Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-16 / 236. (1274.) szám
8 1926 október 16, wombat. — Nyoimavesaott a ehamtáily kastély tolvajainak. Páriából jelentik: A párisi rendőrség ma estig még nem akadt a cbantilyi tolvajok nyomára. A Ohanliiüy íelé veaető oranágnton találtak ugyan egy autót, amelyről feltehető, h<gy a tcűwajdk használták. Az autó egy párisi gyáros tulajdona, akinek garázsából ismeretlen tettesek néhány nappal ezelőtt ellopták. Pozitív bizonyíték egyelőre még nincs arra vonatkozólag, hogy az auitő tolvajai azonosak a dhamtillyi kastélyban történt lopás tetteseivel. A kastélyból eltűnt értéktárgyak értékét a Paris Sodr 8 millió frankira becsüli. — Mesterséges petróleum. Párisból írják: Mint a Matin jelenti, Audikért francia tudósnak, az állami kísérleti intézet igazgatójának szintétikus petróleumot sikerült gyártania. A mesterséges petróleumból a természetes petróleum minden terméke előállítható. A árazok vallása. A druzok titokzatos népe, mellyel innen-onnan egy óve áll harcban a francia haderő, magában elzárkózva él falvaiban, bár azóta, hogy földjén kiütött a háború, nincs kapcsolat nélkül Szíria más lakóival. Számra mintegy százezer druz van a világon, ezek közül negyvenezer fegyverfogható. Eredetüket homály fedi. Nem bizonyos, hogy külön törzset, népet, vagy csak vallási felekezetet alkotnak-e. A damaszkuszi zsidók plistim-ek-nék, az ősi füisz- teusok utódainak mondják őket. Maguk a druzok rendszerint azt mondják, hogy rokonaik „Szin“- ben, a távol keleten laknak. Várják is, hogy eljönnek még Szíriába s velők együtt hajtják hatalmuk alá az egész országot. Ez a felfogásuk nyilván nincs összefüggés nélkül azzal, hogy felékezetük bizonyos vonatkozásban áll némely titkoa indiai felekezetekkel. Visszont vannak, akik azt mondják, hogy a druzok a keresztes vitézek leszármazottai, főembereik meg azt állítják magukról, hogy egyenesen Bouillon Gctt- fried'től származnak. A druzok vallása az Lalám szufi-felekezetétől ered, de át van itat?a a Szíriái ősi természet imádó vallás elemeivel. Maguk a druzok titokban tartják vallásukat. Szent könyveiket, melyeket sohasem nyomtattak ki, a hagyomány szerint különböző helyeken őrzik, hogy ne váljanak ismeretessé az idegenek előtt abban az esetben sem, ha egyikük vagy másikuk mégis idegen kézbe kerülne. Nem biztos az élete annak az embernek, aki abba a gyanúba esik, hogy olvasta szent könyveiket. De vallási tanaikat nemcsak az idegenek előtt titkolják, hanem a közönséges druzok előtt is, akiket a bölcsektől megkülönböztetve, tudatlanoknak tartanak. A bölcseknél is nagyobb tekintély illeti meg a fenköltöket. ötven bölcsre egy fenkölt esik. Ezek a titok letéteményesei. Titkos istentiszteletüket a druzok csütörtökön éjszaka, jórészt sötétben tartják. Ez keverte őket szomszédaik előtt abba a gyanúba, hogy istentiszteleteik erkölcstelen cselekedetekkel kapcsolatosak. Imaházaikban, a eftaJerof-okban, melyeket a szertartások idején őrök vesznek körül, hogy senki meg ne leshesse őket, egyszerű szalmagyékenyen ülve tisztelik szentségeiket A legjelentékenyebb szentség Hazbejában, az Antilibanonhan, a Fehér szentség. Ott őrzik legnevezetesebb szent könyveiket is. Az a szárnyra kelt hír, hogy a franciák lerombolták volna ezt a házat és elvitték volna a ezent könyveket, oly izgalmat keltett az egész druz népségben, hogy a franciák szükségesnek tartották hivatalos formában haladéktalanul megcáfolni. A druzok muahadin-oknak, egyistenhivők- nek mondják magukat. Hitök. szerint ez az isten időről-időre emberalakba öltözve megjelenik s jöttét mindig egy próféta adja hírül. Az utolsó próféta Hamza ben Ali volt s ettől származónak mondják a druzok legtöbb szent könyvét. Ez, meg Mohammed ben Izmáéi Darazi, kitől a druz elnevezés ered, a druz vallás igazi megalapítói a tizenegyedik században. Istennek utolsó tcstté- válását il Hakim d'Amrallah kalifában látták, ki 1021-ben halt meg, az ő hitük szerint eltűnt, hogy próbára tegye a hívőket. De egyszer majd megjelenik s akkor uralkodni fog az egész világon. VASÁRNAPI RÁDIÓMŰSOR Prága: 11.15 Matiné. Jlrák kompozíciók. 18.00 Német operaáriák. 19.30 A csehszlovák filharmonikusok népszerű estje. 22.00 Távirati és sport jelentések. Briinn: 10.00 Matiné. 19.00 Zenekari hangverseny. 20-00 Egyfelvonásosok. Budapest: 10.00 Istentisztelet a kálvin-téri Tef. templomiban. 11.45 Szimfónikus hangverseny. 16.00 Kamarazene. 19.30 Budanovits Mária és Palotay Árpád énekesije. 20.45 Cigányzene. 22.15 Jazz-zene. Bées: 11.00 A bécsi szimifónikusok matiné]e. 20.00 Hugenották. Berlin: 19.00 Rózealovag. München: 20.00 Exotikus est. Frankfurt: 19.30 Haendel: Sándor-iinnep, oratórium. Varsó: 20.30 Ohopin-est. Bern: 20.30 Indulóest és dalok. Kópénhága: 20.00 Mozart-est. Zürich: 20.00 Kitti hangverseny. Stockholm: 21.45 Svéd zen szerzők. Hilversuni: 19.50 Traviata. London: 22.15 Chopin. Pirii: 21.30 Hangverseny, Évtizedekbe telik, mig Európa romjai a megváltozott gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodni fognak... az uj viszonyokba beélik magukat. Reménytelenség csendült ká a miniszter szavaiból, reménytelenség ülte meg a gyülekezetét. A parlamenti ülés szétoszlott, miután a kormánynak a következő évre korlátlan hatalmat biztosított. „A halódó Európa/' Ez volt a külföldi lapok cikkeinek főcíme, amelyek Európa nyomorúságáról számoltak be. * Az afrikai minisztertanácson most olvasták fel a követ jelentését a timJbuktui kormányhoz. Minden szem Augustus Salva tor császáron függött. A császár mélyen hátradőlt karosszékében, szemei félig bezárulva, igy hallgatta végig a jelentést. Egyetlen arcizma sem árulta el, mi megy végbe bensejében. A teremben mély csend. A császár ... Miit gondol, mit forral most magában? A nyomasztó csend mind terhesebb lesz, mennél tovább tart. Végre!... A császár felegyenesedik. A vezérkari főnökre néz. — Mennyire haladtak a katonai mozdulatok a déli határon? — Minden stratégiai fontosságú pontot megszállottak. A leleplezett mozgósítási parancsok északi kerületeinkben a katonaság létszámát a háromszorosra emelték. A déli irányban való szállítást szabályoztuk. Éjjelnappal muníció és élelmiszer transzportok mennek a felvonulási területre ... — Mi újság ott lenn? szakította félbe a császár. — Ugyancsak előkészületeket tesznek. Az irreguláris csapatok már tüzeltek is egymásra, de még eddig nem volt véres összecsapás. A császár bólintott. — Ismételje meg kérem parancsnokainknak a rendeletet, hogy még provokálás esetében is tartózkodjanak a határmegsértéstől. Ez háborút jelentene, háborút, amelyet... a császár most megkeményitette hangját... nem akarok. Szemei körbe jártak. — Nem, nem akarom! Most annál kevésbé akarom. — Uraim, a szerencsétlenség, amely Európára tört, olyan nagy, olyan elképzelhetetlenül nagy, hogy nem szabad olyant elkövetnünk, amely a haldokló kezéből kiütné az enyhülés serlegét. Úgy látom, hogy né- ihányan csodálkoznak szavaimon. Értem az önök gonolkodását. Bizonyos, hogy most egy sereg telepes, egy sereg katona áramlik Dél- afrikába. Ez mérhetetlen erőgyarapodást jelent a Délafrikai Unióra. Uj munkaerőket, akik a mi ottani fekete testvéreinket még inkább kiszorítják. Tudom ... látom ... — De most egy háború? Hiénának neveznének engem és joggal! — Nem! A tárgyalásokat tovább folytatjuk az Unióval abban a mederben, mint eddig, mielőtt a szerencsétlenség bekövetkezett volna. Követeléseim egy fokkal sem lesznek nagyobbak. A tárgyalások csakis a két faj egyenjogúsítására vonatkoznak. — Mindenesetre az elodázás taktikája most véget ért. Délafrika reménységét is eltemették Európa romjai. A császár elhallgatott. Gondolkodva meredt maga elé, majd fejét rázta. —• Nem, nem. Most már nem tagadhatják meg. A fajok egyenjogúsítása. Ezeknél a szavaknál felugrott. Szemei megvillantak. Arca megváltozott. Minden vonása kérlelhetetlen akaratot tükrözött. — Az egyenjogúsítás, uraim! Itt s az egész világon, ez az én célom. Először itt, az afrikai talajon. És aztán tovább. És ha azok ott lenn . . . nem hiszem, nem hihetem. Az Isten verhette meg őket akkora vaksággal, ha azok vonakodni fognak, ha most vonakodnának, kényszeríteni fogom őket. A császár hangja suttogóvá vált. — A karddal ... a karddal. — A csapatmozdulatok tovább folynak. A többi rendszabályok is — a tengerészeti miniszterhez fordult -T- érvényben maradnak. Öntől pedig, miniszterelnök ur, részletes tervezetet várok az Európa részére megindítandó segélyakcióról A szolgálattevő adjutáns lépett hozzá. — Mr. Rouse, — súgta a császár fülébe. A császár tekintete elsötétült Elutasító vonás jelent meg arcán. Rövid üdvözléssel hagyta el a termet. — Foglaljon helyet, Mr. Rouse. A megérkezéséről szóló hir ma reggel meglepett. Rouse kérdőleg nézett a császárra. — Meglepett! Igen! A csatorna robbantása. Az ön hazájában elterjedt hírek, a világot beszáguldó hírek nem kényszeritették önt a maradásra? Guy Rouse hallgatott. Hiába kutattak a császár éles szemei valamiféle változást az arcán. — Tehát véletlenség volt, Mr. Rouse, amely az aknákat egyszerre hozta robix násba? — Véletlenség volt, Felség! — Nagyon rosszakaratú véletlenség lehetett, Mr. Rouse! — Véletlenség volt, Felség. A bírósági tárgyalás meghozza a bizonyságot Hangsúly nélkül, egykedvűen mondta ezeket a szavakat — ön mondja ezt, Mr. Rouse. Elhiszem önnek ... és mégis! Miért hagyta el ön hazáját ezekben az órákban? Nem tart attól, hogy utazását . . . szökésnek, a nem tiszta lelkiismeret kifejezésének fogják találni? — Félni, Felség? Guy Rouse nem fél. A félelem szót Guy Rouse nem ismeri. Nem személyes ellenféllel, nem a közvéleménnyel szemben. — Menekülés, a szó, melyet Felséged a világ szájába adott, Felséged gondolatát is kifejezi. De ismétlem, Guy Rouse nem fél Az erős nem menekül. Kőmerev arcára halvány pirosság vonult. — Az erős azonban nem száll szembe egy sereg gyengével, hogy számvetést csináljon velük. Ne vegye sértésnek Felséged a hasonlatot, a sorson kívül ki másnak adna Felséged számot cselekedeteiről? — ÉN — sovány felsőtest kihúzódott, megnőni látszott — én? Felség, nem ismerek senki embert a világon, akinek Guy Rouse felelősséggel tartoznék, Önmagán kívül. Guy Rousenak, az egyszerű magánembernek ruhája éppen úgy fedi az embert, mint egy másikat a bibor. Amit az egyik tesz, amit a másik tesz, csak önmaga bírálhatja felül. — A bírák? Hát azt gondolja Felséged, hogy a bírák odaát, hogy a közvélemény bírái kompetensek volnának Guy Rouse felett ítélkezni? Nem, Felség! Az ítélet mégis az <’ kezemben lenne! Az arany, az én aranyam és ők mellém állanának. Leplezetlen lebecsüléssel mondta e szavakat. A császár mint a megigézett nézett rá. Igen! Ez az ember, nagyobb, mint bárki más, akit életében látott. Hogyan igázzák le szavai őt is, bármennyire szilárd akar lenni. Nem, nem! A császár erővel akar szabadulni a hatás alól. A csillogó fény a szemekben . . . ezekben az acélkeménységü szürke szemekben. Most megvillantak ezek a szemek. Győzelem? . . . Azt hiszi, hogy ő maradt a győztes? A császár végigsimitott homlokán. Ismét a maga ura volt, teljes erejét visszanyerte. Nem! Nem erősebb, mint ő. Csak erős ellenfél. A császár felemelkedett. Könnyű mo- molyt kényszeritett ajkaira. — Mr. Rouse, megértem önt. Megértem, amit a világ menekülésnek mondhatna, ön valóban nem földi biró elé való. Az Isten, ön a sorsnak nevezte, Ítélkezni fog. Egy lépéssel közeledett vendégéhez. — Üdvözlöm önt országomban, Mr. Rouse. — Az üzlet, amelyről hetekkel ezelőtt beszéltünk, sajnos, az események következtében meghiúsul? — Semmi szín alatt, Felség. Már be is vezettem. A tárgyalás menete, amely hitem szerint különben is teljesen igazolni fogja főmérnökömet, semmi változást nem jelenthet . . . 7- Ezt az igazolást teljes joggal várhatom. Felséged azt gondolja, hogy reményeimet az aranyra építem. Az ellenkezőjét tettem. A kongresszushoz levelet intéztem, amelyben azt követeltem, hogy r' bíróságot olyan egyénekből állítsák össze, akik az én legnotóriusabb politikai és gazdasági ellenfeleim. Kérésemet teljesítették. (Folytatjuk.’) ..SzroHÁz-ZEira. A Polgár-színtársulat első hete Munkácson A Polgár-szintársulat bemutatkozása a legnagyobb erkölcsi sikert hozta úgy az igazgató, mint a társulat részére. Az első hét mérlege: naigysaesrü repertoár, nívós előadások, hiba nélkül való rendezés, vidéki kereteken tulmagasló Bzin- pad és ruhatár. Az első hét műsorát az „örlov" uralta, amelyben Kovács Terus, Unger István és Somogyi Károly arattak hatalmas 6ikert, — Az „Alvó férj“-ben Szeghalmi Erzsi produkált igazán jó alakítást. Kívüle jók voltak még Unger, Gonda József és a Hegyessy-pár. — A „Pántlika" megint Kovács számára jelentett szép siker.. — A „Cigánybáróban" Kóbor Irén énekét és játékát kell kiemelnünk és Somogyi Károly brüliáns alakítását, a „Terezina" előadása pedig Kovács Terus, Unger István, Buday Imre és Gonda sikereinek a jegyében folyt le. Szomorú dolog, hogy rögtön az első héten toltak esték, amikor alig néhány ember lézengett a nézőtéren. Azt hiszem, innen felesleges figyelmeztetni publikumunkat, hogy a szinházba-járás ma elsőrendű kötelesség és a magyar kultúra oltárán áldoz az, aki a színház látogatásával elősegíti színészeink minden elismerésre méltó munkáját. örömmel kell azonban megállapítanunk azt, hogy a második héten a színházlátogatás már igen erős „emelkedő tendenciát mutat". (—Bén.) Zathureczky bucsuhangversenye és a kassai szimfonikus zenekar bemutatkozása A P. M. H. néhány hónappal ezelőtt megszólaltatta a kassai zenei élet egyik vezetőjét, Paulusz Ákos hírneves csellómüvészt, a kassai zene- akadémia jeles tanárát, aki a kassi zenei életről adott interjú keretében vázolta egy állandó kassai szimfóailois zenekar felállításának a szükségességét. örömmel kell megállapítanunk, hogy a Paulusz Ákos nyilatkozata óta lepergett rövid néhány hónap alatt a kassai szimfonikus zenekar té yleg megalakult, összefogtak a kassai zenede kitűnő igazgatója, Kövér Dezső s tanárai közül Paulusz Ákos, Drumár László, akik Keller Imre, Fischer Károly, Sziklay Ferenc dr. s a többi lelkes kassai muzsikusok és zenebarátok segítségével egy kiváló erőkből álló szimfónikus zenekart toboroztak, amelynek első bemutatkozása október 29-én lesz Zathureczky Ede bucsuhangversenye alkalmából. A zenekar próbái serényen folynak a szimfónikus zenekar első karnagya, Fischer Károly vezetése alatt, Fischer Károly tudása, valamint elismert művészi talentuma óriási nyereség a szimfónikus zenekar számára. Fischer ezenkívül igen tehetséges zeneszerző, akinek egy nagy operája már teljesen készen van, több nagyobb zenedarabja és szimfónikus költeménye pedig Budapesten is közfeltünést keltettek. Az első karnagy mellett Kövér Dezső, Paulusz és Drumár karnagyok fogják az egyes müveket betanítani és dirigálni. — Az október 29-iki nagy szimfónikus hangverseny műsora a következő: I. Goldmark: Sakuntala. Játsza a szimfónikus zenekar. II. Men- delsohn: Hegedühangverseny. Játsza Zathureczky Ede zenekarkisérettel. III. Glasunov: Hegedű- hangverseny. Játsra Zathureczky Ede zenekarki- sé-ritel. IV. Svaensen: Párisi karnevál. Játsza a szimfónikus zenekar. — Az első számot Kövér Dezső, a többieket Fischer Károly dirigálja. Zathureczky Ede világhírű neve mindig zsúfolt házakat jelent, de ha hozzávesszük, hogy a kassal szimfónikusok fognak bemutatkozni, előre megjósolhatjuk, hogy a kassai és keletszlovenszkói zeneértő közönségnek olyan nagyszerű művészi élvezetben lesz része, amilyenre nem volt példa az utolsó tíz esztendő alatt. (b. I.) A szlot'^nszkói magyar színtársulat műsora Kassán: Szombat délután: Darázsfészek este: DoUárkirálynŐ Vasárnap délután: Varázskeringö este: Régi jó világ A niszinszkói magyar színtársulat műsora Munkácson: Hétfőn: Börtön lilioma. Kedden: Engem szeress. Szerdán: Cornevillei harangok. Csütörtökön: Dybuk (zsidó dráma). Pénteken: Muzsikus Ferkó. Szombaton: Muzsikus Ferkó. Vasárnap: Muzsikus Ferkó. „Grado Tabarin" Praha II., Lazarská L. Zameíník excentrikus virtuóz Dr. Szabó és dr. Gödény Jogi szemináriuma Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jegyxetbér- Ict Előkészítés bármelyik egyetemre és főiskolára; jogi, ügyvédi, biroi vizsgákra, állam zámvi- telre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi réaxlct, Központi intézet: Budapest, Károlv-körót 4. íTelefom L 903-5CÜ ~a*t*lÉp*t*h*• w>» bo * ysssssms ■ -a.!- . ssBBssBSsssm ,■ . —■> Egy elsülyedt világrész története (43) TOa^-MA<^AR-HTRDAI>
