Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-06 / 227. (1265.) szám

1926 október 6, szerda. '.*d- -W. * i^kUZAK/niiüáAE MBMaMMBMMMMMBMBOBMmg—gM—1 — i'.iiu«Blii«i»iilM»m|M»lM«M«BBK<;^'X3-'*M, j^aJUBflMBhr^^^<ft-a»«B«aaBBmiWi I 'HIMmil . KöZCÍAXDa <ÁCP * A szlovenszkői kereskedelem nehéz helyzete Léva, október 5. (Saját tudósitónktól.) A Garam völgyé­ben megindult a gabonakampány, az egész vidék Ömlik a lévai piacra, ahol egy-egy hetivásár a résztvevő népesség sűrűségének tekintetében jól látogatott országos vásár jellegével bir. A lévai utón végeláthatatlan hosszú sorokban egymás nyomában gördül­nek a gabonával megrakott szekerek s a szakemberek azt állítják, hogy ilyen lelhozatalokra nem tudnak visszaemlé­kezni még ebben a nagy gabonakeres­kedelmi centrumban sem. Meglepő ezzel szemben, hogy ugv a vásáros iparosok sátrai, mint a kereskedők üzletei néptelenek. 11 és 2 óra között, amidőn más időkben mo­zogni sem lehetett a vevőktől egy-egy heti­vásáros napon a lévai üzletekben, ma a fő­nök az üzletajtóhoz támaszkodva tétlenül nézi az utca sűrű néptömegének hullámzá­sát. Hiába díszítették fel és alakították át nagy költségekkel a százesztendős üzleti portálokat, hiába készítették hetenkint két­szer a legötletesebb elrendezésű kirakato­kat, a boltokban nincsen forgalom, holott az őszi uj gabonakampány szokta meghozni itt a szezont s a kereskedők is erre az időre vállalják a legnagyobb kötelezett­ségeket is. Ellenben most egyszerre ismét három kény­szeregyezségi eljárás van folyamatban. Ezek közül az egyik régi cég, kettő a háború utáni, alapításai. — Hát bizony szomorúan állunk — mondja érdeklődéseimre az égjük kereskedő. — Ha a kereskedőnek ma van tőkéje, akkor azt éli fel, ha nincs, akkor a másét. A háború után az üzletek Léván nagyon megszaporod­tak, hiszen hónapróLhónapra újabb ajtókat vágnak ki a lakások ablakainak helyén s uj üzleteket nyitnak. — Ez általános jelenség — vetem közbe — de ezeken felül az üzlettelenségnek helyi speciális okai is lehetnek. Egy hetivásáron ilyen rengeteg nép és üzleti forgalom még sincsen, ez szokatlan és feltűnő. — Hát ennek bizonyára az az oka, hogy a vidéken az árpa olyan rossz lett, hogy nincs rá vevő, a gazda csupán búzából pénzel, ez pedig elsősorban a régi tarto­zásra és a hat évre visszamenőleg kive­tett adókra kell. De nagyon rontják a helyi kereskedelmet az idegen árusok. Azok még hetivásárokon is megjelennek és megérzi a helyi piac a csehországi, az úgynevezett detail utazók működését. Ezek különösén menyasszonyi kelengye- árukkal, de mással is rontják a helyi keres­kedelmet. A törvény tiltja azt, azonban könnyen kijátszák. Az úgynevezett perzsák is nagy ártal­mára vannak a helyi kereskedelemnek. Ezek a perzsák tulajdonképpen csak ál- perzsák, amire már a hatóság figyelmét is felhívtuk. Ezek ugyanis mint eredeti perzsák kapják meg az engedélyt a szlovenszkői városok be­utazására s a nagyhangú és nagyreklámu „perzsák" tulajdonképpen olcsóbb minőségű belföldi gyári cikkekkel dolgoznak busás ke­reset mellett. A hatóság előtt ők is könnyen kivágják magukat. — Egyébként pedig a kínálat é3 a ke­reslet aránytalanságából folyik, hogy a ke­reskedők erőnek-erejével üzletet akarnak csinálni, hogy élhessenek. így a kereseti lehetőség a minimumra csökken. Emellett a kereskedő létét teljesen kérdésessé teszi az adórendszer s különösen a leg- antiszociálisabb adó: a forgalmi, mely még jobban megbénítja a stagnáló üzleti életet s emellett szenvedni kell még a revizorok gyakori kellemetlenkedéseit is. Az uj cukorkampány első cukorfelszaba- ditása. A csehszlovák nyerscukorgyárak és cukorfinomitók közös választmánya ma ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy az októ­beri és novemberi belföldi fogyasztás szá­mára az idei cukorkampányból 15 %-ot szaba­dítanak fel. Az ár 502 K 100 kg-kint normá­lis kristálycukor alapon ab gyár. Az 1924-25. évi kampányban a cukorár 440 K volt és a cukoradó 124 K. 1926 október elsejétől kezd­ve a cukoradó 184 K. ami az uj cukorárban jut kifejezésre. A lengyel—csehszlovák vaskonvemcióról len­gyel lapök a következőket írják: A konvenciót egy félév tartamára, azaz 1927 március 31-ig kö­tötték meg és a lengyel gyárak arra kötelezik ma­gukat, hogy gyártmányaikat Csehszlovákiába ex­portáltjuk és viszont. Emellett mindkét állam meg­bízottai, akik ezt a konvenciót aláírták, egy tervet beszéltek meg, amelynek célja az, hogy Lengyel- ország, Csehszlovákia, Ausztria, Magyarország és Németszilézia részvételével déleurópai vaströsztöt létesítenek. Az erre vonatkozó tárgyalások folya­matban vannak, A középeurópai gazdasági konferencia befejezte tanácskozásait. Bécsi tudósítónk je­lenti: A középeurópai gazdasági konferencia ma befejezte tanácskozásait. Az utolsó napo­kon sok szó esett a rádióról és a különböző szónokok heves támadásban részesítették Romániát, amely még ma is minden tekintet­ben elzárkózó politikát folytat. A Romániát ért támadások következtében felszólalt Böszörményi Sándor dr., az erdélyi iparszö­vetség igazgatója és utalt a dunai hajózás forgalmára, kifejezést adva Románia nevében azon reményének, hogy a dunai hajózás kér­dése csakhamar kielégítő megoldást nyer. Románia nem gördít nehézségeket a rendezés elé. Ami a Romániát ért támadásokat illeti, úgymond, Románia elzárkózása politikája vége felé közeledik és a bukaresti kormány már legközelebb számos forgalmi enyhítése­ket fog alkalmazni. A középeurópai vasgyárak belépnek a nyugateurópai nemzetközi vaskartellbe. Az ^.genzia di Roma jelenti Varsóból, hogy a lengyel vasgyárosok az osztrák-csehszlovák gyárosokkal egyetemben a német-francia trösztbe be fognak lépni. Egyben a követke­ző adatokról adnak jelentést: Külföldi tőkék a lengyel Vasiparban a következő arányban részesednek: német tőke 48%, francia-belga tőke 20%, osztrák-csehszlovák tőke 20% és lengyel tőke 12%. Az 1926—27. évi szeszkontingens. Érte­sülésünk szerint a pénzügyminisztérium e héten adja ki az 1926—27. évi termelési pe­riódusra vonatkozó szeszrendeletet. A ren­delet az 1925. évi 265. sz. rendelet szószerinti szóvegét tartalmazza. A kontingens 550.000 hektoliter szesz, ebből a mezőgazdasági szeszfőzdék 65.26 %-ot, az ipari szeszfőzdék 29.52 %-ot és az élesztőgyártással egybe­kötött ipari szeszfőzdék 5.25%-ot kapnak. A cukorgyárak és a kereskedők tárgya­lásai. Szlovenszkó és Ruszinszkó gyarmat­áru- és füszernagykereskedőinek grémiumai a múlt napokban ülést tartottak, amelyen el­határozták, hogy a cukornagykereskedelem sérelmeit és követeléseit memorandumba foglalják és a cukorgyárak szövetségének át­nyújtják. Ez szeptember 30-án meg is történt és abban egyeztek meg, hogy a következő napokban a gyárak és a kereskedők képvi­selői közös tanácskozásokat fognak folytatni. Remélhető, hogy a tanácskozások arra fog­nak vezetni, hogy a fogyasztó közönség igé­nyei teljesen ki lesznek elégítve. Augusztus- és szeptemberi esömennyi- ség a Csallóközben. Komáromi tudósítónk jelenti: Az alsó-csallóközi és csilizközi ár- mentesitő társulat által észlelt 8 esőmérőn augusztus havában átlag 50, és szeptember havában átlag 21 milliméter csapadék észlel- tetett. Míg az augusztusi esőmennyiség az évi átlagos 47 milliméternek körülbelül meg­felel, addig a szeptemberi 58 milliméter át­lagnak alig Vs-ad részét teszi ki. A május­szeptember közti csapadék átlagos összege 279 milliméter a Csallóközben, a mihez viszonyítva az idén ezen hónapokban leesett 377 milliméter esőréteg tekintélyes többletet mutat. Országos kiállítás Técsőn. Máraimdrosi tu­dósi tőnk jelenti: Október 31-én é'S november bén Técsőn a K orona-vemdéglő kerthelyiségiében és nagytermében országos 'kiállítás lesz, amelynek tárgyai az összes baromfiak, házinyulak, galam­bok, méh- és mezőgazdasági szatoesziközöik, úgy­szintén a szakirodalom. Jedh dr., a rusziuszkői naigvzsuipán védnöke a kiállításnak. A londoni gyapjuaukció. Az utolsó londoni gyapjuaukeión a kínálat megint igen nagy volt és az árak változatlanok. A következő árakat jegyez­ték: Ausztráliai merino scoured 20—44.50, ausztrá­liai crossbred scoured 13—40, ausztráliai merino greasy 14—29.50, ausztráliai crosslbred grensy 5— 26; Ujzeeland: merino greasy 12—25, oroesbred greasy 9.25—23.50. Budapest a magyar szövőgyárak kartellje el­len. Budapestről jelentik: A főváros a magyar szö­vőgyárak fennálló kartellje ellen foglalt állást, miért ez az áraikat diktálja s az emelkedő árak kö­vetkeztében a fogyasztóknak nagy kár oldat okoz. Budapest városának most nagyobbmeninyiségü szövetre van szüksége s erre versenypályázatot irt ki, amelynek föltételei között van az, hogy a kartell, illetve a kairtellhez tartozó gyárak a pá­lyázatom nem vehetnek részt. A váeaooipar nagy üzemredukciói. E napok­ban néhány vászongyárban 800 munkást bocsátot­tak el és októberre újabb elbocsátások várhatók, mert a vászonfogyasztás úgy a belföldi, mint a külföldi piacokon csőikként. Két csehszlovák gyár ütemestől Romániába költözködött. E csökkenés főoka az, hogy a vászonáruk nálunk ée Ausztriá­ban elárvulták és nem modernek. A rajnai hajózás. A folyó érvben a százezredik hajó haladt át már a Lobith nevű rajnai kikötőn. A rajnaihajózás történetében még eddiig egy év sem mutat fel ilyen hatalmas számot. Nemzetközi kartellek. A L‘Oeuvre jelenti Brüsszelből, hogy a nemzetközi acéLkartell mintá­jára egyéb iparágak is kartelleket fognak alakí­tani. így például a német, belga és holland sod- ronydrótipair azon fáradozik, hogy közös árak el­érése szempontjából megállapodást kössön. A francia ipart szerződés köti és igy eddig ehhez a kezdeményezéshez nem csatlakozhatott, azonban a francia gyárak is a közösen megállapított áraidhoz igazodnak. A tegnapi brüsszeli együttes tárgyalá­son elvben elhatározták egy kartell létesítését, amely széles alapokon az egységes organizációt, a mennyiségek meghatározását és a termelést, va­lamint a közös árakat szabályozza. A legközelebbi ülést október 20-án tartják meg Parisban. A budapesti Pénzintézeti Központ VI. je­lentése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A Pénzintézeti Központ ma telte közzé VI. jelentését, amelyben ismerteti a Pénzintézeti Köz­pont, a Nemzeti Bank, a posta takar ékpénztár és az álíamvaeut tevékenységé^ s beszámol a magyar- országi pénzintézetek vágyóméról az átértékelés után. Megállapítja, hogy a Nemzeti Bank arany­készlete 1925 decembere óta állományának több, mint kétszeresére emelkedett. Az aranykészlet tervszerű növelése következtében az effekítiv bank­jegyforgalom aranyfedezete 33.3 százalékra ugrott fel. Rendkívül érdekes a magyar pénzintézetek vagyoni állapotáról szóló kimutatás, amely sze­rint 1924 december 31-én 680 p'énzinttézef műkö­dött 50 millió aranykorona saját és 551 millió aranykorona idegen tőkéivel. Az átértékelés után a fúzió éis felszám olások uit'án megmaradt 600 pénzintézet saját tőkéjének összege ma 296 millió, az idegen tőke pedig 1385 millió aranykoronát tesz ki. A budapesti Liebig-textilmiivök kiépítése. Budapestről jelentik: A két évvel ezelőtt Buda­pesten 25.000 orsóval alapított gyapotszövőde Líe- big—Budapest r.-t. további 7500 orsót helyezett üzemibe 42-es számú gyapótlónál gyártására. Maut- ner Izidor textilniagyiparos, akiről azt állították, hogy nemcsak Magyarországból, de Csehszlovákiá­ból és Ausztriából is véglegesen vissza akar vo­nulni, megegyezett a Liebig r.-t.-gal, hogy Albert­falván nagyszabású gyapotszövőgyárat fog felálli- tani, amelyben 600 szövőszék lesz üzembe he­lyezve. A prágai mintavásár dollárkölcsöne. New- yorbból jelentik: A prágai mintavásár igazgató­sága Newyorkban egy két millió dolláros kölcsön felvételiéről tárgyal, amely összegből uj minta vá­sári palotáikat akarnak építeni. A kölcsön kilátásai nem nagyon kedvezőek. A kassai kereskedelmi és iparkamara közlései. Az összes tudósítások minden kötelezettség niálkül közöltéinek. Kérdezősködéseknél a zárójelben lévő szám adandó meg. Felvilágosítás a kereskedelmi és iparkamaránál nyerhető, Kassán. Pályázatot hirdetnek: A kassai vaisubigazgatóság: törnitő- és tisztítóanyag, kanóc, textiláru, függönyrézkarikák, kötéláru, üveg- és kosáráru szállítására. Határidő Október 19. (37.) — A közmunkaügyi minisztérium hajlandó a csehszlovák állam tulajdonálban Morva, Szlovenszkó és Ruszimszkóban lévő fúrási terüle­tek nagyobb részét, amelyek a neegén- és pale- ogénrótegekben nafta!élőhelyet tartalmaznak, szer­ződéses magánvállalkozók számára átengedni. Ajánlatok a közmunkaügyi minisztériumhoz, Pra- ha—(Smichov, Preslova 6., küldendők be. Határidő Október 15. (37.) — A nemzetvédelmi miniszté­rium: különféle deszka és léc szállítására. Határ­idő október 18. (38.) — Az ungvári közmunkaügyi minisztérium: föld-, vasbeton-, kőműves-, ács-, bá­dogos-, tetőfedóimunkálátokra az ungvári rendőr- igazgatóság épületénél. Határidő október 20. (221— U.) — Az ungvári közmunkaügyi reíerátus: Fel­rovó—Vei. Palád közötti ut építésére. Határidő október 15. (222—U.) — A kassai katonai parancs­nokság: gabona és zab szállítására. Határidő ok­tóber 8. és 11. (222—U.) — A pozsonyi közmunka- ügyi minisztérium: Qnidavai-uton egy vasbe lonfcid építésére. Határidő november 15. (224—U.) — A kassai 11. sz. hadosztályélelmezési raktár Kassa környékén lévő földművelőktől, földbirtokcsektól ■és mezőgazdaisági szövetkezetektől szabadkézből ro­zsot és zabot vesz. (15837.) — A Srohár-féle Alsó- Tá'trafüred áll. gyermekgyógyintézet igazgatóisága: marha-, sertés- és borjúhús szállítására. (225—U.) — A pozsonyi közmunkaügyi referálna: Rakovy- patakon át vezető 143. sz. hid építésére. Határidő november 15. (225—U.) — Országos katonai pa­rancsnokság hadbiztossága: az 1927. évre a zabnak bérlet utján való biztosítására a nagymihályi és kassai élelmezési raktár részére. (15838.) — Áru­kínálat: Melbournei cég ausztráliai friss gyümöl­csöt szállít. (15743.) — Rigai cég halat kínál. (15809.) — Képviselőt keres: Némtet cég motoros cséplőgépek részére. (15802.) — Francia cég bor részére. (15766.) Bécsi cég agyngpalackra való eti­kettek és vízmentes csomagolóanyag eladására. (15595.) Spanyol cég parafakészitmtínyed (dugó Dr. és dr. GSdény jogS szentánáriMifta Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jegyzetbár- let. Előkészítés bármelyik figyelemre és fő­iskolára; jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, állaimzámvi- telre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Károly-kör­ót 4. (Telefon: L 963-50J stb.) eladására. (15646.) — Különfélék: Brüsszeli XIV. évenkénti mezőgazdasági gép- és termény- kiállítás 1927 február 19—27. A bejelentések ha­tárideje f. é. december 15. A brüsszeli csehszlovák követség ajánlja, hogy a mag- és árpaexpor tőrök részt vegyenek s hajlandó megkeresésükre részle­tes tájékoztatást adni. (16723.) — Celjei (8. H. S.) cég vállalkozót keres, aki kötöttárugyár fölépiitié- sében részesülne. (15864.) /TöZéPfeK-, + Csendes irányzat a prágai értéktőzsdén. Az adóreform ja vaslatnak nem volt hatása a tőzsdére. Realizációk következtében az árfolyamok lemor­zsolódtak. A forgalom minimális volt. Az iparrész- vénypiaoon estek: Nordbahn 40, Északoseh Szén 28, Berg és Hűtlen 20, Solo 15, Első Pilseni és Aussigi Finomító 10, Bergmann 5, Skoda, Inwald 4, A'lpine és Krizeik 3, Königshofer 2 koronával. Emelkedtek: Pozsonyi Kábel 20, Kolini Trágya és Prágai Vas 4, Ringhoífer, Kolini Szesz, Horvát 'Cukor 2 koronával. A bankpiacom Slovenská 2 ko­ronát nyert, Anglo és Osztrák Hitel 2 koronát vesztett. A beruházási piacon a legtöbb papír 5— 20 fillérrel javult. + A havrei gyapjú piacon az október és no­vemberi árut 24-gyel, a decemberi árut 23.90-nel, a január—áprilisi árut 23.754el jegyezték. + A prágai terménytőzsdén nagyobb érdeklő­dés nyilvánult meg a belföldi gabona iránit. Ide­gen áruban csak csekély üzlet folyt. Búza és rozs barátságos irányzatot mutatták, árpában a keres­let megélénkült és az árak tartottak. Zab változat­lan, tengeri szilárdabb és 3—4 koronával drágult. Egyéb áru változatlan. + A prágai devizapiacon a frankegységek kö­zül Páris 1.125, Brüsszel 0.225, Milánó 0.25 koro­nával javult. Zürich 0.125, Madrid 3 koronát vesz­tett. + Tartott a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Aliséig loko ée kikötő 190. + Gyengülő irányzat a budapesti értéktőzs­dén. A tegnapi szflárdulásra a spekuláció eladá­sokkal felelt és az irányzat lemorzsolódó volt. A veszteségek 1—2 %-ot. tettek ki és csak egyes fa­vorizált értékek voltak szilárdak. Tőzsdezárlat előtt a veszteségek • kiegyenlítődtek. A forgalom nyugodt volt. Egyes, a CsTK jelentésében nem foglalt értékpapírok közül a M októl" 173, Török- Lszeniimiklósi 16, Pestszentlőrinci 60, Rószvényöör 825 ezer magyar koronás árfolyamot ért el.-f A mai budapesti terménytőzsde irányzata — ottani szerkesztőségünk telefon jelentése szerint — csekély forgalom mellett tartott volt. A követ­kező árakat jegyezték: Tiszavidóki búza 360—365, dunántúli 352.50—357.50, rozs 260—262.50, árpa 205—215, zab 195—200, tengeri 246.50—250, köles 185—195, repce 550—570 ezer magyar korona. + Gyengült a bécsi értéktőzsde. A spekuláció 'eladási törekvésed lemorzsolódást idéztek elő. Kié* ■sőbb teljes pangás Mit be és csak a járadékpapi* rok körül volt némi üzlet észlelhető. A korlátban a papírok kis üzlet melleit szintén lemorzsolódtak. + Gyengülő irányzat a berlini értéktőzsdén. A napi spekuláció eladási törekvése a kedvező momentum okát háttérbe szorította, úgy, hogy a legtöbb értékpapír 2—3%-ot vesztett értékéből. A hajózási értékek kivételt képeztek és a hamburgi sztrájk megszűnése következtében 6%-ot nyertek. A bankpiacon az üzlet élénfcebb volt. A monbán- lértékek tőzsdezárlat előtt szintén 3%-kal emelked­tek. A devizapiacon a frankegységek valamivel javultak. A francia frankot 171.75, a belga frankot 178.50, az olasz lírát 128%-dal jegyezték. + Tartott a berlini terménytőzsde. A követ­kező árakat jegyezték: Búza 259—262, rozs 212— 217, árpa 205—248, zab 177—188. tenged 188— 190, búzaliszt 35.50—38, rozsliszt 30—32, buzakor- pa 9.90—10.25, rezskorpa 10.50—10.60, Vikíória- borsó 44—53, kis ehető borsó 32—36, takarmány- borsó 21—27, lóbab. 20—22, repcepogácsa 14.40— 14.60, lenipogácsa 19—19.20, szárazszelet 8.80—9, burgonya 19.75—20. A prágai értéktőzsde árfolyamai: X/5 X/4 1923. évi kincstári utalvány —•— — 1924. évi kincstári utalvány —— — Nyereménykölcsöu .............. 93.60 93.50 6%-o s beruházási kölcsön . 88.— 57.75 6°/r-os lisztkölcsön.............. 81.35 81.25 6° /,-os Államköcsön.............. 78.75 78.60 Mo rva orsz. -köles. 1911. íVj0/# 74.10 . Mtrva orsz.-köles 1917. 5 °/0 . 74.30 — Pilga város 1913. köles. 5°/0 '7.— — Prága város 1919. köles. 4 °'0 64.- — Briinn város 1921. köles. 6°/0 — •— — Pozsony város 1910. köles. 4 % 54.50 Prága városi takrpt. 4 % . . 87.50 87.25 Csl. vörös kereszt sorsjegy . 38.50 38.50 Magy. 5 frtos vörös kereszt. —“•— Magy. jelzálog sorsjegy . . — Budapesti Bazilika sorsjegy ——•— Agrárbank............................ —~ Cseh Union Bank................. 319.50 319.50 Le számítoló.................... 320.50 220.50 Cseh Iparbank ....... 350.— 350.— Prágai Hitelbank................. 514.— 514.— Sz lovák Bank........................ 103.— 102.— Zi vnostenska ........ 238.— 338.— Angol.-Cslov. Bank..... 44.— 45.50 Osztrák hitel....................... 67.50 68.50 Bé csi Union Bank ..... —.— 52.50 Wiener Bankv....................... 48.50 47.5i) Jugoslovenska-bank .... 55.— 55.50 Nordbahn................ 4215.— 4210.— Cs eh cukor.......................... 935.— 927.50 Ho rvát cukor.................... • 228.50 222.—­Kolini műtrágya ...... 4(0,- 4 5.— Kolini kávé........................... —.— —.— Ko lini petróleum. ..... Kolini szesz........................... 1360.~ 1370,— Te jipar r.-t.............................. 1100. — 1110,— El ső pilseni sörgvár .... 2295.— 2310.— Breitfeld-Danek................. 400.- 402.­La urin és Klement. .... — Ringhoffer............................ 637.— 688.— Cseh északi szén ...... 2112.50 .— Cseh nyugati szén.............. 340.75 347.— Al pine...................................... 174.50 171 50 Poldi......................................... 499.- 500.­Pr ágai vasipar................ « 930.— 905.— Sk oda...................................... 610.- 613.­Pozsonyi kábel..................... 1397.50 1387.50 Inwald....................................* 186.50 190.—

Next

/
Thumbnails
Contents