Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-31 / 296. (1334.) szám
„Szovjetmonarchia" cárja akar lenni Kyrill nagyherceg, az emigráns orosz trónkövetelő Az orosz monarcbisták fantasztikus programja a cárzmiss restaurálására ságá kérdéseikről csak annyi*, mond a program, hogy az ipari és kereskedelmi ráikiaft okait vis*» akarja adni régi tulaj dón osaiknak, miután csupán ezek képesek a normális tsrme- té«t és forgalmat helyreállitani. A program egycb Berlin, december 80. (A P- M. H. berlini levelezőjétől.) KyriM Via- dimáTOvics nagyherceg, aldt a cár és családjának pusztulása nitán az emigrációban élő orosz legitimisták egyrésze Orcszcrezág törvényes cárjának tekint, jelenleg Németországban él. Hívei állandóan dolgoznak azért, hogy a nagyherceg cári mivolta ne maradjon, örökre puszta ábránd, hanem valóban el Í6 juthasson a hatalmas orosz birodalom trónjára. Az emigránsok körében és a szov- jeturalom alatt álló orosz területeken is folytatott propagandájuknak legfontosabb esdköze az Írásban lefektetett részletes kormányzati program, amelyet KyriM nagyherceg számára kidolgoztak. Ez a program kétségkívül meglehetősen furcsa alkotás és élénken mutatja a nagy szellemi és erkölcsi megrázkódtatásoknak hatását, amelyek az orosz népet az utolsó évtizedek során oly súlyosan megviselték. A program mindenekelőtt hangsúlyozz a. hogy az eresz birodalom területén a rend és jog uralmát esek az erős nemzeti központi hatalom megteremtése állíthatja helyre. Ez a központi bo-taio.u nem ebe* n loarvkra tikun köc ár saság, ’i'v.mv már megbukni a Kerensiki-Jcornriny alatt, de nem leket a katonai diktatúra sem. Ennél a pontnál szemrehányóan állapítja meg KyriM kormánymű programja, hogy Nókolaj Nikolajevios n«gy- herceg hívei rendkívül reakciósán gondolkoznak, annyira, hogy még az elkcmmunizált földbirtokokat sem akarják a parasztoknak átengedni. Az eres, pártok féléét álló központi hatalom csak a tervényes és örökletes monarchia lehet. Megállapítja ezután a program, hogy Kyrill Vladimirovics nagyherceg a cári trónon nem követné a bosszú cs a büntetés politikáját. Programja az igazi nóppoliíika programja lenne a következő főpontokkal: Tiltakozás minden külföldi beavetkozás ellen *z orosz belső ügyekbe. Felfogása szerint a kom- ramisSa párt politikai irodáinak diktatúráját ez orosz népnek magának kell megd öntenie. Tiltakozás minden bosszú és büntetés eliten a kommunista uralom alatt elkövetett eselekmén yekért Fcnterfása mindazoknak « néphatóságoknak, amelyek keletkezésüket valódi síiiks égtetek- nek köszönhetik. Csak azokat az intézmény okéi akarja eltörölni, amelyok az emberi leiket bemocskolják. A rend helyréé Hatásának vezetőelve a cári program szerint az lenne, hogy Oroszország egész népe esc gének mddet kell adni az állami életben 'aló r fezt vételre. Oroszországban gyakran hallani ma a jelszót: a cár és a szovjetek, de kommunizmus nélkül — és ebben a jelszóban maga a cár sem lát elleaií- mondáet. A parlamentarizmus már rég lehetetlennek bizonyult azokban „z áliamokb tn, amelyek erős kormányzathoz voltak hozzászokva. Oroszország sem várhat semmit a jövőben a pariamenteriz- Évűstül. Még kiesebbet várhat az ország a jobb-, ragy baloldali diktatúrától. Olaszország a lak Ossághoz idegen zsarnokok uralma alatt nyög; magával a ezövjetrendszi&rrel a nép mór megbarátkozott és ezt nem is lehet többé megsemmisíteni. A szovjetekben azonban pártatlan helyi politikusoknak kell részíven ni ök akik az állami életet. *u- d Isiíkkai és tapasztalataikkal élénkítik. Falusi, járási, kerületi és korraányzósági szovjetek nemzeti alapon és az időszdcon'Idnt egybehívandó nagy orosz ezovjeíkougrenszus volna az az organizáció, amely a jövendőbeli orosz cárt népéhez közel hozhatná megszüntetné a tulhatalmas bürokráciát, vagy valamilyen privilegizált népréteg uralmát. Kyriill nagyherceg programja ezután részié- J tea a „szovjetmonarchia" alkotmányát- A nemzetiségeknek messzemenő területi önkormányzatot akar biztosítani és teljes szabadságot- A parasztok által birtokba vett földbirtokokat KyriM nem akarja visszavenni. Az uj parasztbirtokok területét, a parasz'szcvjetek lennének hivatva megállapítaná s az ő dolguk lenne az uj földbirtokosokat törvényes dokumentumokkal ellátni A károsult földbirtokosoknak uj területeket, jelölnének ki Szibériában, Turkoszfeínban, vagy más, kevésbé lakott területeken. A nyolcórai munilcanapot továbbra is fenn akarja tartani, fejleszteni kívánja a szakmai érdek- képviselete kot és a mumkáslest ül eteket A gazdaintédkedéseá: Teljes vallási türelmi politika Fel- világosod ott és független törvénykezes. Az áJlam- hdvatalok betcítéséuéű teljes egyenlőség a lakosság minden rétege számára- Messzemenő népnevelés és szakmai kiképzés. A parasztok ellátása gazdasági felszereléssel és állatállománnyal. A szeszes italok árusításának kor’átoziása. Választójogot csak a valóban dolgozók kaphatnak. Az Indirele: adóterhek csökkentése. A sajtó és a nyilvános élet teljes szabadsága, a vasúti és postatarifák mér- eékléee. Ingyenes orvosi kezelés biztosítása mindazoknak, akik a kommunizmus idején súlyos betegségeket szereztek. A program végül hangsúlyozza, hogy Kyrill nagyhercegnek elhatározott szándéka mindezeket a pontokat hűségesen megtartani és meg van győződve arról, hogy Oroszország régi hatalmát helyre tudja állítani. Kramár lapjának udvariatlansága Hasarvk elnökkel szemben A Národni Listy interjút kapottá köztársasági elnöktől és Kramár utasítására nem tette közzé Prága, d-scember 30. A Lidové Noviny írja: Karácsonykor a nemzeti demokrata Národni Listyben meg kellett volna jelennie egy interjúnak a köztársasági elnöktől, amelyet a szerkesztőség egyik tagja, valószínűleg Kramar előzetes beleegyezésével, kért az elnöktől. Az elnök, jóllehet a Néróim Listy már hosszú ideje támadja őt, fogadta a szerkesztőt, a feladott kérdésekre vá'aüzoH és piegongedie, hogy ezt a beszélgetést közzétegyék. Az interjú azonban ennek dacára • sem jelent meg a Národni Listyben. A dolognak az az oka, hogy Kramar képvlssjő az utolsó pillanatban megtiltotta az interjú kinyo- inatását A Národni Listy ezzel súlyosan megsértette a köztársasági elnököt NOTESZ Irta Márai Sándor Megnyílik Prága legszebb szórakozó helye Restaurant Riffault British Dancing Pára legkitűnőbb konyhája Original American Jazz Szenzációs program Naponta, ötórai tea teke* programmal. DIRECTION TEDDY. Paris, decemberben. A halhatatlanok A Francia Akadémia tagjairól az egész világ tudja, hogy halhatatlanok. De hogy maguk az Akadémia tagjai milyen kevéssé bíznak ebben a kalíhata Hanságban, az most nemrég derült ki megint egyezer, Richepin elhalálozása alkalmából. Richepin tudvalevőleg hordta a zööd frakkot, s társai a zöld frakkban nagy nemzeti temetést csaptak neki, lovakkal, miniszterrel, gyertyákkal és akadémiai kísérettel. A kívülálló azt hihetné, hogy az akadémiai exisztencia legszebb pillanatai közé tartozik, mikor egy ilyen halhatatlan utolsó útjára kisérhet egy másik halhatatlant, aki mégis meghalt Az elhunyt helyébe uj tagot lehet választani, a sírnál beszédekkel lehet kitűnni, intrikálni lehet, szerepelni, s mindezen felül csendesen élvezni azt a letagadhatatlan fölényt, hogy ő még életben van, mig a másik már halhatatlan. Azok a francia vigjáiékok, amik a „zöld frakk4 S *’ viselőit iöbhé-kevésbé intri'kus trolinknak iparkodnak beállítani, bizonyára túloznak. Flers és Caillavet urak is szenilis aggastyánok gyülekezetének jellemezték az egész akadémiát, míg Caillavet ur el nem ha- lálozott s míg Flers ur fel nem húzta maga is az aranypálmás zöld frakkot. Kétségtelen, hogy az Akadémia tagjai nem fiatal emberek. S van valami meghatóan mulatságos abban a fogadalomban, amit éppen Richepin halála alkalmából teltek a zöld frakk aggastyánjai, s amit egy indiszikról újságíró nem szegyeit a világnak kiteregetni: Parisban t. i. különösen nedves, locskos, grippós, egészségtelen a tél. Azt a száraz, kemény hideg időt, amiben mifelénk jól kifagynak félidőn a halottak, itt nem ismerik. Télen temetésre menni Pári&ban biztos betegség. Az Akadémia halhatatlanjai tehát bizalmas nyilatkozatot írtak alá, hogy kölcsönösen nem tartanak beszédeket egymás temetésein. Hogy gyorsabban menjen az egész ... — Rendben van, télen — mondta az in- diszkrét újságíró az Akadémia doyenjének. — De nyáron?... — Nyáron? — felelte szégyenlősen az öreg ur. — Nyáron napszurást lehet kapni. S a fogadalmat a zöld frakkos öregek szigorúan betartják. Mert hiába a halhatatlanság minden csábja, az öregek azt tartják, hogy ami biztos, az biztos: inkább egy kis idővel tovább halandónak maradni itt a földön, mint átköltözni a halhatatlanságba, ami részben bizonytalan, részben végtelen. Az alma és a nő Az elzászi csirkefogé, aki néhány hónapja. szemfényvesztő ügyességgel lopta ki a Ohantilly-i kastélyból a híres, legendás rózsaszínű gyémántot, ezt a felmérhetetlen értékű történelmi kincset, horogra került. A Boulevard Strasbourgon egy hotelszobában megcsípték őt is, a gyémántot is, a pajtásait is. „Húsz esztendő rossz” — mondta szomorúén, ellenbe rés nélkül, mikor vitték a dutyiba a rendőrök. Ez a gyémánitos legény a romantikus betörők közé tartozott, aki inkább csak Tart pour 1‘arí lopta el a híres követ, amivel elkezdeni nem is nagyon tudott mit, mert az egész világon minden ékszerész megismeri a színéről, még akkor is, ha darabkákra tördelik szét. Be is vallotta, hogy inkább csak kötelességérzetből lopta el a követ; egyszer | Cbaniiílyban sétált, s feltűnt neki, hogy a | kincset fogyatékosán őrzik. A gyémántot aztán hazavitte a hotelszobába és törte a fejét, hogy mit csináljon vele? Végre is kiagyalta azt a megoldást, hogy legokosabb lesz, ha a nagy kárbunku- lust elrejti egy almába. S igy is cselekedett, kifúrt egy szép, piros almát, a magok helyére elásta a követ, az almát a kofferbe zárta és hónapokig nyugodtan sétált Parisban. Nem gondolt arra, hogy az alma a férfinek klasszikusan rossz kabala, mert az almát megkívánja a nő s az idillből azonnal bűnbeesés lesz, pallos, arkangyal és száműzetés busz évre. Ahogy most is történt A nő, aki megkívánta az almát, szobalány volt a hotelben, vixelés közben fölfedezte a nyitott koffert, a kígyó tanácsára érdeklődni kezdett, gusztust kapott az almára, beleharapott, a fogát beletörte valami kemény, rózsaszín üvegbe, jajgatva szaladt a hoteleshez, a hoteles a rendőrökhöz, akiknek már nem i« jutott más tennivaló, mint zsebrevágpi a gyémántot, lefülelni a tettest s homlokukat babérral övezr ni, ami nagyon csinos látvány. Ha a nő nem kívánta volna meg az almát, akkor egyrészt mi most valamennyien a Paradicsomban ülnénk, másrészt az elzászi ur nem ülne busz évei a börtönben. Szc/moru, de igy van. A hetei Valami R/iohepinről. Most. hogy megholt, mindenki megemlékezett róla. A legkedvesebbet Matirioe de Walleffe irta, aki kortársa volt és intimusa: Riohepiin egyszer, a századforduló elején, pénzhez jutott, háromezer frankhoz, és mint tudásszomjas ember, azonnal vonatra ült és utazott Hágába. Nyolc nap múlva visszajött. — Milyen volt Hága? — kérdezte de Walleffe. — Gyönyörű — felelte lelkesen Richepin. — A múzeumot láttad? — A múzeumot? Nem. — Hágában voltál és nem láttad a múzeumot? — Ijedezett dé Walleffe. — Hát mit láttál tu1 ajdónképpen? ... Tudod — mondta elgondolkozva Rí- ohepin — én éjiéikor érkeztem meg Hágába. Akkor kocsiba ültem és azonnal elmentem egy hotelbe. De ebben a hotelben annyira tetszett nekem minden... az egész... tudod, olyan jól éreztem magam ... igazán, páratlan volt... Hát ott maradtam nyolc napié, amig a pénzem tartott, ki se mozdu’tam. Aztán, mikor elfogyott a pénzem, visszajöttem. Elgondolkozott: — Azt hiszem, nem is hotel volt — mondta még bizonytalanul. xx 100 oldalon, csodás frusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve Hont meg n Tansifüles nvnszMcn és eovéb csoda történetek, ára csak 12 korona. Megrendelhető lapunk könyvosztályában. 1926 december 31, péntek. A pengő és név-válfajai (Műfordítóé, ügyelve a kiejtésre 6* t&rtcnebnd padicáókra.) Budapest, december vége. Amint méltóztatnak tudni, a pengő december 27-én életbe lépett . . . Természetesen talán “fölösleges is volna megjegyeznem, hogy nem nálam lépett életbe — mert hogy az ördögbe lépjen nálam valamiféle pénz 27- én, azaz huszonhetedikén életbe — mert hiszen nálam nincs az a font, vagy dollár, amelyik 3-án túl tartaná magát, pedig úgy olvasom az újságokban, hogy egyéb helyeken, a tőzsdéken jól tartott. No de nem erről van szó . . . Természetesen a pengő elnevezés az magyar és mivel illetékesek nem gondoskodtak, hogy más névvel is ellássák, hát gondos- kodtam én. Felkerestem nehány műfordítót és hites tolmácsol, hogy mire is lehelne a pengőt fordítani. A tolmács kijelentette nekem, hogy a pengőt nagyszerűen lehet bevásárlási célokra fordítani és többet nem volt hajlandó nyilatkozni. A műfordító pedig le•* szögezte, hogy ö kizárólag a pengő hovajordításával foglalkozik, a fordításával egyáltalán nem. Ilyenkor az olyan ember, mint én, aki szerelne újévre mindenáron az olvasóközönségnek valamit adni — ha már pengőt nem adhat — hát ad pengő névsort. Az élő nyelvek közül csehül: pengicsek, pengarcsik, románul: pengasiu, pengescu, pen- gianu, szerbül: pengovics, pengics, horvátul: pengulac, oroszul: pengov, pengovna, lengyelül: pengevssky, svédül, pengerlöf, norvégül: pengjőr, pengjord, dánul: pengerhavn, bolgárul: pengoff, németül pengcrschmidt, penger- burg, portugálul: pengez, spanyolul: pengella, pengaluzia, pengoreador, olaszul: pengőimig pengicelli, angolul: pengerson, pengerstreet, franciául: pengoleon, pengoir, finnül: penga- levala, yankeeül: pengington, indül: pengala- barna, kínaiul: peng-ing-csong, törökül: pen- ülbül, pengüladzsin. A holt nyelvek közül héberül: pengohes, pengoj, pengosher, ógörögül: penganlopulos, pengofantos, pengonidas, latiniü: pengius, pengilitis és magyarul: pengő. A magyart azért számítom a holt csoportba, mert a pengő a legtöbb megszanált magyar ember számára már mikor megszületettt meghalt. Buda László. Hirschl kommunista képviselőt megfosztották mandátumától Prága, december 30. A választási bíróság szerdán Háoba Emil dr., a legfelsőbb közigazgatási bíróság elnökének vezetése mellett tárgyalta a kommunista pártnak Haken képviselő által beterjesztett kérvényét Hirschl képviselői mandátumára vonatkozólag. A beterjesztés szerint Hirschl julius 29-én aláirt egy reverzálist, amelyben kötelezte magát, bog}7 pártja felszólításéira lemond a mandátumáról. Ezt a reverzálist azért Íratták vele alá, mert becstelen ténysk elkövetése miatt kizárták a pártból. Hirschl ugyanis nem számolt el sztrájkpénzzel, melyet 1925-ben átvett. A választási bíróság hosszabb tanácskozás után megfosztotta Hirschlt mandátumától. Helyébe Skola Ferenc strakonici asz telesse géd kerül a kép- viselőkázba. — Szent Alajos fejét tartalmazó urnát Rómába szállították. Rómából jelentik: Gföil* ner linzi püspök Rómába érkezett és az Ani- maban szállt -meg. Holnapra várják 25b osztrák akadémikus és középiskolai tanuló zarándoklatát a Szent Alajos ünnepre, melyet a pápa december 31-én a Szent Péter templomban tart. A zarándoklat összeesik a kölni és a bajor diákok zarándoklatával. Egészben véve a világ minden tájáról 0000 d'ák érkezik Rómába. Hétfőn Castiglioneból Rómába hozták azt az urnát, amely Szent Alajos feiét tartalmazza. Az urnát ünnepi menetben a Masstmo-palctába vitték, ahol szemlére te- szik ki. ______________ ____________ 4 A fejjblztosabb < és íeejanyírabb J cső toüdó < hashajtó , FlUs-aka.: J Vilr :s Rák f£w « Bratislava fw Jölm ára 3 6CK&. J _________ 5
