Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-05 / 226. (1264.) szám
1926 október 5, kedd. problémának: az általános lefegyverzésnek és a kisebbségvédelem kérdésének megoldását. Páneurópa már hatalmas lpést jelent a kisebbségi kérdés igazságos kezelése leié. Kerenszki Witte gróf jóslatáról Lukács György beszéde után általános meglepetésre Kerenski, az első orosz forradalom vezére, akit a kommunisták elűztek hazájából, emelkedett szólásra. Kerenski egy francia nyelvű nylltkozatot olvasott föl, amelyben kijelentette, hogy mindaddig nem szivesen vesz részt nemzetközi kongresszusokban, amig Oroszország nem tud szabadon, jogos kiküldötteket kinevezni. Mindennek dacára most hangsúlyozza, hogy a háború utáni Európa ugyanolyan dolgok felé törekszik, mint az orosz nép 1917 márciusában, a régi rezsim összeroppanása után törekedelt. Ma már látják Európában, hogy Witte gróf 1896-ban igazat beszélt, amikor Vilmos császárnak azt jósolta, hogy az európai testvérháborunak automatikus következménye a tengerentúli államok óriási arányú megnövekedése lesz. Végül azt hangsúlyozta Kerenski, hogy meggyőződése szerint a nyugateurópai államok összefogása okvetlenül sikerülni fog. Amerika nevében Frederic Allén beszélt, aki a páneurópai titkárság felállítását ajánlotta. Végül Coudenhove-Kalergi gróf, a páneurópai társaság elnöke emelkedett szólásra, aki az egybegyűltek örömrival- gása között vetette a terembe a nagy jelszót: „Éljen Európa!“ Wirth Páneurópa alapját a német-francia megegyezésben látja Délután a kongresszust vezető személyiségek a városháza termeibeij találkoztak, ahol Seitz polgármester fogadta őket. Este megkezdődtek a tulajdonképpeni kongresz- szusi tárgyalások Loebe elnöklete alatt. Az esti ülésnek főpontját Wirth, a német birodalom volt kancellárjának, a katolikus centrumpárt vezetőjének beszéde alkotta. Erős harc Svehla és Hód $sa között a belpolitika jövö irányáért Hodzsa a „jövő embere81 — Svehla a cseh nemzeti kormányt, vagy a nagy kormánykoalíciót, Kodzsa pedig a polgári blokk kormányát akarja — Srámek a polgári többségtől a katolikus pártok nagy befolyását reméli A volt kancellár viharos helyeslés közben tett hitvallást a német—francia közeledés szükségessége mellett. Ha ez a két nemzet találkozik, akkor az európai nemzetek gyűlölködése hamarosan megszűnik. Amit Németország és Franciaország szorgalmas emberei évtizedekig építenek, azt eddig minden században megsemmisítette egy-egy háború. Ezeknek a hagyományos, jóformán évtizedröl-óvtized- re visszatérő háborúknak véget kell vetni! Nemzeti szempontból a nacionalizmus nem a legnagyobb, amit az emberek egymásnak mondhatnak. Aki a nemzet legmélyebb értelmét megértette, az sohasem gyűlölhet egy másik nemzetet. „Én nem vagyok a politika elméleti embere, én a háború utáni első évek felelősségteljes állásában megtudtam, mily nehéz nemzet és nemzet között az első kapcsokat megteremteni4*. Minden attól függ, Németország és Franciaország meg fogják-e egymást érteni. Wirth vázolta a német-francia közeledés történetét. Elmondotta, miként sikerült józanul és hidegen a gazdasági kérdéseket és a jóvá- tételi prbolémát ideiglenes megoldásuk felé vezetni, majd felszólította Európa, Amerika és az egész földkerekség nagystílű, lelkes embereit, hogy támogassák Németország és Franciaország barátságát, mert e két nagy nép, amely annyi mindent adott a világnak, egyesítve garantálni tudja a világbékét. A francia parlament embereinek azt üzeni, hogy ami Franciaország számára a biztonság, az Németország számára a szabadság. Segítsenek a francia képviselők is az igazság és az emberiség nevében Európa újjáépítésénél! Wirth beszéde előtt Coudenhove-Kalergi hatásos programbeszédet mondott, amelyet a külföldi delegáltak és a nagyszámú közönség minden tekintetben helyeslőleg vett tudomásul. Gratz Gusztáv beszéde Magyar részről Gratz Gusztáv dr. volt miniszter is felszólalt, akinek beszédéből a következőket emeljük ki: — Amit Páneurópa követel, — mondotta —- nem torz nemzetköziség és viPrága, október 4. A Montagsblatt Svehla kormányalakítási terveit illetőleg Svehlához közel álló körökből eredő következő információit közli: Svehla tényleg parlamentáris kormányt aikar, ez az ő célja is. De ennek megalakításával nem siet, mert hiszen neki egyelőre nem ellenszenves a hivatalnokkormány Csernyvel az élén, akit maga Svehla tett meg miniszterelnöknek és aki be is vallotta kormánynyilatkozatában, hogy Svehla kormányprogramjának végrehajtását folytatja s igy Svehla kurzusán nem is változtatott semmit Svehla a legjobban azt szeretné, ha a hivatalnokkormány újévig megmaradna, mert reméli, hogy februárban vagy márciusban, tehát közvetlenül az elnökválasztás előtt mégis csali sikerülni fog egy cseh nemzeti koalíciós kormányt alakítani, vagy legalább is sikerül széles parlamenti platformon egy oly kormányt összehozni, amelyben helyet foglalnának a cseh és német polgári pártok mellett a szocialista pártok is. Svehla optimizmusát azonban a legközelebbi emberei sem osztják. A cseh agrárpártban ugyanis Hodzsa minden tekintélyének latbavetésével a német pártok bevonásával tiszta polgári kormány alakítására törekszik. Hodzsa a C9eh politika „jövö emberéinek tekinti magát, mert azzal dicsekszik, hogy neki sikerült a németeket a pozitiv politika számára megnyerni, ami szerinte Svehlának eddig egyszer sem sikerült. . Hodzsa hangoztatja, hogy ö német iskolákat látogatott (?), tehát ő német (?) műveltségével sokkal közelebb áU érzelmileg a németekhez, mint Svehla, aki csak csehül érez. (Biztos tudomásunk szerint Hodzsa magyar iskolákat végzett. — Szerk. A kulisszák mögött a belpolitika jövő irányelveiért óriási erővel folyik a harc Svehla és Hodzsa között és lágpolgárság, amely a nemzeti sajátságokat elmosódóttaknak tekinti, hanem az egészséges nemzeti és az egészéges nemzetközi törekvéseknek egy magasabb egységbe való tömörülése. A célul kitűzött haladásnak kettős előfeltétele van: a nemzetközi kapcsolatokban az államok szabadságát és nemzetközi egyenlőségét épp úgy helyre kell állítani, aminthogy annak az állam belső életében is úrrá kellene válnia, mielőtt ez a haladás lehetségessé vált. Csupán a legutóbbi idők teremthették meg a jogi normáknak egész sorát, amelyek a népek egyenlőtlenségét bizonyos mértékben jogilag statuálják. Hogy csak egy példát említsünk a sok közül: csak a katonai fegyverkezésre kell gondolnunk, amelyet bizonyos államoknak megengednek, más államoknak pedig megtiltanak. A kis államoknak kell elsősorban mindazoknak az eszméknek szolgálatába állani, amelyek a nemzetközi szolidaritás elérését tűzik ki célul. A nemzetközi egyenjogusitást a nemzetközi szabadságnak kell követnie. Ennek a két elvnek az alkalmazása azonban automatikusan az olyan nemzetközi szervezkedés megteremtésére vezet, mint amilyen a Páneurópa eszme kezdemé- vnyezöinek szeme előtt lebeg. A kisebbségi kérdés A páneurópai kongresszus politikai vitájának végén Mittelmanin dr., a német birodalmi gyűlés képviselője a következő indítványt terjesztette be és indokolta meg: „Az első páneurópai kongresszus elhatározza egy bizottság kiküldését, amely a kisebbségi kérdést beható vizsgálat tárgyává teszi. E vizsgálat eredményeként Hodzsának erős támasza a cseh néppárti Srámek, jóllehet annak nacionalizmusa igen közel áll Kramarékhez. A Hodzsa-Srámek-csoport azon fáradozik, hogy lehetetlenné tegye Svehla számára a cseh szocialistákkal való együttműködésnek még a lehetőségét is és ezt azáltal akarják elérni, hogy az őszi ülésszak folyamán erősen forszírozni fogják a szociális biztosítás novel- lálását. Az agráriusok ezzel a törvénymódosítással a mezőgazdasági munkásoknál és alkalmazottaknál, a cseh iparospártiak pedig a fiatalabb munkásoknál akarnak, tért hóditani s a nemzeti demokraták elégedetlenséget akarnak kelteni a házi alkalmazottak között. A szociális biztosítás novellálása mély éket verne a cseh polgári és szocialista pártok közé és meghiúsítaná Svehlának a szocialistákkal való kooperációjára irányuló terveit. Hodzsa mellett Srámek a legtüzesebb védője a parlamentáris kormánynak. Srámek azért törekszik erre, mert a cseh néppárt a német keresztényszocialista párttal és a szlovák néppárttal együtt a vámkoalición belül a legerősebb blokkot képezheti s ezáltal a belügyi és kultúrpolitikában egy parlamentáris kormánynál óriási befolyást gyakorolhatna. Ma természetesen — fejezi be a Montagsblatt — még nem lehet tudni, hogy miképpen viselkednek a cseh szocialista pártok, főleg a radikalizált cseh szociáldemokraták Svehla törekvéseivel szemben. Az ő főkövetelésük a vámtörvény módosítása volna, amely föltételt az agráriusok nem igen teljesíthetnék. Végül még azt az információt is kapta a hétfői német lap, hogy azok a hirek, mintha Viskovsky vagy Srdinko egy hivatalnok- vagy vegyes kormány élére kerülne, tendenciózusak és azokat Hoötöáék, valamint Sr ám ekék terjesztik. A pozsonyi képviselőtestület ülése A csehszlovák színházi szerződés kérdése — Jarábek a német pártok padjában Pozsony, október 4. Pozsonyi tudósitónk jelenti telefonon: Pozsony város képviselőtestülete ma délután 3 órakor tartotta meg Mólét Dani helyettes polgármester elnöklete mellett október havi rendes közgyűlését. A közgyűlés legfőbb tárgya a Nedbál színigazgatóval kötendő szerződés ügye volt. A közgyűlés elején nagy szenzációt keltett, hogy Jarabek Rezső, a volt Lelley-párti városatya, aki betegsége után ma jelent meg először az ülésteremben, a keresztényszocialista párt padsorát elhagyva, a német városatyák padjában ült. Beavatott forrás szerint Jarabek átlépett már az egyesült német pártokba és rövidesen megalakul a Pozsony városi német képviselőtestületi tagok klubja is. A színházi szerződés ügyében beterjesztett tanácsi javaslathoz elsőnek Kraus Ferenc dr. helyettes polgármester szólal fel. Ajánlja, hogy Nedbál igazgatóval három évre kössenek szerződést, amellett ingyenesen bocsássák rendelkezésére a villanyvilágítást és a fűtést is. Aixinger László keresztényszocialista képviselőtestületi tag csak egy éves szerződést ajánl. — Művészi és gazdasági szempontokra hivatkoznak mindig akkor, amikor magyar áldozatkészségről van szó, — mondja Aixinger — de amikor a magyarok kulturális érdekeiről van szó, akkor kevés támogatást találunk. Reis Gyula dr., zsidópárti, hasonló értelemben beszélt. Peclár és Singer kommunista ugyarcsak egy évi szerződéskötést ajánl, miután a magyaroknak és németeknek nem adták meg a négy hónapos játszási engedélyt, ami pedig őket jogosan megillette volna. Lapzártakor a gyűlés tart. ^ Miért megy Bethlen Rómába? Róma, október 4. Az United Pre«« jelentése saerini most már egészen bizonyos, hogy Bethlen gróf magyar miniszterelnök a közel jövőben Rómába jön. Politikai körökben ettől a találkozástól Magyarországnak a balkáni olasz érdekcsoporthoz való csatlakozását rágják. Valószín ideg megkötik a román—olasz szerződés mintájára a magyar—olasz baráti szerződést is. Állítólag Arerescu múlt heti olaszországi tartózkodása már előkészítette ennek a magyar—olasz szerződésnek megkötését. Belgrád, október 4. Ma reggel a jugoszláv fővárosba érkezett a prágai parlament 70 tagja. A vendégek között képviselve van a csehszlovák politikai élet minden pártja, kivéve a kommunistákat és a nemzeti kisebbségeket. A vendégeket i Belgrádban ünnepélyesen fogadták. Trifkovics, a szkupstina elnökének üdvözlő szavaira Klofács szenátor válaszolt. A küldöttség két napig marad Belgrádban, majd meglátogatja Üszküböt, Zágráb- bot„ Spalatot és Laibachot. Trockij és Zinovjev kibékültek Moszkva, október 4. Trockij végre megszakította hónapokig tartó hallgatását és bejelentette, hogy ismét belép a kommunista pártküzdelembe. Trockij nyilatkozata szerint most ugyanazon a plattformon áll, mint Zinovjev, hajdani elkeseredett ellensége. Mindketten meggyőződéses ellenzői a központi végrehajtó bizottság gazdasági és politikai irányainak. Különösen azt ellenzik, hogy a kommunista vezetőség elnyom minden nyilvános kritikát. Politikai körökben Trockij előnyomulásában a párt nyílt küzdelmének kitörését látják, amely küzdelem Zinovjev kizárása óta a fÖlszin alatt szunnyadt. Az október 25-iki pártnapon az ellenzék valószínűen heves támadásba kezd a kormányzó többség ellen. Ferdinánd román király mégis lemond Belgrád, október 4. A Vreme bukaresti jelentése szerint minden cáfolat dacára bizonyos, hogy Ferdinánd román király hamarosan lemond. Kormánykörök csak azt várják, hogy a királyné, aki Ferdinánd lemondásának legnagyobb ellensége, visszatérjen Amerikából. A király lemondása után Károly extrónörökös azonnal visszatér és királlyá proklamáltatja magát. — A pozsonyi keresztényszocdalista szakszervezetek központjának munkaközvetítése. Munkát keres 3 nyomdász, 2 kőműves, 13 gazdasági munkás, 6 irodai alkalmazott (férfiak és nők), 3 gépirónő. Munkaalkalom: keresnek 1 szerelő ta- noncot. Bővebb felvilágosítással szolgál az országok keresztényszocialista párt központja, (Pozsony, Hosszu-utcn 23. II. em.), mely pontos nyilvántartást vezet úgy a munkaadók, mint a munkakeresők neveiről. és az interparlamentáris unióval, valamint a népszövetségi ligák uniójával karöltve határozott javaslatokat tesz az európai nemzeti kisebbségek kulturális életé- , nek biztosítására. A kongresszus e téren abból indul ki, hogy a páneurópai mozgalom megnyugvást keltő szabályozása a mai határvezetés megtartásával nem vezethet kellő eredményre. Mittelmann után Lankas dr., a csehszlovák vas útügyi minisztérium osztályfőnöke előadást tartott a következő cimmel: „A nemzetközi vasutügyi igazgatás és jelentősége a közópeurópai közgazdaságra". A kongresszusra különben számos üdvözlő irat érkezett. Briand a bécsi francia követség révén fejezte ki nagyrabecsülését. Marx dr. német kancellár, Benes dr. csehszlovák külügyminiszter, a csikágói és tokiói egyetemek, Masaryk, Renner dr. és Sforza gróf olasz delegált síb. meleghangú, lelkes üdvözlő táviratokat küldtek. Csehszlovák parlamenti küldöttség Jugoszláviában ,i,i w ■■■■«—■■ii'fmin tmjarixaxaitJa&xíKmxfíwrmtfnTi?« .............................................. É»aiiM ia«7iaccfi&c Neurasihénia Érelmeszesedés Golyva-, csont-, izületi-, mirigybajok, köszvény, httdéseknél stb., a Csízi Jód-Bróntos Qyőpwiz kiváló gyógyhatású, átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősitő, fokozza az anyagcsereforgalmat. — Otthoni kúrákhoz: Csizi-Vix, Fürdoso, Gyogj„zappan, L kanható az öss’-íí^iap^t.-Tikban, ásvánvvizkereskedésben és drogériákban. — Használati utasítást küld a * t 1, Pécs 1, ^ m - 1 v ''17 Tt T esontbaialnál, angolbóniál alánnak! Fürdőigazgatóság Csizffirdő-Cizkopeie, z. x in. ytnm. Ezenfelül éremkereszt, a Bzóílai érsek. ' ^^iMBIpi _L
