Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-26 / 269. (1307.) szám

1926 november 26, péntek. 5 V isszasirató (rp) Ungvár, november hő. Á kenyérfélén ruszin nép a -muM héten elvitte feneketlen elkeseredését a huszti vér romjai alá, mintha az ősi fal romokból kisu­gárzó történelemtől kérne igazságszolgálta­tást az ellene elkövetett kormányzati bűnök ellen. Valahogy igy festett az a kép, amely Huszt városában hullámzott végig az élet nagy filmjének lepergetése közben. Több mint háromezer delegált képviselte Ruszin- szkó Mlenoszázezer ruszinját a huszti politi­kai gyűlésen, jeléül annak, hogy lehet itt bármily színű a ruszin kormánypolitika, a nép a maga iszonyú elhagyatottsága dacára se kábul el ezektől a szüléktől. Ha •Ruszinszkő mai gazdasági helyzetét az objektivitás szemüvegén át vizsgáljuk, le­hetetten meg nem állapítanunk, hogy a ru­szin nép a gazdasági pusztulás lejtőjén roha­mosan halad előre. Ez azért fontos momentum, mivel tudva­levőleg a ruszin nép életigényei oly minimá­lisak, hogy a legkevesebbel beéri, ami már emberi igényeknek nem is tekinthető. Ha te­hát ily minimális él el igények mellett sem képes a ruszin nép mindennapi kenyerét biztosi tani, hanem éppen ellenkezőleg a leg­nagyobb nyomorban tengődik, ez a jelenség felette aggasztó, mert a legveszedelmesebb mérgeket termeli ki magából. A huszti gyűlés a tuszíu nép napi törté­nelmében díiási jelentőségű. A hihetetlen adóterheket panaszló tömegek ezen a gyűlé­sen százezreik nevében százezrek szivbéli keservét öntötték ki és visszasírták azt a múltat, melyet most az „elnyomatás" korá­nak bélyegez meg a hivatalos politika. A huszti gyűlésnek ez a visszasirató adta meg a savát. Egy készakarva elhibázott ■politika eredményeinek szomorú jelensége volt ez, melyért a felelősséget OTSzág^világ előtt a ruszin nép képviselőinek kell vállal- niok. Bizonyos, hogy az a gazdasági és föild- Tajzi egység, amelyben a ruszinok majdnem ezer évig éltek, életberendezkedésüket év­századokon át stabilizálta. Az uj világhely­zet, amely Ruszimszkót lényegesen érintette, a ruszin nép eme életberendezkedését telje­sen felborította és egy oly helyzet elé állí­totta, amelybe beleilleszkedni a maga erejé­ből-nem képes, a kormányzat pedig egyálta­lán nem tudja a ruszin népnek azt az élet- lehetőséget megadni, amely a változott vi­szonyoknak megfelelne. Nem tudja, mert nem >is alkarja. Ruszinszkó Csehszlovákia végvára, mely- lyel kelet felől védekezik. Ennek a. végvár­nak csakis a cseh nemzeti állam ideológiáját istápoló lakosai lehetnek. Ezért kell a ru­szin népet előbb kerékbe tömi s csak azután helyezni olyan gazdasági viszonyok közé, melyeknek feltételei jobb, boldogabb életet Ígérnek. A huszti visszasír a tó tehát nemcsak a mának szólt, nemosak a múltat siratta, de a jövő felé is aggasztó sóhajt küld, mert a táv­latok ködképében a ruszin nemzet létezésé­nek körvonalai már fel nem fedezhetők... Nem akarunk hinni abban, hogy a ru­szin népet a cseh iskolák rendszeres és fo­kozatos bevezetésével rövid idő alatt el le­hetne esehesifeni és igy nemzeti jellegéből még szokásaiban és erkölcseiben is kifor­gatni, de hiszünk abban, hogy ez a törekvés komoly, megmásithatatlan és mindenek fe­lett álló politikai cél. A ruszin nép, ha nem Is öntudatosan, de tudat alatti érzékeivel megérezte a reá váró nemzeti veszedelmet. A visszasirató huszti gyűlésen e veszedelem ellen védeke­zendő, kezét már ökölbe szorította. Ez pedig azt jelenti, hogy ezután már hiába akarna Prága e nép tenyerébe barátságosan bele­csapni, védekező öklöt találna magával! szem­ben, amely már nem barátkozik, de követel! A prágai cssh egyetem uj magyar lektora Prága, november 25. Brabek József ha­lálával megüresedett a prágai Károly cseh egyetem magyar lektori széke. Brabek utód­jaként ma Pechacsek Jánost, az unifikációs minisztérium és a nemzetgyűlés hivatalos ma­gyar fordítóját nevezték ki. Az uj magyar lektor egyetemi tanulmányait Budapesten végezte az ottani tudományegyetem filozó­fiai szakán, majd 1913—14. években a gö­döllői gimnázium tanára volt. A prevrat után Prágába került s főleg a magyar törvények fordításával foglalkozott. Lefordította szlovák nyelvre az egész magyar büntető perrend­tartást a kommentárokkal együtt, valamint a magyar kereskedelmi törvényt Pechacsek előadásait a cseh egyetemen a tavasszal kez­di meg a gyakorlati magyar nyelvtan taní­tásával kezdők és haladók számára­Bethlen salgótarjáni beszéde a magyar kormány szociális politikáiéról „Nem igaz az, hogy a kormány és a felekezeti Salgótarján, november 25. (Saját tudósí­tónk távirati jelentése.) Bethlen István mi­niszterelnök tegnap délután Szécsényben tartott programbeszéde után azonnal Salgó­tarjániba Utazott, ahol Szlramyavszky Sándor belügyminisztériumi Államtitkár tartotta meg programbeszédét Sztranyavszky beszéde után a miniszterelnök emelkedett szólásra, akit a javarészt munkásokból álló hallgató­ság nagy figyelemmel hallgatott végig. Bethlen István beszédében a munkás- mozgalom fontosságát hangsúlyozta Magyar- ország gazdasági életében. Kijelentette, hogy pártjának célja az önálló magyar ipar meg­teremtése, melynek céljából vámvédelmet és megfelelő tarifát óhajt életbeléptéim. Téves felfogás az, hogy a munkásérde­keket csak a szociáldemokrácia képvi­seli, mert én — mondotta Bethlen — épp olyan szószólója vagyok a munkás­érdekeknek, mint a szociáldemokrácia, amely ellentétben áll a család, vagyon és szabadság fogalmával. A munkásnak érdeke a haza boldogulása, a munkásellenes" — A szociális béke programja rend és béke és ezáltal az ipar megszilárdu­lása. A munkásság érdeke és a nemzet fogal­ma nincs egymással ellentétben s akik azt hirdetik, hogy a munkásság osak nemzetközi úton vívhatja ki a maga igazát és jogait, neon mondanak igazat. Nem igaz az, hogy a kormány munkás- ellcnos, sőt éppen lehetővé akarja tenni ■ azt, hogy a munkásság megszabaduljon a szakszervezetek kényszerétől és a pártkeretek terrorja alól. Ennek előfeltétele azonban a szociális, politi-i kai és gazdasági kérdések telje® megoldása,! amelyet azonban nem az államon kívül állő i szervezetek, hanem csak a kormány vihet keresztül. Bethlen ezután a felekezeti béke szükségességét hangoztatta, melynek megol­dását a kormány szintén feladata gyanánt tűzte ki. Ezután Szcitovszky Béla belügyminiszter tartotta meg programbeszédét és utána a mi­niszterelnök kíséretével a nógrádmegyei Lőrimczi községbe vonult, ahol szintén pro­gramot adott. Franciaország hibáztatja a brit Impérium uj politikáiét Sauerwein cikke a birodalmi konferenciáról — A gyarmati hatal­masságok a csőd előtt — „A világ Igazságosabb fölosztása" Páris, november 25. Sauerwein a Malin mai számában behatóan foglalkozik a brit birodalmi konferencia eredményeivel és ar­ra az eredményre jut, hogy a konferencia az európai nagyhatalmaik gyarmati problémáját nem tudta megoldani. Ugyanígy semmi ered­mény sem mutatkozik Ázsia bolsevizáiása megszüntetésének terén. Itt a konferencia tálán többet ártott, mint amennyit használt. Németország és Olaszország ezek után még kevésbé kaphatnak gyarmatot Afri­kában, holott mindkét nemzet túlnépese­désének föltétlenül szüksége van bizo­nyos tengerentúli emberlerakodóhelyekre. Most azonban a domíniumok, amelyek füg­getlen államok lettek, nem lesznek többé te­kintettel az anyaországra és Európára, ha­nem — pusztán saját érdeküknek megfele­lően — tiltakozni fognak minden újabb gyar- maitkiosztás ellen. Délafrilka, amelynek hatá­rai persze nem a Rajna mellett fekszenek, keveset törődik az európai ügyes-bajos dol­gokkal s nincs belátással aziránt, hogy a tul- népesedő kontinensen csak úgy lehet segíte­ni, ha a népfölösleg szabad utat kap a (tenge­rentúlra. . Ugyanígy áll az ügy a többi domínium­mal te, melyek mindegyike csökönyösen tiltakozik — és a konferencia után tilta­kozhat te — a világ célszerű fölosztása ellen. Egy másik sötét pontja a birodal­mi konferenciának, hogy míg a domí­niumok mindenfelé teljes szabadságot kaptak, India továbbra te megmaradt eddigi szégyenletesen lealázó helyzeté­ben, ami viszont az ázsiai bolsevista pro­pagandát könnyíti meg. Ázsiát különben is megfertőzte már a j moszkvai bacillus és az angol gyarmatok, a i holland szigetek, vagy a francia Indokitta J épp úgy veszélyeztetve vannak, mint a sza­bad ^gnuyei Birodalom. Sauerwein szerint a birodalmi konfe­rencia és Anglia vétettek az ellen a szo­lidaritás ellen, amelynek a gyarmat- hatalmak között okvetlenül uralkodnia kellene. A gyarmati hatalmakat elsősorban fenyege­tik az olyan államok, amelyeknek nincsenek gyarmataik, de fenyegetik a többi gyarma­tok is, amelyek függetlenekké akarnak vál­ni. Ha a gyarmati hatalmak e kettős vesze- ! delemmel szemben nem szolidárisak, akkor 1 csakhamar végigzug a földön az a vihar, .amely a gyarmati hatalmak dicsőségének 1 egyszersm ind cukorrá véget vet. Stresemann nagy sikere a birodalmi gyűlésen Az úgynevezett „piszok- és salak-tör­vény" sorsa még teljesen bizonytalan. A de­mokraták és a többi baloldali pártok számos módosító javaslatot tettek az eredetileg tui- szigoru törvényjavaslathoz s ezeknek a mó­dosító javaslatoknak sorsától függ, hogy a parlament többsége milv álláspontot foglal el a törvényjavaslat kérdésében. Ha a ház nem fogadja el a demokrata módosításokat, akkor a két szocialista párt, a demokraták és valószínűleg a német néppárt egy része is a törvényjavaslat ellen szavaznak, amelyet ennél fogva aligha tesz magáévá a birodalmi gyűlés. De még ha a módosító javaslatokat el is fogadják, még akkor sem bizonyos a tör­vénytervezet sorsa, mert a demokraták egy része mindenáron ellene akar sza­vazni és ugyanilyen irány kezd kibonta­kozni a német néppártban is. Németor­szágban főleg a művészi körökben nagy feszültséggel várják a törvény körüli harc kimenetelét. A kabinet veszélyeztetéséről persze nem lehet szó, mivel az egész ügv nem politikai jellegű és a kormány nem köti sorsát e tör- vényiavasl atához. Katasztrófád viharok mindenfelé A Nizza melletti földcsuszamlás — Húsz halott Pária, november 25. Nizza közelében, Roquebilliere községben katasztrófáiig hegy- csuBzamlás történt, amely húsz emberáldo­zatot te követelt A szerencsétlenség okai a rendkívül rossz időjárás s azok a dühöngő viharok, amelyek már hetek óta pusztítják a Riviérát A falu fölött lévő hegyfal már na­pók óta fenyegető repedéseket mutatott de a község által kiküldött bizottság megállapítot­ta, hogy a repedések nem jelenterek közvet­len veszélyt így tehát csak jelentéktelen biz­tonsági intézkedéseket tettek. Senki sem gondolt a község kiürítésére s éjjel 3 órakor, amikor a hegy óriási tömege megmozdult és a falura zudult, mindenki nyugodtan aludt ágyában. Sok ezer tonna súlyú szikla hullt a kö- eetíevö házakra, melyek néhány pillanat alatt eltűntek a hatalmas kövek alatt. A falu távolesö részeiben pánik keletke­zett, mely szintén több sebesüléssel járt. A csakhamar megszervezett segitŐ expedíció munkája eredménytelennek bizonyult A' rizzai katonaság és tűzoltóság sem tudott se­gíteni a bajon. A hegycsuszamláson kívül az Európában napok óta dühöngő rendkívüli vi­har más károkat te okozott a Riviérán, Niz­za víz alatt áll s a hegyi patakok több he­gyi falut teljesen elöntöttek. A vasúti és a távirati hálózat szintén tetemes károkat szenvedett. Hamburg áttörhetetlen ködben Hamburg, november 25. Hamburg váro­sát ma reggel oly sűrű, fehér köd borította el, mint amilyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek. A kikötőben kénytelenek voltak minden munkát beszüntetni. Az utcai világí­tás csődöt mondott saz emberek alig látnak három lépésre. A belvárosban komoly for­galmi akadályok történtek. A hajózás telje­sen szünetel A kommunista és a fajvédő bizalmatlansági nyilatkozatot elvetik — A külföld előtt dokumentálva van a német külpolitika egysége — A pornográfiáról szóló törvényjavaslat bizonytalan sorsa — Berlin, november 25. A német birodalmi gyűlés külügyi vitája a tegnapi üléssel lezárt­nak tekinthető. Jelentettük, hogy Strese­mann expozéjának megvitatása teljes nyuga­lommal kezdődött s azonnal a német nem­zeti párt állásfoglalása után biztosnak lát­szott, hogy komolyabb ellentétekre nem fog sor kerülni. Az egyhangú tárgyalásokba né­mi érdekességet vitt be Gessler hadügymi­niszter tegnapi felszólalása, amelyben foglal­kozik az Ifjú Német Rend vezérének egy ér­dekes nyilatkozatával. Az Ifjú Német Rend vezére ugyanis nyil­vánosságra hozta, hogy 1923-ban több be­folyásos német katonatiszt nuccsot terve­zett a Rajna-vidékot megszálló francia csapatok ellen s valóban csak a véletle­nen múlt, hogy a könnyelmű tervet vég­re nem hajtották, A mozgalom élón Watté r tábornok állt, oki állítólagos uj lőszerével igyekezett han­gulatot csinálni a háborús pucos mellett. Gesslér hadügyminiszter tegnapi leleplezései a birodalomnak egész sajtóját mozgósították 8 a tegnapi nap berlini szenzációja éppen ez a Watter-eset volt. Gessler nyilatkozata után a külügyi vitának nem maradt több érdemle­ges anyaga. Ma még egy kommunista és egy német fajvédő szónok beszél, de mindkettő­jük fejtegetései jelentéktelenek és aligha be­folyásolhat iák a német külpolitika eljövendő irányát A vita végén a fajvédő és a kommunista bizalmatlansági indítvány kerül szava­lásra, A két bizalmatlanság Stresemann dr. birodalmi külügyminiszter külpoliti­kája ellen irányul. A birodalmi gyűlés minden valószínűség szerint el fogja uta­sítani a javaslatokat. Az előjelek azt mu­tatják, hogy a német nemzetiek tartóz­kodni fognak a szavazástól mig a szo­ciáldemokraták, akik a külpolitika terén mindig Stresemann mellett állottak, a kommunista és a fajvédő javaslat ellen fognak állást foglalni. Az eddigi német külpolitika tehát biztosítva van. Egyelőre semmi uj momentum nem ke­rülhet előtérbe. A külpolitika úgynevezett nemzeti ellenzéke, melyet a német nemze­tiek igen enyhén, a fajvédők pedig bizonyos tekintetben energikusabban képviselnek, nem bizonyult alkalmasnak a külügyminisz­ter politikájának megdöntésére. Uj gondola­tot mindenesetre nem hozott és iev a külpo­litikai élet iránván sem változtathat. A tegnapi vitának tehát legnagyobb ér­téke az. hogy a külföld előtt a német külpolitikai irány egységes frontját do­kumentálja s megmutatja, hogy a biro­dalmi eviilés minden lényeges pártja azonosítja ma "át stresemann politikájá­val, azaz a német—francia közeledéssel, amclv ennélfogva nem magánakció ha­nem a német n^p egységes véleménye. A külpolitikai kérdések elintézése után a birodalmi gyűlés a belpolitikai kérdések elintézésére megy át. A belnoHtitoxl vitának első pontja a por­nográfia elleni törvényjavaslat megvita­tása lesi. Fél Spanyolország viz alatt Madrid, november 25. Spanyolország minden vidékén katasztrófáiig időjárás ural­kodik. A legtöbb tartományból hatalmas ár­vizeket jelentenek, amelyek több helyen emberáldozatokat is követeltek. Az anyagi kár óriási. A La Carolina bányavidék 3000 munkása az áradások következtében kényte­len volt a munkát beszüntetni. London mellett a köd súlyos Vasúti szerencsétlenséget okozott London, november 25. A szokatlanul kedvezőtlen időjárás és a borzalmas köd ma reggel nagy vasúti szerencsétlenséget oko­zott London közelében. A sürü köd következ­tében a pályán dolgozó munkássereg nem vette észre egy személyvonat közeledését, mely a munkáscsoportba rohant. A szeren­csétlenségnek r-égy halálos áldozata és 97 se­besültje van. .....-------- 'HM — in —...... Tű zvész egy romániai petrolrumtelvpen Bukarest, november 25. A ma hajnalban in­nét élifidült nemzetközi éxpresszvonat a predeáli al-agufban kettészakadt. A mozdonyvezető észre­vette a baj* s hirtelen fékezett. A gyors fékezés következtében az utasok közt nagy pánik támadt. Valamennyien a kijáratok felé tódultak, s aki a vágón kocsiján nem jutóit ki, az *>z ablakón ug­rált ki. Nagyobb szere,ncFét]i'k.3nJ**t",em történt, csak az étkezőkocsi edény^'e]v(, •‘•rabokra. RrOdcálről hamarosan ^lvtana. 6 BB § |r^ezett- amely A lekapcsolt vonr ^ szl<f|wwww» &7‘ lom ásta. Az expresszvon könyvkei éséssel folytatta útját. "" i

Next

/
Thumbnails
Contents