Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-24 / 243. (1281.) szám

Mai számunk 16 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzlovenSzkÓÍ eS rUSZÍUSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Piaqa II, Panskai ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: . .. r 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: polltlKCLl TlCipiLCipiCl Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURÁNYl LÁSZLÓ F0RGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Belpolitikai Locarnó? Thoiry holtponton Egyelőre megszakadtak a tárgyalások — A jóakarat megmarad, s néhány hónap múlva folytatás - Várni kell, mondják Párishan A SBemóitusoalk a barmánynyiilatkozat fölötti vitájából bét felszólalás kiemelésre és szembeállí­tásra Mnáilfcoziik. Az egyik Hilgieni’eiiinecné, aki miatt német kergszféaiysziociaiMsta a német kormánypár­tok hivatalos állásfoglalásának adott kiféjeaééit. A másik Viktor Dyké, a cseh nemzeti demokraták feuacista költ ö-szeraátoráé, aki a kormányt kmiiről támogató cseh polgára sovinizmus szószólója volt. Hilgenreiner becsületes nyíltsággal és hatá­rozottsággal német magyarázatot adott Svehlának a nemzetek egyenjogúságáról mondott, dodonai homályosságai szavainak e természetesen az egyen­jogúság alatt sokkal többet értett, mint amennyit Svehla szűkszavú nyilatkozata csak sejteni is en­gedett. Hilgenreiner szerint a nemzetek egyenjo­gúsága nem jelenthet kevesebbet, mint a nemzeti álltaim elvének minden hátsó gondolat é? minden feltétel nélküli feladását és nem jelenthet keve­sebbet, mint a saintgermaini békeszerződés 7. sza­kaszának maradéknéllcüli végrehajtását. E szerző­dé sszakasz szerint ebben az államban minden pol­gárnak minden téren egyenlő jogokkal kell bírnia. A mindhárom német kormánypárt nevében beszélő Kenátor azt is tóireiéTthetetlenül leszögezte, hogy a három német párt, mint a múltban tette, a jövő­ben is küzdeni fog a cseh nemzeti államnak a ki- •ebbságe-ket ledegradál<5 ideológiája ellen. A becsületes német azinvallásaal szemben Dyík Kantén, egyenes nyíltsággal, sőt Kramár képviselő- Mtí megnydlatkozásáft tulezárnyalő határozottság­gal foglalt állás* a cseh nemzeti államesramónek sérthetetlensége mellett. Mig Kramár már hajlan­dónak mutatkozott a németek egyenjogúsításába belenyugodni, azon feltétel mellett, hogy a németek az állam cseh nemzeti jellegét elismerik, — addig Dyk Hálgenreinernek válaszéira ki jelent ette, hogy a kisebbségeknek nem lehet olyan é3 annyi joguk, mint a cseheknek. És ezt az antidemokratikus megállapítást azzal a hápersovtíniszita frázissal igyekszik megokolni, hogy a kisebbségek az állam felépítéséhez nem járultak hozzá, - sőt az elé még akadályokat is gördítettek. Hilgenreiner kijelentéseiből a német bor- mánypártók politikái ónak ama szükségszerűségére kell következtetünk, hogy a németek a kormány­ban csakis addig maradhatnak bent, amíg lehető­ségét látják annak, hogy ezzel a kormánnyal és ebben a kormányban közelebb tudnak jutni a nemzeti állam eszmójével ellenkező nemzeti egyen­jogúsághoz, a nemzetiségi ójllamnafc gyakorlati megvalósulásához. HHigenreiner beszéde után illik arra i« következtetnünk, hogy a német aktivisták a jelen pillanatban látják ezt a lehetőséget és ko­moly bizalmuk is van e lehetőség tartós eredmé­nyű kihasználásában. Hogy e bizalmukat igazolni fogja-e a jövő, az már más kérdés. Dyk beszédéből viszont arra kell következtet­nünk, hogy a cseh polgárságnak legalább is kiseb­bik, nacionalistább fele nem hajlandó az adott helyzet összes következményeit levonná és vállalni. Mert hiszen nem tűr félremagyarázást az az igaz­ság, hogy egy etnográfiáikig nemzetiségi adottságú államiban a nemzetek egyenjogúsága kizárja a nemzeti állam lehetőségét. Tehát vagy nemzetiségi áíllamrói, és nemzeti egyenjogúságról beszélhetünk, vagy pedig nemzeti államról, de ebben az eset­ben a nemzeti egyenjogúság nem létezhet. Ami pedig Dyknek azon okoskodását illeti, hogy a kisebbségek azért' nem lehetnek egyenjo­gúak a csehekkel, mert nem vettek részt az állam felépítésiében, — erre az egyenjogúságért a végső­kig küzdő nemzeti kisebbségeknek csakis az le­het a válaszúit, hogy egy demokratikus államban a jogelosztás mértéke más nem lehet, mint az, hogy kik és mily mértékben járulnak hozzá az állam feutartásához. Már pediglen nemcsak a kisebbsé­gek politikusai állítják, hanem a legkomolyabb cseh politikusok is kénytelenek beismerni,, hogy ebben az államban az állaimfentartó kötelesség* el- jesités szempontjából nem lehet különbséget tenni többség és kisebbségek között. Ée ha ez igy van s ha a csehek komolyan ve­szik a köztársaság demokráciáját, akkor nem áll­hatnak meg a kényszerűségből megkezdett ut fe­lén, hanem becsületesen le kell vonni ok és vállal­ni ok kell a tények összes kellemes és. kellemetlen következményeit. Ha ezt meg nem képesek meg­tenni, akkor a Hilgenreiner által remélt belső Lo- carno hamarosan szétfősz!ő álomnak fog bizonyulni és igazolva lesznek az akti/viz-mus idejénvalóságát tagadó kisebbségi politikusok. Paris, október 23. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Ho-esch párisi német nagy­követ azonnal Berlinből való visszaérkezése után megjelent a francia külügyi hivatalban, hogy tárgyaljon a Thoirybam megkezdett né­met—francia közeledés folytatásáról. Elő­ször a Quay d‘Orsay főtitkárával beszólt, majd Briandnál tett látogatást. Á ma érkezett hírek egyhangúan meg­állapítják, hogy a német—francia köze­ledés tárgyalásaiban pillanatnyikig stag­nálás állott be. Az évtizedekig ádáz gyűlöletben élő nemzeteket hat hét alatt nem lehet barátok­ká formálni s ha ez mégis megtörténne, a barátság nem igen lehetne tartós. Ez általá­ban a franoia hivatalos körök véleménye s a ma reggeli francia sajtó ugyanígy kommen­tálja az eseményeket. várni kell, amíg a helyzet megérik a végleges kibékülésre. Francia vélemény szerint P&ris nem siet, « Németország az. akinek a reális ajánla­tokat meg kellene tennie. Németország azonban szintén nem hajlandó a kezde­ményezésre s igy a tárgyalások menete igen elhúzódik. Ha egyezer komolyan a két nemzet ki­békülésére kerül sor. nem lehet néhány égetően fontos probléma megoldásával az egész kérdéskomplexumöt elintézni. A thoiryi programot ki kell bővíteni s a vám- kérdést, az ipari kérdést, a leszerelés kérdé­sét, sőt Ausztria Németországhoz való csatla­kozásának kérdését is egyszer s mindenkorra tisztázni kell. Ily nagyarányú megoldásra egyelőre nincs meg a lehetőség s azért hosszabb ideig nyugodni kell hagyni az eseménye­ket s azért dolgozni, hogy a pillanatnyi jó hangulatot semmi se zavarja meg. A francia lapok különben egyhangúan azt hangoztatják, hogy a francia kormány to­vábbra is a lehető legjobb akarattal fogja folytatni a közeledési politikát s a felmerülő nehézséget egyáltalán nem fogják elkedvet­leníteni. Párisban remélik, hogy a biroda­lom ugyanígy gondolkozik. A kibékülési hangulatra jellemző a Maiin mai cikke, melyben a befolyásos körökhöz közelálló lap biztosítja Európát, hogy a német és a fran­cia kormányok a jövőben kerülni fogják a fölösleges konfliktusokat. Általában úgy lát­szik, hogy miként Locarno után elkövetke­zett a márciusi genfi ülésszak csődje és visszaesése, úgy Thoiry után is bizonyos visszaesés mutatkozik az európai békepoli­tikában. De miként a.márciusi genfi kudarc sem jelentette a locarnói politika halálát, úgy a mostani stagnálás sem azonos Thoiry csődjével s meg van a remény arra, hogy a természetszerű és várt visszaesés után újra fel fog lendülni a két nemzet közeledésének ügye, Európai tanácskozások Vilmos császár sorsáról Berlin, október 23. A Petié Párisién teg­nap azt Jelentette, hogy a német kormány határozott ígéretei tett Párisban Vilmos ex- esászár visszatérésének meggátolásáról. Be­avatott német körök szerint Hoesch párisi német nagykövet ilyen ígéretet nem tett és Rriand-na! folyatott tárgyalásai alatt a Ho- henzollernek ügye egyáltalában szóba sem került Határozott állásfoglalásra ebben az ügyben már csak azért sem kerülhetett sor, mert még maga a birodalmi kormány sem tudja, hogy milyen álláspontot fog elfoglalni az exesászár visszatérésének kérdésében. Vilmos excsAszár legújabb fényképe Pavlu Bogdán Csehszlovákia uj budapesti követe Prága, októbeT 23. A Vecer írja: Vavrecska követ helyébe budapesti követnek Pavlu Bogdánt, az eddigi szófiai követet és a pozsonyi Sloyensky Den- niknek egykori szerkesztőjét nevezték ki. Vavrecska átveszi a bécsi követség vezeté­sét, Szófiai követnek pedig Brozs Jánost, a külügyminisztérium nemzetgazdasági osztá­lyának minisztertanácsosát nevezik ki. A magyar osztrák Hkvidációs tárgyalások előkészítése Budapest, október 23. Bethlen István gróf miniszterelnök beható tanácskozásokat folytatott ma délelőtt Szterényi József báró­val a magyar-osztrák likvidációs tárgyalá­sokról. November 8-án folytatják ugyanis a magyar-osztrák javak liltvidációjára vonatko- zőleg megindított tárgyalásokat és a mai megbeszélésen ezek anyagának előkészítésé­ről volt szó. A tárgyalásokat magyar részről Szterényi József báró, osztrák részről pedig Kienböck osztrák pénzügyminiszter vezeti. Tizenöt amerikai páncélos Shanghaiban London, október 23. A Times shanghaji jelentése szerint Honán tartományban a ralblóvilág egyenesen katasztrofális méreteket öltött. Egy városban a banditák 80 embert elevenen elégettek, egy másik nagy községet pedig kiraboltak és felgyújtottak. A polgár­háború következtében erősen igénybe vett kormányzók tehetetlenek a nagyszerűen fel­szerelt rablócsapat ölikal szemben. Tegnap Shanghaiba érkezett 15 ameri­kai hadihajó, köztük 12 páncélos cirkáló. Az amerikai hadihajók az amerikai ál­lampolgárok és kereskedelmi érdekek védelmére jöttek Kina legnagyobb ki­kötőjébe. Egy Japánon át Londonba érkezett jelentés szerint a kantoni csapatok tekintélye napról napra nő. A kantornak nincsenek olyan jól fölszerelve, mint az északi hadsereg, viszont azonban a hangulat és a fegyelem sokkal jobb náluk, mint Csangcsolin seregében, ahol a féktelen kegyetlenség és kérlelhetet­len szigor miatt nagy elkeseredés uralkodik. A kantornak propagandája kitűnő s egyetlen északi vezér sem biztos alvezéreinek érzel méhen A képviselöház elnökségét is újjáválasztják? A nemzetvédelmi miniszter kedden állást ffoglal a Gajda-afffférban _ Gajdét lefokozzák — Hllnka személyes tárgyalása Sveftlával Prága, október 23. A szenátus, aimiaí már tegnap jelentettük, kedden befejezi a kormánynyilatkozat fölötti vitát és az esti óráidban szavazni fog az expozé fölött. Jól in­formált helyről azt az értesítést kaptuk, hogy a keddi szenátusi ülésen Udrzal nem­zetvédelmi miniszter is felszólal és válaszol­ni fog a nemzetvédelmi minisztériumhoz in­tézett különböző interpellációkra. Elsősorban rá fog térni a Gajda-aiférra. Ez lesz tehát az első eset arra. hogy a kor­mány részéről nyílt állásfoglalás történik a Gajda-ügyben. A Gajd a elleni vizsgálat — a Bohetmia értesülése szerint — már olyan stádiumba jutott, hogy annak végleges befejezése rövid időn belül várható. Nem tartják kizártnak, hogy az eljárás Gajda degra(tálasával fog végződni, A prágai parlamenti küldöttség jugoszlá­viai látogatása alatt egyes törvényhozók ismét súlyosan terhelő adatokat szerez­tek Gaida ellen. Egy másik kérdés még, amely most a tör­vényhozókat foglalkoztatja, a szenátus elnök ségének ujjáválasztása. Ezt újabb verziók szerint úgy akarják elvégezni, hogy a kérdést összekapcsolják a képviselő­ház elnökségének ujjáválasztásával, hogy a pártok kompenzativ módon oszthassák szét maguk között a két ház elnökségé­nek tisztségeit. Mig a két plénum a jövő hét folyamán s valószínűleg még azután is hosszabb ideig szünetelni fog, addig a képviselőház költség- vetési bizottsága 14 napon keresztül perma­nensen tárgyalni fogja az 1927. évi költség- vetést. A többségközi tárgyalások legfontosabb része most kezdődik meg, Hlinka páter visz- szatérése után. Hlinka személyesen fog tár­gyalni Svehlával s ezen tárgyalások eredmé­nyétől függ az, hogy a szlovák néppárt támo­gatni fogja-e a kormányt, avagy ellenzékben marad. A cseh lapok általában bíznak a meg­egyezés sikeréiben. Dyk beszédét cenzúrázták Prága, október 23. A tegnapi szenátusi üléssel kapcsolatosan azt írja a Ceské Slo- vo, hogy Viktor Dyk nemzeti demokrata sze­nátor beszédében a fascizmus mellett agitált. Beszéde visszatetszést szült még a pártkolle­gáinál is. Dyk — amint ezt mi is jelentettük — Horky tanár: Masaryk redivius cimü röp- iratát idézte beszédében. A szenátus elnök­sége a házszabályok 9. §-a alapján a beszéd­nek azon részeit, amelyek a büntetőjogba üt­köznek, a gyorsírói jegyzőkönyvből töröltette. A kormánypártok körében általános a felhá­borodás Dyk ellen, alti mentelmi jogának fe­dezetével támadta a köztársasági elnököt.

Next

/
Thumbnails
Contents