Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-07 / 228. (1266.) szám

^lOT^-TV^ACifcVRHIRLAE 1926 október 7, csütörtök. Megnyílt a világ leghosszabb alagutfa — London alatt Negyvenkilométeres alagutban fut London északi és déli része között a földalatti kos talajban egyáltalán lehetséges legyen a munka. Többmillió tonna földet kellett kimoz­dítani helyéből és ennek pótlására kilo­méterenként tízmillió kilogram súlyú öntött vasat használlak fel 1 London, október 4. „A világ leghosszabb alagutjának az angol közlekedési miniszter által való ünnepélyes meg­nyitására" hívták meg a Londonban élő külföldi újságírókat. Hogy azonban a London földrajzával bizonyára ismerős meghívottak ne nagyon törjék a fejüket, hogy a tudomásuk szerint síkságra épült Londonban ugyan hol terülhet el az a rette­netes hegy, amely alatt csak egy ilyen alagúttal lehet keresztüljutni, — elárulja azt is, hogy az alagút a London északi és déli részeit a Cilyn keresztül összekötő uj földalatti vasúti vonal. Igen, alagutról van szó, amely messze maga mögött hagyja a Simplont, a Gotthardot és más eféle apró alagutacskákat, melyeknek hossza még csak a húsz kilométert sem éri el, mig London uj csodája majdnem negyven kilométer hosszúságban fut vé­gig a nyolcmilliós város legforgalmasabb részei alatt az alagút beszakadásának mindennél nagyobb ve­szedelme ellen küzdeniük. A londoni alagút építőinek viszont éppen ez adta a legnagyobb dolgot. Itt agyagban és homok­ban kellett nem is lépésről-lépósre, de centímé- terről-centiméterre előre haladni a munkásoknak, szigorúan ügyelve arra, hogy a kiásott alagut- részek azonnal megkapják a maguk vas- és ce- menttámasztékát,' amely nélkül az azonnali ösz- szeomlás veszedelme fenyegette volna a munkát. Sőt némely helyen annyira veszedelmes volt a talaj, hogy előzetesen a földbe vájt szitaszerü lyukakon vagónszámra kellett az olajat és egyéb kötőfolyadékot a földbe bocsátani, hogy a homo­a kiásott alagutak alátámasztására. Csak orvosilag kiválogatott, teljesen egész­séges munkásokat alkalmaztak, mert az állandó 35 fokos meleg és a rendkívül erős légnyomás minden kevésbé erős szervezetre életveszedelmet jelentett volna. Azonban még igy is a vonal nagy részén, különösen pedig a Themes medre alatt vonuló darabon csak sűrített levegővel telt lég­kamrákból dolgozhattak a munkások. Azonban még a légkamra nyomását is állandóan szabá­lyozni kellett aszerint, amint az apály vagy da­gály éreztette hatását a Themzén, mert különben a folyőágy beszakadásának veszedelme fenye­gethette volna a munkát és a munkásokat. Az adóreformj avaslat ii. és sínéin egymást követik a „Tűbe" expressz se­bességével robogó vonatai. Párisnak is megvan a maga „Metro“-ja, sőt Budapest is sok nálánál nagyobb várost előzött meg a „földalatti" megteremtésével, — mind­ezek azonban valóban csak gyermek-játékszámba mennek a nagyvárosi közlekedés csodájának, a londoni „Tube“nak bámulatos méretei mellett. London egész területét behálózva, körülbelül olyan hosszúságú útvonalon, mintha a Pozsony— ruttkai útvonal a föld alatt lenne kiépítve, az egy­mást percenként vagy legfeljebb két percenként követő vonatoknak serege napi három—négy­millió és évi másfélmilliárd utas forgalmát bo­nyolítja le. Ma, mikor a társaságok statisztikái szerint minden londoni, a csecsemőktől az aggastyánokig évenként átlag kétszázszor veszi igénybe a „Tu- be“-t, nevetséges anachronizmusnak látszik az a történelmi tény, hogy London város tanácsa ke­rek 25 éven keresztül évről-évre szigorúan eluta­sította azt a kérelmet, amit a legelső vonal enge­délyezése érdekében ugyancsak évről-évre be­nyújtott hozzá egy londoni vasúttársaság. A legkülönbözőbb veszedelmek rémét fes­tették a falra. Megjósolták nemcsak azt, hogy az alagutak be fognak dőlni, de egyben azt is, hogy katasztrófájuk magával fogja rántani a fe­lettük elterülő utcákat és épületeket is. De még ha ez a szerencsétlenség talán nem is követ­keznék be, a házak akkor is feltétlenül összeomol­nának az alattuk dübörgő vonatok örökös rázása következtében. Mikor pedig a hosszas ellenállás leküzdése után mégis csak elkészült az alig négy kilométeres legelső földalatti vonal, a társaságnak a reklám minden művészetét igénybe kellett vennie, hogy a közönséget rá tudja bimi a vonalok látoga­tására. A londoni földalatti drága, mivel azonban Londonnak már ötven év óta állandóan túlzsúfolt utcáin a tűbe vonatai nyújtják a gyors közlekedés egyetlen lehetőségét, a minden percet kihasználni akaró, mindig siető londoniak, drágasága elle­nére is szívesen veszik igénybe a tűbe mindig pontos vonatait. A mi legnagyobb tőkénk nem az a néhány százmillióra rugó pénz, amit a társa­ság vonalainak kiépítésébe belefektetett, — mon­dotta az Underground társaságok elnöke, Lord Ashfield, a felavató utazás után az angol előke­lőségek és a világsajtó képviselőinek tiszteletére tartott banketten, — hanem az, hogy London, sőt egész Anglia minden polgára tudja, hogy a mi vonataink használatával minden utján meg tud spórolni néhány percet. London földalatti vasutai- nak minden mérföldje 900.000 font (315 mil­liárd m. korona!) tőkebefektetést tesz szükségessé és hogy a vállalat fenn tudja tartani magát, ahhoz az szükséges, hogy minden egyes mérföldön legalább 18 mil­lió utast szállítsunk évenként. A tűbe uj vonala tisztán mérnöki szempont- j ból is csodája az uj kor technikájának. A nehéz­ségek, amiket a mérnöki tudománynak le kellett győznie, sokkal nagyobbak voltak, mint az alagutépité3 eddigi történelmének leghatalmasabb teljesítményénél, a Simplon-alagutnál. A Simplon anyaga szilárd gránit, gneiz és bazalt kőzetekből állott, melyeknek fúrása ugyan jelentékeny fá­radtságot okozott és meglehetősen lassan haladt előre, mihelyt azonban a fúrás megtörtént, rend­ben is volt a dolog és nem kellett a mérnököknek llk f| A legbiztosabb < és legenyhébb J csokoládé < hashajtó FBIaraka': • Vörös Rák ; Bratlslava Egy doboz ára KB. 1.60 < Általános kereseti adó 46. §. Általános kereseti adót fizetnek azok a személyek vagy személyek egyesülé­sei, akik s amelyek a belföldön a saját nevük alatt kereseti vállalatot vezetnek, vagy ha­szonnyerésre irányuló foglalkozást űznek. A továbbiakban a „vállalat" kifejezés a haszon­ra irányuló foglalkozás is értendő. Az adó tárgya minden gazdaságilag ön­álló egészet alkotó vállalat. 47. §. Az általános kereseti adó alá nem tartoznak azok a vállalatok, amelyek után különös kereseti adót kell fizetni (lásd alább III. fejezet); azok a foglalkozások, amelyeket valaki szolgálati viszony alapján vagy bérért végez, a mezőgazdasági és erdőgazdaságok — ideszámítva a kert- s halgazdaságot is. Ez­zel szemben a vadászatért, az önállóan űzött halgazdaságért s a bérelt földek hozadékáért általános kereseti adót kell fizetni. A mező- és erdőgazdálkodás általános kereseti adótól mentes üzemébe sorolandó még az ezzel kapcsolatos melléktermelés, ha a saját terményeinek a feldolgozására szorít­kozik s amennyiben az ilyen melléktermelés nem alkotja önálló vállalkozásnak tárgyát (malom, sütöde, sörfőző, szeszfőző, cukor­gyár.) Ugyancsak adómentes a termőföld előál­lítására irányuló művelet s a saját gazdaság­ból származó termékek értékesítése, ha a gazda ezt nem iparszeríileg, erre a célra szolgáló helyiségekben vagy nyilt raktárak­ban s nem állandóan folytatja. Adómentességben részesíti a bérelt földeken és gazdaságban elért hoza- dék, ha a gazda a családtagjaival műveli azt, még ha időnként kisegítő munkásokat is fo­gad; ugyancsak adómentesek a kézimunkával foglalkozó s a megrendelő lakásán dolgozó munkásnők, a kis- és törpegazdák részéről másnak földjén bérért végzett munkássága; azok az otthon dolgozó iparosok, akik más vállalkozónak a számlájára vagy rendeletére készítenek vagy dolgoznak fel iparcikkeket s nem tartanak segédmunkáserőket; a magán- tanitást végző tanulók; a mellékes foglalkozá­sok egyáltalán mentesek, ha a hozadék nem éri el az évi 800 koronát; végül oly szemé­lyek, akik önálló ipart nem folytathatnak és segédmunkaerők nélkül kereseti foglalko­zást űznek szükségleteik részleges fedezésé­re. (50. §.) Az 52. §. különös — 5 évi — adómentes­séget nyújt azok számára, akik olyan termelő üzemet kezdenek, amilyen a köztársaság te­rületén még nincs. Adóalap 55. §. Az általános kereseti adó kivetésé­nek alapja az adóköteles vállalat tiszta hoza- déka, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy a vállalatban elért bevételek összegéből kivon­juk az ezen bevételek elérésére fordított ki­adásokat. A csendes társak részeit az elért bevételből nem lehet levonni. Azok az adó­alanyok, akik rendes kereskedői könyveket vezetnek, üzemük hozadékát ezek alapján iga­zolhatják. A mü- és üzleti kertészet hozadékának kiszámításánál az adóalapból le kell vonni az adóköteles ama saját földjeinek a hozadékát, amelyeken a vállalat nyugszik, még pedig oly összeggel, amilyet a földadó alapjának kiszá­mításánál vettek. 56. §. Az általános kereseti adót mindig egy évre vetik ki, az illető évben tényleg el­ért hozadék után. Adótétel 57. §. Az általános kereseti adó a vállalat tiszta hozadékának 3 százalékát teszi ki azzal az eltéréssel, hogy a tiszta hozadék első 20.000 koronája után az adótétel 2.5 százalék­kal kisebbedik s a 120.000 koronát meghala­dó hozadéknái 1.5 százalékkal emelkedik. Ha oly vállalat megadóztatásáról van szó, melynek hozadéka a tőke közreműködése nélkül az adóalany személyes tevékenységé­től függ (ügyvéd, orvos, közjegyző, művé­szek), úgy az előző bekezdés szerint kiszámí­tott adó 20 százalékkal kevesebb. Az egy évre kivetett adó a vállalatba fek­tetett tőke egy ezrelékénél kevesebb nem le^ hét. Az adóelőírás helye 58. §. Az adót abban a községben írják elő, ahol a műhely van, vagy ennek hiányá­ban az adóalany lakóhelyén. Ha az üzem több községre terjed ki, az adóteherben való részesedést az illetékes ha­tóság osztja szét, különös tekintettel azokra a terhekre, amelyek az üzem folytán a község­re háramlanak. Ha a vállalat alkalmazottainak legalább egy negyedrésze más községben lakik, úgy az üzem községének pótadóalapja félannyi­val lesz kevesebb, mint amennyi az illető községen kívül lakó alkalmazottak átlagos bé­rének az összege; az adóösszeg felére eső pótadókból a községek háztartásáról szóló törvény 10. §-a szerint külön alapot kell léte­síteni. Az adó szétosztása az adófizetési megha­gyás lényeges alkotó része, az első szétosztás­ról az összes érdekelt községek értesitendők. A házaló és vándorló ipartizők általános kereseti adóját az 57. §. elvei sze­rint kell kivetni. Az adót előre, egy évre kell lefizetni; ha a házaló vagy vándorló iparüző más pénzügyigazgatóság területén akar mű­ködni, az adót szintén előre köteles lefizetni oly összegben, amely a hozadék előrelátható emelkedésének megfelel. Az adókivetés cél­jából a házaló és vándorló iparüzők a jogosít­vány iránti kérelem benyújtása előtt adóval­lomást kötelesek tenni. (64. §.) Az adó 200 koronánál kevesebb nem le­het. III. Különös kereseti adó 68. §. Különös kereseti adót fizetnek: I. A nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatok; ilyenek a részvénytársaságok, bánya­üzemek, korlátolt felelősségű társaságok, biz­tosítók, nyilvános hitelintézetek, az állam s az autonóm testületek vállalatai, a közkere­seti társaságok és gazdasági szövetkezetek vállalatai. II. A közhasznú és önsegélyezési vállala­tok, takarékpénztárak, kölcsönös biztosítók, járási gazdasági takarékpénztárak. III. Egyéb oly vállalatok, amelyekben legalább 50 százalék erejéig részvénytársa­ság, bányavállalat, vagy korlátolt felelősségű társaság van érdekelve. Adómentesség 72. §. Különös kereseti adót nem fizet­nek az állam oly vállalatai, amelyeket az ál­lam a fenségjog alapján folytat, továbbá az ál­lam s az autonóm testületek közhasznú válla­latai, amelyeknél a közérdek van előtérben a kereseti érdekkel szemben (vasút, villanyos és gázmű, közvágóhíd); az állam erdő- és me­zőgazdaságai, az egyesületek, egyleti szövet­kezéseknek nem haszonra dolgozó üzemei, a csehszlovák Nemzeti Bank, a járási gazdasági takarékpénztárak, amennyiben kizárólag a saját tőkéjük hasznosításával foglalkoznak, a postai csekkhivatal, a magánalkalmzottak nyugdíjintézete, munkásbalesetbiztositók, bá- nyatársládák, a közalkalmazottak betegalapja, az építkezési mozgalomról szóló törvény alap­ján létesített társaságok és építkezési szövet­kezetek. 73. §. A felsoroltakon kívül a pénzügymi­niszter más vállalatokat is felmenthet a külö­nös kereseti adó alól, ha azok a közönség ér­dekeit szolgálják; az adómentesség lehet rész­leges és ideiglenes. Különleges kedvezmény­ben részesülnek az uj ipari termelési és elő­állítási módokat meghonosító üzemek. 75. §. A 83. és 90. paragrafusok nyújtotta kedvezményeket élvezik a 68. paragrafusban felsorolt ama közkereseti és gazdasági válla­latok, amelyek az önsegély alapján állanak s ; Művészi |ényképeket készít ^WILpT,PTOjai.^ működésük kizárólag a tagokra terjed ki, to­vábbá a járási takarékpénztárak, építkezési szövetkezetek. Adóalap 76. §. A különös kereseti adó egy naptári évre állapittatik meg. Az adó alapja a válla­latnak az illető évben elért tiszta hozadéka. 77. §. Tiszta hozadék az évzáró mérleg fö­löslege, tekintet nélkül arra, hogy kamatok, osztalék, tanti érn vagy bármely más címen lesz-e felosztva, vagy a tartalék és más ala­pokba helyezve. 78. §. A mérleg fölöslegéhez kell számí­tani nevezetesen a vállalatban elhelyezett alaptőke növelésére fordított összeget, a rész­vények betéteinek a törlesztésére, a vállalat­ban elhelyezett tőke kamatoztatására fordított összegeket, az ajándékokra, adományokra, ju­talmakra s a különös kereseti adó fizetésére fordított összegeket. 79. §. Ezzel szemben az adóalapba nem számítandók az előző évek mérlegeinek az uj mérlegbe átvezetett nyereségei, a földadó és házadó alá eső tárgyak tiszta hozadéka, a díj­tartalékok, a vállalat által fizetett kamatok s a leltár természetes rongálódása folytán le­írásba hozott összegek, a szerződés szerint járó tantiémek és jutalmak, takarékpénztáraknál a jutalmak s a pénzintézetek általános segély­alapjából szerzett segélyösszegek. Adótételek 83. §. A különös kereseti adó a tiszta ho- zadéknak a 8 százaléka. A közkereseti és gazdasági szövetkezetek különös kereseti adója az alaptőke egy ezred­része, kivéve a folyósított fölöslegek adótéte­lét, amelyek 4 százalékos kereseti adóval 4 százalékos folyósítási pótlékkal sujtatnak. A többi vállalat adótételei: az első 20.000 korona tiszta hozadék után ennek 2 százaléka; további 30.000 korona tiszta hozadék után ennek 3 százaléka; további 50.000 korona tiszta hozadék után ennek 4 százaléka; további 100.000 korona tiszta hozadék után ennek 5 százaléka. Takarékpénztáraknál a különös kereseti adó az itt felsorolt tiszta hozadékösszegek 1, 2, 3, illetve 4 százalékát teszi ki. Részvénytársaságok, korlátolt felelősségű betéti társaságok, bányavállalatok az első be­kezdésben említett 8 százalékos adón kívül jö­vedelmezőségi (rentabilitási) pótlékot fizet­nek: 6—8 százalékos rentabilitásnál a pótlék a tiszta hozadék 2 százaléka; 8—10 százalékos rentabilitásnál a pótlék a tiszta hozadék 3 százaléka; 10—12 százalékos rentabilitásinál a pótlék a tiszta hozadék 4 százaléka; 12—14 százalékos rentabilitásnál a pótlék a tiszta hozadék 5 százaléka; 14 százalékon felüli rentabilitásnál a pót- a tiszta hozadék 6 százaléka. A közkereseti és gazdasági szövetkezetek jövedelmezőségi pótléka: 6—8 százalékos jövedelmezőségnél a tisz­ta hozadék 2 százaléka; 8—10 százalékos jövedelmezőségnél a tiszta hozadék 3 százaléka; 10 százalékon felüli jövedelmezőségnél a tiszta hozadék 4 százaléka. A jövedelmezőséget a tiszta hozadéknak a befektetett tőkéhez való viszonyától kell meg­állapítani. A befektetett tőke az alaptőkéből s a tényleges tartalékokból áll. Az adóelőírás helye 84. §. A különös kereseti adót a vállalat székhelyén írják elő, ha az üzem is ugyan­azon helyen van. Ha az üzem nem a vállalat székhelyén van, úgy az adó 10 százalékát a vállalat székhelyén, a 90 százalékát az üzem helyén Írják elő. Ha az üzem több községben van, úgy a 90 százalék aszerint s olyan arány­ban oszlik meg, ahogyan a munkabérek osz­lanak meg a munkások lakóhelyét illetőleg. (Folytatjuk.) — Az ungvári Kereskedelmi Csarnok uj elnököt választott. Ruszinszkói tudósítónk je­lenti: Az ungvári Kereskedelmi Csarnok a lemondott Baán' Mihály elnök helyébe most uj elnököt választott. A jelölő bizottság az elnöki tisztségre egyhangúlag Bródy Miklós dr. volt ügyvédet, jelenlegi papirkereskedőt jelölte, aki a jelölést elfogadta. A választó gyűlés Bródy Miklós dr.-t egyhangúlag a kereskedelmi Csarnok elnökévé választotta meg és küldöttségileg hivta meg a gyűlésre. Az uj elnök programbeszédében kifejtette, hogy célja lesz a Kereskedelmi Csarnok meg­tépázott tekintélyét visszaállítani. Dr. Szabó és dr. Gödény Jogi szemináriuma Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jcgyzotbér- let. Előkészítés bármelyik egyetemre és fő­iskolára; jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, államzámvi- telre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Kiiroly-kör- út 4. (.Telefon: L 963-50.)

Next

/
Thumbnails
Contents