Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-09 / 205. (1243.) szám

1926 szeptember 9, csütörtök.-mk<ím-Ma.<&ar-hiri»ab 5 Az igléi kézség! választás után Teschler Antal dr. és FoSgens Kornél pártelnökök nyilatkozatai a két testvérpárt együttműködéséről és közös városi programjáról — A P. M. H. kiküldött munkatársától — a fűrésztől pedig külön sinpár fut a vasúti teherpályaudvarra. A fűrész s annak telepe a város tulajdona, mig az iparvasutat s a drót­pályát városnak a mostani favevő cégtől kell majd megváltania. — Legközelebb a város vágható fájának értékesítéséről lesz szó. amelynél a készlet alapos felvétele, ennek indifferans szakértők­kel való felülvizsgálása s nyilvános árverésen több évre való eladása főcélunk. — Közkórház, uj vágóhíd építése s egy­általán a város rendezése körül számos fon­tos teendő vár a képviselőtestületre, amelye­ket szigorú körültekintéssel kívánunk meg­oldani. Az iparosok egy része — sajnos — kü­lön pártot alakított s igv az őslakosok ez egyesített városi pártját gyöngítette. — Pedig az egyesült pártok legbuzgóbb törekvése az, hogy az iparosságnak a városi jelleget különösen jellemző foglalkozási ág­nak s a kereskedőosztálynak helyzetén segít­senek. — A gipszbánya bérbeadásával' a vasbá­nyákon kívül újabb kereseti forrás nyílik meg a város erdő- és bányatelepein élő mun­kásnépnek, amelynek sorsa ugyancsak szi­vén fekszik az őslakosok egyesült pártjának. Sajnos, ezek a félrevezetett emberek csak a demagógoknak hisznek s ezeknek hódolnak be, mig a sorsuk intézésére hivatott arra való egyének iránti bizalmuk csak lassan ébredez bennük. Szakadás az angol szakszervezetekben Viharos jelenetek a bournemouthi szakszervezeti kongresszuson London, szeptember 8. Az angol szak- szervezetek személyi és tárgyi ellentétei a boumemouthi szakszervezeti konferencián váratlan erővel törtek ki. Macdonald és Thomas hosszú ideig és rendkívül intenziven fáradoztak azon, hogy Cookot visszatérítsék, de az impul- ziv bányavezér mégis vigyázatlan beszé­det mondott, melyben soha nem hallott sértésekkel illette azokat a szakszerveze­teket, melyek a sztrájk után folytatták a munkát. a többi szakszervezet hiányos határozatképes­ségétől kellett félnie. A sztrájk nem veszett volna el, ha a bányák biztonsági legénységei, amelyek nem a bányászok szakszervezeté­ben vannak tömörítve, beszüntették volna a munkát s engedték volna, hogy a bányákat elárassza a viz. De ez a szakszervezet nem hirdetett sztrájkot. Néhány olyan .szakszervezet, amelyet nem lehet szolidaritásra kényszeríteni, az angol szakszervezeti mozgalom örökös rákfenéjét alkotja. Ezeket a szakszerve­zeteket tönkre kell tenni. Cook többek között a következőket mon- Cook beszéde, amely valószínűleg komoly dotta: A sztrájk alatt a bányamunkásoknak i szakadásokra fog vezetni, viharos jelenetekre nem annyira a munkaadóktól, mint inkább!adott okot a szakszervezetek kongresszusán. Olmützhen elítélték Leirer Amália gyilkosának két cinkosát Az olmützi bíróság Hudacsek Károlyt és Dónál Lipótot 2 évi súlyos fegyházra ítélte Beiter Gézát felmentette, de a feleb bezés elintézéséig fogva marad Igló, szeptember 8. Gyönyörű szeptemberi reggel virradt a választások alkalmával Iglóra, de a városka szokott csendjét a délelőtti órákban még semmisem kavarja fel. Apró csoportok álldo­gáltak az utcán s beszélgettek az esélyekről. A szavazás nyugodt, lassú tempóban folyt, nyolc teljes óra állt rendelkezésre. Az újság­írónak igy kényelmes dolga volt s közvetlenül a választást érdeklő tárgyakon kivtil másra is kiterjeszthette figyelmét. Az iglói képviselőtestületi választásnak nemcsak helyi, hanem országos jelentősége is var a kisebbségi magyar politika szem­pontjából. A nemzetgyűlési választások óta a magyarság s némeség egy kis töredékének most volt első ízben alkalma arra, hogy poli­tikai akaratát az urnákhoz való járulásával ki­fejezze. örvendetes tény, hogy az a tábor, amely a nemzetgyűlési választásokon a magyar testvérpártokat támogatta, sziklaszilárclan kitart elvei mellett s mig más pártokban, különösen feltűnően a néppártban, jelentékeny és kedvezőtlen elto­lódások mutatkoztak, addig a mi pártjaink birtokállományukat teljes egészében megtar­tották, sőt még néhány főnyi szavazattöbble­tet is elértek. A második örvendetes tény a magyar nemzeti párt s a keresztényszocialista párt egységes fellépése, ami ugyancsak egy kis területen, egy város közigazgatásában jelentkezett, hatásában azon­ban éreztetnie kell magát országos politikánk­ban is. A városi politika bizonyos tekintetben sokkal fontosabb az országos politikánál is, mert közvetlenebbül érinti a polgárság érde­keit s ezért nagy fontosságú tény, hogy a vi­tális érdekeket pártjaink felismerték s a párt­vezérek önzetlen munkával megteremtették az együttes munka pszichikai és fizikai elő­feltételeit. Ennek a politikai ténynek fontosságát felismerve, szükségesnek tartottuk, hogy úgy a magyar nemzeti pártot, mint a keresztény­szocialista pártot megszólaltassuk a két párt közös városi munkájára vonatkozólag. Teschler Antal nyilatkozata Teschler Antal dr., az országos keresz­tényszocialista párt szepesmegyei és iglói el­nöke, a következőkben nyilatkozott: — A városi ügyek, a polgárság vitális ér­dekei egyenesen ránkparancsolták a közös lis­tát. Tiszta szívvel tettük ezt az eszmét ma­gunkévá, mert a város érdekei! kell szolgál­nunk. — A Hlinka-párttal is közösen dolgozunk az őslakosság érdekében. Listáinkat kapcsol­tuk velük s lehetőleg együtt jelölünk sztarosz- tát. A személyre vonatkozólag még nem tud­tunk határozatot hozni, de olyan egyénnek kell lennie, aki a város jövőjére feltétlenül garanciát nyújt. — Városi programunk leglényegesebb pontja, hogy itt virágzó faipart kell teremtenünk s a többi most haldokló iparágakat is fel kell támasztanunk* A faipar felvirágoztatására iparosainknak napi áron kellő mennyiségű s jó minőségű faanya­got kell biztositanunk. — A mi gazdasági életünket is tönkretette a dezindusztrializálás. Bányászatunk elpusz­tult. Pedig réz- s vasbányáink egykor kime­ríthetetlen gazdagságot nyújtottak. Igló látta el nemcsak Magyarországot, hanem Sziléziát is rézzel. Harangiparunk, keresztelő meden­céink az egész országban híresek volak. Nagy Lajos és Róbert Károly idejében a visegrádi harangokat itt öntötték. Ágyugyárunk neve­zetes volt. Ma minden romokban hever. Közös munkával kell mindent életre kel­tenünk. Ez a szempont vezérelt bennünket, amikor testvérpártunkkal együttesen indultunk a vá­lasztási küzdelembe. Folgens Kornél nyilatkozata Folgens Kornél, Iglónak 1898-tól 1920-ig polgármestere, a magyar nemzeti pórt iglói csoportjának elnöke, a következő nyilatkoza­tot tette: -4c — Úgy a keresztényszoeialista, mint a magyar nemzeti párt az őslakosok pártja. Olmütz, szeptember 8. A törvényszék három napon át tárgyal­ta azt a kémkedési pert, amely már már­cius 29-én kezdődött s amelynek szálad át­nyúlnak Magyarországra is. A vádlottak Hudacsek Károly, Dónál Lipót és Beiter Géza. A nyomozás során kiderült, hogy Pödör Gyula, Leirer Amália gyilkosa, aki Stern- bergben közvetlenül azelőtt követett el ön- gyilkosságot, mikor az olmützi detektívek le akarták tartóztatni, összeköttetésben állott a mostani vádlottakkal. Az ügyészség kémkedésen kívül, ame­lyet Csehszlovákia területén idegen ál­lam javára követtek el, Donát Lipótot azzal is vádolja, hogy Leirer Amália gyilkosát rejtegette, számára hamis né­ven útlevelet szerzett és más több ok­iratot is hamisított. Március 23-án megállapította az olmützi rendőrség, hogy Dónál Lipót kereskedelmi utazó hamisított útlevéllel Budapestre akart utazni s ott azokat az ékszereket és értéktárgyakat akarta megszerezni, amelyeket Leirer Amália gyilkosa elrejtett. A nála tartott házkutatás alkalmával egy magyar nyelven Írott levelet találtak, ame­lyen Schlesinger Jakab volt a névaláírás. Ebből az a gyanú támadt, hogy Schlesinger Jakab nem más, mint Pödör Gyula, Leirer Amália gyilkosa. Olmützből detektívek mentek ki az állí­tólagos Schlesinger n Jakab rejtekhelyére Sternbeirgbe. Mikor beléptek a szobába, Pö­dör Gyula, mert ő volt a titokzatos Soblesin- ger Jakab, az ágyban a takaró alatt főbelőtte magát. A második vádlottról azt állítja a vád­irat, hogy Hudacsek Károly 1923-ban a Kettős Vérkeresztség tagja lett, amely társa­ságba Öt Okolicsányi vezette be. Hudacsek Pödörrel és más barátaival ugyanebben az évben csehszlovák területre lépett és első tervük az volt, hogy Hovsky zsidó nagybérlőt, akinél sok készpénzt sej­tettek, a földbirtokán kirabolják. A harmadik vádlott Beiter Géza, akit 1925 április 5-én Losoncon tartóztattak le. Az ügyészség azzal vádolja, hogy sógo­rának, Okolicsányinak megbízásából Csehszlovákia területén kémkedést űzött. A vádirat felolvasása után az ügyész zárt tárgyalást indítványozott és noha a védők ezt ellenezték, a bíróság kirekesztette a nyilvánosságot és nemcsak a vádlottakat, hanem a tanukat is zárt ajtók mögött hall­gatta ki. Az ítéletet tegnap a késő esti órákban hirdette ki a bíróság. Dónál Lipótot bűntett elősegítése miatt, mert Leirer Amália gyilkosát, Pödört elrejtette s ezáltal a hatóság nyomozá­sát megnehezítette, bűnösnek mondta ki s két évi súlyos fegyházra, Hudacsek Károlyt ugyancsak két évi súlyos fegy­házra, továbbá választójogának 3 évi elvesztésére es 1000 K pénzbírságra ítélte. Dunáinál beszámítják a vizsgálati fogságot 1925 április 5-től, Hudacseknél pedig április 10-től. A harmadik vádlottat, Beiter Gézát felmentették, azonban továbbra is fogva ma­rad, amig az ügyészség semmiségi panasza elintézést nem nyer. Beiter kártéritési kö­vetelését a bíróság elutasította, mert a gya­nú vele szemben még mindig fennáll. A két elitéit belenyugodott az Ítéletbe, az ügyész azonban felebbezett és semmiségi panaszt jelentett be. Dr. Szabó és dr. Gödény jogi szemináriuma Tanulmányi ügyben dijtalan tanácskozás. Jegyzetbór- let. Előkeszitészités bármelyik egryetemre és fő­iskolára; jogi, ügyvéd', bírói vizsgákra, allamszamvi- telre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlei. KÖ/ponti intézet: Budapest, Károly-kör­út 4. (Telefon: L 963—50.) 1800 spanyol tüzértisztet fogtak el Páris, szept. 8. Tegnap este miniszterta­nács volt Madridban, melynek befejezése után a kormány hivatalos kommünikét adott ki. Eb­ben Primo de Rivera kijelenti, hogy a hely­őrségekben a rend ismét helyreállott s a ka­tonatisztek lázadását sikerült végérvényesen leverni. Az ostromállapotot hamarosan be­szüntetik, mivel a katonai konfliktust teljesen likvidálták, a lakosság egyéb rétegeiben pedig nincsen semmi elégedetlenség* A Fabrat táv­irati iroda félhivatalos jelentése szerint a lá­zadás utolsó hívei, a valladolidi katonai aka­démia növendékei, szintén megadták magukat. A felkelés vezetőit azonnal hadbiróság elé állítják. A Journal értesülése szerint összesen 1800 tüzérlisztet fogtak el a felkeléssel kapcsolatban. E tiszteknek nagy része azonban valószínűleg amnesztiát kap. Primo de Rivera állása a fel­kelés következtében rém gyöngült, sőt talán erősödött. A diktátor ma manifesztumot intéz a néphez, amelyben igazolja magát, s meg­cáfolja a felkelők érveit. Románia rengeteg sok ósdi fegyvert vásárolt Bukarest, szept. 8. Egy bukaresti ellenzéki lap szenzációs cikket közöl Románia olaszor­szági fegyvervásárlásáról. A román kormány állítólag 150.000 manlicher-puskát, 12 millió töltényt és 3000 gépfegyvert vásárolt Rómában. Ezek a fegyverek mind a hajdani osztrák-ma­gyar hadsereg birtoka volt s 1918 őszén ke­rült olasz kézre. A lap felszólítja a hadügymi­nisztert, hogy ne írja alá a szerződést, mert a vásárolni szándékolt fgyverek már régen elavultak s már egyáltalán nem felelnek meg a modern igényeknek. A lap újabb panamát, vagy megvesztegetést sejt a titokzatos vásár­lás hátterében. Gyilkosság a rózsavölgyi búcsún Pozsony, szeptember 8. Tudósítónk jelenti telefonon: Véres búcsú játszódott le a Nagyszom­bat közelében fekvő Róesavölgy községben. A va­sárnap kezdődött búcsúra Bazinból kivonultak a különböző artista bódék. ' Fröhsel József körhintás Kameniczky Lajos tekesátra mellett fogalt helyet. Unalmában át­ment a kuglizóba játszani, ahol szerencsésen el is veszített három koronát. Ebbéli dühében a kö­zönségnek azt kiabálta, hogy ne menjenek Ka­meniczky sátorába játszani, mert az egész teke­játék szélhámosság. Kameniczky erre arculütötte Fröhselt, mire a két ember között verekedés kez­dődött. Fröhsel J. 22 éves mostohafia, a 22 éves Wahsek J. szorongatott atyja segítségére sietett és a vere­kedőket szétakarta választani. Kameniczky azon­ban most már a fiatalember ellen fordult. Egy késdobáló sátorból élesre fent kést ragadott ki és azt teljes erővel Wihsek mellébe szúrta. A fiatalember azonnal meghalt. A gyilkosság után Kameniczky futásnak eredt, de a bucsusok utólérték, a földre teperfék és agyba-főbe verték. A megérkezett csendőrök szabadi lőttük meg a gyilkost a meglincseléstól. De Ka- meniczkynek ennek dacára betörték az egyik bordáját és eltörték a jobbkezét. Súlyos sérülésekkel szállították be a nagyszom­bati kórházba. A pozsonyi ügyészség kiszállt a helyszínre és Kameniczky ellen felgyógyulása után megindítják a bűnvádi eljárást. — A magyar nemzeti párt érsekujvári választmányának ülése. Érsekujvári tudósí­tónk jelenti:Az utóbbi időben újabb és újabb csoportok kérték felvételüket a magyar nem­zeti párt érsekujvári szervezetébe, úgy hogy a párt vezetősége szükségesnek tartotta, hogy a szervezet választmányát az uj tagok repre­zentánsaival kibővitse. A tegnapi választmányi ülés foglalkozott az üggyel s elhatározta, hogy a közalkalmazottak érsekujvári csoportjából tiz tagot, azonkívül a nemzeti párthoz csatla­kozott érsekujvári Lelley-csoport reprezen­tánsai közül nyolc tagot választanak be a párt nagy választmányába. A közalkalmazottak de­legáltjai: Dobossy Imre, a közalkalmazottak szervezetének elnöke, Magyar Mihály, a szer­vezet alelnöke, Forró István, a szervezet tit- lfara, továbbá Greznár István, Nagy Sándor, Réthy Károly, Varagya Lajos, Fejes István és Schibema Károly. A Lelley-csoport tagjai kö­zül beválasztották: Ollerényi János helyettes városbirót, Szapu Alajost, Zoltvány Ferencet, Bombicz Vincét, Soóky Mihályt, Járik Jánost és Sirnon^ Istvánt. xx Az „Ifjúsági könyvtár" az iskolai nevelés szerves kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősen könyvosztályunkuái. A két párt vezetői úgy találták, hogy a városházán csak egy céljuk lehet, az tudniillik, hogy a város prosperáljon, a város lakossága megélhetést találjon. Tudva azt, hogy a lakosság túlnyomó többsége a vá­ros eddigi igazgatásával nem volt megelé­gedve, a közös listára azokat a régi bevált erőket vettük fel, akik a polgárság bizalmát feltétlenül bírják. Ilyként véltük elérhető­nek, hogy a szavazók nagy részét listánknak megnyerjük s azután minél számottevőbb tényezőként léphetünk fel a városi képviselő- testületben. — Megállapodásunk első pontja a szta- rosztaválasztásra vonatkozik. Második tö­rekvésünk a járási bizottságban s a megyei vvborban való minél hathatósabb képviselet. Miinél több gyakorlati tapasztalattal s tudás­sal biró embert akarunk a városi, járási s megyei képviseletkben elhelyezni. —Igló város jövedelmének legfőbb for­rása a faügy* Mintaszerű fűrész áll rendelke­zésre, ezenkívül az erdőbe vivő iparvasut s azonkívül kiépített drótkötélpálya közvetíti a kitermelt fának a fűrészhez való szállítását,

Next

/
Thumbnails
Contents