Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-02 / 274. (1312.) szám

4

e=

Elektromos energia a tenger vizéből

A Zámbéz! és Niagara erőforrásai eltörpülnek az uj erőforrások mellett

A Föld szénkészletéaek rohamos fogyása a tudósokat folyton lázasabb tevékenységre ser* kenti, hogy most a szénnel olcsóbb energiaforrásokat teremtsenek, később pedig ezek a szenet teljesen pótolják. Az állandó kutatásokat ma-holnap, ugy látszik, mégis csak siker koronázza s az ember fáradhatatlan munkássága megtenni gyümölcseit. Mindennap hallunk újabb és újabb találmányokról, amelyek joggal keltik föl az emberiségben a reményt, hogy a Föld szénkészietei- nek eséíleges kimerülésével nem apadnak ki a kultúrát teremtő természeti erők.

Most is olyan hirt hozott Parisból a távíró, •mely, ha igaznak bizonyul, úgy jelentős lépéssel haladtunk céljaink felé. E szerint Claudet, — akinek nevét a folyékony levegővel és a szin- íétikus ammóniákkal végzett kísérletei tették ismertté, — továbbá Bouckeroi franc'a tudósok megtalálták annak nyitját, hogy a tenger vizének különböző mélységeiben uralkodó különböző hőmérsékletekből miként lehet nagy motorikus erőt előállítani. A tudósok találmányukat a francia tudományos akadémiában jelentették be.

Georges Claudet, a geográfusok előtt, a tengernek régen ismeri azt a tulajdonságát igyekszik kiaknázni, hogy különösen a forró égöv alatt a víz felsz'ni hőmérséklete s a tenger mélyebb rétegeinek hőmérséklete között igen nagy a különbség. így például, amíg fenn 26—32 Celsius fok lehet i temoeratura, addig már ezer méter melységben csak 5—6 C. fok.

Tekintve a Földet bordó víztömegek óriási kiterjedését, a találmány kiaoadhatatlannak láí- $z6 uj energiaforrások ér'ékesithetését jelenti

A felfedezésnek más’k alapja az a fizikusok által szinte ismert jelenség, hogy a víz, légüres térben már száz fokon alul hozható forrásba. A magas hegycsúcsokra felku-zó turisták ezt a tüneményt szinte régen megfgyelfék, mért a szerint, hogy milyen magasságban voltak, a viz már száz foknál hamarább indult forrásnak s bizony annak ellenére, hogy a viz pezsgett és forrott, a tojást benne még sem tudták megfőzni. Sőt mi iöbb, a víznek ezt a tulajdonságát a geográfusok * hegycsúcsok mérésére is felhasználják.

Már most, ha a tenger felelnének aránylag magas, 25 Celsius fokos hőmérsékletű vizét légüres tárán vezetik át, akkor .az időelőtti forrás révén keletkezett gőznek a nyomása elegendő arra, hogy annak segítségével elektromos áramot fejleszthessenek, turbinát hajthassanak,

Claudet és Boucherot természetesen nem elégedtek meg az elméleti számításokkal, hanem gyakorlati eredmények céljából a kísérletek egész sorát végezték eh

Roppant érdekes volt az első hevenyészett kísérlet, amellyel a felfedezők találmányuk jelentőségéről igyekeztek társaikat meggyőzni. Az asztalra 26 C. fokos vizet tartalmazó k's üveg- harangot helyeztek el. Ez hozzákapcsolódott egy másik, de jéggel töltött oly kicsiny üveglarfány- nyal, aminchöz hasonlókat azonban tizczerszer nagyobb méretekben akarnak a trópikus óceánok vízfelületén elhelyezni Végül ez a tartány egy kis turbinával állott összeköttetésben.

A mintaharangból a levegőt kiszivattyúzták, néhány pillanat múlva a vb éppen úgy forrásnak indult, mintha száz fokra hevítették volna. A keletkezett gőz a jéggel telt tartályba áramlott és a vele kapcsolatos turbina villámgyorsan mozgásba lendült, mialatt három a turbinával összekötött apró izzó lámpa világítani kezdett Eleinte csak vörösesen, majd fényük fehérebb lett s végül még az emberi szem számára is elviselhetetlen ragyogásává vált Ez az érdekes szinjá'ék tizenkét percig tartott, azután a lámpák kialudtak, mert a gőz nyomása révén termelt erő elhasználódott.

A kísérlet oly kifogástalanul sikerült, hogy a szemtanuk kivétel nélkül a legnagyobb elismerésüket és elragadtatásukat fejezték ki

A feltalálók által végzett számítások szerint a tropikus tenger vizeinek egy köbméteréből any- nyi energiát termelhetnek, amelyet ád ugyanolyan vízmennyiségnek száz méter magasságból való a lózuhanása.

így az óceánokból termelhető energia mellett a Zámtézi vagy a Niagara vízeséseiből meríthető erőforrások egszerüen eltörpülnek.

Bármiből álljon is a találmány lényege, any- nyi bizonyos, hogy az eddigiekből bízvást következtethetünk egy uj energiaforrás sikeres feltárására és úgy látszik, hogy a tenger v'zének első p’llanatra szokatlannak látszó ez az érlókesitése több eredménnyel kecsegtet, mint azok az eljárások, amelyek a tenger ár-apály tulajdonságát igyekeztek energ’atermelésre felhasználni. Pedig .Amerikában az Atlanti-óceán partján, az Egye- lült-államok és Kanada határán éppen most építenek olyan hatalmas vízmüveket, amelyek az árapályt óriási energia .előállítására kényszerítik. Csakhogy itt a partalakulat, az ő fjordszerü öb- lösödéseivel erre rendkívül alkalmas. Ilyen kedvező topográfiai viszonyok nem mindenütt találhatók, ellenben a tengerek felszínének és mélyebb rétegeinek hőmérsékleti különbségei mindenütt nagyok s igy, ha a problémát helyesen

oldják meg, megfelelő eljárással földünk minden tengerparti részén szinte kimeríthetetlen energiaforrások állanak majd rendelkezésünkre.

A kérdés csak az, hogy vájjon az uj energia előállítása mennyibe fog kerülni, mert a találmánynak csupán abban az esetben lehet gyakorlati értéke, ha a befektetési es üzemköltség az eddigi energiaforrások előállításával versenyezhetnek. Mindenesetre, meg kell várni a tervbe vett további kísérletek eredményét. A francia szakkörök nagy reményeket fűznek azokhoz. Mint hírlik, a kísérleteket a francia trópusi gyarmatokon folytatják.

Az olaszok és jugoszlávok kavargatják az albán belforradalom boszorkány üst] ét

Képek Albániából, ahol csendőríedezet mell ett utaznak az utasok — Angol kézben vannak a petroleumforrások. a franciák építik a vasutakat és orosz kémek szórják a szovjet pénzét. — Az ausztriai és jugoszláviai al bán emigráció a hatalom átvételére készül

Prága, december 1.

Albánia fővárosában: Tiranában ezelőtt három évvel jártam. Zárába hajóval érkeztünk meg és a mólón már várt ránk az albán postaautó, amely a napsugaras, narancsszagu kikötőből az örök hóval borított albán havasok közé vitt fel bennünket Az albán határig nem tapasztaltam semmi különöset sem. Zsupfedeles, piszkos kis falvak között száguldott velünk az autó, a házacskák oda voltak ragasztva a sziklák tövéhez és fedelük kajlán állott, mint a részeg ember kalapja. Különösen a szerpentinünk az albán határig mindenütt kitűnő karban vannak, hogy szinte sikl'k rajtuk a nehézkes postaautó és a bámész népség mindenfelé mély reverendával süvegeli meg az autó idegen utasait.

így ment ez a határig. Ott azután különféle meglepetésben részesültünk. Elszedték az útleveleinket, átvizsgálták a podgyászainkat és vízumaink ellenére különféle határátlépési „illetékeket" szedtek be tőlünk. A taksa kinézés és ruha után igazodott, az élesre vasalt nadrágu utasoknak többet kellett iizetriök, nr'nt néhány németországi szakmunkásnak, akik velünk együtt igyekeztek munkára a postaautón. A tetszés szerint beszedett illetékekről persze a határkirendeltsóg emberei nyugtát nem adtak és útleveleinkbe is csak egy kézzel ki- faragott körpecsétet ütöttek. Melléje nagy szarka- lábszámokkal odaírták azután a dátumot.

Ez volt az első meglepetés és a? utasok a marcona alakok láttán nem is igen mertek tiltakozni. Azután négy uniformisos óriás ült fel az autó elejére. Széles vállukon sárga szíjon hatalmas, hátultöltő kováspuskák.

— Minek ez a suite? — kérdeztük szörnyű kíváncsisággal és végigmustráltuk a fegyveres góli- átokat, akiknek villogó szeméből semmi jó sem nézett ki- Az égjük vámos azután valósággal kerékbe törte a szép francia nyelvet, mig kezét-lá- bát is segítségül véve megmagyarázta:

— Kérem, mesdames ei messieurs, a csendőrök az önök vagyoni és személyi biztonságát védik meg a hosszú utón. Tudniillik, az utóbbi időben gyakran fordultak elő rablótámadások. Ajánlatos lesz revolvereiket lövésre készen a külső kabát- zsebbo tenni, hogy szükség esetén kéznél legyen. Bár a kiser" csendőrök megvédik támadás esetén önöket... y

Azzal kucsmájához emelte a kezét é| bevágta az autó ajtaját. Nyolcán belül csszenéztünk. A pikáns arcú francia mérnökné, aki Párisfcó! igyekezett Albán'ában vasutat építő férje látoga'ására, a vámos felv lágositására sápadtan hátradőli a bőrülésen és lehunyt szemekkel, mint egy fáradt galamb, pihegte:

— Mon dieu... mon dieu...

A tagbaszakadt boche-ok a francia diskurzusból egy árv'- szói sem érteitek és kórusban kérdezték tőlünk:

— Was hat er gesagt?

A felvilágosításra azután ők is összenéztek. Csakúgy mint mi.

Irdatlan hegyek között, rettenetesen rossz, gödrös utón 320 kilométer következett azután Tiranáig. Elől a csendőrök lövésre készen tartott puskákkal, hátul mi: utasok sápadtan, verejtékező homlc’" al, szivszorongva. Valahányszor az autó egyet zökkent a kátyúban, már hallani is véltük az akna robbanását.

És azután csak minden baj nélkül elértünk a végén Tiranába. Rablónak, kom Bácsinak színét sem láttuk. De a kis francia asszonyka megérkezéskor mégis ájulían esett várakozó férje karjaiba

és félrebeszélt a kiállott izgalmaktól +

A legbiztosabb 1

és legenyhébb \

cco.toiádJ 1

hashajtó ;

HUaraka.; «

VJris Rák í

Bratislava «

1objz ára 3 6CK1. 4

tÉatnuiiaiHiitiitrtiaii

Első és utolsó albániai utazásom a legsötétebb színekben elevenedik íel előttem, ahogyan különböző világlapokban a legújabb albán forradalomról olvasom az ellentétes híradásokat. Látszik, hogy a viszonyokkal és az állandósult albániai forrongásokkal nem ismerős tudósítók adták le a híreket, bizonyosan valamelyik dalmát tengerparti város hideg és meleg vízvezetékkel felszerelt, tem- i perált levegőjű hotelszobájából.

így azután nem tudhatják a kollegák, hogy a katolikus mlrditák mostani felkelése a kormány- élen levő Ahmet Zogu bég ellen nem tisztán belső J politikai esemény. Az albániai forradalmakat m:n- ] tlig külső hatalmak is szítják, pro vagy kontra, j ahogyan az albán belpolitikába befolyó külső ba- j falom érdekei megkívánják.

Elsősorban a hét szomszédos ország: Oiaszor- zág és Jugoszlávia vetélkedik azon, hogy Albániában a lábát, lehetőleg szilárdul megvesse. Szám- iöldl és tengeri hatalmi érdekek egyaránt megkívánnák ezt a két rivál s államnál.

E pillanatban Olaszország az EH4! királysággal szemben tz albániai befészke’ődést illetőleg

I határozóiban fölényben van. Tudni kel] ugyanis, hogy 1921-ben Fan Nóli jugoszláv-barát kormányát

Ahmet Zogu bég és hívei olasz pénzen szított forradalommal buktatták meg. Az állandó zavarok közben eltelt két év alatt a Zogu-kabinet kereskedelmi' szerződést is kötött az olaszokkal, akik — természetesen — igyekeztek ezt a végletekig kihasználni Ma azután minden albániai ipari és kereskedelmi érdekeltségben megfelelő számban bent ülnek az olaszok és olasz líra irányítja a vérszegény iinánőéletel A forradalom nyomán pattant ki az a polifkai titok is, hogy Ahmet Zogu bég és Mussolini titkos katonai szerződést is kötöttek háború vágj7 forradalom esetére és ezért dörögnek most olasz gyártmányú ágyuk az albán hegyek oldalában.

Viszont Jugoszlávia az albán emigrációnak menedékjogot és szabad letelepedési engedélyt adott. Az albán politikai menekültek Jugoszlávia minden nagyobb városában revoluclonárius komi- téket alapitot.'ak, amelyek állandó összeköttetésben varrnak a hazai elvbarátok szövetségeivel A legutóbbi forradalmak során a puszta életüket mentő albán forradalmároknak Jugoszlávia előbb természetbeni lakást, élelmezést és ruházatot adott, később pedig részben álláshoz juttatta őket, a munkanélkülieket pedig rendszeres havi segélyben részesíti.

De az angol teke is érdekelve van az albán forradalomnál. ■ Valona környékén például az An- glo-Persian ÖÜ Comp. Ltd. londoni petroléumkiter- melő cég potom áron bérel 99 esztendőre az albán kormánytól kétszázezer hektár terjedelmű petro- leummezőt, ahol éppen most fúrtak 200 uj, bő tartalmú pefroleumkutakal Bankoknál, kereskedelmi és ipari vállalkozásoknál is erősen előretör az angol fontsterling, mig az albán államvasutak kiépítését francia nagybankok financirozzák.

És végül élénk figyelemmel kíséri az albániai eseményeket az orosz szovjet is, amelynek számtalan kéme és propagandistája készíti elő guruló cservonecekkel az albán talajt a bolsevizmus számára. Ezek a külső hatalmasságok érdekeik megvédésére, vagy a rivális hatalom lábmegvetésének kontrakarrirozására azután minden eszközzel és pénzzel is e’r»3gitik a különböző irányú, egymást követő albán forrongásokat *

A liberális Fan Nol;t 1924-ben forradalommal

buktatták meg és emigrálásra kényszerilettók a nagybirtokos muzulmán basák és bégek. A magát biztos hatalmon vélő Fan Noli ugyanis az agrárreform végrehajtását Ígérte, földet a nincstelen, zsel- lérsorsban élő albán parasztságnak. A basák és bégek erre az olaszok segítségével elzavarták az uralomról a katohkus Fan Nolit és Albánia leggazdagabb nagybirtokosát: Ahmet Zogu béget ültették a kormányhoz.

Most Jugoszlávia irányítja a belgrádi és ragu- zai albán forradalmi komitékkal egyetértőleg az albániai forradalmi eseményeket. A szerbbarát „szabad albánok" pártja és a délalbániai ortodox papság már másfél éve készítette elő a mai eseményeket jugoszláv intenciók szerint A forradalomnak belpolitikai jogcímet is kerestek: Ahmet Zogu bég, az igazhitű muzulmán vallási korlátozásokat rendelt el a keresztények ellen.

Ezen a címen, de valójában jugoszláv és olasz hatalmi érdekekért dörögnek az ágyuk most Tirana fölött és Skutari mellett. Az ellenforradalom csapatai jugoszláv gyártmányú húskonzervet kapnak menázsira. az olaszok pedig megszállva tartják Susana albán kikötővárost és környékét 60 kilométernyi körzetben.

Közben — a hét legjobb vicceként — a jugoszláv félhivatalos „Araío" sajtóiroda és a római &lefani-vgynökség egyformán k:adták a világsajtó számára külügyminisztériumaik kommünikéjét, hogy a jugoszláv, illetőleg az olasz királyság a legteljesebb semlegességet jelenti ki az albán forradalmi eseményekkel szemben.

Ahmet Zogu bég állandóan merénylettől fél ős csak ritkán szokott Tiranában tartózkodni. Modem stílusban épült hatalmas kastélya van neki Dracebau. mely közel van az olasz hatóihoz. Nem messzi, a tengerparton pedig az olasz flotta két hajóraja horgonyoz és az ágyak torka a dracei kastély fölött, ásít, Ahmet Zogu megvédésére készen.

Belgrádban, Ragazában, Bariban és Bécsbeu pedig éjjel-nappal tanácskozik az albán emigráció. Fan Noli újra a tatalom átvételére készül, vezértársai pedig az ellenforradalomban, névszerinti Vig-zan, Chiosir, Cöszuli, Mustafa Krnja, Soíir Poci, Óéinál, Bíteüii, KUsura hág már osztják is fél egymás között a miniszteri bársonyszékeket. Angolok, franciák sietve mentik, ami menthető, csak az orosz cservonec gurul rendületlenül tovább. A szovjetnél: külön céljai vannak, amelyek egyik hatalmi fél poliUkájával sem haladnak párhuzamosan Pető Gergely.

1926 december 2, csütörtök.

A kisebbségi probléma a németországi lengyelek megvilágításában

Berlin, december 1.

(A P. M. H. berlini tudósítójától.) A ke- ietpóroszarszági lergyei kisebbség orgánuma, a Gazéin Olsztynska ma hosszabb cikkben szegezi le a lengyel kisebbség álláspontját a nemzeti kisebbségi problémákban. Az érdekes cikk többek között a következeket tartalmazza:

— Az egész kulturvilág ma a nemzeti kisebbségek problémájával és védelmével foglalkozik. Kisebbségi kongresszusokat tartanak, fontos határozatokat hoznak és mindez a németek közreműködésével történik, akik a kisebbségi kérdésekben mindenütt bámulatra méltó tetterővel lépnek feL

— A nemzeti kisebbségek ellen irányú1<5

támadásokat ma mindenütt barbárságrak, kulturális bűntettnek minősitik és nincsen se- holsem olyan nép, amelynek felfogása nem ez volna. Az egész világ megveti az euiemzet- lenités politikáját. Az egész világ elismerni, hogy a nemzetiség, az anyanyelv, a honi szokások és erkölcsök minden nép kircsei és tulajdonai és minden támadás ez ellen a kincs és tulajdon ellen: barbárság, tolvajiás és bűncselekmény. Az elnemzetlenités politikájára nem lehet mentséget találni! Ezt a politikát nem lehet igazolni és nem lehet megoko.nL Ezt a politikát nem lehet a belső veszélyre való utalással alátámasztani, mivel egy kisebbség sohasem lehet veszedelmes a többségre. Nem lehet külső veszedelemmel sein megokolni, mivel az a kisebbség, amely megkapja jogait és megelégedett, sohasem fogja kivárni annak az államnak intervencióját és felszabadító hadjáratát, amelyben testvérei többségként élnek. Nem lehet megokolni avval sem, hogy a kisebbségek külföldről kapnak segítséget, mivel minden államnak kötelessége, hogy idegenben, kisebbségi sorban élő testvéreit támogassa. Nem lehet végöl megokolni a kisebbségek ellenséges magatartásával sem, mivel nem lehet ellenséges magatartásként felfogni azt a tényt, ha valamely kisebbség nem akar más nemzetiséget felvenni. Ezt egyetlen kultumép sem teheti me7, amelyrek becsülete és nemzeti büszkesége van. í

Felhívás a választókhoz

Folhivju\» az őslakosság figyelmet arra, hogy az állandó választói névjegyzék ct most állítják ösz- sze és december 15-től 22-ig lezárólag közszemlére fogják kitenni a városokban a házak kapui alatt és a választási irodában, vidéken pedig a községi elöljáróság helyiségében.

Mindenkinek kötelessége, hogy utána nézzen, benne van-e a neve a választói névjegyzékben.

A közönség tájékoztatására közöljük, hogy választói joga van minden csehszlovák állampolgárnak, aki 21. életévét 1923 december 31-ig betöltötte és legalább három hónap óta — tehát legalább 192b szeptember 15-ike óta tartózkodik a községben.

Figyelmeztetünk mindenkit, hogy tegyen eleget e kötelességének, főképpen a lakásváltoztztlst jelentse be és töröltesse azok nevét, akik más lakóhelyre távoztak, nehogy egyesek számára felmerüljön a kétszer szavazás lehetősége. A jövő év folyamán fognak lezajlani

a községi választások,

ezért kétszeresen fontos, hegy a választói névjegyzékek a valóságos állapotot tüntessék fel

Minthőgy a választói jog igazolásákcz az illetőségi bizonyítványnak és a bejelentő lapnak előmu- taíósa kötelező, mindenki haladéktalanul szerezze be ezeket az okmányokat. Megjegyezni kívánjuk, hogy azokat, akiknek neve a múltban szerepelt a névjegyzékben — a Központi Választási Bíróság döntvénye alapján — illetőségi bizonyítvány hiánya miatt törölni nem lehet, feltéve, hogy az illető csehszlovák állampolgárnak vallja magát és állampolgársági ügye kérvónyesés folytán folyamaiban van.

Felvilágosítással készséggel szolgál az oírz. ker.-szoc. jrirt központja (Pozsony, Hosszú-utca 23, II. cm.), a kassai (Fő-utca 12.) és uagyszöllösi főtitkárság, továbbá a párt vidéki szervezetei: Se mórján Énekes László, Dun&szerd&helyon Feronesí Károly, Galantán és Srouccn Poor Ferenc. Érsokujvá- ron és ógyailán Badar Imre, Komáromban Srihínd- ler Lajos, Párkanynánán Mészáros László, Nyitrán Cséffay Géza, Léván Csapass Ferenc, Ipolyságon Nagy Mihály. Nagyszombaton Strmonsky Jőz.'ei, Besztercebányán Halóczias Kálmán, Privigyén Pía- nirzlty Gnsst. v, Nagysuránvon Trurhly Leíos, Ipc íy- nvéken fteichel Kálmán, Srepsio Ravasz István, Ig- Ión Derfénvi János, Eperjesen Rovo Gyula, Király- helmeeen Derfinyák Gusztáv. Gálsrécseu t-ansev- stkv Gyula. Rozsnyón Kemény Gyula. R'ma-'xoöthaton Zrrolényi Gyula. Los~n-on Nayv Iván dr., Aranyosniaróton Caíifay Géza. KIcrműdé”vén T n- haiiver Ferenc. Ns-yta-mlcsány mi CsííZcv Géza F :c- nesvárulián Dsríónvi János, Zsoltion Óta pors Ferenc a hivatalos órák alatt.

Az érsz. ker.-szoc, párt körpontja.

jcc Az ITinséri Könvvfár az i new’ ős

ar,arccá b>ré«ri!Ő!»>, rerddje meg tehát s"r-o >n könyv osztályunknál. A Kis Pythagom® áru 12 IL