Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-17 / 261. (1299.) szám
1926 november 17, szerda.-ERKCM-MAfikaft-HIiaiAB 5 A gazdasági konferencia előkészítése Nemxetgazdászok fontos tanácskozása Genfben — Theunls rurópa gazdasági helyzetének a javulásáról Gén!, november 16. A gazdasági konferencia második előkészítő tanácskozásain számos mértékadó személyiség vett részt. Az ülést Theunis belga elnök nyitotta meg. Megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az utolsó hónapokban Európa gazdasági helyzete javult A jelenlegi tanácskozásnak feladata a nemzetközi gazdasági konferencia anyagát kidolgozni. Beszéde végén annak a reménynek adott kifejezést, hoev a mostani előkészítő munka lehetővé teszi a nemzetközi gazdasági konferencia mielőbbi összehívását. Utána Sir Arthur Balfour, a nemzetközi kereskedelmi kamara elnöke bejelentette, hogy a nemzetközi kereskedelmi kamara teljesen a konferencia szolgálatában áll és kimerítő anyagot terjeszt be. Jouhaux francia szakszervezeti vezető a munkásság helyzetét bírálva javasolta, hogy a konferencia a következő kérdésekkel foglalkozzon: 1. a valuta stabilizálásával, a bérekkel és az árakkal; 2. a túl magas védővámok megszüntetésével; 8. a fogyasztók érdekeinek védelme szempontjából a nemzetközi iparkartell felügyeletével; 4. a be- és kivándorlással összefüggő kérdések rendezésével s 5. egy nemzetközi gazdasági szervezetnek a nemzetközi munkahivatal mintájára való felállításával. A görög monarchisfák kiegyeznek a köztársaságiakkal Közeledés a köztársaságlakhoz — Vita Gunaris és Metaxas köt királypárli frakciója között Kassai ború Móricz Zsigruond, a magyar irodalom Utáni erejű óstehetsóge, mint ezt már több ízben megírtuk, az elmúlt héten nagysikerű irodalmi előadást tartott a kassai Reneszánszegyesület estélyén. Móricz kassai élményeit az alábbi gyönyörű cikkben foglalta össze „Az Est“ hasábjain: „Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalma" és nézem, nézem a hotel erkélyéről Kassát, K03Í- eét, a különös őszi borúban, melyen napfény akar áttörni 8 nem tud, nem tud. A város képe alig változott. Ami változás van, azt a kor fejlődése is előidézhette volna. Itt van jobbról a főtér, a remek ősi templom, milyen szép, művészi, nyugalmas... virághimes kő- erdő./. Kassa: ez a templom. Az utcán sűrű emberjárás, a kávéházak tele vannak, az üzletek elég forgalmasak soly egyedül érzem magam... Mindenütt ismerős szó, békében is hallottunk itt annyi idegent, mint most... S mégis oly egyedül vagyok, mint Perugiában, ahol egy hangot nem értettem. Mit ér, ha tudok is azon a nyelven, amelyen ők beszélnek, magyarul, mikor nem értem meg őket... Elismerem: nincs jogom rá: de kábult vagyok, zavart s fáj a szivem. Most először léptem át a trianoni határt. Eddig soha nem bírtam e nem mertem magam kitenni ennek a fájó érzésnek. Most valaki megszűrt, nem régen, egy megjegyzéssel, valaki, aki Brassóból jött, azt mondta: „mindenesetre kényelmes álláspont.** Az a kényelmes álláspont, hogy nem megyek át közéjük s ők kénytelenek ott megélni... Igazat adtam s elhatároztam, hogy azonnal elutazom felkeresni a távoli magyarokat... Jött egy meghívás épp azokban a napokban, hogy tartsak Kassán felolvasást: Eljöttem. S itt vagyok. Tegnap este hatalmas, előkelő, rendkívül intelligens közönség gyűlt össze a Schalkház hangversenytermében s mély csöndben a lelkes figyelemmel hallgattak meg: s én egyedül vagyok, mintha a káosz közepén állanék ... Elismerem: mindenhez h<j£zá tud szokni az ember s minden körülmény közt igyekszik eltá- jókozódnL De szokni kell. Itt már az emberek vidámak, munkaképesek, panaszkodnak, de hol nem panaszkodnak az emberek? Csak a szerelem nem lát tisztán és a rémület, í Én mind a kettőt érzem. Nézem Kassát, ahol az édesapámmal voltam •először, éppen harminc évvel ezelőtt. Büszke voltam, az ezeréves büszke kiállítás büszke ifjúságában, hogy nekünk magyaroknak ilyen szép nagy városunk van... És most jövők a múzeumból, amelynek igazgatója igen finoman, igen gyöngéden panaszkodik, hogy a gyűjteményük Budapesten van, de reményük van rá, hogy visszakapják... Mintha a villamos szék árama futott volna keresztül rajtam, amint ezt leírtam. Mikor én először itt voltam, ez a város a miénk volt: me minden magyar idegen, külföldi állampolgár, aki nem bentszületett Beszéltem egy magyar úrral, aki dicsekedett, hogy őslakos, őt nem lehet kitenni... A házak a régiek, kivéve, ha át vakolták s meglelték; az utca, a levegő, az ég... Csak a hivatal más... De hárommillió lakik ilyen idegenben; ez nem játék és nem tréfa. Az összes e földön élő magyarságnak negyedrésze, igy lakik, idegen hivatal rendszere alatt: ezt tudomásul kell venni és ehhez kell tartani magunkat A mai államfegyelem mellett egyetlen állam «em avatkozhatik a másik beléletébe: azonban a fajtaközösség az valami olyan lelki kapocs, amelynek úgy 1 f 11 áramlaní, mint a felhőnek az égen, a levegőnek a földön s a tengerárnak a vízben. És a borúnak, mely egyformán fedi most Kassát és Budapestet Magyar szabadegyetem Prágában A prágai MAKK a Mária-téri Klementinum német szárnyának I. számú termében a következő előadásokat rendezi a magyar diákság számára: Ma, november 17-én, szerdán este 7 órakor: Flachbarth Ernő dr.: „A kisebbségek helyzete Európa különböző államaiban". November 24-én, szerdán este 7 órakor: Vécsey Zoltán dr.: „A föld belsejére vonatkozó legújabb tudományos elméletek". December 1-én, szerdán este: Szvatkó Pál dr.: „Az uj burópai kultúra Magyarországon". December 8-án, szerdán este: Bújnák Pál dr.: „Finnországi tanulmányutam". 1927 január havában: Dzurányi László: „A magyar hírlapirodalom". Neubauer Pál: „Romain Rolland". Athén, november 16. A tizenegy évig tartó görög polgárháború mintha az utóbbi napokban a végleges megoldás felé közeledne. Gunaris királypártja és a (köztársasági pártok között tartós megegyezés ’kovácsoló- dik. A momardhiista párt elnöke úgyszólván hivatalosan közölte, hogy a választások után elismeri a köztársasági államformát, ha a kormány teljesiti egy-két kívánságát Ilyen kívánságok például az 1922-ben agyonlőtt kárálypártá politikusok rehabilitálása s azoknak a tiszteknek elbocsátása, aíkik az ítélet meghozatala idején bírói szerepet töltöttek be a hadseregben. Ha a köztársaságiak e néhány kívánságot teljesítik, akkor a királypártiak hajlandók belépni a kabinetbe. A legnagyobb nehézség az, hogy a köztársaságiak félnek a rojalisták megváltoztatott taktikájától s azt hiszik, ha a királypártáak egyszer helyet foglalnak a kormányban, akkor más módon s a kormányhatalom igénybevételével fogják előbbre vinni terveiket. A tárgyalások legnehezebb pontja például az, hogy a királypártiak követelik a hadügyminiszteri tárcát is, viszont azonban' mindenki tudja, hogy Görögországban a hadügyminiszter kezében van a tulajdonképpeni hatalom. Kassa, november 16. Annuska nem reslelli a ráncos szoknyát... A Kassa közelében fekvő B. községben van K. Mihály első gazdának 120 príma holdja és négy pár olyan csikója, hogy a főispán is megirigyelhetné. A háború után a tönkrement uraság kastélyát vásárolta meg, de azért ma is csak a régi szorgalmas gazdaember, aki az egész családjával éppen úgy dolgozik munka idején a mezőn, mint amikor csak 30 holdon szántottak a lovai. I iihály gazda felesége minden szerdán személyesen van ott a kassai nagypiacon a csirkékkel, malacokkal és a gyümölccsel. S ha az asszony nem tud a városba bejönni, az Annuska árul, aki négy polgárit végzett a Domonkos apácáknál, de azért nem restelli a ráncos szoknyát s ha sáros a nagyidai országút, ő is csak mezítláb megy haza a többi falusi lányokkal. Jaj, a házasság nagyon kemény dió... T. K. ur rendkívül szimpatikus kassai fiatalember, csak az az egy hibája van, hogy szereti a nőkeé 4 a könnyű életet. Atyjától jól menő üzletet örökölt a háborúban, de azóta minden szerencsésen elúszott s miután egy kassai bankban vásárolt tiz darab sorsjegyét is állandó balszerencse kisérte: elhatározta, hogy — akármilyen kellemetlen módon is, de — megházasodik. T. K. vagyoni viszonyairól azonban igen jól vannak informálva a Jómódú kassaiak s barátunk, aki csakis jól szituált helyeken kopogtatott, mindenütt kosarat kapott Gunaris pártja viszont a köztársasági koalíció többségiéitől fél s attól tart, hogy a köz- társaságiak olyan uj választási (örvényt hoznak, amellyel lehetetlenné teszik a gyorsan kiírandó uj választásokon a rojalisták előrenyomulását. Éppen ezen a téren félnek a rojalisták a fegyveres hatalom előtörósétől e ezért akarják a hadügymiaiszteri tárcát maguknak megszerezni. Kondylis úgyis a diktatúrával kacérkodik szerintük. Plastiras tábornok athéni megjelenését szintén ebben az értelemben magyarázzák. A rojalisták egyik része, Metaxas pártja, közben konfliktusba keveredett a guna- ristákkal, mert az utóbbiak az előbbieket választási magatartásuk miatt a .lonarchista gondolat árulóinak tekintik. Valamikor Metaxas pártja leginkább képviselje a nionaTchista eszmét s most mégis hajlandó a koalíciós gondolatba belenyugodni anélkül, hogy ellenkövetelésekíkel lépne föl. A polémia következtében Metaxas ötivem párthivével a köztársaságiak közelébe került, úgy hogy ezek fÖLtétlem többséget értek el. Az általános vélemény szerint november 26-ám, amikor a parlamenti elnököt választFérfi és jó üzlet áll a házhoz A tisztes falusi házban nagyot nézték, hogy mi jutott eszébe a városi fiatal urnák. T. K. azonban nem az az ember, akiben nincsen leleményesség és kitartás. A haditerve meg éppenséggel nem volt rossz. Legelőször Mihály gazdát dolgozta meg, akinek jó üzletet ajánlott cséplőgépekkel. K. Mihály először húzódozol, de amikor látta, hogy az üzlettel szépen lehet keresni, megértőbb lett. Meghozatta a cséplőgarniturát, az első cséplés igen jól sikerült, rövidesen kifizette a gépek árát. Egy év alatt T. K. a K. családot teljesen meghódította s Mihály gazda szívesen adta oda a lányát, akit azonban nem is kellett nagyon biztatni, mert ugyancsak belébabarodott a csinoB városi ifiurba. óh, suhanó selyemszimyak T. K. uron kitünően mulattak kassai ismerősei és barátai, kilőszámra kapta a csipkelődő és gúnyos névtelen leveleket, de 5 nem is törődött vele és feleségül vette a ráncos szoknyás és fapapucsos Annuskái Mihály gazda kétszobás, fürdőszobás lakást rendezett be a fiataloknak Kassán. T. K.-nak dupla szerencséje volt. Megkapta egy jónevii csehországi gépgyár képviseletét. ömlött a pénz, mintha zsákból öntötték volna. Annuska szép>i kiöltözködött Elférnél csináltatott bundát és Gombosnál vásárolta a selymet. Aki a fiatal párt egy év múlva látta, nem gbndolt arra, hogy a fiatal nagyságos asszony nem régen csirkét árult az ócskapiacon. jáik meg, megalakulhat a köztársasági kormány is. Városi konjunktúra és falusi szerelem Megtörtént kassai história két jelvonásban — A P. M. H. eredeti riportja — Az előadásokra belépődíj nincs. A rendezőség szívesen látja vendégül a prágai magyar kolónia minden tagját, a katonákat s a magyarul értő más nemzetiségüeket is. — Interpelláció. Korláth Endre dr., a magyar nemzeti párt nemzetgyűlési képviselője, kérdést intézett a belügyminiszterhez a nagyszőilősi járási székhely megszüntetésére irányuló hivatalos terv ügyében. Kérdezi a minisztert, hajlandó-e a terv komolyságát illetőleg haladéktalanul nyilatkozni és hafamdó-e egyszer s mindenkorra beszüntetni Ruszinszkó oly kérdéseinek rendeleti utón való elintézését, amelyek az autonóm törvényhozás hatáskör ebe tartoznak? Vannak még romantikus szerelmek Már úgy látszott, hogy T. K. házassági terveinek teljesen bealkonyodott, midőn egy regényes epizód váratlanul igen biztató lökést adott a dolognak. K. Annuska ugyanabba a házba hordott tojást és vajat, ahol T. K. lakott. Hogy-hogy nem, egyszer csak összetalálkoztak. T.' K. ur összevásárolta az összeB vajakat és tojásokat. Annuska máskor is eljött, igen barátságos voR és T. K., aki úgy látszik, a romantikát is megfelelő eszköznek tartotta céljaihoz, elhatározta, hogy komolyan foglalkozni fog a csinos kis b.-i parasztlánnyal. Természetesen előbb információkat szerzett Annuska atyjának vagyoni állapotáról s miden azok eléggé biztatóaknak látszottak, autót bérelt és kiment Mihály gazdához háztüznézőbe.., Szerencse kerekén okosan ülj... Minden úgy ment, mint a karikacsapás, amig be nem köszöntött a gazdasági válság. A csehországi gépgyár megszüntette az üzemét, Mihály gazdának t nyakába sóztak 70 ezer korona va- gyondézsmát és egy csomó jövedelmi adót. T. K. ur egy szép napon arra ébredt föl, hogy nem tudja a lakást kifizetni és el kell küldeni a szakácsnőt. Igen komoly leépítés következett az egész vonalon. Az anyagi gondok súlyos teherként nehezedtek a T. családra. A fiatal férj pedig, ahelyett, hogy foglalkozás után nézett volna, folytatta a régi könnyelmű életet. A fiatal aszony minden könyörgése hiábavalónak bizonyult. T. K. újra ellátogatott azokra a helyekre, ahol legénykorában mulatott, rosszhirii lebujókba járt kártyázni, egész éjszakákon hiába várta a fiatal asszony. Prózai finálé és pakkolás hazafelé.., Mihály gazda egy ideig csak tűrte a férj uram kicsapongásait, de mikor az már a drága bútorokból kezdett eladogatni, hogy a korcsinázásra teljen ée verte a szegény uszonyt, akkor ó is beavatkozott a dologba. Éjnek idején, amikor T. K. ismét a városban lumpolt, négy szekérrel beállított Kassára. AnnuskAt, a két szobaberendezést s mindazt, amit ő vásárolt, felrakatta a szekerekre és haza vitte. T. K. urnák még egy Bzöget se hagyott s mikor a férj reggel hazaérkezett, a szomszédok nevetve újságolták neki, hogy az apósa szekereken haza vitte a leányát minden holmijával együtt T. K. dühöngött és a rendőrséggel fenyegetőzött, de amikor kijózanodott, belátta, hogy itt úgy látszik, már csak a válópör segít Úgy is történt. A legfelsőbb bíróságot ie megjárta az ügy s a „romantikus" házasságot a férj hibájából felbontották. T. K.-nek az elmúlt napokban kézbesítették a jogerős ítéletet. K. Annuska pedig már azóta j^ben jár egy derék "b.-i gazdaemberrel, aki valószínűleg jf bban meg fogja becsülni, mint az első férje. (b. I.) Brazília uj elnöke hivatalba lépett London, november 16. Brazília uj köz- társasági elnöke, Washington Louis Peiro de Souza dr. tegnap, minit Bernardes köztársasági elnök utódja, megkezdte hivatalos tevékenységét. ..........................— » ■— -i > ....... — i...—— A szén olajjá változtatásának uj módszere Pittsburg (Pennsylvániia), november 16. A barnaszén nemzetközi konferenciáján Bergíus Frigyes dr. szenzációs előadást tartott a szénnek olajjá való átalakításáról. Rergius szerint hidrirozás által a barnaszenet könnyen olajjá lehet változtatni s az uj anyaggal sokkal gazdaságosabban lehet dolgozni, mint a szénnel. Bergíus előbb az olaj- jáváltoztatás másik két rendszer érői beszélt, majd vázolta módszerét, melyet 1913-ban talált ki » amellyel a szén nagyon előnyösen válik szénfolyadékká. A kassai kér. szoc. szervezetek mohácsi emlékünnepélye Fleischmann Gyula ünnepi előadása Kassa, november 16. (Saját tudósítónktól.) A kassai keresztényszocialista szervezetek vasárnap délután ünnepelték meg a mohácsi vész négyszáz éves évfordulóját. Az emelkedett szellemű ünnepélynek lelkes közönsége a Legényegylet dísztermét szinültig megtöltötte. Az ünnepi program a kér. szoc. szakszervezetek zenekarának magyar ryitányával kezdődött Majd iíj. Ravasz István mély hatást keltő előadói készséggel elszavalta Kisfaludy Mohácsát Ezután Fleischmann Gyula dr. tartotta meg hatalmas előadását a mohácsi csata történelmi jelentőségé rőt Az alapos történelmi kutatások alapján készített tanulmány egyik részében a mohácsi vész korát rajzolta me:; az egykori kútfők alapján, rámutatva az 1526. évet megelőző eseményekre és a mohácsi csata súlyos következményeire. A másik rész a mai nemzedékiek szól, amelynek le kell vonnia a mohácsi csata konzekvenciáit. — Reánk nézve — úgy mond — tanulságos mindenképpen ez a kor és éppen ezért rendeztek a nyáron Magyarországon országos emlékünnepélyeket a mohácsi csata 400 éves évfordulóján. Emlékeztetni akarták a magyar nemzetet, hogy Mohácshoz vezet az, ha egy nemzet kebelében meghasonlás, pártviszályok lesznek úrrá és az embereket csak az önzés, gyűlölködés vezeti. Figyelmeztetni akarták a .magyar nemzetet, hogy micsoda katasztrofális következményekkel jár, ha a nemzet fiai az ilyen nagy nemzeti csapás után nem eszmélnek fel, hanem tovább is pártoskodnak, viszálykodnak s az ország és a nép érdekeinél előbbre valónak tartják a maguk egyéni önző érdekeit. Nekünk is figyelmeztetés legyen a mohácsi vész kora, hogy a nemzeti újjászületés, a megerősödés alapja az erolcsi megújhodás és a nemzeti szolidaritás. Egymást segíteni és nem elnyomni, egymást szeretni és rém gyűlölni, a közért dolgozni, egymás iránt bizalmat kelteni és nem eltávolodni egymástól. Tudatára kell ébredni a mi korunk nagy jelentőségére is, amely épp olyan kritikus a magyar nemzet sorsát illetőleg, mint a mohácsi vész kora volt. Én remélem, hogyha elődeink sokkal nehezebb viszonyok között kiállották az erőpróbát, mi is elbírjuk a reánk nehezedő csapások súlyát és kivezetjük a magyarságot mai válságos helyzetéből. A nagy ériJelődéssel kísért és hosszas tapssal fogadott előadás után az ünnepséget a zenekar hr.tásos zárószáma fejezte be. (
