Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-22 / 241. (1279.) szám
1926 október 22, péntek. ^MGMtA\\(ifecn-HTKLAB 5 Prága, október 21. 'Az örök talány, Kína, a sárga faj óriási ázsiai hatalma soha eddig nem érzett mértékben foglalkoztatja a kereskedelmi érdekeit védelmező Angliát és a vörös Oroszországot. Németországtól a háború elragadta Ki- antsou-t, mi által a távol keleten egyelőre elvesztette a lábai alól a talajt. Germánia kar- batett kezekkel, kissé kárörvendve, de exportjának szintén jelentékeny megcsappanásával tekint Kelet felé, hol ádáz s értelmetlen zűrzavarban ömlik a sárga faj piros vére végnélküli polgárháborúban s ahol Nagybrittánía minden erejét összeszedve igyekszik megtartani exportcikkeinek legjobb piacát. Szovjetoroszország Anglia elleni határtalan gyűlöletétől is sarkalva, de saját propa- gandaérdeke szempontjából igyekszik Anglia befolyását tönkretenni — Kínában. Kina az ellentétek országa. Jelenleg nagy politikai és társadalmi átalakuláson megy keresztül. A régi s ledöntött falakat, melyekkel körül- épitette országát, hogy idegen be ne tehesse oda a lábát, most a sovinizmus, a nemzeti ideál páncéljain akarja újjáépíteni s közben véresen zakatol benne a polgárháború. S a fehér faj nem mer beleavatkozni a sárga faj darázsfészkébe. Ma tudják, hogy egy hasonló intermezzó, mint amilyent 1 Vilmos tett a Boxer-lázadás idején, oly pokoli lavinát támasztana Kínában, mely elsodorná a Kínában élő fehéreket és megölne ott minden enrópai érdeket. Számos angol vesztette életét a Kelet e bábelében, az angol hadihajók sem találták barátságos csomagoknak azokat a kínai lövegeket, melyeket a mandulaszemü tüzérek küldözgettek feléjük a wanhzieni konAnglia s a szovjet élethalál harca a távoli Kelet vizein Anglia teljes erejével meg akarja menteni kínai piacait — A szovjet Ázsiából akarja kiforgatni a világot — hér hajót, sőt egy európai csolnakot sem, nemcsak Angliát érinti, mely Japánnal való szövetségének felbomlása után politikai uralmát és most, ha a jelek nem csalnak, kereskedelmi diktátorságát is elveszti a távoli Keleten és nemcsak Oroszországot érdekli, mely a 300 milliós népet oldala mellett kívánná látni, de érdekli az egész világot. A „mennyei birodalom" uj karakterű, Európa ellen épülő kínai fala mögött m.' rendetlen és bizonytalan a 300 millió ember akarata, de irányát, céljának élét ismerjük s tudjuk: a fehér faj kiszorítása Ázsiából. Lukács László dr. Chamberlain a győzedelmes angol külpolitikáról A birodalmi kongresszus titoktartása — Bouce ausztráliai miniszterelnök szerint nem szabad az impérium széthullására gondolni London, október 21. A birodalmi konferencia általános nagy titoktartás mellett folyik. A jólértesüit konzervatív Morningpost szerint Chamberlain külpolitikai áttekintése igen optimista hangú volt. A külügyi államtitkár megállapította, hogy Anglia viszonya Németországhoz é'< Franciaországkoz igen kedvezően alakúi1., s a moszuli konfliktust Anglia előnyére oldották meg. Chamberlain szerint a locarnói szerződések következményei csak kedvezőek lehetnek. A Morningpost közli, hogy Chamberlain nem tett nyílt kísérletet a dominiumok megnyerésére és a locarnói szerződésből származott terhek megosztására, de beható fejtegetéseiben egyszinvonalra helyezte a locarnói szerződésből származó kötelezettségeket azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a népszövetség minden egyes tagjának, azaz az angol domíniumoknak is, el kell fogadniok. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója szerint a birodalmi konferencia el fogja határozni, hogy a legközelebbi népszövetségi tanácsválasztáson az impérium hivatalosan Kanadát fogja jelölni az egyik nem állandó tanácstagságra. Ugyanez a tudisitó jelenti, hogy a domíniumok épp oly erélyesen foglaltak állást a népszövetségi mandátumbizottság nehézkes működése ellen, mint maga Chamberlain. Ha ez a mandátumbizottság továbbra is ily jelentéktelen dolgokkal fog foglalkozni, mint eddig, akkor itt van a legfőbb idő eltörlésére. — A birodalmi konferencia ma gazdasági kérdésekkel foglalkozik, mert a megjelent delegáltaknak időt kell hagyni Chamberlain kimerítő külpolitikai referátumának áttanulmányozására. Tegnap a konferencia csak Chamberlain és Lloyd Lord egyiptomi főbiztos expozéjával foglalkozott. A londoni kiadók ünnepi dinert adtak a birodalmi konferencia tagjainak tiszteletére. Bruce usztráliai miniszterelnök egy poharköszöntöjében kifejtette, hogy az impérium önkéntes föloszlatásáról szó sem lehet. A konferencián csali arról tárgyalnak, hogy az egyes dominiumok eredményes fejlődését miként tehetik lehetővé s ebből a szempont ból szervezik át az Európán kivül eső területek viszonyát az anyaországhozAz uj magyar színigazgató a helyárak leszállítását vette programjába Beszélgetés Iván Sándorral — Ml a programja ? — „Hogy lettem én színész ?“ — Iván a karlócai patriareba rokona is eredetileg diplomáciai pályára került — Negyedóra alatt lett színigazgató A vajdasági városok is számba jöhetnének vendégszereplésekre ? — A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától — fliktuskor. Anglia és az egész világ sokat tanult az elmúlt tizenkét év alatt. „Vigyázzunk, csak nem háború, mindent barátságosan/“ Anglia jóba szeretne lenni az ő legkedvesebb piacának uraival, — tehát az „epizód" barátságosan rendeződött. Félreértés volt az egész. Kantonból indult ki egy impulziv lökés, mely azután az ütemet diktálta: a szabad és független Kina felé. Kanton teljes eredményei bojkottálta Honkongot. Most általános és alapos az angol félelem, hogy a bojkottmozgalom magával ragadja majd Shanghai-t s az egész Jangtze-tartományt, e kimeríthetetlen s termékeny terrénumot, amelyre az egész világ kereskedelme áhítozik. Kantonból indult ki a jelszó: „Kina a kínaiaké! Szabadítsuk fel magunkat az idegen befolyás alól." * S ez a jelszó vad sebességgel halad végig a forradalmakban égő mennyei birodalmon. Nagybrittania kereskedelme s ipara óriási veszteségekkel könyveli el az eseményeket. Ebbe a zűrzavarba avatkozott bele a szovjet. A vörös diplomácia, miután belátta lázálmának meghiúsulását s tudatára ébredt annak, hogy Európa népeit nem tudja kormányaik ellen tüzbe s forradalomba kergetni, taktikát változtatott. „Minek kezdeni a fejen, támadjuk mr a végtagokat. Hisz* a vér, ideg innen is az agyba vezet. Ha a végtagok sebesek s ge- nyesedni kezdenek, az agy is belerándul a fájdalomba." így jutott el Oroszország ázsiai bolsevizáló taktikájának küszöbéhez. A bolseviki Oroszország mesés összegű vagyonokat áldoz propagandájára, az ügynökök százai lepik el Ázsia félkulturá- ju világát, hogy a szovjet innen üssön vissza Európa kapitalista országaira, különösen pedig s elsősorban Angliára. A vörös demagógia ügynökei szítják a tüzet: „Ki az idegenekkel, ki a fehérekkel!" A kiáltás Anglia ellen irányul, de közben a bot visszafelé is üt. Kétségtelen, a Kelet örökös rébusza sohase volt még oly intenzív erejű, mint ma. A presztízsharc Anglia és Oroszország között, valamint Kina zűrzavaros, háborgó tengere, mely nem akar tűrni magán több fePozsony, október 21. — Most jövök a minisztériumból. Háromnegyed tizenkettőkor adtam be a pályázatot a színi koncesszióért és tizenkét órakor azt1 már el is nyertem. Azt hiszem, én vagyok az egyetlen színigazgató, aki negyedóra leforgása alatt jutottam szini- koncesszióhoz. Ezekkel a szavakkal fogadott a Savoy előtt Iván Sándor, a Pozsony—kassai magyar színi kerület uj igazgatója, amikor lejött a teljhatalmú minisztériumból és elsőnek gratuláltunk neki a szini koncesszió elnyeréséhez. — Nem igaz, — folytatta ezután — hogy tizenegy pályázó lett volna Faragó Ödön utódának. Hivatalosan csak két pályázó volt: Földessv Sándor és csekélységem. Öt perc múlva már a Savoy éttermében ültünk Iván Sándorral, aki az első ebédjét eszi mint színigazgató. Látom, hogy menüt rendel, kilenc koronásat. Az uj színigazgató tehát szerény ember és szerény ebéddel kezdi a pálváiát. amely bizony-bizony tövises és nincsen rózsákkal kirakva. — Tudom, hogy nagy fába vágtam fejszémet, — folytatja — amikor Szlovenszkőn a magvar sziinigazgatásra vállalkoztam. Súlyos terhei vannak a színháznak, amiket nekem, a jogutódnak át kellett vennem. A koncesszió, amit írásban a napokban adnak át, 1926 november l-étől szól bizonytalan időig, mert a minisztérium előbb látni akarja a működésemet. Igyekezni fogok, hogy ezzel meg legyen elégedve, erre, ugv hiszem, garancia huszonötéves színészi múltam és húszéves színházi titkárságom. — Faragó Ödöntől megvettem az egész felszerelést, a ruhatárat, a díszleteit, a bútorait, a könyvtárt és átvettem az adósságokat is. Ezeket három év alatt kell törleszte- nem, ugv hogy a vételára tulajdonképpen szuxesszive az adósságok kifizetésére fog menni, tehát Faragó készpénzt nem igen kap. A felszerelést, a könyvtárt, a butorkészleíst ki kell egészítenem, ami anyagi befektetést igénvel. — Huszonöt év alatt keservesen össze-1 kuporgatott vagyonkámat ölöm tehát bele a ] színházba, de remélem hogy céltudatos vezetés mellett ezt nem hiába teszem. — Kik azok a tagok, igazgató ur, akiket el kell bocsátania? — kérdeztük. — A szini koncesszió feltétele, hogy csak tizenegy magyarországi illetőségű színésszel dolgozhatom. — Azt a hét tagot, akiket még Faragó terjesztett be a minisztérium felszólítására, el kell bocsátanom november elsején. Ezek névszerint a következők: 1. Kollár Mária drámai hősnő. 2. Erdődi Lilly drámai szende. 3. Fellegi István segédszinész. 4. Stickgut János kardalos. 5. Keleti Lajos segédszinész. 6. Keleti Árpád segédszinész. 7. Zentai Árpád ügyelő. — Utóbbi a budapesti Vígszínház ügyelője lett és máris elutazott. A távozó tagok helyébe- belföldieket kell szerződtetnem, ha másként nem megy, a két drámai színésznő helyébe egyet, a kórust majd csak megcsináljuk, a távozók helyébe kapunk erőket Szlovenszkóból is. — Művészi programom? Ami értékes és ió dolog azt hozni fogom. Főcélom, hogy jó műsorral jó előadásokat produkáljak. Be akarom szoktatni a közönséget a színházba és ezt főként úgy tehetem, ha leszállítom a meglehetős magas helyárakat. — Tudom praxisból, hogy a közönségnek a mai Súlyos gazdasági viszonyok között főként a helyárak miatt volt eddig panasza. Nekem elvem lesz, mint a jó kereskedőnek: nagy forgalom, szerény haszon. — A kéthetenkénti pozsonyi magyar előadások a téli szezonban természetesen megmaradnak. Kassára külön tervem van a szinház ottani igazgatójával. Ez azonban még nem érett, még ne Írjanak róla. Általában az újságokat, amikor arra kérem, hogy az ügy iránti szerétéiből és közérdekből támogasd sanalc egyben arra is kérem, hogy tőlem nagy interjúkat a jövőben ne várjanak. — Most még csak röviden ismertesse direktor ur eddigi pályafutását — kérleltük a szerénységéről ismert Iván Sándort. — Most október elsején ünnepeltem legszűkebb körben színészi működésem 25-ik évfordulóját. Nem akartam nyilvánosságra hozni, de kipattantották azok a jószimatu riporterek, sőt azt is kisütötték, hogy ezüstlakodalmam október 30-án lesz. Hát, ha már okvetlen muszáj életrajzi adatokkal is szolgálni, megmondom: Újvidéken születtem, az apám a magyar királyi Operának volt 22 éven át a basszistája. Az természetes, hogy hároméves koromtól kezdve a szinház körül vagyok és tizenötéves koromban, amikor a régi Népszínházban megláttam, hogy az operettben a kómikus egy gyönyörű szép primadonna ölébe ült, elhatároztam, hogy színész leszek. — Apám persze erősen ellene volt, de én nem tágítottam. Meg akartam nyerni eszmémnek rokonaimat: Brankovics György volt kalocsai görögkeleti patriarchát, akinek az unokaöccse vagyok és a később tragikus módon elhunyt Bogdamovics Lucián karlócai patriarchát és Létics jelenlegi temesvári szerb püspököt, akik persze tudni sem akartak róla. Brankovics György anyagilag is hozzásegített, hogy a leeiobb iskolákat végezzem. Beíratott a Keleti Akadémiára is, mert az volt a terve, hogy a diplomáciai pályára adjon. — Én azonban az akadémia elvégzése után szépen búcsút mondtam a kétségkívül sok fondorlatot igénylő diplomáciai pályának, (lehet, hogy rosszul tettem) és beiratkoztam Solymossy Elek1 és Hegyi Aranka szini iskolájába. Én voltam az egyetlen, aki a jóhirü szincsziskolában tandíjmentességet, élveztem, mert jó tanulónak tartottak. — Első szereplésem Földessy Sándor, volt vigszünházi titkár (nem a szlovenszkói Földessy) oravicai társulatánál volt a „Denevér" Frosch szerepében, amelybe beugrottam. Nem volt ugyanis a társulatnak kémikusa és nekem egyedüli vágyam volt — a népszínházi eset óta, — hogy valamikor kómikus legyek. Az is lettem és az elmúlt 25 év alatt bejártam a régi Magyarország vagy 140 városát. Működtem Szendrey Mihálynál Pozsonyban, Sopronban. Utóbbi helyen mint korrepetitor (másod karmester). Egy év múlva Polgár Károlyhoz kerültem a délvidékre. Vele bevándoroltam igen sok várost a délen és Erdélyben is. Én voltam az, aki 1906-ban levittem a Polgár-társulatot Belgrádba, ahol nyolc évvel a világháború kitörése előtt óriási ővációval fogadtak. Mikor onnan Her- kulesfürdőre mentünk, a hajóállomásra eljött a bucsuzkodásra fél Belgrád. Ekkor lettem Polgár Károly színtársulatának titkára, tehát ennek éppen húsz éve. Polgártól pár év előtt előtt ugyancsak titkárként átvett Földes Dezső, majd Faragó akinél másfél éve már mint helyettes igazgató működtem. Végül elmondta Iván Sándor, hogy a kassai szezon befejezése után Komáromban november ne^edikén vagv batodikán kezdi a szezont az ottani Kultur-polota nagytermében, hat hét után Érsekújvárra, azután Losoncra, Lévára, Rimaszombatba, majd újból Kassára és végül Pozsonyba megy az Iván-társulat. Jugoszláviai összeköttetéseire való tekintettel nincs kizárva, hogy két-három hónapos vajdasági vendégszereplést is ki tud eszközölni, ami órási jelentőségű lenne mert a vajdasági városokban 1918 óta, tehát nyolc év óta nem volt magyar színészet. Rehorovszkv Jenő. Spanyol-amerikai léghejózási kongresszus Madrid, október 21. Hétfőn nyílik meg ünnepélyes keretek között a spanyol-amerikai légűiajózási kongresszus Madridban. A kongresszus elnöke Orleansi Alfonz infáns, a spanyol hadsereg egyik repülőkapitánya lesz. A kongresszuson tizenkilenc nemzet képviselői vesznek részt, és pedig valameny- nyi ibériai és délamerikai állam megbízottai. Napirenden olyan kérdések szerepelnek, mint a jeladások egységesítése, a nemzetközi léghajózási törvény problémája, a repülő- szolgálat szabályozása stb. Szerdán a spanyol külügyminiszter ünnepi ebédet ad, melyen a király is megjelenik. ———00---Az uj magyarországi képviselő- választások időpontjának kérdése Budapest, október 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Politikusok körében és a mai napisajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a kormány már a tél folyamán uj választásokat tervez. Zsitvay Tibor, a nemzetgyűlés elnöke, ezekkel a híreikkel kapcsolatban ma kijelentette, hogy nem tartja valószínűnek, hogy a kormány közvetlenül a felsőházi javaslat le- tárgyalása után a ház feloszlatására gondoljon s kiírja az uj választásokat. Zsitvay szerint még számos nagyfontosságu törvény- javaslat vár letárgyalásra, úgy hogy szó sém lehet egyelőre a választások idő előtti kiírásáról.
