Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-07 / 228. (1266.) szám

^I«<Iffl/V\A!&ÍíARHIRLAE KöZfijAZDASfÁCn . Földreformtörekvések Angolországban 1926 október 7, csütörtök. Prága, október 6. Azok a szociális küzdelmek, amelyek a há­ború után egész Európát sújtották, nem kímélték meg Angolországot sem. Az angol nemzet csak a háború alatt ébredt annak a tudatára, hogy mi­lyen nagy jelentősége van a saját mezőgazda­ságának s ezért az angol nemtezgazdászok és po­litikusok figyelme fokozott mértékben terelődött a földmüvelésügyre, amelyet a legutóbbi évti­zedekben az angol ipar óriási előretörése csak­nem teljesen háttérbe szoritott. Az agrárkérdések között különösen figyelem­reméltó az a harc, amely a föld birtoklása ktriül fejlődött ki s amelyet a földreformra való törek­vésnek nevezhetünk. Érdekes és tanulságos szá­munkra ez a kérdés főleg azért, mert azt kell látnunk, hogy az ilyen kényes ügyhöz, amilyen a föld tulajdonjoga, az évszázados tradíciókkal bíró angol parlament sem merészkedik elsietve nyúlni, másrészt jellemző az angol szocialista párt — a Labour Party — felfogására is, annyiban, hogy egészen más utakon keresi a földreform megoldási módját, mint a kommunizmussal határ ros csehszlovák földkisajátitási törvények. A N. L. londoni levelezője a következőkép­pen vázolja az angol földreformtörekvéseket. Angolországban az ipari és mezőgazdasági termelés között oly viszony van, amely rendes viszonyok között nagy zavarok, s a köznek meg­károsítása nélkül önmagát korrigálja. Ezt az egyensúlyt a háború billentette fel azáltal, hogy oly helyeket, vidékeket is iparosított, amelyek előbb kizárólag a földművelésnek voltak szen­telve. Ezért beteg ma az angol ipar, de. beteg más államokban is, ahol nem élesztik azt ideiglenes hatású s rendesen nagyon kétes értékű gyógy­szerekkel. Egész Európának, vagy helyesebben: az egész világnak a gazdasági válságát nem sikerül addig legyőzni, amig az említett két közgazdasági tényező — az ipari és mezőgazdasági termelés — között a régi viszonyt visszaállítani nem sikerült. Az iparnak nagy része ma a régi tartalékból él abban a reményben, hogy rövidesen minden visszatér a régi kerékvágásba. Mi sem veszedel­mesebb, mint az ilyen várakozás; már ma is sok ipari vállalat ébredt annak a tudatára, hogy tar* talékjait felélte s a várt megváltó nap nem kö­szöntött be, sőt talán nem is fog megjönni. Augololszágnak meglehetősen sok tartalékja van, ennek ellenére azonban a politikai pártok már itt is kezdenek foglalkozni azokkal a ter­vekkel, hogy miként lehetne helyreállítani a jó arányt a mezőgazdaság és az ipar között legalább bent az országban és hogy Angolország közgaz­dasága ne legyen kénytelen várni arra, amikor ez a viszony a világrelációban is helyreáll. Ezt a problémát két módon igyekszenek megoldani. 'Mindenekelőtt támogatják az angol gyarmatok mezőgazdasági területei felé irányuló kivándor­lást s az ottani — gyarmati — mezőgazdaságot nagy államsegélyekben részesítik, másodsorban arra törekszenek, hogy az ipari munkásfölösleget a vidékre helyezzék. Néhány hónap előtt hozta nyilvánosságra a reformterveit a liberális párt, most pedig a Labour Party jött elő a saját ter­vével. A Labour Party tervezetét hivatalosan még nem fogadták el ugyan, — egyelőre az a cél, hogy azt a közönség legszélesebb rétegei is megismerjék, — azonban tekintettel arra, hogy a tervek elkészítésével megbízott választmány­ban a Szakszervezeti Tanács, a Labour Party vég­rehajtó bizotságának s eme párt törvényhozói klubjának a kiküldöttei vesznek részt, biztosra vehető, hogy a tervezet lényegtelen módosítások­kal a párt programjába megy át. Érdekes, hogy a liberális párt (helyesebben; Lloyd George-ék) s a Labour Party csaknem egyenlő tervekkel jöttek elő Angolország „gyar­matosítását" illetőleg. Mind a két politikai cso­port úgy akarja a célját elérni, hogy a földnek a nagybirtokosoktól való elvételét s a föld tulaj­donjogának az államra való ruházását indítvá­nyozza. Ha tehát az angol szocialisták ismét kor­mányra jutnának, a mezőgazdasági programjukat illetőleg csaknem teljesen megegyeznek a liberá­lisokkal s azt is várhatjuk, hogy a törvényhozás a földreformot meg is alkotja; ez azonban lénye­gesen eltér a csehszlovákiai földreformtól, mely a földet a kisgazdák kezére juttatja. Mind a két nagy angol párt megegyezik ab­ban, hogy a földet, a nagybirtokokat az államnak kell megvásárolnia s az állam meghatározott bér fizetése ellenében adná ki használatra a kister­melőnek. Mind a két párt kénytelen volt azonban elismerni a kisbirtokok létjogosultságát is: a li­berális párt egyik osztályának a nyomására, a Labour Party pedig mind ideiglenes szükséges­séget. A föld eddigi tulajnonosainak teljes kár­térítést kell kapniok; a kártalanitás módját ille­tőleg csejcély eltérés van a két párt között. A La- 'bour Party a földek értékének a hozadckuk sze­rinti tőkésítésének nz elve alapján áll, ami azt jelenti, hogy a jelenleg parlagon heverő, vagy sportcélokat szolgáló (vadászat stb.) földekért je­lenlegi tulajdonosuk semmit sem kapna. Ezzel szemben a Labour P. megengedi azt, hogy a tulaj­donos az erdők és építkezési telkek ériékét kö­vetelhesse. A tulajdonos a kártalanítást nem kapná kénszpénzben, hanem kamatozó állampapí­rokban, melyeket a törlesztési alap fizetne. Az állam tulajdonába átvett földek kezelésé­nek a módját is a liberális tervből vette át a Labour Party. Ennek földreformterve szerint ugyanis az állam tulajdonában levő földet a já­rási mezőgazdasági bizottságok kezelnék; a bi­zottságban egyenlő arányban volna képviselve a kisgazda és a mezőgazdasági munkásosztály. A járási mezőgazdasági bizottság — mely a föld­művelésügyi minisztérium által kinevezett szak­értőkkel egészülne ki — a kezelésére bízott földet bérbeadná, a farmokat a szükséges beruházások­kal ellátná s a bért beszedné. A Labour azonban itt sem áll meg, céljai tovább mennek. így a já­rási mezőgazdasági bizottságoknak a végső fel­adata az volna, hogy a földeket maguk vegyék kezelésbe s ilyen módon az egész mezőgazdaság fokozatosan és végül teljesen az állam kezelésébe menne át olyanformán, mint nálunk a posta, vagy a vasút. Az ilyen üzemek rendes menete s a falusi munka rendszerhez nem kötöttsége kö­zött azonban olyan különbség van, amelyet az indusztrializált és bürokrata angol szellem nem képes felfogni. A Labour Party föld reformtervezete végül különös figyelmet szentel a mezőgazdasági ter­mények értékesítésének. Szükségessé teszi ezt az a körülmény, hogy ma sem ritka az olyan eset, amikor a kisgazda — a farmer — tényleg a sa­játjából fizet rá a városba szállított s eladott bur­gonyára. A tervezetnek ez a része azonban na­gyon problématikus értékű, mert a mezőgazda- sági termékek forgalmát olyan bonyolult állami kezeléssel akarja megoldani, hogy az szinte ki­vihetetlen s igy csak elméleti értéke van. Mikor folytatják a magyar—csehszlovák tárgyalásokat? Budapestről jelentik: Minden­ki el volt készülve arra, hogy a magyar- csehszlovák tárgyalásokat a két delegáció másirányu elfoglaltsága miatt többször félbe kell szakítani. A népszövetség ülésszaka miatt két hétig szüneteltek a tárgyalások és alig ült össze ismét a két delegáció, máris újabb szünet következik, ezúttal a küszöbön álló német—csehszlovák szerződéses tárgya­lások miatt. A csehszlovák delegáció ugyanis Berlinbe utazik, ahol alighanem csak a mun­kaprogramot beszéli meg a német kormány megbizottaival és a jövő héten valószínűleg folytathatja Magyarországgal a tárgyalásokat. Felmerült az a terv, hogy a magyar delegá­ció ezt az időt a francia szerződés revíziójá­nak letárgyalására használja fel, a tárgyalási anyag azonban nincs még kellőképpen elő­készítve és a francia kormánytól nem jött ér­tesítés, hogy a delegációt mikorra várják Pá- risba. Ha a német—csehszlovák tárgyalások mégis hosszabb időt vennének igénybe, úgy a magyar kormány is foglalkozni fog a ke­reskedelempolitikai tárgyalások sorrendjé­nek módositásával. A szlovenszkói textilipar válsága. Po­zsonyból jelentik: A szlovenszkói textilipar válsága 1919-ben kezdődött, amikor a gyárak természetes fogyasztőpiacaikat elvesztették. Azóta sok gyár szüntette be az üzemet s a kormány beleegyezésével gépeit a külföldre küldte, agrárállamokba, ahol a gyárak mun­kát kaptak. Természetes, hogy Csehszlová­kia iparának általános válsága Szlovenszkón kétszeresen érezhetővé vált. A nagy zsolnai textilkoncern, amely Szlovenszkó egész textil­iparát koncentrálta s amelyhez egy csomó gyár tartozott, a legtöbb gyári üzemet beszün­tette s ahol még dolgoznak, ott a heti munka­órák száma csak igen csekély. A csacai textil­üzem megszűnt s a gépeket külföldre szállí­tották. Több mint 300 munkást bocsátottak itt el. Az opatovai nagy gyapjugyárban, ahol előbb 1600 munkás dolgozott, jelenleg csak 120 munkás van foglalkoztatva. A Losonc melletti balicsi posztógyárban júniusban még 527 munkás dolgozott, jelenleg már csak 260, de ezeket is el akarják bocsátani. A késmárki vászonfeldolgoző gyárban 1500 munkást fog­lalkoztattak és később az üzemet annyira korlátozták, hogy már csak 100 munkással dolgoznak. A Rózsahegy melletti nagy textil­gyárban, amely a Mauthner textilkoncernbez tartozik, előbb 4800 munkás dolgozott, jelen­leg már csak 3200. Szeptemberben uiabb 700 munkást bocsátottak el. A szlovenszkói 17.000 textilmunkásból jelenleg csak egy harmad dolgozik. Hamarosan megkezdik a csehszlovák—osztrák kereskedelmi tárgyalásokat. Bécsiből jelenítik: Be­avatott körökben azzal számolnak, hogy ósehszlo- vákli'a nemsokára megküldi Ausztriának a cseh­szlovák-osztrák kereskedelmi szerződési tárgya­lások ujrafel vételére szóló meghívást. Az 1926—27. évi kampány nyerscukor- kontingense. Ezt a kontingenst az uj kam­pány számára 3,240.921 métermázsában hatá­rozták meg. Ebből a csehországi nyersemkor- gyárakra 1,489.052 ram, a morva gyárakra 608.036 mm, a sziléziái gyárakra 22.421 mm esik, összesen tehát. 2.112.509 métermázsa. A többit a vegyes '“-"rak osztják föl egymás kö­zött, amelyek közül a. cseh gyárak 470.476 mm-t, a morva gvárnk 036.938 mrn-t, a szilé­ziai gyárak 21.098 mm-t kapnak. A csehor­szági finomítók 1,775.769 mm-t, a morva és sziléziai finomítók 1.465.152 mm-t kapnak, a belföldi szükséglet fedezésére. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara és a kereskedők. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamarában megszervezett kereskedők legnagyobb része nem igen ismeri az állam­nyelvet. Nagyon kevés azoknak a pozsonyi, komáromi, érsekujvári, lévai, losonci, rima- szombati és más Szlovenszkó legnagyobb ke­reskedő városaiban lakó kereskedőknek a száma, akik beszélnek szlovákul. A pozsonyi iparkamara mégis jónak látja egész admi­nisztrációját szlovák nyelvén intézni, mint egy bürokratikus állami hivatal, amely a ki­sebbségek nyelvét nem tartja szükségesnek respektálni. Nemcsak szlovákul levelez tag­jaival, akiknek lemiagyobb része olvasatlanul kénytelen ezeket a leveleket félretenni, vagy ügyvéddel elolvastatok hanem a kamara hi­vatalos lapja is, a Hospodársky Rczhladov is csak sz’ovák nyelven Jelenik meg, amelyet elküldenek minden kereskedőnek s akér át­veszik a példányokat, akár visszaüldik azokat, követelik a „nélkülözhetetlen"’ folyóirat egyébként is nagyon borsós árát, szamonként 6 koronát. Igazán nem hízott az a kívánság, hogy jobban respektálja a kamara azokat a köröket, amelyek az Ő fer$artó6. Ankét a csehszlovák üvegipar válságáról. A kereskedelemügyi mirdazt ént ómban a HtteVi na­pokban az üvegipar cgkm* ágának kejpvíaeWa. en- kétot fognak tartani. Át ankéten, azzal a kérdés­sel fognak foglalkoztái, hogy az üvegipar jelenlegi válságát miként lehetne enyhítem). A miniszté­riumban néhány nappal ezelőtt a munkások meg- biaottadval folytak tárgyalások, amelyeken azokat a veszélyeket beszélték meg, amelyek a munkás- kivándorlásból származnak. Szovjetrendelések Csehszlovákiában. A prtgai orosz kereskedelmi képviselet jelentése szerint OrosziOT®zág az utóbbi két hónapban *■ csehszlová­kiai iparnál 67.7 millió korona értékű rendeléseket tett, amelyek a kővetkezőképpen oszlottak meg: Egy osőheoigermü berendezése 2ő millió, egy villa- moemü körülbelül 20 millió, egy papírgyári, be­rendezés 10 millió, üstivas 2 millió, naftaipari csö­vek 7 millió, cellulózé 2 millió, juttazsákok 850.000 és különböző festékek 850.000 korona. Ezenkívül az orosz kereskedelmi képviselet a csehszlovák iparban a következő rendelések ügyében folytat tárgyalásokat: Turbinák 14 millió, kocsialkatré­szek 40 millió, elektromotorok 2 millió, üstök 25.5 millió, mezőgazdasági gépek 5 millió, karborun- dnmgyáirtmámyok 1 millió, cellulózé és cigaretta­papír 1.5 millió, gyapjuiszövetek 1 millió korona értékben. E száltitáisok egész összege 85 millió ko­ronát tesz ki. Ha a tárgyalásokat siker koronázza ée a belföldi ipar a rendeléseiket megkapja, akkor vSzovjetóroszország egész rendelése 152.7 millió koronát fog kitenni. A német cukor vám emelése? Berlinből jelen­tik: A kereskedelempolitikai bizottságnak Stuben- dorf képviselő azt a javaslatot nyújtotta be, hogy a nyersedkor vámját 16 márkáira és a cukorvámot 20 márkára emeljék fel. Egy másik képviselő a Dumping-vámok elleni védelmet kérte, de a kor­mány képviselője kijelentette, hogy még nem döntöttek véglegesen. Szeptemberben 40%-kai csökkent a kényszer­egyezségek száma Magyarországon. Budapest rőt je­lentik: A Magyar Tudakozódó Egylet ma terjesz­tette fel a kereskedelemügyi minisztériumoek az elmúlt három évnegyed válságairól szóló jelenté­sét, amely statisztikai adataiban a kiűzis fokezia- tos csökkenéséről tesz tanúságot Augusztus hóetmp 110 kényszeregyezségével, 38 csődjével, 148 bíró- ságilag elrendelt válságesotóvel szemben szt-p^m- berbem 66 csődönkivüli kenyszeregyezeéget ős 35 csődöt, összesen 101 biróságilag elrendelt eljárást tartottak számon. Szeptemberi) jn tehát az előző hónappal szemben csőd ön'kívüli kér-yszereg'y^wtó- gekben 40%, csődökben 7.9%, a válságok együttes összegében 31.8% csökkenés mutatkozott. A londoni gyapjuaubción ma is nagy volt a választók. Az árak szilárdak. Ausztráliai Merino Scoured 17—46, ausztráliai Crossbred Scoured 14—38.75, ausztráliai Merino Greasv 32—44, ausztráliai Crossbren Greasy 7—25, Uj Zeeland: Merino Scoured 36—46, Cross- bred Scoured 36—48.62, Merino Greasy 53— 63.5, Crossbred Greasy 59.62—41. + Szilárdult a prágai értéktőzsde. A piac üz­letfelén volt, de a cuikor- é® mentámért ékek szilárd irányzatot mutattak, mert ezekben a kategóriák­ban vásárlási ordnék érkeztek. A piac föórdeklő- d'ése azonban a beruházási értékek felé fordult, amelyek majdnem kivétel nélkül emelkedtek. Az ipari résavénypiacon emelkedtek: Éssakeeeh Szón 53, Nordbahn 40, Kereskedelmi 35, Prágai Vas 30, Berg és Hűtlen 25, Dux—Bódémba ebi 15, Sohoeller 70, Aussiigi Finomító 10, Horvát 2, Solo 27. Skoda 6, Köbül Szesz 5, Sellier 3 koronával. Estek: Földi és KoMni Trágya 2 koronával. A bankpiac válto­zatlan. A beruházási piacon a H-járadék 5 száza­lékkal, a 4.2 és a 4%-os 25 fillérrel. Az 1923. évi beruházási 25, a konszolidációs 20, a beruházási- forgalmi (3, a 4%%-cxs állami 15, a liszt, a konver­tálható éis az 5% %-os állami 10 fillérrel emel­kedtek. + A prágai devizapiacon Paris 1.375, Briisz- szel és Milánó 3.50, Bukarest 0.175 koronával ja­vult, Zürich 0425 koronát vesztett. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersáru jegy­zés Aussig loko és kikötő 190. + A mai briinni terménytőzsde irányzata tar­tott volt. A kereskedők jól látogattak s a vásár­lási kedv is felélénkült, aminek következtében az árak 6zilárdulás felé hajlottak. A következő ára­kat jegyezték: MoTva búza 77—80 kg.-os 214—218, 74—76 kg.-os 208—213, szlovák búza 76—79 kg.-os 204—207, morva rozs 172—176, szlovák 16U—163, zab 124—126, román és jugoszláv tengeri 122—124, ehető burgonya 70—80, ipari burgonya 36—40, belföldi hagyma 70—80, uj morva édes széna, laza 67—72, szlovák félédes uj széna, laza 54—57, uj szárított tengeri 105—110. + A nagyszombati terménypiac. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A múlt heti jelentéktelen vá­sár után a keddi piaci, nap ismét élénk képet mu­tatott. Annak elleniére, hogy az őezi vetési mun­kálatok még nem fejeződtek be, a környékbeli gazdák körülbelül harminc vagon árut hoztak be eladásra. Erős kínálat melleit a kereslet is élénk volt és árak jórószben tartottak voltak. Az első­rendű árpa ára jelentékenyebben emelkedett. Ez­úttal első alkalommal eladásra került zsákolt uj t«ngftri is, de még jelentéktelen mennyiségben. Arak: Búza 200—205 (az ár a múlt hetihez mérten írni ló rduláftt jelent),- elsőrendű eörárpa 160—165, tnerkanfihfcrpa 130—145, takarmányárpa 115—122, zab 130, uj tengeri 95—100, csöves tengeri köte- geokéart 1.20 —1.40, feliéi* bab 1—1.10 korona kg.- ként, fehér mák 5.50— G, kék mák 6—6.50 és uj dlo 3 50—4 korona kg.-ként. 4 A havrei gyapjupiacom az októberi és ne­vetődben! árut 24-gyel, a decemberi árut 23.90-nel, a jenttár—májusi árut 23.75-tel jegyezték, + Kedvetlen a budapesti értéktőzsde. Az ár­folyamok lemorzsolódtak, de a veszteségek csak 1—2% közt mozogtak. Magyar Hitel és Déli vasút szilárdabbak voltak és a bankpiac tartott volt. A forgalom mindvégig kedvetlen volt. Egyes, a cseh­szlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt ér­tékek közül a Moktár 174, a Pestszentlőrinci 60 és a Részvénysör 826 ezer magyar koronás árfolya­mot ért el. + A mái budapesti terménytőzsde irányzata — mint azt budapesti szerkesztőségünk telefonon jeleníti — csendes forgalom mellett változatlan volt. A következő árakat jegyezték: Tiiszavidcki búza 363—365, dunántúli 352—357.50, rozs 260— 262.50, árpa 210—220, zab 195—200, ó-tengeri 242.50—250, köles 185, repce 550—570 ezer ma­gyar korona. + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Fedeze­tek és realizációk árfolyamváltozásokat idéztek elő, de mindjárt az üzlet kezdete után stagnáció állott be. A korlátban csak szállítási, cukor- vegyi és ipari értékek voltak szilárdak. A forgalom na­gyon csekély volt. + Bizakodó a berlini értéktőzsde. A pénzpiac feszültsége enyhült és ez a tőzsdére jó hatással volt. A különböző kariélltárgválások következté­ben az árfolyamok javultak. A bankpiacon a javu* lás 5—12%-ot tett ki. A hajózási papírok is fel* szöktek. A montánpiaoon a szénértékek 4%-kal ja­vultak. Napi pénz 6—7%. A devizapiac is szilárd volt. + Tartóét a berlini terménytőzsde. A követ* kezd árakat jegyezték: Búza 259—262, rozs 218— 218, árpa 210—250, zab 178—189, tengeri 188— 190, búzaliszt 33.50—98, rozsliszt 30.25—32, buza- kor.pa 9.90—10.26, rozskompa 10.50—10.60, Viktő- ria-borsó 48—58, kis ehető borsó 30—94, takar­mányborsó 21—27, lóbab 20—22, repcepogácsa 14.40—14.60, leopogácsa 19.20—19.30, szárazszelet 8-90—9, burgonya 20—21. A budapesti értéktőzsde árfolyamai: X'6 X/5 A nn- .Morttmí 43(00 43000 HafaSyifr.:::::::: a? m Magyar Hitel........ 32°'k 323000 Jelzálog .............. 35000 36tOO Le számítoló . . . ! . . ! . ! TjOOO 70000 Magyar-Olasz..................... .ÍmÍSÍÍ ,23000 Os ztrák Hitel..................... 141000 14-000 Me rkúr............................. 5250 4750 Ker eskedelmi bank............^25000 113SC0O Eg yesült takarékpt............. . 4000 Ma gy. ált. tkpt........ *28000 125000 Első hazai tkot.................... «*0CO 1930(00 Bo rsod-Áíiskoícl.............. 153000 155000 Co ncordia, .......... 11300 11500 Budapesti malom............... 125(00 i 5500 Giz ella malom................. SS000 55C00 Hungár ia malom ...... 3-j3200 365000 Beocsini....................... 1500000 1505000 És zaki Rzéu........................ ~ ~* Esz tergoíiirSzászvár .... — — Felsőm, szén ........ 232000 239(00 Draseiie....................... 196COO 1S60U0 Ma gnezit .......... 123 tUO 1245(00 Magv. ált. kőszén..................412(0(0 415(000 Sa lgó................................. 60 0(0 613000 Ur ikányl...........................l4350< 0 146(000 Kó burg............................ 30(000 3(00(0 Cs áky................................ 9250 11250 Ma gyar fegyvergyár .... 665C 0 675000 Ganz Danubius..................17550' 0 179(000 Ga nz villamos.....................1U5ü0í. 1130000 Hof herr ............................... 1460'0 14<C000 Láng . .................................. 11200(i 11* 00 Lip t'ak.................. . . . . . 3(000 3U00 Gy őri vagongyár.................. 72< 00 70500 Rim a. ................................. 168000 1 72000 Sc hlick............................. 910'0 87COO Te udloíf Ditrich ...... 43000 43000 Egyes, fa........................... — — Gu tmann........................... — 3(0000 Or sz. fa.............................. 420CC 43000 Lig num-tröszt..................... _ f/nn Ma lomsoky ........................ 40CO — Ne uscbloss.............. 300 350 Ré zbányái............................... 65 000 Sz lavónia........................... 39í 0'.> 38 C0 Nasc liitzi ...........................145i 010 144i CCO Za bolai.............................. 31000 320(0 Ad ria................................. _ _ At lantika........................... i7fC0 17rp(, Le vante.............................. 1740.0 178(00 Kö zúti................................. _ _ .......... ........... ,765:0 174000 Ál lám vasút................. 3^000(1 370OCO Í roszt .. 1 ........ . 3g/p( 0 389(00 rLnfZar cukor..................185010 > 186 00G Mafyar s zalámi*:::::: 75L° 8C0_? ndLiVini........................... 9"5G( 0 90CCOÍ1 Ba róu..27<^ *»-'<» Goldberger.....................! j?*000 Sp ódium.............................. *>‘<Lín 7?0^0 Hung ária műtrágya .... .S,?!.0 Klotild.............................. 10200 F35'0 Gu mmi.............................. 2(Via 135 00 Te lefon.............................. 230000 Bo nt.................................... 1100(0 129000 Papír ............... j (< 0 — ős termelő.......................... .,^2000 — 22 6ÜC0 228000 aí: X'6 X/5 43(00 43000 1070(0 112'Jf0 326! Ölj 323000 35000 36(00 71000 70000 23000 23000 141000 145000 5250 4750 1125000 113SC00 24500 4000 128000 125000 193C0C0 1930(00 153000 155000 11800 11500 125(00 1 5500 55000 55000 358000 365QOO 150CC0! 1505000 232009 239! 00 ' 196COO 1(60.0 123 0(0 1,45(00 412(0(0 415(000 60 0(0 613000 l4350< 0 146( 00O 30(000 3' (H ÍG 9250 1125J 665010 675000 17550' 0 179! 000 lU5ü0í. 1130000 1460(0 145000 112000 112' 0 ) 3(000 3K00 72! 00 70500 168000 172000 910'0 87COO 43000 43000 — 3(0000 420(C 43000 6000 40,(0 — 300 350 65 000 39í:Oo 38 00 145! 0(0 144! 0 00 31000 32CK0 170C0 17000 1740.0 178(00 1765:0 174000 360C0Í: 370CCO 38/0(0 389(00 18501 0 > 1£6 OtC 75t 0 8000 905CÍ 0 900000 27000 78500 125(00 125000 156'(0 158000 65000 64500 13200 1 '35' 0 20k t (1 185 00 228 0-t 230000 1300(0 129000 3 0( 0 — 3200 0 _ *226000 22800 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents