Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-19 / 238. (1276.) szám
9 \ 1926 október 19, kedd. \--------------}------------------------------------------------------------------------------------------------. KdzcíAZPMÁer1. Cseh beösmerés a gazdasági válság igazi okairól Egy C9eh nagyiparos megerősíti a szlovensz kői magyarság közgazdasági szaktekintélyeinek véleményét — Szakszerűség helyett sovi nizmusba burkolódzó hozzánemértés irányítja a gazdasági politikát Csehszlovákia összes kerületeiben az 1927. szezonra képviseletet és eladási helyeket nyitunk a világhírű D. K. W. Motorkerékpárokra W As 1927. szexén slágerei: '0W& Kéfhengeres — Kéitaktusos — 500 köbcm. gép, láncittétellel. károm Járatú és nagy ballon pneumatikkal — A Kontinens legolcsóbb gépei I Németnyelvű jelentkezéseket november 1-ig a Zschopauer Motorrenwerke A. G. Abteilung: Organisation csehszlovákiai eladási igazgatóságához, Prága II., Jungmannova 22. intézendó'k. A. Kassa—oderbergi vasút nosztriíikálása. Értesülésünk szerint a jövő héten Matousek dr. miFrantala M. nagyiparos érdekes összefoglalását adja a kereskedők és iparosok körében a jelenlegi gazdasági válság okairól kialakult nézeteknek. Érdemes ezeket ismertetni. miután egy cseh nagyiparos véleményét is fedik s miután, bár burkoltan, de ugyanazon végeredményhez jutnak el, amit mi e helyen már ismételten és nyíltan megirtunk. És ez a végső konklúzió nem egyéb, mint az, hogy a háború utáni viszonyok által okozott nehézségek azért érintik oly súlyosan gazdasági életünket, mert ennek irányításában a szakszerűtlenség és a hozzánemértés érvényesül. A forradalom által felszínre hozott elemekből került ki a vezetők nagy része, akik a szakavatottakat nem tűrik meg maguk között s akik szakszerűtlenségüket a szélső sovinizmusba és a szociális jelszavak hangoztatásába burkolják. — A kereskedők és iparosok nézeteit óhajtom összefoglalni — mondja Frantala — a mai nehéz idők okairól s egyben megmutatni azt, hogy ezek az orvoslást miképp vélik elérhetőnek. A jövő kilátások olyan sötétek, hogy mindent meg kell kísérelni a nehézségek megszüntetésére, mert elhanyagolásuk csak rosszabbodást s az állam érdekeit is fenyegető válságot okozhat. —■ Minden politikai huzavonának meg kell szűnnie és egyesült erővel a bajok megszüntetésére kell törekednünk, hiszen régen megállapított tény az. hogy a gazdasági zavarokat mindig politikai nyugtalanságok kisérik és a legmegfeszitettebb kommunista propaganda sem oly veszélyes, mint a munkanélküliség, a megélhetés megneheze- dése és a nyomor. — Ez mind egy-egy melegágya az elégedetlenségnek, amiből forradalom származ- hatik. A gazdasági válságot okozó hibák egyike a kiadásoknak gazdaságtalan é3 szaktudásnélküli eszközlése. — Szükségesnek látszik a gazdasági rendszer modernizálásával a termelést olcsóbbá és tökéletesebbé tenni. — Sajnos, ma már nincs erre pénz! Hiszen ma már a legelemibb üzemi szükségletekre sincsen pénz, nemhogy a termelés átszervezéséhez szükséges drága gépekre és berendezésekre volna. Azon kevés telep, mely a konjunktúra idején elég merész volt ezt az áldozatot meghozni, az a mai válságot nem érzi oly nagyon. De hány van ilyen? Nagy részük van e válságban a bankoknak is, amelyek gyorsan akartak nagy vagyonokat összegyűjteni és mindenféle kétes üzletre vetették magukat, melyeknél a legtöbb esetben nagy veszteségeik voltak, viszont a szolid és egészséges ipari vállalkozások támogatására nem volt pénzük, vagv pedig ezek számára elfogadhatatlan feltételeket szabtak. Példa van rá, hogy egy bank egy mulatóba ötmillió koronát fektet be, közben a saját iparvállalatai a modern átszervezés hiánya folytán versenyképtelenekké válnak, visszafejlődnek, munkásaikat elbocsátják és csődbe jutnak. — Van-e ilyen banknak közgazdasági és pénzügyi jelentősége, amely a szolid nyereséggel kecsegtető iparvállalat helvett pénzét kalandos vállalkozásokba fekteti s ha aztán rajtavesztett, állami szanálás után kiáltoz? — A beállott krízist teoretikus és nem praktikus eszközökkel akarják megszüntetni. A sajtó teli van azzal, hogy a kereskedelmi-, vám- és tarifapolitikának radikális uj irányt kell szabni. Erre már jóval előbb kellett volna gondolnunk, nem ma, amikor már a válság lesújtott és kemény ököllel veri fejünkbe a tanulságot. Bizonyos hogy vámpolitikánk csupán a belföldi forgalom kívánságai után indult és az exportot figyelmen kívül hagyta oly mértékben. hogy ez a külföldön megfelelő ellenrendszabályokat váltott ki, melyeket erősen sinylünk ma. — Vasúti fuvarunk drága s igy verseny- képtelenek vagyunk a külföldön. A belföldi, SZŐRMEÁRU mindenféle kivitelben és minőségben, kizárólag saját gyártmány. Javítások és átalakitások kiválóan és jutányosán eszközöltetnek. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. Telefon F VFNDFR ™a 31582 £ • V JL*l^A^iLj£m.CeietRá12. U™—___----------------------fő leg a politikai harcok közben a gazdasági érdekekre kevés figyelmet fordítottak. Iparunkra már kezdettől fogva oly terheket raktak, melyeket az elviselni képtelen. — Ebben a szellemben a dolog nem mehet tovább, mert ha az állam az ipartól azt kívánja, hogy kötelességét teljesítse, akkor kötelessége viszont, hogy az iparnak létfeltételeit megteremtse. A politikai érdekek kíméletlenül föléje vannak helyezve a gazdaságiaknak. — Elfelejtik, hogy berendezkedésünk folytán feltétlenül exportáltamnak kell lennünk, különben nem bírunk megélni. — Ha az államalakulás után azonnal gondoskodtak volna arról, hogy a körülfekvő régi piacainkat megtartsuk, sőt újakat is szerezzünk azokhoz, akkor ma jobban állanánk. Szükkeblüségből és kicsinyes érzékenységből elfeledjük azt, hogv időközben iparunk any- nyira megbénult, hogy igen nehéz lesz ismét lábra állítani. Nem szabad azt képzelnünk, hogy az elfoglalt piacokon csak meg kell .jelennünk és már is győzünk. Kérdés, hogy lesz-e elég erőnk a tőlünk már elfoglalt piacot visszaszerezni. A helyzet igen súlyos, de még nem reménytelen s csak tőlünk függ, hozzálátunk-e a nagy feladathoz és töreksziink-e mindenütt, ahol erre szükség van, a gyökeres változást végrehajtani. Eddig Frantala cikke. Nekünk alig van hozzátenni valónk egyéb, mint az, hogy oly enyhe kifejezéseket használ, amelyeket azon körök, amelyeknek ezeket meg kellene érte- niök, éppen finomságuknál fogva nem értenek meg. örvendetes azonban, hogy a bajoknak ugyanazon kutforrásait látja egy tőlünk nemzeti szempontból oly távol álló egyén, mint amit mi már régen látunk. (Br.) A német-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások nehézségei. Berlinből jelentik: A berlini csehszlovák-német kereskedelmi tárgyalások csak nagyon nehezen haladnak előre. A németek arra szólították föl a csehszlovák bizottságot, hogy a lengyel szerződés egy sereg rendelkezését intézzék el, amit belátható időn belül nem lehet megtenni és semmi hajlandóságot sem mutatnak arra, hogy mezőgazdasági vámjaikat, amelyek a csehszlovák mezőgazdasági vámoknál sokkal magasabbak, leszállítsák. A németek által fölajánlott koncessziók nem fontosak és majdnem értéktelenek. A csehszlovák üveg, porcellán, papír, maláta és más exportra berendezett ipar követeléseit nem hajlandók teljesíteni és a tárgyalások nem jogosítanak föl arra a reményre, hogy ezeknek teljesítése csak részben is meg fog történni. A helyzetet komplikálja, hogy Magyarország az utóbbi időben különböző követelésekkel állt elő, amelyek kollidálnalc a csehszlovák követelményekkel. A mezőgazdasági termékek Né metországba való kivitelének vámszabályozási kilátásai olyan minimálisak, hogy Csehszlovákia a magyar tárgyalások keretében a mezőgazdasági koncessziókat illetőleg igen óvatosan viselkedik. Könnyen lehetséges, hogy Csehszlovákia a magyar mezőgazdasági termékek behozatalának engedélyezett koncessziókkal elveszti a Németországba való kivitel lehetőségét. Ez annyit jelent, hogy ha a német álláspont nem változik, akkor a csehszlovák termékeket nem lehet majd exportálni, viszont Magyarország a könnyítések alapján elárasztja Csehszlovákiát mezőgazdasr produktumokkal. A jelenlegi helyzet alapján más kiút nem mutatkozik, minthogy a csehszlovák iparnak időről-időre kiviteli engedményeket kell tennie. Ez annyival is inkább kívánatos, mert a német és a magyar tárgyalások után a jugoszláv és román gazdasági tárgyalások fognak következni. Londoni tárgyalások a nemzetközi finanszírozó trösztről. Moravec dr., a Böhmi- sche Uniobank igazgatója Londonban tartózkodik, hogy Böhmische Uriobanknak a nemzetközi finanszírozó trösztben való részvételéről tárgyaljon. Ehhez Berlinből jelentik, hogy a tőke lényegesen kevesebb lesz, mint egy milliárd dollár, pedig még az utóbbi napokig evvel a hatalmas összeggel számoltak. Valószínűleg két részvénycsoportot fognak létesíteni: törzsrészvényeket és előrészvényeket. A vállalat célja nemzetközi üzletek finanszírozása és hosszúlejáratú kölcsönök nyujtá- !; sa lesz. A társaság egyébként nem fog azzal foglalkozni, hogy egyes iparágakat előnyben részesítsen, sem pedig azzal, hogy Belgiumnak ujrafelépitési kölcsönöket adjon, mint ahogy ezt az egyes lapok megírták, hanem tisztán csak nemzetközi nagy hitelüzleteket fog kötni. A szlovenszkói cukorgyárak sztrájkja mindezideig nem változott. Diószegen és Szereden 1450 munkás sztrájkol. Az állandó munkások a sztrájkhoz nem csatlakoztak, de az üzemek az idénymunkások sztrájkja következtében szünetelnek s az állandó munkások csak az üzem rendbentartásával foglalkoznak. Mindkét helyen a sztrájk azért tört ki, mert 30%-os béremelést követeltek. Ezt a követelést azért utasították el, miután Prágában a csehszlovák cukorgyárak és munkások között kollektív szerződés jött létre, amely a köztársaság 136 üzeme számára érvényes. A cukor ára. Szombaton az élelmezésügyi minisztériumban a kormány képviselői és a cukoripar képviselői tanácskozást tartottak, amely azonban nem vezetett eredményre, mert mindkét fél eddigi álláspontján maradt meg. A tanácskozást ma folytatják. Kereskedelmi szerződés Svájccal. A Mor- gen jelenti: Magyarországgal folytatott kereskedelmi szerződések befejezése után Csehszlovákia azonnal folytatni fogja a tárgyalásokat Svájccal, hogy a vámtarifaszerződést véglegesen megkösse. Megélénkült a belföldi fapiac. A „Oarpatbia" jelenti: A csehszlovák fapiacon megélénkült az üzlet- A tavaszi szükséglet és a pillanatnyi fogyasztási szükséglet azt eredményezte, hogy a meglévő készletek gyorsabban keinek el. Úgy a belföldi, mint a külföldi szükséglet növekedőben van s ezért a cseh fűrészek Szlovenszkőn néznek fa után, hogy saját szükségletüket fedezhessék. Ugyanez áll Németországra és elsősorban Szászország jön tekintetbe mint jó vevő, ahol jobb árakat is lehet elérni. Magyarország gömbfa iránt érdeklődik, mert a magyar fűrészek a tavaszi szezont készítik elő. Bányafa iránt szintén Magyarország érdeklődik, de az angol szénsztrájk következtében a belföldi bányák is nagyobb mennyiségű bányafát fogyasztanak. A lengyel verseny kevésbé érezhető, mint még röviddel ezelőtt. A vágottfapiac úgy Szlovenszkón, mint Csehországban változatlanul barátságos hangulat mellett nyugodt. A kiviteli üzlet élénkebb és a Németországba való export emelkedik. Az érdeklődés az összes fafajtára irányul. A magyar üzlet változatlanul jó és mivel a lengyel verseny ezen a téren is gyengül, az árak szilárdak. A hamburgi sztrájk következtében az angol üzlet kissé szenvedett, de ezzel szemben a holland és francia üzlet megerősödött. A lombfapiac általában szintén javult. Mindent összevéve, az idei kampány több reménnyel kecsegtet már csak azért is, mert a csehszlovák fafeldolgozóipar nem rendelkezik nagyobb készlelek felett. Egy délkeleteurópai vaskartell alapítása előtt. A Wolff-ügynökség jelenti Kattowitzból: Cseh ipari körök kezdeményezésére a közel jövőben egy délbeleteurópai vaskartell alapítására vonatkozó bizalmas megbeszélések fognak megindulni. Ezt a kérdést a cseh—lengyel prágai vastárgyalások alkalmával vetették fel először s ekkor a cseh ipar a kartell alapítása mellett exponálta magát, mert attól tart, hogy a nyugateurópai kartellbe való belépés számára csak igen kis kontingenst jelentene. Az uj alapítás célja a déleurópai vaspiac felosztása, amelyben Magyarország, Ausztria, Jugoszlávia, Bulgária, Románia, Görögország és Törökország részesednének. Az uj kartell a következő országokat, illetve piacokat egyesítené: Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Ausztria és Nemetfelsőszilézia. A kassai kereskedelmi és iparkamara közlésed. Az összes tudósítások minden kötelezettség nélkül közöltéinek. Kérdezősködéseknél a zárójelben lévő szám adandó meg. Felvilágosítás a kereskedelmi és iparkamaránál nyerhető, Kassán. Pályázatot hirdetnek: A kereskedelmi minisztérium: 600 puhafából készített doboz szállítására. Határidő október 26. (17014.) Egyenruhaposztó szállítására. Határidő október 25. (16845.) — A prágai szeke- részetd főraktár: kiselejtezett anyag eladására. Határidő október 26 és 27. (16797.) — A görög posta- és távírda vezérigazgatóság: távirdaosztopok szállítására. Határidő október 21. (16908.) — A pozsonyi katonai Lad biztosság: zab szállítására. Határidő október 29. (285—U.) — A pozsonyi közmunka ügyi minisztérium referátuma: vasbetonbid építésére Cergovon. (232—U.) — Árukínálat: Londoni cég gyümölcsöt kínál. (16928.) — Bolgár cégek szilvát, diót, babot kínálnak. (16871.) niszteri tanácsos vezetésével egy csehszlovák delegáció Budapestié utazik, ahol a Kassa—oderbergi vasút nosztrifikálási egyezményét akarják, megkötni. Számolnak azzal, hogy a nosztrifikációt november végén keresztülviszik. /ÍÖZS + Szilárd a prágai értéktőzsde. A beruházási piacon hosszirányzait volt. A kereslet oly nagy volt, hogy áruhiány állt be. Az árfolyamamelkedések Vi—7%-ot tettek ki. A többi piacon kedvezőtlen bécsi hírek az üzletet kissé befolyásolták, azonban az irányzat szilárd volt. Az iparrészvénypiacon javultak: Berg és Hűltem 60, Tejipar 40, Első Pdlseni 35, Északcseh Szén 22, Pozsonyi Kábel 25, Zettlátzi Kaolin 20, Rudweisi Sör 20, Aussigi Finomító, Solo, Kölini Szesz, Dux—Bodembach 15, Bergmann 13, Horvát cukor 8, Königsbofer és PoSdi 6, Kottáim Trágya 5, Danek, Nyugatoseh Szén 3, Skoda 2 koronával. Estek: Brürrni Sör 20, Marschner 15, Deli 10, Cseh Kereskedelmi 5, Krizsik 2 koronával. A bankpiacon Slovenská Banka 2 koronát vesztett. A beruházási piacon L-járadák 5, H-járadék 4, a 4.2%os 2, a 4%-os 1, a 6%-os IV. állami 1.25, a 4%%-os állami 1.1, az 5%%-os IV-ik a Iáisztköl- csön 1%-kal javult, a konvertálható kölcsön 60-fillérrel, az 1923. évi beruházási %%, a beruházási forgalmi 40 és a prémiumkölo9ön 20 fillérrel javult. Az exótapáac irányzata szilárd volt. + A prágai devizapiacon Paris 0.175, Milánó 1.475 koronával javult, mig Brüsszel 1, Zürich 0.20 és Madrid 15.75 koronát vesztett. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy* zés Aussig lofco es kikötő 187.50. + A mai prágai állatvásár üzletmenete lanyha volt. Felhajtás 636 darab, ebből hazai 502, szlovén sziké1! 90, jugoszláviai 20, romániai 24. Árak: Belföldi ökör 5.20—7.50, la 7.75—8, bika 5.30— 7.50, tehén 4.30—8.20, borjú 5.25—7.40, szlovenszkói ökör 5.50—6.25, la 9.50, bika 5—7.20, tehén 4.50— 8, borjú 5—8.30, jugoszláviai ökör 6, bika 5— 6.25, romániai ökör 7.75—8.05. — • Sertéspiac: Felhajtás 7160 darab és pedig 884 szlovenszkói sertés 9.50— 10.60, 120 jugoszfláviai 10.20—10.45, 608 romániai 9—10, 3510 lengyelországi 9.10—10.60, 126 szlovenszkói bízó (nem talált vevőt), 678 magyar bizó 9.10—9.60, 487 jugoszláviai hízó 8.60—9.50, 701 romániai hízó 9—9.40. + A pozsonyi terménytőzsdén ma igen élénk üzletlebonyolitások történték. A következő árakat jegyezték: Szlov. búza 216—218, tiszavidéki búza 187—188, külföldi ab Pozsony 185—188, jugoszlá- viai ab pozsonyi bajóáll. 187—188, rozs 173—176, árpa 185—190, szlov. zab 132—134, tengeri 55—58, jugoszláv és magyar tengeri ab komáromi kikötő 120—122, ab Pozsony 123—124, paritás Szob 121— 123, uj jugoszláv és magyar teugeri (december— januárra) 98—99, szárított tengeri ab határ 111— 113, fehér bab 110—117, tafcarlámybab 85—88, fehér burgonya 47—51, ipari' burgonya 40—43, búzaliszt 5 fillérrel drágább. GG-üiszt 250—255, takarmányliszt 115—117, buzakorpa 79—81. + Barátságos a budapesti értéktőzsde. Dacára annak, hogy a spekuláció eladásokat eszközölt, az egyes árfolyamok emelkedtek, még pedig 100— 120.000 koronával. A forgalom élénk volt. Záróirányzat tartott. Egyes, a CsTK-ban nem jegyzett értékek közül a Mokitár 181, Pestszentlőrinci 72, Részvénysör 820, Felien 1380 ezer magyar korona. + A budapesti gabonapiacon — ottani szerkesztőségünk telefonjelenlése szerint — az irányzat tartott- A forgalom csekély volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 367.50, egyéb 360—362.50, rozs 262—265, sörárpa 280—310, tengeri 250—255 ezer magyar korona. + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde, a hangulat azonban nem volt barátságtalan. Később stagnáció állt be. A korlátban magyar és csehszlovák mon- t énért ékek szilárdak voltak. + Lanyha a berlini értéktőzsde. A hivatásos spekuláció eladásaival a magánközönség vásárlásai álltak szemben, úgy, hogy az árfolyamhullámzás nem volt nagy. A második félidőben Festékipar 7%-ot nyert és az utótőzsdén a hangulat any- nyira megjavult, hogy egy csomó papír szép árfolyam emelkedést könyvelhetett el. A deviza- és pénzpiac változatlan. + Szilárd a berlini terménytőzsde. A következő árakat jegyezték: Búza 262—265, rozs 219— 224, árpa 220—262, zab 175—191, búzaliszt 35.75— 38.25, rozsliszt 31.50—32.75, buzakorpa 10.25— 10.50, rozskorpa 10.50, Viktória-borsó 51—58. kis ehető borsó 35—38, takarmányborsó 21—24, repce- pogácsa 14.80—15, lenpogácsa 19.50—19.60, szárazszelet 9—9.20, burgonya 23—23.50.
