Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-10 / 231. (1269.) szám

­1926 október 10, vasárnap. 11 OflREK-^ A határrendőrség Királyházán letartóztatott egy román határrendőr-főnököt Csehszlovák területen akart zsarolni — Tegnap adták át a román hatóságoknak a zsaroló ,, házaspárt Királyháza, október 9. BaLanescu kapitány sziguranca-főnök volt Erdélyben. Egész hivatali ténykedése alatt azon dolgozott, hogy mennél több embert zsaroljon meg és ez az igyekezete különösen akkor hozott sok pénzt számára, amikor kinevezték a halmii ha- tárrendőrség főnökévé. Néhány nappal ezelőtt négy palesztinai ki­vándorló utazott át Halmin, de Balanescu elké­sett a vizsgálattól s mire hazulról hivatalába ért, a vonat már továbbment Királyháza felé. Balanescu erre feleségével együtt autóba ült és a négy lengyel zsidót a királyházi állomáson utolérte. 'Annak ellenére, hogy csehszlovák területen volt, Balanescu rátámadt a négy kivándorlóra és vissza akarta őket szállítani román területre. Közben azonban felesége megsúgta a kivándor­lóknak, hogy néhány ezer lejjel elintézendő a do­log, mire a kivándorlók egyike bement a cseh­szlovák határrendőrség vezetőjéhez és előadta a történteket. A csehszlovák határrendőrkapitány köz­belépett és letartóztatta a Balanescu-hár zaspárt. rA csehszlovák határrendőrség nyomban jelentést tett az esetről felettes hatóságának és a megin­dult diplomáciai eljárás után tegnap szabadultak ki Balanescuék, a bukaresti minisztérium azon­ban nyomban felfüggesztette Balanescut állá­sából. Lelőtte unokaöccsét egy barázda földért Faluéi dráma a pozsonyi esküdtszék előtt— A gyilkost négyévi fegyházra Ítélték Pozsony, október 8. (Saját tudósítónktól.) Hórthorgas, bosszú parasztember állt pénte­ken a pozsonyi esküdtbíróság előtt: Hladik Pál, egy Amerikát megjárt negyvennyolc éves kuklói gazda, akii családi perpatvar közben agyonlőtte nő­vére egyetlen fiát, kenyérkeresőjét, a húszéves Cservenka Antalt. Hladik még 1914-beu kivándorolt Ameriká­ba, mert édesanyja a birtokból részt adott leányának, özvegy Gservenkánétnak is. Hla­dik Amerikából hébe-korfba küldött néhány dollárt ittboumaradt feleségének, de külön­ben, a munkát nem kedvelő emiber létére, ott senp vitte semmire, úgy hogy 1922-ben, amikor itt az uj viszonyok között szlovák lé­tére jobb elhelyezkedést remiéit, alig hozott haza egy kis pénzt magával. A jő ktuklóiak furcsán néztek az „amerikás“-ra, aki a korcs­mában állandóan furcsa beszélgetéseket foly­tatott és találmányokon törte a fejét, melyek majd gazdaggá fogják tenni. Hladik ugyanis Amerikában súlyos spanyollázon ment ke­resztül, mely elmebeli állapotára is kihatott. Munkája alig éTt valamit, nyulakra orwadá­szott és még a közös házat sem akarta ki­tatarozni. , A falu nyugalmát azután egy napon há­rom revolverlövés verte föl, amelyek közül kettő a fiatal rokon, Cservenka Antal életét oltotta ki. Az eset úgy történt, hogy Hladik felelősségre vonta a gyereket egy állítólag elszántott barázda miatt, az'kikérte magának a gyanúsítást, mire Hladik a széna közé nyúlva előhúzta re­volverét és Cservenkára sütötte. A mai főtárgyaláson Hladik a másféléves vizsgálati fogságtól megtörtén, bűnbánóan lépett bírái elé. A tárgyalás legmeghatólbb jelenete volt a megölt barátjának, Sírnék Jó­zsefnek vallomása, aki a tett színhelyének közelében tartózkodva hallotta, amint Cser- venka az első lövés után menekülés köziben igy könyörgött: — Onkel, drága onkel, ne lőjj, az Isten' ért! . . . Az esküdtek késő este hozták meg ver­diktjüket, melynek alapján a bíróság Hladik Pált halált okozó súlyos testi sértés miatt négyévi fegyházra ítélte el. Az ítélet jogerős. Jancsó agrárius-fascista párttitkár újabb botrányt provokált egy kassai könyvkereskedésben — Rabimlranath Taghur (Tagomé), a nagy in­dus költő, európai utján Prágába érkezett. Vasár­nap, október 10-én délelőtt 10 órakor a Lucerna (nagytermében előadásit fog tartani és a hétfőit a város megtekintésének szenteli. Kedden Tagore elhagyja Prágát. . — A magyar nemzeti párt kassai körzetének uj páittirodája. A magyar nemzeti párt kassai kör­zete eddigi pártirodáiját — terjeszkedése és fejlő­dése kapcsán — uj, központi fekvésű helyiségbe helyezi át. Október hő 15-től az uj pártiroda: Fő­utca 89. sz. I. em. költözködik s ez időponttól a párthávek (postai megkeresés) e címre kéretnek. — Halálozások. Budapestről jelentik: Kellemesi Melczer Aladár, Borsodvármegye törvényhatósági bizottságának tagja október 6-án hosszú szenve­dés után 64 éves korában Budapesten meghalt- Holttestét október 7-én. délelőtt a budapesti Vö­röskereszt-kórház halottadházában szentelték be, ahonnan Sa'jóőrösre szállítják. Temetése október 9-én délelőtt 11 órakor lesz Sajóőrösöm. Halálát ki­terjedt rokonság gyászolja. — Komáromi tudósí­tónk jelenti: Major István nyugalmazott várme­gyei árvaszéki elnökhelyettes munkás életének 62. ■évében Komáromban agyiszélhüdéis következtében hirtelen elhunyt. A megboldogult 1886. év óta volt KomáTomvármegye szolgálatában, amelyben mél­tán érdemelte: ki az egész vármegye közönségének nagyrabecsülését. Mikor 35 évi szolgálat után nyu­galomba kellett vonulnia, a hatóságok nem akar­ták elismerni állampolgárságát, bár negyven évig .volt Komárom lakosa és annak illetőségét több, mint harminc évvel ezelőtt megszerezte. A magyar gond és az állampolgárság halottiját a társadalom nagy részvéte kisérte utolsó útjára a komáromi magyar földbe. — A rimaszombati főgimnáziuma igazgató és a szlovák diákok lakása. Faluba Jánostól, a rima- szombati állami reálgimnázium igazgatójától leve­let kaptunk, amelyben a sajtótörvényre való hivat­kozással a következők közlésére kér: „A Prágai Magyar Hírlap 1926 október 6-iki számában „A rimaszombati diákoknak csak szlovák családoknál szabad lakni“ cirnü cikkben többek között ez áll: „Munkatársunk fennjárt Faluba János gimnáziumi igazgatónál, hogy a keringő hírek eredetét kipu­hatolja. Az igazgató nem tagadta, hogy a szlovák diákok elszállásolására vonatkozó intézkedést — úgy, mint tavaly — ez idén is HataJa főigazgató adta ki...“ st'b. Erre vonatkozólag szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ebben az ügyben a Prá­gai Magyar Hírlap semmiféle munkatársával nem beszéltem s igy ez az állítás nem felel meg a va­lóságnak/* — Meghalt Burián Ernái. Ma reggel hét órakor a püdoli szanatóriumban meghalt Burián Emil, a cseh Nemzeti Színház nagyterű énekese. Burián jobbiálbát néhány héttel ezelőtt amputálták és hő­itek óta óriási kínok között feküdt a szanatórium­ban. Burián Emil halálával a cseh Nemzeti Szín­ház egylik legnagyobb baritonistáját vesztette eh — Járási pótadó réme kisért Pozsony- nagymegyében. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Megbízható forrásból szerzett értesüléseink szerint a pozsonyi nagymegye területért egy újfajta adónemet akarnak bevezetni, az úgy­nevezett „járási pótadót**. Az uj adót, a ren­des pótadón kívül vetnék ki az egyenes adó alapján és eredményéből a járási főnökök szókházait akarják felépíteni. A községek ugyanis már hozzájárultak a járási székházak költségei egy részének megszavazásához miután a községeket nem akarják a még hi­ányzó összegekkel megterhelni, adó formájá­ban készülnek bevasalni a százféle adókkal sújtott lakosságon. A párttitkár ur nem tűri Hindenburg arcké pét a kirakatban támadta és becsületében sértegette A könyvkereskedőt meg­jKassa, október 9. Kínos botrány történt ma délelőtt Kassa főutcáján a Mildner-féle könyvkereskedésben, amely a város legforgalmasabb helyén, a pre­montrei rendházban van. A botrányt újólag Jancsó János agrárius párttitkár*, a kassai túl­zó soviniszták enfent terrible-je rendezte, aki már számtalanszor zavarta meg a közbé­két és nyugalmat Kassa társadalmi életé­ben és nemcsak a magyarságot inzultálta többször súlyosan, hanem a szlovákok körében is több botrányt provokált, amiért nem egyszer hathatós rendreutasítá­sokban is része volt. Jancsó urnák a szemlél­tető oktatás azonban nem használt és ma is olyan aggresszivitással lép fel, mintha nem 1926-ot, hanem legalább is 1920-at imánk, amikor Kassa élete tele volt ilyen épületes botrányokkal. " Szombaton délelőtt féltizenegy óra tájban nagy orditozással rohant be a könyvkereske­désbe egy magából kikelt arcú ismeretlen férfi, aki hevesen handabandázott, szitkozó­dott és durván rátámadt Mildner Ferencre, a kassai könyvkereskedők köztiszteletben ál­ló doyenjére. Mildner udvariasan kijelentette a nagyhangú idegennek, hogy nem ért szlová­kul, legyen szives vagy magyar, vagy német nyelven és tisztességes hangon elmondani kí­vánságát. :V ?j ^ Jancsó ur azonban tovább ordítozott és szavaiból azt vette ki, hogy nemzeti ér­zését szörnyű sérelem érte, mivel a könyvkereskedés kirakatában Hindenburg elnök egyenruhás fényképe van kitéve. Megjegyzendő, hogy a kirakatban való­ban ott volt egy Hindenburg kép, amely egy könybirdetésre volt nyomtatva. Ez a hirdetési Hindenburgnak a tannenbergi ütközetről szó ló stratégiai könyvét ismerteti, amely miná- lunk is engedélyezve van, amelyet tehát min­den könyvkereskedés árulhat és reklámozhat. Különösnek tartjuk, hogy Csehszlovákiában valaki megbotránkozik azon, ha a nagy német köztársaság elnökének képe nem provokatív célból valahol közszemlére van kitéve. Jan­csó ur azonban az örökösen megbotráhkozók sorából való és igy csak természetes, hogy egészen alpári módon adott gerjedelmeinek kifejezést. — Azonnal vonja be ezt a képet, rivallt rá a kereskedőre, különben majd megtanítom magát emberségre. — Kicsoda az ur és hogy mer ilyen han­gon velem beszélni? •— vágta vissza Mildner, Az óriási lármára nagy néptömeg csődült össze a bolt előtt és a bolt ajtajában. Jancsó ur hasonló tenorban folytatta. — Adja el azt a vacak képet, megveszem, adok érte három koronát. — kép nem eladó, mert nem könyvárusi forgalomra készült. Jancsó titkár óriási szitkozódások közben távozott. Ekkor érkezett a helyszínére % két rendőr, akik jegyzőkönyvet vettek fel az eset­ről. A durván megtámadott könyvkereskedő jogorvoslatért a bírósághoz fordul és ma‘ gánlaksértés, meg becsületsértés címén büntetőfeljelentést tesz a&-erőszakoskodó titkár ellen. A kassai német konzulátus­nak még a délelőtt folyamán tudomására jutott a megbotránkoztató eset és itt a legnagyobb felháborodást váltotta ki. A német konzul azonnal jelentést tett a prágai német követnek, úgyhogy az afférnek valószínűleg diplomáciai folytatása is lesz. Leleplezték a beregszászi hamis bőrgyárat Eredményes ellenőrző ut az éjszaka csöndje ben — A hamisító Herskovics Lajost letar-, ióztatták Beregszász, október 9. Kovádh Béla dr. hegyközségi elnök, if­jabb Szeles János hegybíró és Varga József hegytanácsos csütörtökön este útra indultak a beregszászi szöllőhegyre, megnézni, hogy posztjukon állanak-e a kerülők és pásztorok és rend van-e a szüretre készülő szöllőkiben? Féltiz lehetett, amikor a Rivaj nevű dűlő­be értek. Mindenütt csend és nyugalom ho­nolt. Egyszerre szekérdübörgés veri fel a csendet. A dűlőn bét stráfkocsi gurult le, amelyek Herskovics Lajos szellőjéből indul­tak el. Az ellenőrző bizottság megállította a szeíkereket és igazoltatta utasaikat. Bereg­szászi fuvarosok voltak és állításuk szerint napok óta hordanak fel bort a Herskovics pincéjébe. A bizottság tagjaiban ez a vallomás gyanút keltett és rögtön nyomozáshoz láttak. Herskovics vadszöllövel körülifuttatott borházából hangok szűrődtek ki, de mindenütt sötétség uralkodott. A bizottság megállapította, hogy a ház előtti lépcsőkön íborkorcsolyák vannak fel­fektetve. Á másik pillanatban a bizottság már a terraszom terem, ahol kilenc teli hordó fekszik egymás mellett. A hordók 220—300 literesek voltak. A zajra kijött a iborházíbál a tulajdonos Herskovics Lajos, aki már évek óta szemér­metlenül űzi a borhamisítást. Kovács dr. rátámad. — Mi van a hordókban? Herskovácsot a bizottság megjelenése szemmelláthatólag meglepte. Csak nehezen szedi össze magát és da­dogva ad választ: — Szüretelek. Forró vizet hőzattam a városból. Ez különösen hangzott, hiszen a kút ott van a borház közelében. Erre a hordókat felnyitják, zavaros szinü, de tiszta esővíz van bennük, ami a hamisítás főkelléke. Megkóstolják, a víz keserű izü. — Szabad-e a borházíba bemenni? — kérdi Kovách dr. Herskovics ellenkezik, de a bizottság már bennterem a bonház/ban, amelyben szörnyű füst terjeszkedik, mintha felgyújtot­ták volna a házát. Az elöljárók feltépik az ablakot, eltapossák a sarokbán égő szalmát. Egy hatalmas katlanban színes, zavaros folyadék közepén nagy kád van, benne < vagy hat hektónyi folyadék. A kád fene­kén sűrű cukor, oldalt nyolc zsák kristálycukor. Az elöljáróság tagjai megdermedve néz­nek egymásra. íme, lelepleztek egy nagy üzemü bőrgyárat, amelynek termiékei tönk­retették a beregszászi bor árát és becsületét. Legelőször Kovách Béla dr. tér magá­hoz. Kiadja a rendeletet, hogy belülről áll­ják el az ajtókat, senki semmihez ne merjen hozzányúlni. Maga pedig berohan a városba, a rendőrségért. A rendőrségen Jakübec dr. rendőrbiztost találja, áld azonnal kiadja a rendeletet, hogy Petrics detektivfőnök két rendőrrel menjen ki a helyszínére. Mindent úgy találnak, amint Kovách dr. odahagyta a borházat. A rendőri szemlét pénteken reggel tar­tották meg Jakubecz dr. vezetésével. A1 szemle mindazt megállapította, amit a hegy­községi elöljáróság az izgalmas éjszakán fel­színre hozott. ‘ / , Herskovicsot még pénteken délelőtt í letartóztatták. A borhamisító gyár leleplezése óriási izgab mát keltett Beregszász városában, de egyút­tal nagy megkönnyebbülést is okozott, mert igy bízni lehet benne, hogy Herskovics ártal­matlanná tételével a hamis bor, amely meg­ölte ennek a szerencsétlen városnak keres­kedelmi becsületét és igy a szőlősgazdákat exisztenciájukban támadta meg, véglegesen eltűnik a piacról. — Nemes János gróf Grácban megnyerte a milliós Ferry-hiaigyatélkpert. Grácíbél jelentik: A gráci törvényszék ma hozta nyilvánosságra az is­meretes Ferry-hagya'béki perben hozott Ítéletét. Eszerint a bíróság Regner-Bledleben bárónőt éS Wachber Lothár lovagot etutasitotta azzal a kere­setükkel, hogy Ferry grófnő végrendeletét érVélny- telenmek nyilvánítsák és a panaszosokat 114 edhll- ling perköltség megfizetésére Ítélte a pernyertes Nemes János gróf javára. — Pasdcs fia a szkupstina vizsgálóbizottsága előtt. Belgrádiból jelentik: Ez év májusában tudva­lévőén a szkupötina vizsgálóbizottságot küldött ki a különböző pamamaügyek, elsősorban pedig Pa- eias fia' ptamajmaügyeinek kivizsgálására. Basic® Raí- dát osak most hallgatta M a bizottság, mert eddig külföldlön tartózkodott. Pasics Rada csütörtöki ki­hallgatásán kijelentette, hogy azokból a vádakból, mürnbha ő különböző állami szállításokat járrt volna; ki pénzért, egyetlen szó sean igaz. Sztojadinovilcs dr., aki az öreg Paslics legádázabb ellenségének a vege, Paisios Rada szerint zsarolási szándékból ko­vácsolta ezeket a vádakat. A legközelebbi napok­ban szembesíteni fogják Sztojadinovilcsot Pasícs Riadával. — A beregszászi téglagyári véres sztrájk epi­lógusa a kassai táblán. Kassai tudósítónk jelenti telefonon: Emlékezetes az a szomorú és véres eset, amely a múlt esztendő nyarán lázas izgalomba hozta Beregszász város közönségét. A Vári-féle téglagyárban bérdilferendák miatt sztrájk tört ki, amely már három hete tartott, amikor az igazga­tók a sztrájk letörésére különvonattal sztrájktörő­ket hozattak. A felizgatott sztrájkolok felkészülve várták a sztrájktörők vonatát, mely kőiül a csend­őrök kordont vontak. A sztrájkol ók azonban táma­dásba mentek át, köveket zúdítottak a csendőrökre és a megérkezett vonatra, áttörték a kordont, úgy, hogy a csendőrök fegyverüket használták, aminek következtében egy nlégygyermekes családanya meghalt, többen pedig súlyosan megsebesültek. A' kassai „Munkásában Weász Tibor szerkesztő, a véres eseményekkel foglalkozva, heves támadás­ban részesítette a csendőröket és eljárásukat bru­tálisnak mondotta. A cikkért az államügyészség vádat emelt Weisz Tibor ellen, akit a kassai tör­vényszék azzal az indokolással, hogy a cikk tar­talma több volt a megengedett bírálatnál, három­heti fogházra Ítélt. Fellebbezés folytán ma került az ügy a kassai tábla tanácsa elé, amely a törvény­szék ítéletét helybenhagyta. — Egy százszázalékos besztercebányai hadi­rokkanttól elvették a trafikját. Besztercebányai tu­dósítónk jelenti: Doibrota András féllábbal és fél­szemmel tért vissza a háborúból. Évekig eltartott, amíg megállapították százszázalékos rokkantságát és trafikot nyithatott a rokkantsága alapján kapott kölcsönpénzből. Most az illetékes hatóság Dobrofta tralMkengedélyét megvonta', mért a kölcsön utáni loamatot nem fizette meg. — Álmában érte a halál Szabó Z&igmond kás- sárói lelkészt. Lévai tudósítónk jelenti: Szokatla­nul impozáns módon megnyilvánuló részvét mel­lett temették el csütörtökön Szabó Zsigmond kas­sáról lelkészt. Szabó Zsigmondot, aki mintegy har­minc éven ált vezette nagy buzgósággal a sáréi ref. egyház ügyeit, álmában alté meg a szivezélhüdés, öbvenöfcéves korában. Halálával a garaanvölgyi maw gyarság egyik lelkes tagját veszítette el. — A copf hatójában tilos a bubifrizura. Pékingből jelentik: Csi-Li tartomány kor­mányzója rendeletet bdott ki, amelyben a legszigorúbban megtiltja, hogy a kínai nők Peldngben és Tiencsinben rövid hajat visel­jenek.

Next

/
Thumbnails
Contents