai eléréséért, de el. nem tudta azt érni soha. Kietlen, majdnem egyedül, elhagyatva mindenkitől, akiket szeretett s látszólag ikortársai előtt meddőségre itélt élete még sem volt nekünk magyaroknak meddő,amint ahogy semmi önzetlen cselekedet soha nem meddő, úgy Rákóczinak élete és tragédiája á magyarságra termékenyitőleg ható volt. Különösen nekünk, akik abból az országrészből származunk, amely országrésznek a, szabadságáért, függetlenségéért és jólétéért elsősorban küzdött Rákóczi Ferenc, különösen nekünk nem volt meddő Rákóczi Ferencnek az élete, ha le tudjuk szűrni az ő tragédiájából magunkra nézve a nagy tanulságot. Rákóczi Ferenc korának és környezetének nemcsak dísze volt, de kiválasztottabb és magasabb kulturnivóju volt a többieknél. Úgy annyira, hogy Saint Simon, a legszellemesebb és legszar- 'kasztikjusabb franciák egyike, aki főudvarmestere volt XIV, Lajosnak, az emlékirataiban úgy emlékezik meg Rákócziról, • mint aki a kultúra és az előkelőség olyan magas fokán áll, hogy dacára annak, hogy elvesztette minden hatalmát s tulajdonképpen egy letört tényező, dísze a napkirály udvarának és példája az államférfiaknak, akire szerencsétlensége dacára i® tisztelettel é® megértéssel tekint mindenki. Rákóczi Ferenc nem ért el semmit, amíg élt, de azért Rákóczi Ferenc nagyon sokat ért el, amikor már a kietlenségben, távol hazájától, mint egy gondolat megteremtője élt. Szimbólum lelt s az nagyobb dolog, ha valaki szimbólum lesz. miint ha valaki ideál lesz. Pedig mind a kettő nagy dolog. De a szimbólum már; szublimisebb, az anyagtól függetlenebb valami és Rákóczi ezt el tudta érni azért, mert a földii salaktól függetlenül tudta a lelki erejét egy gondolatért érvényesíteni. Benne megvolt az a nagy kvalitás, amely nélkül igazi nagyság nem lehet, hogy egyéni érdekeit mindig alárendelte a köz érdekeltiek. Amikor arról volt szó, hogy Rákóczi Ferenc egy millió hold földjét meg- szapori‘hassa, vagy elveszítheti az egész egy millió holdját s nem kellett I volna semmi egyéb, csak, hogy elvét adja fel Rákóczi Ferenc, hát ö elvesztette egy millió holdját. S nekünk ^agyaroknak azt, hogy akkor ő ezt az óriási értékét elvesztette, egy nagy tőkévé tette nemzeti szempontból, mert ez a kvalitás adta mejg azt a respektust, amely meg tudta idővel tömi a római cézárok minden erejét központosítani tudó Habsburgok önkényének az irányátTisztelt fiatal Barátaim! önök itt vannak és tanulják a legpozitivebb tudományt. Tanulják itt legelsősorban a majdnem megdönthetetlen abszolutumot, a számot, az aritmetikát. Ezért kérem önöket arra, hogy egyel ne felejtsenek el, egy nagy francia bölcsnek a mondását, aki azt mondotta: „il n‘y a de Science que du generál et il n'y a’ de vertté que de particu- lier“, a tudomány csak általánosságot tud megállapítani, a valóság nem fedi a tudomány általánosságait, csak része annak. Mindig vannak bizonyos mellékkoefteiensei a rimák, amikor ogy gépel konstruálnak, amit nem tud uralni az emberi elme, ez majdnem az anyagnak a portidkiju az értelemmel szemben és ugyanezek a ténykörülmények azok, am elyek a politikáiban is és a történ eleimbenbiblia tanít: hogy a föld porából alkotta meg az Isten az embert és amikor készen volt, akkor beleiébe! te saját lelkét. A mi porhüvelyünk lehet fajikig és jellegileg különböző, de a lélek mindenkiben egyforma: az Istennek a lehel! ete. Nekünk nehéz és szomorú időket kell átélnünk. Mi talán úgy vagyunk most, mint amikor a zsidók a pusztában barangoltak s nem tudták, merre mennek, de égett lelkűk szeme előtt az a csillag, amelyet Rákóczi Ferenc is mindig keresett. A zsidók negyven évig keresték és megtalálták, Rákóczi Ferenc nem találta meg soha, de a nemzeti lélek mégis idővel felszabadult. Ha mi itt- lóvők követjük nemzeti hőseink példáját, ha mi önzetlenek leszünk, ha mi intelligensek leszünk, ha mi erősek leszünk, a csillag nekünk is fel fog jönni és akkor a keleti bölcsességek minden szépsége rájuk sugároz. .. Itt kérem Önöket még arra, hogy fogadják hálás kcszönetemet azért, hogy a nemzeti eszméknek áldozva, ezt az ünnepélyt megrendezték. Kérem önöket arra, hogy legyenek testvérek egymás között és szívleljék meg azt a szop mondását a koránnak, amelyet akkor tanultam meg, amikor a Keletet 'beutaztam. A koránban a legszebb eura talán igy szól, amikor a tanítvány kérdi a prófétát, hogy próféta, mondd meg nekem, mikor lesz vége a világnak, a próféta azt feleli, ha nem fog akadni egy lélek, mely segíteni akarjon a másik leiken, hát akkor lesz vége a világnak. Tisztelt fiatal Barátaim! Mi segítsük egymást és akkor nem lesz vége a világnak. Áldozzunk sziwel-lél ekkel a magyar múltnak és áldozzunk Rákóczi Ferenc emlékének! Percekig zúgott a taps, mikor Szüllő Géza beszédének végéhez ért. Kálix Jenő, a közismert magyar zongoraművész száma következett ezután. Bartók Béla .,Este a székelyeknél" és „Medvetánc" cimü szerzeményeit játszotta először és előadásával egv csapásra megnyerte magának a sziveket és lelkeket. Dchnányí Ernő fis-dur és as-dur rapszódiái módot nyújtottak arra, hogv brilliáns technikai készségét csillogtassa, majd Liszt Ferenc „Szerelmi álom" című nocturne-jével megmutatta, hogv nemcsak a technikának mestere, de kongeniális inter- pretátora a legnagyobb zeneszerzőknek. Két bécsi hangversenye után a brünni szereplés is egyik diadalmas állomása az ifjú művész magasra törő pályájának. Kéthelyiné-Vakots Margit Mátray Mihály zongorakisérétével rendkívül tartalmas és változatos programot adott. A magvar. gályarabok zsoltárja, améllvel előadását kezdte, kitünően illeszkedett be a Rákóczi-est hangulatába, úgyszintén a .Csínom Palkó, Csínom Jankó", valamint Bródy-Endrődv két kuruc- dala is. Elek dala Zichy Géza „Nemo" cimü operájából és Dienzel „Liliomszál“-a még fokozta a hatást, amelv véget érni nem akaró. tomboló ünneplésben jutott kifejezésre. Ezután Grosschmid Géza szenátor mondta el ünnnepi beszédét, amelvet tegnapi számunkban már közöltünk. Szónoki remekművében Rákóczi nagy emberi tulajdonságait rajzolta meg. majd meleg szavakkal fordult az ifjúsághoz és nemzetünk szeretetére intette. Hogv szavai nem tévesztették el céljukat, azt megmutatta az a lelkes taps. amellyel a brünni magyar diákok a szenátor szép beszédét megköszönték. , Herdina Lajos műegyetemi hallgató adta elő ezután Mátray Mihály zongorák'*sérete mellett Endrődy— Lányi egy Rákóczi-korá- ban látszó melodrámáját. Mikor pedig a közönség zaios teter-ése ismét visszahívta a pódiumra. Adv Endrének egv komoran induló, de a végén a magyar nemzet jövője iránti bizakodásban kicsendülő költeményét szavalt el ügyesen és megértéssel. Ismét Kéthelyiné-Vakots Margit lépett a pódiumra. Két XVIII. századbeli gyönyörű magyar nótát („Ej, haj gyöngyvirág" és „Ellopták a szivemet" Kern Aurél feldolgozásában) azután Noszeda bárom magyar népdalát, Szabados „Bolond Istók"-jának egv részletét és Papp Zoltán „Szomszédunkban van egv legény" cimü dalál énekelte. Pacsirtaszóval volt tele a térén*, a közönség ujongott és tombolt nem kivéve a németeket sem, akiknek rokonszenvét a bájosan temperamentumos művésznő leginkább azzal nyerte meg, hogy legtöbb dalát német fordításban Ls előadta. Az estélv utolsó száma Pongrácz Miklós tárogatószáma volt aki teljes technikai tökéllyel adta elő e régi hangszeren a legszebb kurucdalokat. Régen űem vettünk részt olv meleg estén, mint amilyen a brünni Fákóczi-ünnep volt. Az ottani magvar kolónia bizonyára sokáig vissza fog emlékezni reá és erőt s kitartást fog meríteni belőle arra, hogy most már minél gyakrabban ápolja együttesen a magyar szót és a magyar zenét. A rendkívül hangulatos estéM társasvacsora követte, amelyen Szüllő Géza, Grosschmid Gcza. Flachbrrth Ernő. Mátrav Mihály és Csontos Béla mondottak pohárköszöntőt. Közelednek a községi választások 1926. december 81-én lejár a helyi választási és felszólamlási bizottságok mandátuma — Az uj tagokat 1928. december 1-éig kell a pártoknak bcdelegálni Kassa, november 30. A közigazgatási hatóságok minden városban és községben hirdetmény utján hívják fel a pmi- tikai pártokat, hogy a választások névjegyzékét összeállító bizottságokba december hó l-óig jelentsék be jelöltjeiket. Miután a három évre megválasztott eddigi tagok mandátuma lejár. Tudvalevő, hogy a választók névjegyzékét minden községben a helyi választási bizottság í'I- litja össze, tartja nyilván és vizsgálja felül minden félévben. Ezen helyi választási bizottság áll a községi bíróból (sztaroszta) és 4—8 tagból (ülnökökből), akiket a pártok javaslatai alapján & politikai felügyelő hatóság (járási főnök slb.) neves ki. Egy község 5000 leik ősig egy választókerületet képez. Az ennél nagyobbak több kerületre vannak felosztva, amelyek mindegyikébe kinevezik a Választási bizottságot; Ugyancsak most jár le a járási főnökség, — mint felet'politikai hatóság — mellett működő felszólamlási bizottság mandátuma is, amelyet a pártok javaslatára, a járási főnök nevez kL Ezen felszólamlási bizottság vizsgálja felül a községek által összeállított választói névjegyzékeket és dönt a beérkezett panaszok, vagy kifogások felett. Amely pártok tagjai kimaradtak a helyi választási és felszólamlási bizottságokból, azokat a hatóságok felhívni tartoznak, hogy 8 napon belül uj javaslatot tegyenek. Tekintettel arra, hogy a községi választások a jövő évben lesznek megtartva, — a most összeállított és 1927. júniusában ismét felülvizsgált választói névjegyzékek alapján, — nagyon fontos, hogy pártunk, — a keresztényszocialista párt, — mindenütt bejelentse jelöltjeit ezen bizottságokba, akiknek feladata a választók névjegyzékének összeállításánál vigyázni, hogy híveink ki ne maradjanak. Felhívjuk ezért a helyi községi pártszervezeteinket, hegy azonnal jelenteik be a palit kai hatóságnál azon 6 tagot, akiket a helyi választási bizottságba bejelölnek. Ezenkívül felhívjuk a járási központokban lévő pártszervezeteinket, hogy azonnal jelenvék be a járási főnökségen azon 5 rendes és 5 póttagot, akiket a felszólamlási bizottságba jelölnek. — Ezen bizottságok ha'áskörét legközelebb ismertetni fogjuk. Felhívjuk ezenfelül összes járási 4s köz: égi szervezeteink figyelmét arra, hogy a legfelsíbb választási bíróság dün őse szerint mindazok, akik magukat csehszlovák állampolgároknak vallják, a választási névjegyzékekből ki nem hagyhatók. — dacára ha akár illetőségi ügyük, akár állampolgársági kérvényük még elintézés alatt áll. .4c ör;:ágos K ’ ’nyszociális!a Párt Kassa. és íé^znyhibb J cso.ioicdá i hashajtó i Füloraka.: ] VérZs Rák ^ < Bratíslava 1 Egy Jabai ára 3 6CK& < 4
