Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-29 / 294. (1332.) szám

*»M£<5lxAlV y tASürTCAR-rilKliA^

iö2b docombcr 29, szerda.

4

püspököket kívánhasson. Szlovenszkó katoli- kusságának legalább egyharmada magyar. A nagyszombati apostoli adminisztratura területén, a rozsnyói és kassai egyházmegyékben a magyarság jelentckery kisebbséget alkot Magában az esztergomi főegyházmegye ideszakadt részében több mint 350.000 katolikus magyar él. Ennyi lélekszámból két nagy püspökség is kitelnék. Mindezeket a püspökségeket a magyar királyok alapították és javadalmazták —' részben akkor, amikor Szlovenszkó északi része még jóformán lakatlan volt Ha a csehszlovák kormány a jog és történelmi igazság alapjára helyezkednék, önmagának kellene kívánnia, hogy ennyi magyarság megnyugtatására 2—3 magyar püspök neveztessék ki.

A mai viszonyok közt persze erre hiába várunk,

Hol ős miben keressük tehát az orvossságot?

A katolikus magyarság eminens jogainak védelmére és sérelmeinek orvoslására elégedjünk meg egyelőre azzal, amit az adott viszonyok közt elérhetünk. Ez lenne a magya- roklakta, nagy terület részére (Pozsony és Nyitramcgyék déli része, Komárom és Esztergom megyek, Bars és Hontmegyék déli része) apostoli vikariátus vagy az adminisztratura létesítésére. Annak idején Jantauseh apostoli admirisztrátor m<=g.gérte, hogy magyar \ikaiiátust létesít Ígéretét azonban be nem váltotta. Ilyen vikariátussal különben úgy sem érhetjük be.

Nekünk egy apostoli vikáriusra, vagy adminisztrátorra van szükségünk, aki teljes püspöki joghatósággal kormányozza a reá- bizott területet,

A jelenlegi apostoli adminisztrátor ngyis a régi esztergomi és nagyszombati vikariátus- ből alakult A római dekrétum egyenesen a nagyszombati vikariátusról szól. Ha a régi esztergomi vikariátus magyarlakta részéhez hozzácsatolnák a nagyszombati vikariátus magyarlakta területeit, az egyházmegye déli részein az uj apostoli adminisztratura köny- nyen létesíthető lenne, pl. központi fekvésénél fogva Érsekújvár székhellyel. A vegyes nyelvű vidéken a hovatartozandóság kérdését akár népszavazással is el lehetne dönteni.

A katolikus magyarság ily irányú kérelme — erősen hiszem — nagyobb ellenzésre nem találna Rómában és á délszlovenszkói katolikus magyarságot is kielégíthetnéAz apostoli Szentszéknek más mód is állhat rendelkezésre, hogy a ryelvi, nemzeti és

iskolai kérdésekben, ha jogos panaszok merülnének fel, jogorvoslatot teremtsen. Oly országokba, ahol kettészakított egyházmegyék vannak, mint akár minálunk, apostoli delegátusokat küldhet, akik semleges nemzetiségűek.

Az apostoli delegátus a vitás kérdéseket megvizsgálja és döntőleg irtézkedik, esetleg a

Szentszékhez tesz előterjesztést. Nemzetiségi kérdésekben pedig, amelyek vallási téren felmerülhetnek, a jogi kölcsönösség elve alapján dönt; mely Ítélkezésének pártatlanságát biztosítja. Korántsem lehetetlen, hogy a Szentszék, ha a mai visszás állapotok továbbra is megmaradnak, azoknak kiküszöbölésére ez eszközhöz fog folyamodni

Uj törvényjavaslat

a magánalkalmaxottak egységes beteg- és nyugdíjbiztosításáról

Húszezer korona lesz a iegmagasahb rcyygdlj — Fölemelik a betegpénztári illetékeket — Az uj törvény valószínűleg csak 1928 Január 1-én lép életbe

Prága, december 2S. A népjóléti minisz- ! rériuim által kinevezett szakbizottság már több mint egy éve dolgozik a magán alkalmazóitok beteg- és nyugdíjbiztoslfá^án"k a tör-1 vényjavaslűtán. Eredetileg két javaslatot I ! terveztek, amelyek szerint különvá’aszitiák a betegbiztosítást az aggkori és rokknntbizio- sitáslóil. Most azonban megállapodtak abban, hogy

i0y egységes törvényjavaslatot dolgoznak ki, amely a két biztositási nemet közös szervezetbe tömöríti, éppen úgy, ahogy ez a munkások biztosításánál van.

Az előkészítő munkálatokat már teljesen befejezték és most osak a biztositási számadatok matematikai táblázatának kiszámítása van hátra. A táblázatokat Sohönbaum dr, már január eleién be fogja nyújtani. A magám alkalmazottakait fizetésük szerint 17 osztályba sorozzák. A legmagasabb osztályba azok fognak tartozni, akiknek 24.000 K-nál nagyobb az évi jövedelmük.

Az eddigi betegbiztosítást kiegészítik és újabb gyógykezelési lehetőségekkel is megjavítják.

A most készülő törvényjavaslat az eddigi helyzettől eltérően lényeges változásokat tartalmaz az aggok és rokkantak biztosi- | tásábam is. Az 1920. évi törvény szerint a I legmagasabb biztosítási osztályba tartoznak mindazon hivatalnokok, akiknek 9000 K-nál magasabb az évi fizetésük. Ezt a jövedelmi határt most 24.000 K-ra emelik fel.

Minthogy az aggkori illetékek a fizetések 75—80%-át fogják kitenni, ennek következtében az elérhető nyugdíj az oddigi 7200 K-rdl fölemelkedik 18.000- re, sőt egészen 20.0C0-re. Az aggkori biztosítás nem 70 évnél, hanem már a 65. élotévnél kezdődik.

Ha a parlament simán elfogadja a törvén v- javasíatot, rcmé’bető, hogy az már 1927 július elsején életbr,',énhet. Valószínűbb azonban, hozy csak 1928 január elsején kerül a sor a törvény vévréhállására. A betegbiztosítás eddigi havi illetéke kitett 3.60— 72 K-t. a jövőben ez fölemelkedik 3.37— 92.70 K-ig.

rint 1.90 K-tóI 40.60 K-ig terjedően. Hai A napi betegtáppénz átlag két harmada lesz a fizetésnek és pedig az első hat hétben az egyes fizetési osztályok 6ze- hét után a táppénz emelkedik 2.40 K-tól egészen 50.80 K-ig.

Azonkívül fölemelik a szülési és a halálesetre szóló illetményeket, valamint a bebiztosított hózzátaTbozók is lényeges előnyökhöz jutnak.

Jogászok!

Katona Artúr doktor

jogiszera'nárinma,

BudapssY IX., fiáday-utca 41. sz.

Előkésztés az összes jogi vizsgákra — Jegyz.etbérlet— Díjtalan tanácskozás levélben is

A cseh fascisták t.ajbakaptak

Prága, december 28. A cseh fascista szervezet prágai kerülete karácsony másod- naplán ülést tartott, amelyen tizenkét szónok állást fogdáit az ellen, hogv a fascisták külön politikai pártot alakítsanak. A szónokok javaslatot fogadtattak el a gyűléssel, amelv szerint a fascista szövetségből kizárják a következő tagokat: Snep, Kriz. Kavalir, Nerád, Bauer és Kas. A végrehajtóbizottság megbízta a szervezés vezetésével Mach főtitkárt, aki uiévkor veszi át a titkárság vezetését.

Ez a jelentés azt mutatja, hogy

a prágai fascista szervezet állást foglalt a direktórium határozatai ellen

s különösen feltűnő az. hogv Mach, aki már évek óta áll a fascista mozgalom élen. oly élesen exponálta magát a direktóriummal szemben. Egyes lapok úgy magyarázzák a dolgot, hogv

a nomzeti demokrata párt fascista vezo- tői mindenáron meg akarják akadályozni azt, hogy a fascisták külön politikai pártot alakítsanak.

Tekintettel arra. hogv a prágai kerület a direktórium ellen foglal állást, bizonyosra vehető, hogv a fascista mozgalom bomlása tovább fug terjedni. A fascista szervezetben különben na^v szláv irányzat kerekedett felül. a prágai fascisták egv másik határozatban állást foglaltak Olaszország ellen s bejelentették. hogvha netalán a iugoszlávck és az ! olaszok között háborúra kerüln.e a sor. usv a cseh fascisták a szláv testvérek mellé lógnak állni.

— A pengőszámitás bevezetése Magyarországon. Budapesti szerkeszd ősegünk jelenti teteíocon: Tegnap volt első napja, hogy az uj pengőérepónat forgalomba hozták e először bonyolítottak le üzde- teket pengőért ékben. Tiz év óta ez volt az első esel, hogy ismét órcpé-nz került a napi forgalomba Magyarországon. Mint minden újítás, úgy természetesen ez is, sok esetben meglehetős zavarokat okozott, amennyiben a régi koronaezámitáshoz szokott közönségnek hosszas munkájába került a vásárolt áruknak pengőértökre való átszámítása. Az átértékelés egyúttal újabb kisebbfoku drágaságot okozott. A zsemle, kenyér, telefon, gyufa, borotválkozás s egyéb szükségleti cikkek árait az átértékelésnél valamivel magasabb összegre kerekítették ki. így a zsemle ára 5 és fél fillér, a telefonbeszélgetés 20 fillér, csak az autótaxi olcsóbbodott 11 százalékkal. Átértékelték már a pénzbüntetéseket 8 bírságokat is. 1927 március 31-ével bevonják az összes koronaórfcókü postabélyegeket s forgalomba hozzák az uj fillér- óa pengőj edzésé bélyegeket. ;

Wallesz Jenő

MUHAR BEÁTA

Regen? (25)

— Ilány éves?

r— Huszonhárom.

■— Családi állapota?

Hajadon.

— Szüleinek feljelentésére a krakói rendőrség hozzánk fordult és kérte annak kinyomozását, hogy Muhar Beáta, aki julius hetedikén délután elhagyta a szülői házat é3 azóta nem tért vissza, nem tartózkodik-© Budapesten. Ha igen, jutassuk vissza a szülői házhoz. Mondja, kisasszony, Borz Andor adott át önnek egy levelet, melyet Som Mihály irt?

— lg-a. v ■ •

Mi történt a levél átvétele után?

— Semmi Délelőtt átolvastam a levelet és azt mondtam Borz urnák, hogy már régen megszöktem volna, de nincs pénzem. Borz ur felki- nálta az utazáshoz szükséges pénzt, de én nem fogadtam el. Mikor Borz ur.giegtudta, hogy mennyit szenvedek, azt mondta, hogy elvisz Pestre, ha vele megyek. Én azt feleltem, hogy megyek. És most itt vagyok.

— önnek nem volt joga a szülők beleegyezése nélkül elhagyni otthonát és Pestre utazni.

— Ezt nem tudtam. De miért védi a törvény csak a szülők jogát és miért nem védi a gyermek jogait is a szülőkkel szemben?

— Ezt eldönteni nem az én feladatom, ön tehát Borz Andorral utazott Pestre. Som Mihály nem irta levelében, hogy szökjék meg?

— Ha a levél a krakói rendőrség kezében van, tessék talán attól megkérdezni, hogy ml van a levélben. Én nem emlékszem mór rá.

— Feleljen arra, nem volt-e Som Mihály ts Rrakóban és nem segítette elő a szökést?

— Som Mihály itt van, talán móltőzfcassék ezt tőle megkérdezni

— Nos, Som ur, erre mit felel?

— Megmaradok amellett, hogy semmire sem felelek.

— Ha Muhar Beáta kisasszony megengedné önnek, hogy feleljen, akkor is megtagadná a

választ?

— Akkor fs.

— Feleljen arra, Muhar kisasszony, ha Rom Mihály nem is szólhotta fel arra, hogy szökjék meg és jöjjön hozzá Pestre, nem igyekezett önben ^zt a gondolatot felkelteni, hogy itt a kedvező alkalom a szökésre?

B«*áta h>gvf‘nefsedett és szinte ünnepélyes komolysággal felelte; <*.

—■ Engem menyasszonyának tekintett Som Mihály. Szereltem őt és ő is engem. Szerelmes levelet irt és egy szerelmes levél mind.g szökésre unszol, /nég ha nincs is benne közvetlen felszólítás a szökésre. Különben megengedem Som Mihálynak, hogy a kérdésre ő feleljen tetszése szerint.

— Nos, Som Mihály ur?

— Nincs válaszom.

— Mondja, Sóin ur, mi a célja ezzel a makacskodással? Annyi bizonyos, hogy a kisasszonyt megszöktette valaki önök közül. Ha ön, a vőlegény, nem ismeri ezt be, akkor a gyanú Borz Andorra hárul. Hát kellemesebb önnek ez a gyanú, mint a szöktetés magára vállalása? Abban erkölcsileg semmi kivetni való nincs, ha egy vőlegény elhozza valahonnan a saját menyasszonyát. Ebben még egy kis romantika is van. Feleljen hát.

Mihály hallgatott. Beála rámeresztene szemeit és leste, megszólal-e Mihály. Miután hiába várt erre, odafordult a fogalmazóhoz.

— Tessék beírni a jegyzőkönyvbe: Muhar Beáta beismeri hogy Borz Andor biztatására és Borz Andor segítségével szökött meg a szülői háztól, vele együtt utazott el Krakóból és vele együtt érkezett meg Budapestre.

A fogalmazó Borz Andorra, majd pedig Som Mlhályra nézett és olyan arcot vágott, mint aki nem érti a helyzetet. Mihály a fogalmazó tollát nézte és betüről-betüre követte azt, mintha ennél érdekesebbet még sose látott volna.

— Borz Andor ur beismeri, amit a kisasszony mondott?

— Mindent vállalok, amit a kisasszony mond.

— Nem a vállalásról van itt szó. Úgy történt-e amint azt a kisasszony mondotta.

— Igen, úgy történt.

— Muhar Beáta kisasszonyt tehát ön szöktette meg.

— Igen.

— Tisztában volt ennek következményeivel?

— A következményekre nem gondoltam, csak a kisasszonyra.

— Kár. Mert a szöktetéssel a kisasszonyon se segit sokat. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a kiskorú leány visszaadandó szüleinek, ha azok azt úgy kívánják. A kisasszony pedik kiskorú és a szülők visszakövetelik őt.

Beáta odalépett a fogalmazó asztalához és kinyitotta bőrtáskáját, mely akkora volt, mint egy kisebbfajta íotografáló gép. A bcrláska levelei közül kikeresett egy négyrét összehajtott papirost és átnyújtotta azt a fogalmazónak.

— Ha csak az a baj, hogy kiskorú vagyok, tessék a születési bizonyitványom.

A fogalmazó átfutotta az írást és komoly képpel, mintha a világ legnagyobb bűncselekményéről lenne szó, odaszólt Beátához],

— Az imént huszonhárom évesnek mondotta magát. Itt meg azt látom, hogy már elmúlt huszonnégy.

— Igazán csak pár nappal vagyok túl a huszonnégyen. Ennyire talán szabad volt fiatalítani magamat.

— Ez a keresztlevél mindenesetre megváltoztatja a helyzetet, ön csakugyan nagykorú, tehát joga volt elhagyni a szülői házat. És ahol nincs szökés, ott szüktetők sem lehetnek. Az ügyet ezzel be is fejeztük.

A fogalmazó felállt, Mihály, Andor és Beáta biccentettek fejükkel és távoztak.

Andor hazament, Mihály pedig átkisérte Budára Beátát. Az utón keveset beszélek. Mihály megpendített néha egy-egy témát, de Beátát nem érdekelte Mihály beszéde. Mihály megérezte ezt a fagyosságot és menni készült. Beáta elébe állt:

— Szeretsz?

Mihályt meglepte a kérdés. Különösnek találta, hogy Beáta most érdeklődik szerelme után, amikor úgy látszott, hogy minden kérdés jobban foglalkoztatja őt, mint Mihály szerelme.

— Szeretlek, mondotta Mihály, de azt hiszem, inkább szórakozottságból mint komoly érdeklődésből kérdezted ezt.

— Tévedsz. A nőt mindig érdekli, hogy szeretik őt és a te szerelmed sohasem foglalkoztatott annyira, mint most. Tudnom kell, hogy szeretsz-e, mert rendet akarok teremteni érzelmeim közi Ha azt felelted volna, hogy nem szeretsz, sirva fakadtam volna. De le azt mondtad, hogy szeretsz s én most már tudom, mi a tennivalóm. Mihály, én nem szeretlek. Nem tudlak többó szeretni. Hogyan is szerethetném azt, aki szeret és mégis úgy viselkedik, mint te. Valakit, aki nem szeret, szerelemre lobbanthatok és meghódíthatok még. De mit kezdjek veled, aki szeretsz s úgy bánsz velem, mintha sobsera szeretlél volna. Menj haza Mihály és csinálj te is rendet az érzelmeid közi

Mihály ajkaiba harapott a fájdalomtól. Pár pillanatig némán nézte Beátát, aztán meghajtotta magát, kezet csókolt Beátának ós a leány kezét kezeiben * tartva, ünnepélyes hangon ennyit mondott neki:

— Beáta, úgy érzem, el fogsz engem hagyni. Én teljessé akarom tenni diadalodat, mert a nő tulajdonképpen csak akkor diadalmaskodik igazán a férfi fölött, amikor elhagyja őt. Tudd meg hát, hogy meg tudnék miattad halni, de nem tudok kicsi áldozatokat hozni.

• — Ezt megint nagyon szépen mondtad. Én n csókodat akarom és te felk'nálöd az életedet. Mit kezdjek azzal, az élettel, amelytől nem telik egy csók? És mit várjak attól az élettől, amelytől nem telik egy valamirevaló tett? Mihály, az itt a baj, hogy te tetlszonyban szenvedsz. Elgondolásokban éled ki magadat, de én élni 6 ne.u elgondolni akarom az életet.

— Minden művész tettiszonyban szenved. Favágók cselekszenek, művészek csak gondolkoznak.

— Igazad van. Mennyi mindent kigondoltál, hogy ne kelljen cselekedned. Mihály, talán nincs ember a világon, aki jobban értene ahhoz, mint te, hogy a szőlőt hogyan kell megsavanyitani, amelybe .félünk belekóstolni. Pedig te édesen ehetted vona a szőlői

— Nem boldogság az, amit másnak köszönhetünk. Kettőnk közt mindig ott állna egy harmadik, akinek bálával tartozunk a boldogságunkért. Minden csóknál őrá kellene gondolni s ba megölelnélek, ő mind:g ott állna mögöttem s látnom kellene diadalmas arcát, hallanom kellene önérzettől dörgő hangját: Ezt nekem köszönheted.

Nem tudnék úgy elbújni előle, hogy arca ne legyen a közelemben és nem tudnék szabadulni attól a gondolattól, hogy akinek a boldogságot köszönhetjük, te azt többnek, nagyobbnak látod, mint engem. Boldogság lenne ez? Amíg ez a boldogság messze volt tőlem, mosolygósán néze'.t rám, sokat ígérő nagy szemével. De most, hogy közelebb jött hozzám, olyan az arca, mint ha kidöfték volna a két szeméi Nem merek rá nézni Félek tele attól a perctől fogva, mikor a táviratot kaptam, hogw útban vagytok Pest felé.

— És ettől a perctől fogva mindig csak azon fáradoztál, hogy meggyülcld azt, amit szerettél s hogy kiábrándulj abból, amiért rajongtál. S mégis, még az imént is azt mondtad, hogy szerelsz. Szép tőled, hogy utravalóul ily gyöngéd hazugságot adtáL

— Beáta, ha nem szeretnélek, nem felnek a jövőtől. Akit sohaserci szerettünk, amellett csak unalmassá szürkülhet az élet. De bo'dogtalauná csak a mellett lehetünk, akit nagyon szeretünk. Én félek a boldogtalans ágtól.

— És nélkülem kevésbé lehetsz boldogtalan, mint velem?

Az utolsó szavak az ajtó küszöbén érték Mihályt. Tovább ment, anélkül, hogy felelt volna azokra.

XV.

Kárászáé látta hazajönni Beátát és Mihályt. Tudta, hogy a rendőrségen voltak és nagyon kiváncsi volt, hogy mi történt a kihallgatáson. Magára vette a jobbik pongyolát, siete rend br hoz la haját és bement Beátához. Mihályt nem találta már ott.

— Nos, rendben van a dolog?

— Rendben, — felelte Beáta szenvtelenül

Kárászaié k'érezte Beáta különös hangjából,

hogy a kihallgatás keserűséget okozott neki.

— Beáta, ha vendben is vagy a kihallgntáfsal, valami történt, ami nincs rendjén. Hol van Mihály? folytatjuk}