Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-30 / 295. (1333.) szám

1926 december 30, csütörtök.

,wa^-7V\A<#AT^mwj£r>

Semmi, csak az órák

Irta Márai Sándor

Páris, deceimiberben.

ÍA/bban a voüt mészárszékben, atool most irodalmi filmeket mutatnak be, a „Stúdió des Ursulins“-ben esténként negyvenöt percen keresztül bemutattak most valamit, ami talán mégse úgy film, aihogy eddig ismerjük, nem dráma és nem vígjáték, nem oktatás és nem természeti fölvétel. Cselekménye nincsen, bár tele van történéssel, — nincsen cselekménye abban a szomorú értelemben, ahogy az amerikai gyárak a filmesei efoményt ráerőszakolták a publikumra, megfelelően a cenzúrának, anélkül, hogy színész és mozi- szerző szükségét éreznék cenzúrát követelni egy cenzúrával szemben, ami legjobb utón van lelamerikaiasitami a világízlést egy bor- nirt helyzetkomikummal s a világpublikumot elérzékemyiteni egy olyan együgyü morál tanulságaival, ami fölött már a kirendelt rendőrhivatalnokok is kezdenek elaludni. Egyszóval abban a kegyetlenül ostoba üzemben, ami ma filmeket csavar a világon, született egy uj film. Ciime: „Semmi, csak az órák". A film Parisban készült, fiatal emberek vették föl, s nem került egymillió dollárba, még frankiba se. A volt mészárszékben mutatják be, intelligens publikum előtt, mert másféle elalszik, ha a nagy filmekhez szokott különben.

Ez a film, ez a cselekménytelen színjáték, ez a történést el en cselekmény, ez az izgalmas természeti fölvétel nem egyéb, mint keresztmetszet a mai Párison. Ha egy testet keresztülmetszünk, látjuk, hogy miért fekszik a gyomor a szív alatt. Ez a film se mutat egyebet, csak Páris gyomrát és szivét. Ennek a filmnek a kéziratát egy nagyon erős önkritikával rendelkező kritikus írhatta csak s a fotográfusa ennek a filmnek egy lírai költő, aki tinta helyett objektiwel Írja a verseit. A film nem magyaráz, nem hat meg, nem rikat és nem nevettet, nem indokol. Végre egy film, ami csak megmutat: azzal a kegyetlen közömbösséggel és objektivitással, aihogy csak az objektív tud mutatni, ahogy irő csak a legérettebb stádiumban tud írni s amilyen személytelenül festő talán soha nem tud festeni. Azzal a jéghideg közönnyel és pontossággal emeli ki a tárgyakat, történéseket, sőt a negyedik dimenziót, az időt a. világból, ami az alkotóművészt vagy sárga irigységgel, vagy menthetetlen ellenkezéssel tölti el. Olyan ez a film, konstrukciójában, szavaiban (nem szövegében, mert szövege nincs), banguilalábam, mint egy uj vers, egy kissé Whitman, s nagyon sokszor Apollinaire. Pátosz nélkül, egyszerűen mondja el az órák történetét Párásban, szinfétikusam egymás mellé rakva a következő elemeket:

Egy lakkcipős láb lép ki egy autóból. Egy baba, amilyet a Perroquet-mulatóban osztogatnak a hölgyvendégeknek éjfélután, kiesik az autó nyitott ajtaján, az utcaié görgeti le a kanálisok felé, két patkány kíváncsian veti rá magát a fest éke s babára, meg- szaglásszálk, nem értik, engedik úszni tovább. !A „Matin“ rotációs gépe elindul. A vágóházban letaglóznak egy ökröt. Egy ház ébred, kicsapják az áblaktáblákat, két kar nyújtózik ki a reggeli nap felé. Egy öreg ember keze reszketve nyúl egy selyemharisnyás női térden a harisnyákötőböz, — megijedtek? — premier plán: a reszkető kéz egy öreg kirakatrendező keze, aki valamelyik külső boulevard kirakatában öltözteti a viaszbabákat. A hidak alatt ébrednek a csavargók. (Ismerem és láttam őket, a felvétel nem Bfteiierben készült, s emberekről és emberi szenvedésről a maga huszméteres, knapp rövidségében többet mond el, mint egy hosz- szu szociális regény.) Egy budoiirban a masz- szőr dögönyöző két keze és egy szép női hát. A taxisofőrök, ezrivel, indulnak ki a garázsokból. Egy matróz és egy leány részegen és átlumpoiltan nézik egy hídról a Szajnát. Két biciklis rendőr szalad egy sapkás fiú után. Egy elegáns ur kitűnő mozdulatokkal eszi a hajnalban letaglózott ökör combjából a bifsteket. Minden pillanat más, egy kávé- ház, egy metróállomás, egy bankpénztár, a börze, a forgalom, egy színésznő próbál, egy szónok a száját tátogatja a parlamentben, valakit elüt a villamos, egy repülőgép startol, napilapok, napilapok, minden órában egy másik, egy prémbundás ur óvatosan benyit egy maison ajtaján, meztelen lábak szaladnak fürgén egy lépcsőn, a forgalom, Savon Oaduim, kispolgárok temetnek valakit,

Háziasszonyok fiigyeimébe!

Con'iserie KOLUMBIA cukrászda Banská Bystrica, Szlovenszkó,

ajánlja naponta frissen készült special süteményeit, nevezete- «"n , Kolntn!Mn“ vegyes süteményt K(?v dohoz ára csak 20 korona. Gyüz'id:'6n meí a „Kokimbta" fino-n sütemény gyártmányairól. Szétküldés mindennap postán, utánvít mellett.

Martlnka István cukrász.

egy ember szomorúan ül egy pádon, egyre sebesebben, minden, ami ebben a városban történik, összefüggés nélkül, magyarázat nélkül, villámgyorsan egymás mellé rakva az egész élet, s egyre gyorsuló tempóban, a végén mindez már osak vonalak és árnyak kavarodása, aztán lassabb a kép, munkások

lassú menetben egy gyárkapu előtt, egy ház egy sikátorban, a kapu fölött a megvilágított szám: „36“ — fásultan és görnyedten adják a látogatók egymásnak a kilincset, szombat este van, a Szajna fölött az első lámpa kigyullad. Slussz.

A legértelmesebb és legizgalmasabb filmek egyike, amit valaha csináltak. Megrendülve hagyja el a néző a volt mészárszéket A vers egy uj, őszintébb formáját ismerte meg.

Szántó György: Bábel tornya

— A Prágai Magyar Hírlap uj irodalmi regénye —

Ebben a mélyen elgondolt regényben két ember építi Bábel tornyát: a tatárok nagy Kánja és János, a magyar művész, aki az Anzelmus mester flandriai művészetét hozza Magyarországba. A fák azonban nem nőnek a égig és Isten nem változott az Idők kezdete óta. Valamint akkor, az Idő legelején összezavarta a Bábel tornyát építő emberek nyelvét, úgy most is ebben a történelmi időben lesújt a tatár Kánra, aki any- nyi vérpazarlás és győzelem után mégis kénytelen szégyenszemre eltakarodni Esztergom vára alól, amit bevenni nem tudott és az egész tatárjárásból nem marad pusztulásnál egyéb: Bábel tornya romjai. Szántó György hatalmas vonalakban tornyositja elénk ezt az uj Bábelt és Esztergom megvívásának leírása mesterien sikerűi ennek a vak látnoknak, kinek vaksága mögött az élet hihetetlen színekben pompázik. A kán és udvara, a szertartások, az intrika, a hittel viaskodó tatár lélek úgy van megírva, hogy megfeledkezünk a regény történelmi köntöséről, mert az alakok a Ma emberei és lelkűk a mai Ázsia lelke.

A másik Bábeltornyának összeomlása János művész tragédiája. Aki elment Magyar- országból messzi külföldre, hogy a gótikus Ívelések misztikumában találjon formái a maga nagy ihletés elgondolásai számára. És itt találja a nőt is akkor, amikor a mester dicséri azt, amit alkotott és a magyar tanítványnak nagy jövőt jósol. Bábeltornya: éppen ekkor is itt, dicsősége felé törtetve, magasztos bizalomma• eltelve, kezeivel a gót ivek glóriája után nyúl és éppen itt és éppen ekkor, a katedráiig glória melletti csapszékben leli meg Uildurt, azt a különös nőt, akit magával visz, akit részeg zsoldosok markoló kezeiből ragad ki s feleségévé tesz és akit elhoz magával az ősi házba és aki szégyenét és vesztét okozza. Bábeltornya: ez az istenített és imádott nő, a nagy művész felesége elárulja, megcsalja, mert a várispán hatalmas, délceg termetű férfi és János csak művész — álomjáró. így a Szántó regénye az első sortól végig emelkedés a Végső Jelé- Kettős tragédia: a művész tragédiája a világban és a világi emberek közt és a világ tragédiája, amely önmagát mar cangolja halálra, harakirit követ el önmagán és nem nyugszik addig, amíg mindaz, amit. önmaga épített, romokban hever. És a tragédiák bére —: Szántó ott is, ahol a Netovább állítja meg az irót, tud egy fordulatot, amellyel a tragédia újból kezdődik, mert János a határról visszafordul és meglátván a, pusztítást, gyalogszerrel megindul, vissza a letaposott országba, amelynek most az építők hitére van szüksége. János a szeretet és a hit székesegyházát újra fel fogja építeni és hinni fog a hitben és a szerétéiben, bár tudja, hogy az embernek művészi alkotásából újra Bdbeltornyot fognak csinálni. Mégis — és ezzel a magasztos Mégissel, amely a mai ember hite, záródik ez a nagyszerű korrajz, a minden korok rajza.

„Alea iacta esti”

Gajda felveszi ellenségeivel az éleiitaláigfarcoi

A lefokozol! tábornok nyalt levele a ,Bolseviké Osvobozenl-(nek — A „Národni Osvobozeni" magára veszi Gajda kirohanását — Szabálytalan volt a fegyelmi bíróság összeállítása T

Prága, december 29. Amikor a nemzetvédelmi minisztérium fegyelmi bizottsága kihirdette kemény Ítéletét Gajdéval szemben, akit megfosztott tábornoki rangjától és nyugdijának huszonöt százalékától, a közvélemény általánosságban azt hitte, hogy ezzel mindenkorra lezárultak a Gajda-affér aktái és ez a fiatal, alig 34 éves, óriási karriert befutott és oly gyorsan a lejtőre jutott szerencsefi többet már rém fog szerepelni a nyilvánosság

előtt Azonban Gajda nem az az ember, aki elhallgatna, sőt most lesz csak alkalma szabadon ténykednie és ellenfeleivel harcba szálla- nia. S ezt a harcot Gajda már meg is kezdte. Több laphoz, igy többek között a fascista Mo- ravská Orlicéhez, valamint a Slovákhoz nyílt levelet intézett közlés céljából, amely levél a „Bolsevické Osvobozeni“-nek ( a légionárius Národni Osvobozcninek) szól.

Gaída hadüzenete Benes légionáriusainak

A Národni Osvobozeni légionáriusaihoz szóló levél többek között ezeket tartalmazza: — Jól tudjátok, hogy már régóta ismerlek benneteket és azt is tudjátok, mennyire becsüllek benneteket. Ezt könnyen megállapíthat játok a Nemzeti Muzeum orosz-legionista archívumában. Már 1918-ban megismertem ténykedésteket Szibériában, a hadseregben. Figyeltem romboló munkátokat, láttam, hogy hitetlenek vagytok és a nemzettel szemben becstelenek. Mint katona és parancsnok egyszer ezt a megjegyzést tettem:

1. Polgári ember mindig lehet nagyon jó katona és jellemes polgára az államnak, ha nemzeti szellemben nevelik és ha hisz Istenben. 2. Polgári ember lehet igen jó katona, ha ezek közűi legalább az egyikkel rendelkezik, ha vagy vallásos, vagy pedig nemzeti nevelésben részesült.

Akinek azonban Istene nincs, az nem is érezhet szeretetet hazája iránt, hanem csupán a humanizmus jelszavaival s bolsevizmussal, a hitetlenséggel játszik. Az ilyenek rossz polgárai az államnak, de elsősorban rossz katonák, romboló elemek, akik minden jót tönkretesznek. Ti valóban ilyen célért dolgoztatok és ebben az irányban tényleg nagy eredményt értetek el.

Szétzüllesztettétek o,z orosz légiót, örökre megtépáztátok a jóhirnevét, ti voltatok okozói a nagy Rozin halálának ét ti alkottátok meg a jellemtelen ember típusát. Nekem két tulajdonságom volt: Istenem és a hazám iránti szeretetem. Ezért álltam utalókban és ezért szövetkeztetek a pokollal és a sátánnal, hogy az engem törkrelegyen, beszennyezzen úgy, hogy soha többet tiszta ne lehessek. De elfelejtették, hogy én Gajda- Geidl vagyok és nincs olyan erőtök, amellyel engem megsemmisíthetnétek. Az általatok rámzuditott piszkot is le tudom mosni, mert az csak külsőmet érte. Csak egyben nőttetek túl rajtam: a raffináltságban és a bosszuállás- ban.

Ti tisztavérü bolseviki, szocialista-reálista légionáriusok, ti robbantottátok szét a légiót, ti szolgáltattátok ki Kolcsakot a bolsevikeknek.

Ez örök szégyenfoltja marad a légionáriusoknak. Sárba tiportátok a vörös-fehér zászlót és helyébe a vöröset tűztétek. Hat évig lankadatlanul dolgoztatok azon a komplotton, hogy engem, a ti gyűlölt ellenségeteket, bolseviknek deklarálhassatok. Megkíséreltétek, hogy engem 34 éves koromban élve eltemessetek. De elfelejtettétek, hogy az én fajtám szívós. Alaposan tévedtetek mindnyájan.

Ez még nem a vég. ez még nem jelenti azt, hogy feladom a harcot. Ellenkezőleg, az csak most kezdődik a párviadalunk: harc a becsületemért, harc az államban váló rendért^ harc a nemzeti eszméért^ életFrancia nagyvendéglő

Sect-Pavillon

PRAHA I., Rybná 5.

Nagyszerű decemberi műsort ad és

Fényes Szilveszteri Programot

készit elő.

American Hall Tabarin

21 óra Kezdet 21 óra

Páholyokat és asztalokat előre megrendelni, naponta 8-24 óráig az etablissement irodájában, Prága I., Rybná-u 5. lehet.

Telefon 20819. Telefon 20819.

halálharc a ti szétzüllesztő munkátok ellen, a demoralizáció és a jellemtelenség ellen.

Alea iacta est Személyemet néhány évre háttérbe szorítottátok, most azonban rájöttem arra, hogy minden erőmet föl kell áldoznom az ellenetek való harcban még hogyha a családomat a nyomorba taszítanám is. Nem felejtem el, hogy nagy raffináltságotokkal még az ez évi karácsonyi ünneptől is megfosztottatok, attól az ünneptől, amelyet az egész világ a béke, a nyugalom örömnapjaként ünnepel. Gonoszok vagytok. Ennyit az öreg év befejezéséhez.

A Národni Osvobozeni Gajda szavaival vág vissza

A légionárius Národni Osvobozeni ugyancsak teljes egészében leközli a hozzá intézett nyílt levelet s ehhez az alábbi megjegyzést fűzi.

— Bolseviki Osvobozeni alatt valószínűleg a Národni Osvobozeni értendő. Gajdénak azonban világosabban kellett volna támadásait címezni. Ha már élet-halálharcot hirdet, mit törődik ő egy bünfenyitő eljárással, melynek során egyes emberek alkalmat adhattak volna neki, hogy bebizonyítsa azt, hogy ők okozták Rasin meggyilkolását. Ez az első megjegyzésünk. Ha Gajda politizálni akar, úgy tanulja meg először a határozottságot és nyíltságot. Az egész csak bombasztikus agitáció, amivel fascista híveire akar hatni. Gajdával nem akarunk és nem fogunk polemizálni. Csak rámutatunk arra, ami 1923 szeptemberében a pozsonyi légionárius kongresszuson történt.

Már akkor hazaárulásai vádolták.

Gajda már altkor láthatta, hogy a köztársaság közélete egészen más és hogy a nép bizalmát egészen más eszközök1’el kell kiverekedni, ő azonban nem okult. A lap ezután Gajdának azon kijelentésére, hogy ők okozták volna az orosz légió szétzüllesztését, idézi Gajda szavait, miket 1923-ban a pozsonyi légionárius kongresszuson elmondott. Gajda ekkor a következőket mondotta:

— Határozottan a légió lebecsülését jelentené, ha eltitkolnák azt a történelmi tényt, hogy a légió válságát a szibériai reakció^ és a tragikus lázadás idézte elő. Emlékirataiban is megjegyzi Gajda, hogy 1919-ben ő szintén részt vett a lázadásban Kolcsak diktatúrája ellen és megindokolja azt is, hogy miért javasolta a szociál- forradalmár Jakusevvel, Moravskyval és Krakowieckivel együtt ezt a lázadást. Azonkívül azonosítja magát Pawlu és Girsa memorandumával, melyek élesen elitélik Kolcsak uralmának bűntényeit.

A légionárius lap ezeket az idézeteket ugyancsak közli.

Formahibák történtek az elitéiésnéi?

A Gajda eset ismét felborította a cseh közvélemény nyugalmát. Vannak egyes pártlapok, melyek pártfogásukba veszik Gajdát. A cseh néppárti Lidové Listy például azt Írja, hogy a fegyelmi bizottság, amely Gajdát lefokozta nem volt törvényes összeállitásu. 1926- bar? a fegyelmi előírások alapján az alábbi tábornokokat nevezték be a fegyelmi bizottságba: Drobny, Csecsek, Gajda, Skvára, Nosal, Fischer, Pesek és Kunc. Azonban az a fegyelmi bizottság, amely Gajda ellen az ítéletet hozta a következő tagokból állott: Drobny,

Binkó, Vozsenilek, Havel és Plzák, vagyis a rendes fegyelmi bizottság tagjai közül csakis Drobny szerepelt. Azonkívül a fegyelmi bizottságnak két tagja: Binkó és Havel nem voltak ugyanabban a rangban mint Gajda, jóllehet az előírások szerint csakis magasabb, vagy legalább ugyanoly rangú tiszt Ítélkezhet egy másik tiszt fölött.

Ez az eljárás, Írja a lan, egyáltalában nem felel meg az előírásoknak és jó volna megtudni, hogy miért játszották ki éppen ebben az esetben a fegyelmi szabályokat.

3