Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-06 / 227. (1265.) szám

J926 október C, szard*. ’.&tm: ’3a»mmK:js ~irztfXNE,£SK±'~ tozott. A két német aktivista párt hely­zete a cseh pártokkal szemben a Bohemia szerint ma sokkal kedvezőbb, mint volt egy évvel ezelőtt. Továbbá hangsúlyozza azt, hogy a mai helyzet mellett a néme­tek tényleg elérhetnek bizonyos eredmé­nyeket. Ma már a néniét politikusoknak a kabinetbe való belépését — a Bohemia sze­rint — nem lehet ugyanolyan érzéssel fo­gadni, mint a nyári teté-a-teté-t, már csak azért sem, mert maguk a csehek is kényte­lenek belátni, hogy a költségvetést nemzeti egoizmus nélkül senki sem szavazhatja meg. Teljesen kizártnak tartja a lap azt, hogy a két német párt, ha majd a kormányban is képviselve lesz, olyan költségvetésért vál­lalja a felelősséget, amely a németek elnyo­mására irányuló tételeket tartalmaz. A Bo­hemia csupán azt kívánja a két német akti­vista párttól, hogy a német közvéleménnyel legalább vázlatosan mielőbb közöljék állás­pontjukat és a való tényeket. A szocialisták tehetetlensége Befejezett ténynek tekinti már a polgári többséget és az abból kikerülő kormányt a szocialista sajtó is. Úgy a nemzeti szocialista, mint a szociáldemokrata, valamint a légioná­rus sajtó is egyaránt azt írja, hogy egy pol­gári „reakciós" többség veszi át a kormány­vezetést is. A Ceské Slovo szemrehányást tesz a cseh polgári pártoknak emiatt, hogy ezek in­kább hoznak áldozatokat a németeknek, mint hoztak volna a szocialistáknak. A szocialisták ellen a németek nélkül eb­ben az államban kormányozni nem lehet. A nemzeti szocialista párt ellenzékisége nem az állam ellen szól, hanem az állam, a nemzet és a szocializmus érdekeit szolgálja s azon kor­mánytöbbség ellen irányul, amely vak osz- tálygyülöletében nem tartja szem előtt sem az állam, sem a nemzet érdekeit. A légioná­rius Národni Osvobozeni az uj rezsimet úgy kulturális, mint szociális szempontból reak­ciósnak nevezi. A haladó elemeknek köteles­ségük lesz a N. 0. szerint bebizonyítani azt, hogy ez a kormányzás a többség akarata el­lenére történik. A légionárius lap különösen az ellen foglal állást, hogy az állam vezeté­sében a katolikus pártok vegyék át az inicia- tivát, mert a választók túlnyomó része soha­sem fogja eltűrni , hogy a Róma által vezetett néppártiak döntő faktorok legyenek. Az adóreförmjavaslat i. Egyelőre nem tárgyalja a parlament a fürdőtörvényt Prága, október 5. A Vecser értesülése szerint n parlament őszi ülésszaka folyamán nem terjesz­tik be a házhoz a íürdőtörTényt. Azonban az ezzel kapcsolatosan benyújtott interpellációkra válaszol­ni fog a kormány, igy többek között Mayr-Harting német keresztényszocialista képviselőnek a fran- zer.sbadi szállodások és vendéglősök kötelező cseh nyelvtudására vonatkozó kérdésére is. Prága, október 5. A pénzügyminisztérium a tegnapi napon adta át a nyilvánosságnak az egyenes adók reformjára vonatkozó törvényjavaslatot, me­lyet a pénzügyminiszter közvetlenül a költ­ségvetés elintézése után kíván tárgyaltatni. A javaslat érdemi méltatására lesz alkalmunk még visszatérni, egyelőre csupán azt jegyez­zük meg, hogy a reform az adórendszerben nem hoz je­lentősebb változásokat, inkább csak az adók tételeit módosítja. A javaslat 404 paragrafusból áll s terje­delmét illetőleg a csehszlovák parlamentek­ben eddig tárgyait összes javaslatokat felül­múlja. Éppen ezért megfontolandó a javaslat­nak az a szándéka, amely az uj törvényt új­évtől hatályba helyezni kívánja, mert a par­lamenti letárgyalásra szánt idő tulrövid. A javaslat cime: törvény az egyenes adókról; beosztása a következő: A bevezető intézkedések tizennégy sza­kaszból állanak. Az I. fejezet a jövedelmi adó­ról intézkedik; a II. fejezet az általános kere­seti adót, a III. fejezet a különös kere­seti adót tárgyalja. A földadóra vonatkozó in­tézkedések a IV. fejezetben s a házadóra vo­natkozók az V. fejezetben tárgyaltainak. A hatodik fejezet a járadékadókról szól. Nagyon terjedelmes a büntető rendelke­zéseket tartalmazó külön fejezet és az adók kivetésének, behajtásának s nyilvántartásá­nak módját szabályozó rész. Külön, önálló javaslat készült az önkor­mányzati testületek pénzügyi gazdálkodásá­ról. Az egyenes adókról szóló törvény- javaslat bevezető intézkedései Az első szakasz az egyenes adókat két csoportra osztja: 1.) a jövedelmi adók és 2.) a hozadékadók csoportjára. Ez utóbbihoz tar­tozik a kétféle kereseti adó, a földadó, házadó, a járadékadó s ennek egy válfaja, a tantiém- adó és a magasabb szolgálati fizetések adója. A második szakasz a Szlovemszkón és Ru- szinszkón ma érvényben levő adótörvények közül a következőket helyezi hatályon kívül: a föld-, ház-, kereseti-, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, bánya-, tőke-, kamat és járadék- s a vagyonadókra vonatkozó törvé­nyeket, valamint az állami és jövedelmi pót­adókra és nyereményadóra vonatkozó törvé­nyes intézkedéseket. Ezzel szemben érvényben maradnak to­vábbra is az uj építkezések adókedvezmény­ben való részesítéséről szóló törvények és rendeletek, valamint a 149—1926. számú tör­vény, mely az elemi csapásokkal sújtott üze­mek adókedvezményeiről szól; továbbá az 1923. évi s az egészségügyi pótadóról rendel­kező törvény. A vállalatoknak az 1926 gazdasági évből származó alap- és tartalékösszegeit a különös kereseti adó szempontjából úgy kell kezelni, mint az adómentes tételeket. tiszta kalász?éri hozadékinak az ötvenszere­sével kell számítani. A házbéradó alá eső épületek értékót a bérhozadék négyszereséből egészen tizen­kétszereséig kell venni. Alapul szolgál az előző év bérhozadóka. Ha bérhozadék nem volt, úgy a ház leg­kisebb értéke kiszámításának alapjául az a fiktív haszon szolgál, amely után a házbér­adót fizetni kellene, ha az előbbi bekezdés­ben említett feltétel feimállana. Ha az előző évben nem volt adóköteles tárgy, ugv a minimális érték kiszámításának alapjául amaz év bérliozadókát kell venni, amelyben az adókötelezettség megkezdődött. A részben vagy időszakonként használt épületek és épületrészek minimális értékét az adóalany vallomása alapján az adót kivető hatóság állapítja meg. Első fejezet Jövedelmi adó Jövedelmi adót fizetnek azok a fizikai személyek, akik a belföldön laknak, vagy a belföldön egy évet meghaladó időn át tartóz­kodnak. Külföldön fekvő ingatlanok, vállala­tok vagy külföldi pénztárakból élvezett jöve- vedelme után nem kell adót fizetni. A külföldön lakó személyek a belföldön kötelesek adók fizetni, a belföldön felevő in­gatlanaik, vállalatuk jövedelme után, továbbá a belföldi pénztárakból élvezett ellátmány után. Jövedelmi adót nem fizet a köztársasági elnök, a törvényhozás tagja eme tisztség alap­ján járó jövedelme után, a külföldi államok fejei, a külföldi államok diplomatái (re­ciprotitás esetén), a katonai személyek s azok az állami alkalmazottak, akiknek nincs vá­lasztói joguk (katonák és csendőrök választói jogára vonatkozó tervezet!) Létminimum: 7—13 ezer korona Jövedelmi adót nem fizetnek azok a személyek sem, akiknek jövedelme nem több 7000 koronánál; a feleségen (házastárson) kí­vül további más négy személyt eltartó adó­alany létminimumának összege 9200 korona, öt személy esetén 11.000 korona, hat személy esetén 13.000 korona. A jövedelmi adót mindig egy évre utó­lag vetik ki. A fél kívánságára a jövedelmi adó a gazdasági évre. esetleg más, de min­dig 12 hónapból álló időszakra is kivethető. A jövedelmi adót a családfő fizeti; ennek alapja a háztartás jövedelme, amelyet úgy állapí­tunk meg, hogy a családfő jövedelméhez szá­mítjuk a családtagok jövedelmét is. A családhoz tartozéknak számítandók a házastárs, a kiskorú gyermekek, unokák, örökbe fogadottak, ha a családfővel közös háztartásban élnek. A jövedelmi adó alá eső jövedelem forrásai Káüay miniszter nyilatkozata a Rodobrana - szervezetről Pozsony, október 5. A szlovák Rodobra- na küldöttsége Farkas János vezetésével hétfőn fölkereste Kállay szlovenszkói teljha­talmú minisztert, hogy a minisztertől azon rendeletével kapcsolatosan, amely az illegális szervezetek ellen szól, föivilágositást kérjen. Kállay miniszter kijelentette, hogy Rodob­rana szervezet jogilag már nem létezik, mi­után ezt a szervezetet 1923 bán feloszlatták. Az illetékes hatóságok a törvény értelmében mindazokat üldözi, akik a rendelet ellen vé­tenek, tekintet nélkül arra, hogy a vétsége­ket kik követik el. A teljhatalmú miniszté­rium ebben az ügyben már semmit sem te­het, mivel az már csakis az államügyészsé­gek és a politikai hatóságok hatáskörébe tar­tozik. A rendelet jogérvényes s azon semmit sem lehet változtatni. Rendőri felügyelet és a fascisták kémrendszere Prága, október 5. A Pravo Lichi azt Írja, hogy a múlt hét folyamán állásából felfüggesztették Tomásek rendőrigazgatóeági felügyelőt, mert az ittas állapotban egy aktatáskát fontos iratokkal elveszített. Az okmányok a fasoisták kezébe kerül­tek, akik ezeket saját céljaikra használták fel. A Tomasek-eeet ugyan nem tragikus — írja a lap —, de ebből arra lehet következtetni, hogy a rendőr- fcégnól, éppen úgy, mint a többi állami hivatalok­nál, a fascMák részére kémkednek. A Tomasek esetében lefolytatott fegyelmi vizsgálat megállapí­totta, hogy a rend őr felügyelőt a fascisták feikér- ték arra, hogy egy vendéglőbe fiowza el ezeket az okmányokat betekintés végeit. Tomaseket a ven­déglőben leitatták és az okmányokat ellopták tőle. A Tomasek-eeétből kifolyólag derült ki az, hogy a rendőrség egyes közismert személyiségeket meg- í'gyeltet. Az 1926. évből származó mérlegvesztesé­gek fedezésére fordított összegeknek az 1927. évre szóló különös kereseti adója leírható. A földadó kivetése a szilárd alap megállapításának időpontjáig a következő rendelkezések érvé­nyesek: a történelmi országokban a földadó ama tiszta kataszteri hozadéknak a 22.7 szá­zaléka, amelyet a telekkönyvi kataszterbe jegyzett parcellák feltüntetnek. A földadó­hoz az erdők után további intézkedésig rend­kívüli állami pótadót kell fizetni az állami adó 400 százaléknyi összegében; egyéb terü­letek után 200 százalékot tesz ki az állami, rendkívüli pótadó. Ez a pótadó nem szolgál­hat az önkormányzati testületek pótadója ki­vetésének alapjául. Szlovenszkón és Ruszinszkón a földadó' az 1927. adóévre a tiszta kataszteri jöve­delemnek a 21, 1928-ban 22 s 1929-íöl kezdve a 22.7 százaléka. A jelen törvény szerinti adóbizottságok és büntető tanácsok 1928 január elsején kez­dik meg működésűket. A régebbi időből szár­mazó adóvétségeket s kihágásokat az uj bün­tetőtanácsok fogják már elintézni. Amnesztia Az 1927. évet megelőző időre a jelen tör­vény kihirdetése napja után nem lehet visz- szamenőleg előírni állami adókat s az elő­írást a fél hátrányára nem lehet módosítani s végül nem lehet büntető eljárást indítani eme régebbi adók miatt. Nem részesülnek ke­gyelemben a hadiadóra, a hadinyereségadóra s az elemi károk alapján nyújtott adókedvez­ményekre vonatkozó törvényekbe ütköző cse­lekmények. Aki az 1926. évre szóló adókivetést a je­len törvény életbelépéséig nem kapta kéz­hez, az az 1926, esetleg régebbi évekre any- nyi adót köteles fizetni, amennyit az időbeli- leg legközelebb álló évre vetettek ki. A földadó alá eső területek legkisebb értékét az adózás szempontjából az eddigi nevezetesen: a föld- és erdőgazdálkodásból eredő jövedelem, a föld, erdő, ház bérbeadá­sából származó jövedelem, az önálló üzemből származó jövedelem, a szolgálati viszonyból s a töke kamataiból származó jövedelem. Egyéb adóköteles jövedelmek példaszerűen vannak csak felsorolva; ilyenek: a sorsjegy­nyeremény, üzérkedósi haszon, tartásdij stb. Levonások Az adóköteles jövedelem összegének ki­számításánál levonásba lehet hozni azt az összeget, amely 1.) a jövedelem megtartását, biztosítását célozza; 2.) az épületek, üzem karbantartására fordittatik, továbbá 3.) a tár­gyi biztosítási összegek, 4.) a 100.000 koroná­nál kisebb szolgálati fizetéseknél nyugdíj- és betegbiztosítás cimén az első 20.0Ó0 korona jövedelemnél 20 százalék, további 30.000 ko­ronánál 10 százalék s a többi 50.000 korona jövedelemnél 5 százalék átalány. Levonha­tók továbbá a tényleg kifizetett adók s a hi­telesen igazolt adósságok kamatai. A halál­esetre szóló biztosítás dija címen évenként és háztartásonként legfeljebb 1000 koronát lehet levonásba hozni. A jövedelem szétosztása időszakokra ak­kor válik szükségessé, ha valakinek több év­re egy összegben megállapított jövedelme van. Ilyenkor a több évre terjedő jövedelmet osztani kell az évek számával, hogy az egy évre jutó adóköteles jövedelem kiszámítható legyen. Az adózás kezdete és vége Az adókötelezettség mindig a naptári év­vel kezdődik. Ha az adókötelezettség alá eső eset az év folyamán következett be, úgy az adó a legközelebbi év végéig számítandó ki s azontúl mindig egy teljes évre. Az adóköte­lezettség a naptári évvel zárul. A szolgálati viszonyból eredő jövedelem adóját a munkaadó köteles levonni az alábbi elvek szerint: Jövedelmi adó cí­mén a munkaadó köteles levonni havi 837— 1674 korona jövedelemnél ennek 2%-át 15 korona hiján; tizennégynapos kifizetésnél 386—772 korona jövedelemnél 2%-ot 7 koro­na hiján; tiznaponkint 279—558 korona kifi­zetett jövedelemnél 2%-ot 5 korona hiján; heti 193—386 korona kifizetésénél 2%-ot, 3.50 korona híján (30. §). A levonást nem kell eszközölni, ha a havi jövedelem a 960 koronát, a tizennégy- napi a 443 koronát, a tiznapi a 320 koronát s a heti jövedelem a 222 koronát nem haladja meg, feltéve, hogy az alkalmazott legalább négy családtag ellátásáról gondoskodik. Ha öt ily családtag van, úgy az említett össze­gek: havi 1150, tizennégynapi 531, tiznapi 384, vagy heti 266 korona. Akinek a fizetéséből az említett százalé­kokat levonták, az eleget tett adózási kötelezettségének s rajta az adók ismét nem követelhetők. Ilyen esetben az alkalmazott adóvallomást sem köteles készíteni. Ha az alkalmazottnak ezen kívül más, 500 koronát meghaladó jöve­delme van, úgy ennek adóját külön kell ki­vetni. A 30. paragrafusban meghatározott ösz- szegeknél magasabb állandó jövedelemnél a munkaadó kiszámítja azt, hogy alkalmazottja az egész évben mennyi jövedelmet fog élvez­ni s ennek alapján megállapitja az adótételt, illetve az egész évi adót, ezt osztja tizenket­tővel s a hányadost, -a havi adórészt levonja az alkalmazott havi fizetéséből. A jövedelmi adó tételei A jövedelmi adó évi összegét az alábbi táblázat tünteti fel: g A jövedelem összege .0 o a levonv* I K-tóI K-ig “f|J K 1. 0 6.000 1 0 2. 6.000 8.000 2 60 3. 8.000 13.000 3 140 4. 13.000 30.000 5 400 5. 30.000 40.000 6 700 6. 40.000 60.000 7 1.100 7. 60.000 80.000 8 1.700 8. 80.000 90.000 10 3.300 9. 90.000 110.000 11 4.200 10. 110.000 130.000 12 5.300 11. 130.000 180.000 13 6.600 12. 180.000 320.000 14 8.400 13. 320.000 460.000 16 14.800 14. 460.000 650.000 18 24.000 15. 650.000 1,200.000 20 37.000 16. 1,200.000 2,000.000 22 61.000 17. 2,000.000 2,800.000 24 101.000 18. 2,800.000 3,400.000 26 157.000 19. 3,400.000 5,000.000 27 191.000 20. 5,000.000 és feljebb 29 291.000 Ha az összjövedelem összege százzal nem osztható szám, úgy a legközelebbi alacso­nyabb, százzal osztható számra kell kikere- kiteni. A jövedelmi adó nem szolgálhat alapul semmiféle pótadó vagy pótlék kivetésének. Azok az adóalanyok, akiknek adóköteles jövedelme a 26.000 koronát meghaladja, 15 százalékkal magasabb adót fizetnek, ha a háztartásukban nincs olyan személy, akinek esetleges jövedelmét közösen kellene meg­adóztatni; 10%-kai magasabb adó fizetendő, ha a háztartásban van ilyen személy. Akinek a háztartásában a házastárson kívül családtagok is vannak, annak adóját 26.000 koronáig terjedő jövedelemnél az első családtag után egy tizeddel, a másik és min­den további családtag után további két tized- résszel leszállítják. 26.000 koronától 52.000 koronáig terjedő jövedelemnél a második és minden további családtag után az adó egy tizedrészével kevesebb lesz. Különös adókedvezményben részesíthető az olyan adóalany, akinek fizetési képes­sége különös veszélyben van. Ily esetekben a 20.000 koronáig terjedő jöve­delem teljes vagy részleges adómentesség­ben részesíthető. Ilyen körülmények: az élel­mezés nehézsége, sok gyermek neveltetése, eladósodás, betegség, szerencsétlenség, bal­eset. A munkaadó a levont összeget a követ­kező hónap végéig az állampénztárnak be­szolgáltatni köteles. Ezenkívül a munkaadó külön felhívás nélkül minden év február vé­géig egy szabályszerű tanúsítványt köteles adni az alkalmazottjának arról, hogy az el­múlt évben mennyi volt a jövedelme s meny­nyit vont le abból az adó céljaira. A munkaadó felelős a levont adók kellő időben való beszolgáltatásáért. A jövedelem valódi és tényleges össze­gének megállapításánál a pénzügyi hatósá­gok a betegbiztosítók és a bányatársládák közreműködését igénybevehetik (Folytatj\ik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents