Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-21 / 240. (1278.) szám

6 '"TWCM-MACVAft-HIRliAP 1926 október 21, csütörtök. cpiil a negyedik kassai mozi A Vörös-Kot észt a Katolikus Legényegyesület nagytermét módéira mozipalotává építi át — A városháza udvarába tervezett mozi építésnek megkezdését két kassai polgár íöUebbezése meg­akadályozta — A P. M. H. kassai tudósítójától — Kassa, október 20. 'A kassai közvéleményt hónapok óta egy ér­dekes moziügy foglalkoztatja. A jelenleg működő három kassai mozi a Limbora filmvállalat kezé­ben van. Kassán is, mint mindenütt, nagy adókat és illetékeket fizetnek a mozisok az államnak és a városnak, de igy is igen jó üzlet az 56 ezer lakossal bíró Kassán a mozi. A Limbora a nyá­ron építette át 150.000 korona költséggel a Cent- rál Mozgót. A városi közgyűlés elhatározta, hogy a Fő-utcai régi városháza 70 méteres udvarát, — amelyről szakértői vélemény megállapította, hogy nem műemlék — a Limbora kassai igazgatójának adja ki bérbe mozi céljaira. Az igazgatónak gyö­nyörű tervei voltak. Félmilliós befektetéssel egy pazar fővá- ' rosi külsejű mozgószinliázat akart va­rázsolni a régi városháza udvarára, amely szépség és művészi Ízlés dolgában felül­múlta volna a legszebb szlovenszkói mozikat. A város nagyszerű üzletet csinált volna az uj mozi bére és vigalmi adója után. f Mik ír már azt hitték, hogy hozzá lehet fogni az építkezéshez, lecsapott a bomba K. L. és B. Gy. kassai adófizető polgárok személyében, akik megfelebbezték a közgyűlés határozatát. K. L. saját bevallása szerint szubjektív okokból, B. Gy. pedig amiatt felebbezett, mert szerinte kegyeletsértő dolog a város múlt- f jában történelmi szerepet játszott város­háza udvarát mozi céljaira átalakítani. rA két kassai polgár felebbezése az azóta leper­gett hónapok óta még csak a zsupánátusig ju­tott s természetes, hogy a küszöbön álló építkezé­sekből nem lett és nem is lesz semmi, ameddig a felebbezéseket vágj' vissza nem vonják, vagy azokat a legfelsőbb fórumok is el nem intézik. K. L. egyébként is kijelentette, hogy a felebbezést, ha kell, egészen a legfel­sőbb közigazgatási bíróságig viszi. B. Gy. mindenben csatlakozni kíván polgártár­sához. A Limbora uj mozijának egén igy meglehe­tős sötét felhők fedik a látóhatárt. Az ügy je­lenleg úgy áll, hogy a vállalat megpróbálkozik annak perrendszerü bizonyításával, bőgj' a be­adott felebbezésekn^k komoly alapja nincs s kéri azokat elutasítani. Ez azonban bosszú időt vesz igénybe s mialatt a közigazgatási hatóságok előtt megindult a felebbezés körüli harc, azalatt f, a kassai mozivilág egén egy uj üstökös rt jelent meg a második kassai mozi kon­cesszió képében. 'Á Vörös Kereszt egyesület kassai fiókjának ille­tékes helyről már régebben megígérték a mozi- koncessziót, de azt a közbejött akadályok miatt csak az elmúlt hetekben kapta meg. A Vörös Kereszt egyesület már tavaly * erősen érdeklődőit a Katolikus Legény­egyesület Rákóczi-köruti nagyterme iránt, amely igen alkalmasnak látszott megfelelő átala­kítások után mozi céljára. A Katolikus Legényegyesület elnökségét megkereste a Vörös Kereszt Egyesület és igen komoly ajánlatot tett arra nézve, hogy a nagy­termet, amelyik a Schalkház szálló nagytermén kívül Kassa legnagyobb és legfényesebb külsejű ilynemű épülete, mozi céljaira tiz esztendőre bérbe veszi Az elnökség informatív jellegű ta­nácskozásokat folytatott akkoriban az egyesület ügyésze utján a Vörös Kereszttel. A főbb pon­tokra nézve már akkor sikerült megállapodásra jutni. A közbejött különféle akadályok miatt azonban a terv véghezvitelére nem kerülhetett a sor. A koncesszió kérdése sem volt még rend­ben s igy csak az elmúlt napokban került a sor a szerződés aláírására. Hétfőn pedig már megkezdődtek a Le­gényegyesületben az építkezések. Egyelőre csak a legszükségesebb átalakításokat végzik el, a teljes berendezésre és a teljes belső dekorációra csak tavasszal kerül a sor. A Legényegyesület igen jól jár a mozival, amely havi 4000 korona bért fizet a helyiségekért, azokat a legmodernebbül átalakítja s 400 modern csapószékkel látja el a nézőteret. A nagyterem jelenlegi belső dekorációját természetesen meg­változtatják. A nagyterem egy barátságos nagy­városi mozgónak a külsejét fogja felölteni, színes lámpákkal, drapériákkal, csilárokkal és uj or- chesterrel. A szinpad megmarad, de tavasszal az is átalakítást nyer s egyike lesz a legmodernebb műkedvelő színpadoknak. A szerződés értelmében a Legényegyesület­nek évenként 32 előadásra joga van a nagyte­remben é3 a színpadon. A székek a nézőtérről egy xél óra alatt eltávolithatók s igy a nagyte­remben továbbra is lehet lesz táncmulatságokat tartani. Nyáron az udvarban lesz kerti mozi, ame­lyet szintén a célnak megfelelően átalakítanak. Az építkezések folytán a legényegyleti ifjúság is két teljesen uj társalgó- és játékszobához fog jutni, az első emeleten lévő udvari helyiségek­ben pedig próbaterem lesz külön kis színpaddal a műkedvelő gárda próbái részére. A kassal kö­zönség csak nyerni fog a legényegyesületi uj mozival, amelynek vezetőjo Goldberger Ignác, a Slávia-kávéház volt tulajdonosa, a közismert filrn- és mozi-szakértő lesz. (b. I.) xx Nem pénz 12 korona egy oly köny­vért, amely az egész családnak okoz nagy örömet. Siessen megvenni a Tapsifüles nyu­szikát1 Poincaré módszerei a frank emelésére Tendenciózus hírek a párisi sajtóban — A szakértők katasztróffális visszahatástól félnek Paris, október 20. Poincaré pénzügy- miniszter minden eszközt megragad, hogy tervét, a francia frank nemzetközi értékének fölhajtását, keresztülvigye. A szakértők el­lenvetései dacára számos oly módszert eszelt ki, amellyel a külföldi valuták árfolyamát le­szoríthatja. A kormányhoz közel álló lapokban a leg­optimistább hangú cikkekkel igyekszik a francia pénzügyeket bemutatni. Ezek a lanszirozotf cikkek nap-nap után uj meglepetéseket hoznak és tetemesen be­folyásolják a tőzsde hangulatát. így az Echo de Paris hivatalos helyről úgy értesül, hogy a kincstár akkora összegekkel rendelkezik már, amelyekkel összes kötele­zettségeinek hónapokig eleget tehet. Tegnap a Matin közölt cikket a Morgan-alapról, mely szerinte ismét tetemes és a júniusihoz ha­sonló csődöt végérvényesen kikerülte. Huszonnégy órával később a világot az a meglepő bejelentés érte, hogy a francia kormány a helyzet javulása következté­ben már mos* visszafizeti a 30 millió forintos holland kölcsönt, amelynek tör­lesztése pedig csak jövőre 1 ett volna esedékes. A sajtóakció mindenesetre kiváló s neon té­vesztette el hatását. A devizaárfolyamok az utóbbi napokban erősen lemorzsolódtak. A font, amely a múlt héten még 174-en állt, ma csak 166 frankot ér. Ennek dacára beavatott pénzügyi körök sze­rint Poincaré játéka nem veszélytelen, eset­leges visszahatásai pedig katasztrofális mé­reteket ölthetnek. Ha egyszer bebizonyoso­dik, hogy a lanszirozott cikkek nem felelnek meg a valóságnak, akkor a kormányhatalom egyszerre elveszti hitelét és a frankzuhanás kikerülhetetlenné válik. A pénzintézetek s a külföldi hangulatcsinálók már most is úgy érzik, hogy Poincaré hirei a tudatos félre­vezetés céljából készülnek, die határozottan még nem állíthatják, hogy a lanszirozott hírek hamisak vagy mesterségesek. A pénz­ügyi világ most nagyban kutat e bejelenté­sek valódisága után. Háborúság Bényben a megismételt tanitóválasztás miatt Az iskolaszék döntése miatt beverték a plébánia ablakait — Az újonnan megválasztott tanítót névtelen levélben agyonveréssel íe nyegették meg. ha Bénybe be meri tenni a lábát Párkány, október 20. A Párkány melletti Bény község köznyugal­mát teljesen fölkavarták a megismételt tanitó- választással járó korteskedések. A megüresedett állásra négy tanító pályázott: Ujlaky László, a nyugalomba vonult bényi tanítónak a fia, Nyitray József libádi, Tóth Gábor párkányi és Csongrády Árpád csuzi tanító. Mindegyiknek megvolt a ma­ga pártja. Az első választás körülbelül két hó­nappal ezelőtt Ujlaky László győzelmével végző­dött, de ezt megfelebbezték azon állítólagos in­dokkal, hogy Ujlaky győzelmét terrornak kö­szönhette, amennyiben a választási helyiség előtt összegyűlt tömeg Ujlaky érdekében tüntetett és az iskolaszék tagjait fenyegető kiáltásokkal terro­rizálta. Egyes tüntetők az ellenpártok embereinek állítólag agyonverést és fölgyujtást helyeztek ki­látásba. A választást ezek miatt aztán megfelebbez­ték az egyházi hatóság előtt, amely azután a vá­lasztást meg is semmisítette és egyben utasította a plébánost, hogy az iskolaszék a pályázók kö­zül a legérdemesebbet meghívással helyezze a kántortanitói állásba. A plébános, hogy a tünteté­seknek elejét vegye, nem publikálta előre, hogy az egyházi hatóság mikor és miképpen döntött, csak a múlt vasárnap hirdette ki az eredményt j a templomban. | * 12 Az iskolaszék eszerint mint legérdemesebb pályázót Tóth Gábor párkányi tanítót hívta meg az állásra. Az iskolaszék határozata azonban újabb bonyodalmakat idézett elő. Vasárnap este a nép egyrésze a pap lakása elé vonult és szit- kozódások közepette beverte az ablakokat, majd özv. Szegőné tanítónő lakását ostromolta meg hasonlóan, mivel .állítólag ő ellenezte leginkább Ujilaky megválasztását arra való tekintettel, hogy Ujlaky egykori tanítványa s igy nem szeretné, hogy ő kerüljön oda igazgató-tanítónak. Vasárnap óta állandóan puskaporos hangu­lat uralkodik Bényben, amit az a körülmény is jellemez, hogy Tóth Gábor, az állásra meghívott párkányi tanító névtelen fenyegető levelet kapott. Az ismeretlen levélíró értésére adja az uj taní­tónak, hogy Bénybe be ne merji tenni a lábát, mert ott agyonverik. De az iskolaszéki tagok is küldöttségben jártak Tóth tanítónál, s a fenyegető helyzetre való tekintettel kérték, hogy mondjon je a meghívásról, mert mint mondták: „nem tudjuk, hogy mire hazaérünk, nem gyuj- totta-e fel valaki a házunkat". Tóth tanító a névtelen fenyegető levelet átadta a csendőrségnek a nyomozás lefolytatása iránt Az iskolaszéki tagok pedig a járási főnök­höz fordultak közbelépésért, mert a hangulat olyan veszedelmes, hogy bármely pillanatban sú­lyos incidensek robbanhatnak ki Bényben. Vajdasági mozaik A nyúzott ember gyilkosa: népszónok volt — Budapesti katolikus papból görögkeleti misszionárius — Cementbe rakott halottak — Kirabolt vasúti pénztár — Jaj, a Pribi­csevice! — A P. M. H. eredeti riportja —. Vajdaság, október közepe. A napokban közöltük, hogy a zombori határ­ban agyonverve, szétzúzott koponyával, lenyúzott háttal, teljesen meztelenül találták meg Csico- vánki István tanyai gazdálkodót. A csendőrség összefüggésbe hozta ezt a rém­tettet a néhány héttel ezelőtt, az úgynevezett Pi­henő-csárdában elkövetett hármas gyilkossággal és aránylag rövid idő alatt kinyomozta a tettest Brankov Zsivkó facér cipészlegény személyében. Brankov Zágrábban bujdosott, ahol hamaro­san letartóztatták és Zomborba hozták. A Pihenő-csárda meggyilkolt gazdájának 12 éves kis fia határozottan felismerte Brankovban a gyilkost, aki egyelőre csak annyit vall be, hogy ő is jelen volt a mészárlásnál, de részt nem veti benne. Az a korcsmáros, akinél a szerencsétlen Csi- csovanki utolsó utján két pohár bort ivott, ugyancsak ráemlékszik, hogy Brankov ott volt a • korcsmában, amikor Csicso- vánki elmondotta, hogy Zomborba megy bevásárolni. Ilyenformán erősen szorul a hurok a bestiális gyilkos körül, akiről most kiderült, hogy mesterségével felhagyva, kizárólag poli­tizálással foglalkozott, és népgyüléseken szónokolt pártja érdekében. A pártja pedig az volt, amelyik éppen megfizette. Boros Ferenc doktor, katolikus lelkész, budapesti gimnáziumi igazgatót görög-keleti pappá szentelte e napokban a nini érsek, aki annak idején megkeresz­telte Török Jánosi is, a zsidófiuból lett püspököt, aki tudvalevőleg most meghalt a kaliforniai tornádó okozta pusztulás­ban. Boros Ferenc először Zubkovics budai szerb püs­pököt kérte fel, hogy vegye át a görög-keleti val­lásba és szentelje pappá, de Zubkovics nem telje­síthette a kérdést, mert a budai püspökség a karló­cai partiarchátus alá tartozik és a karlócai sta­tútumok szerint Borosnak előbb különbözeti vizs­gát kellett volna tennie. Boros le is utazott Kar­lócára, de nem tvolt hajlandó vizsgázni, ellenben valakinek a tanácsára Nisbe ment, ahol rövidesen teljesült a kívánsága. Most mint felszentelt görög­keleti lelkész Mexikóba megy az ottani ortodox misszióhoz. Újfajta múmiákat akar a világra tukmálni egy szabadkai „feltaláló". A találmány lényege, hogy temető vagy krema­tórium helyett cementbe burkolják a halottakat és rakják egy közös raktárba, ahol légmentes (?) burokban száz meg száz évig épségben lennének eltartljatók. Nem kell hozzá több, mint 20 kiló cement, meg még néhány ezer bolond, aki kap az „eszmén". A feltaláló még szabiidon jár és agitál. A nagybecskereki állomáson vakmerő rablást követett el egy eddig még isme­retlen, de a helyzettel vclószinüleg nagyon is is­merős tettes. Kedden este a minden irányból befutó vona­tok 49 pénzeslevelet hoztak Becskerekre, amelyc- ket az ottani pénztáros vett át megőrzésre, illetve azért, hogy szerdán reggel továbbitsn Szabadkára a vasutigazgatósághoz. A 49 levél közül negj'ven- nyoloban volt pénz, körülbelül egy millió dinár, mig a negyvenkilencedikben elrontott jegyek voltak. A pénztáros a leveleket bezárta pénztár­szekrényébe, reggel azonban a pénztárt nyitva és kifosztva találta, csak az érték­telen negyvenkilencedik levél maradt a a fenekén. A pénztárhelyiség ablaka nyitva volt, bár a pénz­táros este állítólag becsukta, viszont a nyomozást nagyon megnehezíti, hogy a szobát éppen szerdán hajnalban súrolta fel a takarítónő. A pénztárost, az éjjeli őrt és a takarítónőt letartóztatták. Csak azért sem engedélyezte a szabadkai rendőrség a Népkör újabb kulturestélyét Legutóbb már örömmel je­lentettük, hogy megtört a jég és a Népkör nemes célú, tanító és szórakoztató akciója elől elhárul­tak az akadályok, ám magyarok barátja, Horvat Cvetko főkapitány felhasználva a főispán távol­létét, az utolsó pillanatban indokolás nélkül visz- szavonta a már megadott engedélyt. Ebben a hangulatban, ebben a lelkes és bol­dog állapotban érte a szabadkai közönséget a kormányválság hire és ezzel a hírrel együtt az a „vigasztaló" kombi­náció, hogy Radicsék megszüntetik a kormány­koalíciót és hogy a radikálisok a horvátok helyett Pribicsevicséket hívják a kabinetbe. Jaj neked, magj'ar kulturmozgalom. riíIREK^, I Rétyi Lajos | Taracköz, október 19. Gazdagon zuhog ránk az októberi nap. Pazarul osztja fényét, melegét. Érzi, hogy szükségünk van rá, mert a halál rideg keze végigtapogatja idegeinket. Kert közepén álló szép régi kúria. Oszlo­pos tornácát gyönyörű bíborba öltözött vad- szőlő futja be. A kert fái is a hervadás gaz-, dug színeivel díszített ruhájukat öltötték fel. A gyászénekeket zengő kórus, a megrázó erő­vel búcsúztató pap s maga a természet is, valamennyien, az elmúlás fenséges himnu­szát zengik. Ennek alkotja szomorú keretét a gyászoló család s az ösmerősökböl álló gyá-. szoló gyülekezet. Szabó Béla liuszti ref. lelkész nemes lel­kének tiszta kelyhét fenékig üritteti velünk. Könnyeink csordulnak bús emlékezésein, mint a tavaszi napra fölengedett ereszről a hó leve. Enyhül a fájdalmunk, mely torkun­kat fojtogatja. így csak az tud beszélni, olyan felett, akinek lelke édes testvér az övével. Ha nekünk úgy fáj, mennyire fájhat azoknak, akik nap-nap mellett érezték lelkének ne­mes prizmáján a szeretet ezerféle megnyilat­kozását. Valahányszor láttalak Rétyi Lajos bácsi, szobrász, festő és költő szerettem volna, lenni egyszerre. Szobrász, hogy egy igazi magyar ur fejét megmintázzam; festő, hogy meleg szemeiden átsugárzó lelkedet megrögzitsem; költő, hogy jellemednek nemes, sokszínű vo­násait méltó szavakba öntsem. Úgy éreztem, hogy a rideg anyagba is életet tudnék lehell- ni, hogy szavakban, színekben is plasztiku­san tudnám kidomborítani külső szépséged det, belső értékeidet. Úgy álltái itt hófehér fejeddel, tiszta jel­lemeddel, a mai élet gyűlölködő, romlott vi­lágában, mint a Máramarosi havasok szűz ha­va, akkor, amikor a völgyek havát már a bű­nös emberek lába sárrá, piszokká tapadta. Úgy álltái itt, mint a magyar úri erények föl- séges káleidoszkóája, amelyre bárhonnan te­kinthetünk, mindig csak szépséget láttunk. A falu kis lélekharangja utolsót sikolt utánad. A mi lelkünk hangjai is fájdalmasan kondulnak, mikor utolsó utadon búcsúzunk tőled. Hokky Károly. — Vass József és Herczeg Ferenc lesz­nek a Tisza István emlékünnep szónokai. Budapestről jelentik: A Tisza István-Kör ezídén is kegyeletes ünnepéllyel emlékszik mes Tisza István halálának hetedik évfor­dulójáról. Az október 31-iki emlékünnepen Vass József népjóléti miniszter mondja az emlókbeszécTet. November 2-án nagyobb kül­döttség járul a geszti kriptához, ahol Her- czeg Ferenc mond beszédet. — A Kúria az Eskütt-ügyben holnap, Lé- dorerné pőrében szombaton mond ítéletet. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A királyi Kúria ma kezdte meg az Eskütt- panama, valamint a Léderer Gusztávné bün- pörének felebbviteli tárgyalását. Esküit La­jos pőrében a Kúria holnap, Lédererné ügyé­ben pedig szombaton délelőtt mond Ítéletet. — Szlovenszkói származású művész körútja Magyarországon. Budapestről jelentik: Iíj. Félóra Veress Samu, a Rimaszombatról elszármazott zongoraművész Magyarország nagyobb városaiban hangverseny-kőrútra indul. Debrecen, Nyir gyhá­za, Győr, Komárom, Ftegerl után Budapest haujf* versenydobogóin mutatkozik ba.

Next

/
Thumbnails
Contents