Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-15 / 235. (1273.) szám

4 1926 október 15, péntek. Véget ért a budapesti katolikus nagygyűlés A hercegprímás fenkölthangu záróbeszédben méltatta a nagygyűlés két vezéreszméjét: Krisztus krályságát és Szent Ferenc példáját — A pápa és a kormányzó válaszolt a nagy­gyűlésnek A református papok kongruája Adatok a készülő memorandumhoz II. Hogy miért haszonbér? Azért, mert a kevés számú ténylegesen gazdálkodó, keservesen küzdő lelkészre nézve valóságos megváltás lesz, ha a tisztességes összegű kongrua elérése által a hiva­tásának és nem a földmivelésnek élhet, azaz a haszonbér lesz az a szociális gondolat, amelyiknek az alkalmazása enyhítheti a 122. sz. törvény két­ségbeejtő lealázásait és kártevéseit s megment­heti a lelkészt a gazdálkodással járó keserű csa­lódásoktól. Hogy mekkora rizikó a gazdálkodás, azt a magam bőrén tapasztaltam eddigelé a leg­keservesebben, mert négyszer vitte el már a kész szénámat az árvíz s károm Ízben volt olyan csép- lésem, hogy egész családommal sirattam a percet, amelyben gazd álkodásra kényszerültem. Elte­kintve azonban attól a lelki depressziótól, ami a rizikós gazdálkodós szomorú eredménye szokott lenni s amihez a vigasztalás lelkipásztorának jó arcot kell vágni, hogy a hívei körében jelentkező általános elkeseredésben legalább az ő szilárdsága lég.. 3n vigasztalás, azért is biztos bázis a lelkészi föld jövedelmének megállapításánál a haszonbér, mert a lelkész gazdálkodása annyira primitív, a lelkészi földek annyira elhanyagoltak, a lelkész­nek a mai cselédtartási mizériák következtében olyan hanyag munkaerői vannak s mert maga személyesen nem nevelheti az állatokat, nem szánthat-vethet, fizikai, cseléd-munkát nem végez­het, ott, úgy és akkor csapják be, ahol, ahogy és amikor akarják: mindezen okok azt követelik, hogy a haszonbér, még pedig a községbeli leg­kisebb haszonbér legyen a lelkész földjövedelmé- nél az értékelés alapja. Nagyon nyomós érv emellett a felfogás mel­lett az, hogy a tanítók államsegélyéhez is ez volt a kulcs s igaza van az ungi határozatnak, mikor azt mondja: lehetetlen, hogy' a mindenütt egymás mellett fekvő, tehát egy minőségű földeket a két egyházi tisztviselőnél két mértékkel vegye fel a javadalom szempontjából az állam. Kérnünk kell, hogy a legkisebb községi ha­szonbérösszeg vétessék a lelkész főjövedelmének alapjául. 2. A lelkészi járandóságul szolgáló termény árának megállapításánál ugyancsak a régi állam­segélyes alaphoz kellene visszatérni. A búza li­terje 11, a rozs literje 9 fillérben volt felvéve államsegély megállapításhoz. A termény ára az elmúlt három év alatt a békebeli terményárnak átlagosan nyolcszorosa. Ezt szakemberek hivata­losan is megállapíthatják. Ma a termény piaci ára a nagykaposi járásban, tehát a rozstermő vi­déken búzánál 170, rozsnál 130 K, ha ebből leszá­mítjuk a felzsákolás, befuvarozás és fajsulyozás következtében beálló árcsökkenést, marad a búza tényleges ára 150, a rozsé 110 K. Az elmúlt há­rom év alatt azonban a búza piaci ára 110 K és a rozsé 76 K is volt. Középár tehát a törvényben megszabott három utolsó évben búzánál 120 K, rozsnál 90 K. Miután azonban köztudomású, hogy a papnak általában a leggyengébb minőségű ter­ményt adják s ezt a pap a „szeretet" — ellene kizsákmányoló tendenciával irányított fegyveré­nek kényszerítő hatása alatt — eltűrni kénytelen, teljesen jogosult, igazságos s egyben méltányos is, ha a papi próventus búza kilogramját 90, a rozsét pedig 70 fillérben veszi fel az állam a kon­gnia alá. Ez a régi kongrua árához is arányos. 3. A lelkész részére teljesített bármilyen munkánál maga a nép ősi szállóigeként emlegeti, hogy: „Urdógába-papdógába még senki se halt bele." Úgy is megy az. Ezt a kongruatörvény végrehajtási utasításának feltétlenül figyelembe kell vennie s a gyalognapszámot 3, a fuvarnap­számot 12 K-nál löbbre nem szabad értékelni "már csak azért sem, hogy igy lassan eltűnhessen ez a régi robotra emlékeztető szolgálat a papi fize­tésből. 4. A lelkész részére járó fa, széna stb. áránál is mindig figyelembe véve annak minőségét: a fa árát az utolsó három évi átlag szerint ölenként 80—90 koronára, a széna mázsáját 15—20 K-ra kérjük felvenni, mert a vegyes fa rendszerint „bécsi", tehát kicsi öl, a széna meg rendszerint „egy picit sásos", ami azt jeleart'i, hogy akad a sás közt fű is. Tisztelet adassék az igen kevés kivételnek... Ezeket a konkrét tételeket, melyek önma­gukban hordozzák az indokolást is, megfontolás­ra és elfogadásra ajánlom úgy a memorandumot készítő egyházi, mint az államsegélyt megállapitó kormányhatóságoknak, óhajtandó, hogy az összes, tehát más felekezetű kongruás egyházak is egysé­gesen állapodjanak meg ezekre az általam komoly és lelkiismeretes mérlegelés alapján ajánlott árakra. Félni lehet, hogy ha nem ilyen szellemű gon­dolkodás fogja vezérelni a kormányhatóságot, a kongrua megállapításánál, a végképpen elkesere­dett lelkészek olyan lépésre ragadtathatják magu­kat, amely végzetes lehel ugyan rájuk is, de még inkább végzetessé válhat az etikai erőket nem nél­külözhető államra is. Éppen ezért cselekedjünk közösen és idejében egyházunk és államunk üdvére 1 Ajánljuk e cikket törvényhozóink szives fi­gyelmébe. Dr. Siafeé és cfr. Gftdöny jogi szQHtiacsriajsna Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jcgyzetbér- let Előkészítés bármelyik egyelőm jre és fő­iskolára; jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, állam zámvi­telre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Károly-kör­úí 4. (Telefon: L 963—50.) Budapest, október 14. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A teg­napi nappal hivatalosan befejeződött a XVIII. Országos Katolikus Nagygyűlés. A Vigadóban tar­tott záróülésen Zichy János gróf elnökölt, jobbján Csernoch János biboros hercegprímás, balján a pápai nuncius ült. , Orsenigo pápai követ felolvasta XI. Pius pápának a nagygyűlés üdvözlő táviratára küldött válaszál, majd Zichy János mu­tatta be Horthy Miklós kormányzó üd­vözlő sürgönyét. A táviratok felolvasása után P. Schrotty Pál bu­dai ferencrendi házfőnök mondotta el nagyhatású beszédét Szent Ferenc világegyéniségéről. Haller István „A katolicizmus a modern államban" ci- men tartott előadást. Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár „Divat és házasság" cimen érdekes fejtege­tésben mutatta ki a mai divat tultengéseit. Minden baj gyökerét a modern családi élet megrendülésében, illetőleg válságá­ban látja. Az újjáéledésre a döntő jó pél­dát a katolikus intelligenciától várja. A hercegprímás záró szavai Végül Csernoch János dr. biboros hercegprí­más mondotta el záróbeszédét. — Tanácskozásaink végére értünk — kezdte beszédét a biboros főpap — s az előbbi esztendők szokásához képest az idén is nekem jutott a sze­rencse, hogy még néhány szót intézzek a katoli­kus nagygyűléshez, örömmel állapítom meg, hogy a mi katolikus nagygyűléseink évről-évre né­pesebbek, s hogy hogy nekünk oly tudó­saink és szónokaink vannak, akiknél na­gyobbakat nem találunk most egyetlen egy nemzetben sem. A lefolyt katoli­kus nagygyűlés tulajdonképpen két vezér­ideának volt szentelve. Az egyik Krisz­tus királysága, a másik pedig az Assisi Szent Ferencről való megemlékezés. Mind a kettőt dicsőségesen uralkodó XI. Pius pápának köszönhetjük. Ő adta ki nevezetes kör­levelét Krisztus királyságáról és ő hívta fel a világ figyelmét az egyház egyik legnagyobb szentjének és hősének a megünneplésére. Első enciklikájá- ban úgy állitja elénk Krisztust, mint királyt. Amit valamikor Pilátus mondott róla, hogy ime, a isi­dók királya és megkérdezte Krisztustól: Mondd meg nekünk, vájjon király vagy-e te, vagy sem, akkor Krisztus azt mondotta neki: Igenis, az va­gyok és azért jöttem a világra, mindazonáltal az én királyságom nem e világról való. És ugyanezt közel kétezer esztendő múlva bemutatja nekünk XI. Pius pápa: íme, keresztény katolikus hívek, itt van Krisztus, a ti királyotok, akit meg kell tennetek királynak az élet minden vonat­kozásában. — A másik: Szent Ferenc ünneplése. Azért állította őt elénk a pápa, mert ő valósította meg legjobban élete által az evangéliumi tanokat, őt tartotta legméltóbbnak arra, hogy például állítsa elénk, hogy mi is legyünk Krisztus királyságának a terjesztői. — Bár ezek a dolgok mind szépek, mindazonáltal legfontosabb az, ami a katolikus egyház hitéletének a központja: a Legméltóságo- sabb Oltáriszentség. Itt a bibomok hercegprímás kimerítően is­mertette amerikai útját és az amerikai magyarok­nál tett látogatását s az ezekből leszűrt tapaszta­latait. Majd igy folytatta: Hitünket minden félelem nélkül valljuk meg nemcsak szivünkben, hanem vigyük ki az utcára is és tüntessünk vele az egész világ előtt. Azt mondják sokan, hogy mi katolikusok kultúr­harcot akarunk. Én nyiltan mondom, hogy ilyent egyáltalán nem akarunk, erről szó sincsen. Hazaárulásnak tekinteném azt, ha valaki azt a szakadást, mely sajnos nemzetünk­ben vallási szempontból fennáll, még mélyebbé akarná tenni. Ez szerencsétlensége volna a magyar nemzetnek. — Köszönöm mindazoknak a közreműködését, akik e katolikus nagygyűlés létrehozásán fára­doztak, köszönöm a főváros támogatását és a fő­városi rendőrségnek a rend fentartását s a kor­mány képviselőinek a megjelenését. Köszönetét mondok a megjelent közönségnek és arra kérem őket, hogy a katolikus nagygyűlést beszédeivel együtt tekintsék Krisztus világosságának. A hercegprímás beszédével a katolikus nagy­gyűlés befejeződött. Este a központi katolikus kör fehér termében díszvacsora volt, amelyen az első felköszöntőt Szmrecsányi Lajos egri érsek mon­dotta XI. Pius pápára. Utána Krüger Aladár a kormányzóra ürítette poharát. A ruszínszkói iskolakérdés (rp.) Ungvár, október 14. A békeszerződésekben biztosított ruszínszkói autonómiának egyik alappillére a kulturális téren való legszélesebb körű önkormányzat. Aminthogy az autonómiának hét év után sincs se hire, se hamva, akként a ruszínszkói kulturális kérdések­be sincs a legkevesebb beleszólása az itt lakó né­peknek. Az a céltudatos kormánypolitika, ami itt úgy nyelvi, mint vallási és iskolaügyi téren min­den akadály nélkül érvényesül, távol áll attól, hogy a kiépítendő autonómiának a legkisebb szol­gálatot tegye. A vallási téren éveken át dúló harc ma már alábbhagyott. Pusztító munkáját alaposan elvé­gezte. A rusin népet oly elszigetelt ellenséges tá­borokra osztotta, hogy azokat összemelegiteni vaj­mi sokára fog sikerülni. A nyelvi téren felidézett harcban egy kis időre fegyverszünet állott be. Itt béketárgyalásokről beszélnek, de mindkét fél buz­gón igyekszik arra, hogy ezek a béketárgyalások egyhamar be ne fejeződjenek. Az iskolakérdés terén azonban a tulajdon­képpeni offenziva csak most kezdődött meg. A nemzeti állam eszméjét titokban továbbra is istápoló kormányzat iskolapolitikája egyike a legaprőlókosabban kidolgozott csehesitési tervek­nek. Úgy a schizmatikus mozgalmak, mint a nyelvi harc, csak előkészítő csatározásai voltak annak a honfoglalásnak, amit a kormányzat és annak egyik-másik legfőbb ruszinszkói exponense vezet, hogy a beígért tiz esztendő alatt Ruszin- szkót valóban csehhé tegyék. Az iskolaügyek te­rén a jelenlegi tanügyi referens, mint a törvények hivatásos végrehajtója, minden iniciativát elhárít magáról. Ami az iskolaügyek terén történik Ru- szinszkóban, azt nem ő kezdeményezte, ő csak végrehajtó szervként mutatkozik be a nép előtt. Pedig hát köztudomású, hogy a cseh iskolák terjesztésének politikája az alkormányzó és a tan­ügyi referens politikai misszióihoz tartozik. Ezt aztán a divide et impera elvének gyakorlati al­kalmazásával nagyszerűen teljesítik. A tanügyi kormányzat statisztikát véve a ke­zébe, számításba veszi mindazon nemzetiségeket, amelyek nem a szláv fajhoz tartoznak és azoknak segítségével, mint bizonyos kérelemnek gyors és lelkiismeretes teljesítését: sorra csempészik be a cseh iskolákat Ruszinszkó községeibe. Az a nimbusz, amit a csehek, mint nyugati szlávok, a párisi kultúrához való feltűnő dörgö- lődzés folytán a fejük köré kanyaritottak, igen alkalmas arra, hogy a ruszin tannyelvű iskolák helyett a cseh tannyelvű iskolákat tüntesse fel kedvezőbb színben. Az a távolság, ami a ruszin Kőrösmezőtől & cseh Prágáig van, egy kis fantáziával valósággal kontinentálissá növeszthető. A népnek pedig, ha egyebe nem is, fantáziája bőven van. Azt hiszi, hogy a cseh iskolák révén elsajátított cseh nyelv­vel az egész világot beutazhatja. Elfelejti azon­ban, hogy már Sátoraljaújhelyen, vagy Halmin túl mit sem ér a cseh nyelvvel, de hasonlóképpen jár, ha átlépi a történelmi országok nyugati hatá­rait is. Eltekintve tehát attól, hogy például az orosz nyelvű iskolai végzettséggel legalább kelet felé több mint fél Európán keresztül mehet az ember, Ruszinszkóban már politikai helyzeténél fogva sincs helyük a cseh elemi iskoláknak. A ruszin- szkői tanítóképzőkben orosz tannyelvű iskolák ré­szére képeznek ki tanítókat, akik azonban állás nélkül ténferegnek, ugyanakkor pedig százszámra érkeznek Ruszinszkóba cseh tanítók, akik szép csendesen elhelyezkednek azokban a községek­ben, ahol legalább húsz nem szláv szülő cseh elemi iskolát kért. A ruszinszkói iskolakérdés fontossága ezzel a cseh tanitóinvázióval e tanév elején érte el csúcs­pontját, mert a községek egész sorában nyíltak meg cseh elemi iskolák s ugyanakkor a meglévő ruszin iskolák növendékek híján lassan bezárul­nak. A cseh iskolák terjeszkedése tehát Ruszin­szkó autonómiájának hátbatámadását jelenti, amely ellen minden ruszinszkói képviselőnek, aki e területnek a békeszerződésekben biztosított elő­jogait megvédeni kész, a legerélyesebben állást kell foglalnia. Uj kormányalakítás idején Ruszinszkó vajúdó belügyét a programból kifelejteni nem szabad. — Kisebbségi diákok véres érettségije Csernovitzban. Csennovitzból jelentik: Az itteni érettségi vizsgálatok eredményei miatt óriási izgalom uralkodik a városban. A két bizottság által vezetett vizsgákon a diákok több mint hatvan százaléka elbukott. Ennek okát két tanár elfogultságában látják, akik ki­vált a kisebbségekhez tartozó diákoknak olyan kérdéseket tettek fel, amelyekre egye­temi hallgatók is alig volnának képesek meg­felelni. A diákság nagy utcai tüntetést rende­zett, melynek folyamán mindkét tanárt meg­verték. A rendőrség huszonhat tüntetőt letar­tóztatott. Egy tizennyolc éves érettségiző düh- rohamot kapott, úgyhogy elmegyógyintézetl o kellett szállitani. A városban mozgalom indult meg, mely az érettségi eredményének a köz- oktatásügyi minisztérium által való felülvizs­gálatát célozza. Popovici dr. közoktatásügyi miniszter a mai nap folyamán Csernovitzba érkezett. — Sikkasztó banktisztviselő. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A buda­pesti rendőrség letartóztatta Kriszt Sándort, a Magyar-Olasz Bank főtisztviselőjét, aki a bank terhére 100 millió koronát sikkasztott. xx Tapsi fiiles nyuszika megható történetét ki­csinyek ós nagyok örömmel olvassák: Ébredező magyar kulturélet az idegenben Mozgalom a prágai magyar tanszék éa szem! nárium érdekében — A MAKK könyvtára — Magyar szabadegyetem Prágában éa Brünnben A prágai és briinni magyar főiskolás diák­ság csak úgy képezheti ki magát jövendőnk minden tekintetben helytálló nemzeti vezetőosz- táiyává, ha tanulmányait a speciális magyar vi­szonyokra tudja vonatkoztatni és idegen egye­temeken fejlődő tudásával is a magyar művelt­ség aktív szereplője lehet. A magyar intelligen­ciatermelés eme feltételei ma még hiányzanak. Idegenben tanuló diákjaink nem férkőzhetnek hozzá a magyar kulturhaladás eredményeihez és ma-holnap alig ismernek többet nemzeti kultú­rájukból, mint azt az édes-keveset, amit az ál­landó üldöztetés közben egyre romló magyar középiskola adott még nekik. Ami a magyar kul- turprodukcióból az idegenben is megtalálható, az többnyire nem egyéb, mint az európai kultur­élet felszínén úszkáló divatos tucatgyártmány, amelynek legfeljebb annyi köze van a magyar­sághoz, hogy valami naivul kiemelt nemzeti exó- tikum ordítja benne néha a magyart. A nyolcesztendös köztársaság egyetemein még mindig nincsen magyar tanszék s igy a ma­gyar tanári kar megfelelő utánpótlást nem sze­rezhet. Azok a magyar fiatalok, akik tanári pá­lyára lépnek, mindent tanulmányozhatnak, csak éppen azt a nyelvet és irodalmat nem, mely né­hány esztendő múlva oktatásuk gerince lesz. Bújnák Pál dr., a prágai cseh Károly egye­tem magántanára heti két órában szlovák nyelven ismerteti ugyan a magyar irodalmat, de előadá­sának hallgatása nemcsak, hogy a magyar nyelv és irodalom középiskolái tanítására nem nyújt képesítést, mert vizsgáztató és diplomaosztó ma­gyar tanszék nem létezik, hanem még a magyar tannyelvű középiskolákban való nem speciálisan magyarszakos tanári elhelyezkedésre sem jogo­sít. A mai helyzet tarthatatlanságát is beismerik. Történt is már néhány lépés a magyar tanszék megvalósítása felé. Bújnák Pál dr. tavasszal finn­országi tanulmányútra ment, melyről csak most tért vissza. Nyelvészeti kutatásainak feldolgozása alapján nemsokára előléptetik s ezzel járna együtt állítólag a prágai magyar tanszék felállí­tása is. De ilyen reményekkel nem szabad meg­elégednünk. A tanszéket és a magyar tudományos mun­kához múlhatatlanul szükséges prágai magyar szemináriumot már évekkel ezelőtt is ígérgették, de nem csináltak semmit. Ennek tudatában a prágai magyar diákság erélyes mozgal­mat indil a magyar tanszék és szeminá­rium késedelmes ügyének megsürgelésé­re 8 az iskolaügyi miniszterhez memo­randumot készül benyújtani, melyben két­ségbevonhatatlan jogait hangoztatva, a magyar tudománynak Prágában biztos állomást követel. A prágai magyar diákmozgalom másfél eszten­deje igyekszik az idegenség beolvasztóerejével tu- sakodó magyar ifjúságot nemzeti kulturközössé- günk számára megőrizni. Az országos szervez­kedés legszükségesebb munkálatai bevégződtek. A prágai magyar diákok MAKK egyesülete eb­ben az iskolaesztendőben erős kulturmunkára készül. Az idegen egyetemeken magukat magyar­ságuk jövőjéért kulturemberekké képző diákok tragikuma: a magyar talaj elvesztése csakis igy lesz elkerülhető. A MAKK magyar diákotthont nyit, ahol értékes könyvtárat helyez el. A mo­dern magyar nagyok kerülnek majd diákjaink kezébe. Az orosz, francia, angol, német és olasz humánus irók fordításai mellett a MAKK ösz- szegyüjti a csehszlovákiai és erdélyi magyar irodalom gyöngyeit is és különös súlyt fektet a diáknál nagyon hasznos magyar tudományos irodalomra. A Magyar Tudományos Akadémia összes kiadványait ingyen adja a prágai ma­gyar könyvtárnak, a Voggenreiler Ver- lag ötvenszázalékos árengedményt aján­lott föl. A MAKK már tavasszal is nagysikerű előadás­ciklust rendezett, melyet nemcsak a diákság, de a magyar katonák s az egész prágai magyar ko­lónia is szorgalmasan látogatott. A német filo­zófiai fakultás egyik tantermében október hó végén újból megnyílik a prágai magyar szabad- egyetem, hogy ismeretterjesztő, lélekformáló elő­adásaival hallgatói erkölcsi és kulturális értékét növelje. Flachbarth Ernő dr. a kisebbségek helyzetét ismerteti Európa különböző államaiban s e témával kapcsolatban az észtországi kultur- autonómiát részletezi. Szvalkó Pál dr. a magyar­sághoz eljutott modern művészeteket, Dzurányi László a magyar hírlapirodalmat mutatja be. Vécsey Zoltán dr. a föld belsejére vonatkozó leg­újabb tudományos elméletekről, Bújnák Pál dr. finnországi tanulmányutjáról értekezik. Különö­sen érdekes és lélekemelő előadást ígér Neu- bauer Pál dr., aki Romain Rolland eszmevilágát ama levelek alapján érzékelteti, melyeket „az emberiség élő „lelkiismerete" hozzája intézett. Az előadók nagyrésze Brünnbe is leutazik, hogy a prágaiaktól eltérő, de ugyanolyan értékes té­mákkal forduljon a briinni magyar diáksághoz. A prágai és briinni. magyar szabadegye­tem, a két idegen város magyar diákjait közös szellemi frontra tömöriti az em­beri és nemzeti kulturcélok érdekében. A magyar kulturélet lassankint az idegenben is ébredezik. Ez azt. jelenti, hogy a prágai és briinni magyar diákság átvágja magát az elidegenedés veszélyén.

Next

/
Thumbnails
Contents