Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-10 / 206. (1244.) szám
1926 szeptember 10, péntek. ^RX<£Mt/ViA<^&TnHTOTi^ Ciernüüit tieruagisrtmá& beszámolója amerikai útjáról Budapest, szeptember 9. Csernoch János dr. bíboros hercegprímás most kiadott VI. számú pásztorlevelében beszámol amerikai útjáról is- Többek között ezeket írja: — Az eucharisztikus kongresszus a ieg- ünnepélyesebb megváltása volt az Oltárszentségben való hitnek, amelyet a világ eddig látott. Emellett tesz tanúságot az az egymillió szentáldozás, amelyet a chicagói katolikusok a kongresszus megnyitása napján végeztek. Magam is a szt. Kelemen-plébánia templomában szentmise közben nagyszámú hivőnek osztottam ki az élet kenyerét. A chicagói áldozok milliójához méltóképpen beilleszkedett a magyarországi millió áldozó, akikről egy fényes felirat kíséretében tettem jelentést a chicagói bibornok-érsek urnák, aki viszont a kongresszust megnyitó beszédében megemlékezett a buzgó magyar katolikusokról. A hatvanezer gyermekből álló énekkar szivre- ható és lélekemelő látvány volt Mundelein biboros-érsek, aki lelke és szervezője volt a világhírű kongreszusnak, azt mondotta, hogy akkora éuekkart akart beállítani, amelynél nagyobb és tökéletesebb csak egy van: az angyalok énekkara az égben. A chicagói kongresszus azonkívül a katolikus hitegységncl az egyház fejéhez, a római pápához való ragaszkodásnak fényes bizonvitéka volt. Megismétlődött az, amit az őskeresztényekről olvasunk az apostolok cselekedeteiben: „a hivek sokaságának egy szivük és egy lelkűk vala-“ Oly nagy volt a chicagói egyházmegye katolikusainak áldozatkészsége, hogy a kongresz- szussal járó tömérdek költséget egymaguk viselték olyannyira, hogy a különféle pénzintézetektől felajánlott segélyeket sem fogadták el. — A kongresszusi ünepélyek befejezése után meglátogattam az ottani magyar katolikus hitközségeket. Amerikai katolikus hittestvéreink hűségesen ragaszkodnak apáik hitéhez. Szép templomaik, plébániáik, iskoláik vannak. A papság és az apácák együttműködésének köszönhetik hitük és nyelvük fenntartását. A hivek pedig óriási áldozatokat hoznak katolikus intézményeik fenntartására. Nincs ott kegyuraság, nincs állami vagy községi segély. Minden a hivek vállaira nehezedik. A papok sokat dolgoznak s azért nagyon tévedne az, aki innét azzal a szándékkal akarna kivándorolni, hogy ott pihenni fog. Nem, ellenkezőleg, ott még többet kell dolgozni, mint itthon. Minden szentmisénél sokat áldoz- tattam. Az áldozók egész magatartása mutatta, mily erős hit hatja át lelkűket, mily boldogság honol szivükben, mikor magukhoz veszik az Ur testét. Amellett hűségesen őrzik az óhazához való hűséges ragaszkodást és szere- tetet s mindenképpen méltók a mi viszont- szeretetürikre, akik ott, messze a tengeren túl, becsületére válnak a katolikus egyháznak és a magyar hazának. Fiachbarth Ernő genfi nyilatkozata a csehszlovákiai magyarság helyzetéről Prága, szeptember 9. Az európai kisebbségek genfi kongresz- szusa alkamából a „Brassói Lapok** genfi munkatársa meginterjúvolta Jakabffy Elemér dr.-t. az erdélyi magyarság képviselőjét, Deák Leó dr.-t, a jugoszláviai magyarság képviselőjét és Fiachbarth Ernő dr.-t, a csehszlovákiai magyarság egyik képviselőjét. Fiachbarth Ernő dr- a csehszlovákiai magyarság helyzetére vonatkozólag a következőkben nyilatkozott: — A csehszlovákiai magyarság két nagy pártban van megszervezve. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a magyarság 90 százaléka a két párt mögött áll. Véleményem szerint, melyet már több ízben hangoztattam, úgy a sajtóban, mint a politikai megbeszélések alkalmával, feltétlenül szükség van arra, hogy a két párt között szoros együttműködés jöjjön létre, kifelé egységesen reprezentálja a magyar nemzeti gondolatot és közös fronton harcoljon a magyarság kulturális, gazdasági és társadalmi érvényesüléséért. — Ez természetesen nem azt jelenti, mintha a társadalomra ezen a téren kötelezettségek nem várnának. A pártok csak előmozdíthatják, de nem pótolhatják a társadalmi kezdeményező működést... — Kulturális, társadalmi és gazdasági téren még nagyon messze vagyunk a fejlődésnek attól a fokától, amit az erdélyi magyarság már elért. Ennek okát főként abban látom, hogy a politikai harc az első években legjobb erőinket vette jgénvbo, kiknek egy része szerencsésebb viszonyok között minden bizonnyal a nemzet kiil'uráMs. társadalmi és gazdasági érdekeinek javára működhetett volna. * — A másik ok természetesen az, hogy az államhatalom mindent elkövet, hogy a magyarságnak kultur- és társadalmi munkásait a köztársaság területéről eltávolítsa. — Ami a csehszlovákiai magyarság jövőjét illeti, én azt nem nézem pesszimisztikus szemmel. A csehszlovákiai magyarság hatalmas erkölcsi erők felett rendelkeik, oldalán van a iog és az igazság, vagyis azok az erők, amelyeket ideig-óráig meg lehet talán bénítani, de amelyek érvényesülését megakadályozni nem lehet. — A magyarságnak a feladata a köztársaságon belül elsősorban az, hogy ezt az országot, amely egy uj Ausztria annak minden bűnével, de erényei nélkül, a nemzeti állam mai formájából igyekezzék átalakítani- Amint már tavaly is alkalmam volt kifejteni a kisebbségi kongresszuson, a magyarság célja a nemzetiségi állam megvalósítása, amit olyképpen vélek elérhetni, hogy Szloven- szkó és Ruszinszkó területén területi autonómia jöjjön létre, amelyen belül a magyarság nemzeti kulturális autonómiát nyerne. — Tekintettel arra, hogy én mindig az egyetemes nemzeti érdeket tartom szem előtt, a pártpolitikáról nem akarok nyilatkozni és csupán ama reménységemnek adok kifejezést, hogv a csehszlovákiai magyarság fentemlitett két pártja közötti szoros együttműködés minden akadály dacára rövidesen lehető lesz. Sauthez Guera-Primo de Rivera utóda? Alfonz kiráSy politikája — 2500 tiisérfiszt a vádlottak paciján Paris, szeptember 9. A francia sajtó egyhangú megállapítása szerint Primo de Rivera napjai meg vannak számlálva. A diktátor pyrrhusi győzelmet aratott. 2500 tiszt ül a vádlottak padján s valószínű, hogy több mint százötvenet ki fognak végezni. Ily vérfürdő nem használhat a diktátor tekintélyének. A tüzérségen aratott győzelem csak azért volt elképzelhető, mert a király, aki az utóbbi időkben mindinkább távolodik Primo de Riverától, a tisztekkel egyenes tárgyalásokba kezdett és nagy ígéreteket tett nekik, amelyeket most be kell tartania. Franciaországban valószínűnek veszik, hogy Primo de Rivera azonnal a spanyol választások után visszavonul és helyét átadja Sauthez Guera konzervatív politikusnak. Az angolok kényes helyzete Kínában Hét angol esett efi a wangftsSaragS üt&@ze£ben — Nemzetközi bSnietöexpedkCiő? London, szeptember 9. Az angol közvéleményt még a genfi eseményeknél is jobban érdeklik a kínai események, melyek könnyen döntő jellegüekké válhatnak Anglia keleti presztízse szempontjából. Az admiraliias ma közli a kínai-angol összeütközés teljes veszteségi listáját. Eszerint az ágyunaszádok harcában három angol tiszt és négy angol matróz meghalt, mig két tiszt és négy matróz súlyosan megsebesült. A kínaiak ugyan szabadon bocsátották az elfogott utasokat és kereskedelmi tengerésztiszteket, de az ellenséges hangulat még nem enyhült. Sinclair altengernagy, az angol Kina-ílotía parancsnoka, vezérhajójának fedélzetén Han gkauba ment, mert a kantoni vörös csapatok győzelme következtében attól lehet tartani, hogy Hangkau intemaeionális kikötőjében ismét komoly idegenellenes mozgalmakra k erűi sor. Mint néhány szándékosan zavarosnak h agyott jelentésből kitűnik, az angol tengeri haderők Hangkau és Buchang kikötői körül összpontosulnak. A wanghsiai ágyunaazád- iitközet megtorlására az angolok még semmi intézkedést sem határoztak el, mert, mint az a Times mai számából kitűnik, Anglia nagyon szívesen venné, ha nemzetközi büntető expedícióra kerülne a sor. Egy izolált intervenció ugyanis Kínában igen rossz vért szülne, mert akkor a lakosság koncentrált haragja egyedül csak Nagybritannia ellen fordulna. Az angol sajtó tehát fölhívja a Mennyei Birodalomban érdekeit hatalmakat, hogy csatlakozzanak Angliához és törjék le végérvényesen a kinaiak idegenellenes akcióit. Diplomáciai forrásból azonban azt hangoztatják, hogy a többi hatalom aligha csatlakozik az angol ajánlathoz, mert a Reuter-iroda kínai riasztó hírei dacára a kínai helyzet nem annyira általában a fehérek ellen, mint inkább csak az angolok erőszakos politikája ellen irányul s egyedül Anglia az, amelyet Sanghai-beli magatartása miátt a sárga faj gyűlöl. Már pedig a nagyhatalmak angol érdekek szempontjából nem hajlandók feláldozni kínai presztízsüket. „Az elnök szaval: ©la! a'tűire4* Erős ssjtóafftak a proíezséSt Etz&es eBEesri — Masaryk offensivába lépeti írja a Záródni Politika Prága, szeptember 9. Az elnöki interjú visszhangja még ma is igen erős a cseh sajtóban. Lukavsky, a nemzeti demokrata párt parlamenti klubjának elnöke, a Cesky Dennikben többek között ezeket írja: — Sajnáljuk, hogy az elnöki interjú éle Kramar ellen irányul. Kramar igen sokszor nem irt, hallgatott, nehogy úgy tűnjék föl, mintha személyes harcot vívna Benes és a köztársasági elnök ellen. Sokat támadták Kramart és a pártot azért is, hogy nem lépett föl elég erélyesen a külügyminisztériummal szemben, de ő mindig azzal védekezett, hogy az ilyen támadást személyi harcnak néznék. Kramar mindig az állam és a nemzet érdekeit tartotta szemelőtt s gyakran a saját pártja rovására cselekedett. Hiszen Kramar több Ízben volt kénytelen Benest a németek ellesi védelmébe venni. Egyetértünk az elnökkel — irja Lukavsky — abban, hogy az elvért küzdeni kell. De azok, akik Benest védik, nem tűrik el a legcsekélyebb elvi kritikát, hanem a legkevesebbet beszélnek az elvekről. Kijelentjük — fejezi be Lukavsky —, hogy a nemzeti demokratáknál nem Benes személyéről, hanem az ő politikájáról, rendszeréről van szó, amelyet a belpolitikában is érvényesíttetni akart és főleg a minisztérium vezetését kifogásolják a nemzeti demokraták. A néppárti Lidové Listy az interjút abból a szempontból tartja üdvösnek, mert ez az úgynevezett hradzsini politika likvidálásának kezdetét jelenti. — Az elnök ur most kijelentette — írja a L. L. —, hogy boldog volna, ha a köztársaságnak és demokráciának mint szabad publicista szolgálhatna. Viszont Benes a Híradónak arra a kérdésére, hogy Masaryk utódjának ő tekinthető-e, azt felelte, hogy ez személyes kérdés, amelyre „felelni nem szokásos4*. Az elnök és Benes nyilatkozata teljes harmóniában áll. Az elnök ur független publicista óhajt lenni, Benes viszont nem zárja ki a lehetőséget, hogy a köztársasági elnökségre jelöltesse magát. Mit mond ehhez a baloldali blokk sajtója? Hogy a nemzetgyűlés mit szól hozzá, azt majd májusban meglátjuk. A Ceáké Slovo élesen elitéli a Národni Listyt, mert az elnök nyugodt nyilatkozatára durván és személyes támadással válaszolt. A polgárság nem kívánja — irja a cikkíró - hogy az államfő néma bábu legyen, mert abnan az esetben fönt a várban egy Ferenc József ülne. Borsky Leó publicista a Národni Politikában irt vezércikkében sajnálatos eseménynek regisztrálja az interjút és annak tartalmát. A baloldali sajtó visszhangjából ugyanis arra következtet, hogy Masaryk offenzivába lépett át ellenfeleivel szemben. Már tavasz óta észre lehet venni a baloldali pártoknál azt a küzdelmet, amellyel a köztársaságot a baloldali politika medrében akarják tovább vezetni s főleg az állami főhatalom megtartására törekednek. Csak erről és nem másról van szó, még ha akármilyen hízelgő frázisok is hangzanak el. Végfal a Prazsky Vecernik azt irja,! hogy az elnök nyilatkozata nem nyugtatta j meg a közvéleményt, hanem éppen az ellen-j kezd eiedn.é_yL váilclia ki. Különösen sajnálatos az, hogy z elnök a nyilatkozatban a baloldali pártok mellé állt, éppen azok mellé — irja a lap amelyek a tavaszi ülésszak folyamán a független parlament létét veszélyeztették és ezt. teszik még ma is. Ezután a Benes védelmére vonatkozólag azt irja a lap, hogy protekcióval elvégre nem lehet valakit örökké fölszinen tartani. Ma már nem éljük a királyi kegyencek korát. A nemzetnek ma már nagy része foglal állást Benes ellen. Kifogásolja még azt is, hogy az elnök ilyen erős hangnemben nyilatkozott a fascizmusról. így nem lett volna szabad az elnöknek beszélnie, mert. az elnöknek minden párt fölött kell állnia. Az elnök szavai — fejezi be a Pr. V. — olaj a tiizre. A pártharc, amely magától elhallgatott volna, újabb tápanyagot kapott. Jobb lett volna, ha a nyilatkozatban inkább Masaryk elnök beszélt volna, nem pedig — Masaryk professzor. Schiessel miniszter a munkanélküliség problémájáról Prága, szept- 9. Schiessel népjóléti miniszter a Prager Presse munkatársa előtt nyilatkozott a munkanélküliség kérdéséről. A miniszter kijelentette, hogy ezt a kérdést politikával elintézni nem lehet. Ami pedig a gazdasági válságot illeti, megállapítja, hogy a, belföldi ipart mai nagyságában ugyancsak nem lehet fentartani. A munkanélküli segélynek alkalmazkodnia kell a mai rendkívüli viszonyokhoz. Úgyszólván valamennyi párt és maga a kormány is a genti rendszer mellett van. A munkanélküli segély törvényének módosítása szükséges, hogy a kormány a rendkívüli időkben meghosszabbíthassa a segély határidejét. A miniszter végül megállapította, hogy a mai idő a szociális reformokra nézve kedvezőtlen. Ami a szociális biztosítást illeti, erősen dolgozik az adminsztráció, hogy ez az óriási apa- rátus működésbe léphessen. A kormánynak egyáltalában nincs tervében a szociális biztosítás törvényét módosítani. Az építési mozgalom javaslatát pedig föltétlenül törvényerőre kell emelni, mert mindaddig, amig a lakásvédelem fennáll, a normális építkezési mozgalom amúgy sem indulhat meg. Magyar-jugoszláv egyezmény készül ? Róma, szeptember 9. A fascísta hivatalos lap, az Impero, foglalkozik Horthy Miklós kormányzó mohácsi beszédével. A lap értesülése szerint Magyarország és Jugoszlávia között már egy idő óta folynak a politikai tárgyalások, amelyek a legbarátságosabb mederben haladnak. A két szomszédos állam között már több kérdésben lényeges megegyezés történt, amelyet — a lap szerint — még a népszövetség mostani ülésén elő fognak terjeszteni. Kollontay asszeny a szovjet mexikói követe Páris, szeptember 9. Newyor-kból jelentik, hogy Szovjetoroszország női diplomatáját, Kollontay asszonyt Mexikói szovjetkövetnek neveznék ki. A Trade Union vezérlő bizottsága nem vezethet sztrájkot London, szept. 9. A Trade Union évi kongresszusának tegnapi ülése nagy többséggel elvetette azt az indítványt, mellyel teljhatalmat akartak adatui a Trade Union vezérlő bizottságának esetleges sztrájkok vezetésére. A vezérlő bizottság egyes tagjai is az indítvány ellen szavaztak. . Rejtett fegyverraktár Prága szivében Prága, szeptember 9. A prágai rendőrség névtelen feljelentés alapján titokzatos célú rejtett fegyverraktárni bukkant Prága egyik házának padlásán. A weinbergi Palacky-körut 36. számú házában Langr dr. mérnök lakásán házkutatást tartottak s ez alkalommal kitűnt, hogy a mérnök, aki jelenleg Németországban tartózkodik, nagymennyiségű katonai lőfegyvert, muníciót és egyéb felszerelést rejtegetett. Többek között még gázmaszk okát is találtak nála. A raktár egész anyagát beszállították a katonai raktárba. A fegyverek állítólag már 191G óta voltak ezen a helyen. \ rendőrség az esetről nem adott ki jelentést, minek következtében a kombinációknak tág teret hagyott. Intézkedés történt Langr mérnök kihallgatása iráiF
