Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-12 / 257. (1295.) szám
8-HIRTjAP 1926 november 12, péntek. Két szembejövő prágai villamos összetört egy személyautót Prága, november 11. Tegrap késő délután a prágai Národni-trida kellős közgépén súlyos autószerencsétlenség történt, amely azonban szerencsére nem járt emberáldozattal. A baleset úgy történt, hogy egy személyautó, melyben Cserich josefstadti gyáros ült családjával, ki akart térni a 13 sz. villamoskocsinak. Ugyanebben a pllanatban jött ellenkező irányból a 17. számú villamos. Ennek vezetője észrevette a veszélyt s azonnal fékezett, azonban a villamos tovább csúszott a síneken s igy az autó a két villamoskocsi közé került. Az összeütközés borzasztó hatású volt Az autó úgyszólván darabokra tört s a 13. sz. villamos pótkocsija is erősen megsérült Az utóban ülő személyek csak könnyebben sérültek meg. A soffőr eszméletlenül esett össze, de ő is csupán kisebb vágási sebeket szenvedett az üvegszilánkoktól. Maga a gyáros teljes épségben került ki a karambolból A rendőrség azonnal kihallgatta a kocsivezetőket, de eddig még nem sikerült megállapítani, hogy kt terhel a felelősség a szerencsétlenségért Jellemző, hogy az összecsődült nagy embertömeg a rendőri készültséget alig ergedte át a szerencsétlenség színhelyéhez s közben a nagy tolongásban az összetört autóból a gyáros számos értékes tárgya eltűnt. Az ötödik kassai mozi ügye a városi tanács előtt A tanács többsége a kér. szoc. párt tiltakozása mellett a zsupáni döntés bevárását mellőzve, megszavazta az építés megkezdését Kassa, november 11. (Saját tudósítónktól.) Kassa város tanácsának legutóbbi ülésén élénk vitára adott alkalmat a városháza udvarán létesítendő mozi kérdése. Amint a P. iM. H. annak idején közölte, a város képviselőtestülete a mozi fölépítésére megadta az engedélyt Spitz Ervinnek, az uj ■ mozi bérlőjének. A képviselőtestület határozatát azonban két városi polgár megfelebbezte a zsupán! hivatalrál s igy a zsupáni hivatal döntéséig a mozi építésének megkezdését föl kellett függeszteni. Tekintettel arra, hogy a zsupáni hivatal dörtés© a sürgetések dacára még mindig késik, Novák Pál dr. polgármester a tanács keddi ülésén azt az előterjesztést tette, hogy a tanács adja meg az engedélyt a mozi építésének azonnali megkezdésére. A polgármesteri előterjesztéssel szembehelyezkedve, Polák Gyula dr. keresztényszocialista polgánnesterhelyettes, tekintettel arra, hogy az ügy a zsupaná- tus előtt felebbezés alatt áll, tiltakozott az engedély megadása ellen. rA kérdésnek a felebbezés előtt való tárgyalását törvénysértésnek tekinti s az ügyből származó felelősséget a maga és társai nevében elhárítja. Gmitter dr. városi főjegyző bejelentette, hogy amennyiben a tanács e felebbezés elintézése előtt az engedélyt megadná, a határozatot kénytelen lesz megvétózni. Azonban minden érvelés hiábavalónak bizonyult s a Polák Gyula dr. által kívánt névszerinti szavazásnál a csehszlovák pártok, a szlovák néppárt és a kommunsta párt az engedély azonnali megadása melleit szavaztak. Az igy határozattá emelkedett polgármesteri javaslat ellen csakis a keresztényszocialista párt szavazott. A szavazás megejtése után még szót kér Sehuster János keresztényszocialista tanácstag és rámutatott arra, hogy a tanács túllépte hatáskörét és törvénysértést követett el, miután képviselőtestületi határozat megfeleb- bezéséről van sző s igy ebben a kérdésben csakig a képviselőtestületnek van joga ismét határozni. Különben úgy látja, hogy ennek a tanácsi határozatnak a kierőszakolása azt a célt szolgálja, hogy Spitz Ervin az építkezés megkezdésével nyomást gyakorolhasson a zsupanátusra a felebbezés kedvező elintézése érdekében. A tanács rapirendjének további tárgyalása során fölolvasták az állami elemi iskolák gondnokságának azon átiratát, amely u] Magyar, román, angol stb. útlevél- vízumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáré útleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggé eszközli a Prágai Magyar ffirlap kiadóhivatala. iskolák építése tárgyában ankét összehívását javasolja. E kérdésnél Polák Gyula dr. pol- gármesterhelyettes szóvá telte azt a támadást, amelyet a megyei képviselőtestület legutóbbi ülésén egy politikai párttitkár intézett a város képviselőtestülete és tanácsa ellen azon a címen, mintha ezek kulturmisz- sziójukat nem teljesítenék. Visszautasítja ezt a jogosulatlar támadást és hangsúlyozza, hogy a város vezetősége ilyen kulturális leckét rém fogad el, miután a város kulturális célokra sokkal többet áldoz, mint amennyit nehéz l anyagi helyzete megenged. Szlovenszkófoől Ungvárra szállítják a kóbor cigányokat? Rossz a közbiztonság — Miaván több rablást követtek el kóbor cigányok Pozsony, november 11. (Saját tudósítónktól.) Matejkovics János és Porubszki Miklós kóbor cigányok egy miavai korcsmában meglesték Matala Károly vitkovici munkást, amint nagyobb bevásárlást eszközölt Kikérdezték melyik utón megy haza. Mikor a munkás egy erdő mellett haladt el, a cigányok, akik kerülővel sietve elébevágtak, „Életet, vagy pénzt!“ kiáltással rátámadtak. Matala kijelentette, hogy nála csak hat korona készpénz van. A cigányok ezt elvették tőle, majd alaposan elverték és elrabolták a bevásárolt élelmiszert. A szerencsétlen embert vérébe fagyva az országúton hagyták. A csendőrség már másnap kinyomozta a rabló cigányokat és Matejkovicsot szerdr este beszállította a pozsonyi államügyészség fogházába. Porubszky megszökött. Ugyancsak Miaván történt a napokban, hogy Sémán Mihály koresmároshoz betért négy cigány, akik a korcsmárost kikergették helyiségéből és a kasszából elraboltak hatezerhdrom- száz koronát. A tetteseket Wemer Márton, Weraer József, Dyck Mari és Wemer Katalin személyében a csendőrök kinyomozták és letartóztatták, Ezeket is szerdár- hozták be a pozsonyi állam- ügyészség fogházába. A pénz hiány néu. megkerült Lakatos Pál, Lakatos Márton, Sztojko Mihály kóbor cigányok Tótgurabon Bagi János gazdálkodótól 4400 korona értékű ruhaneműt loptak. Letartóztatták és a bazini járásbíróság fogházába kisérték őket A hatóságok komolyan gondolkoznak a kóbor cigányok megrendszabályozásáróL Szó van arról is, hogy Szlovenszkóból elszállítják a kóbor cigányokat Ungvárra, ahol tudvalevőleg nemrég nyilt meg az első cigányiskola a köztársaság területén. — Látom már, hogy nincs messze a nap, amely eorsfordulatot hoz. Sorsfordulatot Európára . . . Christiere és rám is. Ezeket a szavakat szinte magában mondotta. Egy pillanatig elgondolkozva nézett a padlóra. — Harlessen-Uhlenkort! Lelkében folyton ezeket a szavakat ismételte. És aztán, mintha minden sötét gondolatot le akarna rázrd, barátjához fordult, kezét nyújtotta. — Élj boldogan! Kevesebb gonddal megyek el innen, mert vigasztalást nyújtottál. Most hirtelen felszakították a kamara ajtaját. Tredrup állott előttük, melle csak úgy zihált, látszott rajta, hogy nagyon sietett. — Uhlenkort ... Te még itt vagy! . . . Hála Istennek! . . . — Mi az, Tredrup ... Mi az? — Itt, itt ! kiáltotta. — Christie . — Mi . . . mi van Christievel? Uhlenkort lázasan tépte ki a papirost kezéből. Arca egészen elsápadt. Tredrup még néhány lélekzetet vett, akkor aztán kitört belőle a szóáradat. Elmondotta a nem remélt, csodálatos dolgot, hogy mit hozott a szerencsés véletlen az éther hullámain. — Véletlen, szerencsés véletlen, Uhlenkort! — nevetett — Tudod, hogy legénységemmel Stettinbe utaztam, tovább akartam vinni őket az Uraiba. Nehéz szívvel váltam meg tőlük. Aztán nem hagyott nyugton a sorsuk. Meg akartam tudni, hogyan élnek, mint megy dolguk az uj munkahelyen ... És ezért ... hm! csináltam valamit . . . talán nem volt helyes . . . most bevallom neked . . . megadtam nekik az Uhlenkort-hullámokat Ma kellett volna hirt kaprom róluk. így be széltük meg . . . Csak egyszer éltem bizalmaddal. Uhlenkort, te meg fogsz bocsátani nekem, hiszen nagyon jóra fordult a dolog. Tredrup és Tredrup orra. A szerencse akarta ezt igy. — Ott ülök a városban, a régi szállásomon. Fülemen a hallgató, hallgatom, mike mesélnek azok az Uraiból. Nem valami jót A változott kiima . . . éppen a forró évszakban értek oda . . . Honvágy. Nem nagyon lelkesültem fel a hallottakon. — Ültem, ültem és gondolkoztam . . . — Ekkor csak . . . hallga . . . Uhlenkort- Harlessen csendült fel néhányszor a hallgatóban. Pedig már éppen le akartam tenni. De most hallom . . . Walter . . . Christie! . . . Egészen csendesen hangzott, de mégis kivehettem, tisztán kivettem. Feszülten figyeltem. Mi ez? — Christie? ... És most újból hangzott ... Walter! . . . Itt Uhnstie Marlesseni Hariessen . . . Uhlenkort . . . — Végsőkig feszültek idegeim. Segelyki- áltás? Christie Hariessen? Nenf lehet más! — Ültem és nyeltem a szavakat és figyeltem, hogy mi következik tovább. Ültem, vártam, de semmi több, semmit sem lehetett hallani. — Mondom magamban: ez nem lehet Tovább kell beszélnie. És akkor újból felcsendült a fülemben a hang. Halkan, egészen halkan. . . Sziget ... ez volt az egyetlen szó, amit megértettem. De ha az első szavakat annyiszor ismételte, bizonyára ezeket is meg fogja ismételni. Vártam tehát tovább. Újabb szavak ütöttek meg . . . Csatorna . . . délnyugat . . . — Tovább már nem lehetett érteni . . . Papirost ragadtam és felírtam annyit, ameny- nyit megértettem . . . Tovább vártam, hátha a hang világosabb lesz. Csakhamar azonban mindeo elnémult Ez az, amit meghallottam és a papirosra vetettem. — Walter! ... Itt Christie . . . Uhlen- kort-Harlessen . . . Sziget . . . Csatorna.,. Nyugat-délnyugat . . .! A kis papiros reszketett Uhlenkort kezében. — Él! Istennek hála! . . . Csatorna . . . Nyugat-délnyugat . . .! Ifjúkori barátja felé fordult. Az háttal állott az asztalnak. Uhlenkort szeme a magas alakra tapadt, mintha azt várná, hogy megforduljon és . . . Nem . . . ő nem tudja . . . Nem akarja. — Talán Hamburgban, vagy valamelyik másik irodában jobban értették meg, törte meg végre Tredrup a csöndet. Uhlenkort feltekintett. Kezével homlokára csapott Persze! Természetesen! Hogy nem gondoltam erre! Rögtön kérdezősködöm és parancsokat adok, hogy az állomásokat éjjel- nappal figyeljék. És ha eddig a segélykiáltást nem hallották volna meg, bizonyára meg fogja ismételni ... holnap . . . vagy a legközelebbi napokban. Egyszer sikerülnie kell ... Kezet nyújtott Tredrupnak. — Klaus! Köszönöm! — Köszönd Tredrup kiváncsi orrának! — viszonozta az nevetve. —r Igen, igen, Tred- nip kiváncsi orra! Nem te vagy az első és az egyetlen, aki ezt megállapítottad. De . . . — vállat vont — ismét, ujább bizonyság, hogy néha varrni újat felderít ez az orr. — Szerencse fel, Walter Uhlenkort! Uhlenkort már az ajtóban állott. — Tredrup orra jó szelet szimatol. Úgy álmodtam tegnap, Uhlenkort, hogy ea lesz az utolsó alkalom, amikor a Spitzbergákon találkozunk. — Klaus Tredrup, hát egészen elfelejtetted azt az éjszakai utazást ott délen? Légy óvatos! — Ezt félig tréfásan, félig komolyan mondotta. — És ha száz esztendőt élnék, akkor sem felejteném el. Akkor is arra fogok gondolni, amikor veled az Antillákra utazom... Uhlenkort-hullám, szerencse fel! . . . — Köszönöm Klaus! A viszontlátásra! Bárcsak mielőbb bekövetkezne! Uhlenkort elgondolkozva haladt le a lépcsőkön. * Még ragyogott a nap az atollra. Fütty szladt végig a lagúnán, amely a legénységet ebédre szólította, A barlang bejáratában megjelent Christiö alakja. Segélykiáltása, melyet mindig ebéd idején küldött szét, idáig eredménytelen maradt. Más órákbaD is próbált üzenetet küldeni, amikor csak megtehette, de mind hasztalan. Talán túl gyönge volna a küldő energiája? . . . Máskép nem tudta megmagyarázni magának a dolgot A negyedik délutáni órán. Az utolsó kísérlet. Ránézett karkötő órájára. Három és fél- Még igen korán van. A keskeny ösvényen felment a sziklák peremére. Tekirtete végigjárta a viz széles, sima tükrét Nem látott sem hajót sem vitorlát, Erre a forgalomtól távoleső vidékre csak olyan hajó kerülhet amelyet a vihar vet erre. És ha jönne? És ha sikerülne valamilyen jeladással észre- vétetnie magát? A szigetre nem lehet eljut- niok, mert minden oldalról meredeken emelkednek a korallszirtek. De a tengeri rablók? Hogy jutnak ezek a földre, a lagúnába? Hiszen látta, amint az U-naszád egy pillanat alatt felbukkant a lagúna közepén és aztán uj útra merült alá. Az atoll korall-gyürüjében valahol * egy vizalatti átjárónak kell lennie. De hol? Gyakran fürdőit éjszaka idején a lagúnában, csakhogy megfejtse a rejtélyt Gyakorlott buvárrő volt s gyakran bukott a viz alá, hogy végigtapogassa a falakat, de nem sikerült megtalálnia a viz alatti kijárót És ha megtalálta volna, mit segít rajta? Ott kívül az atollgyürün vad morajjal törik meg a végtelen tenger. , Visszalépett bátortalanul, nyomott ke- délyhargulatban. Idegei már alig bírták ezt a kin teljes várakozást. Egyszer csak el kell kerülnie innen, el fog vinni az, aki elrabol- tatta. Talán valahová elviszik, ahonnan köny- nyebb majd a menekülésNagyjelentőségű felfedezések az atomok világában — A P. M. H. bécsi tudósítójától — Becs, november 10. Az atomok a lehető legkisebb természeti egységek kérdése máj évszázadok óta foglalkoztatja a tudományos világot. Ruther- ford angol tudósnak sikerült az atomok részecskéit lefényképezni. Egv évek óta Bécsben élő skandináv tudós, Johann Petersen dr., mostan annyira tökéletesítette Rutherdorf kísérleteit, hogy sikerült néhány perc alatt minden atomot elektronjaira bontani és ezt láthatóvá tenni. Petersennek .sikerült megbontania a magnézium. gyémánt (szén), szilícium és berillium atomjait. Petersen dr. eddigi szenzációs eredményeiről mostan előadást tartott és rendkívül elmés készülékének segítségév el bemutatta a szétzúzott szén-atomokból kiszabadult hidrogén-részecskék fénylő pályáját. Azután hallhatóvá tette az atomok szét- robbantásával támadó végtelenül finom zö- i ejt is. Az alumínium-atom robbanásának sok ezerszeresen erősített recsegését a nagy teremnek utolsó padsorában is tisztán lehetett hallani. Az atomvilágban végbemenő katasztrófa emberi fül számára eddig észrevétlen maradt, elképzelhetetlenül finom zörej hallhatóvá tételére elegendő volt egv pinzetta, amelvet Curié asszony, a rádium felfedezője küldött Párisból Petersen dr.-nak. Petersen dr. az általa olvan csodálatos módon demonstrált eredményeket egy uj eljárásnak köszönheti, amelv még a lassú atom-részecskék mozgásának megfigyelését is lehetővé tette. Annvi bizonyos, hogv az atomok szétbontásának és az elemek átváltoztatásának hatásai egyelőre még korlátoltak. Tudományos körökben azonban Petersen felfedezéseinek óriási jelentőséget tulajdonítanak mivel ezek révén könnyen elérhetővé válik az eddig szétbonthatatlannak hitt elemek átalakítása. így többek közölt elérhetőnek látszik az alchim isták régi céba: a mesterséges módon való aranyi;észités. A felfedezések usrvaü ma még csak tudományos jelentősé ejt ek. de b’zonvos, hogy csakhamar gyakorlati felbaszná’ásuk s lehetővé válik és ez könnven a7 egész világrend megváltoztatására vezethet A*T* *"T* * H»* bOH^lÍ4^€GtNY€* 111 ===== .... - ■ ■— 1 " Eg y elsülyedt világrész története (62)
