Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-10 / 206. (1244.) szám
Ik Mai ssámuRk 1® ^idaa V. évf. 206. (1244) szám « Péntek a 1926 szeptember 10 Előfizetési ar: evente 300, félévre 150, szlovenszkói eS TUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága !L, Panska uhce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: .. . ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCLl nCtpilCLpjO Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/IÍI.—Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311<. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha rr Őszi válság A politika ősze már kezdetét vette. Megkezdődtek a politikai előcsatározás.ok, támadó cikksorozatok látnak napvilágot, epés hírlapi nyilatkozatok röpködnek, politikusok becsületébe gázoló röpiratok készülnek. A parlamenti klubok már megkezdték tanácskozásaikat s megindult a harc az egyes pártokon belüli erőviszonyok eldöntésére. Csali néhány nap választ el a kormánytöbbség megalakulását célzó döntő •pártközi tárgyalásoktól, hogy aztán végül uj vágányokon teljes , gőzzel meginduljon a parlamenti munka. A politika mostani ősze eseményekben nagyon gazdag és nagyjelentőségű időszaknak ígérkezik. November elejéig oszlatható föl a parlament, tehát addig kell lezajlania minden olyan politikai eseménynek, mely az elnökválasztás sorsára kihatással bir. Vagyis létre kell jönnie nemcsak a kormánytöbbségnek, hanem a házföloszlatás megtörténtével vagy meg nem történtével ipso facto meglesz az elnökválasztó többség ás. Más szóval november elejéig válságos napjaink lesznek. Maga az örökké szépítő, potemkinképe' két festő, örök optimista Benes is kiszalasztotta a száján Genfben, hogy a köztársaság most éli át első komoly krízisét. Ez a mostani krízis nem egy közönséges kormányválság, amit személyek ártatlan helycseréjével lehet tetszés szerinti időre eltolni, kijátszani, elravaszkodni. Most a halogató politikai bűvészeknek épp a legfontosabb kellék nem áll a rendelkezésükre: nincsen idejük. November nem vár, az idő parancsol, habozásra nincsen alkalom. Dönteni és cselekedni kell. Ezért a mostani ősz valamennyi párttól a legerősebb politikai aktivitást fogja megkívánni. Ennek a fokozott politikai aktivitásnak előszelét már ki lehet érezni a cseh táborban folyó polémiák szokatlanul szenvedélyes hangjából. A játék idegekre és fejekre megy. A máskor oly hidegvérű diplomaták kijönnek sodrukból és éles nyilatkozatokra ragadtatják el magukat. Az elnök kilép reze rváltságából és aktuális politikai kritikát kockáztat pártok és egyesek fölött. A cseh pártok kebelén belül éles személyi és elvi harcok dúlnak. Két tekintélyes párt áll a kettészakadás komoly veszélye előtt. Titokzatos programúin anonim szervezetek alakulnak romantikus politikai tervekkel. Ugyanakkor azonban — s ez a mostani helyzet képében a legjelentősebb mozzanat — a cseh tábor minden egyes pártja odaért végre a minden válság végső sarkkérdéséhez: döntenie kell, a kisebbségekkel menjen-e vagy a kisebbségek ellen? A németekkel-e, vagy a németek ellen? A régi diktatórikus nemzeti alapon, vagy egy uj, demokratikus nemzetiségi alapon? Bizonyos, hogy ami a legközelebbi hetekben a politikában történni fog, az szükségszerül eg vonatkozásban lesz a kisebbségi kérdéssel. Vagy előbbre viszi a nemzeti kisebbségi kérdés megoldását s akkor az kibontakozást jelent, vagy ismét visszalöki a megoldást s ez akkor újabb válságot fog hozni. De a kérdést sem el nem hallgathatja, sem meg nem kerülheti. A cseh pártok beláthatják végre, hogy nyolc esztendei könyörtelen, önző nemzeti rezsimük a saját portájukon sem tudott konszolidációt teremteni, hiszen cseh talajon erősödött meg legjobban a parlamentarizmusra legveszélyesebb két véglet: a radikális jobboldali és radikális baloldali, mindig puccsra kész szélsőség. S ennek az antiparlamentúris és antidemokratikus két végletnek az erősödéftHéinetorsság @ei8s©ssél$f©s bevonulása Mentbe & ffögwéíefi visszhangja a világ minden részéül — A nésnet dsEegáeió ma délután éFkezák — Nincsics taríja az Üdw3z3ő !i>©széd@t, Sires&msRn nématüi válaszol Géni, szeptember 9. Németország felvétele óta a reformációs teremben ünnepi bizalom és emelkedett hangulat uralkodik. A németek ma délután 5 óra 15 perckor érkeznek (jenibe. A pályaudvaron nem lesz hivatalos fogadtatás s csak a német főkonzul meg a városi rendőrség egy képviselője várják az érkezőket, akik azonnal szállodáikba, a Met- ropol-szállóba és a Hotel de TEcu-be hajtatnak. Később látogatásokat fogadnak és látogatásokat viszonozna!:, majd néhány fontosabb megbeszélésre kerül a sor, amelyeken a holnapi bevonulás módozatait is letárgyalják. A német bevonulás szertartásairól sok vita folyt a népszövetségben. Végül is két irány domborodott ki, az egyik a lehető legnagyobb pompával akarta fogadni a németeket, a másik pedig a tárgyilagos munka, komolyságát követelte s tiltakozott a pompa ellen. Az eredmény itt is, mint a népszövetség minden kérdésében kompromisszum lett. A németek bevonulása a gyülekezet rendes ülésén történik meg. A holnap délelőtti ülést, amely féltizenegytől tizenkettőig tart, teljesen a németek üdvözlésével töltik ki. A napirendet csak a délutáni ülésen folytatják. A holnapi ünnepi beszédek számát ismét korlátozták. Amint Stresemann dr., Schubert dr. és Gaus igazgató elfoglalták helyeiket, Nincsics elnök belekezd nagy üdvözlőbeszédébe. Utána Strese- mann dr. emelkedik szólásra, aki szónoklatát németül tartja meg. Ezután Briand mondja el régóta tervezett nagy beszédét. A fölvétel után még számos ünnepség következik, amelyeket a népszövetségen kívül tartanak meg. Pénteken délben a Hotel Hiberge-ben a népszövetségi sajtó ünnepi ebédet ad, mig Chamberlain pénteken délután fogadja a német sajtó képviselőit. Stresemann dr.nál valószínűleg szombat este van a nagy fogadtatás, mig a népszövetség elnöke vasárnap tartja meg reprezentációs estélyét, melyen ünnepi bál lesz s egy operát mutatnak be. Heiiemeitiegí Incidens NírciIcs iáéiassége miatt .íincsics dr. séghez való áthelyezését s néhány gyarmati mandátum engedélyezését fogja kérni. Angol vélemény szerint minderre Németországnak joga van. Manapság mindenkinek, még Poincaré- nak is be kell látnia, hogy a versaillesi szerződés nem maradhat érvényben, ,ha az európai államok tartósan rendezni fiakarják Németország és a szövetségesek vi- 1 szonyát. A francia sajtó ideges A német lapok genfi tudósítói egy igen kellemetlen incidensről számolnak he, mely a genfi németeket a tegnapi ünnepély után alaposan lehangolta. Amikor Németország fölvételét a plenáris ülésen kihirdették, a karzat közönsége viharosan tüntetett a birodalom mellett. Nincsics elnök erre idegesen felugrott és megtiltotta, hogy a tribünök közönsége ezentúl tüntetésével befolyásolja a delegáltakat. Ez a körülmény rendkívül kedvezőtlen hangulatot keltett annál is inkább, mert előbbi üléseken nagyon gyakran megtörtént, hogy a tribünök közönsége a delegáltak határozatait lelkesen megünnepelte és soha egyetlen elnöknek sem jutott eszébe a tribünöket ezért megróni. A németek Nincsics viselkedésében határozott ellenségeskedést látnak, mely azért is furcsa, mert hiszen Nincsics tegnapi beszédében kijelentette, hogy Németország felvétele a népszövetség egyik legnagyobb eseménye volt. A német lapok aggodalmaskodnak Berlin, szeptember 9. A német lapok .nagy* része ugyan megelégedéssel vesz tudomást a birodalom népszövetségi felvételéről, de tagadhatatlan, hogy a cikkekben és tudósításokban bizonyos rezerváltság uralkodik, amely csak a jövő eredmények elkövetkezése esetében fog eltűnhetni. A Berliner Tagblatt genfi tudósitója például arról értesül, hogy Genfben a népszövetségi tanács ülését mindaddig el akarják napolni, amig a plénum nem választja meg a tanács uj tagjait. Ezzel az eljárással Németország, az újonnan megválasztott tanácstag, kiszorulna a véleményadásból s nem érné el azt, se kell hogy legyen a legjobb mementő a cseh középpártoknak arra, hogy a konszolidáció útját csakis a kisebbségek kibékitésén keresztül keressék. A kisebbségek nem dédelgetést kívánnak, nem több jogot, mint amennyi másnak jár: csak egyenlőséget. Teljes és maradék nélküli jogegyenlőséget. Hamisítatlan demokráciát. Az egyforma életlehetőséget. Ez a kisebbségekre nézve nem kegy, hanem amit eredetileg tervezett. Ez esetben Németország és Lengyelország ugyanis egyszerre jelennének meg a tanácsülésen, amely körülmény ellen, mint ismeretes, a német birodalom mindeddig szívósan tiltakozottMás részről, azonban igen kétséges még, vájjon a tanács tagjainak uj választását hamarosan meg lehet-e ejteni. A népszövetség teljes ülésének napirendjén utolsó pontként szerepel a tanács megválasztása, úgy hogy még nagyon hosszú ideig tarthat, amig az uj tanács tényleg összeül. Mit kap Németország London, szeptember 9- A vezető politikai lapok közül csak a Daily Telegraph, a nagy külpolitikai orgánum, foglalkozik vezércikkben Németország népszövetségi belépésével. A lap szerint azoknak az országoknak közvéleménye, amelyek eddig még nem foglaltak helyet a népszövetségben, tetemesen meg fog változni a birodalom belépése következtében. Az uj eredmény különösen az Egyesült Államokban fogja megcáfolni a végzetes illúziót, amely a népszövetséget úgy tekinti, mint a győző államok véd és dacszövetségét. Máskülönben Németország fölvétele nem a legkedvezőbb körülmények között történt meg. Azt a pluszt, amelyet Németország hoz, egyszerre két állam: Spanyolország és Brazília távolmaradása rombolja le. Kétségtelen, hogy a felvétel után Németország számos olyan kérdést vet majd föl a tanácsban, melyek a birodalom elsőrendű érdekei közé tartoznak. így a Rajna-vidék megszálló seregeinek csökkentését, a Saar- vidéki népszavazás gyorsítását, a katonai ellenőrzés megszüntetését, vagy a népszövetPáris, szeptember 9. A francia sajtó jelentőségének megfelelően foglalkozik Németország genfi fölvételével. A kommentárok általában hűvösek. A Petit Párisién ugyan kimondja, hogy a tegnapi nap nagy haladást jelent a béke utján, de azonnal megkérdi, vájjon Németország a tegnapi ellenség, tényleg elhatározta-e, hogy a béke útjára lép? Erre csak a jövő tud felelni. A többi lap még hidegebben ir s a nemzeti irányú Avenir például nagy szerencsétlenséget jósol. A genfi gép ismét súlyos csapást mért a francia győzelemre s minden vérrel kivívott eredményt megsemmisítéssel fenyeget. Egyedül a baloldali népszövetségbarát lapok azok, amelyek melegebben Írnak a tegnapi eseményről. Németország belépésével az európai hatalmak ismét megtalálják a nemzetek egyenlőségéről szóló békeformulát, — mondja a Quotidien. A múlt most már nem más, mint emlék, de reméljük, hogy mély tanulságokkal biró emlék. Az Éré Nouvelle nyíltan kimondja, hogy tegnaptól kezdve a népszövetség megszűnt a győző államok blokkja lenni. Amerika őszinte szeretettel ünnepli Németországot Newyork, szeptember 9. Németország sima felvétele Ameri)' mindenütt örömet okozott. Az ujsimkommentárok szívélyes formákban ünnepük Németországot s a tegnapi napot mondják a valódi békekötés napjának. A World vezércikkében felosztja a háború utáni időket s a n-^gáRapitásra jut: A versaillesi békeszerződés volt az első felvonás, a jóvátételi vita és a RuIir- küzdelem a második, Locarno és a genfi felvétel pedig a harmadik. A lap továbbá megjegyzi: Ez alkalommal nem játszanak a szökőkutak a. versaillesi kertekben és egy államfériiu sem álmodik a legyőzött népről, amelyet a győzelmes béke feltételeivel rabszolgává láncolnak. De a világ ennek ellenére közelebb került a valósághoz A Journal of Gommere Németország belépésének nagy jelentőségét abban látja, hogy ennek következtében a népszövetség megszűnt a győző államok blokkja lenni. elemi jog, az államnemzet részéről pedig nem ajándék, hanem elemi kötelesség. Sőt nem is annyira kötelesség, mint inkább áüamrezon, tényekből folyó józan szükségszerűség. Az egyetlen kint, mely az idült válságból a konszolidáció felé vezet. A válságos helyzet már teljesen megért erre a megoldásra. Csak az a kérdés, hogy a cseh politikusok többsége is hozzáérett-e már ehhez a helyzethez.
