Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-31 / 296. (1334.) szám

„Szovjetmonarchia" cárja akar lenni Kyrill nagyherceg, az emigráns orosz trónkövetelő Az orosz monarcbisták fantasztikus programja a cárzmiss restaurálására ságá kérdéseikről csak annyi*, mond a program, hogy az ipari és kereskedelmi ráikiaft okait vis*» akarja adni régi tulaj dón osaiknak, miután csupán ezek képesek a normális tsrme- té«t és forgalmat helyreállitani. A program egycb Berlin, december 80. (A P- M. H. berlini levelezőjétől.) KyriM Via- dimáTOvics nagyherceg, aldt a cár és családjának pusztulása nitán az emigrációban élő orosz legiti­misták egyrésze Orcszcrezág törvényes cárjának tekint, jelenleg Németországban él. Hívei állan­dóan dolgoznak azért, hogy a nagyherceg cári mi­volta ne maradjon, örökre puszta ábránd, hanem valóban el Í6 juthasson a hatalmas orosz biroda­lom trónjára. Az emigránsok körében és a szov- jeturalom alatt álló orosz területeken is folytatott propagandájuknak legfontosabb esdköze az Írás­ban lefektetett részletes kormányzati program, amelyet KyriM nagyherceg számára kidolgoztak. Ez a program kétségkívül meglehetősen furcsa al­kotás és élénken mutatja a nagy szellemi és er­kölcsi megrázkódtatásoknak hatását, amelyek az orosz népet az utolsó évtizedek során oly súlyosan megviselték. A program mindenekelőtt hangsúlyozz a. hogy az eresz birodalom területén a rend és jog ural­mát esek az erős nemzeti központi hatalom meg­teremtése állíthatja helyre. Ez a központi bo-ta­io.u nem ebe* n loarvkra tikun köc ár saság, ’i'v.mv már megbukni a Kerensiki-Jcornriny alatt, de nem leket a katonai diktatúra sem. Ennél a pont­nál szemrehányóan állapítja meg KyriM kormány­mű programja, hogy Nókolaj Nikolajevios n«gy- herceg hívei rendkívül reakciósán gondolkoznak, annyira, hogy még az elkcmmunizált földbirtoko­kat sem akarják a parasztoknak átengedni. Az eres, pártok féléét álló központi hatalom csak a tervényes és örökletes monarchia lehet. Megállapítja ezután a program, hogy Kyrill Vladimirovics nagyherceg a cári trónon nem követné a bosszú cs a büntetés politi­káját. Programja az igazi nóppoliíika programja lenne a következő főpontokkal: Tiltakozás minden külföldi beavetkozás ellen *z orosz belső ügyekbe. Felfogása szerint a kom- ramisSa párt politikai irodáinak diktatúráját ez orosz népnek magának kell megd öntenie. Tiltako­zás minden bosszú és büntetés eliten a kommu­nista uralom alatt elkövetett eselekmén yekért Fcnterfása mindazoknak « néphatóságoknak, amelyek keletkezésüket valódi síiiks égtetek- nek köszönhetik. Csak azokat az intézmény okéi akarja eltörölni, amelyok az emberi leiket bemocskolják. A rend helyréé Hatásának vezetőelve a cári program szerint az lenne, hogy Oroszország egész népe esc gének mddet kell adni az állami életben 'aló r fezt vételre. Oroszországban gyakran hallani ma a jelszót: a cár és a szovjetek, de kommunizmus nélkül — és ebben a jelszóban maga a cár sem lát elleaií- mondáet. A parlamentarizmus már rég lehetetlennek bizonyult azokban „z áliamokb tn, amelyek erős kormányzathoz voltak hozzászokva. Oroszország sem várhat semmit a jövőben a pariamenteriz- Évűstül. Még kiesebbet várhat az ország a jobb-, ragy baloldali diktatúrától. Olaszország a lak Os­sághoz idegen zsarnokok uralma alatt nyög; ma­gával a ezövjetrendszi&rrel a nép mór megbarát­kozott és ezt nem is lehet többé megsemmisíteni. A szovjetekben azonban pártatlan helyi politiku­soknak kell részíven ni ök akik az állami életet. *u- d Isiíkkai és tapasztalataikkal élénkítik. Falusi, járási, kerületi és korraányzósági szov­jetek nemzeti alapon és az időszdcon'Idnt egybehívandó nagy orosz ezovjeíkougrenszus volna az az organizáció, amely a jövendőbeli orosz cárt népéhez közel hozhatná megszüntetné a tulhatalmas bürokráciát, vagy valamilyen privilegizált népréteg uralmát. Kyriill nagyherceg programja ezután részié- J tea a „szovjetmonarchia" alkotmányát- A nemzetiségeknek messzemenő te­rületi önkormányzatot akar biztosítani és teljes szabadságot- A parasztok által birtokba vett föld­birtokokat KyriM nem akarja visszavenni. Az uj parasztbirtokok területét, a parasz'szcvjetek len­nének hivatva megállapítaná s az ő dolguk lenne az uj földbirtokosokat törvényes dokumentumok­kal ellátni A károsult földbirtokosoknak uj területeket, je­lölnének ki Szibériában, Turkoszfeínban, vagy más, kevésbé lakott területeken. A nyolcórai munilcanapot továbbra is fenn akar­ja tartani, fejleszteni kívánja a szakmai érdek- képviselete kot és a mumkáslest ül eteket A gazda­intédkedéseá: Teljes vallási türelmi politika Fel- világosod ott és független törvénykezes. Az áJlam- hdvatalok betcítéséuéű teljes egyenlőség a lakosság minden rétege számára- Messzemenő népnevelés és szakmai kiképzés. A parasztok ellátása gazda­sági felszereléssel és állatállománnyal. A szeszes italok árusításának kor’átoziása. Választójogot csak a valóban dolgozók kaphatnak. Az Indirele: adó­terhek csökkentése. A sajtó és a nyilvános élet teljes szabadsága, a vasúti és postatarifák mér- eékléee. Ingyenes orvosi kezelés biztosítása mind­azoknak, akik a kommunizmus idején súlyos be­tegségeket szereztek. A program végül hangsú­lyozza, hogy Kyrill nagyhercegnek elhatározott szándéka mindezeket a pontokat hűségesen meg­tartani és meg van győződve arról, hogy Orosz­ország régi hatalmát helyre tudja állítani. Kramár lapjának udvariatlansága Hasarvk elnökkel szemben A Národni Listy interjút kapottá köztársasági elnöktől és Kramár utasítására nem tette közzé Prága, d-scember 30. A Lidové Noviny írja: Karácsonykor a nemzeti demokrata Národni Listyben meg kellett volna jelennie egy interjúnak a köztársasági elnöktől, amelyet a szerkesztőség egyik tagja, valószínűleg Kramar előzetes beleegyezésével, kért az elnöktől. Az elnök, jóllehet a Néróim Listy már hosszú ideje támadja őt, fogadta a szerkesztőt, a feladott kérdésekre vá'aüzoH és piegongedie, hogy ezt a beszélgetést közzé­tegyék. Az interjú azonban ennek dacára • sem jelent meg a Národni Listyben. A dolog­nak az az oka, hogy Kramar képvlssjő az utolsó pillanatban megtiltotta az interjú kinyo- inatását A Národni Listy ezzel súlyosan megsértette a köztársasági elnököt NOTESZ Irta Márai Sándor Megnyílik Prága legszebb szórakozó helye Restaurant Riffault British Dancing Pára legkitűnőbb konyhája Original American Jazz Szenzációs program Naponta, ötórai tea teke* programmal. DIRECTION TEDDY. Paris, decemberben. A halhatatlanok A Francia Akadémia tagjairól az egész világ tudja, hogy halhatatlanok. De hogy ma­guk az Akadémia tagjai milyen kevéssé bíz­nak ebben a kalíhata Hanságban, az most nemrég derült ki megint egyezer, Richepin elhalálozása alkalmából. Richepin tudvalevő­leg hordta a zööd frakkot, s társai a zöld frakkban nagy nemzeti temetést csaptak neki, lovakkal, miniszterrel, gyertyákkal és akadé­miai kísérettel. A kívülálló azt hihetné, hogy az akadé­miai exisztencia legszebb pillanatai közé tartozik, mikor egy ilyen halhatatlan utolsó útjára kisérhet egy másik halhatatlant, aki mégis meghalt Az elhunyt helyébe uj tagot lehet választani, a sírnál beszédekkel lehet kitűnni, intrikálni lehet, szerepelni, s mind­ezen felül csendesen élvezni azt a letagadha­tatlan fölényt, hogy ő még életben van, mig a másik már halhatatlan. Azok a francia vigjáiékok, amik a „zöld frakk4 S *’ viselőit iöbhé-kevésbé intri'kus troli­nknak iparkodnak beállítani, bizonyára tú­loznak. Flers és Caillavet urak is szenilis aggastyánok gyülekezetének jellemezték az egész akadémiát, míg Caillavet ur el nem ha- lálozott s míg Flers ur fel nem húzta maga is az aranypálmás zöld frakkot. Kétségtelen, hogy az Akadémia tagjai nem fiatal emberek. S van valami meghatóan mulatságos abban a fogadalomban, amit ép­pen Richepin halála alkalmából teltek a zöld frakk aggastyánjai, s amit egy indiszikról új­ságíró nem szegyeit a világnak kiteregetni: Parisban t. i. különösen nedves, locskos, grippós, egészségtelen a tél. Azt a száraz, kemény hideg időt, amiben mifelénk jól ki­fagynak félidőn a halottak, itt nem ismerik. Télen temetésre menni Pári&ban biztos be­tegség. Az Akadémia halhatatlanjai tehát bi­zalmas nyilatkozatot írtak alá, hogy kölcsönö­sen nem tartanak beszédeket egymás teme­tésein. Hogy gyorsabban menjen az egész ... — Rendben van, télen — mondta az in- diszkrét újságíró az Akadémia doyenjének. — De nyáron?... — Nyáron? — felelte szégyenlősen az öreg ur. — Nyáron napszurást lehet kapni. S a fogadalmat a zöld frakkos öregek szigorúan betartják. Mert hiába a halhatat­lanság minden csábja, az öregek azt tartják, hogy ami biztos, az biztos: inkább egy kis idővel tovább halandónak maradni itt a föl­dön, mint átköltözni a halhatatlanságba, ami részben bizonytalan, részben végtelen. Az alma és a nő Az elzászi csirkefogé, aki néhány hónap­ja. szemfényvesztő ügyességgel lopta ki a Ohantilly-i kastélyból a híres, legendás ró­zsaszínű gyémántot, ezt a felmérhetetlen ér­tékű történelmi kincset, horogra került. A Boulevard Strasbourgon egy hotelszobában megcsípték őt is, a gyémántot is, a pajtásait is. „Húsz esztendő rossz” — mondta szomo­rúén, ellenbe rés nélkül, mikor vitték a du­tyiba a rendőrök. Ez a gyémánitos legény a romantikus be­törők közé tartozott, aki inkább csak Tart pour 1‘arí lopta el a híres követ, amivel el­kezdeni nem is nagyon tudott mit, mert az egész világon minden ékszerész megismeri a színéről, még akkor is, ha darabkákra törde­lik szét. Be is vallotta, hogy inkább csak kö­telességérzetből lopta el a követ; egyszer | Cbaniiílyban sétált, s feltűnt neki, hogy a | kincset fogyatékosán őrzik. A gyémántot aztán hazavitte a hotelszo­bába és törte a fejét, hogy mit csináljon vele? Végre is kiagyalta azt a megoldást, hogy legokosabb lesz, ha a nagy kárbunku- lust elrejti egy almába. S igy is cselekedett, kifúrt egy szép, piros almát, a magok helyé­re elásta a követ, az almát a kofferbe zárta és hónapokig nyugodtan sétált Parisban. Nem gondolt arra, hogy az alma a férfi­nek klasszikusan rossz kabala, mert az almát megkívánja a nő s az idillből azonnal bűn­beesés lesz, pallos, arkangyal és száműzetés busz évre. Ahogy most is történt A nő, aki meg­kívánta az almát, szobalány volt a hotelben, vixelés közben fölfedezte a nyitott koffert, a kígyó tanácsára érdeklődni kezdett, gusztust kapott az almára, beleharapott, a fogát bele­törte valami kemény, rózsaszín üvegbe, jaj­gatva szaladt a hoteleshez, a hoteles a rend­őrökhöz, akiknek már nem i« jutott más tennivaló, mint zsebrevágpi a gyémántot, le­fülelni a tettest s homlokukat babérral övezr ni, ami nagyon csinos látvány. Ha a nő nem kívánta volna meg az al­mát, akkor egyrészt mi most valamennyien a Paradicsomban ülnénk, másrészt az elzászi ur nem ülne busz évei a börtönben. Szc/moru, de igy van. A hetei Valami R/iohepinről. Most. hogy megholt, mindenki megemlé­kezett róla. A legkedvesebbet Matirioe de Walleffe irta, aki kortársa volt és intimusa: Riohepiin egyszer, a századforduló elején, pénzhez jutott, háromezer frankhoz, és mint tudásszomjas ember, azonnal vonatra ült és utazott Hágába. Nyolc nap múlva visszajött. — Milyen volt Hága? — kérdezte de Walleffe. — Gyönyörű — felelte lelkesen Richepin. — A múzeumot láttad? — A múzeumot? Nem. — Hágában voltál és nem láttad a mú­zeumot? — Ijedezett dé Walleffe. — Hát mit láttál tu1 ajdónképpen? ... Tudod — mondta elgondolkozva Rí- ohepin — én éjiéikor érkeztem meg Hágába. Akkor kocsiba ültem és azonnal elmentem egy hotelbe. De ebben a hotelben annyira tetszett nekem minden... az egész... tudod, olyan jól éreztem magam ... igazán, párat­lan volt... Hát ott maradtam nyolc napié, amig a pénzem tartott, ki se mozdu’tam. Az­tán, mikor elfogyott a pénzem, visszajöttem. Elgondolkozott: — Azt hiszem, nem is hotel volt — mondta még bizonytalanul. xx 100 oldalon, csodás frusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve Hont meg n Tansifüles nvnszMcn és eovéb csoda történe­tek, ára csak 12 korona. Megrendelhető la­punk könyvosztályában. 1926 december 31, péntek. A pengő és név-válfajai (Műfordítóé, ügyelve a kiejtésre 6* t&rtcnebnd padicáókra.) Budapest, december vége. Amint méltóztatnak tudni, a pengő de­cember 27-én életbe lépett . . . Természete­sen talán “fölösleges is volna megjegyeznem, hogy nem nálam lépett életbe — mert hogy az ördögbe lépjen nálam valamiféle pénz 27- én, azaz huszonhetedikén életbe — mert hi­szen nálam nincs az a font, vagy dollár, ame­lyik 3-án túl tartaná magát, pedig úgy olva­som az újságokban, hogy egyéb helyeken, a tőzsdéken jól tartott. No de nem erről van szó . . . Természetesen a pengő elnevezés az magyar és mivel illetékesek nem gondoskod­tak, hogy más névvel is ellássák, hát gondos- kodtam én. Felkerestem nehány műfordítót és hites tolmácsol, hogy mire is lehelne a pengőt fordítani. A tolmács kijelentette ne­kem, hogy a pengőt nagyszerűen lehet bevá­sárlási célokra fordítani és többet nem volt hajlandó nyilatkozni. A műfordító pedig le•* szögezte, hogy ö kizárólag a pengő hovajordí­tásával foglalkozik, a fordításával egyáltalán nem. Ilyenkor az olyan ember, mint én, aki szerelne újévre mindenáron az olvasóközön­ségnek valamit adni — ha már pengőt nem adhat — hát ad pengő névsort. Az élő nyelvek közül csehül: pengicsek, pengarcsik, románul: pengasiu, pengescu, pen- gianu, szerbül: pengovics, pengics, horvátul: pengulac, oroszul: pengov, pengovna, lengye­lül: pengevssky, svédül, pengerlöf, norvégül: pengjőr, pengjord, dánul: pengerhavn, bolgá­rul: pengoff, németül pengcrschmidt, penger- burg, portugálul: pengez, spanyolul: pengella, pengaluzia, pengoreador, olaszul: pengőimig pengicelli, angolul: pengerson, pengerstreet, franciául: pengoleon, pengoir, finnül: penga- levala, yankeeül: pengington, indül: pengala- barna, kínaiul: peng-ing-csong, törökül: pen- ülbül, pengüladzsin. A holt nyelvek közül héberül: pengohes, pengoj, pengosher, ógörögül: penganlopulos, pengofantos, pengonidas, latiniü: pengius, pengilitis és magyarul: pengő. A magyart azért számítom a holt csoport­ba, mert a pengő a legtöbb megszanált ma­gyar ember számára már mikor megszületettt meghalt. Buda László. Hirschl kommunista képviselőt megfosztották mandátumától Prága, december 30. A választási bíró­ság szerdán Háoba Emil dr., a legfelsőbb közigazgatási bíróság elnökének vezetése mellett tárgyalta a kommunista pártnak Ha­ken képviselő által beterjesztett kérvényét Hirschl képviselői mandátumára vonatkozó­lag. A beterjesztés szerint Hirschl julius 29-én aláirt egy reverzálist, amelyben köte­lezte magát, bog}7 pártja felszólításéira le­mond a mandátumáról. Ezt a reverzálist azért Íratták vele alá, mert becstelen ténysk elkövetése miatt kizárták a pártból. Hirschl ugyanis nem számolt el sztrájkpénzzel, me­lyet 1925-ben átvett. A választási bíróság hosszabb tanácskozás után megfosztotta Hirschlt mandátumától. Helyébe Skola Fe­renc strakonici asz telesse géd kerül a kép- viselőkázba. — Szent Alajos fejét tartalmazó urnát Rómába szállították. Rómából jelentik: Gföil* ner linzi püspök Rómába érkezett és az Ani- maban szállt -meg. Holnapra várják 25b osz­trák akadémikus és középiskolai tanuló za­rándoklatát a Szent Alajos ünnepre, melyet a pápa december 31-én a Szent Péter tem­plomban tart. A zarándoklat összeesik a köl­ni és a bajor diákok zarándoklatával. Egész­ben véve a világ minden tájáról 0000 d'ák érkezik Rómába. Hétfőn Castiglioneból Ró­mába hozták azt az urnát, amely Szent Alajos feiét tartalmazza. Az urnát ünnepi menetben a Masstmo-palctába vitték, ahol szemlére te- szik ki. ______________ ____________ 4 A fejjblztosabb < és íeejanyírabb J cső toüdó < hashajtó , FlUs-aka.: J Vilr :s Rák f£w « Bratislava fw Jölm ára 3 6CK&. J _________ 5

Next

/
Thumbnails
Contents