Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-26 / 269. (1307.) szám

1936 november 26, péntek.

A prágai parlament és a budapesti parlament

'óriási különbségeit minden néző kényelmesen megállapíthatja. Az országláz nemes művészetének legfontosabb eszköze, kifejezöereje és vívó tőre a szó, amely építi és bontja az államkon- slrukciókal és bogozza vagy oldja az ellentétetek. Nos, ennek a szónak kezelése alapvetően más a prágai parlamentben, mint a budapestiben. Ha az ember például most, a prágai költségvetés tárgyalásának idejében meghallgatja a Rudolfinum- ban elhangzott vitát és azután a budapesti országház izgalmas tárgyalásaira gondol, kénytelen elmosolyogni. Először is: Prágában minden „szó- nok“ egyszerűen és szárazon fölolvassa mondó- káját, mely kilencven százalékig gondosan előre elkészített tömör és akadémikus pártnyilatkozat, (vájjon hány képviselő fabrikálja önmaga ezt a kommünikó-izü pártmalasztot?), melyet öt-hat képviselő hallgat végig, s mely azután az elmondás utáni napon (megtörtént már, hogy véletlen- ségből az előbbi napon is) teljes hosszában megjelenik a pártlapban, míg a többi lap tetszése szerint többé-lcevésbé kimerítő és elferdített rézümét hoz róla. Micsoda sivárság! Hol itt a parlamenti harc, hol itt a szó elementáris ereje, a nemes vívás, az észél, az esprit? A prágai parlamentnek csak néha vannak izgalmas órái, igaz, ezek azután jócskán izgalmasak, de ekkor sem az agy- velő szárnyalás, hanem a tintatarlók, az aktacso- mók és a padok zaja az egész. Vagy verekedés, vagy unalom. Milyen más akkor a dunaparti parlament. Budapesten -nem szabad beszédet fölolvasni, mindent szabadon kell elmondani, s egyedül az idézetek azok, amelyek papírról hangzanak el. Ennek a magyarországi intézkedésnek az volt az eredeti célja, hogy letörje az esetleges obslrukciót, amennyiben meggátolja, hogy az ellenzéki szónok fólálljon és olvasson és olvasson a végtelenségig, — de szabad előadás kényszeréből idővel nagyszerű parlamenti stílus fejlődött ki. A budapesti parlament él. A szabad szó lük tét, közvetlen, izgat, s helyeslésre vagy ellentmondásra ingerli a hallgatót. A szabad szól mindenki szívesen hallgatja, mert abban van temperamentum, akkut érdekesség és lendület. így azután Pesten lejátszódhatnak azok az izgihms I szócsaták, amelyek a másnapi lapokban izgalmas ! olvasmányokká színesednek. A város pedig falja, lesi ezeket a nagyszerű parlamenti tudósításokat, mert érdekesebbek, mint akár a legvéresebb riport, a legpikdnsabb botrány és a legjelentősebb esemény. Sehol a világon nincsenek oly részletes parlamenti tudósítások, (hét-nyolc oldal nap-nap után, (mint a pesti lapokban, s ez nem a nép föl- télien parlamenti érzéke mialt van, hanem egyszerűen azért, mert az országház embereinek szó- birokrakelése rendszerint érdekes és izgalmas. Másutt, például Prágában, déplaszirungot jelent a budapestiekhez hasonló parlamenti tudósítás, mert soha sincs meg az a tárgyfölötti érdekessége, mint odaát. Pesten csak néha van unalom a tisztelt házban — olyankor, ha száraz formai ügyeket bonyolítanak le, Prágában csak néha van lendület — olyankor, ha kattognak a padok és ' tintatartók úsznak a légben. Hol van itt a pestiekhez hasonló vita szónok és közbekiáltó közölt? • Hol vannak itt a mulatságos, de jelentős epizódok, melyeken azután egész Budapest szivrepedve ■ mulat? Egyáltalán: derű. Hol van itt az „általi- ■ nos derültség“, mely néha egész Magyarországot szép, szelíd, mikszáthos tisztelt ház-humorba rin- ' gáttá? Felolvasásokkal nem lehet élő parlamentet teremleni. Igaz, most fölsorakoznak az ellenérvek. A prágai parlament demokratikusabb, a politika itt nem néhány száz urnák nemes játéka, s éppen ezért a vita sem oly egyéni és szives, mint Pesten. Itt a .képviselők pártjaik exponensei, akik éppen a demokratizmus elvénél fogva sohasem mondhatnak mást, mint amit a párt és a párt révén a hátuk mögött álló tömeg megenged. A parlament a tömeg politikájának csupán kisülési helye, mint amilyen hely a kél villanyvezeték végén lévő acélgolyók közötti űr, ahol a szikra keletkezik, — de az áramot, azt a dina- f] mában, a népben csinálják, s csak hosszú vezeték után jön az acélgolyóig. A demokrácia kötött marsrutát parancsol. Itt lentről dirigálnak. A parlament csak inkarnáció. Itt a szót nem a parlamentben teremtik, hanem a képviselők szájába rágják. Itt nincs szónoklás, itt nyilatkozatfölol- ■] vasás van. Budapest individualiszlikus. Olt a honatyák teremtik az irányt, az eszmét, melyet azután a népbe projiciálnak. Ott az irányitás felül- * 1 ről jön, s néhány száz kétségtelenül kiváló egyé- ‘ niség méri ki a nemzet követésre alkalmas útját. Ezért van szabad szó, ezért uralkodhat az ész és a pillanatnyi ötlet, ezért válhat komoly, jelentős országlási harccá, tehát törvényszerűen: szóharccá a nemes dunaparti palota munkája. Két ellentétes életfelfogás domborodik ki a két parlament pszichéjének különbségéből. Itt megkölik a fölküV dőlt képviselők kezét, hogy ne csinálhassanak mást, mint amit a párt parancsol, olt a nép megválaszt néhány kiváló embert és azt mondja nekik: ti okosak vagytok, bennetek bízunk, menje- ' tek, csináljatok politikát a legjobb belátástok ! szerint, mert mi erre nem érünk rá, s nem érthetünk hozzá. Hogy melyik rendszer a jobb, 3 nehéz eldönteni. Csa.k az az egy biztos, hogy Prá- r gában a szent szónak sohasem lehet meg az az | elementáris ereje, mint Budapesten. Itt egy pom- . pás gépezet legnemesebb alkatrésze csak a parlament, — de csak alkatrész. Pesten a parlament * egy élő lest legnemesebb tagja: a fej, mely függ ^ a testtől, s amelyet a test éltet, de amely mégis önállóan cselekszik és irányítja a testet. S más parlamentekkel minőség hasonlóan volt, mint a magyarral. A magyarnak csak éppen az az ismer - tető jele az angol, a francia, az olasz parlamentek mellett, hogy a leglempéraméntumosabb. sp. xx Szenzációs a Kis Brehm illusztrációs anyaga! ]

Chamberlain feladata elhárítani azolasz-francia háború

Az angol külügyi álamfiltkár decemberi utazásai — Az olasz expanzió mesá Eitása ~ Riasztó hába;us hírek a határvidékekről

London, november 25. A Times jelentése szerint Chamberlain csütörtökön, december 2-án hagyja el az angol fővárost. A brit külügyi államtitkár előbb néhány napra Parisba utazik, ahol tárgyalni fog Briand-nal, majd e tárgyalások befejezése után Genfbe megy és résztvesz a népszöv; égi tanács decemberi ülésszakán.

Chamberlain utazásával kapcsolatban a világsajtóban érdekes hírek jelontok meg Mussolini és Franciaország viszonyáról. Főleg az angol lapok foglalkoznak behatóan a franciák és az olaszok között lévő ellentétekkel s komoly aggodalmuknak adnak kifejezést, mert e kontraverzióban a világbéke veszélyeztetését látják. Az olasz expanziót nehéz megállítani s ennek az expanziónak egyenes iránya Délfranoiaország s a Földközi tenger mellékén fekvő francia gyarmatok felé vezet. Az Appenini félsziget nem birja el a tulgyorsan szaporodó olasz népet s Mussolini éppen ezért minden áron olyan területeket keres, ahová az olasz népfölösleget /az olasz nemzeti ideál föntartásával levezethetné. Az amerikai kivándorlás is megszűnt, úgy hogy a kérdés még égetőbbé vált. Angliában mindezt igen jól tudják és érzik a levegőben a viharfellegeket. Amint Chamberlain feladata volt, hogy az elmúlt évben elősegítse a német-francia megegyezést és döntőbíróként szerepeljen a két nemzet között, épp ugv most is feladata lesz az olasz-francia ellentéteket kiküszöbölni. Beavatott körök szerint decemberi utazásai, párisi tartózkodása — és már a livornói tengeri találkozó is — ezt a célt szolgálják. Az angol külügyi államtitkár minden erejével azon lesz, hogy decemberben személyes találkozást eszközöljön ki Briand és Mussolini között s e találkozásnál ö lenne a közvetítő. Végre meg kell találni a nyugodt fejlődés útját és Mussolininak kívánságait, melyek tagadhatatlanul az olasz nép életkérdésébe vágnak, valami uton-módon teljesíteni kell. Anglia azért veti rá magát oly szorgalommal a francia-olasz ellentétek elsimitására, mert fél, hogy ellenkező esetben a német-francia katonai szövetség elkerülhetetlenné válik s ez a kei kontinentális nagyhatalom összefog, hogy egyrészt Oroszország ellen, másrészt pedig a fenyegető Mussolini ellen megfelelő eröblokkot teremtsen. Magától értetődik, hogy a német-francia katonai szövetségnek volna egy harmadik éle is, amely a brit szigetek befolyása ollen irányulna. Ezt akarja meggátolni Chamberlain. A kérdés már nagyon égető, mert az olasz-francia határról egyre érkeznek a riasztó hirek. Minden nap szó van csapafösszevonásokról, határincidensekről és uszító beszédekről, melyeket a túlfűtött olasz városok tettekre vágyó tömege sóváran hallgat. A decemberi népszövetségi tanácsülésnek tehát a hagyományos német-francia jogi kérdéseken, igy elsősorban az ellenőrző hatóság megszüntetésének kérdésén kívül főleg az olasz-francia ellentét elsimításával kell foglalkoznia.

Izgalmas mentelmi vita a szenátusban

A plénum élénk politikai szócsata után megtagadta Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátor kiadatását — Szabadelvűbb álláspont a politikai inkriminációkkal szemben

Prága, november 25. A szenátus mai üjósét Klofács elnök, aki haihete.y betegszabadsága után ma jelent meg újból a szenátusban, déli háromnegyedtizenkét órakoi nyitotta meg. A tárgysorozat első pontja volt az alkotmányjogi bizottság jelentése az élet- és ikárbiztositásról szóló csehszlovák-olasz egyezményről. A szenátus plénuma a javaslatot az előadói jelentés után szótöbbséggel elfogadta. Ezután a Csehszlovákia és Ausztria között kötött biztosítási megegyezésiről szóló javaslatról az alkotmányjogi bizottság veteményes jelentését hallgatták meg. Ezt a javaslatot elfogadták szótöbbséggel. Ezután

a szenátus ratifikálta a Csehszlovákia és Ausztria között kötött kereskedelmi szerződés jegyzőkönyveit, majd második olvasásban elfogadták a polgári per- rendtartás és a törvényszéki orvosokról szóló törvény módosításait, továbbá a Magyarországgal és Törökországgal kötött ideiglenes szerződéseket.

Érdekes mentelmi ügyek

Most következett az ülés legérdekesebb része, a mentelmi ügyek tárgyalása, amely

[nem hallott élénk vitákra adott alkalmat és

i a nemzeti szocialisták ordító sovinizmusával szemben a demokratikusabb polgári gondolkodás győzelmével zárult.

Touzsil és Sehnalova kommunista szenátorokat a mentelmi bizottság előadójának javaslata értelmében nem adták ki. Ezután Wagner cseh nemzeti szocialista, a mentelmi bizottság előadója, javasolja Kalosok szlovák- néppárti szenátor kiadatását, mert a Slovák 1923 november 30-iki számában cikket közölt a garauTszentkereszti községi viszonyokról és e cikkében becsületében megtámadta IIurtig Jánost, a község egyik vezető polgárát. Kováiik szlovák néppárti szenátor javasolja, hogy az ügyet utasítsák vissza a mentelmi bizottsághoz. Ez ellen a legélesebben állást foglal Niesner német szociáldemokrata, aki kijelenti, hogy a mentelmi jog leple alatt becsületében megtámadni senkit sem szabad, ezért Kalcsokot ki kell adni. Wagner előadó ujiból javasolja Kalcsok kiadatását.

A szenátus többsége azonban az előadói indítványt elveti s Kalosok mentelmi ügyét a mentelmi bizottsághoz utalta ' vissza.

Csak a cseh nemzeti szocialisták szavaztak Törköly kiadatása mellett

Hrejsa cseh agrárius, mint a mentelmi bizottság előadója. Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátor kiadatási ügyéről terjeszti elő a mentelmi bizottság javaslatát.

Törköly szenátort a rimaszombati ügyészség kérte ki, mert 1926 márc. 6-án a magyar nemzeti pártnak Rimaszombatban tartott adóügyi ülésén — állítólag — azt a kijelentést tette, hogy a kormány a néptől kapta a hatalmát, amit most ugyanennek a népnek megsemmisítésére használ ki.

A mentelmi bizottság a kiadatást nem javasolja.

Wagner cseh nemzeti szocialista pártklubja nevében javaslatot terjeszt be és kéri Törköly dr. mentelmi jogának felfüggesztését, mert Törköly inkriminált beszédében állítólag azt is mondta, hogy „nálunk afrikai állapotok uralkodnak". Ezzel pedig az állam tekintélyét sértette meg.

Hrejsa előadó reflektál Wagner felszólalására s annak a nézetének ad kifejezést, hogy minden törvényhozónak jogában áll az állam és a közállapotok felett kritikát gyakorolni,

miiért is kéri Wagner javaslatának elutasitágf" ’!■ |l—

A szenátus legközelebbi ülése kedden ! délután négy órakor lesz. Ezen az ülésen 1 terjesztik a plénum elé a költségvetést, mely őzt a költségvetési bizottsághoz fogja utalni. -------------- —I « im

Rá

kóczi fejedelem ünneplése Brünnben és Prágában

Az idegen földre kényszerűen magyar diákság két hatalmas ünnepélyt áldoz a rodostói bujdosó emlékének — Rákóczi szelleme előtt találkozik az idősebb é& újabb nemzedék

A brünni és prágai magyar diákság nehéz árvaságában is megemlékezik a 250 éves II. Rákóczi Ferencről és a vezérlő feje- i delem tiszteletére nagy ünnepségeket áldoz. A rodostói bujdosót sohasem vesztette el a magyarság. Rákóczi a távolból is a szabad- ságsz erető magyar szivek irányitó mágnes- ereje volt. Nehéz sorssal tűzkődnek az idegenbe kény szeritett magyaT diákok, de a nemzet őket sem veszti el. Ez a fiatalság távol hazájától is a magyaT kultúra, a magyar közösség munkás tagjává fejleszti magát. Szebb ideált nem találhatott a magyar akadémikus ifjúság, mint éppen Rákóczit, a magyarságiból jött emberhőst, aki ugyanakkor, amikor bajbaroskadt nemzetét védte és szerette, a népek szabadsága, egyenlősége és testvérisége örök emberi eszméiért harcolt.

A brünni magyar diákság MAKK egyesülete november 29-én, hétfőn este 8 órakor rendezi nagyszabású Rákóczi-emlékünnepét a Német ház kistermében. A megnyitó beszédet SzüKő Géza dr. mondja magyar és német nyelven. Az ünnepi előadó Grossdhmid Géza dr. szenátor. A Rákóczi-est a magyaT zeneművészet gyönyörű i bemutatója lesz. Kálix Jenő prágai magyar zongoraművész, Kéthelyiné Vakots Margit, a magyar dal művésznője és Pongrátz Miklós, a kiváló tárogató játékos nyújtják Rákóczi emlékének áldozatul tehetségüket. A brünni magyarság első nagy megnyilatkozása lesz ez az ünnepély, mely nemes ideált hivatott adni Rákóczi személyében a morva főváros magyar ifjainák.

A prágai MAKK Rákóczi-űnnepét december első vasárnapján délelőtt rendezi a Német házban. Jankovics Marcell dT. hozza el erre az alkalomra lelkesítő szavait a magyar ifjuságnak. Farkas Márta hegedüinüvész/nő és Kálix Jenő a magyar zene varázsával ihletik meg az idegen föld haza- vágyó magyarjait. Fehér Lajos jogász kuruc verseket szaval, ügy a brünni, mint a prágai Rákóczi-ünnepély az idősebb és újabb nemzedék őszinte találkozója lesz, mert hiszen ha van is különbség az uj fiatalság és az előbbi generációk között, a Nagyságos Fejedelem színe előtt bevallhatják egymásnak kölcsönösén,- hogy egyben szakadatlan a megegyezés: és ez a hivő nemzetszerelem.

Az albán felkelők Skutari előtt

Belgrád, november 25. Az albán fölkelők Skutarihoz közelednek. A fölkelők vezérei ma manifesztummal fordultak a néphez, melyben kijelenti, hogy nem a triániai kormány ellen, hanem Északalbánia függetlenségéért küzdenek. A fölkelőket egy katolikus pap vezeti s a katonák nagy része is erősen katlikus érzelmű. ,

A kantoni vörös csapatok újabb 50.000 főnyi erősítést kaptak

London, november 25. Egy hankaui amerikai jelentés szerint Yeng Sen tábornok átpártolt a kantoni vörös csapatokhoz. A tábornok parancsnoksága alatt 50.000 ember állott, akik szintén a kantonistákhoz csatlakoztak Yeng Sen tábornok elpártolásával a Szeehvan tartomány is a déliek bolsevista érdekszférájába került. Az északi hadsereg oldalszárnyai szabad prédává váltak. Vupej- fu a Hónán tartományban szervezi csapatait, de tábornokai nem hajlandók a kantornak ellen vonulni. Több kínai bank a polgárháború következtében komoly fizetési nehézségekbe került, mig maga a Kina-Bank teljesen a déliek befolyása alatt áll.

Pánik egy kettészakadt vonaton

Bukarest, november 25. A ploesti-crajovai petróleumtársaság egyik kútja kigyulladt. A tűz gyorsan terjedt és óriási pusztítást vitt véghez a petróleumtelepen. Több száz mukás fogott hozzá az oltási munkálatokhoz. A tüzet csak emberfeletti munkával sikerült lokalizálni. A vizsgálat kiderítette, hogy munkások vigyázatlansága idézte elő a tüzet, amennyiben a kutak közelében cigarettáztak. Ezeket letartóztatták. A társaság kára meghaladja a tiz millió lejt,

| sát s a mentelmi bizottság jelentésének elfogadását.

Wagner javaslata mellett egyedül a cseh nemzeti szocialisták szavaztak, mig a többi pártok egyhangúan tudomásul vették a mentelmi bizottság jelentését és igy Törköly dr. szenátort nem adták ki.

Végül Scholtz német keresztényszocialista mentelmi ügyéről terjesztette be a mentelmi bizottság jelentését Wagner oseh nemzeti szocialista bizottsági előadó. Az ügyészség Scholtz kiadatását azért kéri, mert a tavalyi novemberi választások napján a witkolhói katolikus kör helyiségeiben sört mért ki. A mentelmi bizottság javasolja Scholtz kiadatását.

Bohr német keresztényszocialista klubja nevében indítványt terjeszt be az ügynek a mentelmi bizottsághoz való visszautalása tárgyában.

Niesner német szociáldemokrata tiltakozik ez ellen és izgatottan fejtegeti, hogy a mentelmi jog nem vonatkozik közönséges kihágásokra.

A szenátus többsége azonban Bohr javaslatát fogadja el és Scholtz ügyét a

mentelmi bizottsághoz utalja vissza.

Ezzel az ülés véget ért