Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-14 / 259. (1297.) szám

r nínnc C7i"il/cirrP arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz- VyílnCK ninCS SZUKSC^C tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert í0MÁNDí keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűviz elegendő. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldést helyt Igmándi keserűviz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadéknak kívánatra bérmentve. J A csehszlovák cionisták vezére lemondott Prága, november 13. Ludwig Singer dr., prágai ügyvéd, városi képviselőtestületi tag lemondott a zsidó tanács elnökségéről és kilépett a központi cionista bizottságból. Singer dr. nem­zeti kisebbségi politikájában azt az elvet val­lotta, hogy Csehszlovákiában a zsidóságnak egé­szen más a helyzete, mint a többi kisebbség­nek s ezért a zsidók nem vehetnek részt semmi­féle külföldi akcióban, hanem az országban kell közeledést keresniük a cseh és szlovák pártokhoz. Csehszlovákiában a cionizmus a forradalom utáni években erősen terjedt és a prágai köz­pont utján a szervezési munkákat Szlovenszkóra is kiterjesztették. Mindenütt alakultak cionista szervezetek s ez okozza éppen Szlovenszkó páro­saiban a zsidó társadalom szétforgácsolódását A cionisták eleinte távol tartották magukat a po­litikától, s csakis kulturális téren működtek. Az 1924. évi ruszinszkői s az 1925. évi általános nemzetgyűlési választásoknál már politikailag is aktivitásba lépnek s jóllehet majdnem 100.000 szavazatot értek el, a szétforgácsolódás követ­keztében egyetlen mandátumhoz sem juthattak. A csehországi zsidóság nem értette meg a szlovenszkői zsidóság mentalitását, s csehofiliz- musában el akarta idegeníteni Szlovenszkó ma­gyar, szlovák és német őslakosságától. Ez a terve azonban a választások folyamán csak igen kis részben sikerült s a visszahatás azóta a szlo- venszkói zsidóság mentalitásában mindinkább kifejezésre jut. A cionizmus világszerte érezhető válsága úgy látszik, Csehszlovákiáig is eljutott és az utópikus cionista programm keresztülvihetetlen- sége nyilvánvalóvá lesz. Minden remény meg­van arra, hogy a szlovenszkői zsidóság a társa­dalmi életben ismét elfoglalja a régi helyét. Föloszlott a magyar demokrata blokk Budapest, november 13. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A demokrata blokk tegnap este kimordotta föloszlását és ezzel a polgári ellenzék és a szociáldemokra­ta pártok útja egymástól elválik. Mint isme­retes, a demokrata blokk a demokrata-, a Kossuth- és a függetlenségi kisgazda-, vala­mint a szociáldemokrata pártokból alakult az­zal a céllal, hogy a budapesti polgármestervá­lasztáson Sipöcczel szemben Bárczy Istvá1 juttassa többséghez. Bárczy István nemrég le­mondott a blokk elnökségéről és a közeledő nemzetgyűlési választások miatt a blokk lét- jogosultsága is megszűnt Másfélévé késik a Mikölcsönkötvények becserélése Grossstaíd és Frsnciscy szenátorok interpellációval sürgették meg a hadikölcsöntörvény teljes végrehajtását Prága, november 13. Grosschmid Géza dr. és Franciscy Lajos dr., az országos keresztényszocialista pá szenátorai a bevont hadikölcsönkötvények- nek állampapírokra való becserélése tárgyá- bao az összkormányhoz a következő interpel­lációt intézték: A hadikölesönkötvények beváltása ter­mészetszerű folyománya lett volna az uj ál­lamalakulásnak. Aki örökli a javakat, viseli a terheket is. Ez az egyszerű és világos jog­elv azonban nem jutott érvényre. Jóhiszemű emberek nemcsak vagyonukat vesztették oda, de a hadikölosönkötvényekre felvett lomba rd kölcsönöknek csehszlovák koronákban való visszafizetési kötelezettségük folytán súlyos adósságokba is sodródtak. A bizakodva és türelemmel várt és Tö­méit igazságos megoldás helyett ugyanis csak az 1924 szeptember 30-án kelt 216. számú törvény hozatott meg. Az ezen szűkkeblű és a hadikölosörkötvények problémáját meg nem oldó törvény mellett az 1924. december 13-án kelt, 276. számú kormányrendelet pedig jog­vesztés terhe alatt tette kötelességévé a fönti törvény alapján kicserélésre igényt tartható feleknek, hogy igen szigorú és rövid határ­idők alatt, az illetékes adóhivatalnál az igé­nyüket bejelentsék. E rövid határidőkből a közönség érde­kelt része joggal azt következtethette, hogy legalább e minimumra redukált igényeket gyorsan jogják kielégiteni. Ez a -föltevés azért is jogosultnak és ter­mészetszerűnek mutatkozott, mert a felhivott törvény szerint a kötvénykicserélésre csak araiak van igénye, akinek vagyona a 25.00C koronát nem haladja túl. A kérdés gyors rendezése tehát a k' existenciákat érinti, kik nemcsak hogy lekö­tött'tőkéjüket tovább nem nélkülözhetik, de nyomasztó életviszonyaik között a nyerendő kötvények kamatjövedelmére is reá vannak szorulva. Az igénybejelentési véghatáridőtől szá­mítva azonban máris másfél esztendő telt el eredménytelenül. Kérdezzük enrélfogva az összkormányt és főként a pénzügyminiszter urat: hajlandó-e a Jönt kifejtettekre való te­kintettel haladéktalanul intézkedni az iránt, hogy a 216—1924. számú törvény alapján e$z- közlendö kötvénykicserélés azonnal foganato­síttassák^ „Csehország népszaporulata mér a francia nívóhoz közeledik" Sramek népjóléti miniszter expozéja a kölségvetési bizottságban — Srba szociáldemokrata képviselő hetvennyolcezer korona osztályfőnöki fizetést húz — Szaboleska Mihályt fŐcsperessé választották. Temesvárról jelentik: A bánsági ref. egyházmegye közgyűlésén Szabolcsira Mihály kiváló költő előre­haladott korára és egészségi állapotára való tekin­tettel lemondott esperesi állásáról. A közgyűlés a lemondást elfogadta, de egyúttal a költőpapot fő- esperessé választotta meg. Prága, nov. 13. A képviselőházi bizott­ság tegnapi ülése, melven az elnök megaka­dályozta, hogy Windirsch német agrárius né­met nvelven referálhasson, élénken foglal­koztatta a politikai köröket. Az esti vita so­rán Windirsch még egyszer visszatért a do­logra és rámutatott arra. hogv a németek haj­landók egvütt dolgozni a cseh polgári pár­tokkal hiszen azért vállalták az egves mi­niszteri költségvetések referátumát is. azon­ban engedjék meg a csehek, hogv az egven- io^uság elve alapján a németek mint elő­adók is használhassák anvanvelvüket. Kép­zőitek el. hogv az országúton. — mondotta Windirsch, — a nagy sárban megakad egy kocsi, amelyet cseh kocsis hajt és közbe jön egy német, aki segítségére akar lenni. Csak nem gondolják talán, hogy a cseh kocsis az­ért el fogja utasitani a segítséget, mert azt német nvelven ajánlották fel. Éppen ez a helvzet itt a parlamentben is. Ami pedig Pa- teidl képviselő kijelentését illeti, megálla­Blatny német szociá1 demokrata képvise­lőnő a fürdőtörvénvt birália, amelv ugyan mé<v nem jelent mee. de tisztán cse-hesitő célokat akar szolgálni. Patzelt német nömzeti s-^Habsta sajná­latát fejezi ki afölött hogv Windirsch nem mondhatta el referátumát német anvanvel- vén. A házszabály módosítása technikai okokból is szükséges. Végül tiltakozik az el­len, hogv a költségvetési bizottság éjjeli ülé­seket tartson. Stetka kommunista képvisel felszóla­lása után a késő éjjeli órákban Sramek nép­jóléti és egészségügyi miniszter mondott ex­pozét. Sramek m?srszt^r a szoe'áRrsfositásról Sramek népjóléti miniszter expozéja elején kijelenti, hogy a magán alkalmazottak nyugdijbiztositásának matematikai átszámí­tása még nem készült el. Az aggok biztosítá­sa ügyében beható tárgyalások folynak an­nak érd-ekében, hogy az előbbi kormány ál­tal beterjesztett törvényjavaslat változatla­nul megmaradjon. Részletesen foglalkozik a genti rendszer tervbevett módosításaival s rámutat arra, hogy Németországban még a mai napig sem vezették be a genti rend­szert. Mi mindenesetre — jelentette ki a mi­niszter — megmaradunk e rendszer pitja Windirsch hogy a békeszerződésekhez való merev és görcsös ragaszkodás keresz- tülvihetetlen. Ezután részletesen birália a közélelmezési minisztérium költségvetését és kiforrást emel az ellen, hogv a közélelmezési minisztérium státusában egy osztályfőnök a III. fizetési osztály­ban szeren el. Ez az osztályfőnök Srba cseh szociáldemokrata képviselő, aki mint törvényhozó 1920 óta ,.<artós“ szabadsá­gon van s amellett a minisztériumtól 78.000 K fizetést húz. A felszólaló ajánlja, hogv ezt az összeget a bizottság a nvug- diiasok tételének emelésére fordítsa. Ezután felszólalt még Bartel német ke- reszténvszocialista, aki az egészségügyi mi­nisztérium költségvetésével kapcsolatosan sürgette a német bábakénzö. valamint egv német torna- és snortfanitókénzö in­tézőt f elállítását s követelte azt. hogv a moziengedélvek kiadásánál vesrvék tekin­tetbe a német sportegvesiileteket is. Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye (23) A legények egy tömegben állottak mes­tereik előtt. A furkósokat most kevéske szé­gyenkezéssel tartották a markukban, sokan a hátuk mögé dugták. Ezzel mutatták, hogy nem mestereik ellen fegyverkeztek fel a kemény ülő szerszámokkal. Hogy a rend helyreállt, Gábor is oda­lépett a legények elé. Léta uram hosszasan nézett rá s a legény nyugodt, erős pillantá­sokkal felelt neki. Mindketten megremeg­tek. A céhmester nem érezte feltétlen ha­tározottsággal, hogy ő a bírája ennek a fiú­nak, aki váddal terhelten áll előtte e aki fölé most neki kell törvényt készítenie. — Fiam! — mondotta halkan a céihmes- ter — én téged rossz híred dacára, számta­lan helytelen cselekedeted dacára is a jő le­gények hálószobájában hálattalak! Gábor az öregember szavaiban meg­érezte a jóságot s a szánalmat. Leborgasztot- ta a fejét s úgy felelt neki, mintha csak ket­tőn beszélgetnék egymás dolgait:- Tudom gazduram s köszönöm kend­nek! ■ Mégis mit tettél velem?!... Ott há­lattalak!... Nincs oka. megbánni gazduram! So­kat ü jól dolgoztam érettel A céhmester magáról megfeledkezve bólintott Igaza van: sokat s jól dolgozott neki, a legszebb munkákat készítette, a feje­delem számára rendelt diszcsákányt vele együtt csinálta s minden, ami finom, szép és hires munka volt, a kettőjük keze alól ke­rült ki. Ezért nézett is el neki mindent, ezért mentette ki őt a bajokból, amiket fék­telen természete készített lép-ten-nyomon a maga számára. Ezért szerette, mert igen- igen szerette s szereti s ha most végig kell néznie a pusztulását, meghasad a szive belé. A nagyhangú, szigoruszavu öregember s a büntetés előtt álló nagy fiú olyan volt ebben a pillanatban, mint megcsendesedett édesapa s annak bűnbánó kedves gyermeke. Léta uram torka megcsuklott s mert nem érzett magában erőt a további beszédre, odaszőlt a mellette álló Keresztury uram­hoz, a bejáró mesterhez: — Keresztury uramat kérem meg, hogy a oébsytilés határozatát közölje a legény­séggel! A bejárómester, ősz tö vér, kiszikkadt ember, boldogan nyúlt, a céhmester kezében lévő iratcsomóért. Kiengedte sürrögő hang­ját s már első szavaival kitett magáért: — S azt mondom, hogy födetlen fővel hallgassátok végig! A legények egymásra pillantottak. Gá­bor megmozdult és határozottan iszólt: — Tisztelettel fogjuk meghallgatni, de nem födetlen fővel. Ez nem isteni tisztelet s , {neatpí uram sem papunk min ékünk' Ezt azután jól megmondta. Sokan moso­lyogtak Keresztury uram kárára a mesterek közül is, bizonyságául annak, hogy társai seim igen kedvelték őkéimét. A Keresztury uram szava felemelkedő hangsúllyal próbált visszafizetni: — A rebellió készítőjét a nemes céh- gyüléis nagyon helyesen ismerte fel egy bizo­nyos személyben! Léta Pál szenvedő hangon szólt rá: — Olvassa kend a vógezést, ne szaporít­suk a szót! Keresztury uram kibontotta az Írást. Bele akart kezdeni, de köhintett s megint szólt: — Mielőtt elolvasnám, meg kell monda­nom a bűnösöknek, hogy mért jöttünk mi, gazdáik és feljebbvalóik ide hozzájuk, rebel- íiójuk színhelyére s mért nem rendeltük őket a mi színünk elé. Azért, mert a két rossz közül a kisebbiket választottuk, már pedig ez, hogy mi idejöttünk, a kisebb! A nagyobb az lett volna, ha az ő megbízottjai­kat, „küldöttségtik“-et eresztettük volna a mi színünk elé s evvel valamelyes egyenrangú­ságot engedtünk volna feltételezni a két tes­tület között. A múltkori „küldöttséggel még nem felejtettük el! S mind a százhatvan tokai nem fogadhattuk volna gyűléseink szokott helyiségében! Hogy igy minden Irányban aprólékos gonddal biztosította a mesterek tekintélyét, beleharsogtatta kegyetlen hangját a tömeg, halálos csendjébe. Élvezettel olvasta a tó-' bontott irattekercsből: — „Fennforgó ügyben a kolozsvári ma­gyar ötvösmesterek jelen gyűlése a követke­ző végleges határozatot hozzá: Hosszas vizs­gálódás után az igazságnak legjobban meg­felelő módon áll kiderítve a legények két nap óta tartó rebelliójának s ezt megelőző­leg hetekig tartó forrongásának az oka. Olyan bir járt közöttük közszájon, amely hir alkalmas volt nyugalmuk legteljesebb meg­zavarására s ez okból csak a megemlített két nap óta tartó nyílt feltámadást rójjuk bűnükképpen. Atyai gondoskodásból mi, ke- nyeretadó gazdáik, ellátóik és parnnesolőik avval a megnyugtató végezésscl kívánjuk befejezni az ügyet, hogy szilajkodásukat Hiúi természetük eredményének vesszük, el­következendő szorgalmas munkájuk remé­nyében nékik megbocsátunk és megnyugta­tásukra szokásainktól eltérő módon azt is közö’jük velük, hogy a szóbanforgó ügy igaz vagy hamis voltának kiderítése céljából a nagytekintélyű Fejedelmi Fc-törvényszékhez fordultunk bejelentésünkkel.*' Egy pillanatra elhallgatott és körülpil­lantott a hallgatóságon. A legények megdob­bant szívvel integettek Gábor fe’é: Néked is megbocsátottak! Az itéíet váratlanul enyhe I volt s ennek elsősorban Gábor s a vezető legények miatt örültek. Am örömüket nyomban letaglózta n Ke­resztury uram ujrafeliharsanó, bunkó? nagy hangja. {F oly tatjuk.i 2 _____november 14, vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents