Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-15 / 235. (1273.) szám
4 1926 október 15, péntek. Véget ért a budapesti katolikus nagygyűlés A hercegprímás fenkölthangu záróbeszédben méltatta a nagygyűlés két vezéreszméjét: Krisztus krályságát és Szent Ferenc példáját — A pápa és a kormányzó válaszolt a nagygyűlésnek A református papok kongruája Adatok a készülő memorandumhoz II. Hogy miért haszonbér? Azért, mert a kevés számú ténylegesen gazdálkodó, keservesen küzdő lelkészre nézve valóságos megváltás lesz, ha a tisztességes összegű kongrua elérése által a hivatásának és nem a földmivelésnek élhet, azaz a haszonbér lesz az a szociális gondolat, amelyiknek az alkalmazása enyhítheti a 122. sz. törvény kétségbeejtő lealázásait és kártevéseit s megmentheti a lelkészt a gazdálkodással járó keserű csalódásoktól. Hogy mekkora rizikó a gazdálkodás, azt a magam bőrén tapasztaltam eddigelé a legkeservesebben, mert négyszer vitte el már a kész szénámat az árvíz s károm Ízben volt olyan csép- lésem, hogy egész családommal sirattam a percet, amelyben gazd álkodásra kényszerültem. Eltekintve azonban attól a lelki depressziótól, ami a rizikós gazdálkodós szomorú eredménye szokott lenni s amihez a vigasztalás lelkipásztorának jó arcot kell vágni, hogy a hívei körében jelentkező általános elkeseredésben legalább az ő szilárdsága lég.. 3n vigasztalás, azért is biztos bázis a lelkészi föld jövedelmének megállapításánál a haszonbér, mert a lelkész gazdálkodása annyira primitív, a lelkészi földek annyira elhanyagoltak, a lelkésznek a mai cselédtartási mizériák következtében olyan hanyag munkaerői vannak s mert maga személyesen nem nevelheti az állatokat, nem szánthat-vethet, fizikai, cseléd-munkát nem végezhet, ott, úgy és akkor csapják be, ahol, ahogy és amikor akarják: mindezen okok azt követelik, hogy a haszonbér, még pedig a községbeli legkisebb haszonbér legyen a lelkész földjövedelmé- nél az értékelés alapja. Nagyon nyomós érv emellett a felfogás mellett az, hogy a tanítók államsegélyéhez is ez volt a kulcs s igaza van az ungi határozatnak, mikor azt mondja: lehetetlen, hogy' a mindenütt egymás mellett fekvő, tehát egy minőségű földeket a két egyházi tisztviselőnél két mértékkel vegye fel a javadalom szempontjából az állam. Kérnünk kell, hogy a legkisebb községi haszonbérösszeg vétessék a lelkész főjövedelmének alapjául. 2. A lelkészi járandóságul szolgáló termény árának megállapításánál ugyancsak a régi államsegélyes alaphoz kellene visszatérni. A búza literje 11, a rozs literje 9 fillérben volt felvéve államsegély megállapításhoz. A termény ára az elmúlt három év alatt a békebeli terményárnak átlagosan nyolcszorosa. Ezt szakemberek hivatalosan is megállapíthatják. Ma a termény piaci ára a nagykaposi járásban, tehát a rozstermő vidéken búzánál 170, rozsnál 130 K, ha ebből leszámítjuk a felzsákolás, befuvarozás és fajsulyozás következtében beálló árcsökkenést, marad a búza tényleges ára 150, a rozsé 110 K. Az elmúlt három év alatt azonban a búza piaci ára 110 K és a rozsé 76 K is volt. Középár tehát a törvényben megszabott három utolsó évben búzánál 120 K, rozsnál 90 K. Miután azonban köztudomású, hogy a papnak általában a leggyengébb minőségű terményt adják s ezt a pap a „szeretet" — ellene kizsákmányoló tendenciával irányított fegyverének kényszerítő hatása alatt — eltűrni kénytelen, teljesen jogosult, igazságos s egyben méltányos is, ha a papi próventus búza kilogramját 90, a rozsét pedig 70 fillérben veszi fel az állam a kongnia alá. Ez a régi kongrua árához is arányos. 3. A lelkész részére teljesített bármilyen munkánál maga a nép ősi szállóigeként emlegeti, hogy: „Urdógába-papdógába még senki se halt bele." Úgy is megy az. Ezt a kongruatörvény végrehajtási utasításának feltétlenül figyelembe kell vennie s a gyalognapszámot 3, a fuvarnapszámot 12 K-nál löbbre nem szabad értékelni "már csak azért sem, hogy igy lassan eltűnhessen ez a régi robotra emlékeztető szolgálat a papi fizetésből. 4. A lelkész részére járó fa, széna stb. áránál is mindig figyelembe véve annak minőségét: a fa árát az utolsó három évi átlag szerint ölenként 80—90 koronára, a széna mázsáját 15—20 K-ra kérjük felvenni, mert a vegyes fa rendszerint „bécsi", tehát kicsi öl, a széna meg rendszerint „egy picit sásos", ami azt jeleart'i, hogy akad a sás közt fű is. Tisztelet adassék az igen kevés kivételnek... Ezeket a konkrét tételeket, melyek önmagukban hordozzák az indokolást is, megfontolásra és elfogadásra ajánlom úgy a memorandumot készítő egyházi, mint az államsegélyt megállapitó kormányhatóságoknak, óhajtandó, hogy az összes, tehát más felekezetű kongruás egyházak is egységesen állapodjanak meg ezekre az általam komoly és lelkiismeretes mérlegelés alapján ajánlott árakra. Félni lehet, hogy ha nem ilyen szellemű gondolkodás fogja vezérelni a kormányhatóságot, a kongrua megállapításánál, a végképpen elkeseredett lelkészek olyan lépésre ragadtathatják magukat, amely végzetes lehel ugyan rájuk is, de még inkább végzetessé válhat az etikai erőket nem nélkülözhető államra is. Éppen ezért cselekedjünk közösen és idejében egyházunk és államunk üdvére 1 Ajánljuk e cikket törvényhozóink szives figyelmébe. Dr. Siafeé és cfr. Gftdöny jogi szQHtiacsriajsna Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jcgyzetbér- let Előkészítés bármelyik egyelőm jre és főiskolára; jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, állam zámvitelre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Károly-körúí 4. (Telefon: L 963—50.) Budapest, október 14. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A tegnapi nappal hivatalosan befejeződött a XVIII. Országos Katolikus Nagygyűlés. A Vigadóban tartott záróülésen Zichy János gróf elnökölt, jobbján Csernoch János biboros hercegprímás, balján a pápai nuncius ült. , Orsenigo pápai követ felolvasta XI. Pius pápának a nagygyűlés üdvözlő táviratára küldött válaszál, majd Zichy János mutatta be Horthy Miklós kormányzó üdvözlő sürgönyét. A táviratok felolvasása után P. Schrotty Pál budai ferencrendi házfőnök mondotta el nagyhatású beszédét Szent Ferenc világegyéniségéről. Haller István „A katolicizmus a modern államban" ci- men tartott előadást. Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár „Divat és házasság" cimen érdekes fejtegetésben mutatta ki a mai divat tultengéseit. Minden baj gyökerét a modern családi élet megrendülésében, illetőleg válságában látja. Az újjáéledésre a döntő jó példát a katolikus intelligenciától várja. A hercegprímás záró szavai Végül Csernoch János dr. biboros hercegprímás mondotta el záróbeszédét. — Tanácskozásaink végére értünk — kezdte beszédét a biboros főpap — s az előbbi esztendők szokásához képest az idén is nekem jutott a szerencse, hogy még néhány szót intézzek a katolikus nagygyűléshez, örömmel állapítom meg, hogy a mi katolikus nagygyűléseink évről-évre népesebbek, s hogy hogy nekünk oly tudósaink és szónokaink vannak, akiknél nagyobbakat nem találunk most egyetlen egy nemzetben sem. A lefolyt katolikus nagygyűlés tulajdonképpen két vezérideának volt szentelve. Az egyik Krisztus királysága, a másik pedig az Assisi Szent Ferencről való megemlékezés. Mind a kettőt dicsőségesen uralkodó XI. Pius pápának köszönhetjük. Ő adta ki nevezetes körlevelét Krisztus királyságáról és ő hívta fel a világ figyelmét az egyház egyik legnagyobb szentjének és hősének a megünneplésére. Első enciklikájá- ban úgy állitja elénk Krisztust, mint királyt. Amit valamikor Pilátus mondott róla, hogy ime, a isidók királya és megkérdezte Krisztustól: Mondd meg nekünk, vájjon király vagy-e te, vagy sem, akkor Krisztus azt mondotta neki: Igenis, az vagyok és azért jöttem a világra, mindazonáltal az én királyságom nem e világról való. És ugyanezt közel kétezer esztendő múlva bemutatja nekünk XI. Pius pápa: íme, keresztény katolikus hívek, itt van Krisztus, a ti királyotok, akit meg kell tennetek királynak az élet minden vonatkozásában. — A másik: Szent Ferenc ünneplése. Azért állította őt elénk a pápa, mert ő valósította meg legjobban élete által az evangéliumi tanokat, őt tartotta legméltóbbnak arra, hogy például állítsa elénk, hogy mi is legyünk Krisztus királyságának a terjesztői. — Bár ezek a dolgok mind szépek, mindazonáltal legfontosabb az, ami a katolikus egyház hitéletének a központja: a Legméltóságo- sabb Oltáriszentség. Itt a bibomok hercegprímás kimerítően ismertette amerikai útját és az amerikai magyaroknál tett látogatását s az ezekből leszűrt tapasztalatait. Majd igy folytatta: Hitünket minden félelem nélkül valljuk meg nemcsak szivünkben, hanem vigyük ki az utcára is és tüntessünk vele az egész világ előtt. Azt mondják sokan, hogy mi katolikusok kultúrharcot akarunk. Én nyiltan mondom, hogy ilyent egyáltalán nem akarunk, erről szó sincsen. Hazaárulásnak tekinteném azt, ha valaki azt a szakadást, mely sajnos nemzetünkben vallási szempontból fennáll, még mélyebbé akarná tenni. Ez szerencsétlensége volna a magyar nemzetnek. — Köszönöm mindazoknak a közreműködését, akik e katolikus nagygyűlés létrehozásán fáradoztak, köszönöm a főváros támogatását és a fővárosi rendőrségnek a rend fentartását s a kormány képviselőinek a megjelenését. Köszönetét mondok a megjelent közönségnek és arra kérem őket, hogy a katolikus nagygyűlést beszédeivel együtt tekintsék Krisztus világosságának. A hercegprímás beszédével a katolikus nagygyűlés befejeződött. Este a központi katolikus kör fehér termében díszvacsora volt, amelyen az első felköszöntőt Szmrecsányi Lajos egri érsek mondotta XI. Pius pápára. Utána Krüger Aladár a kormányzóra ürítette poharát. A ruszínszkói iskolakérdés (rp.) Ungvár, október 14. A békeszerződésekben biztosított ruszínszkói autonómiának egyik alappillére a kulturális téren való legszélesebb körű önkormányzat. Aminthogy az autonómiának hét év után sincs se hire, se hamva, akként a ruszínszkói kulturális kérdésekbe sincs a legkevesebb beleszólása az itt lakó népeknek. Az a céltudatos kormánypolitika, ami itt úgy nyelvi, mint vallási és iskolaügyi téren minden akadály nélkül érvényesül, távol áll attól, hogy a kiépítendő autonómiának a legkisebb szolgálatot tegye. A vallási téren éveken át dúló harc ma már alábbhagyott. Pusztító munkáját alaposan elvégezte. A rusin népet oly elszigetelt ellenséges táborokra osztotta, hogy azokat összemelegiteni vajmi sokára fog sikerülni. A nyelvi téren felidézett harcban egy kis időre fegyverszünet állott be. Itt béketárgyalásokről beszélnek, de mindkét fél buzgón igyekszik arra, hogy ezek a béketárgyalások egyhamar be ne fejeződjenek. Az iskolakérdés terén azonban a tulajdonképpeni offenziva csak most kezdődött meg. A nemzeti állam eszméjét titokban továbbra is istápoló kormányzat iskolapolitikája egyike a legaprőlókosabban kidolgozott csehesitési terveknek. Úgy a schizmatikus mozgalmak, mint a nyelvi harc, csak előkészítő csatározásai voltak annak a honfoglalásnak, amit a kormányzat és annak egyik-másik legfőbb ruszinszkói exponense vezet, hogy a beígért tiz esztendő alatt Ruszin- szkót valóban csehhé tegyék. Az iskolaügyek terén a jelenlegi tanügyi referens, mint a törvények hivatásos végrehajtója, minden iniciativát elhárít magáról. Ami az iskolaügyek terén történik Ru- szinszkóban, azt nem ő kezdeményezte, ő csak végrehajtó szervként mutatkozik be a nép előtt. Pedig hát köztudomású, hogy a cseh iskolák terjesztésének politikája az alkormányzó és a tanügyi referens politikai misszióihoz tartozik. Ezt aztán a divide et impera elvének gyakorlati alkalmazásával nagyszerűen teljesítik. A tanügyi kormányzat statisztikát véve a kezébe, számításba veszi mindazon nemzetiségeket, amelyek nem a szláv fajhoz tartoznak és azoknak segítségével, mint bizonyos kérelemnek gyors és lelkiismeretes teljesítését: sorra csempészik be a cseh iskolákat Ruszinszkó községeibe. Az a nimbusz, amit a csehek, mint nyugati szlávok, a párisi kultúrához való feltűnő dörgö- lődzés folytán a fejük köré kanyaritottak, igen alkalmas arra, hogy a ruszin tannyelvű iskolák helyett a cseh tannyelvű iskolákat tüntesse fel kedvezőbb színben. Az a távolság, ami a ruszin Kőrösmezőtől & cseh Prágáig van, egy kis fantáziával valósággal kontinentálissá növeszthető. A népnek pedig, ha egyebe nem is, fantáziája bőven van. Azt hiszi, hogy a cseh iskolák révén elsajátított cseh nyelvvel az egész világot beutazhatja. Elfelejti azonban, hogy már Sátoraljaújhelyen, vagy Halmin túl mit sem ér a cseh nyelvvel, de hasonlóképpen jár, ha átlépi a történelmi országok nyugati határait is. Eltekintve tehát attól, hogy például az orosz nyelvű iskolai végzettséggel legalább kelet felé több mint fél Európán keresztül mehet az ember, Ruszinszkóban már politikai helyzeténél fogva sincs helyük a cseh elemi iskoláknak. A ruszin- szkői tanítóképzőkben orosz tannyelvű iskolák részére képeznek ki tanítókat, akik azonban állás nélkül ténferegnek, ugyanakkor pedig százszámra érkeznek Ruszinszkóba cseh tanítók, akik szép csendesen elhelyezkednek azokban a községekben, ahol legalább húsz nem szláv szülő cseh elemi iskolát kért. A ruszinszkói iskolakérdés fontossága ezzel a cseh tanitóinvázióval e tanév elején érte el csúcspontját, mert a községek egész sorában nyíltak meg cseh elemi iskolák s ugyanakkor a meglévő ruszin iskolák növendékek híján lassan bezárulnak. A cseh iskolák terjeszkedése tehát Ruszinszkó autonómiájának hátbatámadását jelenti, amely ellen minden ruszinszkói képviselőnek, aki e területnek a békeszerződésekben biztosított előjogait megvédeni kész, a legerélyesebben állást kell foglalnia. Uj kormányalakítás idején Ruszinszkó vajúdó belügyét a programból kifelejteni nem szabad. — Kisebbségi diákok véres érettségije Csernovitzban. Csennovitzból jelentik: Az itteni érettségi vizsgálatok eredményei miatt óriási izgalom uralkodik a városban. A két bizottság által vezetett vizsgákon a diákok több mint hatvan százaléka elbukott. Ennek okát két tanár elfogultságában látják, akik kivált a kisebbségekhez tartozó diákoknak olyan kérdéseket tettek fel, amelyekre egyetemi hallgatók is alig volnának képesek megfelelni. A diákság nagy utcai tüntetést rendezett, melynek folyamán mindkét tanárt megverték. A rendőrség huszonhat tüntetőt letartóztatott. Egy tizennyolc éves érettségiző düh- rohamot kapott, úgyhogy elmegyógyintézetl o kellett szállitani. A városban mozgalom indult meg, mely az érettségi eredményének a köz- oktatásügyi minisztérium által való felülvizsgálatát célozza. Popovici dr. közoktatásügyi miniszter a mai nap folyamán Csernovitzba érkezett. — Sikkasztó banktisztviselő. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti rendőrség letartóztatta Kriszt Sándort, a Magyar-Olasz Bank főtisztviselőjét, aki a bank terhére 100 millió koronát sikkasztott. xx Tapsi fiiles nyuszika megható történetét kicsinyek ós nagyok örömmel olvassák: Ébredező magyar kulturélet az idegenben Mozgalom a prágai magyar tanszék éa szem! nárium érdekében — A MAKK könyvtára — Magyar szabadegyetem Prágában éa Brünnben A prágai és briinni magyar főiskolás diákság csak úgy képezheti ki magát jövendőnk minden tekintetben helytálló nemzeti vezetőosz- táiyává, ha tanulmányait a speciális magyar viszonyokra tudja vonatkoztatni és idegen egyetemeken fejlődő tudásával is a magyar műveltség aktív szereplője lehet. A magyar intelligenciatermelés eme feltételei ma még hiányzanak. Idegenben tanuló diákjaink nem férkőzhetnek hozzá a magyar kulturhaladás eredményeihez és ma-holnap alig ismernek többet nemzeti kultúrájukból, mint azt az édes-keveset, amit az állandó üldöztetés közben egyre romló magyar középiskola adott még nekik. Ami a magyar kul- turprodukcióból az idegenben is megtalálható, az többnyire nem egyéb, mint az európai kulturélet felszínén úszkáló divatos tucatgyártmány, amelynek legfeljebb annyi köze van a magyarsághoz, hogy valami naivul kiemelt nemzeti exó- tikum ordítja benne néha a magyart. A nyolcesztendös köztársaság egyetemein még mindig nincsen magyar tanszék s igy a magyar tanári kar megfelelő utánpótlást nem szerezhet. Azok a magyar fiatalok, akik tanári pályára lépnek, mindent tanulmányozhatnak, csak éppen azt a nyelvet és irodalmat nem, mely néhány esztendő múlva oktatásuk gerince lesz. Bújnák Pál dr., a prágai cseh Károly egyetem magántanára heti két órában szlovák nyelven ismerteti ugyan a magyar irodalmat, de előadásának hallgatása nemcsak, hogy a magyar nyelv és irodalom középiskolái tanítására nem nyújt képesítést, mert vizsgáztató és diplomaosztó magyar tanszék nem létezik, hanem még a magyar tannyelvű középiskolákban való nem speciálisan magyarszakos tanári elhelyezkedésre sem jogosít. A mai helyzet tarthatatlanságát is beismerik. Történt is már néhány lépés a magyar tanszék megvalósítása felé. Bújnák Pál dr. tavasszal finnországi tanulmányútra ment, melyről csak most tért vissza. Nyelvészeti kutatásainak feldolgozása alapján nemsokára előléptetik s ezzel járna együtt állítólag a prágai magyar tanszék felállítása is. De ilyen reményekkel nem szabad megelégednünk. A tanszéket és a magyar tudományos munkához múlhatatlanul szükséges prágai magyar szemináriumot már évekkel ezelőtt is ígérgették, de nem csináltak semmit. Ennek tudatában a prágai magyar diákság erélyes mozgalmat indil a magyar tanszék és szeminárium késedelmes ügyének megsürgelésére 8 az iskolaügyi miniszterhez memorandumot készül benyújtani, melyben kétségbevonhatatlan jogait hangoztatva, a magyar tudománynak Prágában biztos állomást követel. A prágai magyar diákmozgalom másfél esztendeje igyekszik az idegenség beolvasztóerejével tu- sakodó magyar ifjúságot nemzeti kulturközössé- günk számára megőrizni. Az országos szervezkedés legszükségesebb munkálatai bevégződtek. A prágai magyar diákok MAKK egyesülete ebben az iskolaesztendőben erős kulturmunkára készül. Az idegen egyetemeken magukat magyarságuk jövőjéért kulturemberekké képző diákok tragikuma: a magyar talaj elvesztése csakis igy lesz elkerülhető. A MAKK magyar diákotthont nyit, ahol értékes könyvtárat helyez el. A modern magyar nagyok kerülnek majd diákjaink kezébe. Az orosz, francia, angol, német és olasz humánus irók fordításai mellett a MAKK ösz- szegyüjti a csehszlovákiai és erdélyi magyar irodalom gyöngyeit is és különös súlyt fektet a diáknál nagyon hasznos magyar tudományos irodalomra. A Magyar Tudományos Akadémia összes kiadványait ingyen adja a prágai magyar könyvtárnak, a Voggenreiler Ver- lag ötvenszázalékos árengedményt ajánlott föl. A MAKK már tavasszal is nagysikerű előadásciklust rendezett, melyet nemcsak a diákság, de a magyar katonák s az egész prágai magyar kolónia is szorgalmasan látogatott. A német filozófiai fakultás egyik tantermében október hó végén újból megnyílik a prágai magyar szabad- egyetem, hogy ismeretterjesztő, lélekformáló előadásaival hallgatói erkölcsi és kulturális értékét növelje. Flachbarth Ernő dr. a kisebbségek helyzetét ismerteti Európa különböző államaiban s e témával kapcsolatban az észtországi kultur- autonómiát részletezi. Szvalkó Pál dr. a magyarsághoz eljutott modern művészeteket, Dzurányi László a magyar hírlapirodalmat mutatja be. Vécsey Zoltán dr. a föld belsejére vonatkozó legújabb tudományos elméletekről, Bújnák Pál dr. finnországi tanulmányutjáról értekezik. Különösen érdekes és lélekemelő előadást ígér Neu- bauer Pál dr., aki Romain Rolland eszmevilágát ama levelek alapján érzékelteti, melyeket „az emberiség élő „lelkiismerete" hozzája intézett. Az előadók nagyrésze Brünnbe is leutazik, hogy a prágaiaktól eltérő, de ugyanolyan értékes témákkal forduljon a briinni magyar diáksághoz. A prágai és briinni. magyar szabadegyetem, a két idegen város magyar diákjait közös szellemi frontra tömöriti az emberi és nemzeti kulturcélok érdekében. A magyar kulturélet lassankint az idegenben is ébredezik. Ez azt. jelenti, hogy a prágai és briinni magyar diákság átvágja magát az elidegenedés veszélyén.
