Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-09 / 254. (1292.) szám
1926 november 9, kedd. 3 ’-^wmiuiimwUtoiiiiwnf.iBiii hm'mízjwü Novemberi tavaszkodás Néhány vigée és helybe induló cselédbe di- dergett a vadszőllős, kis átszálló állomás perrónján, vonatindulásra váró türelmetlenséggel... Az étterem felnyíló ajtajában megjelent egy fiatal lány, kilépett melegre pirult arccal a tea- gőzös, sörszagu szobából, szemlélődő, komoly szemmel nézett körül a várakozó utasok sorján, aztán megindult sétálón a kurta perrónon. Percek múlva, igyekvő mozgással egy öreg- vr lépett elő az étteremből. Kinn megállt s a két sziirkésbarna szemével kémkedően, pillogva vé- gigröpdösött a perron csikján. Aztán megállt a pillantása, mint célba,futott kisfiúk fürge lába és elmosolyodott enyhén a deresedő bajusza alatt .... Az öregur a lányt kereste. A kislányt, a fénylöszemü, puhabőrü idegen gyereket, akit még nem is ismer, csak megismerni vágyik. A lány karcsún, komolyan, kemény léptekkel elsétált az öregur előtt. Rá se nézett, gondolkodón bámult maga elé. Az öregur utána lépdelt. Lassacskán, lopó- zón, tettetett közönnyel. Inkább kedves volt Így, mint groteszk, ez a hatvanasban járó öreg diák, a puha, zöld, urias utiköpenyében, ahogy felvillanó fiatalkodással sompolygott az idegen lány nyomába, ismerkedő kedvvel... Nem ment A lány néha felnézett rá, tiszta szemmel, egyszerűen, a bácsi melegre gyultan, vibráló pillákkal, lelkesülten. Semmi több. Tovább sétáltak mind a ketten...----------'A perrónon boldog mozdulással feltápaszkodtak a didergő cselédek, a vigécek hónuk alá kapták készülődön az aktatáskát: sistergő, pöfékelő zajongással befutott a várva-várt vonat. A megynyitott folyosóról igyekvő menéssel a kocsik felé szivárgott az utasok csoportja. A lány legelöl. Látszott, hogy siet nagyon, kelletlen arccal, mintha menekülne az öregur kisérő tekintete elől. A kupéban egymás mellé ülünk. A kislány, meg én. Egyedül vagyunk, csak egy olvasó diák a sarokban, csend és néhány ritkuló nappászma vetődik át az ablakok között és beleszur a lány hajába, mint valami cifra fésű... Egyszercsak, kinn a folyosóról lassan, kémlelőn rávetődik egy arc az ajtó üveglapjára. Az öreg űré. Megpillantja a kislányt, aztán belép földerülő szemmel és leül. Szemben a lánnyal. És nézi, nézi, a lábát, a szemét, a gödröcskét a puha arcon. Késóuo szinesfedelü, groteszk-rajzu füzetet húz elő a zsebéből, n lap fején dülöngő részeg betűkkel piroslik fel a cim: „Die Liebe“. A bácsi elolvas egy-egy szakaszt, élvezkedö lassúsággal, aztán „véletlenül“ megint felnéz a ■lányra, meleg, barátkozó szemmel. Pillanatról pillanatra látszik, ahogy egyre belejön a daliás hóditó szerepébe. Talán el is felejti a hatvan évét, ami megbuvik az arc idö- véste sáncaiban és a szemét fényesre csiholja a fomorkant, késői vágy, fényesre, sugarasra, csendes melegüre... — ... „Édes szőllöt tessék!"... A fülke ajtajában kínáló kedvességgel megáll egy gyümölcsös lány. Az öregur felszökik könnyedén a helyéről, válogat a staniclik között, fizet, gáláns, odasem- néző gesztussal, aztán csücsörített szájjal nekilát egy hamvas fürtnek. A szeme közben folyton a lányon, úgyszólván minden bogyónál feléje les, mintha mondaná: — ...nem akarsz, kedves? Pedig úgy adnék belőle. Odaadnám az egészet. Akár egy egész szőllőhegyet... Persze, nem mondja. Nem lehet. Hisz‘ benn vagyunk, a diák, meg én, no meg a lány is hidegen és közömbösen néz ki az ablakon legtöbbször s csak olykor néz fel és ajándékoz az öregnek egy-egy derűs pillantást. A fülke lassan fülledtre melegszik és édes gyümölcsszag émelyedik fel a levegőbe. Ülünk a hódító, bágyadt csendben és ráfeledkezünk a felvillanó gondolatainkra ... A hallgatásunkból hirtelen, csendoszlatón felver valami idegen hang. Horkolás ... Odanézek. A bácsi horkol, lebiggyedt szájjal, ölbehuzott kezekkel A hunyott szeme alatt petyhüdten, zacskóson fityeg a bőr, a szája köré éles öregráncot formál kajánul az alvás és a feje bólogatóan, groteszkül billeg jobbra-balra. Nézem az öregurat valami csendes szomorúsággal. Olyan más most. A hódítani akaró férfi könnyed tartását roskatagra verte az álom, a „Liebe“ lehullt a földre az öléből és a mosolygó szája idétlen hangokat gargalizál óvhatatlanul bele a fülke csendjébe ... A kislány is nézi. Üdén, kedvesen, rábámuló, kicsit kárörvendő szemmel mosolyog is, ahogy a himoáló fejet, fel-felnyiló, ’mmályos szemeket nézi, a gavallérját, aki percekkel előbb még peckesen, hetyke tartással mosolygott rá. A vonat csendesen lassít és az ablakon hirtelen feltűnik a város. A fülkében meglódul a készülődő mozgás, kinn füttyszó hasit a levegőbe, lábak csosszannak, kofferek zörögnek, sürüdik a lárma, neki ütődik az álom burkának és az édes odafeledkezés hamarosan kiugrál az öregur felnyílt szemein. A bácsi felfigyel elnehezült fejjel, homályos pillantással. Eszébe jut a kislány. Körülnéz... A lány ott áll már az ajtóban, leszállásra készen. De lopva, félszemmel még visszanéz és az öregur magáraebredten egy gúnyos és huncut kis szikrát lát feléje villanni a fényes iükrü szemből . . . Lassan, szégycnkezöen felállt, öreguras, ügyelten lápászkod ássál és behúzott nyakkal, meoverlen kiódalgolt a másik ajtón... Nagy Mici. Vass és KlebaSsberg miniszterek közeli választást Jósolnak Dróhr Imre az uj népjóléti államtitkár — Vass beszéde Dréhr enyingi beszámolóján Budapesti szerkesztőségünk ielenti telefonon: A hivatalos lap vasárnapi száma közli. hogy Dréhr Imre nemzetgyűlési képviselőt a kormányzó a népjóléti és munkaügyi minisztérium államtitkárává nevezte ki. Dréhr Imre közismerten elsőrangú pénzügyi szaktekintély, aki tevékeny részt vett Magyarország szanálása és pénzügyi újjáépítése munkájában. 1922-ben magyar királyi kincs- taxi főtanácsos lett, maid a népjóléti és munkaügyi tárca iavaslatainak és költségvetésének állandó előadója volt és e minisztérium közegészségügyi és szociálpolitikai feladatai terén értékes munkásságot fejtett ki. A testnevelés terén is mint a Magyar Labdarugó Szövetség elnöke előkelő szerepet tölt be. Dréhr Imre, mint az enyingi kerület képviselője, Enyingen tegnap tartott beszámolót. A gyűlésre Vass József dr. népjóléti miniszter is lekisérte, aki beszédében ez alkalommal is a társadalmi és felekezeti béke szükségességét hangsúlyozta. — Nékem mindenki kedves, aki a nemzetért dolgozik, — mondotta Vass, — legyen az bármely felekezethez. vagy társadalmi osztályhoz tartozó. A nemzetépitő munkában mindenkinek kezére szüksége van a kis Magyarországnak. A népjólét terén még sok tennivaló van. Kevés az iskola, a kórház és az orvos és a munka annál több. A Bethlcn- kormány Magyarország gazdasági és közegészségügyi jólétét tűzte ki céljául. A felesleges alkotmányos viták csak őrlik a nemzet erejét. A kormány nem akarja az ellenzéket kiirtani, mert az ellenzékre és kritikára szükség van. Csak a szélsőnek ellen küzd és nem akarja azt, hogy a kommunizmus beszennyezze a ma>gyar parlament életét. Ha más némzet parlamentje helyt is adott a kommunista képviseletnek, azok a magyar nemzetgyűlésbe sohasem juthatnak be. Este a miniszter és államtitkár tiszteletére bankett volt1. Hosszú unszolásra ^ áss miniszter itt is felszólalt. — Sohasem szoktam húzódni a beszédtől. — mondotta. — de tény, hogy Magyarország erős választásoknak néz elébe s igv a hangommal takarékoskodni kell. Való az, hogy a legközelebbi időben tényleg megtörténnek a nemzetgyűlési választások. Júniusig okvetlen uj választás lesz Budapest, nov. 8. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Klebelsberg Kuno gróf miniszter hírlapírók előtt kijelentette, hogy a választások terminusára nézve biztos időpontot mondani még nem tud. Annyi azonban már bizonyos, hogy mandátummeg- hosszabbitásról szó sem lehet és a nemzet- gyűlési választásokat legkésőbb a jövő év júniusáig okvetlen megtartják. Valószínű azonban, hogy a választásokra ez időpontnál sokkal előbb sor kerül. Ma befejezik a főrendiházi javaslat általános vitáját A felsőházi javaslat általános vitája befejezéséhez közeledik. A szociáldemokratáknak még négy szónoka vesz részt a vitában, akik ma el is mondják beszédeiket. Az ellenzék részéről többen nem is kívánnak részt venni az általános vitában. Az ellenzéki taktika e hirtelen megváltozásának oka azokban a hírekben rejlik, amelyek a közeli házfeloszlatásról és a választásokról szólnak. Az ellenzéket a választási hirek rendkívül idegesítik. A Dunabizottság francia tagja belefult Pozsonyban a Dunába Jean Miliőt főmérnök tragédiája egy francia hajó átvizsgálásánál — A hajóralépés pillanatában megbotlott és a pontonról a folyóba zuhant — Miliőt esése közben a francia hajó kapitányát majdnem magával rántotta Pozsony, november 8. (Pozsonyi tudósitónk telefonjelentése.) A Nemzetközi Dunabizottság Kempelen-Far- kas-utcai palotáját félárbocra engedett fehér- kék-febér és fekete lobogó gyászt hirdet. A palota folyosóin hangtalanul gyülekeznek a bizottság gyászba öltözött tagjai, akik a szombaton este tragikusan elhunyt Jean Miliőt, a Nemzetközi Dunabizottság francia tagja emlékének szentelt rekviemre készülnek. Szombaton este híre terjedt, hogy a Nemzetközi Dunabizottság egyik tagja a téli kikötőnél belefulladt a Dunába. A másnap reggeli lapok azután csak rövid tudósításban adtak hirt arról, hogy Jean Miliőt 48 éves párisi születésű főmérnök, a Francia Folyamhajózási r. t. helyetteselnöke, a Du bizottsághoz kiküldött francia szakértő a pozsonyi téli kikötőben egy pontonról belezuhant a Dunába és eltűnt a vizben. Miliőt három év óta működik a Duna bizottságnál és csak az egyes ülésekre szokott Páriából Pozsonyba érkezni. Most október 31.-én jött ismét a Dunabizottság ülésére és a Carlton szállóban szállt meg. Magas képzettségű, jó megjelenésű férfiú volt, aki Pozsonyban va időzése alatt állandóan Röttig francia konzul társaságában tartózkodott. A tragikus baleset is a konzul jelenlétében történt. A szerencsétlenségről a következő részleteket sikerült megtudnunk. Szombaton délután érkezett meg Komáromból a Francé nevű francia vontategőzös, amely a pozsonyi téli kikötőben horgonyt vetett, hogy másnap Pozsonyban 30.000 kilogram szenet vegyen fel. A hajó a 10. raktár közelében tartózk dott, amelyhez a Csehszlovák Dunagőzhajő- zási Társaság hármas számú 60 centiméteres szélességű korláttal elzárt pontonja vezet. A Pozsonyba érkező francia hajók felülvizsgálása Jean Miliőt hatáskörébe tartozott, aki szombaton is ennek a kötelességének akart eleget tenni. Millott Charles Röttig konzul kíséretében este hét órakor érkezett meg a, kikötőbe, amelyet már teljes sötétség borított. | A hajó kapitánya tiszteletteljesen meg is jegyezte, hogy a vizsgálatot ráértek volna holnap is megtartani. Millott azonban kijelentette, hogy vasárnap sürgős ügyben Bécsbe kell utaznia és ezért határozta el a esti vizsgálatot A vámőri előírások szerint az idegen hajókra először a csehszlovák pénzügyőrség kiküldöttje léphet annak a megvizsgálására, hogy a hajó nem visz-e magával csempészárukat. Röttig konzul a pénzügyőrrel a pontonon megindult a hajó felé, őket követte Miliőt és a kapitány. A kinemvilágitott pontonon a kapitány kézen fogva vezette Millotot Közvetlenül a hajó bejárata előtt Millott megcsúszott és a korláton át belezuhant a Dunába, ahol azonnal alámerült. Millott különben jó üsző volt, de az esés közben vagy szivszélhüdést kaphatott, vagy pedig fejét beleüthette a hajó testébe, mert azonnal eltűnt. A hajó legénysége csákányokkal és merítő lapátokkal rögtön kutatást kezdett a hajó alatt és a raktár környékén, é Millott holttestére sem szombaton este, sem pedig vasárnap rá nem bukkantak. A pozsonyi rendőrség a szerencsétlenségről táviratilag értesítette a 48 dunamelletti községet egészen Budapestig, amelynek leadta a vizbefult Millott személyleirását is. Millott sötét-kék öltönyt és sárga felöltőt viselt. A vizsgálatot a szerencsétlenség okának kiderítésére még tegnap lefolytatták. A szemtanuk szerint Millott a meredek pontonon félrelépett és esésében a kapitányt is csaknem magával rántotta. A szerencsétlenségről Millott Párisban tartózkodó feleségét táviratilag értesítették és a francia halálhajó ma délelőtt félárbocra engedett lobogóval folytatta útját Becs felé. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és egyéb csodatörténetek, ára csak 12 korona. Megrendelhető lapunk könyvosztályában. ns.rmj A legszebb karácsonyi ajándék a bármely nagyságban készül tmüvészi fényképfelvétel. A NT. WILDT, PRÁGA I., Králcdvorská 13. fényképészet! műterme. Bari, olasz város pusztulása Róma, november 8. A legújabb jelentések szerint Bari városát a vasárnapi áradás csaknem tönkretette. A halottak száma Bariban 14, a vidéken pedig 10. A sebesültek száma jóval nagyobb, mig 6000 család hajléktalanná vált. Bari városát 1908-ban és 1916-ban már elárasztotta a tíz s a város éppen ezért hatalmas védőgátakat emelt, amelyeket az ár most mégis elsodort. A szerencsétlenség hirtelen jött s a gátszakadás után iszap, víz és kőfolyam zuhogott végig az utcákon. A víz itt két méter magas. A lámpásokat az ár elsodorta, úgy hogy a város teljes sötétségbe burkolózott. Csak reggel látták a hatóságok, mily borzalmas pusztítást okozott az áradás. Több ház összeomlott. Kezdetben lehetetlen volt segítséget nyújtani, mivel a pontonokat az örvénylő viz minduntalan elsodorta. A kaszárnyákat a két méteres viz hozzáférhetetlenné tette. Segélyvonatok nem érkezhettek, mert a vasúti vonal is viz alatt állt. Egy mozdony, amely át akarta törni az özönlő vizet, felborult s a két mozdonyvezető a hullámokban lelte halálát. Az olasz függő adósságok konszolidálása Volpi miniszter legnagyobb pénzügyi tranzakciója — A „fasció kölcsöne“ Róma, november 8. Olaszország jóformán egyetlen éjjelen át elvégezte a legnagyobb pénzügyi tranzakciót, melybe '.'olpi gróf, fascista pénzügyminiszter, valaha belebocsátkozott. .Az ország összes függő adósságát, amely körülbelül 20 milliárd lirát tesz ki, s amelynek rfágy részét rövidesen vissza kellett volna fizetni, egy 1936-ig kiirt • kölcsönnel konszolidálták. Volpi maga a legmélyebb pénzügyi manővernek mondotta ezt a tettet. A konszolidációhoz szükséges kölcsönt a „fascio kölcsönén ek“ fogják nevezni. Eddig Olaszr—’’g devizapolitikáját állandóan veszélyeztették a beváltásra szoruló kölcsönök kifizetésének terminusai. Most az uj kölcsönnel konszolidálhatok a fizetségek és ezzel a líra is konszolidálhatővá lesz. A befutó készpénzből olyan alapot létesítenek, amely a bankjegyforgalom emelése nélkül kölcsönöket nyújthat az iparnak é» a mezőgazdaságnak. A kölcsön föltételei igen kedvezőek, amennyiben száz lírás névérték és 5 százalékos kamatláb mellett 87K-es árfolyammal bocsátják ki a kötvényeket. A bankokat kényszeríteni fogják, hogy nélkülözhető készpénzükkel részt vegyenek a kölcsön jegyzésében. Németországban ismét lesznek rendjelek Berlin, nov. 8. Kiilz belügyminiszter a Welt am Montagban, kijelentette, hogy a német köztársaság kénytelen lesz ismét néhány rendielet teremteni, hogy a kül- és a belföld jutalomra érdemes személyeket kitüntethesse. Ugyanekkor a külföldi rendjelek elfogadását megtiltó rendeletet is visszavonják. Az eddigi törvény ugyanis a kormánynak és a köztársaság elnökének lehetetlenné teszi, hogy jutalmazzon és kitüntessen, ami pedig föltétlenül szükséges az ambíció növelésére az érdemek megkülönböztető jutalmazására. Egy viztölesér borzalmas pusztítása London, november 8. Manilla szigetén egy hatalmas méretű viztölesér borzasztó károkat okozott. Kétszáz ember megfulladt. Amerre a viztölesér dühöngött, a falvak és a telepek szinte megsemmisültek. Több szó* ember hollétéről egyelőre nincs hir. Tagore Balatonfüredien Balatonfüred, november 8. Saját tudósítónk távirati jelentése: Ranidranáth Tagore, aki súlyos idegkimerültséggel és álmatlanságtól gyetör- tetve jött orvosai tanácsára Balatonfüredre, ma már kiheverte betegségét, a gondos ápolás és a fürdői kúra következtében visszanyerte teljes egészségét. Már hozzá is fogott legújabb munkájához, amelyben magyarországi vonatkozások is lesznek. Tegnap a füredi parton a nagy költő tiszteletére és balatonfüredi tartózkodásának emlékére kedves ünnep keretében Tagore-fát ültettek el. A délelőtt folyamán pedig a hindu költő sajátkezüleg koszoruzta meg Jókai Mórnak balatonfüredi szobrát. Tagore november 11-éig marad még Balatonfiireden. Ekkorra várja fiát és leányát, akikkel együtt utazik Zágrábba, ahol november 13-án tart előadást. Brazília forradalom e?ő£t? London, november 8 Buenos Airesből érkezett jelentések szerint a brazíliai forradalmi mozgalom napról-napra erősödik. Bellavista városa ellen nagyszámú forradalmi csapat vonul föl. A gyarmatosok a legnagyobb sietséggel hagyják el telepeiket és Paraguay területére menekülnek.
