Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-09 / 230. (1268.) szám
4 SS*!® 1926 október 9, szombat. Október egy kisvárosban... Ipolyság, a honti faluváros -- Hasonlat az „Ezer tó országáéval — Ahol több a szálló, mint az utas Ipolyság, október eleje. A néhai jó — vagy talán szomorít — időkben a losonci Vigadó asztalánál üldögéltünk egy s zi nés z/b arát orom al. Persze, Faragó Ödönt akkoriban még nem hivták Szegeidre, sőt még csak a szlovenszkói magyar városokba seim csalogatták, igy volt időnk bőven, agyonütni a színházi estéket. Egy öreg kucséber volt a harmadik cimboránk úgy félkettő tájban. És unalomból, ■avagy mert fészket vert bennünk még a Vigadóban is a vigadva siró szomorúság, húzogattuk az agyonmarkolit, számozott cédulákat: pár, impár. Valahogy ezek a kora hajnalba nyúló, téli losonci éjszakák jutnak eszembe, amikor Ipolyságot, a faluvárost járom. Pár, impár. Ha akarom falu, ha akarom város. Ha kinnjár az ember a gyerki országúton és csak úgy magyar szokás szerint megkérdezi a pipázva baktató jó falusiakat, hogy: — Hová megyen bácsi? — bizony az a kurta felelet: —- Ide e‘; a városba. De a jó gyerkiek, meg a túriak, tom- paiak és Isten tudja honnan idekerülő atyafiak a maguk nézőszögéből igazat mondanak. Mert, dacára annak, hogy nincs húsz emeletes ház ebben a városkában, kicsiben minden feltalálható, ami feltalálható teszem azt — Kassán. Hogy nagyon nagyot ne mondjak. De feltalálható itt egyéb is. Ha valaki Finnországot járta (ugyan furcsa idealizmus kellett hozzá, legfeljebb, ha nem állami ösztöndíjjal vetődött arra valami fiatal, szemüveges nyelvész), az biztosan csetlett-boitlott a tavakban, mert hiszen az Ezer tó országa csupa tóból állott. Az ismeretlen itt a hidakban botlik. De azokban aztán alaposan, mert három lépcső- foknyi magasságba kell az egyikről a másikra fellépni. Vagy — lelépni,, ha a fránya sors úgy akarja. Lehet, hogy a kórház is azért került az Ipoly szomszédságaiba, hogy, ha valaki elharapja a nyelvét, hát ne kelljen messze mennie. És milyen cifrák ezek a hidiak. Az egyik kőiből, a másik fából, persze ott a legerősebb, ahol csak ritka vendég az Ipoly. Hanem egy hasznukat lehet venni: nagyszerűen lehet a hidakról halászni. A jámbor idegen elér a hidakig. Az utón találkozott három viUanylámpával s ime, ahogy a főtérre érkezik, szeme-szája eláll a csodálkozástól. Egymás mellett állnak a szállodák, egyik előtt nagyobb a csődület, mint a másik előtt. A rossz nyelvek (ugyan hát honnan hiányzanak) azt szokták mondani, hogy Ipolyságon több a szálló, mint a vendég. Ha némi bonhomia van is ebben a mondásban, egészen mégsem sántít. Maga az élet csakugyan városi. Nappal egészen az. A környék harminc-negyven faluja idehordja terményeit, itt vásárolja meg szükségletét, ide jön pereskedni, ide jön mulatni. Csodálatos kis piac ez. Minden fellelhető, amit egy polgári konyha elkíván s -az árak nem lépik túl egy sovány polgári zseb kereteit. Valaki a közelmúltban azt irta, hogy Budát tartja a legideálisabb helynek a nyugdíjasok számára. Én Ipolyságot ajánlanám. Igaz, hogy lakást bajosan kapna, de a kaszárnya mellett építkezhetnének s ha az Isten szép időt adna nekik, esetleg nem fulladnának bele a sárba. Aminthogy most az ottlakók mindennap derékig járnak a sárban. Azt írtam elébib, hogy nappal városi az élet. Nappal igen. De amikor beáll az est sötétje (jó szokás az itt, hogy akkor világítják meg az utcákat, amikor az öregek amugyiis nyugovóra térnek), legfeljebb ha a Lengyel körül van valami élet. No meg a megyeháza tájékán, ahol most mozi is van és a legjobb filmek gyönyörködtetik az Ipolyságiakat. Este nyolckor alig jár ember az utcán. Lehet akármilyen szép idő, csukva vannak a A mi fegyvereink a legjobbak Kérj© díjmentesen 20 oldalas, lcépo3 nagy árjegyzékünket. Használt fegyvereket javítunk és 1 icscrfiiink. Készletfizetés.-----------------....... IMMBI ^RK<ÍMyV\A&kaRHIRIiAE kapuk, legfeljebb egy-egy katona őrzi a kilincset. Tehát mindenképpen alkalmas hely a nyugdíjasok számára, itt a derék öregek nem botránkozhatnának meg a huszadik századbeli erkölcsökön. Ami a kulturéletet illeti, hát az, hogyis- mondjam: pár-impár. Van i,s, nincs is. De ki kívánhatná el egy ötezer lakosú városkától, hogy még kulturéletet is éljen? Már persze, mint város éljen kulturéletet. Mert intelligens és nagymüveltségü emberek szép számmal akadnak. De későre jár az idő, leteszem a tollat, mert még kiteszem m3gam a veszedelemnek, hogy irámzörget a rendőr és basszushangján figyelmeztetni fog: — Már pedig feküdjék le az ur, mert nálunk a tisztességes emberek ilyenkor aludni szoktak! Farkas István. Az adéreformf a¥aslat ív. V. Fejezet Házadó A házadóról szóló fejezet három részre oszlik. Az első rész a házbéradóra s a ház- osztályadóra vonatkozó közös intézkedéseket tartalmazza, a második rész a házbéradót s a harmadik a házosztályadót szabályozza. 117. §. Házadó alá tartoznak az összes épületek s az a terület, amelyen állanak és az udvariak. Háznak tekintendő az olyan épület, mely a földön vagy földben áll s azzal szoros kapcsolatban van és lakás, gazdálkodás vagy kereset céljára szolgál s amelyet állagának sérelme nélkül nem lehet áthelyezni. 118. §. Az épületeket kétféle módon adózzák meg, vagy a házbérhozadék alapján (házbéradó), vagy a lakóhelyiségek száma szerint (házosztályadó.) Első rész; Közös intézkedések 119. §. A házadót a ház tulajdonosa vagy tartós haszonélvezője fizeti; ilyen a ház életfogytiglani haszonélvezője is. Közös tulajdon esetén a házadó minden tulajdonost önállóan terheli, feltéve, hogy a jelen törvény életbelépésekor a ház felosztása megtörtént s a telekkönyvben'bejegyeztetett. Ha a ház idegen telken vagy idegen alapfalakon áll (superae- dificies), az adót a ház használatára jogosult köteles fizetni. 120. §. A házadót rendszerint egy naptári évre s minden önálló épületre külön írják elő. A tulajdonjog változása esetén az uj tulajdonos viseli a régi tulajdonosra kivetett adót amaz évnegyed első napjától, amely a tulajdonátruházás napját követi. 121. §. Az újonnan épült házaknál az adókötelezettség a házbéradó szempontjából a tényleges használatbavétel napjától, illetve az adómentesség megszűnésének napjától, a házosztályadót illetőleg az épület tényleges használatbavételét követő legközelebbi naptári év első napjától, illetve az adómentesség megszűnésének napját követő naptári év első napjától kezdődik. Kivételek 126. §. Házadét nem kell fizetni a köztársaság székhelyéül szolgáló épületekért, idegen államok követségi épületeiért (kölcsönösség esetén), az állam által elismert vallásfelekezetek és vallásos társulatok isten- tiszteleti céljait szolgáló épületekért, s a lelkészek hivatali helyiségeiért, a köztemetői épületekért, a nyugdíj- és betegbiztosítási intézmények épületeiért, ha azok emez intézmények céljait szolgálják, végül a kizárólag és tartósan raktárnak vagy műhelynek használt helyiségek után; emez épületek igazgatásával és őrzésével megbízott személyek természetbeni lakóhelyisége, továbbá az irodahelyiségek is kivehetők a házadó alól abban az esetben, ha ezek padlófelülete az összfelü- letnek egy ötödrészét nem haladja meg. Tartós adómentesség 127. §. Huzamos adómentességet élveznek az államnak vagy általában a köznek amaz épületei, amelyekben katonaság van elhelyezve, vagy a Csehszlovák Vöröskereszt céljait szolgálják, a közkórházak és szegényházak, a humánus és jótékonysági intézmények épületei (elmebetegek gyógyintézetei, árva-, lelencházak, vakok, siketnémáik intézete stb.); a tanulás és tanítás céljait s a kultúrát szolgáló épületek (akadémiák, közkönyvtárak, csillagászati obszervatóriumok stb.), végül a turistámenházak. 128. §. A pénzügyminiszter más, népjóléti célokat szolgáló intézmények helyiségeit adómentességben részesítheti. A 129—133. paragrafusok az állami épületek házadómentességére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazzák. Ideiglenes faázadómentesség 134. §. Ideiglenes adómentességben részesülnek azok az épületek, melyeknek építését 1926 december 31-ike után kezdték meg, ebben a kedvezményben részesülnek az egészben uj épületek, a hozzáépítések, ráépítések, teljes átépítések, részleges átépítések. A külön törvények alapján megadott ideiglenes adómentességek lejáratuk napjáig érvényben maradnak. 135. §. Az ideiglenes adómentességet kérelmezni kel!, még pedig az építés befejezését követő 30 napon belül. A 138—142. paragrafusok az ideiglenes adómentesség kérelmezésének s megadásának módját szabályozzák. Második rész: Házbéradó 143. §. Házbéradó alá esnek a következő •házak: az összeirt községekben az olyan házak, amelyek lakóhelyiségének legalább negyedrésze van bérbeadva, továbbá gyógyfürdőhelyeken az összes épületek; b) a többi községben a teljesen vagy részben bérbeadott épületek. Összeirt község: az önálló számokkal ellátott házak összessége. A gyógyfürdők jegyzékét külön rendelet fogja közölni. 145. §. A jelen törvény életbelépése napjától a legközelebbi népszámlálásig házbér- adó alá esnek ama községek összes házai, amelyek eddig is teljesen házbéradókötele- sek voltak. 146. §. Az általános házbéradó kötelezettség számára irányadó amaz év kezdete szerinti állapot, amelyben a népszámlálást megtartják. Az adót előíró hatóság a községi bírónak kézbesíti azt a határozatot, amely az általános házhéradókötelezettséget elrendeli. 147. §. Kivételesen megengedhető két vagy több községnek egy egészbe való egyesítése, ha azok szorosan egymás mellett fekszenek, viszont legalább egy kilométer távolságra fekvő, jóllehet a közigazgatási községhez tartozó házak vagy házcsoportok kizárhatók, hogy ezáltal a község kérelmére az ily módon egyesült község vagy kizárt ház, házcsoport az általános házbéradó alól kivonhatok legyenek. A házbéradó alapja 148. §. A házbéradót egy naptári évre vetik ki a levonható tételek leszámítása után megmaradó házbér alapján. Az idénylakásoknál a naptári évet az az idény helyettesíti, amelyben a lakásokat bérbeadják. Bér 149. §. Házbérnek tekintendő az épület, vagy épületrész használatáért adott mindennemű teljesítés, bármilyen módon történik, így házbér nevezetesen a tényleg felvett ház- bér, az épület falának, átjárójának, udvarának, kútjának, kéményének, erkélyének stb. használatáért felvett fizetés; a ház kapukulcsának átengedéséért s a ház tisztításáért felvett dij, ha ez a háztuladonost illeti; ama kötelezettségért átvett dij, hogy a tulajdonos bizonyos időn belül nem mond fel, a bérelt ház elővételi jogáért adott fizetés; azok a fizetések, amelyeket a bérlők az állami egyenes és pót- s a községi pótadókra teljesítenek; a lakók által a szükséges javítások költségeire eszközölt fizetések; az építkezések és beruházások költségeinek a lakók által eszközölt megtérítése; a bérlő által a tulajdonos jóváhagyásával eszközölt beruházások költségei, amennyiben azokkal az adóköteles gazdagodott. Az olyan házbér, amelyet a tulajdonossal rokonságban, sógorságban levő személyek nem fizettek meg s azokat a tulajdonos elengedte, áívetthek tekintendő. Természetbeni járandósággal s munkával teljesített liázbór a tényleges és helyben szokásos árakra számítandó át. 150. §. A házbér csak annyiban házbér- adóköteles, amennyiben magából az épületből és tartozékaiból származik a tulajdonos javára. Tartozék a jelen törvény szerint: az épülettel s részeivel szorosan összefüggő berendezések, mint amilyen a fütő, világitó, fürdőszoba- és telefonberendezések, kirakatok stb., kivéve a központi fütő, az ipari mü- helyberendezést és lifteket. Levonható tételek A Dérösszegből vagy a bér értékéből ki- zára tnak az illető adóévben tényleg kifizetett ama pótadók és illetékek összegei, amelyek az épület vagy épületrész használóját terhelik, amelyeket azonban az adóköteles a községnek szolgáltat be, ilyenek: a házbér- pótadó, vizdij, vízvezetéki óra dija, csatornadíj. A felépítménynél (superaedificies) a föld tulajdonosának kifizetett összeg levonható a házbérből. Házbér értéke 152. §. A házbér értéke az a pénzösszeg, amelyet elérni lehetne a helyi viszonyok figyelembevételével akkor, ha a ház teljesen s az egész naptári éven át volna bérbeadva. 153. §. A házbér értéke alapján kell fizetni a házbéradót azokban az esetekben, amikor a tulajdonos maga használja a helyiségeket, amidőn ingyenesen engedi át használatra a házat vagy részét, továbbá a szállf dák, vendéglők, éjjeli szállások; a lakásbt rendezéssel bérbeadott épületek vagy épületrészek után. 155. §. A házbéradó előírása a bérlők által megerősített házbéradő-vallo- más alapján történik. 156. §. A házbéradő tétele Prága, Brümn és Pozsony városokban a kivetési alap 12 százaléka, más községekben 8 százalék. Harmadik rész: Házosztályadó 161. §. Házosztályadó alá esnek a naptári év első napján bérbe nem adott s lakóhelyiségekkel bíró épületek, a házbéradó alá nem teljesen tartozó községekben. Lakó- helyiségeknek tekintendők nevezetesen azok a helyiségek, amelyek lakás céljaira alkalmasak, továbbá az úgynevezett nyilt helyiségek, mint a kereskedők üzlethelyiségei, irodák, raktárak, kávéházi helyiségek, éttermek, tánctermek és szállodai szobák. Ezzel szemben nem lakóhelyiség a 12 négyzetméternél kisebb padlófeftiletü konyha, az éléskamra, előszoba, mosókomyha, fürdőszoba, lépcsőház, lifthelyiség, előcsarnok, folyosó, veranda, tornác; nem lakóhelyiség továbbá az olyan helyiség, mely egy oldalról szabad, valamint istállók, csűr, ól, szénatartó, fáskamra, szárítók, préselők, kendertilolók. 162. §. A házosztályadó kivetése a lakóhelyiségek száma szerint történik az alábbi táblázat alapján: Lakóhelyiségek Osztály Évi adó szárma K 1 I. 5 2 II. 10 3 III. 15 4-5 IV. 30 6—7 V. 50 8-9 VI. 70 10-11 . VII. 90 12-13 VIII. 120 14-15 IX. 150 16 X. 170 , A fényűző lakásokban, várkastélyok, vadászkastélyok, villák, szanatóriumok helyiségei után a házosztályadó 30 százalékkal magasabb. 163. §. A kivetési eljárás azzal kezdődik, hogy az épületet a megfelelő osztályba sorozzák, megállapítják az adót s bejegyzik a házosztályadó kataszterébe. 165. §. Az osztályba való sorozás helyszíni szemle utján eszközölhető. 166. A házosztályadó katasztert az adókivető hatóság vezeti s az gondoskodik a beállott változásoknak a bejegyzéséről, melyeket a tulajdonos jelenteni köteles. __________ Ér dekes harc Bársony tanár végrendelete körül Budapest, október 8. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Rendkívül érdekes örökösödési ügyet tárgyalt ma a budapesti polgári törvényszék. Ismeretes ugyanis, hogy az ez év februárjában elhunyt Bársony egyetemi tanár vagyonát Éva leányára azzal a feltétellel hagyta, hogyha az zsidó vagy zsidószár- mazásu férjet választana, akkor a vagyon egyik fele a szülészeti klinikára, másik fele pedig a vérrokonságra szállna. A kiskorú leány jogtanácsosa a végrendeletet megtámadta és annak bontó rendelkezését feloldani kérte. E jogtanácsos ezt a kérelmet azzal indokolta meg, hogy lehetetlen bebizonyítani azt, hogy valakiben nem folyik-e őságon zsidó vér. A mai tárgyaláson a közalapítványi ügyész bizonyítani óhajtotta, hogy ezt tudományos alapon meg lehet állapítani, ennek folytán ellenzi, hogy a bíróság megmásítsa az örökhagyó feltételét. A többi rokonok képviselője viszont kijelentette, hogy a bíróságnak kötelessége megmagyarázni az ilyen homályos végrendeletet. A1 kiskorú Éva jogtanácsosa indokolásában kifejtette, hogy mi vezette Bársonyt tanárt arra, hogy ilyen irányú végrendeletet tegyen. Tudvalevő, hogy Bársony tanár a kommunizmus után a legélesebb harcot folytatta a zsidóság ellen, amelyben a nemzet ellenségét látta. Ebbéli fanatizmusa felülmúlta leánya iránti sze- retetét. Tanúja van azonban arra nézve, hogy a tanár halála előtt leányának kijelentette, hogy vissza fogja vonni a végrendeletnek ezen tiltó rendelkezését. Nem is tehető fel, hogy Bársony István a boldogtalanságba akarta volna dönteni leányát. A jogtanácsos szerint ugyanis teljesen lehetetlen megállapítani visszamenőleg azt, hogy a leány esetleges választottja mögött nem áll-o zsidó ős. A kamarási méltóság elérésénél is beleszámít a zsidó ős a feltételekbe, különben is régebbi időben a zsidók közül sokan kaptak nemességet, kik azután nevüket megváltoztatva a keresztény vallásra tértek át. A megváltozott viszonyok elsősorban is a határok eltolódása miatt lehetetlenné vált, valaki származásának tökéletes megállapítása. A bíróság tekintettel arra, hogy újabb alperes jelentkezett, a tárgyalást elnapolta.
