Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-15 / 284. (1322.) szám
1926 december 18, szerda gggg-'"" ......... ^R^GAl/V\ACYVAT>HTPliaT> 3 ......»■■■■■ 1 '■—* Ho vá utaztak Genfböí a miniszterek? Az egyik elment Párisba. Nagy, harcsabajuszos arcát Foincaré, a miniszter ura és parancsolója, nem éppen lelkes csókkal fogja illetni, s ha nemes francia orgánumának nagy munkájába került Stre&emannt, a kollégát, megnyerni, elképzelhető, hogy mily munkába fog kerülni, amig Brinad, ez a Párisba utazott genfi miniszter, saját honfitársait is megnyeri annak a politikának, amit Genfben elhatároztak. A másik Berlinbe tartott. De odahaza inognak a bársonyszékek, Oldenburg, a Baltikum, vagy Szászország és Berlin külvárosai felől vészes fellegek kerekednek Stre- semann, a Berlinbe lért külügyminiszter felé, s ki tudja, megadalotl-e a robusztosan szellemes embernek, hogy otthon befejezze azt, amit Genfben megkezdett. A harmadik államférfiu, a filigrán Scialoja, hazautazott Rómába, ahol a duce energikus szeme kérdően fog rámeredni s talán felelősségre vonja a hazatértet a genfi munkákért, melyek valahogy ellentétben állnak a fennen hirdetett olasz expanzióval. De könnyebb dolga van a negyediknek, a londoninak, Chamberlain-!ah? 6l ugyan senki sem vonja felelősségre s pipás Baldwin bursikóz „wellel“ fog ráveregetni monoklit külügyminiszterének vállára, ellenben ott van az impéríum minden veszedelme, a kantom rém, a moszkvai rém, az ipar réme és a szétesés réme, — munkára itt is szükség van, nagyonnagy szükség és nagyonnagy gond! Mindez azonban nem von le semmit a genfi megegyezés értékéből. Elvégre először történt a háború óla, hogy plalonikus vagy gazdasági megoldásokon kívül hamisítatlan politikai megoldás is történt. Ugyanis Locamo, első Genf, második Genf és Thoiry, mind-mind csak „alapföltélelek“ voltak, melyekre nagyon szép békét és nagyon szép praktikus cselekedeteket lehetett építeni, előfeltételek, melyek nemes hangulatokba rázták Európa békére hivatott közönségét, de melyekre mindeddig valójábansemmit sem építettek. Lo- earno után megmaradt a locamoi szellem, de hi* ányzolt a praktikus eredmény. Első Genf tiszta esőd volt, a második ünnepi aktus, énekesmise, Thoiry pezsgés reggeli egy kis vidéki kocsmában, néhány szó ide, néhány szó oda, s azután csönd, tovább megszállás, fogvicsoritds, fiaskó, visszaesés, újrakezdés. Henye dolgok. Alapfeltételek. Nos, Genfben most valóságot csinállak! Megszüntették a legmegalázóbb szervezetet, mely Versailles óla Németországot gyötörte. Levették a leg- husbavigóbb béklyót. És ugyanakkor Franciaország lemondott épségének leghatásosabb garantálójáról, a katonai ellenőrzésről, mely mindeddig hü Cerberusz volt s békében engedte pihenni a francia polgárokat. A háborúnak leglényegesebb, mert leghdbomsabb maradványa tűnik el 1927 január 31-én s hogy az események eddig fejlődhettek, — a versaillesi szerződésben előirányzott időnél sokkal hamarább eddig fejlődhettek — nagy megkönnyebbülésről és nagy műsorváltozásról tesz tanúságot. Ez a néhány genfi nap ezért rettenetesen szép valóság. Gazdasági engedékenységei már láttunk, az intellektüellek is egymásnak ölelkeztek, a külügyminiszterek is neki-neki durállák magukat eüy-egy „Fleur d‘ Oranger“-i, vagy drummond- dinerí, vagy oszlrigareggelis egyetértésnek, de hogy a katonák is, hogy Foch is, hogy Walsh is, — ez mégis nagyon szép és nagyonnagy! A hangulat Európában kifogástalan. Muszáj, hogy a népek ősi emberi ösztönük parancsában most szeressék egymást, muszáj, hogy Páris és Berlin ölelkezzenek, elméletileg és álmukban, miként a fiatal szerelmesek, mert különben a katonáknak ez a nagy lemondása, ez az ellenőrzőbizottság-meg- szűntetéa lehetetlen lett volna. És minek is beszélek. Egy kis példa, de egy olyan példa, amelyre évtizedek, vagy évszázadok óta nem volt precedens, mindent meg fog világítani. Parisban, a UOeilben, ebben a kis színházban, századszor játszók már a „Thoiry“ cimü révül. Szerepel Slresemann is, Briand is, de a fő-fő mulaltatók mégis az államférfiak szolgái: a Fritz, illetve a Francois, ősi comédia dél' arte recipe szerint ez a két „valet“ viszi a szól. Hely: egy kis kocsma Thoiryben. Idő: reggeli. Pontosabb idő: világtörténelmi pillanat, a színnel szomszédos szobában. Slresemann és Briand tanácskoznak. — Ember, gondold meg, — mondja Francois Fritznek, —* ott bent ülnek a séfeink és reggeliznek! És koccintanak! Ez alkatommal a poharaikat ülik össze s nem a könyöküket. Nohdt ezt sem hittem volna, amikor szemben állottunk a Chemin des Dames árkaiban! Amikor odaát durranás hallatszik és Fritz ijedten visszahőköl, (persze Fritz a német! Eny- nyi koncessziói kellett Párisnak adni) barátja, Francois megnyugtatóan a vállára üt: — Ne félj, koma, csak pezsgőt bontanak s ürítik poharukat a nagy barátságra. Ebben a pillanatban egy rejtett cselló kezd játszani és Francois, — hamisítatlan párisi kis- szinház módra, — mindben átmenet nélkül Lecomte de Lisle verseket kezd szavalni. Ezek a versek elitélik a háborút, bűnnek pecsételik az emberölést és ünneplik a békét. Majd a szavaló Vidor Hugó mondásával zárja előadását: „És végre, végre a gyűlölet elmerül az éji homályban Óriási lelkesedés a színházban. Stresemann és Briand megjelennek, koccintanak, isznak, miközben Francois szárazon megjegyzi, hogy sokkal okosabb lelt volna, ha ugyanezt már a háború előtt megteszik. — A publikum tapsol és tapsol. Szűnni nem akaró lelkesedés. Slresemann és Briand már huszadszor koccintanak. A párisink szemében könny ül s újra meg újra látni akarják, amint népük és a német nép szimbólumai meleg barátsággal megszorítják egymás kezét. A színház pedig minden este meglelik. Aki ezek után nem hisz Thoiryban, az rosszakaratú. xx Szebb és olcsóbb ajándékot nem vehet gyermekének, níLut a Tapsiíüles nyuszika. okkor tökéletes, ha kedélyes a hangulat Ez pedig csak akkor következik be, ha könnyen emészthető ételekből állt a vacsoránk. A Cereszsirral vagy Visan- nal főzött ételek rendkívül könnyen emészthetik.A legkényesebb és leggyengébb gyomor még este is elbírja ezeket a zsírokat VISANT AZ ÉTELEE, - SÜTÉSHEZ, RÁNTÁSHOZ: CEREST. Teljesen átdolgozzák az adóreformüavaslatof Café „LUXOR11 Dancirtg Václavskó nám. 49. Prága legelőkelőbb kávéháza Naponta 5 órai tea — Este koncert és tánc — Színházi vacsora — Magyar borok — A jó magyar társaság talá.kozóheíye Kisfaiudy-Strobl Alajos halála Budapest, december 14. (Budapesti szerkesztőségünk beleim j-elenlése). Mérhebetllen veszteség érte a magyar képzőművészeiét: hétfőn reggel meghalt a legkiválóbb magyar szobrászművész, Kisfaiudy-Strobl Alajos. A művész már hosszabb idő óta betegeskedett s hétfőn hajnalban családja körében csendesen elhunyt. Stróbl Alajos a magyar szobrászmüvószetnek legzseniálisabb képviselője volt, aki nemcsak nagyszerű munkáival, hanem a fiatalabb szobrászgeneráció felnevelésével tette magát nélkülözhetetlenné a magyar képzőművészetben. Liptó- ujvár közelében egy erdei lakban született 1856 junius 21-én. A gimnáziumot Lőcsén végezte, majd Bécsbe került a müipariskolába. Itt Zum- busch Gáspár szobrászművész mellett töltött négy évet s itt nyerte életnagyságu Merkúrjával az első pályad'jat 300 forint értékben. A magyar kormánytól éltkor már ösztöndíjat is nyert, amiből külföldi tanulmányútra indult. Hamarosan emelkedett hire s egyre-másra aratta a sikereket A budapesti Opera ház boml'akzait áinak szobrai, a Deák-diszkoporsó, a miskolci Erzsébet királyné mellszobra, a budapesti Szent István-szobor, a Kossuth mauzóleum és az ország majdnem valamennyi városában levő emlékmű hirdeti az elhunyt művész teremtő erejét. Stróbl Alajos sokszor és szeretettel tartózkodott szülőföldjén, ahol a Királylehota melletti kis erdei lakot, ahol bölcsője ringott, gyönyörű kastéllyá varázsolta át. A nyári hónapokat állandóan itt töltötte 8 itt sem pihent vésője. Ma délelőtt ravatalozták fel a Műcsarnok előcsarnokában. Temetése szénién délután három órakor lesz a főváros által adományozott díszsírhelyen. Nyilatkozat Á Prágai Magyar Hírlap 1924 október 19-iki számában „Egy halálra ítélt város" cim alatt közölt oikkre vonatkozólag kijelentem, hogy az abban Krepelec Bertalan kerületi tanfelügyelőről foglak állítások téves információn alapultak és nem felelnek meg a valóságnak, amiért is ezeket az állításokat, amelyek Krepelec Bertalan urat becsületében sértették, ezennel visszavonom. Prága, 1926 december 14. Gál István. Pasics temetése A kormánykoalíció nyolcas bizottsága hat-nyolc hétig tartó munkával uj tormába önti Englis tervezetét — Inkább jó adótörvényt egy fél esztendő múlva, mint rosszat azonnal I Prága, december 13. Az utóbbi napokban olyan hírek terjedtek el a sajtóban, hogy a kormány az adóreformjavasíatot visz- sza fogja vonni. Ezek a hírek, jól informált helyről szerzett értesülések szerint, nem felelnek meg a valóságnak. A helyzet az adóreform kérdésében a következő: Az utóbbi hetekben, amióta az átdolgozott reformjavaslatot nyilvánosságra hozták, nemcsak politikai pártok, hanem gazdasági szervek is meggyőző érvekkel rámutattak a javaslat legtöbb pontjának tarthatatlan voltára. A cseh iparospárt kijelertette, hegy a javaslat elfogadásáról szó sem lehet, a cseh agráriusoknak szintén az a véleményük, hogy a reformjavaslat mai formájában elfogadhatatlan. A kereskedelmi kamarák központja végleg összeállította a kereskedők és iparosok kívánságait s ugyancsak éles kritikát gyakorolt Englis pénzügyminiszter terve fölött. A miniszternek különösen azt vetik szemére, hogy a javaslatban a jogi radikalizmus túllőtt a célon és sokkal erősebb és szigorúbb, mint Rasin pénzügyminiszter fiskaliz- miisa volt. Az első csehszlovák pénzügyminiszter adópolitikája már annyira kiszipolyozta a gazdaságot, hogy azt jobban már nem is lehet. A kormánytöbbség mindezen ellenvetések elől el nem zárkózhatott és az a vélemény alakult ki, hogy inkább létrehoznak egy jó adóreformot egy félév múlva, esetleg 1928 január elsejei hatállyal, semhogy elhamarkodjanak egy 1927 január elsejei hatállyal életbelépő adórendezést, amit talán egy fél év múlva ismét módosítani kellene. Informátorunk még arról is értesült, hogy az állami költségvetés elintézése után a mai kormánytöbbség nyolcas adóügyi bi- zoltságot fog alakítani s ennek feladata lesz a reformjavaslatot teljesen átdolgozni. Nemcsak a javaslat részleteit, hanem az egész reform elvi alapját is radikálisan meg kell változtatni, úgyhogy a reformjavaslat, mire a költségvetési bizottság elé kerül, egészen uj formál kap. A koalíció nyolcas bizottsága közvetlenül újév után kezdi meg munkáját. A reformjavaslat megvitatása előreláthatólag 6—8 hétig fog tartani, úgyhogy az átdolgozott javaslat március előtt nem igen kerülhet a költségvetési bizottság elé. Ez tehát annyit jelent, hogy az adóreform julius előtt nem emelkedhetik törvényerőre. Belgrád, december 13. Pasics temetése ma délelőtt kilenc órakor kezdődött. A halottat százezernél nagyobb embertömeg kisérte utolsó útjára. A gyászszertartást Di- mitri paitriarcha végezte. A királyi udvar teljes számban megjelent a temetési szertartásokon, úgyszintén a teljes diplomáciai kar is képviseltette magát.-- - - i f jmmmmmmKnsSWnSIMCS!TlXE^tKBMKSnKTKrTTrr~—------------- — A francia tisztikar dekadenciája Páris, december 14. Painlevé hadügyminiszter levelet intézett Poincaró miniszterelnökhöz és pénzügyminiszterhez, melyben föltárja a t'szti- kar rossz fizetésének szomorú következményeit A tisztek ma csak háromszor akkora fizetést kapnak, mint békében s ez az összeg egyáltalán nem elég az életre. Ennek az áldatlan viszonynak következményei máris láthatók. A tisztikar vészit tekintélyéből s a fiatalság jobb elemei egyáltalán nem tódulnak úgy a katonai pályára, mint előbb tették. A tiszti iskolákban alig van jelentkező, s a mégis jelentkezettek többnyire silányabb anyagból kerülnek ki. Véres harc Genuában tüzérek és fascisták kozott Páris, december 14. A Petit Journal szerint az olasz határon már napok óta híre terjedt, hogy Génuában súlyos és véres összeütközésre került a sor az* ott állomásozó tüzérezred és a megszervezett fascisták között. A tüzérek néhány nappal ezelőtt nem köszöntöttek egy milícia-tisztet, amire néhány nem tisztelgő tüzért a fascislák véresre vertek. A tüzérek nem engedték magukat s másnap a szó legszorosabb értelmében ütközet fejlődött ki az ezred és a milícia között E harcnak állítólag több emberáldozata volt. A tüzérezredet büntetésből Turinba helyezték át. A kíméletlen olasz cenzúra következtében ezt a hirt még sehonnét sem erősítették meg, de tegnap Francia- országba érkezett az egyik génuai helyi lapnak az a száma, amelyben gyűjtést imák ki a harcban elesett fascisták síremlékére. Ez a felhívás valószínűleg elkerülte a cenzor f gyeim ét s így a gó- nuai véres eseményekről szóló hírek megerősítést nyertek. xx Nincs az az izgalmas regény, fantasztikus film, amely felérne a Brehm vonzó előadásával Öles® fearácss-awi ¥ásár Samsfky (fövmtisíuma, fflmv&éun-tér 8-10. MSI-, férfi- és tyersr.ekfehérnemü a lecJobS? kivitelben.