Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-20 / 264. (1302.) szám
!ö®6 november 20, szombat Baíiim, az eib'ázsíai szövetséges államok székhelye Bassé!getés egy elékelő török diplomatával — Az odesszai mSnlsztertaláSkozó következményei — Ázsia egyenrangúnak vallja magát Európával — Az orosz bolsevszmus és a perzsa-afgán abszolutizmus viszonya Konstantinápoly, november 19. (A P. M. H. fconstasntinápolyi levelezőjétől.) Az odesszai találkozás Tevfik Rusdi és Csioserin között anég ima is a világsajtó ót- deiklődiéséineik előterében áll. Azóta az orosz külügyi népbiztos máir visszatért Moszkvába, Japán nyilatkozott, hogy mit sem tud az ázsiai népszövetségről, de a két állam, továbbá Afganisztán és Perzsia között fölmerült szövetség problémája változatlanul nagyjelentőségű s ezért különös érdeklődésre tarthat igényt az a beszélgetés, melyet levelezőnkkel folytatott egy vezető állásban volt török (külügyi tisztviselő, aki érthető okiból nem volt ‘hajlandó magát megnevezni és aki a következőkben vázolta a török szempontokat: — Törökország (kétségtelenül közgazda- sági krízis előtt áll. Annyi megvalósítandó feladat nehezedik a kormányra, hogy kizárólag belső forrásokra aligha tud támaszkodni. Oroszországgal szemben közgazdasági érdekeink vannak s a múltkoriban felmerült viszályt, mely a kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban keletkezett, el kell simítani. Ez volt egyik feladata a külügyminiszterek megb e szél íésének. — Van azonban más inditóoka is. A perzsa miniszter angóraá útja során most már határozott formát kapott az a régi terv, hogy az ázsiai államok szövetségre lépnek egymással. Üj népszövetség készül, amelynek csak független államok lehetnek tagjai, tehát sem az angol uralom alatt álló Hed- T^az, sem a francia uralom alatt álló Szíria* figyelőre, amíg a szabadságmozgalmak diadalra nem jutnak: Törökország, Oroszország, Perzsán és Afganisztán között fog létesülni ez a szövetség. — Moszkva székhellyel? — kérdem. — iNem. Moszkva bolsevista centrum, éeejk az áHamok pedig a legtávolabb akarják t&rtahi a bdhseviznmst ettől az alakulattól, ífiiszetn rue felejtse el: Perzsiának és Afganisztánnak egyeduralkodója van, aki seim- tóíképpen sem hajlandó saját kezdeménye- aééőből lemondani a trónról. Infomiácáóim szerint a* uj eléázsiai ;r néfpswivetség székhelye Batum lesz. • — Mit gondol Excellenoiád, milyen viszonyban lesz ez a szövetség a pánázsiai szövetséggel? — Először: a pánázsiai szövetség ima még csak papíron van meg. Másodszor: ma még angol (befolyás alatt áll. Harmadszor: a mi szövetségünk csak jó viszonyban lehet mindenkivel, mert nem háborús célból alakiul, hanem azért, hogy a szőbanforgő országikat teljesen reorganizálják. A civilizációt marják, de gyarmatosítás nélkül. Egyébként azonban igen valószinünek találom, hogy Japán lesz az uj ázsiai népszövetség Angliája s 6 is belép a népszövetségbe. — És a japán-orosz ellentétek? — kérdem. — Ezek kétségtelenül megvannak. De ne felejtse el, hogy ázsiai népekről van szó, amelyek sokkal magasabb szempontok szerint tudják intézni sorsukat, mint Európa. Az európai civilizáció lealacsonyította az emberek gondolkozását s a legkisebb nemzeteket is kicsinyes öncélok rabjaivá tette. •Amikor mi európaizálódásról beszélünk, csak erős rostálás után vagyunk hajlandók átvenni ezeket az eszméket. Európa most meg fogja tanulni, amit eddig nem tudott: Ázsia nem csupán kizsáikmányolásra alkalmas terület, az ázsiai népek nem csupán alacsonyabb rendű emberek, hanem egyenrangú alt a* európaiakkal. Az a bizonyos kulturfőlény, amivel önök, európaiak, dicsekednek s ami voltaképpen fM H tlJI % A legbiztosabb < és legenyhébb ( csokoládé < hashajtó , Fölaxakal: ( VBriis Rák ?/*8y- j Bratlstava \ fp doboz ára 3.60K8. < MbMiMMaMMbáiii* csak (külső máz, lényegében időkérdés, hiszen az ázsiai népek roham lépésben közelednek az európai színvonalhoz s nem lehetetlen, hogy hamar túl fogják haladni azt. — Szóval nem bolsevik! alakulásról van saó? — Niem. Mi magunk a legélesebb ellenzői vagyunk a bolsevizmus teóriájának és eszközeinek. Marx alapvető tétele az, hogy a proletárforradalom csakis erősen imlusztriált államokban jogosult, a mi államaink pedig ettől nagyon, de nagyon távol állnak Oroszországban döntő jelentőségű tényező a III. Internaoionále háttérbe szorítása és az orosz politika, amely eddig Európa forradal- raositásán fáradozott, olyan országokban, amelyeket Marx tétele értelmében éretteknek találtak, ez a politika (most teljesen megváltozott. A Japánnal szemben fennálló ellentétek kiegye hűtését pedig könnyű lesz megcsinálni, mert a nemzeti önzés politikáját felváltja Ázsia érdekeinek politikája. A világgazdasági konferencia útban van A népszövetségi bizottság határozatai — A napirend és a Siiséröirat Géni, november 19. A világgazdasági J konferenciát előkészítő bizottság tegnap ki-i dolgozta a konferencia fontos tervét. Eszerint a konferenciát 1927 május 4-re hívják össze. A napirend főleg a következő öt pontból fog állni: A mai gazdasági helyzet megbeszélése-, 2. megvizsgálják azokat az okokat, amelyek a gazdasági béke szempontjából veszedelmesek; 3. a kereskedelem; 4. az ipar; 5. a mezőgazdaság problémái. Az előkészítő bizottság a kidolgozott tervhez egy hosszú indokolást csatolt, amely a következőket tartalmazza: A népszövetségi tanács véleménye szerint a gazdasági béke igen lényegesen hozzájárul a népek biztonságához. A világgazdasági konferencia feladata tehát az, hogy a gazdasági haladást s így a világbékét nemzetközi együttműködéssel meg- könnyitse. A napirend első részében a világ- gazdaság egyensúlyát megbontó okokat állapítják meg s rámutatnak arra. hogy mi okozta például Európa leszegényedését, az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság leromlását, valamint a devizaárfolyamok hullámzását és az egyes valuták vásárló értékének csökkenését. Ezzel kapcsolatban rámutatnak a tőke megadóztatásának túlzott voltára is s arra, hogy mily veszedelmes a íuimagas kamatoztatás. Érdekes, hogy tiszta pénzügyi kérdéseket nem illesztettek a napirendbe s a kísérő irat megmagyarázza, hogy úgy mint 1922-ben a brüsszeli gazdasági konferencián, ezeket a tisztán pénzügyi kérdéseket csak akcidentaliter fogják kezelni, azaz annyiban, amennyiben fontosak az általános gazdasági javulás szempontjából. Ugyanígy kikapcsolták a konferenciáról a népesedési problémát is. akármily energikusan is követelték ennek beillesztését az olasz delegáltak. Az egyes országoknak túlzott népesedésével s az ennek következtében megváltozott igényeivel szintén csak ott fognak foglalkozni, ahol szükséges lesz. Ezzel szemben az előkészítő bizottság belátta, hogy a béke szempontjából rendkívül fontos a kereskedelem- és a vámpolitika megvizsgálása, mert ezek az utóbbi kérdések már úgyis a közvélemény érdeklődésének középpontjában állnak és döntően befolyásolják a világ közgazdasági életét. A világgázdasági konferenciára minden népszövetségi állam öt delegáltat küld ki. Olyan államok, akik nem tagjai a népszövetségnek, szintén küldhetnek delegáltakat, ha a népszövetségi tanács erre felszólítja őket. A megbízottakat a megfelelő kormányok nevezik ki, de nem lesznek önállótian és hivatalos kormányképviselőik. Ezenkívül ügyelni fognak arra, hogy a konferencia össze állításánál minden gazdasági ág képviselve legyen. A népszövetségi tanácsnak meg lesz az a joga, hogy kiegészíthesse a delegáltak számát, hogyha erre szükség mutatkozik. A konferencián csak egyhangú határozatokat fogadhatnak el. Legfeljebb azt szabad megengedni, hogy többségi, de nem egyhangú határozatok esetén az „igen“ és a „nem1 szavazatok arányát nyilvánosságra hozzák. Formai kérdéseket egyszerű többséggel is elfogadhatnak. A konferencia 1927 május 4-én nyílik meg Géniben, feltéve, hogy addig másirányu törekvések nem érvényesülnek. Általában úgy vélik, hogy más város, mint Genf, egyáltalában nem kerülhet számításba, mert a technikai átköltözés rendkívül nagy munkába kerülne s esetleg veszélyeztethetné a sikert. ]5H3 m ® m r F7 hgy magyar tanítónő kálváriás sorsa a.z erdélyi bércektől a Mentád hullámsirjáig Az élettel folytatott heroikus küzdelem után a halálban keresett menedéket — Kassa mellett a zajló Hermádba vetette magát a szép Koppányi Etelka A P. M. H. tudósítójának telefonjelentése Az utcára kerül és az utca martaléka lesz. Finom lelkülete ettől a borzalmas jövendőtől annyira visszariadt, hogy inkább a halált választotta. Kiment a Hemád titkokat susogó partjára, ott leírta végső üzenetét, egy súlyos kő* darabot kötött a derekára és a korláton át a mélységbe vetette magát. A hatóságok megtették az intézkedéseket a holttest felkutatására, de eddig még nem került elő. Koppányi Etelkát végső kívánságához képest talán örökre eltakarja a hullátnsir. Kommunista terror a munkácsi képviselőtestületben Az őslakosok pártja tiltakozott és kivonult Kommunisták és csehek mint a pravoszláv!* védői — Megszavazták a pravoszláv templom ingyen-telkét Munkács, november 19. " (Saját tudósítónktól). A munkácsi képviselő- testület tegnapi ülése ismét botrányokban bővelkedett. Petrigalla dr. elnöki megnyitója után a városi vásárvám bérlet bérbeadását tétsgyaHák, majd a város tulajdonát képező katonai épületek javítására félmillió koronát szavaztak meg. E kérdésnél a kommunista és őslakos párti képviselőtestületi tagok között szenvedélyes hangú vita keletkezett, a kommunisták a legdurvább módón személyeskedtek és reprodukálhatatlan kifejezéseket használtak. Az őslakos pártiak az utszéli hangnem elleni tiltakozásuk után kwonúftak « teremből. A rabbiképző szubvenciót kért a várostól, a kérelmet elutasították, a Vörös Keresztnek viszont kétezer koronát megszavaztak. Ugyancsak megszavazták a Légióbanktól felveendő félmilliós városi kölcsönt. A tárgysorozat következő pontjai a pravoszlávoknak azon kérelme volt, hogy a szélestói fatemploinot a város által ajándékozandó ingyentelekre építhessék és abban istentiszteletet tarthassanak. Ez ismét hatalmas botrányt provokált, A kommunista és a cseh blokk tagjai átlátszó tendenciával vallási vitát kezdeményeztek és gyalázkodó modorban exponálták magukat a pravoszlávia mellett. Az őslakos és ruszin pártok tiltakoztak a vallási béke megbontása és a felekezeti harc ellen. Javasolták, hogy a város adja meg az ingyen-telket a templomnak, mint műemléknek, azonban istentiszteleteket ne tarthassanak abban. Horo- vitz kommunista az izgalmas szóharc során szamárnak és marhának nevezi az egyik polgári képviselőtestületi tagot. A képtelen botrányjeie- netek után a kommunisták és a csehek, valamint három zsidó szavazattal megszavazták a pravoszláv templomnak adandó ingyen- telket. A kommunisták példátlanul álló terrorja mjatt számítani lehet arra, hogy az őslakosok képviselőtestületi csoportja a passzív rezisztencia álláspontjára fog helyezkedni. Kassa, november 19. A kálváriás magyar sorsnak egy szomorú fejezete játszódott le most Kassa közelében a Hemád Széplakapáti mellett átvezető hid- ján. Egy fiatal teremtés, aki rengeteg küzdelmen, szenvedésen ment keresztül, éveken át kétségbeesett harcot folytatott a sorssal, belefáradt a reménytelen küzdelembe és mert a becsület útjáról nem tudott letérni, az ultima rációt választotta. Halkan, csendesen kiment Kassáról, a Hernád menti szép városból Szépiakapáti község határába, megállóit a Hernád nagy hidján, elnézte a lenn zajló hullámokat, melyek csábitó szirénhangjukkal vonták lefelé, azután néhány kusza sort pa- pirra vetett és bedobta magát a huUámsirba, amely elnyelte, talán elsodorta magával. Bradik András napszámos ma délelőtt a széplaki hídon egy finom, női zsebkendőt és egy kis cédulát talált. A zsebkendőbe két betű volt him.ezve: „K. E“ A cédulán pedig kusza vonásokkal ez állott: „Követ kötök a derekaimra, hogy a viz örökre eltemessen. Koppányi Etelka tanítónő. A napszámos a szomorú leletről jelentést tett a kassai rendőrigazgatóságon, amely nyomban bevezette a nyomozást. Hamarosan fény derült Koppányi Etelka kálváriás életének erre a megrázó fináléjára. A jobb családból való miieáhy a tanítónői pályára lépett és Temesváron kapott alkalmazást. A délvidéki metropolisban meglehetősen kedvező anyagi körülmények között élt mindaddig, amig az államfordulat be nem következett és ő állás nélkül nem maradt Sokáig próbálkozott Erdélyben, sok aj tőr zörgetett, hogy kenyérkeresethez jusson, de mind hiába. Energiája még nem tört meg és miután Szlovenszkón sok ismerőse volt, átjött ide mi- kozzánk, hogy itt boldoguljon. Ismerősei támogatása révén sikerült is egy vidéki uricsa- ládnál elhelyezkednie, ahol a gyermekeknek magánúton való oktatása és vizsgára való előkészítése volt a feladata. A szorgalmas, intelligens és feltűnően csinos leányt a vidéki családnál igen megszerették és mint családtaggal bántak vele. Jól is érezte magát mindaddig, inig el nem érte a magában élő és kenyerét maga megkeresni akaró nő tragédiája. A családfő hovatovább szemet vetett az üde, fiatal teremtésre és érzelmeivel annyira ostromolta, hogy lehetetlen volt tovább maradnia. Feladta állását és néhány nappal ezelőtt Kassára jött, hogy itt kísérelje meg az elhelyezkedést. Ez azonban sehogysem sikerült neki. Kis pénze csakhamar elúszott. és a holnap fenyegető réme riasztóan meredt eléje. Mi lesz holnap, ha nem tudja kifizetni lakását, ha nem tudja megvásárolni ebédjét? A magyar főváros polgármesterének névnapja Budapest, november 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). A főváros közönsége tegnap melegen üdvözölte Sipőcz Jenő dr. polgármestert névünnepe alkalmából. Amikor a polgármester reggel hivatalában megjelent, Ripka Ferenc dr. főpolgármester üdvözölte, majd a tanács ée a törvényhatóság tagjai s hatalmas ezüst- serleget nyújtottak neki át, amelyen a következő felírás volt olvasható: „Sipőcz Jenő dr. polgármesternek a keresztény győzelem emlékére. 1926. okt. f‘. Majd a cserkészek, a leventék s az egyetemi ifjúság felvonulása következett fáklyás és lam- piónos menetben. A városháza udvarán húszezer főnyi tömeg állta körül a lampionokkal és virágokkal gazdagon díszített emelvényt, ahonnét az ünnepelt polgármester Buday Dezső újabb üdvözlő szavai után hatalmas beszédben köszönte meg a ragaszkodásnak és tiszteletnek ezt a spontán megnyilvánulását. Beszédében a nemzeti és keresztény eszmék győzelmét éltette, amely az októberi választásokon diadalmaskodott, azt az összetartást hangsúlyozva, amely ezt a győzelmet lehetővé tette. Hosszantartó és szinte szűnni nem akaró lelkes éljenzés mellett fejezte be Sipőcz beszédét, majd a magyar dalosszövetség 500 tagú dalárdája énekelt hazafias dalokat s a helyőrség zenekara eljátszotta a Himnuszt, amit a közönség födetlen fővel hallgatott végig. Este Sipőcz tiszteletére a központi katolikus körben diszlakomát rendeztek. ,FERFEKT*AZ UJ FEJHALLGATÓT keresi ma már valamennyi rádióamatőr, mert a felével olcsóbb és könnyebb, mint minden más. 11,gi€I^ír1 OIMUTZ II. 7gs
