Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-02 / 274. (1312.) szám

6 <TOJCGsr-7V\A<íVaT>-OTRTi/ST> 1926 december 2, csütörtök. Két eraeKes memoár van készülőben Berchtold Lipót gró!, a világháború gyászos emlékezetű külügyminisztere emlékiratban igazolni akarja magát és polemizál Hegedűs Lóránttól — Stefánia főhercegnő Rudolf trón­örökösről és Vilmos excsászárról akar kuta­tásokat nyilvánosságra hozni Bécs, december 1, (A P. M. H. bécsi tudósítójától). A világhá­ború befejzése után felvirágzott a memoir-iroda- lom. Ugv a győztes, mint legyőzött országok ál- lamferfiai és generálisai kötelességüknek tartot­ták inkább önmagukkal, mint megszenvedett né­peikkel szemben, hogy megírják visszaemlékezé­seiket és a történteket saját személyük és csele­kedeteik igazolása érdekében állítsák be. Értesülésünk szerint Berchtold Lipót gróf, a világháború kitörésének szomorú emlékezetű külügyminisztere van elfoglalva memoárjainak leírásával. Berchtold gróf emlékirataiban tisztázni akarja magát azon vád alól, hogy őt ter­heli a világháború kitörése és polemizálni fog Hegedűs Lórántlal, aki a „Pesti Hír­lap" hasábjain több Ízben megtámadta és avval vádolta, hogy Tiszát is ő kény- szeritette a Szerbia elleni ultimátum el­fogadására. Berchtold gróf emlékiratai a jövő nyáron jelen­nek meg. Lónyay Elemérné hercegnő, az egykori Stefá­nia trónörökösnő memoárjai újév után kerülnek nyilvánosságra egy müncheni cég kiadásában. Néhai Rudolf trónörökös özvegyének memo­árjai tulajdonképpen már szeptemberben kellett volna, hogy megjelenjenek, azonban néhány Habsburg-főherceg igyekezett rábírni Stefániát arra, hogy bizonyos részleteket töröljön. Ez az oka a megjelenés elhúzódásának. Közben azonban megjelentek a tavaly elhunyt Koburg Lujzának, g hercegnő nővérének emlékiratai, amelyekben sző esik néhai Rudolf trónörökös haláláról: a mayerlingi tragédiáról is. Mivel Koburg Lujza közléseit Stefánia főhercegnő téveseknek tartja, elhatározta, hogy nem enged a befolyásnak és visszaemlé­kezéseit eredeti, őszinte fogalmazásukban kiadja. Az összes személyiségek, akik be voltak avatva a mayerlingi titokba, már a föld alatt pihennek. Ferenc József, Erzsébet királynő, Vecsera báró- rőnő, Baltazzi gróf, Stockau gróf, Koburg Fülöp herceg, Hoyos gróf és Brat.fisch kocsis már mind meghaltak, Stefánia volt trónörökösnő az egyedüli, aki még él. 'Azok, akiknek alkalmuk volt betekinteniük a saj­tó alatt lévő emlékiratokba, azt állítják, hogy a hercegnő szokatlan nyíltsággal írja meg szeren­csétlen férjének szerelmi életét és levelek alap­ján végképp leleplezi a mayerlingi tragédia tit­kait. Stefánia főhercegnő emlékiratai politikai szenzációkat is Ígérnek, amennyiben számos rész­letet tartalmaznak Rudolf trónörökös magyar- országi terveiről és titkos megállapodásairól II. Vilmos éxcsászárral és más német fejedelmekkel. Falusi könyvakció: „Magyar Barát" r& magyar nemzeti párt sajtófőnoksége jelenti: Egyed Aladár kullurreferens a párt­elnökök utján a következő felhívással for­dult a falu népéhez: ..Bizonyára tudomástok van már a Barázda utján arról a nagy kul- turmozg-alomról, amelynek célja a magyar falunak felemelése s amely nemcsak a fej, de a szív és lélek művelődését is zászlajára irta. Egy kiváló magyar iró szavaival élve szeret­nénk úgy meglökni a magyar falut az élet, az alkotás, a szépség és gondolat felé, hogy az emberi barázda élére kerüljön. Amikor kuliurát akarunk vinni a magyar falvakba, nem a XX. századnak csillogó, drága kultúrá­jára gondolunk. Hiszen nem az a legkedve­sebb gvürü előttünk, amelyik a legosillo- góbb a legdrágább, hanem az a vékonyra kopott aranygyűrű, amely valaha édesapánk hűségének záloga volt; nem az a legértéke­sebb könyv előttünk, amely diszk ötösben,, használatlanul ott tündöklik könyvtárunkban, hanem az a foszladozó tábláju kopott imo- könyv, amely fölött valamikor édesanyánk keze volt összekulcsolva. Mi nem a XX. szá­zad csillogó kereteiben díszes, de valójában hazug kultúráját akarjuk a magyar falvak vérkeringésébe belevinni, hanem a magyar nemzet ezredéves ősi kultúráját, amelyben az isten félelem, emberszeretet tiszta erkölcs, törhetetlen nemzeti hűség, a nemzeti szoká­sokhoz és hagyományokhoz való ragaszko­dás voltak a fő alappillérek s amely kultúra összeforrasztotta akkor is a magyar lelkeket, mikor az ország részekre esett szét. Az 1927-ik évben egy könyvakciót aka­runk indítani falusi párthiveink részére. Egy körülbelül 100 oldalas kis könyvet akarunk minden falusi párthivünk családi asztalára odahelyezni a biblia mellé, hogy az elvezesse őt ;i magyar nép ezeréves történeti múltjába, ahonnan az élet tanítómestere szól hozzá: mit kell és mit nem kell tennie, ha azt akar­ja. hogv éljen továbbra is; amely könyv fel­iária előtte a ma "var irodalom kincses házát, hogy íusson abból a legkisebb magyar szal­ma föle les viskóba is s továbbá megtanítaná arra is, hogyan őrizze meg legdrágább kin­csét: egészségét. Ezt. a könyvet csak úgy tudjuk kiadni, ha minden községi párttag vállalkozik arra, hogy minden hónapban megvásárolja. A könyv cime: Magyar barát, egy darab ára 2 korona lesz. Ne mondja azt senki, hogy a mai általános nyomorúságban nem bir ui áldoza­tot hozni a magyar kultúra oltárán, mert egy hónapban, neked, magyar férfi, csak 1 deci rumról kell lemondanod, vagy egy pár ciga­rettáról. hogy lelkedet tápláld hogy magyar életedet gvökereztesd meg abban a talajban, melyet magyar kultúrának neveznek. Egy hónapban csak 2 koronával olcsóbban öl­töztesd fel. te magyar nő, gyermeked testét s úgy a lelkét öltöztetheted fel királyi palást­ba. Nézz belé gyermeked tankönyveibe: mi­lyen keveset tanul nemzeted történelmiből! Vájjon fog-e tudni olyan áhítattal csüngeni Prága, december 1. A baloldali sajtó már napok óta terjeszti a hirt, hogy a csehszlovák államvasutakat egy külföldi társaságnak bér­be akarják adni. A Právo Lidu már kétizben megirta, az államvasutakat külföldi töke se­gítségével részvénytársasággá alakítják át. vagy pedig belföldi részvénytársaság yenné át a vasutakat. A kérdés információnk sze­rint egyáltalában nem aktuális. Igaz az. hogy külföldi érdekeltségek ezzel a tervvel elküld­ték képviselőiket Csehszlovákiába és javasla­tot is tettek ily értelemben a kormánynak. Prága, december 1. A külföldi turista és természetbarát, ha megnézi a Baedeckert, egész biztosan meg­akad a szeme az Aggteleki—baradlai csepp­kőbarlang leírásán. A Baedeoker röviden azt Írja, hogy Baradla világhírű cseppkőbarlang Aggtelek mellett és gyönyörű cseppkőszob­rok láthatók benne, mint. például a Mózes ol­tára, a Nagy terem a Paradicsom, a Bőreger barlangja stb. Különben Európa egyik leg­nevezetesebb cseppkőbarlangja s hosszúságban csak az amerikai mamutbarlang múlja felül. A tüzetes feltárás alkalmával kőkor szak beli emberi csontvázakat, eszközöket találtak benne. Nos hát, ebben a Baradla-barlanghan most uj részleteket tártak fel s ezzel egyide­jűleg az aggodalmasabb cseh szivekben óriási rémlátomások támadtak, mert a barlang szerintük nem egyéb, mint titkos átjáró, sőt talán — horribile dictu — rejtett stratégiai alagút Magyarország és Cseh­szlovákia között. Nekünk még a régi háboruelőtti korszak­ból ismeretes az Aggteleki és a mellette fek­vő majdnem 9 kilométer hosszú baradlai cseppkő bar láng. 1918-ban, amikor a nagyha­talmak piros ceruzával uj határokat rajz ittak oda, csak azt tudták, hogy papíron könnyen lehet találomra meghúzni határvonalakat, de arra már nem volt kedvük, hogy a föld gyomrában is megjelöljék ezt a határpontot, ezért aztán a barlang egész belső világát Magyaror­szágnak it’lték oda és kimondták, hogy az esetleg felfedezendő uj barlangjáratok is Magyarországot fogják illetni. A cseh barlangkutatók, ugylátszik, csak most. uvolc óv után jöttek rá arra a „szörnyű felfedezésre", amit a ha tár menti lakosok és fináncok rágós-régen tudnak hogy dicső ősein, mint te, fogra-e tudni megsiratni az aradi tizenhármat, vagy fog-e tudni sze­meiben a lelkesedés lángjával tekinteni már­cius 15-re, ha mindezekről nem hall, nem ol­vas semmit?! Mondjátok meg nekem ti, magyar szü­lők: a magatok és gyermekeitek lelke nem megéri-e azt a havi két koronát, amibe a magvar nemzeti érzés lángjait élesztgető könyv fog kerülni?! Vagy nem ér-e meg nek­tek két koronát az, ha ebből a könyvből meg­tanuljátok, hogyan kell gyermekeiteket ne­velni, hogy azok egészségesek legyenek és hogyan kell betegeiteket ápolni, hogv segít­ségére legvetek azok felgyógyulásában?! Gondolkozzatok ... mérlegeljétek és úgy határozzatok!! A könyv első száma képekkel illusztrál­va januárban jelenik meg, ha elhatározástok a kiadást lehetővé teszi". A vasutügyi minisztérium a javaslatokat — a baloldali sajtó értesülése szerint — nem uta­sította el kereken. Egyes verziók szerint az utolsó ajánlatot egy angol—francia tökeérde- keltség adta, azonban tárgyalásokra vele sem került sor. A kormány maga azonban erről a kérdésről még hivatalosan egyáltalában nem szerzett tudomást. Az államvasutak tehát to­vábbra is az állam kezében maradnák, a kor­mány nem gondol sem a bérbeadásukra, sem pedig az eladásukra. Csehszlovákiát Magyarországgal egy 8 és háromnegyed kilométer hosszú termö- szetalkotta földalatti folyosó köti össze. A kutatók Král Alajos vezetésével meg­állapították, hogy a baradlai barlang Csehszlovákia alatt terül el, de a kijárata Magyarországon van. Král hat kilométerre hatolt be a bar­langba, amelynek emelete is van. Itt külön­böző tüzmaradékot, fazékokat, különböző felírásokat talált. Král nem törődve a szigo­rú határátlépési előírásokkal, útlevél nélkül átlépte a két állam földalatti határát és át­vergődve azon az elzáró torlaszon, amit a barlang belsejében Trianon dicsőségére emeltek, szebbnél-szebb cseppköfaragványú- kat fedezett fel. Azonban ezzel a felfedezéssel együtt napvilágot láttak a rémlátomások is. A Lidové Novinv s a légionárius Ná- rodni Osvobozeni ezekről a rémlátom ásókról a következőket írja: — Az a vélemény tartja magát, hogy a magyar bolseviki betörés alkalmával a vörösek ezen az átjárón keresztül jutot­tak be és támadták meg n csehszlovák hadseregét. A csehszlovák kg "társaság kí­vánhatná hogy engedjék át neki az egész barlangot, amennyiben ez a köz­társaság területére esik. Mindkét lap kö­veteli a harang tüzetes átkutatását, mert. fekvése „hadászati szempontból esetleg igen nagy jelentőségű" lehet A rémlátomások után rne" viwvunk pvő- | zödve arról, hogv Baradla a Baedeoker ékből cl fog tűnni, mert ezek nn'^tt a bizonyos ha­dászati szempontok miatt abrrhene-m el fog­iák zárni a turisták és a ók elől a világhírű baradlai őseppkőcsodákhoz vezető utat. Hirek^. Rákóczi-ünnepély Prágában A prágai magyar diákság december 5-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Német Ház­ban (Graben 26) nagyarányú ünnepséget rendez II. Rákóczi Ferenc születésének 250-ik évfordulója alkalmából. Az emlékünnepély a Nagyságos Feje­delem személyében lelkesítő ideált állít az ide­genbe sodort magyar ifjúság elé, hogy nemzelsze- relmében megtántorithatatlan, de magyarságában egyetemes emberi célok hivő harcosa legyen. Az ünnepély műsora a következő: 1. Proló­gus. Mondja Kessler Edgár. 2. Farkas Márta he- gedümüvésznő és Kálix Jenő zongoraművész ma­gyar dalokat adnak elő. 3. Jankovics Marcell dr. ünnepi szónoklata. 4. Fehér Lajos kuruc verseket szaval. 5. Farkas Márta és Kálix Jenő magyar zeneszáma. Jegyek elővételben kaphatók a P. M. H. szer­kesztőségében s a diákházban 10, 5 és 3 koronás árban. A tiszta jövedelem a magyar diáksegély­alapot növeli. A Rákóczi-ünnepély nemcsak' a diákság, de az egész prágai magyar kolónia talál­kozója lesz. Szeretettel várják vendégül a magyar katonákat s a magyar kultúra minden más nem­zetiségű barátját is. — A magyar nemzeti párt uj osztálytit­kársága, Kassáról jelentik: A magyar nem­zeti párt kassai körzetében a nagykaposi és bodrogközi osztálytilkárságok mintájára most Szepsi székhellyel a szepsi-íornai járás résziére is osztálytitkárságot szervezett, amelynek teendőit december 1-től Scholz Imre titkár látja el. Az uj osztálvtitkár hét­főn, szombaton és vasárnap Szépéiben, ked­den Körtvélyesen, szerdán Tornagörgön, csü­törtökön Tornán és pénteken Buzitán tart hi­vatalos órákat. — Schreiber Aladár ipolysági apátplébá- nos temetése. Ipolyságról jelentik: Schreiber Aladár ipolysági apátplébánost a múlt héten temették el nary részvét mellett. A gyász­szertartást Gártler ipolynyéki esperes-plébá­nos végezte nagy papi segédlettel. A házi be- szentelés után a temrdomba indult a menet, ahol gvászmise volt. Ezután megindult a gyá­szoló közönség a temetőbe, ahol Gártler Dé- nes búcsúztatta el oltártestvéreilől és hívei­től, maid Salkovszkv Jenő dr. ügyvéd mon­dott szén búcsúbeszédet. — Elkobozták a Kassai Naplót. Kassai tudósítónk jelenti telefonon: A kaszai Napló november 30-i számát a nagyszlaposi papírgyár megszüntetésével Szlovenszkö' szánalmas ipari helyzetéről irt cikke miatt az államügyészség elkoboztatta. " 'bú •­— Szvaíkő Pál dr. előadási Pozsonyban. Szvatikó Pál dr., lapunk belső munkatársa, november 30-án este az YMCA rendezésiében előadást tartott Pozsonyban „Szabó Dezső, Európa és a magyarság" címen. Az előadás iránt mindenfelé érdeklődés mutatkozott s a kis termet zsúfolásig megtöltötte a közönrég. Szvatkó Pál, mint az YMCA „mavvar regény­írók" előadássorozatának első előadója, Sza­bó Dezső regényírói jelentőségét fejtegette. Rámutatott a magyar epikai tradíció hiányá­ra s arra a gigászi törekvésre, mellyel Szabó | Dezső ezt az epikai tradíciót pótolni ivynke- i zett a nagy magyar regénv megteremtésével. I Azzal a regénnyel, mely Európa és a ma­gyarság szintézise s mely epikailag akarja megoldani a magyar tragédia problémáját, ugyanazt, amit. Ady Endre a lírában már másféleképpen megoldott. Szabó Dezső mun­kája egyelőre csak torzó, mert a regényíró sem első: adys, sem második: rousseaui, sem harmadik: mániákus periódusában nem tudott kellő megoldásig emelkedni. Az elő­adást a hallgatóság meleg tapssal honorálta. — Eljegyzés. Iíj. Lehoczky János barsendrédi földbirtokos eljegyezte Pápay Imre nagykálnai bérlő kedves leányát. Arankát. 6341 — Ruszinszkói község, ahol száztiren- négv evermeknek nincs iskolája. Munkácsi tudósítónk jelenti: A Munkács melletti Kere- oec német nagyközség felekezeti iskolámnak tanítóját az iskolaügyi referátus szeptember elsején Máramarosba helyezte át. A község iskoláia azóta tanító nélkül van. száztizennér% iskolaköteles gyermek pedig iskola nélkül szaladgál. A lakosság hiába deputáéózott mindenütt, ugylátszik, a tanügyi ha!óságok­nak nem fontos a német gv^rn^kek oktatása. A község lakossága most Korláith Endre dr. nemzetgyűlési képviselőhöz fordul, akit ez ügyben közbeniárásra kér fel. — A Tribunánál hót szerkesztő fel mondott. A Tribuna,- amely eddig egy párton kívüli lap volt, átment a cseh agráriusok kezébe, ennek folytán politikai irányát is megváltoztatja. A politikai irányválto":'.' következtében a következő szerkesz­tők mondtak fel: Kod lesek, Jise, Kn-sor, Futter. Polacsek Herben és Mimre. A történelmi orszá­gokban érvényben lóvó törvények alapján ugyanis egy lap bel munkatársa, ha a lap polit'Tni bányá­ban változás történik, teljes felmondási idővel azon­nal követelheti fizetésének kiszolgáltatását á< a szerkesztőségből a felmondási idő betartása nél­kül távozhat. — Kolompár Sándor isinertnerii cim- b-dommövész nrn,’h s'-nlé-'k a prágai Kreuzl-pincében (Nekazánka 7.) Rejtélyes merénylet a Prága-bécsí gyorsvonat ellen Bécs. december 1. A Prága-bécsi gyorsvonat amelynek menetrend szerint este 8 órakor kellett volna megérkeznie Becsbe, csak több órai késés után futott be. Az uta­sok izgatottan beszélték el, hogy a csehszlovák vonalon a gyorsvonat ellen merényletet kíséreltek meg, Prágából való elindulása után vonat Cesky Brod közelében hirtelen nyílt pályán megállóit. Az utasok nagy roppanást és reccsenést hallottak, mintha a vonat ki­siklott volna. A vonat kísérő személyzete azonnal a baj keresésére indult és a mozdony alatt nehéz vastlarabokat talált, amelyek a sínpárra voltak elhelyezve és amelyeket a mozdonyvezető észrevett ugyan, de csak az utolsó pillanatban tudta a vonatot befékezni és megállítani. A gép ennek dacára is oly hatalmas erővel futott a vasdarabokra, hogy a mozdony fékje eltörött és az első személykocsi is jelentékenyebben megsérült. Az utasok­nak az ijedtségen kívül bajuk nem esett. A menyiéiről azonnal értesítették a vasut- menti csendörségekot, a nyomozás azonban eddigelé nem járt eredménnyel. Mulattató cseh rémlátomások az aggteleki cseppkőbarlang „stratégiai4* szerepe miatt • A barlang mindkét kijáratát Csehszlovákia részére szeretnék megkaparintani — A Li­dové Novinv kitalálása szerint a barlangon keresztül törtek be a magyar vörösek 1919­ben Gömörbe Nem adják bérbe a csehszlovák államvasutakat Angol-francia fSkeérdekefftség ajánlatot tett a vasutak átvételére — Részvénytársasággá szeretnék átalakítani az államvasutakat —

Next

/
Thumbnails
Contents