Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-09 / 254. (1292.) szám
IMS november 9, leedd. 9 70 százalékot kvótát mutat ki a betevők részére. Majd átadja a szót Hacker Rikárd nak, a munkás- biztosító pénztár nyug. igazgatójának mint bizottsági előadónak, aki a bank ügymenetét tárta a közgyűlés elé öt negyedórát beszámolóban* melyben a bank összeomlásának okait teljes őszinteséggel tárta fel a bizottsági A vezérigazgató A revíziós bizottság megállapította, hogy a bank vezetésében nagy rendszertelenség uralkodott A vezérigazgató — az időközben öngyil- kossá lett Freystadtl Pál — az ellenőrzést nem gyakorolta úgy, mint arra az alapszabályok kötelezték. Tőzsdejátékkal foglalkozott, amely figyelmét elvonta a bank ügyeiről. A bank pénzével, mint a sajátjával rendelkezett és a folyószámlák egész seregét nyittatta a saját részére, amikor az alapszabályok tiltják a bank tisztviselőinek, hogy ott hiteleket vegyenek igénybe. A váltókölcsönöket kizárólagos joggal folyósította, minden bírálat nélkül. Utalványozott a maga és « családja részére százezrekig menő összegeket, de azokat az igazgatóságnak nem jelentette be. Egy 265.000 koronás bankátutalásról betétkönyvet állíttatott ki, bár ez csak a könyvekben volt keresztülvezetendő, mégis 50.000 korona és 10.200 korona készpénzösszegeket vett fel rá készpénzben. Ez oly homályos és érthetetlen művelet volt, ami máig sincsen tisztázva. Az utalványozásokat szignálás utján vagy szóbeli utón végezte, ami a legnagyobb szabálytalanság. A bankkamatláb 5—17 százalék közt mozgott, teljesen a vezérigazgató tetszése szerint, mint a jelentés mondja kabát szerint- A bank ügyésze, Weisz Miksa dr,. aki a közgyűlésig még hivatalában volt, 275.972 borona összeggel volt a banknak adósa és erre az igazgatóság a múlt év utolsó napján 50.000 koronára kiegyezett a vagyonos ügyvéddel, aki időközben vagyonát gyermekeire ruházta át! A dohánytőzsde finanszírozása 600.000 korona veszteséget okozott a banknak és ezzel szemben a vezérigazgató, hogy biztosítékot szerezzen, mint a Fonciére komáromi ügynökségének vezetője, 150.000 koronára biztosította a trafikos életét, de a dijakat — a bank pénztárából fizettette. Emellett a vezérigazgató mellett egy teljesen jóhiszemű, egyénenként feddhetlen jellemű férfiakból álló igazgatóság gyakorolta, azaz csak akarta gyakorolni az ellenőrzést és vakon bízott a vezérigazgató szakképzettségében, akit azonnal el kellett volna az intézet éléről távolítani, mihelyt köztudomásra jött az, hogy a tőzsdén játszik. Ezt pedig mindenki tudta Komáromban. Végre ez év junius havában Majer Imre dr. apát, felügyelő bizottsági elnök hívta Jel az igazgatót tartozásainak haladéktalan rendezésére, mire a nemrégiben még többszörös milliomos vezérigazgató értékpapírjait átadta a banknak, de ez nem fedezi az azzal szemben fennálló tartozásait. Hogy a káosz teljes legyen, az igazgató minden feljegyzését elvitték a bankból, ahelyett, hogy lepecsélték volna, kiszolgáltatták családjának és rokonsága állítólag Bécsbe vitte azokat . Az összeomlás Ez junius hó végén történt, a < zérigazgató Bariba Lajos dr. ügyvéddel Prágában, majd Pozsonyban járt a bank szanálása céljából, mivel ez nem sikerült, öngyilkosságot követett ej. A bank moratórium alá került, melyet ez év julius 8-án tettek közhírré. A pénzintézetek prágai központja megvizsgálta a bankot, utóbb a szlovenszkói pénzintézetek egyesülete is, Schmidt Imre alelnök közreműködésével, a pozsonyi Leszámitolóbank, a Komáromi Első Hitelintézet és legujabbban a Lé- g'óbank prágai igazgatósága vizsgálta ét a bank státusát. A két utóbbi ajánlatot is tett a kényszeregyezségre vonatkozólag, illetve a felszámolást illetőleg. A bank veszteségei Öt csoportba tartóznak: clearingbe tartozó követelések, amelyek több év múlva lesznek rendezhetők aránylag kis százalékban (12 százalék) a bank hadikölcsönei 400.000 korona, hadikölcsön adósok 250.000 korona, lombard hitelek és a Budapesten esedékessé vált készpénz fizetések. A moratórium alatt 1,593.474 korona készpénz folyt be a bankhoz, melyből- tartozásokat törlesztett és mintegy egy millió összeget pénzintézeteknél helyezett el A reviziós bizottság megvizsgálta az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak tartozásait és a banknál levő tőkéit és megállapította, hogy ezek közt teljesen fedezet nélküli tartozás is bőven akad, melyet a vezérigazgató engedélyezett az igazgatóság tudtán kivül. A bank 77 pert visz ez idő szerint 285.000 korona értékben, de nem történt intézkedés olyan követelések behajtása iránt, amelyek időközben kétségessé váltak. A jelentés részletesen felsorolja az igazgatók és az igazgatósági tagok, valamint az intézeti alkalmazottak tartozásait a bankiul szemben és Jelentést tesz a szenzációs kiegyezésekről, melyeket az igazgatóság kötőit, Így egy előkelő komáromi iparos 629.929 köroha tőzsdei veszteséget 70.000 koronával, a bankügyész 275.972 korona tőzsdei veszteségét 50.000 korona ellenében leírta. Az értékpapír letétek jegyzékét a vezérigazgató kezelte, aki a papírokkal tőzsdei műveleteket és lombard üzleteket bonyolított le. A folyószámlaadósoknál 8.438.510 korona veszteség érte a bankót, melyből igen csekély részletek fognak megtérülni. Annak ellenére, hogy a bank mérlege már erősen passzív volt, a vezérigazgató megszerezte a betétgyűjtési jogot, mely utánjárások harmincezer koronájába kerültek a banknak. Végül a reviziós bizottság jelentése a l< lelősség kérdésében foglal állást a bank lehetetlen vezetéséből kifolyólag és a kényszeregyezségi mérleget terjeszti elő. A közgyűlés elképedve hallgatta, hogyan sáfárkodtak a betevők pénzével. A vita Lipseher Mór dr. kórházigazgató szólt hozzá a jelentéshez elsőnek, melyet gyászbeszédnek, — de egyúttal vádbeszédnek is minősít a bank vezetősége ellen. Megállapítja, hogy ez a bank Freystadtl hazardőr börzejátékos bankja volt. A tisztességnek nem az a kritériuma, hogy lopni nem szabad, de az is, hogy ne engedjünk ilyesmit elkövetni. Az igazgatóság ezt elmulasztotta meglenni, ezért a részvényesek a legmesszebbmenő bizalmatlansággal viseltetnek iránta. Nem ismeri annak az okát, hogy miért adták be a kényszeregyezségi kérelmet 24 órával a közgyűlés előtt. A betevők részéről az a gyanú merült föl, hogy az igazgatósági elnök és a vagyonfelügyelő között valamelyes kapcsolat vau. A vagyonfelügyelő egyébként a részvényesek és a betevők 99 százalékának nem bírja a bizalmát (Viharos felkiáltások és helyeslések.) Ghyczy dr. elnök az alaptalan gyanúsítást elutasítja és kijelenti, hogy a felelősséget vállalja a részvényesekkel szemben is. A vagyonfelügyelő kinevezésébe nem folyt be, ez a törvényszék elnökének a diszkrecionális joga. (Ellenmondások). Kitöri a vihar Lipseher dr. szerint Ghyczy most egészen más feleletet adott, mint a múltkor, mert a kompenzációkról most egy hangot sem szólt Most a vagyonfelügyelő, Bartha Lajos dr- izgatottan áll fel és kijelenti, hogy ő nem törődik a részvényesek és betevők bizalmával, ha őt a törvényszék bizalma állította erre a helyre- Majd Lipseher dr. felé fordulva azt a sértést vágja felé, hogy a Komárom Vidéki Hitelbank aknamunkája az, amit beszélt. Leírhatatlan kavarodás támad erre a kijelentésre; öklök emelkednek a vagyonfelügyelő felé és száz torok kiabálja: — Ki vele! Ki keli dobni! A tárgyalás menete megakad és izgatott szóváltásokba fullad. Bartha dr. felé a sértések egész özöne repül é$ kiáltások töltik meg a termet: — Vonja vissza! Visszavonni! Bartha Lajos dr. vagyonfelügyelő ezután visszavonja sértését, A továbbiakban Hajdú Gyula dr. ügyvéd kemény szavakban bírálja a vagyonfelügyelő eljárását és magatartását, amihez nincs joga, rosz- pzalását fejezi ki efelett és a támadást visszautasítja. Az igazgatóság nem teljesítette kötelességét és ezért felelősséggel tartozik. Hacker Rikárd szintén Bartha állítását utasítja vissza. Mert a kényszeregyezségi vagyonfelügyelő kinevezésénél a fennálló rendelet szerint a hitelezők meghallgatandók és e® ebben az esetben nem történt meg, holott a hitelezők bizalmát lehetett volna jóakaralu mérlegelés tárgyává tenni. Az izgalmas incidens után Lengyel Ármin dr. ügyvéd szólal fel, majd a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a reviziós bizottság jelentését és neki ezért köszönetét szavazott és a jelentést a vizsgálóbíróhoz küldi. Az 1925. évi mérleg Az elnök az 1925. évi mérleget ismerteti, mely 318.3Í0 korona veszteséggel záruL Ezt az igazgatóság tagjai Írták csak alá, a felügyelőbizottság az aláírást megtagadta. Mivel a banknak 1925. évben az újabb mérlegek kimutatása szerint több vesztesége volt ennél az összegnél, mert a három milliót meghaladó veszteség már akkor is fennállott, az igazgatóságnak nem adja meg a felmentési és a vagyoni felelősséget velük szemben kimondja. , A régi igazgatóság elmozdítása. Ajánlatok a szanálásra A közgyűlés ezután a beadott szanálási ajánlatokkal foglalkozott. Kettő feküdt a közgyüsés előtt: a Komáromi Első Hintelintézeté, mely 65 százalékos kvótát ajánlott fel, ebből 40 százalék a kényszeregyezség jogerőre emelkedése után 3 hó, további 80 százalék 9 hó és a végső 30 százalék 15 hó múlva lenne esedékes. Az 1000 koronán aluli betéteket, 100 százalékban 30 napon belül fizetné ki a bank. A Légió Bank ajánlata a felszámolásra vonatkozik, amelyet teljes készséggel támogat minden anyagi érdekeltség nélkül annak ellenében, hogy a Koronabank helyén megnyitja fiókját ég átveszi a bank klientéláját. Tehát a Koronabank összes vagyonát garantálja a betevők részére. A bank megválasztandó felszámoló bizottságával egyetértve megállapítja a kényszeregyezség jogerőre emelkedése után a jó követeléseket, de a váltótárcát teljes egészében átveszi és erre azonnal 8 millió korona összeget folyósít és a betétek 40 százalékát azonnal kifizeti, vagy a Légió Bank betétkönyvével beváltja. Majd alternatív javaslatokat tesz és hajlandó a bank váltóadósainak kölcsönét 9 százalékra, folyószámlaadósainak pedig 10 százalékra folyósítani az eddigi 12—24 százalék helyett. Esetleg hajlandó a felszámoló bizottságnak az összes kölcsönökre 8 százalékos előleget folyósítani, amelyet a felszámoló bizottság a mai kamatláb mellett helyezhetne ki. A jövedelem- többlet is a betevőket illetné. Hajlandó érdekeltséget vállalni a nagytőzsde tartozásának behajtása körül is. amelynek révén körülbelül 174.000 korona térülne meg a a bank részére. A Légió Bank igazgatója szombaton tárgyalta meg e feltételeket a bank igazgatóságával és a közgyűlés alatt telefonértesítést küldött, hogy azt legkésőbben hétfőn reggelig Írásba is foglalja. Több hozzászólás után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta ezt az ajánlatot és ennek alapján a hétfőn kezdődő kényszeregyezségi tárgyaláson pótajánlalot nyújtott be az igazgatóság, melyben a hitelezőknek a vagyon egész tömegét felajánlja. Ezek után a közgyűlés elhatározta, hogy a kényszeregyezség ellen benyújtott felfolyamodást visszavonja. A revíziós bizottság az igazgatóság elmozdítását és uj felügyelőbizottság választását javasolta, melyet Alapy Gyula dr. terjesztett elő. Az uj felügyelőbizottság Bíró Gyula, Goldschmid Vilmos, Hajdú Gyula dr., Horváth Erazmus, Lipseher Mór dr., Majer Imre dr. apát-plébános, Mórocz Dezső, Sántovy József, Hermann Beraát és Lengyel Ármin dr. tagokból alakult meg. A felszámolóbizottságba a közgyűlés Alapy Gyula dr., Balog Dávid, Buchinger Ferenc, Hacker Rikárd, Krausz Artúr dr., Mandula Imre, Mezey János dr., Nádor Ernő, Sándor Ernő és Tárnok Gyula tagokat választották meg, akik e megbízatásukat díjtalanul vállalták. A bank közgyűlése határozati javaslatokat fogadott el, melyek szerint az igazgatóság összes tagjai ellen a bank részvénytőkéjét meghaladó veszteségeiért a kereskedelmi törvény 197. szakasza alapján a felelősséget kimondta és ellenük pert indíttat. A bank közgyűlése feljogosította a felszámolóbizottságot, hogy mindazok ellen, akik ingatlanaikat rosszhiszemüleg elidegenítették és megterhelték, szintén pereket inditlat. Végül a reviziós bizottság indítványára azt is kimondta a közgyűlés, hogy a perekből befolyó mindennemű bevétel a betevők javára esik és erre nézve fenntartja garanciáját a Légió Bankkal szemben is. A közgyűlés azután lehiggadt mederbe jutott és a háromórás tanácskozás után déli egy órakor ért véget. Minden határozatát egyhangúlag hozta meg. A bank kényszeregyezségének tárgyalása hétfőn kezdődött és ezen a bank betevői tömegesen vesznek részt. A szavazás négy napot vesz igénybe. A kényszeregyezség többsége biztosítva van és a Légió Bank legközelebb már Komáromban letelepedik, hogy átvegye egy magyar bank örökét, mely betevőinek pénzét nem volt képes megbecsülni A szociális biztosítási torvény módosítása. A szociálpolitikai bizottság a prágai kereskedelmi kamara központjánál tárgyalta a szociális biztosítás módosításának előkészületeit. A törvény pontatlansága és bizonytalansága annak gyakorlati keresztülvitelében számos visszásságot okozott. Rendezni kell elsősorban a hét mind a hét napjára vonatkozó illeték! számítás kérdését, a 16 évesnél fiatalabb tanoncok biztosításának problémáját, az ipari és egyesületi betegpénztárak meghagyásának a kérdését. Továbbá a törvény pénzügyi részét is revízió alá kell venni. A kamarai 'központ egy bizottságot küldött ki a módosító javaslatok végleges megszerkesztésére. Az 1926. évi adóengedmény. Az adóreformjavaslatot a minisztertanács legközelebbi ülése végleg letárgyalja és a költség- vetés parlamenti letárgyalása uián a háznak is beterjeszti. Különösen nagy érdeklődéssel várják az 1926. évi adóengedményekről szóló határozatokat. Az 1926, évi adót ugyanis a Prager Presse értesülése szerint az 1927. évi eredmények alapján fogják kivetni, mig az 19z5. évre az adókat még az eddig érvényben levő határozatok alapján vetik ki. Ennek alapján az olyan társaságoknál, amelyeknek a jelen évben jó konjunktúrájuk volt, az 1927. évben való utólagos adókivetés óriási előnyöket nyújthat, míg az olyan vállalatoknál, amelyek 1926-ban lényeges koujunktura- emélkedést nem mutathatnak ki, a különbség minimális lesz. A gyapjú- és gyapotipar helyzete. A Prager Presséért esüléee szerint a gyapjuszövőőében a munkásságnak csak egy részét alkalmazzák. A téli ruha eladása lényegesen csökkent. Ugyanaz a helyzet a gyapotiparban is, mert a fonalak árai olyan alacsonyak, hogy a gyárak versenyképtelenek. Romániáról újabb rámtárgyalásokat kell folytatni. Tekintettel arra, hogy Románia vámtarifáit állandóan emeli, a kereskedelmi kamarák központija a kereskedelemügyi és külügyminisztériumnál interveniált, hogy Romániával a rendes tarifa- szerződés megkötése érdekében újabb tárgyalásokat kezdjenek. Szállítási engedmények narancsra. A csehszlovák államvasutak lényeges tarifaengedményeket adnak naranos szállítására Petrzalka határállomástól a csehszlovák főállomásokra és az összes államosított helyiérdekű vasutak állomásaira. A vasúti kocsik tarájának megállapítása a lelek kívánságára. A vasutügyi miuisztérium az üzemi szabályzat kiegészítéseképpen igen fontos rendeletet adott ki, amely szerint teherárufeladásnál a feladó kívánhatja az üres kocsi súlyának megállapítását. Az üres kocsi utánmérése csakis a feladás előtt, vagy pedig a teheráru szállítása után történhetik. Utólagosan csak akkor engedélyezi a minisztérium az üres kocsi mérlegelését, hogyha a feladó a kocsi hollétének felkutatására fordított kiadásokat fedezi. Ez átlag 1Ü0 koronát tesz ki. Ai 1924—25. évi szeszkampány. A forgalmi adóköteles szeszgyárak száma a statisztikai hivatal szerint az 1924—25. évi kampányban 846 volt és pedig 806 mezőgazdasági és 40 ipari. Ezek a szeszgyárak összesen 56 millió hektoliter alkoholt gyártottak. A ••ehszlovák—olasz tarifaforgalom rende- ztse. A zágrábi á Hamva sut igazgatóságánál nemzetközi vasúti konferencia volt, amelyen a csehszlovák, osztrák, olasz és jugoszláv államvasutak képviselői vettek részt. A csehszlovák államvasutakat Pohl Lajos központi felügyelő és Sauer Gyula felügyelő képviselte. A konferencia feladata a csehszlovák—adriai forgalom kérdésének megtárgyalása és rendezése. * 70 + Gyenge a prágai tőzsde. A hóteleji tőzsde gyenge irányzattal indult. A lanyhulást a montán- piacon mutatkozó kínálat idézte elő, amely körülmény az árfolyamokat lenyomta. A francia pótszerződés felbontása is kedvezőtlenül hatott a tőzsdére, amely mindvégig gyengülésre hajló tendenciát mutatott. Szilárdak csak a sörfőzdéi értékek voltak, azonkívül egyes speciális kuliszért.ékek. A beruházási piacon barátságos hangulat érvényesült. — Az ipari piacon az Első Pilseni és Maffers- dorfi 25, Marsohner és Bleistadti Üveg 15, Horvát Oukor 12, Északcseh Szén és Kolini Szesz 10, Sira- meringi és Rothkosteletzi 9, Rindskopf 6, Budweisi Sör 5, Kolini Műtrágya és Egyesült Gyapjú 3 koronával emelkedtek. Gyengültek pedig a Nordbahn 70, Solo 27, C9eh Kereskedelmi, Prágai Vas és Berg és Hütten 25, Aussigi Finomító és Broeche 10, Aussigi Vegyi és Inwald 9, Északcseh Szén 7, Kri- zsik és Alpine 6, Dux—Bodenbaohi, Cseh—Morva, Brünni Gépek és Berganann 5, Skoda 4, Sellier 3, Egyesült Elektromossági és Ringhoffer 2 koronával. — A bankpiacon a Zsivno 2, a Slovenská és Sporo 1 koronával javult, mig a C9eh Union, Bécsi Union és Anglo 1 koronával estek. — A beruházási piacon a H- és L-járadékok 2 százalékkal emelkedtek. A konszolidációs kölcsön és a népszövetségi kölcsön fél százalékkal, a lisztkölcsön 45 fillérrel, a 3.5%-os IV. államkölcsön 35, az 5.5%-os IV. és a 4/2-os tartalékjáradék 35, a beruházási kölcsön 1923. tétele 15 és a nyereménykölceön 10 fillérrel szilárdultak. — Ex étákban nyugodt üzlet mellett az árak neon változtak. + A prágai devizapiacon a francia és latin értékek gyengültek. Párie 1.375, Brüsszel 0.25, Milánó 3.25 poutott vesztett- Bukarest 0.5 ponttal emelkedett. + A prágai cukorpiac ma tartott irányzatú volt- Nyerscukorjegyzés Aussig loko és kikötő 197.50. + A prágai fapiacon ajánlottak: puha köteg- fát, komlókarót, bányafát, puha és kemény tűzifát; ácsolt faragottfát, erdei fenyőoszlopot, faszenei; puha és kemény fűrészelt anyagot és tölgyfát. — Kerestek: puha kötegfát, komlókarót, puha és ko» mény tűzifát, bányaíát, fürészhuHadékot és fűrészelt anyagot. Az üzlet látogatott volt. + A pozsonyi terménytőzsdén csupán árpában volt élénkebb kinálat, egyébként az üzlet szűk keretek között mozgott. A következő árakat jegyezték: Magyar és jugoszláv búza 93—94, jugoszláv tengeri ab Komárom 110—123, prompt ab Pozsony 122—123, Szob tranzit 120—121, nyári bükköny 150 —160, téli bükköny 4—500, répa 270—275, kék mák 870—900, holland kömény 670—725, vörös lóhere 1500—1600, dió 650—750, szárazszelet ab Komárom 78—80. + Kedvetlen a budapesti értéktőzsde. A mai tőzsde kedvetlenül nyitott. A spekuláció a külföldről érkező gyenge irányhirek következtében tartózkodón viselkedett, aminek folytán az árfolyamok általában 2—3 százalékot vesztettek. Valamennyi piacon pangott az üzlet Átmenetileg, ugyan kis javulás állt be, de zárlatra az irányzat újból kedvetlen volt s az üzletmenet minimális. + A budapesti gabonapiacon csendes üzlet folyt tartott irányzat mellett. A következő árakat jegyezték: Tiszanridéki búza 392—895, egyéb 385— 387, rozs 300—303, középmin őségii árpa 220—225, árpa 245—250, ó-tengeri 252—260, uj 190—200, repce 560—570, köles 180—190 ezer magyar K. + Gyengült a bécsi értéktőzsde. A mai tőzsdén az irányzat majd minden ágban legyengült. Csak nagyon csekély realizáció történt s a kontremin is gyengén tevékenykedett- A kínált értékek gyengült árfolyamok mellett azonban könnyen találtak vevőkre. A kisszámú megbízások elintézése után az üzlet megakadt s a kedvetlen hangulat később sem változott Korlátban is pangott az üzlet s az értékek csekély árfolyamcsökkenést szenvedtek. + A berlini értéktőzsdén szilárd nyi'ás után a napi irányzat nem volt egységes. A magánközön ség fokozott vásárlásokat eszközölt és főleg a bank- és hajózási részvényeket kereste, amelyek szilárdultak. A kezdetbeni árfolyamnyereségek 4—10 százalékot tettek ki. Később általános visszaesés állott be és a montánpiacon 4—5 százalékos árfolyamesések adódtak. Gyengébbek voltak az elektromossági és festékipari részvények is. Az utótőzsde gyenge volt. Pénzpiac javultabb, a devizapiac gyengült volt. + A berlini terménytőzsdén szilárd irányzat uralkodott. A következő árakat jegyezték: Birodalmi búza 278—281, rozs 228— 233, nyári árpa 220— 260, téli 195-208, zab 182-197 tengeri ab Hamburg 201—206, búzaliszt 36.75, rozsliszt 33, buza- korpa 12, rozskorpa 11.75, Viktória-horsó 58—68, kis ehető borsó 40—42, takarmáuyborsó 20—26, lóbab 21—23, bükköny 25—26, repcepogácsa 16.20, lenpogácsa 20.60, szárazszelet 9.70.
