Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-10 / 255. (1293.) szám
1926 november 10, szerda. 3 Már december közepén választ Magyarország? A belügyminisztérium a közigazgatási eSőmunkálafcteat már megkezdte — Tfiz napon belül a felsőházi javaslat le*á?gyaBá&a után feloszlatják a nemzetgyűlést Budapest, november 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) Politikai körökben már régóta tartja magát az a hir, hogy Magyarországon a közel jövőben uj nemzetgyűlési választások lesznek. A magyar sajtó pártállásra való tekintet nélkül igen élénken, sőt sok esetben izgatott hangon foglalkozik ezzel a kérdéssel. Szcitovszky Béla, az uj belügyminiszter a Pesti Naplónak ma reggel kijelentette, hogy a ház feloszlatására vonatkozólag Bethlen István gróf miniszterelnökkel egyelőre ugyan még semmi megállapodása nincsen, azt azonban elismerte, hogy a választások megtartására az előmunkálatokat már megkezdték. — Szeretném — mondotta a miniszter — hogyha a választások már karácsony előtt megtörténnének, úgyhogy a karácsonyi ünnepeket nyugodtan tölthessék el a választók. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ugyancsak nyilatkozatot adott ma a sajtónak. Kijelentése szerint Bethlen István gróf mi niszterelnök valamennyi kormánytagnak ve leményét kikérte erről a kérdésről. Én — mondotta — már a frankügy fölvetődésének időpontja óta az uj választások mellett voltam. Bethlen a döntést saját magának tartotta fenn- Egyébként én nem politizálok, kultuszminiszter vagyok — végezte be nyilatkozatát Klebelsberg. Zsitvay házelnök a következőket mondotta: Végleges döntés a ház feloszlatására vo- ntakozólag mindeddig még nem történt, lehet azonban, hogy a legrövidebb időn belül ez ügyben is történik valamelyes intézkedés. A fővárosi napi sajtó vezető helyen foglalkozik ezzel a kérdéssel, s valamennyi csaknem egyöntetűen állapítja meg, hegy az uj választások még december közepén biztosan meg fognak történni. Ezért nem lehetetlen, hogy még e hét végén feloszlatják a nemzetgyűlést. Az Uj Nemzedék Bethlenhez közelá’’ politikustól nyert értesülése szerict azt a hirt közli, hogy a kormánynak a felsőházi javaslat letárgyalása után nincs már további tár- gyalnivalója. Az informáló politikus nyilatkozata szerint a miniszterelnök elhatározta, hogy mihelyt a felsőházi javaslatot részleteiben is letárgyalja a ház, Zsitvay házelnök beterjeszti a nemzetgyűlés elé a kormányzó kéziratát, amely röviden méltatja a nemzetgyűlésnek elmúlt munkásságát s intézkedik a ház feloszlatásáról. A hivatalos lap másnapi száma azután közölni fogja a választásokról szóló kormányintézkedéseket. Valószínű, hogy mindez még e hét végén, pénteken vagy szombaton meg fog történni. A ház feloszlatására csak abban az esetben kerülne a jövő héten a sor, ha az ellenzék a felsőházi javaslatnak most folyó részletes vitáját tovább húzná. Minden körülmények között azonban számolni kell azzal, hogy tiz napon belül kiírják a választásokat. A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, november 9. Budapesti szerkesztőségünk teleforjelentése: A nemzetgyűlés ma áttért a felsőházi javaslat részletes vitájára. A vita iránt azonban sokkal csekélyebb érdeklődés mutatkozik, mint a politikai élet előterébe nyomult uj választások iránt. A képviselőház folyosóján a honatyák valamennyien a választások híreivel vannak elfoglalva és élénken vitatják a mai sajtóban megjelent különböző nyilatkozatokat. Különösen Szcitovszky belügyminiszter nyilatkozata és az Uj Nemzedéknek beavatott forrásból nyert értesülése általános szóbeszéd tárgya. Scitovsky helyesbíti nyilatkozatát A képviselők csoportokba verődve tárgyalnak, amikor Szcitovszky belügyminiszter alakja feltűnik a folyosón. Néhányan azonnal körülveszik Szcitovszkyt és a Pesti Naplóban megjelent nyilatkozatára vonatkozólag kérdésekkel rohanják meg. A belügyminiszter mosolyogva feleli, hogy teljesen hamisan interpretálta az újságíró azt, amit ő mondott. Csak annyit mondott — mondta Szcitovszky — hogy a választások vagy karácsony előtt, vagy karácsony után lesznek. Ezt a kijelentésemet az újságírók is, akik a nyilatkozatot kérték tőlem, ragy derültséggel fogadták, mert hisz nyilvánvaló, olyan válasz volt ez, ami semmi pozitívumot nem tartalmazAz egyik képviselőnek arra a kérdésére, hogy lesz-e még ebben az évben választás, a belügyminiszter azt válaszolta, hogy nem tudja, de a helyzetet olyannak látja, hogyha titokban megszavaztatnák az összes képvise- i löket, akkor óriási többségben volnának azok, akik a mandátumok meghosszabbítása mellett szavaznának. A ház feloszlatása a kormányzó hatáskörébe tartozik és véleménye szerint ebben az ügyben még nem történtek megbeszélések. A nemzetgyűlés mai ülésén a felsőházi javaslat részletes vitája során Petrovác Gyula, Kaas Albert báró, Haller István és Sándor Pál szólaltak fel. Sándor Pál indítványozza, hogy az izr. felekezet felsőházi képviseletére vonatkoPrága, november 9. A prágai büntetőtörvény- széken ma délelőtt tárgyalták Leilei Jenő dr. nyit- rai ügyvédnek a Prágai Magyar Hírlap ellen indi*oU két sajtóperét. Az egyik pert Leilei Mólnál* Béla dr. ellen indította meg egy másfél évvel ezelőtt megjelent vezércikke miatt. Molnár Béla elhalálozása miatt a bíróság csupán Gál István akkori felelős szerkesztő ellen folytatta le a fokozatos büntetőjogi felelősség alapján az eljárást. Miután Gál István ellen a második perben is kiterjesztették a vádat, a törvényszék összevonta az ügyet és áttért a másik per tárgyalására, amelyet a „Lelleiék ugrásra készülnek" cimü cikk miatt indított meg Leilei dr. A cikk szerzőségét Dzurányi László, a P. M. H. főszerkesztője, vállalta. Mikula elnök komoly szavakkal békülésre hívja fel a feleket, mire Dzurányi kijelenti, hogy őt Lelleivel szemben egyéni animozitás nem vezérli, a jelen esetben azonban súlyos politikai harcról volt szó s elvi okokból ragaszkodnia kell a bíróság döntéséhez. Dzurányi László vallomása során előadta, hogy a cikket közérdekből irta. Leilei Jenő akkor, amikor a szlovenszkói magyarság politikája egyöntetűen az ellenzékiség alapján állott, a felmerült számos jelenség szerint a kormányhoz keresett kapcsolatot. Nem állítja, hogy a kormányt támogató politika bűn. Lehet ez hasznos is a maga idején. Talán ő maga is közel áll ma ehhez a politikához, sőt hajlandó bizonyos fokig a kormány támogatására is, egyedül azonban a nemzet egyetemének érdekében. Lelleinél viszont ez a politika — különösen abban az időben — mondotta Dzurányi —, amikor saját pártja állott a legélesebben a kormánnyal szemben, csakis öncélú lehetett. Azután rátért azokra az eseményeikre és kisérő jelenségekre, amelyek ezt a feltevést valószínűsítették. A cikk azon állítására, amely arról szólt, hogy' Leilei pártelnöki bukása után a jog és tisztesség ellenére továbbra is saját kezében tartotta meg a párt egyes intézményeit, bizonyítékot sem kíván felhozni, mert hiszen ezek köztudomású tények, amelyeket talán a főmagánvádló sem fog kétségbevoxmi, zólag úgy módosíttassák a javaslat, hogy a két tagságot az izraelitáknak két életfogytiglan választott rabbija kapja. Ehhez az indítványhoz Haller István is csatlakozik. Bethlen a zsidók felsőházi képviseletéről Bethlen István gTóf miniszterelnök reflektált ezután az eddig elhangzott felszólalásokra. Harminchárom egyházi tagja lesz a felsőháznak, ami megfelel a jelenlegi viszonyoknak anélkül, hogy a felsőháznak ezáltal különleges egyházi jellege volna. A zsidó hitfelekezet felsőházi képviseletére vonatkozólag Sándor Pál által beterjesztett in- ditvánva tulajdonképpen megfelel a kormány intencióinak is. Ec.khardt és Lendvav javaslatait. amelyek szerint a zsidó hitfelekezet nem jutna képviselethez a felsőházban, nem fogadhatók el. mert a zsidó vallás épp olvan befogadott vallás Magyarországon, mint a keresztény vallások. A kormány nem járulhat ahhoz hozzá, hogy a történelmi jogok fejlesztésének elve negligáltassék és ezzel a felekezettel szemhen más eljárást tanúsítsanak, mint a többiekkel szemben. A ház ezután elfogadta a javaslat első tételét Sándor Pál módosító indítványával együtt. Leltei: Én nevemet az elnökségről való lemondásom után azonnal levettem a lapról s különben sem voltam sem szerkesztője, sem kiadója a Népakaratnak. Dzurányi: Kramár sem szerkesztője, vagy kiadója a Národni Listynek és mégis az ő politikáját szolgálja. Ugyanez volt az eset kicsiben a Népakaratnál is, amelyet a többség akaratával szemben, továbbra is a Lellei-csoport tartott kezében és Leilei legbizalmasabb emberei szerepeltek úgy szerkesztői, mint kiadói részen. Az összefüggést különben a legjobban bizonyítja az a tény, hogy Leilei választási bukása után a Népakarat, miután leközölte Leilei bejelentését politikai visszavonulásáról, szintén beszüntette megjelenését. Kár tehát a dolgokat kiforgatni. A tanúkihallgatás A bizonyítási eljárás során elsőnek Csicsma- nec Iván losonci járási főnököt hallgatta ki a bíróság arra a körülményre vonatkozólag, hogy kiadott-e a csendőrségekhez egy kérdőivet, ha igen, volt-e abban olyan kérdés is foglaltatva, amelyből arra lehetne következtetni, hogy Leilei kapcsolatokat akart létesiteni a kormánnyal s e célból van szükség ottani pártja erejének megállapítására. Csiosm&nec előadja, hogy a pártok erőbeli helyzetének megállapítása céljából tényleg kiadott egy kérdőívet, amelyben azonban Lelleire vonatkozóan semmiféle kérdés nem volt. Dzurányi megkérdi a tanút, mi az oka annak, hogy egy másik Lellei-per pozsonyi tárgyalásán erről nem tett említést és ott azt mondotta, hogy egyáltalán nem adott ki ilyen kérdőivet. Csicsmanec azt feleli, hogy pozsonyi vallomásában ugyanígy adta elő a dolgot. Dzurányi: Én viszont úgy emlékszem hogy a tanú ur valamennyi válasza negatív volt. Varecha József a következő tanú. A kérdőivet saját szemeivel nem látta, ő csak Monártól és Rabártól hallotta a dolgot. Azután részletesen elmondja Leilei losonci látogatását és a háromezer korona történetét, amellyel Leilei Monáréktól egy nyilatkozatot akart szerezni, hogy tisztán kerüljön ki a reá nézve kellemetlen ügyből. Vallomásának több részlete zavaros és ingadozó volt, mire az elnök számos kérdést telt fel neki. Leilei jogi képviselője még a vallomás megtétele előtt ellenezte Varecha meghiteltetéséí, a A magyar retorzióé vámok nem irányulnak Csehszlovákia ellen Életbeléptéitek a magyar vámtörvénynek a reSorsiós vámokról szélé keletik paragrafusát Budapest, november 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjeléntése.) A hivatalos lap mai száma az 1924. évi XIX. sz. vámtörvény 7. szakaszának végrehajtását közli. Ez a szakasz vonatkozik a retorziós vámok életbeléptetésére azon államokkal szemben, melyek a Magyarországból származó árukkal kedvezőtlenül bánnak. Ezek a retorziós vámok az autonóm vámtételek háromszorosát teszik ki. A ma reggeli csehszlovák sajtó a magyar kormánynak fenti végrehajtási rendeletéből arra következtet, hogy Magyarország Csehszlovákiával szemben is alkalmazni fogja a retorziós vámokat. Illetékes helyen azonban érdeklődésünkre kijelentették, hogy a fenti intézkedés nem jelenti még azt, hogy Magyarország most már Csehszlovákiával az emlitett vámviszonylatba lépne. Az intézkedés csak arra vonatkozik, hogy Magyarország abban az esetben lépteti életbe a retorziós vámintézkedéseket egy országgal szemben, ha az illető ország, bár kereskedelmi szerződéses viszonyban áll Magyarországgal, mégsem adja meg azt a legtöbb kedvezményt Magyarországnak, amelyet a többi országoknak biztosit. Csehszlovákiára tehát akkor vonatkoznék ez a rendelet, ha Magyarország és Csehszlovákia között ez a kereskedelempolitikai helyzet alakulna ki. Leilei kettős sajtópere a Prágai Magyar Hírlap ellen A prágai büntetőtörvényszék kmetbirósá^a ma tárgyalta Dzurányi László és Gái István sajlőporét — Elrendelték a bizonyítást S Café „LUXOR^Oanciftg 1 V ............................. > V ácfavské nám. 49. g Prága legeiökeföbb kávéháza ‘ Naponta 5 órai tea — Este koncert és tánc ^ > — Színházi vacsora — Magyar borok — A K jó magyar társaság találkozóhelye ^ bíróság azonban hosszabb tanácskozás után azt elrendelte. Félkettőkor a tárgyalást félbeszakították és folytatását az elnök délután négy órára tűzte ki. Délután negyedöt. órakor nyitotta meg Mikula táblabiró, elnök a folytatólagos tárgyalást. Rybár Pál szabó tanú elmeséli, hogy Bures őrmester szeretett elbeszélgetni MonárraL Egy alkalommal papírlapot mutatott néki, amely négy kérdést tartalmazott. Elmondotta, hogy ez az ív még semmi, de van a csendőrség által kiadott hatósági iv is, amelyen az állna, hogy Leilei a keresztényszocialista pártot a kormányba akarja vinni s ezért rendelte el a minisztérium az uj kérde- zősködést. Elnök: Erről előbb nem beszélt. Ez uj dolog. Biztosan emlékszik erre? Rybár: Biztosan emlékszem. Pastika dr., Dzurányi védője: Az őrmester egyenesen Déliéiről beszélt? Tanú: Igen, határozottan az ő nevét hallottam. Pastika dr. felolvassa ezután a Tribunában megjelent első leleplező cikket. Tanú: A leghelyesebben volt közölve a Kassai Munkásban, amely a kérdőív szószerinti szövegét hozta. Barták tanú kijelenti, hogy Varecha egy alkalommal hozzá jött és elmondta, hogy Monár Füleken volt Rybámál, amikor eljött oda Bures csendőrőrmester és megmutatta a körlevelet azzal a magyarázattal, hogy a hatóságokat felhívták a Lellei-párt támogatására. Tanú hangsúlyozza azonban, hogy Varecha a körlevelet nem látta, csak Monár és Rybár. Ezek azonnal Losoncra mentek és elmondották az esetet az ottani magyar pártok központi irodájában. Szappanos Lajos a következő tanú. A csendőri körlevélről semmi tudomása nem volt. Leilei tői hallotta az esetet s vele együtt utazott Losoncra, hogy Vareohától a cáfoló nyilatkozatot megkapja. A kereszényszocialista pártnak altkor semmi köze nem volt a kormány politikájához. Lelteinek a Concordia-nyomdánál nem volt érdekeltsége, tehát befolyást sem gyakorolhatott sem a nyomdában, sem a Népakaratnál. Leilei a tanúhoz: Igaz-e, hogy a párt elnöki tisztségéről való lemondásom után a pozsonyi Garlton-szálló előtt együtt sétáltam Jerabekkel és Varjúval, azt ajánlottam neki, hogy a Concordia- nyomdát adják át az uj vezetőségnek. Szappanos: Igen, ez közvetlen a gyűlés után volt. Jerabek azonban kijelentette, hogy ezt nem teszi meg. Leilei: Gyakoroltam-e a Népakaratra befolyást? Szappanos: Nem. Dzurányi: Leilei akkoriban nem volt annyira liberális, mint most. Diktatórikusán akarta pártját vezetni és ennek a politikájának szolgálatába állította a Népakaratot. .Kérdi a tanútól, hogy a Népakarat kinek a politikáját szolgálta. Szappanos: A Népakarat keresztényszocialista politikát folytatott. Dzurányi: Két keresztényszocialista poliíikai irány volt akkor, az egyik a Szüllő Géza vezetése alatt álló hivatalos párt, a másik pedig a Lellei- csoport. Melyiknek állott szolgálatában a Népakarat? Szappanos: Nem szolgálta sem az egyik, sem a másik irányt. A Népakaratot a keresztényszocialista szakszervezetek vezették és irányították. Dzurányi: Miért szüntették meg Leilei választási bukása után a Népakarat megjelenését? Szappanos: Nemcsak ő bukott meg, hanem többen. Minthogy pedig láttuk, hogy a választóközönség többsége nem helyesli a mi álláspontunkat, nem tartottuk szükségesnek a láp további megjelenését. Dzurányi: Ez csak azt bizonyítja, hogy a Népakarat Leilei szolgálatában állott. Pastika dr.: Lelteinek az elnöki helyről való távozása után volt-e még befolyása a Népakaratnál? Szappanos: Semmiféle befolyást nem gyakorolhatott, mert a Népakaratot a szakszervezet vezette, ennek pedig Leilei tagja nem volt. Elnök ezután bejelenti, hogy Szüllő Géza dr. . nem jelent meg személyesen a tárgyaláson, felolvastatja tanúvallomásának jegyzőkönyveit. Ezután Pastika dr. védő indítványozta a tárgyalás elhalasztását, Sziillő Gáza és Jabloniczky János dr. inegidézését és kihallgatását arra a körülményre, hogy éppen az inkriminált cikk megjelenése idején nagy harcok folytak a pártban a Concordia és a Népakarat birlalása miatt. Keller dr., Leilei jogi képviselője, ellenzi a fo- vábbi bizonyitst, de amennyiben a kérésnek a bíróság helyt adna. úgy indítványozza Jerabek, Varjú. Ivaiser kihallgatását is. továbbá Szappanos szembesítését Szüllővel és Jabloniczkyval. annak megállapítására, hogy a Népakarat nem a párt, hanem a keresztényszocialista szakszervezetek lapja volt. Az elnök — iniuláu a bíróság hosszabb tanácskozás illán helyt adott miied::* *! fél javaslatinak elrendeli az uj tanuk ni orr idézéséi s a tárgyalást 'bizonytalan időre elhalasztja.
