Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-23 / 266. (1304.) szám

1928 november 28, kedd. •MAjGífc®.-HTRLAE 5 Bartók Béla otthon — Pozsonyban rA pozsonyi Toldy Kör nagysikerű Bartók-Kodály matinéja — Pozsony lelkesen ünne­pelte Bartók Bélát és Németh Istvánt Pozsony, november 22. Feledhetetlen napja volt a vasárnap a po­zsonyi magyarságnak. A Toldy-Kör Bartók-Kodály matinéja zajlott le a Vigadó nagytermében. Bartók Béla, Pozsony város szülötte, ma világ­hírű beérkezett nagy. művész, akinek zsenialitá­sát elismerni nem a mi hivatásunk. Másfél év­vel ezelőtt játszott legutóbb szülővárosában. Ak­kor ígéretet tett, hogy legközelebb nagyobbstilü hangversenyre jön el. Ez a „legközelebb" bi­zony másfél év múlva következett be. De ez érthető is az ő elfoglaltsága miatt. Pedig Po­zsonyba jön a legszívesebben. Itt lakik az édes­anyja, egy kedves, jóságos fehérhaju matróna, akihez a művész ranjogó szeretettel ragaszkodik. Bartók tulajdonképpen „haza" jött, abban a lel­kesedésben, ami a zsúfolt Vigadó nagytermének előkelő közönségét vasárnap délelőtt átfütötte, (mindenesetre volt egy kis büszke lokálpatrio­tizmus is. „A mi fiunk, a mi városunk szü­lötte" ... Az a szerénység, az a szinte félszeg6zámba menő meghajlás, ahogy a közönség előtt megje­lenik a színpadon ez a vékony emberke, — akinek nincs is dús müvészhaja és az ahhoz tartozó nagyképü ábrázata — mindenkit lebilin­csel, megfog. És a szünet közben lekötelező ked­vességgel irja-irja as autogrammokat piruló bak- fisoknak, őszhaju matrónáknak, s komoly urak­nak, vidám ifjoncoknak. Látszik, hogy már fá­radt, a cigarettákat is egymásután szivja, de nem utasít el senkit... A Toldy-Kör a matinét magyar folkloriszti- kus alapon rendezte. Ebben a tekintetben Kodály és Bartók — noha a legmodernebbek, — mégis a népies művészet alapján állanak. Azzal tűnnék ki. a többi bécsi és berlini modem művész fe­lett, hogy náluk megvan az anyaföldhös való kapcsolat és ragaszkodás a legmilvészibb moder­nizmussal. ta elő. Az utóbbi háromban szólót énekelt kelle­mes magas tenorján Horváth Ernő. Szólót éne­keltek még: Holla Emil, Zách Miklós, Klug Imre, Farkas Ágoston, Fügerssy Gyula, Abonyi Árpád és Levius György. A szünet után Bartók Béla játszott megint Három burleszket adott I elő, amelyek közül a „Perpatvar" különösen tetszett. A közönség lclekzetvisszafojtva áhítattal hallgatta, a nagy művész keze hogyan hozza ki a zongorából a legfinomabb érzéseket. Szűnni nem akaró taps minden szám után. A művész a leg­több számát kénytelen megismételni és még rá­adást is adni. Végezetül a férfikar Bartók-Németh nép­dalokat adott elő. A gyönyörűen sikerült hang­verseny fél két órakor ért véget. A mintaszerű rendezésért a Toldy-Kör lelkes gárdáját illeti a dicséret. R—y J—ő. Vilmos császár jelentéktelen, Ferenc József a legnagyobb A bécsi monarchlsták Ferenc-József emlékünnepe— Wolff ezre­des szenzációs beszéde a német „bagázs“-ró! Bécs, november 22. Ferenc József csá­szár és király halálának tizedik évfordulója alkalmával az osztrák monardiistáik a kapu­cinusok templomában emlékünnepélyt ren­deztek, amelyen Ferenc Szalvátor volt fő­herceg, a főnemesség tagjai é« a hazafias egyesületek küldöttségei is resztvettek. Az egyházi szertartások után a m anarchisták reggelire gyűltek össze. Wolff ezredes, az osztrák legitimisták vezére, jelentős s az osztTák monarchizmus szellemére végtele­nül jellemző beszédet mondott. Szerinte nem a szociáldemokraták, hanem a nagynémetek voltak az elsők, akik a császár és király emlékét beszen­nyezték. Ma már mindenki tudja, hogy mily nagy ember volt Ferenc József. Ma mér látni, hogy a Hohenzollérnék és főleg Vilmos császár mily jelentéktelen és ér­téktelen személyek voltak, de azt is látni, hogy Ferenc József mily igazi békeszere­tettel és államférfim bölcsességgel vir­rasztóit népeinek üdve fölött. Ferenc Jó­zsef emléke ma még Németországban is népszerűbb, mint akár Vilmos császáré. Egyetlen Hohenzollern sem volt lelkileg oly finom, mint az agg uralkodó. A nagy­német „bagázs“ annak idején kigunyolta és semmibe se vette ezt a jelentős lelki finomságot. Csak ha a belátás idővel megjön, akkor támad újra föl a régi mon­archia. Éljen Ottó császár! Minden, ami ma van, csak átmeneti, de hinni kell a monarchia újjászületésében, mert a régi monarchia természeti szükségszerűség volt. Wolff után egy Radetzky-obsitos be­szélte el hajdani háborús élményeit, majd elénekelték a császári himnuszt és a gyüle­kezet szétoszlott Ez mutatkozik Bartók Béla játékában. Bartók gyerekdalokat, népdalokat és tréfákat ad elő, amiket zongorán még soha sem játszottak és éppen az teszi őt eredetivé és e téren szinte az egész világon egyedülállóvá, hogy a primitív­séget a gyermekded séget a legtökéletesebben tudja visszaadni. Németh István László karnagy volt a ma­tiné másik közreműködője. Ez a fiatal, istenál­dotta tehetségű művész egy év előtt szerepelt utoljára nyilvános hangversenyen, ugyancsak a Toldy-Kör férfikarával. Egy év alatt nagyon sokat fejlődött. Előtte is nyitva áll az ut a Parnassus felé... Németh a gratulálók százait egy szerény gesztussal hárítja el magától: — A „fiuké". az érdem. * * • - L­Érti ezalatt a Toldy-Kör lelkes magyar fia­talságát, amelyet a matiné hatalmas anyagára betanítani igazán szép teljesítmény. A közönség az egész matiné alatt Bartókkal együtt meleg ünneplésben részesítette Németh Istvánt. # A matiné tizenegy óra után pár perccel kez­dődött tömött széksorok, páholyok és karzat előtt. A megjelentek sorában ott láttuk Jabloniczky Sándor dr. nemzetgyűlési képviselőt, Janltovics Marcell dr.-t, Marsiik Emánuel dr. zsupánhe­lyettest, Laukó pénzügyigazgatót, Szíklay Ferenc dr-.t Kassáról, Végfo kanonokot és másokat a vá­ros előkelőségeiből, Mikor várakozásteljes per­cek után felment a függöny, a Toldy-Kör férfi­karát láttuk az elemvényen Németh karnaggyal, a dirigenssel. Előbb a Kodály-Kölcsey „Bor­dalát" adták elő, majd Bartók-Németh népdalo­kat, amelyek közül egyszerűségénél és kedvessé­génél fogva különös tetszést aratott a „Tiszán innen Tiszán túl" és a „Házasodik a tücsök". A dalokat zongorára irt eredetiből Németh István irta át férfikarra. Utána Bartók Béla jelent meg a pódiumon viharos taps közben. Kodály Zoltántól játszotta el zongorán „Sírfeliratát" és az Of>. 3-ból a következőket: Lento (e-moll) 2) Allegro giocoso (cisz-moll) és 8) Allegro camodo, burlesco (C-dur.) A művészt percekig zajos ovációban részesítették első programszáma után és hatalmas babérkoszorúkat nyújtottak át neki, amiket meg­hatva, elragadva, néma hajlongással köszönt meg. A férfikar ezután Bartók Béla négy régi magyar népdalát és három kisebb népdalát ad­~ I I I Ilii W IBM1 II Mim Minni—iMM'-iin——— PIGALL'S BAR Prága I., Ovoeny trh 13. A legkedélyesebb táncbar — Újonnan átalakítva — Magyar borok SS3S3E3HB! és legenyhébb ! csokoládé < hashajtó I FOlerakat; 1 Vüns Rák ?/rd«- ; Bratislava Egy doboz 4r« 3.60KS, • ttMMMÉIIIMMMMIi Bál közben főbelőtte magát Homonnán egy prágai cseh hadnagy A bálterem előtti folyosón végzett magával a huszesztendős Polomy Vladimír — Vidám haláltánc éjféltől hajnalig Kassa, november 22. (Kassai tudósítónk telefonjelentése.) Tegnap este a homonnai Stefánia szálló nagytermében tárcmulatság volt, amelyen nagy számú közönség vett részt. Hajnalig folyt a vigalom, amikor hirte­len egy revolverdörrenés zavarta meg a mu­latságot. A közönség riadtan szaladt ki a folyo­sóra, ahonnét a lövés hangzott s ott vér­befagyva, teljesen szétroncsolt fejjel ta­lálták Polomy Vladimírt, a városkában állomásozó 20. gyalogezred fiatal had­nagyát. A füstölgő szolgálati revolvert még ott szo­rongatta a kezében. Az orvos már csak a ha­lált tudta konstatálni. A golyó a fiatal hadnagy száján hatott be s teljesen szétroncsolta a koponyáját, agyveleje pedig a folyosó falára loccsant. Nagy riadalom támadt a közönség soraiban s természetesen a táncmulatság azonnal véget ért Az öngyilkos hadnagy még éjfél előtt tért be a mulatságra s egész éjjel szakadat­lanul táncolt Senki sem sejtette, hogy vidám­sága mögött sötét haláigondolat lappang. Lát­szott rajta, hogy előzőleg már ivott valahol, mert a tánc közben többekbe belekötött s parázs in­cidenst provokált. Rendkívül izgatottan viselkedett s gyakran elővette a revol­verét is. A vigalom hevében azonban nem tulajdoní­tottak ennek semmi különösebb jelentőséget s a fiatal hadnagy hajnali félöt órakor zavar­talanul követhette el öngyilkosságát. * Polomy hadnagy gazdag prágai család gyermeke s vagy fél évvel ezelőtt került Homonnára. öngyilkosságának okát homály fedi. 331 A baloldali sajtó koncentrikus támadása Hodzsa ellen A lex Cyrlllt Böbék belügyminiszteri osztályfőnök szövegezte, de Benes fogadtatta el a koalíciós pártokkal — Dérer lapja Bub- nics püspököt és a Hllnka-pártot Is bele akarja keverni az afférba Prága, november 22. Amióta a cseh nemzeti koalíció megbukott, a cseh politikai tábor és a saitó is két ellentáborra szakadt. Az egyik a polgári tábor, amely véget akar vetni a hétéves áldatlan szocialista gazdálko­dásnak és az eddigi diktatórikus rendszer­nek, ezzel szemben áll az úgynevezett balol­dali blokk, amely nem retten vissza semmi­féle eszköztől csakhogy pozícióját megtartsa. Ezt a blokkot nevezik a cseh polgáriak a hradzsini blokknak. A harc nem politikai elvekért, hanem a hatalomért folyik. Az utolsó nemzetgyűlési választások éket vertek a régi cseh nemzeti koalícióban, mi­után a polgári demokrácia és a keresztény eszme győzött, a baloldali szocialista esz­mékkel szemben. A mai polgári front, amely a gazdasági válság elhárítása érdekében a nemzetiségekkel való megegyezésre törek­szik, fölvette a nyílt harcot a baloldali blok­kal. A hradzsini blokk nagyon jól érzi hatal­ma végleges bukásának lehetőségét s épp ezért nem riadt vissza semmiféle eszköztől, csakhogy lehetetlenné tegye az erösbödö polgári frontot. Ez magyarázza meg azt a jelenséget is, hocv az utóbbi időben a baloldali sajtó, kezd­ve a Lidové Novinytől egészen a pozsonyi fllftlDWlt meg­ragad arra hogy egy-egy jobboldali politikust megtámadhasson és ezzel a megindult pol­gári konszolidációt megakadályozza. Ha fi­gyelemmel kísérjük az utóbbi hónapokban napfényre került és leleplezett afférokat, úgy azt látjuk, hogy ezek mind egy forrásból erednek. S e harc központjában Benes áll, akit nemrégen még pótolhatatlannak tartot­tak. Benes ma kényszerszabadságon van és a polgári blokk minden eszközzel arra törek­szik, hogy a baloldal ez exponensét végleg kizárja az állam vezetéséből. A legutóbbi affér, a Coburg—Eisler-af- fér egy konoentrikus támadás Hodzsa Milán ellen, aki — mint ismeretes — létrehozta az egységes polgári frontot a baloldali blokkal szemben. A hajszát Hodzsa ellen a Lidové Noviny vezeti és ennek segítségére siet a Ceské Slovo, a Právo Lidu, a Národni Osvo- bozeni, valamint a pozsonyi Robotnioké No­viny. Stránsky leleplezései azt mutatják, hogy a Hodzsa elleni támadásokra alaposan felkészültek és az anyagot ellene hónapo­kig gyűjtötték. A Coburg—Eisl er-affér még mindig uin- csen tisztázva, mert a bírósági eljárás és vizs­gálat még nem fejeződött be és Eisler ellen a vád még nem készült el. Tény az, hogy ez az affér még sok vihart fog okozni nemcsak a sajtóban, hanem a parlamentben is és az altér végső jelenete a bíróság előtt fog le-j játszódni, ahol Stránskynak be kell majd bi­zonyítania a Hodzsa elleni vádjait. Megtalálták a lez Cyrlü szerzőjét Az afférban oly sokat emlegetett és a parlament által rejtélyes módon elfogadott lex Cyrill szerzője és kezdeményezője végre jelentkezett Böbék belügyminisz­teri osztályfőnök személyében. Maga Böbék a Prager Tagblattnak nyilat­kozva kijelenti, hogy a lex Cyrill javaslatát ő szerkesztette meg és a most folyó harc és támadások következtében erről azonnal je­lentést tett Cserny belügyminiszternek s kérte maga ellen a fegyelmi eljárás megindí­tását. A Prager Tagblatt ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a miniszterelnökség e bét ele­jén kiad maid egy kommünikét, amely töb­bek között ezeket fogja tartalmazni: A hitbizományok megszüntetésére vonat­kozó törvényjavaslat kiegészítését 1924 jú­nius 6-án Böbék belügyminiszteri osztályfő­nök terjesztette be az alkotmányjogi petká- nak. Hosszabb vita után a Böbék állal meg­szövegezett kiegészítő javaslatot módosították, és azt a jelenlevő Hartmann igazságügymi­niszteri osztályfőnök Írásba is foglalta. A lex Cyrill szövegét ezután több példányban elké­szítették s a petka tagjainak kiosztották. Er­ről a javaslatról az alkotmányjogi bizottság nem tárgyalt. 1924 julíus 26-án a képviselő­ház plenáris ülésén a hitbizományok meg­szüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával Benes külügyminiszter intervenciójára és a nolitikai petka hozzájárulásával a lex Cyrillt mint kezdeményező javasla­tot a koalíciós pártok nyújtották be. Ez á jelentés megdönti a baloldali sajtó­nak azon eddigi állításait, amelyek szerint a lex Cyrillről senkinek sem lett volna tudo­mása. Most már világosan kitűnik az, hogy Benes, akinek akkor még a oseh nemzeti koalícióban óriási befolyása volt, kierősza­kolta a koalíciós petkától a lex Cyrillnék tör­vénybe iktatását. Ez tehát az első bizonyíték arra nézve, hogy Benesnek hathatós érdeke volt a lex Cy- rill életbe léptetése. Baloldali mesék Bubnics püspök szerepéről A pozsonyi Robotnioké Noviny, amely a szociáldemokrata párt lapja, vezető helyen foglalkozik az Eisler-afférral s ezt az alkal­mat fölhasználja arra, hogy Bubnics Mihályt, a Szlovenszkón általánosan tisztelt rozsnyói püspököt támadja. A lap szerint a csehszlovák kormány élesen állást fog­lalt Bubnics kinevezése ellen. Azonban a Vatikán és Hlinka erős nyomására kénytelen volt Bubnics kinevezését ak­ceptálni. Bubnicsot a Robotnioké Noviny szerint, Rómában Csernoch hercegprímás támogatja. Második pártfogója pedig Cyrill herceg lett volna. (?). Coburg Cyrill a Hlinka-párt aka­ratát vitte keresztül Rómában és pedig a lap szerint azért, mert szlovenszkói birtokait a földreform veszélyeztette s emiatt a herceg azt a pártot támogatta, amely a földreform ellen foglalt állást. Cyrill több ízben tárgyalt Bubniccsal, valamint a Hlinka-párt pénzügyi vezetőjével, Filkorn dr.-ral. Eisler dr. nem­csak a püspöki birtokok ügyében járt el, ha­nem Bubnics érdekében is interveniált Cy­rill hercegnél. A Robotnické Noviny azonkí­vül feleleveníti a tavalyi választások egyes eseményeit és ismét foglalkozik Pólyák dr. szlovák nép­párti képviselő jelöltetésének a kérdésé­vel. A szociáldemokrata lap ismét rosszhisze­műen azt állítja, hogy Pólyák István dr.-t Hlimka a párttöbbség határozott akarata el­lenére jelöltette, még pedig azért, mert Pó­lyák a szlovenszkói földbirtokos szövetség részéről a szlovák néppárt választási pénztá­rába egy félmillió koronát fizetett be. Eisler-Str án sky-Kreibich A Národni Listy Írja: A Hodzsa elleni támadások ugyanakkor jelentek meg a Lido- vé Novinyben, amikor Kreibich kommunista képviselő is említést tett arról, hogy Hodzsa a szlovák néppártnak a Coburg-pénzekből 2 millió koronát juttatott volna. Nem ártana, ha Kreibich kommunista képviselő és Stránsky dr. nyíltan megmondanák, hogy milyen for­rásból szerezték információjukat. Félreért­hetetlenül világos az, hogy minden alkalommal ugyanazokat az in­formációkat szerzi ez a két férfiú. A skandalumok már túl sokáig tartanak és ez a jelenség igen könnyen rossz befolyás­sal lehet a belpolitikai helyzetre. t A Národni Osvobozeni politikai körökből azt az értesítést kapta, hogy a legnagyobb valószínűség szerint az egész ügyet egy parlamenti bizottság elé utalják és erre nézve a közeljövőben a minisztertanács is állást fog foglalni. A Morgennek viszont kormánykörökből nyert értesülése szerint a kormány az Eisler- afférhan csak egy az ügyvéd és kliense kö­zött támadt vitás kérdést Iát, ami mindenna­pos és általános jelenség s ezen nem változ­tat az a körülmény hogy az afférnak politi­kai színezetet is adtak és mesterségesen fel- fujtáifr

Next

/
Thumbnails
Contents